PÜ BH 2016/201
PÜ BH 2016/201
2016.08.01.
Az a körülmény, hogy a félnek a szerződéssel kapcsolatos üzleti várakozásai nem valósultak meg, nem ad alapot a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadására [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 205. § (1) bek.].
[1] A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) és az I. r. alperes között – pályáztatást követően – 1994. május 25-én vállalkozási, haszonbérleti és adásvételi elemeket tartalmazó szerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy saját költségén bővíti a b.-i városi piacot és megépíti a szükséges kapcsolódó létesítményeket, bérleti díj fizetése ellenében üzemelteti a piacot, a szerződés nem teljesítése, illetőleg az üzemeltetési időszak lejárta esetében pedig a beruházás eredményeként létrejött tárgyi vagyon tulajdonát 10 000 forint vételár ellenében az I. r. alperesre ruházza át.
[2] A felperes a beruházást elvégezte, az elkészült létesítmények műszaki átadása 1995. augusztus 29-én megtörtént, az építésügyi hatóság pedig 1997. november 7-én és december 19-én kiadta a használatbavételi engedélyeket.
[3] A felek közötti szerződést több ízben, így 1994. július 11-én, 1995. szeptember 12-én, 1996. március 28-án és 1997. április 14-én is módosították, illetve kiegészítették. A változások a felperes mint üzemeltető által a leendő bérlőkkel kötendő bérleti szerződések feltételeit, a beruházások felülvizsgálatát, a felperes által fizetendő bérleti díj mértékét és az üzemeltetési idő tartamát érintették.
[4] 2002. augusztus 1-jén a felek – az I. r. alperes közgyűlésének határozatai alapján – megállapodtak abban, hogy jogviszonyukban az I. r. alperes helyébe 2002. január 1. napjával a II. r. alperes lép. Egyidejűleg a szerződés hatályát 2011. december 31-ig meghosszabbították, a felperes által fizetendő bérleti díj összegét pedig csökkentették.
[5] Ezt megelőzően 2002. április 18-án a II. r. alperes megrendelte a felperestől a b.-i vásárcsarnok felújítását és korszerűsítését. Az építési munkát a felperes elvégezte, a létesítmény műszaki átadás-átvétele megtörtént.
[6] A felperes módosított keresetében az I. r. alperest az 1994. május 25-én kelt szerződéshez kapcsolódóan 267 600 000 forint, a 2002. április 18-án létrejött szerződésre tekintettel pedig 36 600 000 forint megfizetésére, míg a II. r. alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az 1994. május 25-i szerződés részét képező adásvételi megállapodás érvényesen nem jött létre, a szerződés tárgyát ugyanis pontosan nem határozták meg, a szerződés tartalma pedig nem felel meg a felek közös akaratának. Álláspontja szerint ezért az I. r. alperes köteles az általa megvalósított beruházások értékét megtéríteni. Másodlagosan a szolgáltatások feltűnő értékaránytalanságára hivatkozott. A vásárcsarnok építése esetében pedig az I. r. alperes az állítása szerint a beruházások teljes költségét nem térítette meg.
[7] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet – az indokolás részbeni módosításával – helybenhagyta.
[9] A jogerős ítélet indokolása szerint az 1994. május 25-én kelt szerződés adásvételi eleme is érvényesen létrejött, e szerződés ugyanis maradéktalanul rendelkezik a Legfelsőbb Bíróságnak az ingatlanátruházási szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges tartalmi elemek meghatározásáról szóló XXV. számú Polgári Elvi Döntésében megjelölt kellékekkel. A szerződés I. pontjának bevezető rendelkezéseiből kitűnően a tulajdonátruházás tárgyát az engedélyes kiviteli tervben meghatározott létesítmények képezik, a szerződés I/3-7. és 11-12. pontjai konkretizálják az elvégzendő beruházások körét, a V. fejezet pedig az e beruházással létrehozott tárgyi vagyon tulajdonjogának átruházására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
[10] Alaptalanul hivatkozott a felperes a másodfokú bíróság megállapítása szerint az adásvételi megállapodás érvénytelenségére is. A feltűnő értékaránytalanság vizsgálata során ugyanis a piac bővítésére, üzemeltetésére és a beruházások tulajdonának átruházására létrejött komplex szerződésből eredő valamennyi szolgáltatást értékelni kell, az pedig a szerződés megtámadására nem adhat alapot, hogy a felperes üzleti számításai, várakozásai nem váltak be és a jelentős gazdasági kockázatvállalás mellett megkötött szerződésből a körülmények időközbeni megváltozása folytán nem keletkezett olyan haszna, amire a szerződéskötéskor számított.
[11] A vásárcsarnok felújítására és korszerűsítésére a felperes a jogerős ítélet indokolása szerint a II. r. alperessel kötött vállalkozási szerződést, így az e szerződésből eredő igényeit az I. r. alperessel szemben megalapozottan nem érvényesítheti. A II. r. alperes tekintetében pedig a módosított kereset marasztalási igényt nem tartalmazott.
[12] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[13] Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, míg a II. r. alperes nem tett nyilatkozatot.
[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, mert a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[15] Az új Ptk. – a 8:4. §-ából kitűnően – 2014. március 15-én lépett hatályba, rendelkezéseit pedig a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § a) pontja szerint – az itt nem irányadó kivételekkel – a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni. A perbeli szerződésekből eredő igények esetében tehát az új Ptk. rendelkezései nem irányadóak. Azt pedig a Kúria nem észlelte, hogy a jogvita elbírálása során az Alaptörvény előírásai vagy a régi Ptk. alapelvei sérültek volna.
[16] A városi piac bővítésére, üzemeltetésére és a beruházás eredménye tulajdonának átruházására létrejött szerződés tartalmát a bíróság a régi Ptk. 207. § (1) bekezdésének és a Pp. 206. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásával, jogszabálysértés nélkül állapította meg. Azt, hogy a felek valóságos szerződési akarata a vételár tekintetében eltért volna szerződési nyilatkozatuktól, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá; ez a felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben D. L. tanúvallomásából sem következik.
[17] A szerződést mindkét fél nyilvánvalóan gazdasági előnyök reményében kötötte meg. Az I. r. alperes a szerződés értelmében mentesült a beruházás költségeinek viselése alól, ugyanakkor hosszú időre átengedte a felperes részére a piac üzemeltetésének jogát. A felperes pedig arra számított, hogy az üzemeltetésből származó bevételek meghaladják a beruházás és az üzemeltetés költségeit.
[18] Az, hogy a szerződéskötéskor a komplex szerződéses szolgáltatások és ellenszolgáltatások között feltűnően nagy értékkülönbség állt volna fenn, a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően nem állapítható meg. Az pedig, hogy a felperes esetlegesen kellő megfontolás vagy megalapozott számítások nélkül kötötte meg a szerződést, illetőleg, hogy üzleti várakozásai a körülmények időközbeni változásai miatt nem valósultak meg, a szerződés megtámadására nem ad alapot.
[19] Felülvizsgálati kérelmében a felperes azt is állította, hogy az I. r. alperes szerződésszegései akadályozták meg, hogy a piacot eredményesen üzemeltesse. Konkrét tényelőadást, megfelelő indokolást azonban a felülvizsgálati kérelem e vonatkozásban nem tartalmaz, így e felperesi hivatkozás érdemi vizsgálatára – a korábban kifejtettek értelmében – nem kerülhetett sor. Az esetleges szerződésszegések egyébként a szerződés érvényességét nyilvánvalóan nem érinthetik, a megtámadási jog gyakorlását nem alapozhatják meg.
[20] A vásárcsarnok felújítására és korszerűsítésére a felperes a II. r. alperessel kötött vállalkozási szerződést, a többletmunkák és pótmunkák ellenértékét ezért az I. r. alperestől megalapozottan nem követelheti. A II. r. alperes marasztalására irányuló kérelmet pedig a módosított kereset nem tartalmaz, így a II. r. alperes esetleges fizetési kötelezettségének vizsgálatát a másodfokú bíróság a Pp. 215. §-ában foglaltakra figyelemmel megalapozottan mellőzte.
[21] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 21.152/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás