BÜ BH 2016/197
BÜ BH 2016/197
2016.08.01.
A kizárás iránti bejelentés elbírálásának következménye, hogy a magasabb hatáskörű bíróság kijelölő döntésével a kizárt bíróság illetékessége megszűnik, s a kijelölő határozatban kijelölt más bíróság illetékessége rögzül. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a kizárás, illetve a kijelölés a másodfokon eljáró bíróságra vonatkozik, akkor ez meghatározza a perújítás elbírálására jogosultságot is. A továbbiakban ugyanis a perújítási indítvány elbírálására is az a másodfokú bíróság lesz jogosult, amelyiknek az illetékességét a kijelölés megállapította. Ennek folytán ugyanazon ügy sem a rendes, sem a rendkívüli perorvoslat keretében nem kerülhet vissza az ügy elbírálásából kizárt bírósághoz, még az eljárás megismétlése és esetleges új határozat meghozatala esetén sem [Be. 21. § (1) bek. e) pont, 24/A. §, 411. § (1), (2) bek.].
[1] A megyei bíróság a 2010. június 1-jén kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a XXIV. r. terheltet
[2] - felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. a), b), f) pontja; tényállás: I/8.],
[3] - bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pontja, (7) bek. b) pontja; tényállás: I/5., I/6., I/7.],
[4] - 3 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont; tényállás: I/1., I/3. és IV.] és
[5] - felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében [Btk. 170. § (1), (2), (3) bek.; tényállás: I/4.];
[6] a XXV. r. terheltet
[7] - felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. a), b), f) pontja; tényállás: I/8.],
[8] - bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pontja, (7) bek. b) pontja; tényállás: I/5., I/6., I/7.],
[9] - társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont; tényállás: I/3.] és
[10] - bűnsegédként, csoportosan elkövetett rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bek., (4) bek. a) és c) pontja; tényállás: II/2.].
[11] Az elsőfokú bíróság
[12] - a XXIV. r. terheltet – a tényállás I/1. és IV. pontja alatti zsarolás bűntettét kivéve, többi bűncselekményében mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül 18 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra;
[13] - a XXV. r. terheltet – a rablás bűntettét kivéve, többi bűncselekményében mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül 18 év 6 hónap fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte.
[14] A Gy.-i Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2012. március 22-én jogerős ítéletével az elsőfokú határozatot (e terheltek tekintetében) annyiban változtatta meg, hogy
[15] - a XXV. r. terhelt esetében a rablási cselekményt rablás bűntette kísérletének minősítette [tényállás: II/2.];
[16] - a XXIV. r. terheltnek felrótt 3 rendbeli zsarolási cselekményből 2 esetet minősített társtettesként elkövetettnek (tényállás: I/1. és I/3.).
[17] Egyebekben a másodfokú bíróság ezen terheltek tekintetében az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.
[18] A jogerős ítéletekkel szemben a XXIV. r. és a XXV. r. terhelt védője nyújtott be perújítási indítványt, amelyet az F.-i Ítélőtábla a 2015. szeptember 28-án kelt határozatával elutasított.
[19] A végzés ellen a XXIV. r. és a XXV. r. terhelt, valamint védőjük jelentett be fellebbezést.
[20] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezéseket alaptalannak tartva, a végzés helybenhagyását indítványozta.
[21] A védő fellebbezése eltérő indokok alapján alapos, a terheltek fellebbezése viszont törvényben kizárt.
[22] A Be. 411. § (1) bekezdése a perújítási indítvány elbírálásának illetékességi szabályát rögzíti, amikor kimondja, hogy az indítvány elbírálására az ítélőtábla illetékes, ha az alapügyben első fokon a törvényszék járt el. Ez egyben azt is jelenti, hogy mivel az alapügyben az elsőfokú határozatot a P. Megyei Bíróság hozta meg, a perújítási indítvány elbírálására az F.-i Ítélőtábla rendelkezne illetékességgel.
[23] Az F.-i Ítélőtábla kollégiumvezetője azonban a bírák elfogultsági kifogására hivatkozással az iratokat még 2011. június 9-én bíróság kijelölése végett felterjesztette a Kúriához.
[24] Erre tekintettel a Kúria a 2011. július 1. napján kelt határozatával a Be. 24/A. § (1) bekezdése alapján a Be. 21. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel az F.-i Ítélőtáblát a folyamatban lévő büntetőügy elbírálásából kizárta, egyben a másodfokú eljárásra a Gy.-i Ítélőtáblát jelölte ki.
[25] A Kúria ezzel a határozatával az F.-i Ítélőtábla illetékességét megszüntette, és azt a bíróság kijelölésével a Gy.-i Ítélőtáblához telepítette, következésképpen a továbbiakban ezen ítélőtábla illetékes eljárni az ügyben és másodfokú bíróságként a perújítási indítványt elbírálni. Így ugyanazon ügy sem a rendes, sem a rendkívüli jogorvoslat keretében már nem kerülhet vissza az ügy elbírálásából kizárt bírósághoz (ítélőtáblához), még az eljárás megismétlése és esetlegesen új határozat meghozatala esetén sem.
[26] Kétségtelen, hogy az F.-i Ítélőtábla eljáró tanácsának tagjai közül ketten a kizárás alkalmával még nem is voltak az ítélőtábla tagjai, míg a tanács elnöke az elfogultsága kérdésében nemlegesen nyilatkozott, azonban a Kúria nem egyes bírákat, hanem az F.-i Ítélőtábla valamennyi bíráját zárta ki a folyamatban lévő büntetőügy elbírálásából, ekként az ítélőtábla a hivatkozott számú ügyben előterjesztett perújítási indítvány elbírálására már nem rendelkezett illetékességgel.
[27] A kifejtett indokok értelmében – a Be. 411. §-ának (1) bekezdésében írtaknak megfelelően – helyesen járt el a védő, amikor a perújítási indítványát a Gy.-i Fellebbviteli Főügyészség útján a Gy.-i Ítélőtáblához nyújtotta be, viszont az ügyészség részéről téves volt az iratoknak az F.-i Fellebbviteli Főügyészség részére történő továbbítása.
[28] Ezért a Kúria az F.-i Ítélőtábla fellebbezéssel megtámadott határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés II/c) pontjára figyelemmel hatályon kívül helyezte és az iratokat a perújítási indítvány elbírálása végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gy.-i Ítélőtáblának megküldeni rendelte.
[29] Az F.-i Ítélőtábla határozata ellen a XXIV. és a XXV. r. terhelt is fellebbezést nyújtott be, ugyanakkor megállapítható, hogy a perújítási indítvány előterjesztője a terheltek védője volt, következésképpen a terheltek jogorvoslati jogosultságát a Be. 414. § (1) bekezdése kizárja, ezért a Kúria e terheltek fellebbezését a Be. 359. § (1) bekezdésére figyelemmel elutasította.
(Kúria Bpkf. III. 1.787/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás