PÜ BH 2016/242
PÜ BH 2016/242
2016.09.01.
A megajándékozott a szerződés megkötésével és tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzésével megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, ehhez a birtokba lépése nem szükséges. Ha az ajándékozási szerződés ily módon teljesedésbe ment, ez kizárja a Ptk. 580. §-a alapján a teljesítés megtagadására vonatkozó kötelmi igény érvényesítését [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 115. § (1) bek., 117. § (3) bek. 324. §, 579. § (1) bek., 580. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az 1997. március 7-én kötött ajándékozási szerződéssel a felperes a b.-i ingatlanát az alperesnek ajándékozta. A szerződés 5. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy az alperes 1997. december 31-én lép az ingatlan birtokába.
[2] Az illetékes földhivatali hatóság az alperes tulajdonjogát ajándék jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az ingatlan a felperes használatában áll. A felek között a jó baráti kapcsolat súlyosan megromlott, a felperes keresetet terjesztett elő az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása, illetőleg az ajándék visszakövetelése iránt. A perben az alperes viszontkeresettel kérte a felperes kötelezését az ingatlan birtokba adására. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasító jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes jelen keresetében annak megállapítását kérte, hogy nem várható el tőle az ajándékozási szerződés teljesítése, az ajándék tárgyának, a lakásingatlannak az átadása az alperes részére. Keresete jogalapjaként az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4. §-át és az 580. § (2) bekezdését jelölte meg. Hivatkozása szerint az ajándékozási szerződésnél a szerződéskötés és teljesítés egyértelműen elválik. Az alperes természetben birtokba nem lépett. Álláspontja szerint a szerződés teljesüléséig a teljesítés megtagadható, míg a teljesítést követően már csak az ajándék visszakövetelése kerülhet szóba.
[4] Hivatkozott az új Ptk.-nak az ajándékozással kapcsolatos rendelkezéseire is, amely lényegében nem tér el a korábbi szabályozástól, kizárólag pontosabb megfogalmazásokat használ. A tulajdonjog bejegyzése kizárólag a tulajdonjog átszállását jelenti, de önmagában – egyéb szerződésszerű magatartás hiányában – birtokátruházást nem eredményez. A birtoklás önálló jogviszony, amennyiben a tulajdonjogot megszerző fél a dolog birtokát nem szerzi meg, követelheti a dolog részére történő átadását.
[5] A tulajdonjog átruházására irányuló egyéb szerződésektől az ajándékozási szerződés az ingyenesség miatt eltér, a megajándékozott elfogadó nyilatkozatára és az ajándék tárgyának átvételére van szükség. Birtokátruházás nélkül a jogügylet okafogyottá válik. Ha a szerződéskötés és az ingatlan birtokának átruházása elválik, akkor az ajándékozó megtagadhatja az ajándékozási szerződés teljesítését, vagyis az ingatlan birtokának átadását. A perbeli esetben a szerződés teljesítése csak részben történt meg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte és elévülési kifogást terjesztett elő. Hivatkozása szerint a perbeli ingatlant, mint tulajdonos birtokolta, b.-i tartózkodása alatt használta és ahhoz kulccsal is rendelkezik. Állította, hogy okiratokkal bizonyítottan a lakás vételárát, a felújítási költségeket is ő egyenlítette ki és fizeti a közös költséget.
Az első- és másodfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Döntésének indokolásában a Ptk. 117. § (2)–(3) bekezdésére, az 582. § (2) bekezdésére, az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 163. § (2) bekezdésére, a 164. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a felek között az ajándékozási szerződés érvényesen létrejött és a földhivatali hatóság az alperes tulajdonjogát ajándékozás jogcímén bejegyezte. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy megtörtént-e az ajándékozási szerződés teljesítése.
[8] A Ptk. 580. §-a szerint a szerződésnek az ajándékozó általi megtagadására akkor van lehetőség, ha a felek között a szerződés már létrejött, de annak alapján az ajándékozó még nem teljesített. A Ptk. 117. § (2) bekezdése az ingó dolog átruházásához írja elő feltételként a dolog birtokba adását. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonjog megszerzésének feltétele a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.
[9] A felperes az alperes tulajdonszerzéséhez szükséges jognyilatkozatot a szerződés megkötésekor megtette, ennek alapján az alperes tulajdonjogát bejegyezték. Ezzel az ingatlan tulajdonjoga akkor is megszerzettnek tekinthető, ha a tényleges birtokba adás nem történt meg. Az ajándékozási szerződés az alperes tulajdonjogának 1998. március 10-i bejegyzésével teljesedésbe ment és ezzel kezdetét vette az elévülési idő is. A birtokba adás időpontjára vonatkozó szerződési kikötést figyelembe véve a felperes követelése elévült. Az elsőfokú bíróság értékelte azt is, hogy a felperesnek az ajándékozási szerződés érvénytelensége, illetőleg az ajándék visszakövetelése iránti perindítása igazolja, hogy az ajándékozási szerződést maga is teljesítettnek tekintette.
[10] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyes indokra visszautalással helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem és az alperes védekezése
[11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság kötelezését kérte új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. Másodlagosan azt kérte, hogy a Kúria a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a keresete szerint állítsa helyre az eredeti állapotot és keresse meg az ingatlan-nyilvántartási hatóságot a felperes tulajdonjogának visszajegyzésére.
[12] A felperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 115. § (1) bekezdését és a 324. § (1) bekezdését.
[13] A felülvizsgálati kérelem részletes indokai szerint az elsőfokú bíróság jogkérdésben döntött, ezért mellőzte a Ptk. 580. § (1) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében a tényállás megállapítását és a bizonyítást.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme az érdemben és indokolásában is helyes jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[16] A jogerős ítélet a felperes által hivatkozott anyagi jogi szabályokat sem sérti.
[17] A Ptk. a felek főkötelezettségének meghatározásával, normatív módon definiálja az egyes szerződéstípusokat. Az ajándékozási szerződés esetén a Ptk. 579. § (1) bekezdése az ajándékozó kötelezettségéről rendelkezik, eszerint a szerződéssel az ajándékozó saját vagyona rovására másnak kötelezettség nélkül, ingyenes vagyoni előnyt juttat. A jogértelmezés és a bíró gyakorlat azonban egységes abban, hogy a szerződés érvényes létrejöttének feltétele a megajándékozott elfogadó nyilatkozata. Miután az ingatlan-ajándékozás esetén is tulajdonátruházásról van szó, a Ptk. 117. § (3) bekezdése alapján a megajándékozott tulajdonszerzéséhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére van szükség. A szabályozásból következően a tulajdonátruházásnak nem feltétele a birtok átruházása, a törvény nem teszi az ajándékozó kötelezettségévé az ingatlan birtokba adását. Erre vonatkozó törvényi rendelkezés hiányában a megajándékozottat sem terheli az ingatlan birtokba vételének kötelezettsége, csak kötelmi igénye keletkezik arra, hogy az ajándékozó az ajándék tárgyát kiszolgáltassa. Az alperes erre vonatkozó igényét az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása és az ajándék visszakövetelése iránti perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesítette, melynek teljesítését a felperes megtagadta.
[18] A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy ingatlan ajándékozása esetén a szerződés megkötése és a tulajdonjog megajándékozott általi megszerzése szükségképpen elválik egymástól. A Ptk. 580. §-a szerint az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható el. A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy az ajándékozási szerződés megkötése és a tulajdonjog megajándékozott általi megszerzése szükségképpen elválik egymástól. Ebből következik, hogy a szerződés megkötése és annak az ajándékozó általi teljesítése között olyan körülmények állhatnak elő, amelyekre tekintettel a jogügylet szívességi jellege miatt nyilvánvalóan méltánytalan lenne az ajándékozótól a szerződés teljesítésének megkövetelése.
[19] A Ptk. idézett rendelkezése az abban meghatározott együttes feltételek teljesülése, a perbeli esetben az ingyenes szolgáltatásra egyszeri kötelezettséget vállaló fél, a felperes számára ad lehetőséget kötelezettsége megtagadására. A felperes mint ajándékozó az ingatlanajándékozási szerződésben azt vállalta, hogy tulajdonjogát az alperesre átruházza és a megajándékozott tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tűri. A felperes kötelezettségét teljesítette, mert az alperes az ajándékot elfogadta és tulajdonjogának bejegyzése is megtörtént. Ezzel az ajándékozási szerződés teljesedésbe ment, amely fogalmilag kizárja a Ptk. 580. §-a alapján a teljesítés megtagadására vonatkozó, az eljárt bíróságok helyes álláspontjának megfelelő elévült kötelmi igény érvényesítését.
[10] A Kúria a kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős ítélet az anyagi jogi és az eljárási szabályokat nem sérti, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. II. 21.897/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás