KÜ BH 2016/255
KÜ BH 2016/255 55
2016.09.01.
A személyi jogról való lemondás esetén és a személyi jog átruházása hiányában a működési engedélyt vissza kell vonni, mert az engedély alapvető személyi feltétele hiányzik. A működési engedélyt akkor is vissza kell vonni, ha a gyógyszerek készleten tartására és a gyógyszertár felszerelésére vonatkozó előírásokat a gyógyszertár működtetője ismételten és súlyosan megsérti [2006. évi XCVIII. tv. (Gytv.) 54. § (1) bek., 53. § (1) bek., 56. § (1) bek., 60/B. §, 60/V. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 339/A. §; 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 105. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2010. október 20. napján az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ KMRI) 13323-3/2010. számú határozatával kapott engedélyt a Budapest, XI., R. Patika Gyógyszertár (a továbbiakban: Gyógyszertár) elnevezésű közforgalmú gyógyszertár működtetésére azzal, hogy a Gyógyszertár szakmai vezetője dr. K K gyógyszerész.
[2] Az ÁNTSZ KMRI 2010. november 15-én helyszíni ellenőrzést tartott a Gyógyszertárban és megállapította, hogy a Gyógyszertár bár nyitva van, gyógyszerellátást gyakorlatilag nem végez, gyógyszerkészlete nincs. 2010. november 30-án a Közép-magyarországi Regionális Egészségpénztár arról értesítette az elsőfokú hatóságot, hogy a Gyógyszertár elszámolást nem küld, és faxon jelezte, hogy ugyan nyitva van, de gyógyszert nem szolgáltat ki. 2010. december 20-án az ÁNTSZ KMRI ismételt ellenőrzést végzett a Gyógyszertárban és megállapította, hogy annak működési feltételei hiányoznak, a számítógépet leszerelték, és a Gyógyszertár gyógyszerkészlettel nem rendelkezik. A hatóság a fenti tényekre figyelemmel a Gyógyszertár működési engedélyét azonnali hatállyal visszavonta. E döntést azonban az alperes jogelődje megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.
[3] A megismételt eljárásban a hatóság – az útmutatás szerint – vizsgálta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés alkalmazhatóságát, de arra a megállapításra jutott, hogy a feltárt helyzet kimeríti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátást, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 54. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban foglaltakat, így a feltárt hiányosságok nem sorolhatók abba a körbe, amely a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható. Ezen túlmenően új körülményként merült fel, hogy dr. K. K. személyi jogos gyógyszerész 2011. május 6-án az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (a továbbiakban: OTH) személyi jogáról lemondó nyilatkozatot juttatott el, melynek alapján az OTH 1187-12/2011. számú határozatával a személyi jog megszűnését állapította meg.
[4] A felperes – jogi képviselője útján – 2011. május 6-án telefaxon (május 9-én érkeztetetten) bejelentette, hogy dr. K. K. munkaviszonya megszűnt, a továbbiakban dr. Sz. T. Gy. gyógyszerészt bízza meg a patika vezetésével, aki azt vállalja. Ezzel párhuzamosan a felperes 2011. május 5-én kelt, de szintén május 9-én érkezett kérelmében a személyi jog dr. K. K.-ról dr. Sz. T. Gy.-re való átruházásának engedélyezését kérte. E kérelmet a hatóság 2011. május 11-én kelt végzésében elutasította, megállapítva, hogy a megszűnt személyi jog átruházása lehetetlen.
[5] A hatóság 2011. május 24. napján kelt, 4082-10/2011. számú határozatában a gyógyszertár működtetésére vonatkozó engedélyt visszavonta. Rögzítette a korábbi két ellenőrzés során feltárt hiányosságokat, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti felhívás alkalmazhatóságának hiányát, továbbá azt, hogy a személyi jogos gyógyszerész a Gyógyszertár működtetési jogát nem ruházta át, és nem élt a Gyftv. 60/B. § szerinti jogával sem. Megjegyezte, hogy a személyi jogos gyógyszerész személyi joga a 2011. január 1-jén a Gyftv. 83/A. § (5) bekezdése alapján a tárgyi közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedéllyé alakult át. A gyógyszerész Gyógyszertár vezetésére és működtetésére szolgáló joga megszűnt, ezáltal nincs olyan személyi jog, mely a Gyógyszertár működtetésére bárkit is feljogosíthatna. Az elsőfokú hatóság a Gyftv. 65. § a) és b) pontjai alkalmazására, azaz a hatósági vezető kirendelésére, nem látott lehetőséget, továbbá a Gyftv. 56. § (1) bekezdésében foglalt követelményre figyelemmel utalt arra, hogy a 13323-3/2010. számú határozatban nevesített személyi feltétel (személyi jogos gyógyszerész vezetése melletti működés) hiányzik. Összegezve a megállapítottakat a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a működési engedély korábbi visszavonását megalapozó tényállási elemeken túl a Gyógyszertár működtetésének jogszabályi feltétele is megszűnt, ezért a működési engedélyt vissza kellett vonni.
[6] Az alperesi jogelőd 2011. augusztus 4. napján kelt 29379-004/2011/ELN számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában hivatkozott a Gyftv. 56. § (1) bekezdésére és a Gyftv. 54. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra. Álláspontja szerint a Gyftv. 59. § (1) bekezdése szerint a személyi jog megszűnik, ha a személyi jog jogosultja arról lemondott. Ezt a rendelkezést felülbírálni nem lehet, a lemondó nyilatkozat a hatósághoz való beérkezéskor hatályosul, egyúttal jogkövetkezményeket vált ki.
A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárás lefolytatására és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára kötelezését kérte. A felperes keresetében eljárásjogi és anyagi jogi jogsértésekre is hivatkozott. Állította, hogy a hatóság a valósághű tényállást nem tárta fel, mert a 2011. május 6-i kérelmével nem foglalkozott, azt nem bírálta el, azt a tényállás részeként nem nevesítette, ugyanakkor a kérelem elbírálása körében megnyilvánuló hatósági mulasztást a terhére értékelte.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú hatóság megsértette a Ket. 105. § (4) bekezdését, mert a másodfokú végzés tartalmát figyelmen kívül hagyta, és jogszabálysértő módon beemelte határozatába a hatályon kívül helyezett döntésben foglalt tényállást. Utalt arra is, hogy az elsőfokú hatóság a helyszíni szemlét nem ismételte meg. A bíróság ezeket a jogszabálysértéseket nem tekintette az ügy érdemére kihatónak, tekintettel arra, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság új jogalapra helyezte a Gyógyszertár működési engedélyének visszavonását. Ezért a bíróság a Ket. 1. § (2) bekezdésére, 49. §-ára illetőleg 105. § (4) bekezdésére alapított kifogásokat megalapozottnak találta ugyan, de ezen jogsértések miatt nem látott indokot a határozatok hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére.
[9] Az elsőfokú bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy törvényesen járt el a felperes a Gyftv. 53. § (1) bekezdése alapján, amikor dr. K. K. személyi jogos gyógyszerész lemondásáról tudomást szerezve azonnal bejelentette az új személyi jogos gyógyszerészt. A hatóság pedig törvényt sértett, amikor ezt a bejelentést nem bírálta el. E körben a bíróság rámutatott arra, hogy a Gyftv. 53/A. §-a, valamint a 65. § b) pontja alapján, illetőleg a személyes gyógyszertár működtetési jog című részhez tartozó szabályok alapján sem zárható ki annak lehetősége, hogy a Gyógyszertár működtetője új, személyi joggal rendelkező gyógyszerészt jelentsen be a személyi jogról való lemondás írásbeli bejelentése után. A bíróság álláspontja az volt, hogy az alperes a 2011. május 6-i felperesi bejelentést jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül, ezzel megsértette a Gyftv. 53/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezt lényeges eljárási szabálysértésnek tekintve a határozatok hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezéséről rendelkezett azzal az iránymutatással, hogy az elsőfokú hatóságnak a megismételt eljárásban feladata a 2011. május 6. napján kelt bejelentésről, illetve az azóta eltelt időben bekövetkezett változások folytán a felperes esetleges új kérelméről való döntéshozatal. A bíróság rögzítette, hogy a felperes tanúmeghallgatásra irányuló indítványát azért utasította el, mert a bíróságnak jogkérdésben kellett dönteni.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, a felperes keresetének elutasítását kérte. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet és a bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. Állította, hogy az elsőfokú bíróság iratellenes tényállást állapított meg és így hozta meg ítéletét. Utalt arra, hogy a közigazgatási iratok előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a rendelkezésre álló iratok igazolják, hogy a felperes 2011. május 6-án telefaxon tett bejelentést az új személyi jogos gyógyszerészről, mely kérelmet az OTH május 9-én érkeztette, majd május 11-én a kérelmet az OTH/1187-11/2011. számú végzésével elbírálta, a személyi jog átruházására irányuló kérelmet elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy a gyógyszertár-üzemeltetési jog személyhez kötődik, e jog átruházása iránt nem terjesztett elő kérelmet más személy, a gyógyszerész pedig lemondott személyi jogáról, így az megszűnt. A háromoldalú megállapodást a személyi jog átruházásáról úgy terjesztette elő a felperes, hogy a dokumentumot egyik gyógyszerész sem írta alá, így a személyi jog átruházása nem valósulhatott meg. Minderre tekintettel vitatta, hogy a hatóság a bejelentés kapcsán nem intézkedett. Ezen túlmenően rámutatott arra is, hogy az ítélet iránymutatása és kötelezése értelmezhetetlen és végre sem hajtható, hiszen nincs elbírálatlan kérelem.
[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogerős ítélete törvényes és megalapozott. Utalt arra, hogy 2011. május 6-án kérte a működési engedélyének módosítását és dr. Sz. T. Gy. személyi joggal rendelkező gyógyszerész megbízásáról tájékoztatta a hatóságot. A 2011. május 9-én érkeztetett beadványa, mely a személyi jog átruházására irányult, nyilvánvalóan ettől elkülönülő kérelem volt, így alaptalan az az alperesi hivatkozás, hogy nincs elbírálatlan kérelme. Álláspontja szerint a Gyftv. 53/A. §-a alapján módja volt a működési engedély módosítását kérni, így a hatóság ezt köteles lett volna elbírálni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
[13] A Kúria elsődlegesen azt tette a vizsgálat tárgyává, hogy a hatóság mulasztott-e a felperesi kérelem elbírálása körében, ahogy azt a bíróság megállapította. E körben vizsgálta a felperes 2011. május 5-én és május 6-án előterjesztett kérelmeit, melyekről azt állapította meg, hogy azt a hatóság indokoltan kezelte egységes kérelemként, ily módon arról az OTH/1187-11/2011. számú végzésében döntött, a hatóság mulasztást nem követett el. A Kúria álláspontja szerint mindkét beadvány célja az volt, hogy a Gyógyszertár szakmai vezetését dr. K. K. helyett dr. Sz. T. Gy. vegye át. Mindkét beadvány, de különösen a május 6-i kérelem olyan mértékben fogyatékos volt, hogy azt önmagában értelmezni sem lehetett. Helyesen járt el a hatóság – amikor jogi álláspontjához következetesen ragaszkodva – úgy tekintette, hogy jelen esetben dr. K. K. személyi jogának átruházására vonatkozhat csak mindkét kérelem. A két beadvány előterjesztésének időbeli közelsége is azt támasztja alá, hogy a felperes mindkettőt az átruházás engedélyezése érdekében nyújtotta be. Ezért a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság tévedett a tényállást illetően és a hatósági mulasztást is alaptalanul állapította meg, így ítélete sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, 339/A. §-át.
[14] A Kúria a személyi jogról való lemondást követő jogi helyzet rendezése körében kifejtett alperesi állásponttal értett egyet. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése során tévesen állapította meg, hogy a Gyftv. 53/A. § generális rendelkezése ebben a speciális helyzetben is általános felhatalmazást adhatott arra a felperesnek, hogy a működési engedélyének módosítását kérje. Tekintettel arra, hogy a Kúria jogi álláspontja szerint a felperes kizárólag a személyi jog átruházása iránt nyújtott be – eredménytelenül – kérelmet, ezért erre a sajátos jogi helyzetre vonatkozó jogi rendelkezéseket vizsgálta.
[15] Lényeges körülmény, hogy 2011. január elsejével megváltozott szabályok szerint a személyi jog egy adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély (Gyftv. 3. § 20. pont). A személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetésére van szükség az adott gyógyszertár működéséhez [Gyftv. 56. § (1) bekezdés] és ez a működési engedély alapvető személyi feltétele is [Gyftv. 53. § (1) bekezdés]. E jogszabályi rendelkezésekből levonható az a következtetés, hogy adott gyógyszerész személyi joga és a működési engedély szoros kapcsolatban áll egymással. Jelen esetben a személyi jogáról dr. K. K. lemondott, azaz nem kívánta továbbiakban azt a gyógyszertárat felelősen irányítani, amelynek szakmai vezetését ellátta, amely működésének személyi feltételét a maga személyében biztosította. E sajátos jogi helyzetben okszerű az a hatósági jogértelmezés, hogy lemondás esetén felmerülhet az átruházás kérdése és a működési engedély módosítása (Gyftv. 60/B. §), illetve a Gyftv. 60/C. § és 65. § a) pontja szerinti eset. A dr. K. K. személyi jogán alapuló, engedélyezett működés csak ebben a formában folytatható. Tekintettel arra, hogy egy önállóan lezárult eljárásban a személyi jog átruházásának hatósági elfogadására nem került sor, a felperes alaptalanul vitatta a működési engedély alapfeltételét nem teljesítő helyzet hatósági rendezésének törvényességét. A személyi jogról való lemondás sajátos rendelkezéseit a Gftv. 53/A. § általános rendelkezései nem írhatják felül, erre a következtetésre tévesen jutott az elsőfokú bíróság. Ezért az alperes megalapozottan érvelt azzal, hogy a bíróság tévesen értelmezte a Gyftv. jelen pontban idézett rendelkezéseit, mely okból a jogerős ítélet törvénysértő. A hatóság tehát e körben is megalapozottan döntött.
[16] Az elsőfokú bíróság az alperes terhére rótta a Ket. 105. § (4) bekezdésében foglaltak megsértését, ugyanakkor a 2011. május 6-i kérelemről való döntés hiánya és a működési engedély módosítására vonatkozó szabályok téves hatósági értelmezése miatt ezt nem tekintette lényeges eljárási szabálysértésnek. Figyelemmel arra, hogy a Kúria – fentiekben kifejtettek szerint – eltérő jogi álláspontra helyezkedett, szükségessé vált ezen kérdések vizsgálata is, a Pp. 213. § (1) bekezdésében foglalt követelmény érvényesülése érdekében.
[17] A Kúria álláspontja szerint e kérdés tekintetében is tévedett az elsőfokú bíróság, mert a másodfokú végzés kizárólag a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti felhívás alkalmazhatóságának vizsgálatára kötelezte a hatóságot, mely vizsgálatnak a megismételt eljárásban eleget tett. Kellő alapossággal és jogszerűen megindokolta, hogy jelen ügyben miért nincs lehetőség a jogsértés orvoslására. A megtartott helyszíni szemléket a másodfokú hatóság nem tekintette törvénysértőnek, nem írta elő azok megismétlését, új ellenőrzés tartását. E körben tett ítéleti megállapítás iratellenes. A felperes a hiányosságok meglétét, mértékét, ismételt voltát nem vonta kétségbe, az e körben tett hatósági megállapítás tehát megalapozott, a Gyftv. 54. § (1) bekezdés a) és d) pont alkalmazására indokoltan került sor. Ez okból sem minősülhetett a hatósági döntés törvénysértőnek. A személyi jogról való lemondás kapcsán indult eljárásban elkövetett ügyféli jogsérelem ebben az eljárásban irreleváns, időközben egyébként is orvoslásra került.
[18] A Kúria fentiekben kifejtett álláspontja szerint a felperes valamennyi kereseti kifogása alaptalan volt, ezért az azt elfogadó jogsértő ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányára tekintettel elutasította.
(Kúria Kfv. II. 37.760/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás