BÜ BH 2016/271
BÜ BH 2016/271
2016.10.01.
A másodfokon szabadságvesztés helyett kiszabott pénzbüntetés akkor sem sérti a súlyosítási tilalmat, ha a pénzbüntetés napi tételeinek a száma meghaladja a szabadságvesztés tartamát [Be. 354. § (4) bek.].
[1] A városi bíróság a 2012. november 15. napján tartott folytatólagos tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közlekedés biztonsága elleni bűntettben [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 184. § (1) bek.], garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. § (1) bek.] és testi sértés vétségében [korábbi Btk. 170. § (1) bek.]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását.
[2] A védelmi fellebbezések folytán eljárt törvényszék a 2013. május 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a büntetés kiszabására vonatkozó részében megváltoztatta. A terheltet szabadságvesztés helyett – 350 napi tétel, egynapi tétel összege 2500 forint, összesen – 875 000 forint pénzbüntetésre ítélte, a közügyektől eltiltást, valamint a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését mellőzte. A büntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Figyelmeztette egyúttal a terheltet a pénzbüntetés esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben részben eljárási szabálysértésre hivatkozással, részben bűnösségének megállapítását sérelmezve a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, illetve a vele szemben kiszabott törvénysértő büntetés enyhítését és az általa megfizetett pénzbüntetés és bűnügyi költség kamatokkal növelt visszatérítését kérte.
[4] A terhelt eljárási szabálysértésekre és a súlyosítási tilalom megsértésére hivatkozott.
[5] Álláspontja szerint a súlyosítási tilalom kijátszásával szabott ki vele szemben a törvényszék 350 napi tétel pénzbüntetést, mert a napi tételek száma meghaladta az eredetileg kiszabott szabadságvesztés 8 hónapi tartamát.
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt túlnyomó részében kizártnak, részben alaptalannak tartotta.
[7] A Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdése első mondatának első fordulata szerinti összetételben bírálta el.
[9] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa jelentős részében a törvényben kizárt, érdemében pedig nem alapos.
[10] A Be. 423. §-ának (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.
[11] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megnevezéssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor.
[12] A súlyosítási tilalom megsértése is megalapozza a felülvizsgálatot, ezt a megtámadhatósági feltételt a Be. 416. § (1) bekezdésének d) pontja biztosítja.
[13] Ezt meghaladóan a terhelt felülvizsgálati indítványában hivatkozott eljárásjogi sérelmek a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatók. Azok esetleges megvalósulását a Kúria nem vizsgálta, mert nem is vizsgálhatta, mivel ebben a részében az indítvány törvényben kizárt.
[14] A felülvizsgálati okokra hivatkozó részében a Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
[15] A súlyosítási tilalom megszegésére [Be. 416. § (1) bek. d) pont] tévesen hivatkozott a terhelt.
[16] A másodfokú bíróság nem sértette meg a súlyosítási tilalmat. A terhelttel szemben nem súlyosabb, hanem enyhébb büntetést szabott ki. A Be. 354. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésre is figyelemmel a pénzbüntetés enyhébb büntetési nem, mint a szabadságvesztés, még akkor is, ha a napi tétel számában meghaladja az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát. A két büntetési nem konkrét mértéke egymással nem hasonlítható össze, mert a bíróságok eleve más-más keretek között szabják ki azokat. Miután a súlyosítási tilalom Be. 354. §-ában írt szabályai nem sérültek, így a Be. 416. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felülvizsgálati okra alaptalanul hivatkozott a terhelt.
[17] A Kúria ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 426. §-ának megfelelően – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 912/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás