BÜ BH 2016/264
BÜ BH 2016/264
2016.10.01.
I. A lopás elkövetéséhez – akár fizikai, akár pszichikai – segítséget nyújtó bűnsegéd tisztában van a bűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel; azonban az az elkövető, aki előzetesen „bármely bűncselekményből származó” lopott dolog átvételére tesz ígéretet, és a lopott dolgot meg is szerzi, nem a lopáshoz nyújt bűnsegélyt, hanem az orgazdaság tettese [Btk. 13. § (1) bek., 14. § (2) bek., 370. § (1) bek., 379. § (1) bek.].
II. A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának I. fordulata alapján felülvizsgálatnak a törvényes minősítés mellett csak akkor van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak; így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki.
A felülvizsgálati eljárásban önmagában a büntetéskiszabási körülmények értékelésének mikéntje nem vizsgálható [Be. 416. § (1) bek. b) pont I. fordulat].
[1] A törvényszék a 2015. április 23. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. § (1) bek., (6) bek. b) pont], 9 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. a) pont, (2) bek.], 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek.] és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. b) pont]; ezért halmazati büntetésül négy év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, emellett 54 097 000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró ítélőtábla a 2015. november 24. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a III. r. terhelt terhére megállapított 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének minősítését a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontjában jelölte meg, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát három évre enyhítette azzal, hogy azt börtönben kell végrehajtani, a vagyonelkobzás mértékét 49 950 082 forintra mérsékelte, helyesbítette az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a III. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva.
[4] Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok védence vagyon elleni bűncselekményét törvénysértően minősítették orgazdaság bűntettének, mivel magatartásával lényegében szándékerősítő hatást gyakorolt a vagyon elleni alapbűncselekmény tettesére, az irányadó ítéleti tényállás szerint ugyanis a közötte és a II. r. terhelt közötti megállapodás az összes tényállási pontban felsorolt jármű elvételét megelőzte, ezért nem orgazda, hanem a tettes által elkövetett bűncselekmények pszichikai bűnsegéde volt. Mindezek alátámasztására eseti döntésekre utalt.
[5] Sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság a fellebbviteli eljárásban előterjesztett terhelti védekezést megítélése szerint tévesen értelmezte, mivel már akkor a pszichikai bűnsegélyre és nem a felbujtás megállapítására tettek indítványt.
[6] A törvénysértő minősítés mellett a büntetést is törvénysértőnek találta, és ugyancsak eseti döntésekre hivatkozva azt fejtette ki, hogy a büntetés törvénysértő volta abban az esetben is megállapítható, ha az egyébként a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között van, ezért álláspontja szerint akkor is lehetősége van a Kúriának a III. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés enyhítésére, ha annak mértéke egyébként megfelel az indítványozott minősítéshez kapcsolódó büntetési tételnek.
[7] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott ítéleteket változtassa meg, és a III. r. terhelt cselekményeit minősítse orgazdaság helyett részben a Btk. 370. § (4) bekezdés b) pontja, részben az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének, valamint az ezen törvényes minősítéshez kapcsolódó, alacsonyabb büntetési tételre figyelemmel enyhítse a terhelt büntetését és szabjon ki a törvényes minősítéshez tartozó büntetési tétel alsó határával egyező, vagy az enyhítő szakasz alkalmazásával ennél is enyhébb szabadságvesztést, melynek végrehajtását függessze fel.
[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
[9] Álláspontja szerint – az irányadó tényállásnak megfelelően – a III. r. terhelt a bűncselekmények elkövetéséről tudva, szakmáját és telephelyét felhasználva, önállóan valósított meg bűncselekményeket, mégpedig az orgazdaság tényállásának minden elemét; ez jellemezte magatartását, nem pedig az, hogy az előzetes megállapodás után a lopási cselekmények elkövetéséhez szándékerősítőleg hatott a társaira. Megítélése szerint cselekményeit ezért nem a lopás részeseként követte el, így sem a minősítés, sem a büntetés nem törvénysértő.
[10] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a III. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
[11] Az indítványozó a legfőbb ügyész indítványára tett észrevételében ismételten hangsúlyozta, hogy a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között kerül kiszabásra, ezért indítványát fenntartotta.
[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.
[13] Ilyen eljárási szabálysértést azonban egyik bíróság eljárásában sem észlelt.
[14] A Be. 416. § (1) bekezdés – indítványozó által felhívott – b) pontjának I. fordulata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[15] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.
[16] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség.
[17] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege szerint a II. r. terhelt elhatározta, hogy személygépkocsik eltulajdonításával és értékesítésével biztosítja megélhetését. Megismerkedett a III. r. terhelttel és megállapodott vele abban, hogy Audi A6 típusú személygépkocsikat fog eltulajdonítani, majd – mivel azoknak a jogellenes felnyitásához és elindításához a III. r. terhelt megfelelő szakismerettel rendelkezett – azokat a III. r. terhelt autóműhelyébe szállítja, aki ott azokat szétbontja és a javításra szoruló gépjárművekbe beépíti, illetve alkatrészként értékesíti.
[18] A terheltek megállapodtak abban is, hogy a leszállított gépjárművek után a III. r. terhelt a II. r. terheltnek személygépkocsinként 600-800 ezer forint közötti összeget fog fizetni.
[19] Ezt követően – ahogy azt az egyes tényállási pontok részletesen rögzítik – a II. r. terhelt az eltulajdonított Audi típusú gépjárműveket az előzetes megállapodásuknak megfelelően a III. r. terhelt műhelyébe szállította, és ennek ellentételezéseként a III. r. terhelttől gépkocsinként 600-800 ezer forint közötti, ezen belül pontosan meg nem állapítható összeget kapott.
[20] A gépjárműveket a szerviz alkalmazottjai alkatrészeire bontották, majd azokat részint más személygépkocsik javításához használták fel, az ellopott gépjárművek forgalmi rendszámtábláit pedig megsemmisítették.
[21] A III. r. terhelt cselekményeit összesen 56 578 000 forint értékre követte el. Az okozott kárból 6 627 918 forintot megtérített.
[22] A III. r. terhelt és védője a bűnsegély megállapítására vonatkozó álláspontját már a másodfokú eljárás során kifejtette. A másodfokon eljárt ítélőtábla azonban helytállóan mutatott arra rá, hogy a terhelt nem egy egyedileg meghatározott gépjármű ellopására bírta rá társait, a megállapodás általában eltulajdonított gépjárművek átvételéről szólt, amelyeknek típusát jelölte meg Audi gyártmányúként, és ekként büntetőjogi felelősségre vonására nem kerülhetett sor részesként.
[23] A Kúria osztotta az ítélőtábla ezen álláspontját.
[24] A Btk. 370. § (1) bekezdése szerint lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A 379. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig orgazdaságot követ el, aki – az egyéb bűncselekmények mellett – lopásból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik.
[25] A Btk. 13. § (1) bekezdése szerint tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja, a 14. § (2) bekezdése szerint pedig bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
[26] A lopási cselekményhez nyújtott bűnsegély és az orgazdaság között a legfontosabb elhatároló ismérv a következő: a lopási cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtó – akár fizikai, akár pszichikai – bűnsegéd tisztában van azon bűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel, melyet az elkövető megvalósít, azonban akkor, amikor az elkövető az előzetes hozzájárulását „bármely bűncselekményből származó” lopott dolog megszerzéséhez adja, már nem a lopáshoz nyújtott bűnsegédként, hanem az orgazdaság elkövetőjeként felel.
[27] Az irányadó tényállás szerint egyetlen – egyedileg meghatározott – gépkocsi eltulajdonítására vonatkozóan sem született konkrét megállapodás a terheltek között; a megállapodás bármely, Audi A6 típusú gépkocsi átvételére vonatkozott; a közöttük létrejött megállapodásban nem szerepelt egyetlen gépkocsi kapcsán sem az elkövetés ideje, helye, módja, az eltulajdonított gépjármű pontos meghatározása. Ennek megfelelően a III. r. terhelt egyetlen esetben sem tudta, hogy mikor, milyen gépjárművet, kitől és milyen módon tulajdonítanak el.
[28] Ezért nem foghatott helyt a védőnek a cselekmények eltérő minősítésére – a lopási cselekményekhez nyújtott pszichikai bűnsegélykénti értékelésére – vonatkozó indítványa.
[29] A védő által hivatkozott eseti döntések sem irányadóak az adott ügyben.
[30] A felhívott BH 2010.88. számú eseti döntés tényállása egyértelműen beazonosított gépjárműre vonatkozott, így konkrét bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott szándékosan segítséget az elkövető, szándékerősítőleg hatva a tettesre azáltal, hogy a konkrétan meghatározott bűncselekmény véghezvitele előtt kilátásba helyezte: a bűncselekményből származó dolgot elrejti. Jelentősége ebben az esetben a konkrétan meghatározott bűncselekménynek volt, a pszichikai bűnsegéd az általa előre tudott, konkrét gépjárműre vonatkozóan tette meg ígéretét. Ezért magatartása értelemszerűen nem az orgazdaság, hanem a lopáshoz nyújtott pszichikai bűnsegély megállapítására adott alapot.
[31] Nem ellentétes ezzel az állásponttal az indítványban felhívott BH 1991.378. számú eseti döntés sem. Ebben ugyanis a kialakult szándék ébrentartásában való közreműködést minősítették az eljárt bíróságok pszichikai bűnsegélynek.
[32] Ugyanez érvényes a BH 1997.265. számú döntésre, melynek tényállása szintén a konkrét lopási cselekmény elkövetésére vonatkozó előzetes megállapodást tartalmazta.
[33] Végül nem ellentétes ezzel a Kúria Bfv. III. 840/2013/5. számú döntésének indokolása sem. Ebben a Kúria tévesnek minősítette a cselekmény orgazdaság bűntettekénti minősítését, tekintettel arra, hogy az ígéret megtételével, miszerint helyet biztosít az elkövető az eltulajdonítandó kamion ideiglenes, az áru átrakásáig történő elrejtésére, pszichikai támogatást nyújtott a terheltek által tervezett konkrét bűncselekmény elkövetéséhez. Vagyis a konkrét bűncselekmény elkövetéséhez járuló részesi magatartás szándékerősítőleg hatott a tettesekre. Azonban a Kúria ezen döntésében is megkívánta, hogy a pszichikai bűnsegéd tisztában legyen a bűncselekmény minden releváns körülményével.
[34] A fentiekből is kitűnően töretlen a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy a bűnsegéd tudomással bír a konkrét tettesi szándékról és ennek ismeretében segíti elő a tettessel szándékegységben a tettesi cselekmény sikerét. Azaz önmagában a tettes bűncselekmények elkövetésére vonatkozó szándékára kiterjedő ismeret nem elegendő, a részesnek a konkrét elkövetés valamennyi körülményével tisztában kell lennie.
[35] A tettes részére a bűncselekmény elkövetése utáni időpontra ígért segítség, mint pszichikai bűnsegély csak az elkövetést megelőzően, illetve az elkövetés során fejthető ki; a bűncselekmény befejezését követően bűnsegédi magatartás már nem tanúsítható, és a bűnsegéd tudatának ki kell terjednie a tettesi alapcselekmény tényállási elemeire, valamint arra, hogy az ő magatartása alkalmas az alapcselekmény megvalósításának elősegítésére.
[36] Amikor a tolvaj tisztában van azzal, hogy az orgazda minden esetben meg fogja vásárolni az általa eltulajdonított ingóságokat, úgy ez a körülmény egyfajta biztatást jelenthet a további bűncselekmények elkövetésére és ily módon a pszichikai bűnsegély jegyeit hordozza magában. Azonban a felvásárlással az orgazda mégsem a lopás, hanem az orgazdaság törvényi tényállási elemeit valósítja meg, ha az alapbűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel – miként a felülvizsgált ügyben is – nincs tisztában.
[37] Mindezek alapján a III. r. terheltnek az irányadó ítéleti tényállásban rögzített cselekményei nem a lopáshoz nyújtott pszichikai bűnsegélynek, hanem orgazdaságnak minősülnek.
[38] A Be. már hivatkozott rendelkezése szerint a büntetés felülvizsgálatára csak a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályának megsértése esetén van lehetőség.
[39] A minősítés azonban törvényes, és nem sértették meg az eljárt bíróságok a Btk. egyéb rendelkezéseit sem.
[40] A felülvizsgálati indítványban a védő olyan eseti döntésekre is hivatkozott, amelyek megítélése szerint arra utaltak, hogy a büntetés akkor is törvénysértő lehet, ha azt a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki.
[41] A törvényes minősítés mellett a kiszabott büntetés azonban – az előbbieknek megfelelően – csak akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Azaz a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de egyéb anyagi jogszabály megsértésével szabták ki.
[42] A felülvizsgálati eljárásban azonban önmagában a büntetéskiszabási körülmények értékelésének mikéntje nem vizsgálható.
[43] Töretlen a Kúria gyakorlata ugyanis annak megítélésében is, hogy a büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszik figyelembe (BH 2005.337.).
[44] A Btk. 379. § (6) bekezdése alapján a terhelt terhére megállapított orgazdaság büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, azonban a III. r. terhelttel szemben a büntetés kiszabására az enyhítő szakasz alkalmazásával került sor.
[45] Azaz a felülvizsgált ügyben a törvényes minősítés alapján az anyagi jogi szabályoknak megfelelő joghátrány kiszabására került sor.
[46] Rámutat a Kúria arra is, hogy az elbírált legsúlyosabban minősülő lopáshoz nyújtott bűnsegély büntetési tétele a Btk. 370. § (5) bekezdése alapján két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lenne. Ezért a kiszabott szabadságvesztés akkor sem lenne törvénysértő, ha a védelem álláspontjának megfelelően a lopáshoz kapcsolódó bűnsegélyt kellett volna a terhelt terhére megállapítani, figyelemmel a terhelt terhére megállapított további bűncselekményekkel alkotott bűnhalmazatra is.
[47] Így a törvényes minősítésnek megfelelő és a törvényes keretek között, az anyagi jogi szabályoknak megfelelően kiszabott joghátrány megváltoztatása szóba sem kerülhetett.
[48] A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a III. r. terheltre vonatkozó részükben a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 415/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás