PÜ BH 2016/246
PÜ BH 2016/246
2016.09.01.
Ha a keretszerződésben a megrendelő nem vállal kötelezettséget arra, hogy ellátja a vállalkozót konkrét eseti megrendelésekkel, a vállalkozó nem követelheti elmaradt haszna megtérítését arra hivatkozással, hogy nem kapott megrendeléseket a megrendelőtől [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 395. § (1) bek.].
[1] A felek között 2012. május 1-jén vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperes részére eseti megrendelések alapján karbantartási és kivitelezési feladatokat végez. A díjazás körében a szerződés 1. számú mellékletét képező díjtáblázatra utaltak azzal, hogy az egyedi megrendelésekben a táblázatban foglaltaktól eltérő díjazás (átalánydíj) is kiköthető. A keretszerződést a 2012. december 31-ig terjedő időszakra kötötték, a határidő lejárta azonban a szerződés értelmében nem érinti a még hatályos egyedi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését; a keretszerződés rendelkezései mindaddig hatályosak, ameddig a felek között aktuális egyedi szerződés még hatályban van.
[2] A keretszerződés megkötését követően az alperes számos eseti megrendelést adott a felperesnek, 2012. augusztus 23-án azonban tájékoztatta, hogy a továbbiakban – az időközben bekövetkezett munkabalesetekre figyelemmel – nem kívánja foglalkoztatni.
[3] A felperes módosított keresetében 11 411 367 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy abban az esetben, ha az alperes a megrendeléseket nem szünteti be, a 2012. december 31-ig terjedő időszakban 11 411 367 forint jövedelemre tehetett volna szert. Elmaradt haszonból álló kárát álláspontja szerint az alperes köteles megtéríteni.
[4] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 11 411 367 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[6] A jogerős ítélet indokolása szerint a felek között hosszabb időre szóló keretszerződés jött létre, amely a BDT 2007.1570. szám alatt közzétett eseti döntésben kifejtettek értelmében előszerződésnek minősül. A keretszerződés alapján ezért az alperes köteles volt a felperessel eseti vállalkozási szerződések megkötésére. A vállalkozási keretszerződést az alperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 395. § (1) bekezdésében szabályozott általános elállási (felmondási) joga gyakorlásával bármikor jogszerűen megszüntethette, a szerződéstől való elállás (felmondás) esetében azonban kártalanítási kötelezettség terhelte. A beszerzett igazságügyi szakértői véleményből kitűnően pedig a felperes abban az esetben, ha az alperes a felmondás kelte, 2012. augusztus 23. és a keretszerződés eredeti lejárati időpontja, 2012. december 31. közötti időszakban változatlanul ellátja megrendelésekkel, 11 411 367 forint jövedelemre tehetett volna szert. Ezt az elmaradt hasznot ezért az alperes köteles megtéríteni.
[7] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan pedig az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[8] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 200. § (1) bekezdését, 205. § (1) bekezdését, 207. § (1) bekezdését és 320. § (1) bekezdését. Érvelése szerint a keretszerződésben nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a felperest folyamatosan ellátja megrendelésekkel, így a megrendelések elmaradása miatt a felperes elmaradt haszna megtérítését megalapozottan nem követelheti. Megjegyezte, hogy 2012. augusztus 23-án nem mondta fel a keretszerződést, csupán arról tájékoztatta a felperest, hogy a továbbiakban nem kívánja foglalkoztatni. A felperes egyébként szerinte azt sem bizonyította, hogy eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.
[9] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[10] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő.
[11] A felek között 2012. május 1-jén írásban létrejött szerződés – a csatolt okiratokból kitűnően – a karbantartási és szerelési feladatok ellátása érdekében a későbbiekben megkötendő egyedi vállalkozási szerződések egységes háttérszabályait határozta meg keretjelleggel. A szerződés alapján a felperesnek nem keletkezett kötelezettsége a szolgáltatások teljesítésére; a konkrét munkafeladatok elvégzéséről és díjazásáról a felek az egyedi szerződésekben kívántak megállapodni. A szerződés ezért – elnevezésének megfelelően – keretszerződésnek minősül.
[12] A felek a keretszerződésben – a felülvizsgálati kérelemben helyesen kifejtetteknek megfelelően – nem állapodtak meg abban, hogy ténylegesen kötnek is egymással konkrét egyedi szerződéseket, vagyis az alperes nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a keretszerződés fennállása alatt ellátja megrendelésekkel a felperest. A perbeli keretszerződésnek ezért – a másodfokú bíróság megállapításával ellentétben – nincs előszerződés jellege. A jogerős ítélet indokolásában egyébként a másodfokú bíróság nem is jelölt meg olyan szerződéses kikötést, amely az alperes szerződéskötési kötelezettségét előírná, hanem álláspontja alátámasztása körében csupán a BDT 2007.1570. szám alatt közzétett eseti döntésre hivatkozott. Ez az eseti döntés azonban lényegesen eltérő tényállás alapján keletkezett, így a jelen ügyben nem tekinthető irányadónak. Önmagában abból pedig, hogy a 2012. május 1. és augusztus 23. közötti időszakban az alperes számos esetben rendelt meg a felperestől karbantartási és szerelési munkát, nem következik, hogy köteles is volt megrendelésekkel ellátni a felperest.
[13] Az alperes 2012. augusztus 23-án kelt jognyilatkozata – tartalma alapján – a vállalkozási keretszerződés Ptk. 395. § (1) bekezdése szerinti felmondásának minősül, az általános elállási (felmondási) jog gyakorlása esetén pedig a megrendelő kétségkívül köteles a vállalkozót kártalanítani. Miután azonban az alperest a keretszerződés alapján az egyedi szerződések tekintetében nem terhelte szerződéskötési kötelezettség amiatt, mert 2012. augusztus 23-át követően nem kapott megrendeléseket az alperestől, a felperes elmaradt haszonból álló kár megtérítését megalapozottan nem követelheti, ilyen kára a felmondás következtében nem merülhetett fel.
[14] A bíróság mindezekre tekintettel tévesen kötelezte az alperest kártalanítás fizetésére.
[15] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és helyette a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott: az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.
(Kúria Pfv. V. 20.723/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás