KÜ BH 2016/254
KÜ BH 2016/254
2016.09.01.
Külföldön kiállított egyetemi végzettséget igazoló oklevél alapján az egyetemi végzettséget hazánkban is elismerő határozat megsemmisítésének van helye, ha utóbb kiderül, hogy a felperes által becsatolt okiratok, bizonyítványok hamisak voltak, jogerős büntetőítélet mondja ki azt, hogy a felperes a közokirat-hamisítás bűntettét elkövette. A felperes ennek kapcsán jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogaira nem hivatkozhat, különösen akkor nem, ha hazai működésére nem saját személyében, hanem a tulajdonában álló Kft. útján szerzett működési engedélyt [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 121. § (1) bek., 1993. évi LXXX. tv. 84. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes átruházott kiadmányi hatáskörében eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2015. május 26. napján kelt végzésével megsemmisítette a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (a továbbiakban: MEIK) 1998. március 16-án kelt 61106/98. számú, a felperes nevére Romániában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 1979 júniusában kiállított oklevél által tanúsított végzettséget, a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 84. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, magyarországi felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségnek elismerő határozatát.
[2] A felperes 1998-ban a MEIK-hez fordult végzettségi szintének elismertetése érdekében. A marosvásárhelyi egyetem által kibocsátott 1979-ben kelt oklevelének hiteles fordítása szerint a felperes „oklevelet szerzett orvosi területen – tanulmányi idő: 5 év – általános természetgyógyászat és gyógytestnevelés szakterületen”. Ez alapján a MEIK egyetemi végzettségként elismerte a felperes Marosvásárhelyen kiállított diplomáját. Végzettségének elismerése után a felperes diplomájának honosítását kezdeményezte a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ekkor derült ki, hogy a benyújtott dokumentumok hamisak voltak, a diplomát nem egy marosvásárhelyi egyetem állította ki, továbbá a felperes nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a MEIK feljelentést tett ellene a rendőrkapitányságon. A Fővárosi Bíróság a büntetőeljárás során hozott másodfokú ítéletében a felperest kuruzslás bűntette miatti vád alól felmentette, az 1 rendbeli adócsalás bűntettének társtettesi minősítését mellőzte, a számviteli fegyelem megsértésének vétségét társtettesként elkövetettnek minősítette, a vádlott közbizalom elleni cselekményeit 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 274. § (1) bekezdés b) pont I. fordulata] és 2 rendbeli – egy esetben kísérletként elkövetett – közokirat-hamisítás bűntettének minősítette. A Fővárosi Ítélőtábla a 2009-ben meghozott 1.Bhar.53/2009/13. számú ítéletében a fenti ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntetteként [Btk. 274. § (1) bekezdés b) pont] értékelt cselekményei tekintetében kettő esetben a folytatólagosan elkövetettkénti minősítést mellőzte.
[3] A felperes 2008-ban a hamis dokumentumok felhasználásával a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen PhD-fokozatot is szerzett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa a doktori (PhD) fokozatot 2012-ben egyetemi végzettség hiánya miatt visszavonta. A semmisségi eljárás megindítására a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke megkeresése alapján került sor.
[4] Az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 115. § (1), (2) bekezdése szerinti felügyeleti eljárásban hozta meg a perben támadott döntését. Döntését a Ket. 121. § (1) bekezdés d) pontjára és (5) bekezdésére alapította azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fenti ítéletére hivatkozott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében az alperesi döntés felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte. Arra hivatkozott, hogy a bűnösségét okirat-hamisításban megállapító ítéletek ellen három elutasított perújítási indítványát követően a negyedik is benyújtásra került, azonban azt is elutasította a büntetőbíróság. Az ott tett megállapításokkal szemben nem állította, hogy orvosi egyetemet végzett, nem vallotta magát orvosnak, és az elismerést is azért kérte, mert „a szakképzést az orvosi tevékenységre általánosan vonatkozó hatályos törvények alapján szervezték”.
Az elsőfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Ket. 121. § (1) bekezdés d) pontjára, (4) és (5) bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy a bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy az alperes jogszerűen semmisítette-e meg a MEIK azon határozatát, amely a felperes végzettségét magyarországi felsőoktatási intézményben megszerezhető, orvosi egyetemi végzettségnek ismerte el. A felperes kifogása szerint a MEIK határozatának megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sérti, emiatt a támadott határozat jogsértő.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy a büntetőítélettel szemben benyújtott ötödik perújítási indítvány megengedhetősége, elbírálása folyamatban van. Marosvásárhelyen peres eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy megerősítést nyerjen diplomája valódisága, utalt arra, hogy ennek az alperes is jelentőséget tulajdonított a büntetőeljárásra utalással. Ezek hiányában vele szemben megalapozott döntés nem hozható. Hivatkozott a felperes arra, hogy 2000. szeptember 1-jei kelettel a sportszakorvosi rendelőintézet igazolást adott ki arról, hogy 1974-től 1980 közötti időszakban elvégezte a természetgyógyászati tanfolyamot, amelynek alapján reflexológiai kezelés és gyógytorna szakos bizonyítványt szerzett.
[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[10] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság kimerítő részletességgel és megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával minden tekintetben helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett.
[11] Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[12] Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásból szükségesnek tartja kiemelni a Kúria azt, hogy a felperes a MEIK-től 1998-ban a marosvásárhelyi egyetem által kibocsátott diplomájának egyetemi végzettségként történő elismerését kérte, amely meg is történt. Ezt követően a diploma honosítását kezdeményezte a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen, ekkor derült ki, hogy a benyújtott dokumentumok hamisak voltak, a diplomát nem egy marosvásárhelyi egyetem állította ki, továbbá a felperes nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel. 2000-ben büntetőeljárás indult a felperes ellen, amely 2009-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével zárult. Ezen ítélet kimondta, hogy „a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett azzal, hogy a felperes I. rendű vádlott a 3 hamis közokirat ekvivalencia központhoz történő benyújtásával a Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontja szerinti intellektuális közokirat-hamisítás befejezett alakzatát, míg a módosított tényállás szerint egyetlen hamis közokirat, vagyis a diploma szegedi egyetemhez történő benyújtásával ugyanezen bűncselekmény kísérletét valósította meg. Ugyancsak helytálló ezzel halmazatban a 3 rendbeli materiális [Btk. 274. § (1) bekezdés b) pont 1. fordulata] közokirat-hamisítás bűntettének megállapítása is, ahol a rendbeliség a felhasznált közokiratok számához igazodik”. Az ítélet szerint a hamis közokiratok a A16037 sorszámú diploma és a B1857 számú bizonyítvány és a törzslap.
[13] Megalapozottan hivatkozott tehát az elsőfokú bíróság – az alperessel egyezően – a Ket. 121. § (1) bekezdés d) pontjára, miszerint a döntést meg kell semmisíteni, ha a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését a jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
[14] A felperes esetében ezen törvényi feltétele a megsemmisítésnek fennállt.
[15] A felperes alaptalanul hivatkozott a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogaira is. Ennek oka egyrészt az volt, hogy nem teheti jóhiszeművé a jogszerzést, illetve joggyakorlást az, hogy a bűncselekmény elkövetését 2009-ben mondja ki jogerős ítélet, noha az már – a büntetőítéleti tényállás szerint is – 1998-ban megvalósult. Ezen túl feltétlenül szükséges értékelni e körben azt is, hogy a felperes ténylegesen az így szerzett jogait saját személyében nem gyakorolta, részére működési engedély nem került kiadásra, a felperes tulajdonában álló cég számára adtak ki egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt. A felperes a kizárólag személyéhez köthető, az egyetemi végzettségkénti elismerését kérő, a diplomája honosítását kezdeményező cselekményei tekintetében – különös figyelemmel a jogerős büntetőítélet megállapításaira – jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainak védelmére alappal nem hivatkozhat.
[16] Alaptalanul kifogásolta a felperes a bizonyítási indítványainak az elsőfokú bíróság általi mellőzését is. Azok tartalmából, természetéből következően az ügy érdemére nem hatottak volna ki, a felperes terhére rótt cselekményen nem változtattak volna, és így a felülvizsgált határozatok jogszerűségére semmiféle kihatással sem bírtak volna.
[17] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben a felperes tartalmilag a bizonyítékok bíróság általi értékelését kifogásolta. E körben a Kúria az általánosan kialakult következetes legfelsőbb bírósági – kúriai gyakorlatra hivatkozik. Eszerint ugyanis ha felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat – azok egybevetése során – nem a maguk összességében értékelte, és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis nyilvánvaló logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás – ha az nem iratellenes vagy logikátlan – felülvizsgálata nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye. Nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.
[18] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság teljeskörűen értékelési és mérlegelési körébe vonta az ügyben releváns bizonyítékokat, összevetette egyenként és összességükben is értékelte azokat, és mindebből helytálló jogi következtetésre jutott. A felülvizsgált közigazgatási határozat nem volt jogszabálysértőnek tekinthető, a felperes egyetemi végzettségét elismerő határozat megsemmisítésének helye volt, és az a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sem sértette meg.
[19] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 38.129/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás