BÜ BH 2016/234
BÜ BH 2016/234
2016.09.01.
I. Felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapítása téves és emiatt a büntetőjog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására kerül sor.
II. A bűnszervezet kapcsán elsődlegesen mindig a bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, majd az vizsgálandó az alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor azt az elkövető felismerte-e. Amennyiben a megállapított tényállás szerint a terhelt három vagy több személlyel állt kapcsolatban, és tisztában volt azzal, hogy tevékenységét a kábítószer-kereskedéssel foglalkozó szervezet keretében végzi, cselekményét társaival összehangoltan, szervezetten, hosszabb időn keresztül valósította meg, a büntetést vele mint bűnszervezetben elkövetővel szemben kell kiszabni.
A bűnszervezeten belüli személyes ismeretség valamennyi elkövetővel nem feltétele a bűnszervezeten belüli elkövetés megállapításának, és a bűnszervezetnek nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat sem [1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek., 137. § 8. pontja; Btk. 176. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek., 459. § (1) bek. 1. pontja; Be. 416. § (1) bek. b) pontja; 4/2005. BJE határozat.]
[1] A törvényszék a 2014. április 10. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek.]; ezért őt tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
[2] A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2014. október 2. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; az I. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek.] minősítette, a büntetést vele mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
[3] A másodfokú ítélet ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján; tartalma szerint azonban azt a felhívott törvényhely c) pontjára is alapozva.
[4] Az indítványozó – a 4/2005. BJE határozatra utalva – arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság törvénysértően állapította meg védence terhére a bűnszervezetben elkövetést és erre figyelemmel a kiszabott büntetés is törvénysértő.
[5] Emellett kifogásolta, hogy a bűnszervezettel kapcsolatban a másodfokú bíróság határozata csupán a törvény értelmező rendelkezését tartalmazza, amelyet azonban a bíróság nem töltött meg tartalommal. Álláspontja szerint nem indokolta kellő részletességgel, hogy a terheltek által létrejött szerveződés miért felel meg a bűnszervezet kritériumainak, illetve azt sem, hogy a terheltek a bűnszervezetben történő elkövetést felismerték, holott a bűnszervezet megállapíthatóságához az is szükséges, hogy az elkövető tudja: a súlyosabb megítélésű szándékos bűncselekményt, melyhez saját bűnös tevékenységével kapcsolódik, olyan bűnözésre alakult csoport hajtja végre, amely a bűnszervezet törvényi kritériumainak megfelel.
[6] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a másodfokon eljárt ítélőtábla ítéletét változtassa meg, mellőzze a bűnszervezetben elkövetés megállapítását és a feltételes szabadság kizárására vonatkozó rendelkezést.
[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
[8] Álláspontja szerint az irányadó tényállás számos olyan megállapítást tartalmaz, amely részben nevesítve, részben utalásszerűen megemlíti a bűncselekmények elkövetőinek széles és pontosan körül nem határolható körét és ebből következően az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza azt, hogy a három vagy több személyből álló csoport létrejött. Emellett arra hivatkozott, hogy a több országhatáron átívelő kábítószer-kereskedelemben a terhelt és társai tényállás szerinti cselekvősége a szervezettségen messzemenően túlmutatott, és az összehangoltság magasabb szintű, professzionális mértékét jelentette.
[9] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
[10] A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta.
[11] Ugyancsak észrevételt terjesztett elő a Legfőbb Ügyészség indítványára az I. r. terhelt, abban alapvetően osztva a védője által kifejtetteket, és azt kérve, hogy a Kúria a bűnszervezetben történő elkövetés következményei alól mentesítse, és ezzel biztosítsa a feltételes szabadlábra helyezhetőségét.
[12] A védő és a terhelt észrevételére a Legfőbb Ügyészség a korábbi nyilatkozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta.
[13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.
[14] Az indítványozó ugyan nem jelölte meg a felülvizsgálat jogalapjaként a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját, azonban – tartalma szerint – az indokolási kötelezettség megsértésére is hivatkozott.
[15] A felhívott törvényhely szerint a jogerős ügydöntő határozat ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[16] A Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[17] A Be. 258. §-ában előírtakra figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni.
[18] Ilyen eljárási szabálysértést azonban a másodfokú bíróság nem követett el.
[19] A felülvizsgálati indítványban foglaltakkal ellentétben ugyanis az ítélőtábla nem csupán a bűnszervezet törvényi fogalmát hívta fel, hanem a 4/2005. BJE határozatra is hivatkozva azt rögzítette, hogy egyértelműen megállapítható volt egy minimálisan az I., II. és III. r. terheltekből, valamint egy további személyből álló olyan csoport létrejötte, amely határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott, többszöri szállításra került sor, a tagok között munkamegosztás állt fenn, konspiratív módon működtek és kommunikáltak, szervezték a kábítószer beszerzését, Magyarországra eljuttatását, adagolását, raktározását, értékesítését stb., és tevékenységük kétségtelenül hosszabb időre szerveződött, annak csak a bűncselekmények felderítése vetett véget, emellett céljuk súlyos, öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megvalósítása volt.
[20] Az ítélőtábla ezt meghaladóan kellő mértékben és jól követhetően adott számot arról, hogy miért találta megállapíthatónak az I. r. terhelt terhére a bűnszervezetben történő elkövetést.
[21] Emellett – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt – nem megalapozott az anyagi jogszabálysértésre történő hivatkozás sem.
[22] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[23] Erre figyelemmel a felülvizsgálatot megalapozhatja az is, ha bűnszervezetben elkövetés megállapítása téves, és így a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására kerül sor.
[24] Az 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pontja szerint a bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése.
[25] Ahogy arra a másodfokú bíróság is hivatkozott: a bűnszervezet kapcsán a 4/2005. BJE határozat szerint elsődlegesen mindig az adott konkrét bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, bizonyítani, mivel ebben áll a vád tárgyi és alanyi meghatározottsága. Ezt követően pedig a bűncselekmény megvalósulását, mint tárgyi körülményt kell elhelyezni egy másik tárgyi körülmény, a bűnszervezet körében. Majd az vizsgálandó az alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor azt az elkövető felismerte-e; ez lehetséges akképpen, hogy az elkövetés még a bűnszervezeten kívül kezdődik, és az elkövetőben csak később tudatosul, hogy a bűnszervezeten belül van, ám bent marad és folytatja vagy megismétli az elkövetést. Történhet ugyanakkor úgy is, hogy a bűnszervezeten belül kezdődik az elkövetés, azaz az elkövető eleve tudja, hogy ilyen szervezetről van szó és ennek tevékenységében vesz részt. A tárgyi körülmények elegendő alapul szolgálnak arra a következtetésre, hogy a terhelt tisztában volt-e azzal, hogy magatartása bűnszervezethez kapcsolódik.
[26] Megjegyzi a Kúria ugyanakkor, hogy a bűnszervezeten belüli személyes ismeretség nem feltétele a bűnszervezeten belüli elkövetés megállapításának, ilyen feltételt a törvény sem fogalmaz meg.
[27] A védői indítványban kifejtettekkel szemben – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is okszerűen hivatkozott – a bűnszervezetnek nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat; az erre vonatkozó rendelkezés 2002. április 1. napjától kikerült a jogintézmény törvényi megfogalmazásából.
[28] A bűnszervezetben elkövetés megállapítása tényből vont jogi következtetés eredménye.
[29] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható; a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el.
[30] Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás pedig valamennyi, a bűnszervezet megállapításához szükséges ismérvet tartalmazza. Így az elsőfokú ítélet rögzíti, hogy I. r. terhelt 2009. év elejétől kezdve másokkal kábítószer Németországba csempészésével és értékesítésével kezdett foglalkozni; az I. r. terhelt és társai 2009 év folyamán elhatározták, hogy a kábítószer-kereskedelmet kiterjesztik Magyarország területére is és az I. r. terhelt legkésőbb 2010. év elején felvette a kapcsolatot a II. r. terhelttel és megállapodott vele abban, hogy az általa Magyarországra szállított kábítószer átvételében, raktározásában, adagolásában és eladásában fog részt venni; a II. r. terhelt az együttműködésbe bevonta a III. r. terheltet; az I., II. és III. r. terhelt együttműködése során három alkalommal érkezett Magyarországra kábítószer-szállítmány.
[31] A tényállásból tehát pontosan megállapítható, hogy I. r. terhelt több mint három személlyel állt kapcsolatban, tisztában volt azzal, hogy a kábítószer-kereskedéssel foglalkozó szervezet mely tagokból áll, és tevékenységét a tényállás szerint is velük összehangoltan, szervezetten valósította meg.
[32] A hosszabb időre szervezettséget alátámasztotta a közel másfél évig tartó elkövetés ténye, az összehangolt működést pedig a beszerzésre, szállításra, tárolásra, adagolásra, értékesítésre, az ennek érdekében átalakított járművek használatára, az igénybe vett lakásokra, raktárként használt ingatlanokra, a továbbértékesítés céljából azokban tárolt eszközökre vonatkozó tények is.
[33] Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt az elkövetés valamennyi formájában aktív szervezőként és irányítóként vett részt, azaz a bűnszervezet valamennyi törvényi ismérvével teljes mértékben tisztában volt, a bűnszervezet külső tárgyi jellegű ismérvei számára egyértelműen felismerhetőek voltak. A terhelt pedig tisztában volt azzal is, hogy háromnál több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban követ el súlyos bűncselekményt, így a bűnszervezetben elkövetés valamennyi feltétele megvalósult (BH 2007.3.).
[34] Így az ítélőtábla törvényesen állapította meg I. r. terhelt terhére azt, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, tekintette a büntetést vele szemben ekként kiszabottnak és törvényesen zárta ki a Btk. 38. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a feltételes szabadság kedvezményéből is.
[35] A Kúria mindezekre figyelemmel – miután olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles –, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott másodfokú ítéletet a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 426. §-a alapján az I. r. terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 1800/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás