KÜ BH 2016/28
KÜ BH 2016/28
2016.01.01.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére vezet az az eljárási jogsértés, amely akadályozza a jogutód alperest eljárási jogai gyakorlásában [1952. évi III. tv. 62. §, 63. §, 64. §, 65. §].
[1] A felperes Burley dohány termeléstől elválasztott történelmi bázis alapú támogatás 2011. évi kifizetése tárgyában nyújtott be kérelmet, amelyet az elsőfokú hatóság 2012. június 7-én kelt határozatával elutasított.
[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2013. október 1-jén kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
[3] Döntését azzal indokolta, hogy a felperes akkor jogosult a bázisjogosultság szerinti mértékű kiegészítő támogatásra, amennyiben részt vesz a 29/2011. (III. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) szerinti szerkezetátalakítási programban. A Jogcímrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a felperes a szerkezetátalakítási programban akkor vehet részt, amennyiben részvételi szándékáról megfelelő módon, 2010. május 15-ig írásban nyilatkozott. A felperes határidőben nem tett nyilatkozatot, amellyel jelezte volna a szerkezetátalakítási programban való részvételi szándékát.
[4] A felperes keresete folytán eljárt Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2014. október 7-én kelt 3. K. 27.038/2014/9. számú ítéletével az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte az alperes határozatát és az elsőfokú hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
[5] A Bíróság ítéletében a rendeleti szabályokon túlmenően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelvi szintű rendelkezéseire, valamint a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 2., 3., 5. §-ára, valamint 7. § (3) bekezdésére, 57. § (1) bekezdésére, és az 57/E. § (5) bekezdésére hivatkozással arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságnak minden esetben kötelessége az ügyfelet a hiányosan benyújtott kérelmek esetében a hiánypótlásra felhívni, valamint tájékoztatni a módosított jogszabályi kötelezettségek tartalmáról.
[6] A Bíróság 2014. augusztus 8-án kelt 7. sorszámú végzésével megállapította az alperes személyében jogszabályváltozás alapján beállott változást. A végzést – az iratok között fellelhető tértivevények tanúsága szerint – kézbesítette a felperes és a jogelőd jogi képviselőjének. A jogutód alperes számára a kézbesítés elmaradt és a Bíróság nem idézte az ítélet meghozatalát megelőző, 2014. október 7-re kitűzött tárgyalásra sem.
[7] Az alperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, másodlagosan a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltségigénye is volt a felperessel szemben.
[8] Eljárási jogsértésként arra hivatkozott, hogy a Bíróság számára nem kézbesítette a jogutódlásról rendelkező végzést, és nem idézte a 2014. október 7-i tárgyalásra, amelyen ítéletet is hozott.
[9] Ezen túlmenően érdemben is vitatta az ítélet jogszerűségét.
[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[11] A Pp. 62. § (1) bekezdése értelmében „[a] jogutód perbelépését, illetőleg perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel, illetőleg a perbe vont jogutód-dal is”.
A 65. § szerint „[a] 61-63. § és a 64. § (1)–(2) bekezdése alá tartozó esetekben a perbelépés, valamint a perből való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye”.
[12] A közigazgatási perekben bekövetkező jogutódlás egyes kérdéseiről szóló 7/2014. (XI. 25.) KMK véleményében a Kúria rögzítette, hogy a közigazgatási perekben jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkező alperesi jogutódlás esetén – a hatáskör változásra tekintettel – a bíróság a jogszabály értelmezésével állapítja meg a jogutód közigazgatási szervet. A bíróság döntése a jogutód tekintetében megállapító jellegű tehát, a végzése ellen pedig fellebbezési jogot kell biztosítani. Az alperes személyének téves meghatározása lényeges szabálysértés, ezért annak kiküszöbölése érdekében lehetőséget kell biztosítani a fellebbezésre.
[13] A hivatkozott jogegységesítő véleményéből következőleg a perbeli esetben a jogutód számára alperesi pozíciót biztosító végzést kézbesíteni kellett volna annak érdekében, hogy az esetleges jogsértés orvoslására lehetőséget kapjon. Emellett pedig – peres félként – szabályszerűen idézni kellett volna a tárgyalásra, amely garantálhatta volna a számára eljárási jogai gyakorlását.
[14] A perbeli esetben a jogutód alperes sem fellebbezési jogával, sem egyéb eljárási jogaival nem tudott élni, ami az ügy érdemére is kiható eljárási jogsértésre vezetett. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[15] A megismételt eljárásban a Bíróság az eljárási jogsértések kiküszöbölését követően kerül abba a helyzetbe, hogy az ügyben érdemi döntést hozzon.
(Kúria Kfv. IV. 35.067/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás