KÜ BH 2016/26
KÜ BH 2016/26
2016.01.01.
Az örökhagyó halálával az öröklés megnyílik, az örökös a megörökölt gépjármű tulajdonjogát megszerzi. Amennyiben az új tulajdonos a közlekedési igazgatósági hatóság felé bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felhívás ellenére sem pótolja, a gépjárműnek a forgalomból történő kivonása jogszerű [326/2011. (XII. 29.) Korm. r. 87. § (4) bek., 46. §; 1959. évi IV. tv. 673. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. 7:87. § (1) bek.].
[1] A felperes testvére 2011. október 29-én elhunyt. A 2013. július 5. napján jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés törvényes öröklés jogcímén ideiglenes hatállyal 1:1 arányban átadta a felperesnek a Suzuki gyártmányú Swift 1.0 GL típusú gépkocsi 1/1 tulajdoni illetőségét. A Miskolci Járási Hivatalhoz érkezett hagyatékátadó végzéssel jutott a hivatal tudomására a tulajdonosváltozás, felhívták a felperest a gépjármű tulajdonjogának rendezésére.
[2] A felperes a gépjárművel kapcsolatos bejelentési és átírási kötelezettségének a jogszabályban meghatározott időn belül nem tett eleget, ezért a gépjárművet a forgalomból kivonták két hónap időtartamra, forgalmi engedélyét és hatósági jelzését bevonták.
[3] A felperes fellebbezett a határozat ellen, az illeték lerovását elmulasztotta, az elsőfokú hatóság az eljárást végzéssel megszüntette. A felperes az eljárási illetéket utóbb lerótta.
[4] A hatóság az eljárás során értesült róla, hogy a Miskolci Járásbíróság előtt per van folyamatban az adott gépkocsival kapcsolatban, így adatokat kért a járásbíróságtól, korábbi végzését megsemmisítette, és az elsőfokú közlekedésigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Ebben az eljárásban a hatóság két alkalommal is felhívta a felperest bejelentési kötelezettségének teljesítésére, erre azonban ugyancsak nem került sor. A felperes kizárólag arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a hagyatékban szereplő gépkocsit engedményezte leánya részére.
[5] Az elsőfokú hatóság 2014. szeptember 10. napján kelt határozatával a felperes tulajdonában lévő gépjárművet két hónapos időtartamra ismét kivonta a forgalomból. A határozat ellen a felperes fellebbezett, az alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[6] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően, valamint az eljárás megszüntetését.
[7] Az elsőfokú hatósághoz időközben megküldte a gépkocsi forgalmi engedélyét. A keresetlevelében törvénysértésként arra hivatkozott, hogy a hatóság helytelenül értelmezi a tulajdonosi jogosultságokat, és tévedés, hogy az öröklés az örökség megnyíltával megtörtént, illetőleg a felperes tulajdonosává válhatott volna a gépkocsinak, ugyanis a teljes hagyatékátadó végzés nem tartalmaz birtokba adást. A Miskolci Járásbíróságon dr. P. I. felelős őrzővel szemben folyó eljárásban mindössze a gépjármű forgalmi engedélyét sikerült megkapnia, amelyet a hatóságnak továbbított is, de sem a gépjármű törzskönyvét, sem pedig slusszkulcsát nem kaphatta meg, ezek hiányában ő nem tekinthető tulajdonosnak.
[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt.
[9] Kifejtette az ítélet indokolásában, hogy a közigazgatási eljárás iratanyaga alapján tényként volt megállapítható, hogy a felperes részére a hagyatékátadó végzéssel a perbeli határozattal érintett gépjármű átadásra került, a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett. Az iratokból kitűnik, hogy a közjegyző hagyatékátadó végzésének megküldését követően értesült a hivatal az örökléssel nem vitásan bekövetkező felperesi tulajdonosváltozásról, amelyet követően a kötelezettsége és jogosultsága az eljárásra megnyílt. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 87. § (4) bekezdésére, 46. § (1) bekezdésére, a régi Ptk. 673. § (1) bekezdésére, és az új Ptk. 7:87. § (1)–(2) bekezdésére. Leszögezte, hogy miután mindkét polgári törvénykönyvben foglalt rendelkezés értelmében az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, az örökös pedig az öröklés megnyílásával a hagyatékot külön elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi, a hatóság jogszerűen tekintette a felperest a gépjármű tulajdonosának. Téves a felperes azon álláspontja, amely különféle formai kellékekhez, bármely más dolognak az átadásához köti a tulajdonszerzést. Az alperesi hatóság a jármű tulajdonjogát illetően nem dönthet, kizárólag a jogszabályok által meghatározott regisztrálási kötelezettsége van a bekövetkezett változások vonatkozásában. Így sem a felperes által utóbb engedményezett követelés vonatkozásában a felperes lányának, a felelős őrző ellen indított pernek, sem pedig a felelős őrzőnél levő törzskönyv hollétének a határozat szempontjából jelentősége nem volt.
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
[11] Arra hivatkozott, hogy az ítélet ténybelileg megalapozatlan és iratellenes. Hangsúlyozta, hogy a gépjármű a mai napig nem került átadásra, a hagyatéki vagyon részét képező gépjármű kiadása tárgyában a járásbíróság előtt per van folyamatban. A jogerős ítélet valótlanul hivatkozik a Ptk. 98. §-ában írt rendelkezés megvalósulására, így az a Pp. 221. § (1) bekezdésében írt rendelkezéssel ellentétes. Alaptalanul hivatkozik a határozat a Korm. rendelet 46. § (2) bekezdésére is.
[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta, és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett.
[14] Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[15] Hangsúlyozza a Kúria, hogy az alperesi hatóságok regisztrációs tevékenységének teljesítése szempontjából a gépjármű birtokba adásának jelentősége nem volt, ezzel kapcsolatosan teljes mértékben helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság jogi álláspontját. Az öröklés az örökhagyó halálával megnyílt, a Ptk. erre vonatkozóan kógens és egyértelmű rendelkezést tartalmaz. A gépjármű tulajdonjogának megszerzéséhez tehát sem a forgalmi engedély, sem a törzskönyv, sem a slusszkulcs átadására, sem pedig a gépkocsi tényleges birtokba adására szükség nem volt. A felperes a közigazgatási hatóságtól többször kapott felhívást arra, hogy bejelentési, átíratási kötelezettségének tegyen eleget, azonban erre mindennek ellenére nem került sor. Jogszerűen alkalmazta tehát a közlekedési igazgatási hatóság a Korm. rendelet 87. § (4) bekezdés a) pontját, és intézkedett a gépjármű forgalomból történő kivonásáról.
[16] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét nem sértette meg. A jogerős ítélet indokolásában részletesen kifejtette és jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással alátámasztotta jogi álláspontját, okfejtése okszerű, logikus és megalapozott volt. Alapvetően téves a felperes azon érvelése, miszerint azért megalapozatlan és iratellenes a jogerős ítélet, mert öröklés jogcímén nem szerzett tulajdonjogot, lévén a gépjármű részére fizikailag nem került átadásra. A fent kifejtettekből következően ennek a perben felülvizsgált határozatok jogszerűsége szempontjából semmiféle jelentősége nem volt. A tulajdonjog megszerzését helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság, alaptalanul hivatkozott a felperes a felelős őrzővel szemben folyamatban levő peres eljárásra, a gépjármű tulajdonjogának engedményezésére, mert ezeknek szintén nem volt relevanciája az ügy elbírálása szempontjából.
[17] A felülvizsgálati kérelemben megsértettként jelölt Ptk. 98. §-ára a jogerős ítélet hivatkozást nem tartalmaz, ezen rendelkezés a tulajdonos birtokláshoz és birtokvédelemhez való jogát mondja ki, a tulajdonjog egyes elemeinek gyakorlásával kapcsolatos kérdések pedig nem képezték a jelen közigazgatási ügy és közigazgatási per tárgyát sem. Így nem tekinthető helytállónak a felperes hivatkozása a felülvizsgálati kérelemben a Korm. rendelet 46. § (2) bekezdésére sem.
[18] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.542/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás