21/2016. (VII. 12.) NFM rendelet

a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről

2021.07.16.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában és a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) a kedvtelési célú vízi járművekre és a részben megépített kedvtelési célú vízi járművekre,

b) a motoros vízi sporteszközökre és a részben megépített motoros vízi sporteszközökre,

c) az 1. mellékletben meghatározott, kedvtelési célú vízi járműbe vagy motoros vízi sporteszközbe történő beépítés céljára forgalomba hozott alkatrészekre,

d) a kedvtelési célú vízi járművekre vagy motoros vízi sporteszközökre történő felszerelésre vagy az ezekbe való beépítésre szánt, illetve az ezekre felszerelt vagy beépített hajtómotorokra,

e) a kedvtelési célú vízi járművekre vagy motoros vízi sporteszközökre felszerelt vagy beépített, de jelentős módosításra kerülő hajtómotorokra,

f) a jelentős átalakításon átesett kedvtelési célú vízi járművekre,

g) a jelentős átalakításon átesett motoros vízi sporteszközökre

terjed ki (a továbbiakban együtt: termék).

2. § E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a 2. melléklet A) részében meghatározott, tervezéssel és építéssel kapcsolatos követelmények tekintetében

aa) a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművekre, beleértve a versenyzésre és edzésre szolgáló evezős csónakokat,

ab) a kizárólag emberi erővel való meghajtásra tervezett kenukra és kajakokra, gondolákra és vízibiciklikre,

ac) a kizárólag szél általi hajtásra tervezett, álló személy vagy személyek által működtetett szörfdeszkákra,

ad) az egyéb szörfdeszkákra,

ae) az 1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművekre, valamint azok döntő részt eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzataira,

af) a kísérleti célra szolgáló vízi járművekre, abban az esetben, ha nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán,

ag) a saját használatra épített vízi járművekre, abban az esetben, ha az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán,

ah) olyan vízi járművekre, amelyek arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, az utasok számától függetlenül,

ai) a vízfelszín alatti közlekedésre tervezett járművekre,

aj) a légpárnás vízi járművekre,

ak) a hordszárnyas vízi járművekre,

al) a szén-, koksz-, fa-, olaj- vagy gáz-tüzelőanyagú kazánról működő gőzgéppel hajtott vízi járművekre,

am) a kétéltű gépjárművekre, azaz olyan kerekekkel vagy lánctalppal rendelkező gépjárművekre, amelyek képesek a szárazföldön és a vízen való haladásra;

b) a 2. melléklet B) részében meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelmények tekintetében

ba) a következő termékekre felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorokra:

baa) a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművekre,

bab) a kísérleti célra szolgáló vízi járművekre, abban az esetben, ha nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán,

bac) olyan vízi járművekre, amelyek arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, az utasok számától függetlenül,

bad) a vízfelszín alatti közlekedésre tervezett járművekre,

bae) a légpárnás vízi járművekre,

baf) a hordszárnyas vízi járművekre,

bag) a kétéltű gépjárművekre, azaz olyan kerekekkel vagy lánctalppal rendelkező gépjárművekre, amelyek képesek a szárazföldön és a vízen való haladásra;

bb) az 1950 előtti tervezésen alapuló eredeti történelmi hajtómotorokra és azok egyedi, nem sorozatban gyártott utánzataira, amelyeket az a) pont ae) és ag) alpontja szerinti vízi járművekre szereltek fel,

bc) a saját használatra épített hajtómotorokra, abban az esetben, ha az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán;

c) a 2. melléklet C) részében meghatározott zajkibocsátási követelmények tekintetében

ca) a b) pontban felsorolt vízi járművekre,

cb) a saját használatra épített vízi járművekre, abban az esetben, ha az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák azokat forgalomba az Európai Unió piacán.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1.¹ akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom;

2. CE-jelölés: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró jogszabályban rögzített követelményeknek;

3. forgalmazás: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében való rendelkezésre bocsátása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár díjmentesen, akár ellenérték fejében;

4. forgalmazó: a gyártótól vagy importőrtől eltérő, a terméket forgalmazó természetes vagy jogi személy az ellátási láncban;

5. forgalomba hozatal: egy terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

6. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

7. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, terveztet vagy gyártat, és azt a saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

8. hajótesthossz: a hajótestnek a honosított harmonizált szabványokkal összhangban mért hossza;

9. hajtási mód: a vízi jármű haladását biztosító módszer;

10. hajtómotor: bármely szikragyújtásos vagy kompressziós gyújtású, közvetlenül vagy közvetve meghajtási célra használt belső égésű motor;

11. harmonizált szabvány: az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározott fogalom;

12. honosított harmonizált szabvány: nemzeti szabványként a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzétett harmonizált szabvány;

13. importőr: az Európai Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

14. jelentős járműátalakítás: a vízi jármű olyan jellegű átalakítása, amely megváltoztatja a vízi jármű meghajtási módját, a motor jelentős átalakításával jár, vagy olyan mértékben változtat a vízi járművön, hogy az esetlegesen már nem felel meg az e rendeletben megállapított, vonatkozó alapvető biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek;

15. jelentős motormódosítás: a hajtómotor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a motor esetlegesen túllépheti a 2. melléklet B) részében meghatározott kibocsátási határértékeket, vagy amely a motor névleges teljesítményét 15%-nál nagyobb mértékben növeli;

16. kedvtelési célú vízi jármű: a motoros vízi sporteszközöket kivéve bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, függetlenül a meghajtási módjától, amelynek hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van, beleértve azokat a vízi járműveket, amelyek bérelt vagy oktatóhajóként is felhasználhatók, amennyiben azok kedvtelési céllal kerültek forgalomba az Európai Unióban;

17. kivonás a forgalomból: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

18. magánimportőr: az Európai Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem kereskedelmi jellegű tevékenysége során harmadik országból az Európai Unióba importál egy terméket azzal a céllal, hogy saját használatra üzembe helyezze;

19. megfelelőségértékelés: értékelési eljárás, amely kimutatja, hogy egy adott termék esetében teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott követelmények;

20. megfelelőségértékelő szervezet: megfelelőségértékelési tevékenységet – ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet;

21. meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást vagy megbízást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;

22. motorcsalád: a motorok gyártó általi csoportosítása, amelyben az azonos csoportba tartozó motorok – felépítésükből adódóan – ugyanolyan kipufogógáz- vagy zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek;

23. motoros vízi sporteszköz: olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek teljes hajótesthossza nem éri el a 4 m-t, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott hajtómotor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, beleértve azokat a vízi járműveket, amelyek bérelt vagy oktatóhajóként is felhasználhatók, amennyiben azok kedvtelési céllal kerültek forgalomba az Európai Unióban;

24. piacfelügyelet: hatósági tevékenységek és intézkedések annak biztosítására, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban és hazai jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára;

25. saját használatra épített vízi jármű: olyan vízi jármű, amelyet döntő részben a leendő használója épített saját használatra;

26. uniós harmonizációs jogszabályok: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;

27. üzembe helyezés: a terméknek a végfelhasználó által első alkalommal történő használatba vétele az Európai Unió területén;

28. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy a végfelhasználók számára hozzáférhető, már forgalomban lévő termék visszavétele.

3. Alapvető követelmények

4. § (1) A termék csak akkor forgalmazható vagy helyezhető üzembe, ha megfelelő karbantartás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, és teljesíti a 2. mellékletben meghatározott alapvető követelményeket. A 2. melléklet csak a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó alapvető követelményeket tartalmazza, a részletes műszaki szabályokat honosított harmonizált szabványok tartalmazzák.

(2) Arról a termékről, amely megfelel a honosított harmonizált szabványoknak, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy megfelel az (1) bekezdésben és a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek.

5. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vízi jármű Magyarország területén akkor hozható forgalomba, illetve – a környezetvédelem, a vízi utak védelme és biztonsága érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vízterületeken történő hajózás kapcsán indokolt és arányos rendelkezések sérelme nélkül – akkor helyezhető üzembe, ha megfelel az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(2) A részben megépített vízi jármű akkor hozható forgalomba, ha a gyártó vagy az importőr a 3. mellékletnek megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a vízi járművet más természetes személy vagy jogi személy általi befejezésre szánják.

(3) Az 1. mellékletben felsorolt alkatrészek akkor hozhatók forgalomba, illetve helyezhetők üzembe, ha a gyártó vagy az importőr a 16. § szerinti nyilatkozatának megfelelően vízi járműbe történő beépítésre szánja azokat.

(4) Nem akadályozható a következő hajtómotorok forgalmazása, illetve üzembe helyezése:

a) az e rendeletnek megfelelő hajtómotor, függetlenül attól, hogy azt beépítették-e a vízi járműbe vagy sem,

b)² a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motor, amely megfelel az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek,

c) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motor, amely – a 2. melléklet B) részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével – megfelel az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(5)³ A (4) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazása tekintetében valamely motor vízi járműbe való beépítését célzó átalakítása esetén az átalakítást végző személynek a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően nyilatkozik arról, hogy a motornak az átalakítást végző személy által rendelkezésre bocsátott beszerelési útmutatóval összhangban történő beszerelését követően a motor – a motorgyártó nyilatkozatával összhangban – továbbra is megfelel az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek.

(6) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek nem megfelelő termék vásárokon, kereskedelmi és ipari bemutatókon és kiállításokon, továbbá más, hasonló rendezvényeken akkor állítható ki és mutatható be, ha egy jól látható tábla egyértelműen jelzi, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek, és nem hozható forgalomba vagy nem helyezhető üzembe az Európai Unió területén mindaddig, amíg nem biztosítják az e rendeletnek való megfelelését.

II. Fejezet

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNIMPORTŐRÖK KÖTELEZETTSÉGEI

4. A gyártó kötelezettsége

6. § (1) A termék gyártásának megkezdését a hajózási hatóságnak be kell jelenteni.

(2) A termék forgalomba hozatalakor a gyártónak szavatolnia kell, hogy a termék tervezése és gyártása a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően történt.

(3) A gyártó a 21. §-ban meghatározottaknak megfelelően köteles elkészíteni a műszaki dokumentációt, és a 18–20. § rendelkezéseinek megfelelően köteles elvégezni vagy elvégeztetni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(4) Ha a megfelelőségértékelési eljárás alapján a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártónak el kell készítenie a 16. § szerinti nyilatkozatot, és a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően a terméken fel kell tüntetnie és el kell helyeznie a CE-jelölést.

(5) A gyártó a termék forgalomba hozatalát követően tíz évig köteles megőrizni a műszaki dokumentációt és a 16. § szerinti nyilatkozat egy példányát, valamint gondoskodni arról, hogy azok a hajózási hatóság felhívására rendelkezésre bocsáthatók legyenek. A gyártó a hatóság felhívására köteles a megfelelőséget igazoló dokumentum hiteles, magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátani.

(6) A gyártónak gondoskodnia kell a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló folyamatokról, amelyek során megfelelően figyelembe kell venni a termék kialakításának és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek vonatkozásában a termék megfelelőségét megállapították.

7. § (1) A gyártó – amennyiben biztonsági szempontból ezt szükségesnek ítéli – a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében köteles elvégezni a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során – a fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összhangban – ki kell vizsgálnia a panaszokat, nyilvántartást kell vezetnie a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatnia kell a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(2) A gyártó köteles a terméken az annak azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot, vagy más ilyen elemet elhelyezni, illetve ha az alkatrészek mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt köteles feltünteti a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban.

(3) A gyártónak fel kell tüntetnie a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és székhelyét.

(4) A gyártó a kezelési kézikönyvben a termékhez köteles mellékelni a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven. A mellékelt használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

8. § (1) A gyártó az általa forgalomba hozott olyan termék esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a termék megfelelővé tételéhez, vagy szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. A gyártó intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-állam) hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az érintett terméket.

(2) A gyártó más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a hajózási hatóság által közvetített megkeresésére átadja a termék ezen rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, magyar vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott termék e rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedésekben.

5. Meghatalmazott képviselő

9. § (1) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott meghatalmazásban vagy megbízásban meghatározott feladatokat köteles ellátni.

(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő eljárásának részét.

(3) A meghatalmazott képviselő meghatalmazásának vagy megbízásának legalább az alábbi kötelezettségekre kell kiterjednie:

a) a termék forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a hajózási hatóság számára a 16. § szerinti nyilatkozat egy példányát és a műszaki dokumentációt,

b) a hajózási hatóság felhívására átadja a megfelelőséget igazoló dokumentumot és a műszaki dokumentációt,

c) a hajózási hatósággal együttműködik a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.

6. Az importőr kötelezettsége

10. § (1) Az importőr kizárólag a 6. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint tervezett és gyártott terméket hozhat forgalomba.

(2) Az importőr a termék forgalomba hozatala előtt köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó

a) elvégezte vagy elvégeztette a megfelelőségértékelési eljárást,

b) elkészítette a műszaki dokumentációt,

c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezte a terméken a CE-jelölést és mellékelte ahhoz a 16. §, a 2. melléklet A) rész 2.5. pontja, a 2. melléklet B) rész 4. pontja és a 2. melléklet C) rész 2. pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint

d) eleget tett a 7. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Az importőr, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a termék nem felel meg a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, nem hozhatja forgalomba a terméket addig, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ha a termék biztonsági szempontból nem felel meg e rendelet előírásainak, az importőr köteles tájékoztatni erről a gyártót és a hajózási hatóságot.

(4) Az importőr köteles feltüntetni a terméken vagy – az olyan alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges – a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és székhelyét.

(5) Az importőr a kezelési kézikönyvben a termékhez köteles mellékelni a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven. A mellékelt használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

(6) Az importőr köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felel, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

11. § (1) Az importőr – amennyiben biztonsági szempontból ezt szükségesnek ítéli – a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében köteles elvégezni a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során – a fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összhangban – köteles kivizsgálni a panaszokat, nyilvántartást kell vezetnie a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint köteles folyamatosan tájékoztatni a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(2) Az importőr az általa forgalomba hozott olyan termék esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a termék megfelelővé tételéhez, illetve szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. Az importőr intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az érintett terméket.

(3) Az importőr a termék forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül köteles elérhetővé tenni a hajózási hatóság számára a 16. § szerinti nyilatkozat egy példányát, és gondoskodni arról, hogy a műszaki dokumentáció a hatóság felhívására rendelkezésre bocsátható legyen. Az importőr a hatóság felhívására köteles a megfelelőséget igazoló dokumentum hiteles, magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátani.

(4) Az importőr más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a hajózási hatóság által közvetített megkeresésére átadja a termék ezen rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, magyar vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott termék ezen rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedésekben.

7. A forgalmazó kötelezettsége

12. § (1) A termék forgalmazását annak megkezdése előtt a hajózási hatóságnak be kell jelenteni.

(2) A forgalmazó a termék forgalmazása során az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el.

(3) A forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy

a) a gyártó a terméken a 17. § (2) bekezdésének megfelelően elhelyezte a CE-jelölést,

b) a gyártó mellékelte hozzá a 7. § (4) bekezdése, a 16. §, valamint a 2. melléklet A) rész 2.5. pontja, a 2. melléklet B) rész 4. pontja és a 2. melléklet C) rész 2. pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint

c) a gyártó eleget tett a 7. § (2) és (3) bekezdésében és az importőr a 10. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(4) A forgalmazó, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a termék nem felel meg a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, nem hozhatja forgalomba a terméket addig, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Amennyiben a termék biztonsági szempontból nem felel meg e rendelet előírásainak, a forgalmazó köteles tájékoztatni erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a hajózási hatóságot.

(5) A forgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felel, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(6) A forgalmazó az általa forgalomba hozott olyan termék esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a termék megfelelővé tételéhez, vagy szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. A forgalmazó intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az érintett terméket.

(7) A forgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy a megfelelőséget igazoló dokumentum és a műszaki dokumentáció a hajózási hatóság felhívására rendelkezésre bocsátható legyen. A forgalmazó a hatóság felhívására köteles a megfelelőséget igazoló dokumentum hiteles, magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátani.

(8) A forgalmazó más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a hajózási hatóság által közvetített megkeresésére átadja a termék ezen rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, magyar vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott termék ezen rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedésekben.

8. A magánimportőr kötelezettsége

13. § (1) Ha a gyártó nem teljesíti a termék ezen rendeletnek való megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeit, a magánimportőr köteles a termék üzembe helyezése előtt meggyőződni arról, hogy a terméket a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották, továbbá – akár más szolgáltatót is igénybe véve – köteles teljesíteni a 6. § (3)–(5) bekezdése, a 7. § (4) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése szerinti gyártói kötelezettségeket.

(2) Ha az előírt műszaki dokumentáció a gyártótól nem szerezhető be, azt a magánimportőr köteles elkészíttetni a 21. §-nak megfelelően.

(3) Az (1) bekezdés fennállása esetén a magánimportőr köteles gondoskodni arról, hogy a termék megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezet neve és címe fel legyen tüntetve a terméken.

9. A gyártói kötelezettség átszállása

14. § Ha a terméket az importőr vagy a forgalmazó saját neve, védjegye vagy kereskedelmi neve alatt hozza forgalomba vagy forgalmazza, vagy a terméken olyan módosítást hajt végre, amely a termék biztonsági és megfelelőségi jellemzőit befolyásolja, úgy gyártónak kell tekinteni, és a gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelik.

10. A gazdasági szereplők azonosítása

15. § (1) A gazdasági szereplő a termék beszerzésétől vagy kiszállításától számított tíz évig köteles megőrizni azon gazdasági szereplő adatait, amelytől terméket szerzett be vagy amelyet azzal látott el.

(2) A magánimportőr a termék beszerzésétől számított tíz évig köteles megőrizni azon gazdasági szereplő adatait, amelytől terméket szerzett be, és azonosítania kell a hajózási hatóság részére azt a gazdasági szereplőt, amely neki a terméket szállította.

III. Fejezet

A TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGE

11. Az Európai Unió követelményeinek való megfelelőség igazolása

16. § (1) A 4. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában rögzített követelményeknek való megfelelést az EU megfelelőségi nyilatkozat igazolja, amelynek kiállításával a gyártó, a magánimportőr, illetve az 5. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti motor átalakítását végző személy vállalja a felelősséget a termék megfelelőségéért.

(2) Az EU megfelelőségi nyilatkozatot a 4. mellékletben foglalt adattartalommal, magyar nyelven kell kiállítani és naprakészen tartani. Az EU megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) II. mellékletének az 5. melléklet szerinti, az adott megfelelőségértékelési eljárásban alkalmazott modul alapján megállapított, illetve a 6. mellékletben meghatározott adatokat.

(3) Az EU megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani azon EGT-állam által előírt nyelvre, amelynek piacán hozzáférhetővé tették az érintett terméket.

(4) A részben megépített vízi jármű kivételével a terméknek a forgalmazásakor vagy üzembe helyezésekor rendelkeznie kell az (1) bekezdésben említett EU megfelelőségi nyilatkozattal.

(5) A részben megépített vízi jármű megfelelőségének igazolását és a gyártó vagy az importőr arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a vízi járművet más természetes vagy jogi személy által történő befejezésre szánják, a 3. mellékletben foglalt, a gyártó vagy az importőr által kiállított, részben megépített vízi járművekre vonatkozó nyilatkozat tartalmazza.

12. A CE-jelölés

17. § (1) A CE-jelölésnek a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkében meghatározott általános elveknek meg kell felelnie.

(2) A részben megépített vízi jármű kivételével a terméken – forgalmazása vagy üzembe helyezése előtt – fel kell tüntetni a CE-jelölést megfelelősége jelzéseként.

(3) A CE-jelöléssel ellátott termék e rendeletnek való megfelelőségét az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

(4) A CE-jelölést a terméken jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Azon alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges, illetve a termék mérete vagy jellege miatt nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a terméket kísérő dokumentumban kell elhelyezni.

(5) A vízi járművek esetében a CE-jelölést a hajóépítő tábláján kell elhelyezni, amely utóbbit a vízi jármű azonosító számától elkülönítetten kell elhelyezni.

(6) Hajómotorok esetében a CE-jelölést a motoron kell elhelyezni.

(7) A CE-jelölés után a megfelelőségértékelő szervezet azonosító számát kell feltüntetni, ha ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban vagy a gyártást követő értékelésben. A megfelelőségértékelő szervezet azonosító számát a szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, illetve a 18. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott személy helyezi el.

(8) A CE-jelölést és a (7) bekezdés szerinti azonosító számot különleges kockázatokat vagy felhasználásokat jelölő piktogram vagy más jel is követheti.

IV. Fejezet

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

18. § (1) A termék forgalomba hozatalát megelőzően a gyártónak az 5. mellékletben foglalt eljárásokat el kell végeznie vagy végeztetnie.

(2) A 20. §-ban meghatározottak szerint kell eljárnia

a) az üzembe helyezést megelőzően a magánimportőrnek, ha a gyártó nem végezte el az érintett termék megfelelőségértékelését,

b) a termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megelőzően annak a személynek, aki jelentős módosítást vagy átalakítást követően hoz forgalomba vagy helyez üzembe egy hajómotort vagy vízi járművet, illetve annak a személynek, aki egy, az e rendelet hatálya alá nem tartozó vízi jármű rendeltetését oly módon változtatja meg, hogy az annak következtében a rendelet hatálya alá kerül,

c) a termék forgalomba hozatalát megelőzően annak a személynek, aki saját használatra épített vízi járművet hoz forgalomba a 2. § a) pont ag) alpontjában említett ötéves időszak letelte előtt.

19. § (1) A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott B. modul alkalmazása esetén az EU-típusvizsgálatot a B. modul 2. pontjában meghatározott, a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjával kell elvégezni.

(2) A B. modul szerinti gyártási típusok a termék több változatát is magukban foglalhatják, feltéve, hogy:

a) a változatok közötti eltérések nincsenek hatással a termék biztonsági szintjére, valamint a termék teljesítményére vonatkozó egyéb követelményekre; valamint

b) a termék változatait a vonatkozó EU-típusvizsgálati tanúsítvány megemlíti, szükség esetén az eredeti tanúsítvány módosításai révén.

(3) A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott A1. modul alkalmazása esetén a termékellenőrzést egy vagy több, a gyártó általi gyártásra vonatkozóan reprezentatív vízi járművön kell elvégezni, és alkalmazni kell a 7. mellékletben meghatározott kiegészítő követelményeket.

(4) A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott A1. és C1. modul szerinti akkreditált belső szervezetek igénybevételének lehetősége nem alkalmazható.

(5) A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott F. modul alkalmazása esetén a kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelésére a 8. mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(6) Ha az e rendeletben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott C. modult alkalmazzák, valamint ha a gyártó a tevékenységét nem a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott H. modul szerinti, vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint végzi, a termékellenőrzést a belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a gyártó által választott megfelelőségértékelő szervezet végzi vagy végezteti az e szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként. Ha a minőségi szint nem bizonyul megfelelőnek, vagy ha szükségessé válik a gyártó által benyújtott adatok érvényességének ellenőrzése, a 9. mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

20. § A 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyártást követő értékelést a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

21. § (1) A műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmaznia kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa a terméknek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(2) A műszaki dokumentációnak a 10. mellékletben meghatározott dokumentumokat kell tartalmaznia.

(3) A műszaki dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy a tervezés, az építés, a működés és a megfelelőségértékelés világosan érthető legyen.

V. Fejezet

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK

13. A megfelelőségértékelő szervezetekkel szemben támasztott minimális követelmények

22. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetnek meg kell felelnie az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló 2/2004. (I. 5.) GKM rendeletben [a továbbiakban: 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet] és a (2)–(11) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(2) A megfelelőségértékelő szervezet, annak vezető tisztségviselője és személyzete nem lehet ezen rendelet hatálya alá tartozó termék tervezője, gyártója, szállítója, illetve üzembe helyezője, továbbá ezen jogi vagy természetes személyek képviselője, amennyiben a termék vizsgálatát végzi. Az említett személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként a vizsgálat tárgyát képező termék tervezésében, gyártásában, értékesítésében vagy karbantartásában. Az e rendeletben meghatározott korlátozás nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó és a megfelelőségértékelő szervezet között. A megfelelőségértékelő szervezetnek függetlennek kell lennie és felette sem a gyártók, sem a szállítók nem gyakorolhatnak ellenőrzést.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet és annak személyzete köteles az ellenőrző vizsgálatokat a lehető legmagasabb fokú szakmai felkészültséggel és műszaki hozzáértéssel végezni, valamint mentesnek kell lennie mindenféle nyomásgyakorlástól és – különösen pénzügyi természetű – ösztönzéstől, amely befolyásolhatná az általuk hozott döntést vagy a vizsgálat eredményeit, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akik az ellenőrző vizsgálatok eredményeiben érdekeltek.

(4) A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell

a) a szükséges személyi állománnyal és létesítményekkel, amelyek képessé teszik az ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív és műszaki feladatok megfelelő ellátását és

b) a konkrét ellenőrző vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszereléssel.

(5) A vizsgálatokért felelős alkalmazottaknak

a) alapos műszaki és szakmai képzettséggel,

b) az általuk végzett vizsgálatok követelményeinek megfelelő szintű ismeretével és megfelelő gyakorlattal, és

c) a vizsgálatok hitelt érdemlő igazolásához szükséges tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések összeállításának képességével

kell rendelkezniük.

(6) A vizsgálatokat végző alkalmazottak pártatlansága érdekében díjazásuk nem függhet az általuk elvégzett vizsgálatok számától és azok eredményétől.

(7) A megfelelőségértékelő szervezet alkalmazottai kötelesek az üzleti titkot megőrizni minden olyan információ tekintetében, amely a feladataik elvégzése során jut birtokukba.

23. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

(2) A megfelelőségértékelő szervezetnek a megfelelőségértékelési tevékenységek végzésére minőségirányítási kézikönyvvel, valamint olyan belső szabályzattal kell rendelkeznie, amely tartalmazza a (3) bekezdésben, valamint a 24. § (5) bekezdésében előírtakat.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzatnak rendelkezni kell arról, hogy a megfelelőségértékelő szervezet miként biztosítja

a) azt, hogy a megfelelőségértékelési tevékenységet végző alkalmazottja és a szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy (a továbbiakban együtt: a megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzet) rendelkezik a kijelölt megfelelőségértékelési területen

aa) a termékek forgalmazásának követelményeit meghatározó jogszabály, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa és annak végrehajtási intézkedései rendelkezéseinek, valamint az irányadó szabványok ismeretével, továbbá

ab) az értékelés eredménye, a nyilvántartások és – ha a szervezet megfelelőségértékelési tanúsítást végez – a tanúsítványok elkészítéséhez szükséges ismeretekkel;

b) a megfelelőségértékelési eljárás átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c) a megfelelőségértékelésnek az esetleges egyéb tevékenységektől való elkülönítését;

d) – a termék forgalmazására vonatkozóan jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott követelmények keretei között – a megfelelőségértékelési tevékenységet megrendelő gazdasági szereplő méretének, tevékenységi ágazatának, szerkezetének, az alkalmazott gyártástechnológia összetettsége fokának és a gyártási folyamat egyedi, tömegtermelési vagy sorozat-jellegének megfelelő figyelembevételét;

e) a kijelölt megfelelőségértékelési területen a szabványosítási tevékenységben, továbbá az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában létrehozott, a megfelelőségértékelő szervezeteket koordináló csoport tevékenységében való részvételt vagy a megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzete megfelelő tájékoztatását az említett szabványosítási tevékenységről, illetve koordináló csoportban folyó munkáról; és

f) az e) pont szerinti koordináló csoportban hozott adminisztratív döntések és dokumentumok alkalmazását.

(4) Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti a vonatkozó honosított harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a megfelelőségértékelő szervezetekre meghatározott követelményeknek.

14. A megfelelőségértékelő szervezet megfelelőségértékelési tevékenysége

24. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet a megfelelőség igazolására EU típusvizsgálati tanúsítványt, az egyedi termékellenőrzési eljárás keretében megfelelőségi tanúsítványt vagy a termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást állít ki.

(2) Ha a megfelelőségértékelő szervezet alvállalkozót vesz igénybe, akkor elérhetővé kell tennie a hajózási hatóság számára az alvállalkozóra, az alvállalkozó szakmai felkészültségére és az általa elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.

(3) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre és a magánimportőrökre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell elvégezni.

(4) Ha a megfelelőségértékelő szervezet megállapítja, hogy a gyártó vagy a magánimportőr nem teljesítette

a) a 4. § (1) bekezdésében, vagy

b) a megfelelő honosított harmonizált szabványokban megállapított követelményeket,

a megfelelőségértékelő szervezet felszólítja a gyártót vagy a magánimportőrt a termék követelményeknek való megfelelővé tételéhez szükséges kiigazító intézkedések megtételére, és addig nem állít ki megfelelőségi tanúsítványt, amíg a gyártó vagy a magánimportőr nem teszi meg ezeket az intézkedéseket.

(5) Ha a tanúsítvány kiállítását követően a megfelelőség figyelemmel kísérése során a megfelelőségértékelő szervezet megállapítja, hogy a termék már nem megfelelő, akkor a termék sajátosságaihoz igazodó határidő tűzésével felhívja a gyártót a szükséges intézkedések megtételére. Ha a gyártó a megadott határidőn belül nem teszi meg a termék követelményeknek való megfelelővé tételéhez szükséges intézkedéseket vagy a termék hibája nem orvosolható, a megfelelőségértékelő szervezet minőségirányítási kézikönyvében és a működési és eljárási szabályzatában meghatározottak szerint a tanúsítvány hatályát korlátozza, felfüggeszti vagy a tanúsítványt visszavonja.

(6) A minőségirányítási kézikönyvnek, valamint a működési és eljárási szabályzatnak az (5) bekezdés szerinti rendelkezéseit a gyártó számára a megfelelőségértékelési tanúsítás elvégzésére irányuló szerződés megkötése előtt megismerhetővé kell tenni. Annak bizonyítása, hogy e kötelezettségnek eleget tett, a megfelelőségértékelő szervezetet terheli.

(7) A megfelelőségértékelő szervezet közli a gyártóval és a magánimportőrrel az (5) bekezdés szerinti döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza.

25. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet nyilvántartást vezet mindazokról a termékekről, amelyekhez

a) EU-típusvizsgálati tanúsítványt,

b) az egyedi termékellenőrzési eljárás keretében megfelelőségi tanúsítványt, vagy

c) a termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást

állít ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tíz évig tartalmazza

a) a termék nyilvántartási számát,

b) az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, az egyedi termékellenőrzési eljárás keretében kiállított megfelelőségi tanúsítvány, vagy a termék teljes minőségbiztosítási eljárása keretében a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadásának és érvényességének idejét,

c) a gyártó megnevezését,

d) a termék általános típusát, ha van, altípusát,

e) a termék megfelelőségének tanúsítására vonatkozó eljárás megnevezését,

f) a termék megfelelőségének tanúsítására vonatkozó eljárást lefolytató megfelelőségértékelő szervezet megnevezését, és

g) a megjegyzéseket.

26. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet magyarországi működési engedélyének visszavonása vagy tevékenységének megszűnése esetén a megfelelőségértékelő szervezet köteles megbízásainak és a megszűnő tevékenységgel kapcsolatos iratanyagának más – Magyarországon működő – megfelelőségértékelő szervezetnek való átadásáról vagy megbízásainak megszüntetéséről gondoskodni és erről a 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti Kijelölési Bizottságot, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló gazdasági szereplőket megfelelően tájékoztatni.

(2) Ha nincs más működési engedéllyel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet, amely részére az iratanyag átadható, a megfelelőségértékelő szervezet köteles saját költségén gondoskodni az iratanyag megőrzéséről.

(3) Ha a megfelelőségértékelő szervezet nem tesz eleget az (1)–(2) bekezdés szerinti kötelezettségnek, a megfelelőségértékelő szervezet költségére a 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti Kijelölési Bizottság rendelkezik az iratanyag megőrzéséről és az érintett gazdasági szereplőknek a megőrzés helyéről való megfelelő tájékoztatásáról.

27. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetnek a panaszok és vitás kérdések kezelésére – a fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összhangban álló – megfelelő eljárásrenddel kell rendelkeznie.

(2) Az érintettek panaszt nyújthatnak be azon megfelelőségértékelő szervezet döntése ellen, amely a sérelmezett döntést hozta. A panaszos ügy kivizsgálását a megfelelőségértékelő szervezet soron kívül elvégzi, és annak eredményéről írásban tájékoztatja a panaszost.

15. A megfelelőségértékelő szervezet jelentéstételi kötelezettsége

28. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet az előző évben végzett megfelelőségértékelési tevékenységéről készített jelentést minden évben január 31-ig megküldi a 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti Kijelölési Bizottsághoz.

(2) A jelentés a következő adatokat tartalmazza:

a) tanúsítványok megtagadásának, korlátozásának, felfüggesztésének vagy visszavonásának számát,

b) azon körülményeket, amelyek érinthetik a kijelölés hatályát vagy feltételeit,

c) a hajózási hatóságtól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységre vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések számát,

d) kérésre a kijelölt megfelelőségértékelési területen végzett megfelelőségértékelési tevékenységet, valamint minden más elvégzett tevékenységet, beleértve a határokon átnyúló tevékenységet és az alvállalkozó igénybevételét.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet megfelelően tájékoztatja az e rendelet szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a termékekkel foglalkozó más szervezeteket a negatív és kérésre a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

VI. Fejezet

PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS

29. § (1) A hajózási hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzést folytat le, és az abban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(2) Ha a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve az e rendelet hatálya alá tartozó és CE-jelöléssel ellátott, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű ellenőrzése során megállapítja, hogy az nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

(3) Ha az e rendelet hatálya alá tartozó és CE-jelöléssel ellátott termék tekintetében megállapításra kerül, hogy az nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve erről a hajózási hatóságot tájékoztatja.

(4) Ha a hajózási hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, határidő tűzésével felhívja a gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt azon kiigazító intézkedések megtételére, amelyek biztosítják az e rendeletben foglaltaknak való megfelelést.

(5) A termék megfelelősége érdekében a hajózási hatóság felszólítására a gazdasági szereplő köteles megtenni a megfelelő kiigazító intézkedéseket valamennyi olyan érintett termék tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmazott.

(6) A termék megfelelősége érdekében a hajózási hatóság felszólítására a magánimportőr köteles megtenni a megfelelő kiigazító intézkedéseket az általa saját használatra az Európai Unió területére behozott termék tekintetében.

(7) Ha az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedést a hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül, a hajózási hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló törvénnyel összhangban megtiltja vagy korlátozza a termék forgalmazását, illetve kivonja a terméket forgalomból vagy azt visszahívja.

(8) Ha a magánimportőr nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedést, a hajózási hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló törvénnyel összhangban megteszi a szükséges intézkedést

a) a termék üzembe helyezésének megtiltása, illetve

b) a termék használatának megtiltása vagy korlátozása

érdekében.

(9) A hajózási hatóság a (7)–(8) bekezdésben foglalt intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen

a) a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat,

b) a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét,

c) a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint

d) az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr által felhozott szempontokat.

(10) A (9) bekezdés szerinti tájékoztatás során a hajózási hatóság minden esetben jelzi, ha a meg nem felelés oka a következők egyike:

a) a termék nem felel meg az emberek egészségével és biztonságával, valamint a vagyoni javak és a környezet védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy

b) hiányosságok állapíthatók meg a 4. § (2) bekezdése szerinti megfelelőség vélelmezését megalapozó honosított harmonizált szabványokban.

(11) Ha a (9) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és az Európai Bizottság sem emel kifogást az intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

30. § (1) A 29. § (4)–(11) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, ha a hajózási hatóság a következő megállapítások valamelyikére jut, akkor köteles felszólítani az érintett gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt, hogy tegyen eleget a megfelelőséghez szükséges formai követelményeknek:

a) a CE-jelölést a 17. § rendelkezéseit megsértve helyezték el,

b) a 17. § (2) bekezdése szerinti CE-jelölést nem helyezték el,

c) az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a 3. mellékletben foglalt nyilatkozatot nem készítették el,

d) az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a 3. mellékletben foglalt nyilatkozatot nem megfelelően készítették el,

e) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos,

f) a 7. § (3) bekezdése, illetve a 10. § (4) bekezdése szerinti információ nem áll rendelkezésre, valótlan vagy hiányos,

g) a 6–8. § vagy a 10–11. § szerinti bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott meg nem felelés továbbra is fennáll, a hajózási hatóság minden megfelelő intézkedést megtesz

a) a termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása,

b) a termék visszahívása vagy forgalomból való kivonása, vagy

c) a magánimportőr által saját használatra behozott termék esetében a termék használatának korlátozása vagy megtiltása

érdekében.

(3) A hajózási hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján köteles értesíteni az Európai Bizottságot.

VII. Fejezet

16. Záró rendelkezések

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

32. § (1) A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet alapján forgalomba hozott termékek e rendelet hatálybalépését követően továbbra is forgalmazhatók, illetve üzembe helyezhetők.

(2) A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott kis- és középvállalkozások által gyártott azon legfeljebb 15 kW teljesítményű, szikragyújtásos külső hajtómotorok, amelyek a 2. melléklet B. rész 2.1. pontjában meghatározott, I. szintű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek megfelelnek, 2020. január 18-ig forgalmazhatók, illetve üzembe helyezhetők.

33. § (1) Ez a rendelet a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)⁴ Ez a rendelet

a) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34. §⁵

1. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

Vízi járművek alkatrészei

1. Robbanásbiztos szerelvények Z-hajtású és egyéb elrendezésben beépített motorokhoz, valamint benzintartályt tartalmazó terekhez;

2. hajócsavarral összekapcsolt indítást megakadályozó védőeszközök külmotorokhoz;

3. kormánykerekek, kormányszerkezetek és vezetékek;

4. rögzített beszerelésre szánt üzemanyagtartályok és üzemanyag-vezetékek;

5. előre gyártott nyílások és hajóablakok.

2. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

Alapvető követelmények

A) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tervezésével és építésével kapcsolatos alapvető követelmények

1. VÍZIJÁRMŰ-KIALAKÍTÁSI KATEGÓRIÁK

	A	B	C
1	Kialakítási kategória	Szélerősség (Beaufort-skálán)	Mértékadó hullámmagasság (H 1/3, méter)
2	A	8 felett	4 felett
	B	8 és annál kisebb	4 és annál kisebb
	C	6 és annál kisebb	2 és annál kisebb
	D	4 és annál kisebb	0,3 és annál kisebb

Magyarázó megjegyzések:

A. Az A kialakítási kategóriába sorolt kedvtelési célú vízi járműveket (a Beaufort-skála szerinti) 8-asnál nagyobb fokozatú szélerősségekre és 4 m-es vagy annál nagyobb mértékadó hullámmagasságra tervezik, de a rendkívüli viszonyok, például vihar, orkánszerű vihar, hurrikán, tornádó és rendkívüli tengeri körülmények vagy óriáshullámok kizárásával.

B. A B kialakítási kategóriába sorolt kedvtelési célú vízi járműveket max. 8-as fokozatú szélerősségre és max. 4 m-es mértékadó hullámmagasságra tervezik.

C. A C kialakítási kategóriába sorolt vízi járműveket max. 6-os fokozatú szélerősségre és max. 2 m-es mértékadó hullámmagasságokra tervezik.

D. A D kialakítási kategóriába sorolt vízi járműveket max. 4-es fokozatú szélerősségre és max. 0,3 m-es mértékadó, illetve max. 0,5 m-es esetenkénti hullámmagasságra tervezik.

Az egyes kialakítási kategóriákba tartozó vízi járműveket úgy kell tervezni és építeni, hogy ellenálljanak az e paramétereknek megfelelő igénybevételeknek a stabilitás, az úszóképesség és az e mellékletben felsorolt egyéb alapvető követelmények tekintetében, és jól irányíthatóak legyenek.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A vízi jármű azonosítása

Minden vízi járművet el kell látni egy azonosító számmal, amely a következő adatokat tartalmazza:

1. a gyártó országának kódja;

2. a gyártónak a nemzeti hatóság által kiadott egyedi kódja;

3. egyedi sorozatszám;

4. gyártási év és hónap;

5. modellév.

Az azonosító számra alkalmazandó részletes követelményeket honosított harmonizált szabvány tartalmazza.

2.2. A hajóépítő táblája

Minden vízi járművön el kell helyezni egy, a vízi jármű azonosító számától elkülönítetten elhelyezett táblát, amelyen legalább a következő adatokat fel kell tüntetni:

a) a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe;

b) CE-jelölés, a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően;

c) a vízi jármű 1. pont szerinti kialakítási kategóriája;

d) a gyártó által ajánlott legnagyobb terhelés a 3.6. pont szerint, amelybe nem számít bele a megtöltött, rögzített tartályok tartalmának tömege;

e) a szállítható személyek száma a gyártó ajánlása szerint.

Építést követő értékelés esetén az elérhetőségeket és az a) pontban említett követelményeket azon megfelelőségértékelő szervezet vonatkozásában is meg kell adni, amely a megfelelőségértékelést végezte.

2.3. Vízbe esés elleni védelem és visszajutást segítő eszközök

A vízi járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vízbe esés veszélye a lehető legkisebb legyen, és könnyű legyen visszajutni a fedélzetre. A visszajutást segítő eszközöket oly módon kell elhelyezni, hogy azokat egy vízben lévő ember segítség nélkül is el tudja érni vagy igénybe tudja venni.

2.4. Kilátás a fő kormányállásról

Kedvtelési célú vízi járműveknél a kezelőnek a fő kormányállásról normál körülmények (sebesség és terhelés) mellett jó kilátással kell rendelkeznie minden irányba.

2.5. Kezelési kézikönyv

Minden terméket el kell látni egy, a 7. § (4) bekezdésének és a 10. § (5) bekezdésének megfelelő kezelési kézikönyvvel. E kézikönyvnek tartalmaznia kell a termék biztonságos használatához szükséges valamennyi információt, különös hangsúlyt fektetve az üzembe helyezésre, a karbantartásra, a rendeltetésszerű használatra, a kockázatok megelőzésére és a kockázatkezelésre.

3. SZERKEZETI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.1. Szerkezet

A felhasznált anyagok megválasztásának és kombinációjának biztosítania kell, hogy a vízi jármű minden tekintetben megfelelő szerkezeti szilárdsággal rendelkezzen. Különös figyelmet kell fordítani az 1. pont szerinti kialakítási kategóriára és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésre.

3.2. Stabilitás és szabadoldal

A vízi járműnek megfelelő stabilitással és szabadoldallal kell rendelkeznie, figyelembe véve az 1. pont szerinti kialakítási kategóriát és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelést.

3.3. Felhajtóerő és úszóképesség

A vízi jármű építésénél biztosítani kell, hogy a vízi jármű olyan vízkiszorítási jellemzőkkel rendelkezzen, amelyek megfelelnek az 1. pont szerinti kialakítási kategóriájának és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésnek. Minden olyan lakható, többtörzsű kedvtelési célú vízi járműnek, amely esetében fennáll a felborulás veszélye, elegendő vízkiszorítással kell rendelkeznie ahhoz, hogy felborulva is úszóképes maradjon.

Azoknak a 6 m-nél kisebb hosszúságú vízi járműveknek, amelyek kialakítási kategóriájuknak megfelelő alkalmazás esetén megtelhetnek vízzel, elegendő vízkiszorítás tartalékkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy megtelt állapotban is úszóképesek maradjanak.

3.4. A hajótesten, a fedélzeten és a felépítményen található nyílászárók

A hajótesten, a fedélzeten és a felépítményen található nyílászárók nem veszélyeztethetik a vízi jármű szerkezeti szilárdságát, illetve – zárt állapotban – az időjárási hatásokkal szembeni vízállóságát.

Az ablakoknak, kerek hajóablakoknak, ajtóknak és nyílásfedeleknek ellen kell állniuk az elhelyezésükből adódóan előreláthatólag fellépő víznyomásnak és a fedélzeten mozgó személyek súlyának megfelelő pontszerű terheléseknek.

Azokat a külső, víz be- és kiáramlására szolgáló hajótestszerelvényeket, amelyek a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelés esetén a merülésvonal alatt vannak, könnyen hozzáférhető elzáró szerkezetekkel kell felszerelni.

3.5. Elárasztás

A vízi járműveket úgy kell megtervezni, hogy az elsüllyedés veszélye a lehető legkisebb legyen.

Adott esetben különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a) a kormányállásokra és vízgyűjtőkre, amelyek önürítők, vagy egyéb olyan berendezésekkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák a víz behatolását a vízi jármű belsejébe;

b) szellőzőnyílásokra;

c) vízeltávolításra szivattyú segítségével vagy egyéb eszközzel.

3.6. A gyártó által ajánlott maximális terhelés

A gyártó által ajánlott maximális terhelést (üzemanyag, víz, élelem, különböző felszerelési tárgyak és személyek tömege kilogrammban), amelyre a vízi járművet tervezték, a kialakítási kategória (1. pont), a stabilitás és szabadoldal (3.2. pont), valamint a felhajtóerő és az úszóképesség (3.3. pont) alapján kell meghatározni.

3.7. Mentőeszközök tárolása

Az A és B kialakítási kategóriába tartozó összes kedvtelési célú vízi járművön, valamint a C és D kialakítási kategóriájú, 6 m-nél hosszabb kedvtelési célú vízi járműveken egy vagy több tároló helyet kell biztosítani egy vagy több mentőtutaj számára, amely elég nagy ahhoz, hogy befogadja a kedvtelési célú vízi jármű által a gyártó ajánlása szerint szállítható személyek számát. A mentőtutaj-tárolóhelynek bármikor hozzáférhetőnek kell lennie.

3.8. Menekülési útvonalak

Minden olyan lakható, többtörzsű kedvtelési célú vízi járművön, amely esetében fennáll a felborulás veszélye, felborulás esetére megfelelő menekülési útvonalakat kell biztosítani. Amennyiben a kedvtelési célú vízi jármű rendelkezik olyan menekülési útvonallal, amelyet annak felborult állapotában lehet igénybe venni, ez nem veszélyeztetheti a vízi jármű szerkezetét (3.1. pont), stabilitását (3.2. pont) vagy vízkiszorítását (3.3. pont), függetlenül attól, hogy az normál helyzetben vagy felborult állapotban van.

Minden lakható kedvtelési célú vízi járművön tűz esetére megfelelő menekülési útvonalakat kell biztosítani.

3.9. Horgonyzás, kikötés és vontatás

A vízi járműveket kialakítási kategóriájukat és jellemzőiket figyelembe véve egy vagy több olyan erős rögzítési ponttal vagy egyéb eszközzel kell ellátni, amelyek alkalmasak a horgonyzási, kikötési, illetve vontatási terhelések biztonságos fogadására.

4. MANŐVERKÉPESSÉG

A gyártónak biztosítania kell, hogy a vízi jármű a tervezésének és építésének megfelelő legnagyobb teljesítményű hajtómotor alkalmazása esetén is – kellő manőverképességgel rendelkezzen. A kezelési kézikönyvben minden hajtómotor esetében meg kell adni a maximális névleges teljesítményt.

5. FELSZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK

5.1. Motorok és motorterek

5.1.1. Beépített motorok

A beépített motorokat lakóterektől elválasztott, zárt térben kell elhelyezni, és úgy kell beépíteni, hogy a tüzek kialakulásának, illetve terjedésének veszélye, valamint a mérgező gázok, hő, zaj, illetve rezgés által a lakótérre jelentett veszély a lehető legkisebb legyen.

A gyakori vizsgálatot vagy karbantartást igénylő motorrészeknek és szerelvényeknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük.

A motortéren belüli szigetelőanyagok nem lehetnek égést tápláló anyagok.

5.1.2. Szellőzés

A motorteret szellőztetni kell. A nyílászárókon át a motortérbe kerülő víz mennyiségét a legkisebbre kell korlátozni.

5.1.3. Szabadon álló részek

Ha a motor nincs burkolattal vagy házzal védve, hatékony módon védeni kell a motor olyan szabadon lévő mozgó vagy forró részeit, amelyek sérüléseket okozhatnak.

5.1.4. Külső hajtómotor indítása

A vízi járművekre szerelt valamennyi külső hajtómotort olyan berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza a hajócsavarral összekapcsolt helyzetben lévő motor indítását, kivéve

a) ha a motor 500 Newtonnál kisebb statikus tolóerőt ad le;

b) ha a motor olyan fojtásszabályzó készülékkel van ellátva, amely a motor indításánál a tolóerőt 500 Newtonra korlátozza.

5.1.5. Vezető nélkül működő motoros vízi sporteszköz

A motoros vízi sporteszközt úgy kell megtervezni, hogy automatikus hajtómotor-leállítással vagy olyan automatikus berendezéssel rendelkezzen, amely csökkenti a sebességet, körkörös irányú továbbhaladás mellett, ha a vezető szándékosan leszáll, illetve leesik a motoros vízi sporteszközről.

A kormányrúddal irányított külső hajtómotorokat olyan vészhelyzeti leállító berendezéssel kell ellátni, amelyet össze lehet kapcsolni a kormányossal.

5.2. Üzemanyagrendszer

5.2.1. Általános előírások

Az üzemanyagtöltő, -tároló, szellőztető és üzemanyag-ellátó eszközöket és berendezéseket úgy kell tervezni és beépíteni, hogy a tűz- és robbanásveszély minimális legyen.

5.2.2. Üzemanyagtartályok

Az üzemanyagtartályokat, -vezetékeket és -tömlőket rögzíteni kell és minden jelentősebb hőforrástól el kell különíteni vagy meg kell védeni. A tartályok anyagát és felépítését a kapacitásnak és az üzemanyag típusának megfelelően kell megválasztani.

A benzinüzemanyag-tartályok tereit szellőztetni kell.

A benzinüzemanyag-tartályok nem képezhetik a hajótest részét, és

a) bármely motor okozta tűztől és minden egyéb gyújtóforrástól védettnek kell lenniük;

b) el kell választani azokat a lakóterektől.

A dízelüzemanyag-tartályok a hajótest részét képezhetik.

5.3. Villamos rendszer

A villamos rendszereket úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy szokásos használati körülmények között biztosított legyen a vízi jármű kifogástalan üzemelése, továbbá hogy a tűzveszély és az áramütés veszélye a lehető legkisebb legyen.

Valamennyi elektromos áramkörnek – az akkumulátorról táplált motorindító áramkörök kivételével – biztonságosnak kell maradnia abban az esetben is, ha túláramnak van kitéve.

Az elektromos hajtás áramkörei nem léphetnek kölcsönhatásba más áramkörökkel oly módon, hogy az bármelyik áramkör esetében nem rendeltetésszerű működéshez vezessen.

Az akkumulátorokból esetlegesen felszabaduló robbanásveszélyes gázok felgyülemlésének elkerülése érdekében gondoskodni kell a szellőzésről. Az akkumulátorokat szilárdan kell rögzíteni, és védeni kell a víz beáramlása ellen.

5.4. Kormányrendszer

5.4.1. Általános előírások

A kormányrendszereket és hajtásvezérlő rendszereket úgy kell tervezni, kialakítani és beépíteni, hogy a várható működési körülmények mellett tegyék lehetővé a kormányterhelés (a kormányon keletkező erők) átvitelét.

5.4.2. Vészberendezések

Minden olyan vitorlás kedvtelési célú vízi járművet és egyetlen hajtómotorral hajtott, vitorla nélküli kedvtelési célú vízi járművet, amely távkezelésű kormánylapátos kormányrendszerrel van ellátva, olyan vészhelyzeti eszközökkel kell felszerelni, amelyekkel a kedvtelési célú vízi jármű kis sebesség mellett kormányozható.

5.5. Gázrendszer

A háztartási célú gázrendszereknek elszívó rendszerrel kell rendelkezniük, és úgy kell azokat kialakítani és beépíteni, hogy elkerülhető legyen a gázszivárgás és a robbanásveszély, valamint a szivárgás ellenőrizhető legyen. Az anyagoknak és alkatrészeknek alkalmasnak kell lenniük az adott gázfajta használatára, és ellen kell állniuk a tengeri környezetből eredő különböző behatásoknak és körülményeknek.

A gyártó által meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni kívánt gázkészülékeket a gyártó utasításainak megfelelően kell beépíteni. Minden egyes gázfogyasztó készüléket az elosztórendszer külön ágvezetékéről kell táplálni, és minden ágvezetéket saját zárószerkezettel kell vezérelni. Megfelelő szellőzéssel kell megelőzni a gázszivárgásból és az égéstermékekből eredő veszélyeket.

A tartósan beépített gázrendszerrel rendelkező vízi járműveken külön helyiségben kell elhelyezni az összes gázpalackot. Ezt a helyiséget el kell különíteni a lakótértől, továbbá az csak kívülről megközelíthető és kifelé szellőztethető lehet, hogy az esetlegesen kiszivárgó gáz a hajón kívülre kerüljön.

A tartósan beépített gázrendszereket beépítés után próbának kell alávetni.

5.6. Tűzvédelem

5.6.1. Általános előírások

A beépített berendezés típusának megválasztásánál és a vízi jármű kialakításánál figyelembe kell venni a tűz kialakulásának és terjedésének veszélyét.

Különösen ügyelni kell

a) a nyílt lánggal működő készülékek környezetére,

b) a forró területekre vagy motorokra és segédberendezésekre,

c) a kifolyt olajra és üzemanyagra, a nem burkolt olaj- és üzemanyag-vezetékekre, továbbá

d) az elektromos vezetékeknek különösen a hőforrásoktól és forró részektől távol történő vezetésére.

5.6.2. Tűzoltó készülékek

A kedvtelési célú vízi járműveket a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó készülékkel kell felszerelni vagy fel kell tüntetni a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés helyét és teljesítményét.

A megfelelő tűzoltó készülékek felszereléséig a vízi jármű nem helyezhető üzembe.

A benzinmotorok motorterét olyan tűzoltó rendszerrel kell védeni, amely tűz esetén nem teszi szükségessé a motortér kinyitását.

Ha hordozható tűzoltó készülékek vannak felszerelve, ezek jól hozzáférhetők legyenek, az egyiket úgy kell elhelyezni, hogy az a kedvtelési célú vízi jármű fő kormányállásából könnyen elérhető legyen.

5.7. Jelzőfények, nappali jelzések és hangjelzések

Amennyiben jelzőfények, nappali jelzések és hangjelzések vannak elhelyezve, ezeknek meg kell felelniük az 1972. évi COLREG (A tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok), illetve a CEVNI (Az ENSZ EGB által elfogadott Európai Belvízi Hajózási Szabályzat) előírásainak.

5.8. Vízszennyezés megelőzése és a hulladék partra szállítására szolgáló berendezések

A vízi járműveket úgy kell megépíteni, hogy megelőzhető legyen a szennyező anyagok (olaj, üzemanyag stb.) véletlen vízbe jutása.

A kedvtelési célú vízi járművekre szerelt valamennyi WC kizárólag tárolótartályhoz vagy víztisztító rendszerhez csatlakoztatható.

A tárolótartállyal felszerelt kedvtelési célú vízi járműveken szabványos ürítő csatlakozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a gyűjtőberendezés csővezetékének a kedvtelési célú vízi jármű ürítőcsövéhez való csatlakoztatását.

A hajótesten átvezetett, emberi eredetű hulladékot szállító csöveket ezenkívül olyan szelepekkel kell ellátni, amelyek zárt helyzetben rögzíthetők.

B) Hajtómotorok kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó alapvető követelmények

A hajtómotoroknak meg kell felelniük az e részben meghatározott, kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.

1. A HAJTÓMOTOR AZONOSÍTÁSA

1.1. Minden motoron világosan fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) a motorgyártó nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint értesítési címét;

b) adott esetben a motor átalakítását végző személy nevét és értesítési címét;

c) a motor típusát, adott esetben a motorcsaládot;

d) a motor egyedi sorozatszámát; továbbá

e) a CE-jelölést, a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően.

1.2. Az 1.1. pontban említett jelöléseknek a motor szokásos élettartama alatt tartósnak, valamint világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük. Címke vagy tábla alkalmazása esetén azokat olyan módon kell rögzíteni, hogy a rögzítés a motor teljes várható élettartama alatt tartós legyen, és a címke/tábla ne legyen eltávolítható annak megsemmisítése vagy megrongálása nélkül.

1.3. A jelöléseket a motor olyan részén kell elhelyezni, amely annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges, és amelyet általában nem kell cserélni a motor teljes élettartama alatt.

1.4. A jelöléseket olyan módon kell elhelyezni, hogy jól láthatók legyenek azt követően is, hogy a motorra a működéséhez szükséges valamennyi alkatrészt felszerelték.

2. KIPUFOGÓGÁZ-KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A hajtómotorokat úgy kell megtervezni, építeni és összeszerelni, hogy a szabályos üzembe helyezést követő szokásos használat mellett kipufogógáz-kibocsátásuk ne haladja meg a 2.1. pontban foglalt 1. táblázatban, valamint a 2.2. pontban foglalt 2. és 3. táblázatban meghatározott határértékeket:

2.1. A 32. § (2) bekezdésének és a 2.2. pont 2. táblázatának alkalmazása céljából alkalmazandó értékek:

1. táblázat

	A	B			C			D	E
		B1	B2	B3	C1	C2	C3
1	Típus	Szén-monoxid CO = A + B/P_N^η (g/kWh)			Szénhidrogének HC = A + B= P_N^η (g/kWh)			Nitrogén- oxidok NO_x (g/kWh)	Részecskék PT
2		A	B	n	A	B	n
3	Kétütemű, szikragyújtásos	150,0	600,0	1,0	30,0	100,0	0,75	10,0	Nem alkalmazandó
4	Négyütemű, szikragyújtásos	150,0	600,0	1,0	6,0	50,0	0,75	15,0	Nem alkalmazandó
5	Kompressziós gyújtású	5,0	0	0	1,5	2,0	0,5	9,8	1,0

ahol A, B és n a táblázatnak megfelelő állandók, P_N a névleges motorteljesítmény (kW).

2.2. Az e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó értékek:

2. táblázat

Kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek (++)

	A	B	C	D
1	Hengerűrtartalom SV (L/henger)	Névleges motorteljesítmény P_N (kW)	Részecskék PT (g/kWh)	Szénhidrogének + nitrogénoxidok HC + NO_x (g/kWh)
2	SV < 0,9	P_N < 37	Az 1. táblázatban említett értékek
3		37 ≤ P_N < 75 (+)	0,30	4,7
4		75 ≤ P_N < 3 700	0,15	5,8
5	0,9 ≤ SV < 1,2	P_N < 3 700	0,14	5,8
6	1,2 ≤ SV < 2,5		0,12	5,8
7	2,5 ≤ SV < 3,5		0,12	5,8
8	3,5 ≤ SV < 7,0		0,11	5,8
9	(+) A másik lehetőség az, hogy azok a 37 kW vagy annál nagyobb, de 75 kW-nál kisebb névleges teljesítményű, kompressziós gyújtású motorok, amelyek hengerűrtartalma hengerenként 0,9 liter alatt van, nem léphetik túl a 0,20 g/kWh részecske-kibocsátási és az 5,8 g/kWh kombinált szénhidrogén- és nitrogén-oxid-kibocsátási határértéket. (++) A kompressziós gyújtású motorok semmilyen esetben sem léphetik túl az 5,0 g/kWh szén-monoxid-kibocsátási határértéket.

3. táblázat

Szikragyújtásos motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek

6K07981_3

	A	B	C	D
1	Motor típusa	Névleges motorteljesítmény P_N (kW)	Szén-monoxid CO (g/kWh)	Szénhidrogének + nitrogénoxidok HC + NO_x (g/kWh)
2	Z-hajtású és egyéb beépített motorok	P_N ≤ 373	75	5
3		373 < P_N ≤ 485	350	16
4		P_N > 485	350	22
5	Külmotorok és motoros vízi sporteszközök motorjai	P_N ≤ 4,3	500 – (5,0 × P_N)	30
6		4,3 < P_N ≤ 40	500 – (5,0 × P_N)	15,7 +
7		P_N > 40	300	15,7 +

2.3. Vizsgálati ciklusok:

Alkalmazandó vizsgálati ciklusok és súlyozási tényezők

Az ISO 8178-4:2007 szabvány következő követelményeit kell alkalmazni, az alábbi táblázatban meghatározott értékeket figyelembe véve.

A változó fordulatszámú, kompressziós gyújtású motorok esetében az E1. vagy az E5. vizsgálati ciklus alkalmazandó, illetve 130 kW névleges teljesítmény felett az E3. vizsgálati ciklus is alkalmazható. A változó fordulatszámú, szikragyújtású motorok esetében az E4. vizsgálati ciklus alkalmazandó.

	A	B		C			D
1		B1	B2	C1	C2	C3
2	E1. ciklus, üzemmód száma	1	2	3		4	5
3	Fordulatszám	Névleges fordulatszám		Közbenső fordulatszám			Alsó alapjárati fordulatszám
4	Nyomaték, %	100	75	75		50	0
5	Súlyozási tényező	0,08	0,11	0,19		0,32	0,3
6	Fordulatszám	Névleges fordulatszám		Közbenső fordulatszám			Alsó alapjárati fordulatszám
7	E3. ciklus, üzemmód száma	1		2	3	4
8	Fordulatszám, %	100		91	80	63
9	Teljesítmény, %	100		75	50	25
10	Súlyozási tényező	0,2		0,5	0,15	0,15
11	E4. ciklus, üzemmód száma	1		2	3	4	5
12	Fordulatszám, %	100		80	60	40	Üresjárat
13	Nyomaték, %	100		71,6	46,5	25,3	0
14	Súlyozási tényező	0,06		0,14	0,15	0,25	0,40
15	E5. ciklus, üzemmód száma	1		2	3	4	5
16	Fordulatszám, %	100		91	80	63	Üresjárat
17	Teljesítmény, %	100		75	50	25	0
18	Súlyozási tényező	0,08		0,13	0,17	0,32	0,3

A megfelelőségértékelő szervezetek – a motor működési periódusának megfelelően – az olyan egyéb vizsgálati ciklusok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhatnak, amelyeket honosított harmonizált szabvány határoz meg.

2.4. Hajtómotor-család alkalmazása és az alap-hajtómotor kiválasztása

A motorgyártó felelőssége, hogy termékskáláján belül meghatározza azokat a motorokat, amelyeket egy adott motorcsaládba sorol be.

A motorcsaládon belül alapmotort kell kiválasztani oly módon, hogy annak kibocsátási jellemzői az adott motorcsaládba tartozó összes motorra vonatkozóan reprezentatívak legyenek. A motorcsalád alapmotorjaként általában az azon jellemzőkkel rendelkező motort kell kiválasztani, amely az alkalmazandó vizsgálati ciklus mérései során várhatóan a legnagyobb mértékű (g/kWh-ban kifejezett) egyedi kibocsátást eredményezheti.

2.5. Vizsgálati üzemanyagok

A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatok során használt teszt üzemanyagnak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Benzinüzemanyagok
	A	B		C
		B1	B2	C1	C2
1	Tulajdonság	RF-02-99 Ólommentes		RF-02-03 Ólommentes
2		min.	max.	min.	max.
3	Kísérleti oktánszám (RON)	95	–	95	–
4	Oktánszám (MON)	85	–	85	–
5	Sűrűség 15 °C-on (kg/m³)	748	762	740	754
6	Kezdeti forráspont (°C)	24	40	24	40
7	Kén tömegaránya (mg/kg)	–	100	–	10
8	Ólomtartalom (mg/l)	–	5	–	5
9	Reid-gőznyomás (kPa)	56	60	–	–
10	Gőznyomás (DVPE) (kPa)	–	–	56	60
	Dízelüzemanyagok
11	Tulajdonság	RF-06-99		RF-06-03
12		min.	max.	min.	max.
13	Cetánszám	52	54	52	54
14	Sűrűség 15 °C-on (kg/m³)	833	837	833	837
15	Végső forráspont (°C)	–	370	–	370
16	Lobbanáspont (°C)	55	–	55	–
17	Kén tömegaránya (mg/kg)	Jelenteni kell	300 (50)	–	10
18	Hamu tömegaránya (%)	Jelenteni kell	0,01	–	0,01

A megfelelőségértékelő szervezetek honosított harmonizált szabványban meghatározott egyéb teszt üzemanyagok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhatnak.

3. TARTÓSSÁG

A motorgyártó olyan motorbeszerelési és karbantartási útmutatást köteles adni, amelynek alkalmazásával a motor rendeltetésszerű használat mellett a szokásos élettartama végéig képes megfelelni a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott határértékeknek.

Az információt a motorgyártó a szokásos működési cikluson alapuló előzetes terhelési vizsgálattal és az alkatrészek anyagkifáradásának számításával nyeri annak érdekében, hogy a szükséges karbantartási utasításokat a gyártó elkészíthesse és első forgalomba hozatalkor minden új motorhoz csatolhassa.

A motor szokásos élettartama a következő:

a) kompressziós gyújtású motorok esetén: 480 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb eltelik;

b) szikragyújtásos Z-hajtású és teljes kipufogórendszerrel rendelkező vagy a nélküli egyéb beépített motorok esetén:

ba) a P_N ≤ 373 kW kategóriába tartozó motorok esetében: 480 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb eltelik;

bb) a 373 < P_N ≤ 485 kW kategóriába tartozó motorok esetében: 150 üzemóra vagy három év, amelyik előbb eltelik;

bc) a P_N > 485 kW kategóriába tartozó motorok esetében: 50 üzemóra vagy egy év, amelyik előbb eltelik;

c) motoros vízi sporteszközöket hajtó motorok: 350 üzemóra vagy öt év, amelyik előbb eltelik;

d) külmotorok: 350 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb eltelik.

4. KEZELÉSI KÉZIKÖNYV

Minden motort kezelési kézikönyvvel kell ellátni, amely a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, a motor tervezett forgalmazási helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken készült.

A kezelési kézikönyv:

a) útmutatást ad a megfelelő beszerelés, használat és karbantartás tekintetében, amely annak érdekében szükséges, hogy a motor megfelelően működjön és kielégítse a 3. szakaszban (Tartósság) meghatározott követelményeket;

b) megadja a motor honosított harmonizált szabvány szerint mért teljesítményét.

C) A zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelmények

A Z-hajtású, vagy más hajtásláncú beépített motorral rendelkező, teljes kipufogórendszer nélküli kedvtelési célú vízi járműveknek, motoros vízi sporteszközöknek és a külmotoroknak, valamint teljes kipufogórendszerrel rendelkező Z-hajtású motoroknak meg kell felelniük az ebben a részben meghatározott, a zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.

1. ZAJKIBOCSÁTÁSI SZINTEK

1.1. A Z-hajtású, vagy más hajtásláncú beépített motoros, teljes kipufogórendszer nélküli kedvtelési célú vízi járműveket, motoros vízi sporteszközöket, külmotorokat és Z-hajtású, teljes kipufogórendszerrel rendelkező motorokat úgy kell megtervezni, építeni és összeszerelni, hogy a zajkibocsátásuk ne haladja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

	A	B
1	Névleges motorteljesítmény (egymotoros) (kW)	Legmagasabb hangnyomásszint = L_pASmax (dB)
2	P_N ≤ 10	67
3	10 < P_N ≤ 40	72
4	P_N > 40	75

ahol P_N egyetlen motor névleges motorteljesítménye kW-ban névleges fordulatszám mellett, L_pASmax pedig a legnagyobb hangnyomásszint dB-ben.

Ikermotoros és többmotoros hajtóegységek esetén valamennyi motortípus tekintetében 3 dB határérték-túllépés megengedhető.

1.2. A zajmérési vizsgálatok alkalmazása helyett a Z-hajtású, vagy más hajtásláncú beépített motoros, teljes kipufogórendszer nélküli kedvtelési célú vízi járművek az 1.1. pontban meghatározott, zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében megfelelőnek minősülnek, ha esetükben a Froude-szám ≤ 1,1, a teljesítmény/vízkiszorítás aránya pedig ≤ 40, amennyiben a motort és a kipufogórendszert a motorgyártó utasításainak megfelelően építették be.

1.3. A „Froude-szám” (F_n) kiszámítása: a kedvtelési célú vízi jármű legnagyobb sebessége V (m/s), osztva a vízvonal hossza lwl (m) és a gravitációs gyorsulási állandó, g (9,8 m/s²) szorzatának négyzetgyökével.

A „teljesítmény/vízkiszorítás arány” kiszámítása: a névleges motorteljesítmény P_N (kW) osztva a kedvtelési célú vízi jármű vízkiszorításával D (tonna).

6K07981_7

	teljesítmény/vízkiszorítás arány

2. KEZELÉSI KÉZIKÖNYV

A teljes kipufogórendszer nélküli Z-hajtású, és a más hajtásláncú beépített motoros kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök esetében az A) rész 2.5. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a kedvtelési célú vízi jármű és a kipufogórendszer olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az a rendeltetésszerű használat esetén – lehetőség szerint – biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

Külmotorok és teljes kipufogórendszerrel rendelkező Z-hajtású beépített motorok esetében a B) rész 4. szakaszában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a motor olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az rendeltetésszerű használat esetén – lehetőség szerint – biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

3. TARTÓSSÁG

A B) rész 3. pontjában meghatározott, tartósságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az e rész 1. pontjában meghatározott zajkibocsátási követelményeknek való megfelelésre.

3. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

A részben megépített vízi jármű gyártójának vagy importőrének nyilatkozata

A gyártó vagy az importőr által az 5. § (2) bekezdése értelmében adott nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe;

b) a gyártó Európai Unió területén letelepedett képviselőjének vagy adott esetben a forgalomba hozatalért felelős személynek a neve és címe;

c) a részben megépített vízi jármű leírása;

d) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a részben megépített vízi jármű megfelel az építés e szakaszában alkalmazandó alapvető követelményeknek – ez magában foglalja az alkalmazott honosított harmonizált szabványokra történő hivatkozást vagy azon előírásokra történő hivatkozást, amelyeken a megfelelési nyilatkozat az építés e szakaszában alapul –, továbbá arra vonatkozóan, hogy a vízi járművet más jogi vagy természetes személy általi, e rendelettel teljes összhangban történő befejezésre szánják.

4. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

...

EU megfelelőségi nyilatkozat

Az EU megfelelőségi nyilatkozat azonosító száma lehet a termékhez kapcsolódó termék-, tétel-, típus- vagy sorozatszám.

Az EU megfelelőségi nyilatkozatnak – függetlenül attól, hogy azonosító számmal ellátott vagy szám nélküli – a következő adatokat kell tartalmaznia.

1. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a neve és címe (a meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó cégnevét és címét is) vagy a magánimportőr neve és címe.

2. Nyilatkozat arról, hogy ennek a megfelelőségi nyilatkozatnak a kibocsátásáért kizárólag a gyártót vagy a magánimportőrt, illetve a 18. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott személyt terheli a felelősség.

3. A nyilatkozat tárgya [a termék nyomon követhetőséget lehetővé tevő azonosítója, adott esetben fényképet is magában foglalhat].

4. Nyilatkozat arról, hogy az EU megfelelőségi nyilatkozat 3. pontban említett tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

5. Az alkalmazott honosított harmonizált szabványokra vagy azon egyéb műszaki előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.

6. Adott esetben nyilatkozat arról, hogy a megfelelőségértékelő szervezet [nevének és számának feltüntetése] elvégezte a megfelelőségértékelést [beavatkozás ismertetése] és a következő tanúsítványt adta ki.

7. További információk:

7.1.⁶ Az EU megfelelőségi nyilatkozatban a hajtómotor gyártójának, illetve az 5. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti motor átalakítását végző személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a motorhoz tartozó beszerelési útmutatóval összhangban a vízi járműbe történő beszerelését követően a motor megfelel a 2. melléklet B) rész 2. fejezetében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek.

7.2. A motor csak azt követően helyezhető üzembe, hogy nyilatkoztak arról, hogy az érintett vízi jármű megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

7.3. Ha a motort a 32. § (2) bekezdése szerinti további átmeneti időszak során hozták forgalomba, az EU megfelelőségi nyilatkozatban ezt jelezni kell.

8. A gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője nevében történő aláírásra felhatalmazott személy azonosító adatai és aláírása.

9. A kiállítás helye és ideje.

5. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

Megfelelőségértékelési eljárások

I. (1) A kedvtelési célú vízi járművek tervezésére és építésére a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások alkalmazandók:

a) a 2. melléklet A) rész 1. pontjában meghatározott A és B kialakítási kategória esetében:

aa) a 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

1. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat),

2. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

3. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

4. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

ab) a 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

1. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

2. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

3. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) a 2. melléklet A) rész 1. pontjában meghatározott C kialakítási kategória esetében:

ba) a 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

baa) a 2. melléklet A) rész 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó honosított harmonizált szabványok betartása esetén:

1. A. modul (belső gyártásellenőrzés),

2. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat),

3. B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

4. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség),

bab) a 2. melléklet A) rész 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó honosított harmonizált szabványok be nem tartása esetén:

1. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat),

2. B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

3. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

bb) a 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

1. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

2. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

3. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

c) a 2. melléklet A) rész 1. pontjában meghatározott D kialakítási kategória esetében:

a 2,5 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

1. A. modul (belső gyártásellenőrzés),

2. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat),

3. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

4. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

5. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

(2) A motoros vízi sporteszközök tervezésére és építésére a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások bármelyike alkalmazandó:

a) A. modul (belső gyártásellenőrzés);

b) A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

c) B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

d) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

e) H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

(3) Az alkatrészek tervezésére és építésére a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások bármelyike alkalmazandó:

a) B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

b) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

c) H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

II. A kipufogógáz-kibocsátás tekintetében az 1. § d) és e) pontjában meghatározott termékek esetében a motor gyártója a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárásokat alkalmazza:

a) ha a vizsgálatokat a honosított harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

aa) B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

ab) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

ac) H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) ha a vizsgálatokat a honosított harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, az alábbi modulok bármelyike:

ba) B. modul (EU-típusvizsgálat), a C1. modullal együttesen alkalmazva;

bb) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség).

III. (1) A zajkibocsátás tekintetében teljes kipufogórendszer nélküli Z-hajtóműves beépített hajtómotorral, vagy más hajtásláncú beépített motorral rendelkező kedvtelési célú vízi járművek esetében, valamint teljes kipufogórendszer nélküli Z-hajtóműves beépített hajtómotorral, vagy más hajtásláncú beépített motorral rendelkező olyan kedvtelési célú vízi járművek esetében, amelyek jelentős járműátalakításon estek át, és amelyeket az ezt követő öt éven belül forgalomba hoznak, a gyártónak a következő, a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia:

a) ha a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó honosított harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

aa) A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

ab) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

ac) H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) ha a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó honosított harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik,
a G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

c) a Froude-szám és a teljesítmény/vízkiszorítás arány módszerének alkalmazásával végzett értékelés esetén az alábbi modulok bármelyike:

ca) A. modul (belső gyártásellenőrzés);

cb) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

cc) H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

(2) A zajkibocsátás tekintetében a motoros vízi sporteszközök, valamint a kedvtelési célú vízi járművön történő felszerelésre szánt külmotorok és teljes kipufogórendszerrel rendelkező Z-hajtású hajtómotorok esetében a motoros vízi sporteszköz vagy a motor gyártójának a következő, a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia:

a) ha a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó honosított harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

aa) A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

ab) G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

ac) H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) ha a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó honosított harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik,
a G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség).

6. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

...

Gyártást követő értékelésen alapuló egyenértékű megfelelőség (PCA modul)

1. A gyártást követő értékelésen alapuló megfelelőség (a továbbiakban: PCA modul) azt az eljárást jelenti, amelynek során olyan termék egyenértékű megfelelőségét értékelik, amely tekintetében a gyártó nem vállalt felelősséget a termék e rendeletnek való megfelelőségéért, és amelynek során a 18. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott, a terméket saját felelősségére forgalomba hozó vagy üzembe helyező természetes vagy jogi személy vállal felelősséget a termék egyenértékű megfelelőségéért. E személynek teljesítenie kell a 2. és 4. pontban meghatározott kötelezettségeket, továbbá saját kizárólagos felelősségére gondoskodnia és nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett termék, amelyre alkalmazták a 3. pont rendelkezéseit, megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

2. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy a termék gyártást követő értékelésére irányuló kérelmet nyújt be a megfelelőségértékelő szervezethez, és átadja a megfelelőségértékelő szervezetnek azon dokumentumokat és műszaki dokumentációt, amelyek lehetővé teszik a megfelelőségértékelő szervezet számára a termék e rendelet követelményeinek való megfelelősége értékelését, továbbá bármely rendelkezésre álló, a termék első üzembe helyezése utáni használatára vonatkozó információt.

Az ilyen terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy e dokumentumokat és információkat a termék egyenértékű megfelelőségének a gyártást követő megfelelőségértékelési eljárás szerinti értékelését követő tíz évig köteles megőrizni az illetékes hatóság részére.

3. A megfelelőségértékelő szervezet megvizsgálja az egyedi terméket, valamint számításokat, vizsgálatokat és egyéb értékeléseket végez annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelelősége egyenértékű az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

A megfelelőségértékelő szervezet az elvégzett értékelésről tanúsítványt állít ki, és az értékelést illetően megfelelőségi jelentést készít, és a tanúsítvány, valamint az azzal összefüggő megfelelőségi jelentés egy példányát az e dokumentumok kiállítását követő tíz évig megőrzi az illetékes hatóság részére.

A megfelelőségértékelő szervezet az azonosító számát a CE-jelölés mellett helyezi el vagy helyezteti el saját felelősségére a jóváhagyott terméken.

Ha az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a megfelelőségértékelő szervezet saját felelősségére a 2. melléklet A) rész 2.1. pontjában meghatározott azonosító számot is elhelyezteti a vízi járművön. Ebben az esetben a gyártó országa kódjának feltüntetésére szolgáló mezőt használják a megfelelőségértékelő szervezet letelepedése szerinti ország megjelölésére, a gyártónak a nemzeti hatóság által rendelt egyedi kódja feltüntetésére szolgáló mezőt pedig a PCA modul megfelelőségértékelő szervezethez rendelt azonosító kódjának megjelölésére használják, amelyet a PCA modul tanúsítványának sorozatszáma követ. A vízijármű-azonosító számnak a gyártási év és hónap, valamint a modellév feltüntetésére szolgáló mezőit használják azon év és hónap megjelölésére, amelyben a gyártást követő értékelést végezték.

4. CE-jelölés és EU megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a CE-jelölést, valamint – a 3. pontban említett megfelelőségértékelő szervezet felelősségére – a megfelelőségértékelő szervezet azonosító számát azon a terméken, amely tekintetében az e rendeletben meghatározott követelményeknek való egyenértékű megfelelőséget a megfelelőségértékelő szervezet értékelte és tanúsította.

4.2. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy EU megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a PCA modul tanúsítványa kiállításának időpontját követő tíz évig megőrzi az illetékes hatóság részére. A megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni annak a terméknek az azonosító adatait, amelyre vonatkozóan a nyilatkozatot készítették.

Az EU megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az illetékes hatóság felhívására rendelkezésre kell bocsátani.

4.3. Ha az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a vízi járművet forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a vízi járművön a 2. melléklet A) rész 2.2. pontjában meghatározott hajóépítői táblát, amelyen szerepelnie kell a „gyártást követő értékelés” szövegnek, valamint a 3. pont rendelkezéseinek megfelelően a 2. melléklet A) rész 2.1. pontjában meghatározott vízijármű-azonosító számnak.

5. A megfelelőségértékelő szervezet tájékoztatja a terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személyt a gyártást követő értékelési eljárás szerinti kötelezettségeiről.

7. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

Kiegészítő követelmények az A1. modulban meghatározott belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálatok alkalmazása esetére

Tervezés és felépítés

A gyártónak a gyártásra vonatkozóan reprezentatív egy vagy több vízi járművön el kell végeznie vagy végeztetnie az alábbi vizsgálatok, egyenérték-számítások vagy ellenőrzések közül egyet vagy többet:

a) a stabilitás vizsgálata a 2. melléklet A) rész 3.2. pontja szerint;

b) a vízkiszorítási jellemzők vizsgálata a 2. melléklet A) rész 3.3. pontja szerint.

Zajkibocsátás

Teljes kipufogórendszer nélküli Z-hajtású, vagy egyéb elrendezésben beépített motorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök esetében a vízi jármű gyártójának a gyártásra vonatkozóan reprezentatív egy vagy több vízi járművön el kell végeznie – vagy az általa választott megfelelőségértékelő szervezettel annak felelősségére el kell végeztetnie – a 2. melléklet C) részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Külmotorok és teljes kipufogórendszerrel rendelkező Z-hajtású motorok esetében a motorgyártónak a gyártásra vonatkozóan minden motorcsaládra kiterjedően reprezentatív egy vagy több motoron el kell végeznie – vagy az általa választott megfelelőségértékelő szervezettel annak felelősségére el kell végeztetnie – a 2. melléklet C) részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Ha egy motorcsaládból egynél több motort vizsgálnak, a 8. mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni a minta megfelelőségének biztosításához.

8. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

A gyártás megfelelőségének értékelése a kipufogógáz- és a zajkibocsátás tekintetében

1. A motorcsaládok megfelelőségének vizsgálata céljából a sorozatból mintát kell kiemelni. A gyártó a megfelelőségértékelő szervezettel egyetértésben határozza meg a minta méretét (n).

2. A kipufogógáz- és a zajkibocsátás minden szabályozott paramétere tekintetében kiszámítják a mintából nyert eredmények számtani közepét (X). A gyártott sorozat megfelelőnek minősül a követelmények teljesítése tekintetében (jóváhagyó döntés), ha teljesül a következő feltétel:

X + k. S ≤ L

S a szórás, ahol:

X = a mintából nyert eredmények számtani közepe

x = a mintából nyert egyedi eredmények

L = a megfelelő határérték

n = a motorok száma a mintában

k = n-től függő statisztikai tényező (lásd az alábbi táblázatot)

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	n	2	3	4	5	6	7	8	9	10
2	k	0,973	0,613	0,489	0,421	0,376	0,342	0,317	0,296	0,279
3	n	11	12	13	14	15	16	17	18	19
4	k	0,265	0,253	0,242	0,233	0,224	0,216	0,210	0,203	0,198
5	Ha n > 20, akkor k = 0,860/√n.

9. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

Belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség

(C. modul) szerint alkalmazandó kiegészítő eljárás

Ha a 19. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a minőségi szintet nem találják megfelelőnek, a következő eljárás alkalmazása szükséges:

A sorozatból kiemelnek egy motort, és alávetik a 2. melléklet B) részében meghatározott vizsgálatnak. A vizsgált motort a gyártó előírásai szerint részben vagy teljesen be kell járatni. Amennyiben a sorozatból kiemelt motor egyedi kipufogógáz-kibocsátási értékei meghaladják a 2. melléklet B) része szerinti határértékeket, a gyártó kérheti, hogy a méréseket a sorozatba tartozó több motorból álló mintán végezzék el, beleértve az eredetileg kiválasztott motort is. Annak érdekében, hogy a motorminta megfeleljen e rendelet követelményeinek, a 8. mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni.

10. melléklet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelethez

Műszaki dokumentáció

A műszaki dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben tartalmaznia kell a következőket:

a) a terméktípus általános leírása;

b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök tervrajzai, gyártási rajzai és vázlatai, valamint egyéb lényeges adatok;

c) a rajzok, vázlatok és a termék működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d) a 4. § (2) bekezdésében szereplő – részben vagy teljes körűen alkalmazott – szabványok jegyzéke, továbbá az alapvető követelmények teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása, ha nem kerültek alkalmazásra a 4. § (2) bekezdésében említett szabványok;

e) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményei, valamint egyéb lényeges adatok;

f) a vizsgálati jegyzőkönyvek, illetve számítások – a 2. melléklet A) rész 3.2. pontja szerinti stabilitási és a 2. melléklet A) rész 3.3. pontja szerinti, úszóképességre vonatkozó számítások;

g) kipufogógáz-kibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják a 2. melléklet B) rész 2. pontjának való megfelelőséget;

h) zajkibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják a 2. melléklet C) rész 1. pontjának való megfelelőséget.

A 3. § 1. pontja a 25/2020. (VII. 3.) ITM rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

Az 5. § (4) bekezdés b) pontja a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az 5. § (5) bekezdése a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 33. § (2) bekezdése a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 34. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶

A 4. melléklet 7.1. pontja a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek