PK ÍH 2016/27.
PK ÍH 2016/27.
2016.03.01.
I. Ha a jogi személy határozata sportfegyelmi eljárás keretében született, ennek megtámadására az általános, a Ptk.-ban írt szabályok alapján nincs lehetőség.
II. A sportfegyelmi eljárással érintett sportszakember csak a másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben fordulhat bírósághoz, a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó határozattal szemben jogorvoslattal nem élhet. Ennek megtámadására a sportszakembert foglalkoztató civil szervezet szintén nem jogosult még az általános polgári jogi szabályok alapján sem [2013. évi V. tv. (új Ptk.) 3:35. §; 2004. évi I. tv. (Stv.) 14. § (2) bek.].
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi sportszövetség elnökségének 2014. június 19-én kelt, a felperesi sportegyesület törvényes képviselője ellen folyamatban volt fegyelmi eljárásban hozott K/14.06.19. számú határozatot. Kérelme indokául előadta, hogy mivel az alperesnek mint országos sportági szakszövetségnek a tagja, a sérelmezett határozatot a Ptk. 3:35. §-ában foglaltak szerint megtámadhatja. Keresete ugyanis az alperesi fegyelmi határozatot hozó szerv törvénysértő működésének és határozatának jogszabálysértő volta megállapítására irányul, nem pedig a fegyelmi eljárás eredményének a megváltoztatására. Megítélése szerint a tag a sérelmezett határozat tárgyától függetlenül indíthat keresetet törvénysértő eljárás esetében, míg a fegyelmi eljárás alá vont törvényes képviselője a Sporttörvény rendelkezései alapján abban az esetben fordulhat bírósághoz, ha a fegyelmi ügyében érdemi döntés születik. Sérelmezte, hogy az alperesi határozat a fegyelmi szabályzat 43. § (2) bekezdésébe, továbbá a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 5. § (2) bekezdésébe ütközik: az elnökség törvénysértő módon rendelt el zárt ülést, amelyen – a fegyelmi szabályzattal ellentétesen – az alperes elnöke is jelen volt.
Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte figyelemmel arra, hogy a felperes a sportfegyelmi eljárásban meghozott, nem ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése céljából keresetet nem indíthat. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) a fegyelmi eljárásra speciális szabályokat tartalmaz, bíróság előtt a sportfegyelmi eljárásban hozott határozat a Ptk. rendelkezései alapján nem támadható meg. Másodsorban a kereset elutasítását kérte, mivel eljárása során szabálysértés nem történt.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes elnökségének K/14.06.19. számú határozatát hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:35. §-a szerint a perbeli alperesi határozatot megtámadhatja, ugyanis a jogszabály keresetindítási lehetőséget biztosít a tag számára, ha a jogi személy bármely határozata bármely okból jogszabálysértő. A jogalkotó a tag keresetindítási jogát nem szabályozza, így bármilyen jogsértés észlelése esetén élhet a Ptk. 3:35. §-a alapján biztosított jogával. A jelen esetben a felperes jogi érdekét az alperesi tagsága alapozza meg, joga van ahhoz, hogy az alperes törvényesen működjön. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:35. §-a és az Stv. 14. §-ának (2) bekezdése két egymástól eltérő célú, egymással nem összefüggő jogintézményt szabályoz, mivel a Ptk. valamennyi tag számára, míg az Stv. 14. § (2) bekezdése kizárólag a fegyelmi büntetéssel érintett személy részére, a fegyelmi büntetést tartalmazó határozattal szemben biztosít fellebbezési lehetőséget.
Az elsőfokú bíróság az alperesi határozat vizsgálatát követően megállapította, hogy az alperes a másodfokú fegyelmi eljárás lefolytatása során megsértette a Kormányrendelet 10. §-ának (3) bekezdésében és 5. §-ának (2), (3) bekezdésében foglaltakat: a Kormányrendelet nem biztosít lehetőséget arra, hogy elsőfokú eljárási hiba miatti hatályon kívül helyezés esetén a másodfokú határozatot tárgyaláson kívüli zárt ülésen, az eljárás alá vont személy távollétében hozzák meg. Hangsúlyozta, hogy a Kormányrendelet kógens rendelkezéseket tartalmaz, így az alperes által kialakított gyakorlat, miszerint a másodfokú fegyelmi tanács bizonyítási eljárás szükségtelensége esetén tárgyalás nélkül hoz határozatot, jelen ügyben nem mérvadó. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem nyert bizonyítást, hogy az alperes fegyelmi szabályzatának 43. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésre kerültek, ugyanis nem igazolódott, hogy az alperesi elnök a támadott határozat meghozatalában részt vett.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezéssel, míg a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt.
Az alperes fellebbezésében elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezése indokául előadta, hogy a sportfegyelmi eljárást az Stv.-ben, a Kormányrendeletben, valamint az alperes fegyelmi szabályzatában írt rendelkezések szerint kell lefolytatni, melyről az Stv. 14. § (3) bekezdése is rendelkezik. Továbbra is fenntartotta álláspontját, miszerint jelen ügyben nem az a személy nyújtotta be a keresetet, aki ellen sportfegyelmi eljárás indult. Kiemelte, hogy a támadott elnökségi határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazott, ezért a bíróságnak a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § (1) bekezdés g) és f) pontja alkalmazásával meg kellett volna szüntetni. Megítélése szerint a felperes a Ptk. 3:35. §-a alapján keresetet nem indíthat, mert jelen esetben nem az általános, hanem a speciális rendelkezéseket kell figyelembe venni. Az ítéletben elfoglalt álláspont kiüresítené, tartalmától megfosztaná az Stv. 14. § (2) bekezdését. Az ügy érdemére vonatkozóan előadta, hogy eljárása során jogszabályt nem szegett.
A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának megváltoztatását kérte. Sérelmezte, hogy ítéletében a bíróság tényként kezelte az alperes azon állítását, hogy az elnökség eljárási hiba miatt helyezte hatályon kívül az elsőfokú fegyelmi határozatot. Ez az állítás nem valós, melyet a határozat tartalma bizonyít. Az alperesnek érdemi kérdéseket is vizsgálnia kellett, melyhez a tárgyalás megtartása szükséges volt. Kifogásolta azt is, miszerint a bíróság azt nem látta bizonyítottnak, hogy az alperesi elnök a határozat meghozatalában részt vett. Megítélése szerint az elnök fellebbezése és jelenléte a döntést befolyásolta, ezért a bíróság megállapítását elfogadni nem tudja.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a keresetindítási jog kérdésében: az Stv. és a Ptk. szerinti jogorvoslat nem zárja ki egymást. Az Stv. szabálya nem a Ptk. általános szabályának speciális változata, azok más-más céllal, más-más jogvita rendezésére kerültek megalkotásra.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 3:35. §-a értelmében a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütközik. Ezen rendelkezés alapján a felperes keresetindítási joga fennállna, hiszen az alperesi határozatokat a törvény által előírt határidőn belül megtámadhatja. A támadott határozat azonban az Stv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott sportfegyelmi eljárás keretében született, amelyben a felperes sportszakembere volt érintett.
Az Stv. 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy a sportszövetség által a sportszakemberre a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. A konkrét esetben a jogorvoslati kérelem az alperes elsőfokú fegyelmi eljárásában született határozatot hatályon kívül helyező másodfokú határozata ellen irányul. Figyelemmel arra, hogy az eljárás tárgya sportfegyelmi eljárás, így arra nem az általános, a Ptk.-ban írt szabályok, hanem az Stv. rendelkezései az irányadók. Az alperes fegyelmi szabályzatának XVI. fejezet 59. pontja is úgy rendelkezik, hogy a fegyelmi szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Stv. és a Kormányrendelet rendelkezései szerint kell eljárni.
Tekintettel arra, hogy a támadott határozat sportfegyelmi eljárás keretében született, ennek megtámadására a Ptk. 3:35. §-a alapján nem volt lehetőség. Az Stv. 14. §-a értelmében a sportfegyelmi eljárással érintett sportszakember pedig csupán a másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben fordulhat a bírósághoz, a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó határozattal szemben jogorvoslattal nem élhet.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a per megszüntetésének nem volt helye, mivel annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a felperes igényérvényesítési jogosultsága jelen esetben fennáll-e, az ügy érdemére tartozó olyan anyagi jogi kérdés, amelynek tárgyában a bíróságnak ítélettel kellett határoznia. Így nem kerülhetett sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, és a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésére sem.
Az elsőfokú bíróság ítélete a per főtárgya tekintetében megváltoztatásra került, ezért a felperes csatlakozó fellebbezésének érdemi vizsgálata szükségtelenné vált.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.241/2015/4.)
(A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét a Kúria Pfv.IV.21.368/2015/4. szám alatti ítéletével hatályában fenntartotta.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás