BÜ BH 2016/235
BÜ BH 2016/235
2016.09.01.
A vád akkor is lehet törvényes, ha az elkövetés helyét nem, vagy nem kellő pontossággal tartalmazza [Be. 2. § (2) bek., 217. §].
[1] A járásbíróság a 2015. március 24. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bek., (2) bek. bc) pont, (5) bek. b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. bc) pont, (4) bek. b) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).
[2] Ezért őt – halmazati büntetésül – 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2015. szeptember 24. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt: a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját megjelölve, nem törvényes vád miatt, hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, „az iratok ügyésznek megküldése” érdekében.
[5] A védő indokai szerint a vád nem volt törvényes: nem felel meg a Be. 2. § (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak, mert a vád tárgyává tett bűncselekmény körülírása nem pontos, abból hiányzik az elkövetési hely egyértelmű megjelölése. A vádirat ugyan tartalmazza, hogy a terhelt az „sz.-i székhelyű A. Kft."-vel kötött szerződést, de azt már nem, hogy hol kötötték a szerződést. Ez „nyilvánvalóan nem jelentheti a cselekmény (értelemszerűen: elkövetése) helyének megjelölését. Ez a hiányosság nem pótolható. Ezen nem változtat az sem, hogy az elsőfokú ítélet már tartalmazza a szerződéskötés pontos helyét.
[6] Márpedig az 1/2007. számú BK vélemény szerint a cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett tényállás tartalmazza – egyebek között – a cselekmény megvalósításának helyét is. Hivatkozott még a BH 2011.34. számú jogeset I. pontjára és a BH 2009.140. számú jogeset II. pontjára.
[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, ezért indítványozta a megtámadott alapítélet tanácsülésen történő hatályában fenntartását.
[8] A Legfőbb Ügyészség leszögezte, hogy a bűncselekmény elkövetési helye az, ahol a tettes az elkövetési magatartást kifejti. Az ítéleti tényállás már a sértetti cég székhelyét utca és házszám szerint nevezte meg. Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság, amikor a vád törvényes kellékeként elfogadta a sértetti cég székhelye szerinti megjelölését, és az (ügyek) egyesítésére figyelemmel az ítélkező bíróság illetékessége sem kérdőjelezhető meg.
[9] Ugyanakkor eredmény-bűncselekmény esetén az elkövetés helye az is, ahol az eredmény bekövetkezett. A vádirat tartalmazza, hogy a terhelt a sértetti cégtől átvett vetőmagot elvetette, a növényvédő szert felhasználta, de a betakarított terményből nem teljesített a szerződés szerint, azt korábbi tartozásaira fordította. A terhelt a termelést a lakóhelyén és környékén folytatta, s így a vád törvényesen került benyújtásra.
[10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének I.c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.
[12] A Kúria előrebocsátja, hogy az alapügyben a bíróság nem járt el törvényes vád hiányában, a felülvizsgálati indítvány álláspontja téves.
[13] A Be. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A Be. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A törvényes váddal szemben támasztott feltételek konjunktívak (együtt érvényesülőek), bármelyikük hiányában elesik a vád törvényessége.
[14] A vád törvényessége nem kevesebb, mint amit a Be. 2. §-ának (2) bekezdése megkövetel, de annál nem is több. A vád törvényessége a vádirattal szemben támasztott azoknak a tartalmi követelményeknek [Be. 217. § (3) bekezdés] a minimuma, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza meginduljon, s a bíróság az eljárást lefolytathassa (EBH 2015.B.10.I. pont), tehát a vád törvényessége a vádnak az a képessége, amelynek folytán alkalmas a bírósági eljárás megindítására (EBH 2014.B.17.).
[15] A bíróság e körben azt vizsgálja, hogy a benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas-e [Be. 267. § (1) bek. j), k) pont; 309. § (1) bek., 332. § (1) bek. d) pont], s ha alkalmasnak találja, ügydöntő határozatában dönt a vádról [Be. 257. § (1) bek. 2. mondat].
[16] A felülvizsgálati indítvány kizárólag a büntetőtörvénybe ütköző cselekmény pontos körülírásának hiányát állította. A Kúria 1/2017. BKv. számú büntető kollégiumi véleményének A.1.2.b. pontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét stb.
[17] Az alapügyben helytállóan alkalmazott Btk. 373. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
[18] A védő az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésének írásbeli indokolásában a járási ügyészség vádiratáról már állította a törvényes vád hiányát (a nyilvános ülés jegyzőkönyvéhez csatolt irat).
[19] A jelen ügyben nem kétséges, hogy az ügyészség úgy emelt vádat, hogy az abban foglalt tényállásban háromszor és egyezően a terhelt által az „sz.-i székhelyű A. Kft."-vel kötött szerződésekre utalt.
[20] Az elkövetés helyének vádbeli megjelölése tehát megtörtént, de az kétségtelenül nem volt pontos.
[21] A Kúria más ügyben már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az elkövetési hely meg nem jelölése kihat-e a vád törvényességére. A Bfv. II. 1211/2013/5. számú határozatában foglaltakat fenntartja, és az alábbiakban megerősíti.
[22] Az elkövetés helyének jelöletlensége adott esetben valóban nem vezethet a vád törvényességének hiányához, mert nem minden bűncselekmény megállapíthatóságának az elengedhetetlen feltétele. Vannak ugyanis olyan bűncselekmények, amelyek esetében az elkövetési hely szükségképpeni eleme a büntetőjogi felelősség kimondhatóságának (ilyen pl. a garázdaság, rendbontás vagy közúti baleset okozása), míg más bűncselekmények vonatkozásában nem elengedhetetlen elem (ilyen pl. a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés, a jövedéki orgazdaság).
[23] Amikor az elkövetési hely nem elengedhetetlen elemet képez, de ismert, legfeljebb vádirati kellékhiányról lehet szó, amit a bíróság maga pótolhat, avagy az ügyész megkeresésével pótoltathat [Be. 268. § (1) bek. 3. mondat 1. fordulat, Be. 275. § (1) bek., Be. 305. § (2) bek., Be. 309. § (1) bek.]. Ha pedig az elkövetési hely nem elengedhetetlen elemet képez, ám megállapíthatatlan, akkor sincs akadálya a büntetőjogi felelősség kimondásának.
[24] Az elkövetés helyének megállapíthatatlanságával egyébként a büntetőeljárási törvény maga is számol, hiszen a Be. 17. §-ának (2) bekezdése azt mondja ki, hogy ha a bűncselekmény elkövetésének helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben – a nyomozási bíró eljárását ide nem értve – korábban intézkedett (megelőzés), továbbá ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.
[25] Az elkövetési hely megállapíthatatlansága tehát – amennyiben nem szükségképpeni eleme a büntetőjogi felelősség kimondhatóságának – legfeljebb a bíróság illetékességének a kérdése, ami, ha az alapügyben hiányzott, felülvizsgálat alapját nem képezheti. A jelen ügyben az elsőfokú bíróság illetékessége viszont nem kétséges, hiszen a külön indult ügyeket úgy egyesítette, hogy egyértelműen illetékes volt abban az ügyben, amelyhez egyesítette a tényállás I. pontjában foglalt ügyet.
[26] A BH 2011.34. és BH 2009.140. szám alatt közreadott jogesetek kétségtelenül a törvényes vád hiányának tekintették, ha a vád tényállása nem tartalmazta az elkövetés helyét, azonban – és ez lényeges – egyik esetben sem önmagában álló hiányként. Mindkét jogesetbeli vádból az elkövetés időpontja és módja hiányzott, s ehhez képest fogalmazták meg a büntető kollégiumi vélemény alapján az általános követelményt.
[27] A Legfőbb Ügyészség szerint eredmény-bűncselekmény esetén az is lehet az elkövetés helye, ahol az eredmény bekövetkezett. A vádirat tartalmazta, hogy a terhelt M. községben folytatta a termesztést, s ez helység a D. Járásbíróság illetékességi területéhez tartozik. Ebből a megközelítésből nézve – szemben a védő meglátásával – helyesen járt el a D. Járási Ügyészség, mivel a vádiratot a D. Járásbírósághoz nyújtotta be.
[28] A befejezett ún. eredmény-bűncselekmény elkövetése esetén általában közömbös az, hogy az eredmény hol következett be, ám a csalás esetében születtek olyan bírósági döntések is (pl. BH 1975.358., 1979.144., 1997.521., 2009.317.), amelyek a terhelt tevékenységéhez tartozónak ítélték a kár okozását, következésképpen illetékességet megalapozónak a kár bekövetkeztének helyét is.
[29] A Kúria megismétli, hogy az illetékesség esetleges hiánya felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. A jelen ügyben azonban nem tévedésben tartás, hanem tévedésbe ejtés történt. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a vele szerződő sértetteket „megtévesztette a fizetési készségét és képességét illetően [...] a szerződések teljesítése már a megkötésük időpontjában sem állt szándékában”. Tévedésbe ejtéssel elkövetett csalásnál az elkövetés helye az, ahol a tévedésbe ejtés megtörtént. A jelen ügyben pedig a kár nem a későbbi termesztéssel, hanem már a vetőmag és növényvédő szer átvételével megtörtént.
[30] Összegezve: A benyújtott vádirat – a nem vitatott alaki legitimáció és személyre konkretizáltság mellett – tartalmában alapvetően eleget tett a tárgyi és büntetőjogi meghatározottság törvényi követelményének. Az elkövetés helyének jelöletlensége, vagy nem pontos jelölése esetén a vád – amennyiben az nélkülözhetetlen az adott bűncselekmény elbírálásához – legfeljebb kellékhiányosnak tekintendő. A jelen ügyben a vád kellékhiányát már az elsőfokú bíróság pótolta azzal, hogy az elkövetés helyét – a védő által sem vitatottan – megjelölte az ítéletében. A bíróságok tehát nem jártak el törvényes vád hiányában, s ekként a felülvizsgálati indítvány állítása nem foghat helyt.
[31] A kifejtettek folytán a Kúria – a Be. 424. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben eljárva – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1897/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás