282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról1
2019.07.01.
A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 12–15. § tekintetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés c) és d) pontjában,
a 16. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 13. pontjában,
a 17. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában,
a 18. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2. pontjában, 4. pont a) alpontjában, valamint 7. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az államtudományi képzési területen megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) az 1. melléklet határozza meg.
2. § Az államtudományi képzési terület alapképzési szakjait, az e szakokon szerezhető szakképzettségeket, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit a 2. melléklet határozza meg.
3. § Az államtudományi képzési terület mesterképzési szakjait, az e szakokon szerezhető szakképzettségeket, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit a 3. melléklet határozza meg.
4. § A 2. és 3. mellékletben szabályozott szakokon szerezhető szakképzettségek a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szintjeire besorolt képesítések, megfeleltetve az Európai Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: EKKR) szintjeivel. A besorolást a 2. és a 3. melléklet tartalmazza.
5. § A 2. és a 3. mellékletben meghatározott alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi az informatikai írástudás (személyi számítógép, operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet és az elektronikus levelezés használatával kapcsolatos ismeretek), továbbá az egészségfejlesztési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
5/A. §2 Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben a szak, szakképzés a képzési program jellege alapján lehet:
a) kiemelten elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70–80 százalék,
b) elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60–70 százalék,
c) kiegyensúlyozott, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40–60 százalék,
d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60–70 százalék vagy
e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70–80 százalék.
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 11. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
7. § (1) A 2. és 3. mellékletben foglalt követelményeket felmenő rendszerben – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – először a 2016/2017. tanévben az adott szakon, illetve szakirányon, specializáción tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.
(2) A polgári nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint az államtudományi, a kriminalisztika és a polgári nemzetbiztonsági mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit először a 2017/2018. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.
(3) A 3. melléklet „4. International Public Service Relations mesterképzési szak” alcím 11. pontját első alkalommal a tanulmányaikat a 2015/2016. tanév keresztfélévétől megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.
(4) Az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 7/2016. (II. 15.) MvM rendelet 4. mellékletben meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni az azok alapján megkezdett képzésekre, e képzéseket az abban foglaltak szerint kell befejezni azzal, hogy a katasztrófavédelem alapképzési szak tekintetében a 2014/2015. tanévben tanulmányaikat megkezdőkre irányadó idegennyelvi követelményt kell alkalmazni, amennyiben az a hallgatóra nézve kedvezőbb.
(5) A 2013/2014. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatók által, az e rendelet hatálybalépéséig katasztrófavédelem, bűnügyi igazgatás, rendészeti igazgatás, biztonság- és védelempolitikai, nemzetbiztonsági alapképzési szakon, biztonság- és védelempolitikai, nemzetbiztonsági, katonai vezetői, katonai műveleti logisztika, katonai üzemeltetés és rendészeti vezető mesterképzési szakon megszerzett oklevelet, az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 7/2016. (II. 15.) MvM rendelet 4. melléklete szerinti képzési és kimeneti követelmények alapján kiadott oklevélnek kell tekinteni.
8. § A 2. melléklet „1. Közigazgatás-szervező alapképzési szak” alcím 2017. november 1-jétől hatályos 10. pontját, valamint a 3. melléklet „2. Közigazgatási mesterképzési szak” alcím 2017. november 1-jétől hatályos 11. pontját először a 2018/2019. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.
9–10. §3
11. §4
12–19. §5
1. melléklet a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez
A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK
1. Az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy
– a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;
– képes a választott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;
– ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;
– képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására;
b) ismereteit illetően alkalmas
– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;
– az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;
– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;
– az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
– önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;
– a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;
– saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;
– a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik
– olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;
– minőségtudattal és sikerorientáltsággal;
– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;
– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
2. A mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy
– felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;
– ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;
– eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;
– képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;
b) ismereteit illetően alkalmas
– rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;
– a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;
– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;
– a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;
– az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik
– a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;
– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;
– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
2. melléklet a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez6
ALAPKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
1. |
Képzési terület |
Képzési terület angol nyelvű megnevezése |
Felsőoktatási terület |
Felsőoktatási terület angol nyelvű megnevezése |
Alapképzési szak |
Alapképzési szak angol nyelvű megnevezése |
Szakképzettség |
Alapképzésben szerezhető szakképzettség angol nyelvű megnevezése |
EKKR és MKKR |
2. |
államtudományi |
Science of Public |
államtudományi és közigazgatási |
Science of Public |
közigazgatás- |
Public Administration |
a) közigazgatás-szervező, általános igazgatási szakirányon |
a) Public Administration Manager with Specialisation in General Administration |
6 |
3. |
rendészeti |
Law Enforcement |
bűnügyi igazgatási |
Criminal Administration |
a) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon |
a) Crime Administration Manager in Crime Investigation |
6 |
||
4. |
bűnügyi |
Criminal Policing |
a) bűnügyi nyomozó tiszt |
a) Criminal Investigation Officer |
6 |
||||
5. |
rendészeti igazgatási |
Law Enforcement |
a) rendészeti igazgatásszervező, biztonsági szakirányon |
a) Law Enforcement Administration Manager in Private Security |
6 |
||||
6. |
rendészeti |
Law Enforcement |
a) bevándorlási és állampolgársági ügyintéző |
a) Official in Charge of Immigration and Nationality Procedures |
6 |
||||
7. |
rendészeti |
Law Enforcement |
katasztrófa- |
Disaster |
a) katasztrófavédelmi szervező, katasztrófavédelmi műveleti szakirányon |
a) Disaster Manager in Disaster Management Operational |
6 |
||
8. |
nemzetbiztonsági |
National Security |
nemzetbiztonsági |
National Security |
nemzetbiztonsági szakértő |
National Security Expert |
6 |
||
9. |
polgári nemzetbiztonsági |
Civilian National |
polgári nemzetbiztonsági szakértő |
Civilian National Security |
6 |
||||
10. |
katonai |
Military |
katonai vezetői |
Military Leadership |
katonai vezető |
Military Leader |
6 |
||
11. |
katonai gazdálkodási |
Military Economics |
közgazdász katonai gazdálkodási alapképzési szakon |
Military Economist |
6 |
||||
12. |
katonai üzemeltetés |
Military Maintenance |
katonai üzemeltető vezető |
Military Maintenance |
6 |
||||
13. |
katonai logisztika |
Military Logistics |
katonai logisztikai vezető |
Military Logistic Leader |
6 |
||||
14. |
|
|
|
|
állami légiközlekedési |
State Aviation |
a) állami légijármű-vezető tiszt |
a) State Aviation Pilot |
6 |
15. |
nemzetközi és európai közszolgálati |
International and European Public Service |
nemzetközi igazgatási |
International Public Management |
nemzetközi közszolgálati menedzser |
International Public Service Manager |
6 |
||
16. |
nemzetközi biztonság- és védelempolitikai |
International Security and Defence Policy |
nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens |
International Security and |
6 |
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
1. KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: közigazgatás-szervező (Public Administration Manager)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– választható szakirányok:
a) általános igazgatási;
b) nemzetközi közigazgatási;
c) adóigazgatási;
– választható szakirányok angolul:
a) General Administration;
b) International Public Administration;
c) Tax Administration;
– szakképzettség:
a) közigazgatás-szervező, általános igazgatási szakirányon;
b) közigazgatás-szervező, nemzetközi közigazgatási szakirányon;
c) közigazgatás-szervező, adóigazgatási szakirányon;
– szakképzettség angolul:
a) Public Administration Manager with Specialisation in General Administration;
b) Public Administration Manager with Specialisation in International Public Administration;
c) Public Administration Manager with Specialisation in Tax Administration.
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi és közigazgatási
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit
6.6. Intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan közigazgatás-szervező képesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik elhivatottsággal és tudatosan készülnek a közszolgálati tisztviselői életpályára, illetve a közszolgálaton belüli karrierjük fejlesztésére.
7.1. A közigazgatás-szervező képes az állami működés valamennyi területén, különösen a közigazgatásban
– hivatástudattal szolgálni a közjót és a közérdeket,
– közigazgatási stratégiák értelmezésére és érvényesítésére,
– a hatósági jogalkalmazásra és jogérvényesítésre,
– közigazgatási feladat-ellátás szervezésére és végrehajtására,
– közigazgatási folyamatok szervezésére és továbbfejlesztésére,
– alkalmazkodni a közigazgatási karrier utak, munkakörcsaládok és feladatkataszterek követelményeihez,
– az alapvető államháztartási (így különösen a költségvetés-tervezési, gazdálkodási, pénzügyi) feladatokban történő részvételre,
– szervezetszabályozási feladat ellátására,
– szervezetirányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység végzésére,
– személyzetigazgatási és személyzeti politikai feladatokban történő közreműködésre,
– közszolgálati nemzetközi kapcsolatban történő feladatellátására,
– hatékony közszolgálati kommunikációra, valamint
– a „közös közszolgálati ismeretek” elsajátításával ismeri és érti a rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági szakterületek felépítését, szabályozását, működését.
7.2. A képzés a közszféra számára olyan szakembereket biztosít, akik
– a közigazgatás alkotmányos meghatározottságának és a kor követelményeinek megfelelő tudással és megfelelő színvonalú műveltséggel rendelkeznek, amely a közigazgatás működésének megértésén keresztül nemcsak képessé, hanem méltóvá teszi őket a haza és a közérdek szolgálatára,
– gyakorlatorientált ismereteket szereztek, amelyek birtokában képesek az adminisztráció bármely szakterületén az adott terület specialitásaihoz alkalmazkodva rövid időn belül hatékony munkát végezni,
– elméleti, tudományos alapozó (pl. államelmélet, államtudományi, alkotmányjogi, államszervezeti) ismeretek birtokában vannak, amelyek lehetővé teszik számukra a közigazgatás-tudományi mestertanulmányok folytatását, valamint hosszabb távon és tudományos érdeklődés esetén a doktori tanulmányok megkezdését,
– felsőfokú szakmai alapismereteket szereznek, amelyekre építve képesek eredményesen részt venni a közszolgálati továbbképzésben és így könnyen mobilizálhatók a közszektorban,
– szervezői és vezetői ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, amelyek segítségével bekapcsolódhatnak a közszolgálati vezetőképzésbe.
7.3. Az alapfokozat birtokában a közigazgatás-szervezők képesek:
– érdemi munkát végezni a közhatalom gyakorlását megvalósító, valamint a közszolgáltatások biztosításában közreműködő állami és nem állami szerveknél,
– a demokratikusan választott vezetők – közhatalom gyakorlása során hozott – döntéseinek önálló végrehajtására, igazodva a társadalmi-gazdasági környezet változásaihoz,
– a vezetői döntések előkészítésére és a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre,
– az emberi erőforrás-gazdálkodással, az életpálya-tervezéssel, valamint a közszolgálatban működtetett személyzeti rendszerekkel kapcsolatos alapvető feladatok ellátására,
– a jó állam, a jó kormányzás és a jó közigazgatás elveinek és célkitűzéseinek érvényre juttatására,
– az Alaptörvényből és az európai uniós szabályokból fakadó elvárásoknak megfelelően együttműködni és kommunikálni a lakossággal,
– szolgáltató, ügyfélbarát magatartással a közigazgatást közelíteni a polgárokhoz.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. alapozó ismeretek: 20–40 kredit
– alkotmánytörténeti- és közigazgatás-történeti ismeretek,
– államtani alapismeretek,
– alkotmányjogi ismeretek,
– társadalomelméleti és szociológiai alapismeretek,
– közgazdasági ismeretek,
– közpolitikai ismeretek,
– közpénzügyi alapismeretek,
– nemzetpolitika,
– közigazgatástani ismeretek,
– közigazgatás-szervezés,
– rendészetelmélet és a rendészeti eszközrendszer,
– hadelmélet és katonai műveletek,
– vezetés- és szervezéselmélet,
– általános politológiai ismeretek.
8.2. szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
– államszervezet és a közigazgatási szervezetrendszer,
– közfeladatok és közigazgatási funkciók,
– közigazgatási földrajz, urbanisztika, önkormányzati ismeretek,
– a közigazgatás működése és általános közigazgatási jog,
– közigazgatási eljárások és hatósági eljárásjog,
– közigazgatási feladatrendszer és szakigazgatási alapismeretek,
– közszolgálati munkajog, közszolgálati életpályák és humánerőforrás-gazdálkodás,
– statisztikai ismeretek,
– polgári jogi alapismeretek,
– államháztartási, számviteli ismeretek,
– nemzetközi közjogi és európai uniós alapismeretek,
– katasztrófavédelmi ismeretek,
– közigazgatási informatika és információs rendszerismeret,
– közigazgatási büntetőjog,
– közszolgálati logisztika,
– nemzetbiztonsági tanulmányok,
– közös közszolgálati gyakorlat,
– integritás a közszolgálatban és hivatásetika, kommunikáció.
8.3. differenciált szakmai ismeretek: 30–40 kredit
a) általános igazgatási szakon:
– alapjogvédelem a közszolgálatban,
– szakigazgatási ismeretek,
– közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek (közigazgatási bíráskodás),
– e-közszolgálati ismeretek,
– emberi erőforrás gazdálkodási ismeretek,
– államháztartási ellenőrzési ismeretek,
– szociálpszichológiai ismeretek,
– támogatásszervezési (projektmenedzsment) ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
b) nemzetközi közigazgatási szakirány:
– nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,
– Európai Unió intézményrendszere és közpolitikái,
– magyar külpolitikai és külszolgálati ismeretek,
– Európai Unió jogrendszere,
– külügyi igazgatási ismeretek,
– emberi és kisebbségi jogok,
– regionális tanulmányok,
– nemzetközi és európai uniós pénzügytani ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
c) adóigazgatási szakirány:
– adó- és vámjogi alapismeretek,
– adóztatási ismeretek, az adóztatás intézményi struktúrája,
– nemzetközi és EU-s adójogi, adóztatási ismeretek,
– adóellenőrzési alapismeretek,
– szankciórendszer, jogorvoslat, jogérvényesítés,
– szolgáltatás az adóigazgatásban, ügyfélkapcsolati alapismeretek,
– e-közigazgatás, e-ügyintézés az adóigazgatásban,
– adatok, adatfelhasználás, adatbiztonság és kockázatelemzés az adóigazgatásban,
– szaknyelvi ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat: 10 kredit
Az oklevél megszerzésének feltétele legalább 10 hét mentorált közszolgálati szakmai gyakorlat elvégzése.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az általános igazgatási szakirányon az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvén egy államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges. A nemzetközi közigazgatási szakirányon az alapfokozat megszerzéséhez legalább középfokú (B2) komplex típusú közigazgatási szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat szükséges.
2. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: bűnügyi igazgatási (Criminal Administration)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség:
a) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon
b) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi hírszerző szakirányon
c) bűnügyi igazgatásszervező, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon
d) bűnügyi igazgatásszervező, pénzügyi nyomozó szakirányon
e) bűnügyi igazgatásszervező, informatikai nyomozó szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Crime Administration Manager in Crime Investigation
b) Crime Administration Manager in Criminal Intelligence
c) Crime Administration Manager in Economic Crime Investigaton
d) Crime Administration Manager in Finance Investigation
e) Crime Administration Management in Information Technology
– választható szakirányok: bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, informatikai nyomozó, pénzügyi nyomozó (Crime Investigation, Criminal Intelligence, Economic Crime Investigaton, Finance Investigation, Information Technology).
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 33 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 86 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan bűnügyi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a rendőrségi, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szerveinél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására. Ismerik a nyomozási cselekmények végrehajtásának módozatait, a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókat, képesek önállóan büntetőeljárás, valamint titkos információgyűjtés lefolytatására. Tisztában vannak a nyomozások lefolytatásához kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes bűncselekményfajták felderítése és bizonyítása érdekében teendő intézkedésekkel, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az alapfokozat birtokában a bűnügyi igazgatásszervező képes:
– a bűnügyi igazgatás alapfogalmainak, alapelveinek gyakorlati alkalmazására;
– a nyomozás, a felderítés és a bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismeretében szolgálati feladatainak eredményes ellátására;
– bűncselekményfajták elkövetési formáival, eszközeivel, módjaival kapcsolatban megszerzett ismeretek birtokában az elkövetők kriminalisztikai, kriminológiai jellemzőinek feltárására;
– a nyomozási cselekményekre és intézkedésekre vonatkozó jogszabályok megértésére és gyakorlati alkalmazására;
– krimináltechnikai eszközök alkalmazására;
– az elvárt normáknak megfelelő szintű nemzetközi együttműködésre az európai uniós és más nemzetközi bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, a hivatásrendek képviselői közötti együttműködésre;
– a rendőrségi ügyviteli, ügyfeldolgozó szoftverek, informatikai eszközök használatára;
– a bűnüldözéshez szükséges adatgyűjtés megszervezésére és az adatok felhasználására.
7.2. Az alapfokozat birtokában a bűnügyi igazgatásszervező alkalmas:
– felderítő és vizsgálati munka végzésére;
– a bűnügyi igazgatás területén beosztott parancsnoki feladatok tervezésére, szervezésére és végzésére.
7.3. Szakirányú specifikus kompetenciák:
– a bűnügyi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek, amelyek alkalmazásával a bűnügyi szolgálati területen a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén egyaránt eredményes munkát tud végezni;
– a bűnügyi hírszerző szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek – különösen a humán információszerzés területén –, amelyek alkalmazásával képes a büntetőeljárások megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére;
– a gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati, valamint pénzügyi és gazdasági jogi ismereteknek, amelyek alkalmazásával a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkát tud végezni;
– a pénzügyi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális jövedéki, adójogi, gazdaságvédelmi, valamint vám és vámeljárás jogi, Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai (NCTS, CDPS, Robotzsaru, TADLEK rendszerek) ismereteknek, illetve bűnügyi szolgálati ismereteknek, amelyek alkalmazásával képes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmények vizsgálatára;
– az informatikai nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati, valamint informatikai ismereteknek, amelyek alkalmazásával a kiberteret sértő, illetve informatikai eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkát tud végezni.
7.4. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal és a szolgálati feladatok ellátásához szükséges – jogszabályban meghatározott – fizikai-kondicionális állapottal és önvédelmi ismeretekkel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. alapozó ismeretek: 30–32 kredit
rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, biztonsági tanulmányok, alkotmányjog, az állam szervezete, katasztrófavédelmi igazgatás, közszolgálati életpályák, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók működése, általános politológia, általános szociológia, vezetés- és szervezés elmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan, közös közszolgálati gyakorlat;
8.2. szakmai törzsanyag: 90–96 kredit
belügyi alapmodul, bűnügyi ismeretek modul (kriminológia, kriminalisztika), jogtudományi ismeretek modul (büntetőjog, büntetőeljárás jog, emberi jogok, közigazgatási jog, idegenjog, polgári jog), rendészeti különös ismeretek modul (intézkedéstaktika, fizikai-kondicionális képességek, önvédelmi ismeretek), informatikai modul (informatika, Robotzsaru), nemzetközi és európai uniós jogi modul, humánmenedzsment modul, kommunikációs modul (rendészeti kommunikáció, szakmai idegen nyelv);
8.3. differenciált szakmai ismeretek: 33–37 kredit
bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, informatikai nyomozó szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele 8 hét szakmai gyakorlat elvégzése.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
3. BŰNÜGYI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: bűnügyi
1.1. Az alapképzési szak angol nyelvű megjelölése: Criminal Policing
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
2.1. végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA fokozat)
EKKR: 6
MKKR: 6
2.2. szakképzettség: szakirányoknak megfelelő
2.3. választható szakirányok:
2.3.1. bűnüldözési
2.3.2. bűnügyi felderítő
2.3.3. gazdasági nyomozó
2.3.4. adó- és pénzügyi nyomozó
2.3.5. kiber nyomozó
2.4. a választható szakirányok angol nyelvű megjelölése:
2.4.1. Criminal Investigation
2.4.2. Criminal Intelligence
2.4.3. Economic Crime Investigation
2.4.4. Financial Crime Investigation
2.4.5. Cybercrime Investigation
2.5. szakirány esetén a szakképzettség:
2.5.1. bűnügyi nyomozó tiszt
2.5.2. bűnügyi felderítő tiszt
2.5.3. gazdaságvédelmi nyomozó tiszt
2.5.4. pénzügyi nyomozó
2.5.5. kiber nyomozó tiszt
2.6. a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
2.6.1. Criminal Investigation Officer
2.6.2. Criminal Intelligence Officer
2.6.3. Economic Crime Investigation Officer
2.6.4. Financial Crime Investigation Officer
2.6.5. Cybercrime Investigation Officer
2.7. választható specializációk: –
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. A szak orientációja: gyakorlat-orientált [~60–70%];
6.2. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit;
6.3. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: –
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.5. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti (ISCED) tanulmányi területi besorolása: 861
6.6. Szakirány esetén az ahhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan bűnügyi szakemberek képzése, akik szakmai és vezetői felkészültségük alapján alkalmasak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek bűnügyi szolgálatainál beosztott tiszti, beosztott vezetői feladatok ellátására, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, és kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés következő ciklusban történő folytatásához.
Az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
Tudás:
1. behatóan ismeri a rendészet (rendvédelem) történetét, tisztában van a rendészet elmélet legfontosabb irányaival;
2. rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti, gazdálkodási, valamint menedzsment ismeretekkel;
3. ismeri és magabiztosan alkalmazza a szakterületével összefüggő jogi (alkotmányjog, büntetőjog, büntető eljárásjog, közigazgatási jog, rendészeti hatósági eljárásjog, rendészeti civiljog, nemzetközi és EU jog, egyéb, a szakirányhoz kapcsolódó jogszabályok) ismereteket;
4. mélyreható kriminalisztikai (technikai, taktikai, metodikai) ismeretekkel rendelkezik;
5. beható kriminológiai ismeretekkel rendelkezik;
6. tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, etikai és kommunikációs ismeretekkel;
7. alapszintű tájékozódási, térképészeti és geoinformációs ismeretekkel rendelkezik;
8. ismeri és rutinszerűen alkalmazza a bűnüldözési tevékenységhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat;
9. tisztában van a nyomozások lefolytatásának, a nyomozási cselekmények végrehajtásának szabályaival;
10. tisztában van a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókkal és alapos gyakorlati végrehajtási ismeretekkel bír;
11. tisztában van a bűnügyi elemző-értékelő munka területeivel, elveivel, módszereinek alkalmazására vonatkozó ismeretekkel;
12. rendelkezik a beosztottak továbbképzésének tervezéséhez, szervezéséhez szükséges ismeretekkel;
13. ismeri a parancsnoki nevelőmunka végzéséhez szükséges ismereteket;
14. tisztában van a humánerőforrás-gazdálkodás alapelveivel és gyakorlati megvalósításával;
15. alaposan ismeri a szükséges ügyviteli, titok-, és adatvédelmi szabályokat;
16. alapszinten ismeri a nemzetbiztonsági szolgálatok történetét, rendszerét, feladatait, tevékenységét;
17. tisztában van a hazai és a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályaival, a nemzetközi műveletek tervezési és információs alapismereteivel;
18. magabiztosan ismeri és használja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő informatikai eszközöket, alkalmazásokat és rendszereket (ügyviteli, ügyfeldolgozó, nyilvántartások), valamint a speciális technikai eszközöket és csúcstechnológiai megoldásokat;
19. ismeri az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli, a szakterületéhez kapcsolódó intézményekben alkalmazott speciális szoftvereket és adatbázisokat, továbbá azok felhasználási lehetőségeit;
20. alapszinten rendelkezik balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretekkel;
21. alapszinten ismeri a rendészeti logisztika, valamint gazdálkodás speciális szabályait;
22. válságkezelési alapismeretekkel rendelkezik;
23. magas szintű intézkedéstaktikai, fegyverzet ismereti és önvédelmi ismeretekkel rendelkezik;
24. ismeri a munkaköréhez tartozó útmutatókat, kapcsolódó jogszabályokat, munkaköréhez tartozó tárgykörökben szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok feldolgozásának, előterjesztések elkészítésének, javaslatok megfogalmazásának módszereit;
25. munkavégzéséhez megfelelő szintű általános társadalmi ismeretekkel rendelkezik;
26. kellő mélységű ismeretekkel rendelkezik a képzés második ciklusában történő folytatáshoz.
Képesség:
1. képes a fegyveres szolgálatból adódó feladatok ellátására;
2. magas szinten képes a felderítés, a nyomozás és a bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismeretében szolgálati feladatainak eredményes ellátására;
3. magabiztosan képes az egyes bűncselekmény fajták, és a bűncselekményt elkövetők kriminalisztikai, kriminológiai jellemzőinek feltárására;
4. alkalmas bűnügyi elemzések-értékelések elkészítésére, a vezetői döntések előkészítésére;
5. mélyrehatóan képes a bűnügyi munkára vonatkozó jogszabályok megértésére és gyakorlati alkalmazására;
6. képes a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására;
7. alkalmas a nyomozati munka (operatív) irányítására, koordinálására, a hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés lefolytatására;
8. magabiztosan képes a büntetőeljárás, valamint a titkos információgyűjtés folytatásából adódó feladatok végrehajtására;
9. rutinszerűen képes az egyes bűncselekményfajták felderítése és bizonyítása érdekében teendő intézkedések végrehajtására;
10. rendelkezik az emberi magatartás befolyásolásához szükséges kriminalisztikai, kommunikációs és egyéb szakmai ismeretekkel;
11. alkalmas a rendvédelmi tevékenységek végrehajtására felállított törzsek munkájában való részvételre;
12. alkalmas a megfelelő szintű nemzetközi és hazai együttműködésre (az európai uniós és más nemzetközi bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, a bűnüldözés egyéb szereplőivel, más hivatásrendekkel);
13. képes a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek ügyviteli, ügyfeldolgozó rendszereinek, informatikai alkalmazások használatára, valamint speciális technikai eszközök és csúcstechnológiai megoldások alkalmazására;
14. rutinszerűen és hatékonyan alkalmaz korszerű adatbázis-kezelő, információs döntéstámogató, elemző-értékelő és egyéb szakértői informatikai rendszereket;
15. ismeri, megkülönbözteti és alkalmazza az infokommunikációs eszközöket, hálózatokat és funkciókat a szakterületén folyó tanuláshoz, feladatainak hatékony és korszerű megoldásához;
16. képes az információs technológián alapuló írásbeli és szóbeli kommunikációban fejleszteni alkalmazói tudását;
17. tudatosan használja az IT eszközöket, ismeri alkalmazásuk előnyeit és korlátait;
18. képes ismereteinek magabiztos, kreatív, önálló alkalmazására;
19. képes önálló tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva;
20. készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére, személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi;
21. képes a helyzetnek megfelelő (szükség esetén idegen nyelvű) kommunikációra;
22. magas szinten alkalmazza a szakmai szókincset magyarul és idegen nyelven is;
23. képes különböző típusú kommunikációs szituációkban adekvát viselkedésre, együttműködésre, problémák felismerésére és konfliktushelyzetek kezelésére;
24. értő módon képes alapvető idegen nyelvű szakirodalom olvasására, és legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket, és alkalmazza azokat;
25. anyanyelvi és alapvető szakmai idegen nyelvi kommunikációs képességei lehetővé teszik számára a más nyelven beszélőkkel való alapvető szakmai együttműködést;
26. képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére;
27. érti saját szakterülete kritikai megközelítéseit; átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket; nyitott a problémák kutatáson alapuló megoldása iránt;
28. képes a munkájához szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására;
29. képes a munkaköréhez tartozó tárgykörökben szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok, előterjesztések elkészítésére, javaslatok megfogalmazására;
30. képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel;
31. képes feladatai összehangolására, súlyozására, és azok sorrendiségének kialakítására;
32. képes a személyes szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok felismerésére és alkalmazására;
33. képes az elvárt fizikai állapot fenntartására, képes a szükséges intézkedéstaktikai és önvédelmi ismeretek alkalmazására.
Attitűd:
1. munkavégzése során politikamentesség, bajtársiasság, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekhez való lojalitás jellemzi;
2. rendelkezik a szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmesség képességével és parancsadási készséggel;
3. szilárd akaraterő jellemzi a célkitűzések megvalósítása érdekében;
4. munkája során fegyelmezett magatartás és az alakiság szabályainak betartása jellemzi;
5. a választott hivatásának megfelelő életvitelt folytat;
6. feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba;
7. a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szemben ellenálló, illetve ismeri a stressz kezelés intézményi és egyéni megoldásait;
8. törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására, szolgálati érintkezései során tiszteletben tartja az alapvető emberi és állampolgári jogokat;
9. munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság és megvesztegethetetlenség jellemzi;
10. elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel az ügyfelek iránti empátiára, a segítőkészségre és az egyenlő bánásmódra. Elkötelezettségéből eredően elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit, az ügyfélközpontúságot;
11. önkritikus saját munkájával szemben;
12. nyitott a szakmájával összefüggő konfliktushelyzetek kezelésére;
13. nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére;
14. a nemzeti, európai, illetve az Európán túli vonatkozásokhoz kötve elfogadja és képviseli, szakterülete legfontosabb kérdéseihez kapcsolja a történeti és jelenkori európai értékeket;
15. ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani;
16. döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására;
17. nyitott, fogékony és aktív a rendészettudomány szakterületein zajló technológiai és szakmai módszertani fejlesztések megismerésére, alkalmazására, és az abban való közreműködésre.
Autonómia és felelősség:
1. tisztában van a fegyveres feladatellátásból és a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségéből ráháruló felelősséggel;
2. alkalmas önálló döntéshozatalra, parancsadásra, ezeket megfelelő felelősséggel gyakorolja;
3. a gyakorlati tudás és tapasztalatok megszerzését követően szervezeti egységét vezeti, működési folyamatait tervezi és irányítja, erőforrásaival gazdálkodik;
4. felelősséggel gyakorolja fegyelmi jogkörét;
5. munkájában felelősségvállalás, őszinteség, önfegyelem és igazmondás jellemzi;
6. felelősséget érez saját szakmai fejlődéséért, a munkaköréhez tartozó tudásanyag naprakész ismeretéért, speciális területeken is;
7. felelősséget érez munkája ellátásában a tudomására jutott adatok, információk kezelésében és azok megosztása során;
8. önállóan végzi munkáját, ismereteit magabiztosan, kreatívan alkalmazza, folyamatos önellenőrzés mellett.
Szakirány(ok) sajátos kompetenciái
7.1. Szakirány megnevezése: bűnüldözési szakirány
Tudás:
1. magas szinten ismeri a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén szükséges speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket;
2. ismeri a bűnmegelőző tevékenység elméletét és gyakorlatát;
3. tisztában van a körözési tevékenység eszközeivel, alapvető módszereivel;
4. behatóan ismeri a kényszerintézkedések alkalmazásának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
Képesség:
1. képes a bűnügyi szolgálati területen a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén egyaránt eredményes munka végzésére;
2. képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka koordinálására;
3. alkalmas a készenléti (forró nyomon üldözés) bűnügyi szolgálat munkájában történő részvételre;
4. alkalmas a vizsgálati (vádelőkészítő) munka végzésére;
5. alkalmas a nyomozati cselekmények (kihallgatás, házkutatás, lefoglalás, motozás, bizonyítási kísérlet stb.) végrehajtására;
6. képes beosztott vezetőként az állomány munkájának irányítására;
7. képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges bűnügyi elemzések végzésére.
Attitűd:
1. jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás.
Autonómia és felelősség:
1. felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt;
2. törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.2. Szakirány megnevezése: bűnügyi felderítő szakirány
Tudás:
1. magas szinten ismeri a büntetőeljárás megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére szolgáló speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket;
2. tisztában van a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó jogszabályokkal, taktikai ismeretekkel;
3. mélyrehatóan ismeri a titkos információgyűjtő tevékenység erői, eszközei, módszerei alkalmazásának elméletét és gyakorlati szabályait.
Képesség:
1. képes a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismeretek – különösen a humán információszerzés területén – alkalmazásával a büntetőeljárás megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére;
2. képes a helyi szervezetek szintjén az illetékességi terület bűnügyi helyzetének elemzésére, értékelésére;
3. képes a bűncselekmények megelőzésre, felderítésére irányuló munka és az együttműködés megszervezésére;
4. képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges bűnügyi elemzések végzésére.
Attitűd:
1. jellemzi a probléma felismerés és problémamegoldás.
Autonómia és felelősség:
1. felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt;
2. törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.3. Szakirány megnevezése: gazdasági nyomozó szakirány
Tudás:
1. mélyrehatóan ismeri a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket;
2. alapvetően tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pénzügyi, számviteli és gazdasági jogi ismeretekkel.
Képesség:
1. képes a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkavégzésre;
2. képes helyi szervezetek szintjén az illetékességi terület bűnügyi helyzetének elemzésére, értékelésére;
3. képes a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére irányuló munka és az együttműködés megszervezésére;
4. alkalmas ideiglenes szervezet munkájának vezetésére különös tekintettel a gazdasági bűncselekményekre;
5. képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges bűnügyi elemzések végzésére.
Attitűd:
1. jellemzi a probléma felismerés és problémamegoldás.
Autonómia és felelősség:
1. felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt;
2. törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.4. Szakirány megnevezése: adó- és pénzügyi nyomozó szakirány
Tudás:
1. ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat;
2. elsajátította az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó alapvető elméleteket, jellemzőket, tisztában van a bűnügyi szakmai ág működésével, struktúrájával, kapcsolatrendszerével;
3. ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterületének alapvető szakmai és jogi terminológiáját;
4. ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterületének munkájához kapcsolódó más szakmai területek tevékenységének alapvető jellemzőit.
Képesség:
1. a bűnügyi szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában képes alkalmazni a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, mely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére;
2. képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni;
3. képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni;
4. képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
Attitűd:
1. nyitott a bűnügyi szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban;
2. fontosnak tartja az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterülete gondolkodás- és szemléletmódjának hiteles közvetítését;
3. fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést.
Autonómia és felelősség:
1. általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott feladatokat;
2. felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén;
3. önállóan és felelősséggel vesz részt az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában;
4. projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.5. Szakirány megnevezése: kiber nyomozó szakirány
Tudás:
1. mélyreható tudással bír a valós és a kibertérben elkövetett olyan információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények felderítéséről, bizonyításáról és minősítéséről, azok informatikai, speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismeretekről;
2. ismeri az információs rendszerek működésének alapjait;
3. az információs rendszerek bűnüldözés szempontjából releváns szegmenseiről részletes ismeretekkel rendelkezik;
4. behatóan ismeri a büntetőeljárásban alkalmazható eljárási cselekmények, kényszerintézkedések foganatosításának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
Képesség:
1. képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények felderítése, bizonyítása és minősítése terén egyaránt eredményes munka végzésére;
2. képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka
koordinálására;
3. képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, bizonyítása érdekében együttműködni az információs rendszereket használó, üzemeltető személyekkel, szervezetekkel;
4. képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények nyomozásához szükséges speciális forenzikus eszközök, informatikai eszközök és szoftverek célirányos használatára;
5. képes a kibervédelem területén feladatokat ellátó szervekkel, szervezetekkel együttműködni;
6. képes beosztott vezetőként az állomány munkájának irányítására;
7. képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges nemzetközi bűnügyi együttműködésben aktívan részt venni.
Attitűd:
1. jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás;
2. nyitott az új technológiák megismerésére, elsajátítására, az életen át tartó tanulásra;
3. nyitott a bűnüldöző szervek közti legjobb gyakorlatok megismerésére, cseréjére.
Autonómia és felelősség:
1. felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt;
2. törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
8. Az alapképzés jellemzői:
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. a szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudományok (közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, szociológiai tudományok, hadtudományok) 3–13 kredit
– bölcsészettudományok (nyelvtudományok, filozófiai tudományok, nevelés- és sporttudományok, pszichológiai tudományok, média- és kommunikációs tudományok) 6–19 kredit
– rendészettudományi ismeretek: 28–36 kredit
– bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminalisztikai ismeretek, kriminológiai ismeretek) 39–49 kredit
– műszaki tudományok (informatikai tudományok) 6–9 kredit
8.1.2. differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk szakterületi, diszciplináris sajátosságai: –
8.1.3. ha a szakon választható szakirány, abban az esetben önálló szakképzettséget eredményező szakirányok, azoknak szakképzettség szempontjából meghatározó szakterületeinek jellemzői:
Szakirányok ismeretkörei 60–96 kredit
bűnüldözési szakirány:
– bűnüldözési ismeretek;
– értékelő-elemező ismeretek;
– speciális bűnügyi ismeretek (bűnügyi szolgálati ismeretek tantárgy)
bűnügyi felderítő szakirány:
– hírszerzéssel, felderítéssel kapcsolatos ismeretek;
– nemzetbiztonsági ismeretek;
– titkos ügykezeléssel kapcsolatos ismeretek;
gazdasági nyomozó szakirány:
– pénzügyi, számviteli ismeretek;
– közgazdasági ismeretek;
– gazdaságvédelmi ismeretek;
adó- és pénzügyi nyomozó szakirány:
– adóztatási ismeretek;
– vám- és jövedéki ismeretek;
– külkereskedelmi ismeretek;
kiber nyomozó szakirány:
– adatbázisok, operációs rendszerek;
– informatikai biztonság alapjai;
– számítógép hálózatok, távközlési rendszerek és adatvédelem;
– kiber bűncselekmények nyomozása, minősítése.
8.2. Idegennyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények: szakmai gyakorlat (tanévenként 4 hét) teljesítése kritériumkövetelmény.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek: A képzés – részben vagy egészében – megszervezhető idegen nyelven is.
4. RENDÉSZETI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: rendészeti igazgatási (Law Enforcement Administration)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség:
a) rendészeti igazgatásszervező, biztonsági szakirányon
b) rendészeti igazgatásszervező, büntetés-végrehajtási szakirányon
c) rendészeti igazgatásszervező, határrendészeti szakirányon
d) rendészeti igazgatásszervező, igazgatásrendészeti szakirányon
e) rendészeti igazgatásszervező, közlekedésrendészeti szakirányon
f) rendészeti igazgatásszervező, közrendvédelmi szakirányon
g) rendészeti igazgatásszervező, migrációs szakirányon
h) rendészeti igazgatásszervező, vám- és jövedéki igazgatási szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Law Enforcement Administration Manager in Private Security
b) Law Enforcement Administration Manager in Prison Studies
c) Law Enforcement Administration Manager in Border Policing
d) Law Enforcement Administration Manager in Administrive Policing
e) Law Enforcement Administration Manager in Traffic Policing
f) Law Enforcement Administration Manager in Public Order Policing
g) Law Enforcement Administration Manager in Migration Policing
h) Law Enforcement Administration Manager in Customs and Excise Administration
– választható szakirányok: biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, migrációs, vám- és jövedéki igazgatási (Private Security, Prison Studies, Border Policing, Administrive Policing, Traffic Policing, Public Order Policing, Migration Policing, Customs and Excise Administration)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányokhoz rendelhető minimális kreditérték: 73 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 62 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan rendészeti igazgatásszervezők képzése, akik rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél, a migrációs feladatkört ellátó szerveknél és a civil biztonsági szférában irányítói, vezetői feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a rendészeti igazgatásban alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához, továbbá alkalmasak vezetői, irányítói feladatok ellátására, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél beosztott parancsnoki feladatok ellátására, valamint a rendészeti, illetve a migrációs igazgatásban hatósági jogalkalmazói feladatok ellátására.
7.1. Az alapfokozat birtokában a rendészeti igazgatásszervező képes:
– a közigazgatási rendszerszemlélet ismeretében rendészetigazgatási és migrációs igazgatási tevékenység ellátására, a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre;
– a rendészeti, illetve a migrációs igazgatás alapfogalmainak és alapelveinek gyakorlati alkalmazására;
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, a migrációs feladatkört ellátó szervek, a civil biztonsági szféra felépítésének, működésének és munkamódszereinek ismeretében szolgálati, illetve hatósági jogalkalmazói feladatainak eredményes ellátására;
– a humánerőforrás-gazdálkodás és a gazdálkodás alapelveinek gyakorlati megvalósítására;
– a hazai és a nemzetközi rendészeti és migrációs együttműködésben való részvételre;
– az informatikai alkalmazások (ügyviteli, ügyfeldolgozó) és a speciális technikai eszközök alkalmazására;
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, a migrációs feladatkört ellátó szervek, valamint a civil biztonsági szervezetek speciális szakmai, erkölcsi elvárásainak és fizikai követelményeinek teljesítésére.
7.2. Az alapfokozat birtokában a rendészeti igazgatásszervező alkalmas:
– a rendészeti, illetve a migrációs igazgatás területén hatósági jogalkalmazói és szolgáltatói tevékenység ellátására;
– a rendészeti igazgatás területén beosztott parancsnoki feladatok tervezésére, szervezésére és végzésére, helyi és azonos jogállású szervek rendészeti szolgálati tevékenységének és működésének vezetésére;
– a civil biztonsági szervezetek tevékenységének megszervezésére, irányítására, középvezetői, illetve a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően felsőbb vezetői munkakörök betöltésére;
– a migrációs feladatkört ellátó szerveknél megfelelő szakmai tapasztalat és gyakorlat megszerzését követően vezetői munkakörök betöltésére.
7.3. Szakirányú specifikus kompetenciák:
– a biztonsági szakirányon végzettek magánbiztonsági vállalkozásoknál, fegyveres biztonsági őrségnél, közterület-felügyeletnél és más rendészeti feladatokat ellátó személyeket foglalkoztató munkáltatónál alkalmasak jogi, biztonsági, őrzésvédelmi, rendezvénybiztosítói, gazdálkodási és humánerőforrás-gazdálkodási ismeretek birtokában vezetői feladatok ellátására, és átfogó ismeretekkel rendelkeznek jogállásukról, eszközrendszerükről, lehetőségeikről és mindezek törvényes korlátairól;
– a büntetés-végrehajtási szakirányon végzettek birtokában vannak azoknak a büntetés-végrehajtási jogi, biztonsági, pedagógiai és más szakismereteknek, melyek alkalmazásával képessé válnak speciális szolgálati, őrzésvédelmi, igazgatási és nevelési feladatok ellátására;
– a határrendészeti szakirányon végzettek képesek a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának a helyi és területi szerveinél szakmai munkakörök betöltésére, és azokban az integrált határellenőrzési, határrendészeti igazgatási és más szakmai feladatok ellátására;
– az igazgatásrendészeti szakirányon végzettek átfogó igazgatásrendészeti ismeretekkel rendelkeznek, és képesek a szabálysértési, az idegenrendészeti, menekültügyi és más rendészeti eljárások önálló végzésére;
– a közlekedésrendészeti szakirányon végzettek képesek a speciális közlekedési jogi, forgalomellenőrzési, -irányítási és -szervezési ismeretek alkalmazására, valamint közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására, valamint közlekedésrendészeti vezetői beosztások ellátására;
– a közrendvédelmi szakirányon végzettek képesek a közrendvédelem általános elveinek, valamint a szakterület erőinek és eszközeinek alkalmazására, továbbá beosztott parancsnokként a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére, a különleges helyzetek kezelésére;
– a migrációs szakirányon végzettek ismerik az állampolgársági, az idegenrendészeti, a menekültügyi hazai és nemzetközi jogszabályokat, eljárási elveket, képesek a hatáskörükbe utalt hatósági feladatok önálló végzésére és idegenrendészeti eljárások lefolytatására;
– a vám- és jövedéki igazgatási szakirányon végzettek ismerik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám szakmai ága hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges szabályokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetét és működését, ezáltal képesek a munkakörükben meghatározott feladatok önálló végzésére.
7.4. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal és a szolgálati feladatok ellátásához szükséges fizikai-kondicionális állapottal és önvédelmi ismeretekkel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. alapozó ismeretek: 30–32 kredit
a rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, biztonsági tanulmányok, alkotmányjog, az állam szervezete, katasztrófavédelmi igazgatás, közszolgálati életpályák, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók működése, általános politológia, általános szociológia, vezetés- és szervezéselmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan, közös közszolgálati gyakorlat;
8.2. szakmai törzsanyag: 54–80 kredit
bűnügyi ismeretek modul (kriminalisztika, kriminológia), jogtudományi ismeretek modul (büntetőeljárási jog, büntetőjog, közigazgatási jog, idegenjog, polgári jog), rendészeti különös ismeretek modul (intézkedéstaktika, fizikai-kondicionális képességek, önvédelmi ismeretek), rendészeti igazgatási modul, informatikai modul (informatika, Robotzsaru), szakigazgatási modul (igazgatásrendészeti-, közlekedésrendészeti-, közrendvédelmi-, határrendészeti-, rendőri ismeretek), nemzetközi és európai uniós jogi modul, humánmenedzsment modul (pszichológia), kommunikációs modul (rendészeti kommunikáció, szakmai idegen nyelv);
8.3. differenciált szakmai ismeretek: 52–72 kredit
belügyi alapmodul, biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, migrációs, vám- és jövedéki igazgatási szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele 8 hét szakmai gyakorlat elvégzése.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
5. RENDÉSZETI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: rendészeti
1.1. Az alapképzési szak angol nyelvű megjelölése: Law Enforcement
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
2.1. végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA fokozat)
EKKR: 6
MKKR: 6
2.2. szakképzettség: szakiránynak megfelelő
2.3. választható szakirányok:
2.3.1. bevándorlási és állampolgársági igazgatási
2.3.2. büntetés-végrehajtási szervező
2.3.3. határrendészeti rendőr
2.3.4. igazgatásrendészeti rendőr
2.3.5. közeledésrendészeti rendőr
2.3.6. közrendvédelmi rendőr
2.3.7. vám- és pénzügyőri
2.4. a szakirány angol nyelvű megjelölése:
2.4.1. Immigration and Nationality Administration
2.4.2. Prison Studies
2.4.3. Border Police
2.4.4. Administrative Police
2.4.5. Traffic Police
2.4.6. Public Order Police
2.4.7. Customs and Excise Administration
2.5. szakirány estén a szakképzettség:
2.5.1. bevándorlási és állampolgársági ügyintéző
2.5.2. büntetés-végrehajtási tiszt
2.5.3. határrendészeti rendőrtiszt
2.5.4. igazgatásrendészeti rendőrtiszt
2.5.5. közlekedésrendészeti rendőrtiszt
2.5.6. közrendvédelmi rendőrtiszt
2.5.7. vám- és pénzügyőr
2.6. a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
2.6.1. Official in Charge of Immigration and Nationality Procedures
2.6.2. Corrections Commissioned Officer
2.6.3. Border Policing Officer
2.6.4. Administrative Policing Officer
2.6.5. Traffic Policing Officer
2.6.6. Public Order Officer
2.6.7. Customs and Finance Guard Officer
2.7. választható specializációk: –
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. A szak orientációja: gyakorlat-orientált [~60–70%]
6.2. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit
6.3. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: –
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.5. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti (ISCED) tanulmányi területi besorolása: 861
6.6. Szakirány esetén az ahhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan rendészeti tisztek, illetve bevándorlási szakemberek képzése, akik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek irányítói, vezetői feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a rendészeti igazgatásban alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához, valamint szolgálati helyeiken gyakorlati tapasztalatok megszerzése után, alkalmasak vezetői, irányítói, valamint hatósági jogalkalmazói feladatok ellátására.
Az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
Tudás:
1. behatóan ismeri a rendészet (rendvédelem) történetét, tisztában van a rendészet elmélet legfontosabb irányaival;
2. rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti, gazdálkodási, valamint menedzsment ismeretekkel;
3. ismeri és magabiztosan alkalmazza a szakterületével összefüggő jogi (alkotmányjog, büntetőjog, büntető eljárásjog, közigazgatási jog, rendészeti hatósági eljárásjog, rendészeti civiljog, nemzetközi és EU jog, egyéb a szakirányhoz kapcsolódó jogszabályok) ismereteket;
4. mélyreható kriminalisztikai (technikai, taktikai, metodikai) ismeretekkel rendelkezik;
5. beható kriminológiai ismeretekkel rendelkezik;
6. tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, etikai szociológiai és kommunikációs ismeretekkel;
7. rendelkezik államtudományi, közigazgatási, biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági, közpénzügyi és államháztartástani ismeretekkel;
8. behatóan ismeri és alkalmazni tudja a tájékozódási, térképészeti és geoinformációs ismereteket;
9. ismeri a rendészeti, rendvédelmi, honvédségi és közigazgatási szervek felépítését, működését és tevékenysége során alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket;
10. mélyrehatóan ismeri a közbiztonsági és a közrend megszervezéséhez, vezetéséhez, és fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket;
11. alaposan ismeri a rendészeti vezetés és irányítás, valamint az alárendeltek napi szolgálati életének gyakorlatára vonatkozó ismereteket;
12. ismeri a parancsnoki, oktatói, nevelő-oktatói tevékenység végzéséhez szükséges ismereteket;
13. ismeri a rendvédelmi tevékenység során törzstiszti feladatok végrehajtására vonatkozó ismereteket;
14. ismeri és alkalmazni tudja a humánerőforrás-gazdálkodási ismereteket;
15. ismeri és magabiztosan alkalmazza a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő informatikai eszközöket, alkalmazásokat és rendszereket (ügyviteli, ügyfeldolgozó, nyilvántartások), valamint a speciális technikai eszközöket és csúcstechnológiai megoldásokat;
16. alapszinten ismeri a hazai és a nemzetközi rendészeti együttműködés elméleti és gyakorlati tudásanyagát;
17. rendelkezik az Európai Unió (schengeni) integráció története, intézményrendszere, és a gyakorlati megvalósulásáról szóló ismeretekkel;
18. alapszinten rendelkezik az általános és a rendészeti területre vonatkozó speciális balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretekkel;
19. alapszinten rendelkezik a közszolgálati logisztikai ismeretekkel;
20. magabiztosan alkalmazza a rendészeti alaki szabályokat;
21. alapszinten rendelkezik a minősített időszakra vonatkozó rendészeti ismeretekkel;
22. alapszinten rendelkezik a társ-hivatásrendek szervezetének és működésének általános ismereteivel;
23. magabiztosan alkalmazza a rendészeti területen alkalmazott fegyverek, anyagi-technikai eszközök használatának szabályait;
24. magas szintű intézkedéstaktikai, fegyverzet ismereti és önvédelmi ismeretekkel rendelkezik;
25. tisztában van a nyomozások lefolytatásának, a nyomozási cselekmények végrehajtásának szabályaival;
26. tisztában van a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókkal és alapos gyakorlati végrehajtási ismeretekkel bír ezen a területen;
27. ismeri a munkaköréhez tartozó útmutatókat, kapcsolódó jogszabályokat, munkaköréhez tartozó tárgykörökben képes szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok készítésére;
28. kellő mélységű ismeretek elsajátítása a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Képesség:
1. képes alkalmazni a közigazgatási rendszerszemléletet;
2. el tudja látni a hivatásos szolgálati jogviszonyból adódó kötelezettségeket és feladatokat;
3. alkalmas a fegyveres szolgálatból adódó feladatok ellátására;
4. képes végezni, irányítani és vezetni a rendvédelmi szolgálati tevékenységet, továbbá ennek során együttműködni más hivatásrendekkel;
5. alkalmas ellátni a szolgáltatói, illetve hatósági jogalkalmazói szolgálati feladatokat;
6. képes ellátni a szervezeten belüli és szervezeten kívüli kommunikációs feladatokat;
7. alkalmas a rendészeti alapfeladatok ellátása során információgyűjtő, elemző-értékelő, tervező-szervező és döntés előkészítő feladatok végzésére;
8. képes a rendvédelmi munka operatív irányítására, koordinálására, a hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés megvalósítására;
9. képes a beosztottak motiválására, nevelésére;
10. alkalmas a vezetővel szemben támasztott követelmények teljesítésére, a rendészeti szervezet vezetésére, tevékenységének irányítására, ellenőrzésére;
11. képes az alárendeltek napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére;
12. képes az alárendeltek kiképzésének, továbbképzésének tervezésére, szervezésére és végrehajtására;
13. alkalmas a humánerőforrás-gazdálkodás alapelveinek gyakorlati megvalósítására;
14. tudatosan alkalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai, valamint speciális technikai eszközöket;
15. képes a szakterülettel összefüggő okmányok, dokumentumok kezelésére, szerkesztésére, kitöltésére, vezetésére, jelentések megírására;
16. képes a probléma felismerésére és megoldására;
17. képes az elvárt fizikai állapot fenntartására és az önvédelmi fogások alkalmazására;
18. képes a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek speciális szakmai, erkölcsi, etikai követelményeinek teljesítésére;
19. képes az általa tanult idegen nyelven szóbeli és írásbeli kommunikációra.
Attitűd:
1. hazaszeretet;
2. elfogadja a politikamentességet, a bajtársiasságot, azonosul a hivatásrendjének megfelelő szervezet sajátosságaival;
3. rendelkezik a hierarchiának megfelelő engedelmesség és parancsadás készségével;
4. erkölcsi tartás, szilárd akaraterő, kitartás, bátorság;
5. vezetői példamutatás és határozottság, titoktartási készség;
6. együttműködési készség;
7. fegyelmezett magatartás, a szolgálati érintkezés szabályainak betartása;
8. a választott hivatásának megfelelő életvitel;
9. pszichikai és fizikai stresszel együtt járó helyzetek kezelése;
10. megfelelő önkontroll, tolerancia, előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés;
11. önmagával és beosztottaival szembeni igényes munkavégzés;
12. a vallási, etnikai és kulturális különbségeket tisztelő toleráns magatartás;
13. megbízhatóság és megvesztegethetetlenség;
14. tradíció tisztelete és ápolása.
Autonómia és felelősség:
1. ismereteinek magabiztos, kreatív, önálló alkalmazása;
2. logikusan és összefüggéseiben látja a feladatokat;
3. fegyveres feladatellátás, kényszerítő eszközök önálló alkalmazása;
4. a helyzetnek megfelelő (szükség esetén idegen nyelvű) kommunikáció;
5. a vezetői feladatok ellátásához szükséges megjelenés és fellépés;
6. a személyiség hatékony megismerése;
7. a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítása;
8. probléma-centrikus tárgyalási módszer kialakítása;
9. szakértői állásfoglalásaiért, tetteiért, döntéséért, mulasztásaiért bármely jogi fórum előtt felelősségvállalás;
10. őszinteség, önfegyelem és igazmondás;
11. önművelés és képességfejlesztés;
12. pártatlanság;
13. a személyállomány képviselete.
Szakirány(ok) sajátos kompetenciái
7.1. Szakirány megnevezése: bevándorlási és állampolgársági igazgatási
Tudás:
1. ismeri a migráció legfontosabb tényezőivel, kutatásával és rendszerével összefüggő alapvető fogalmi ismérveket;
2. tisztában van az idegenrendészeti európai uniós és hazai szabályozási rendszerekkel;
3. ismeri a menekültügyi szabályozás dimenzióit a magyar menedékjogi eljárás rendszerét;
4. ismeri a külföldiekre vonatkozó szabályozás történeti alkalmazás lehetőségeit;
5. tudása kiterjed az állampolgársági szabályokra.
Képesség:
1. alkalmas az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság területi és központi szerveinél kiemelt szakmai ügyintézői munkakörök betöltésére;
2. képes az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szakmai tevékenységét meghatározó (állampolgársági, idegenrendészeti valamint menekültügyi) szakterületekhez kapcsolódó ismeretek gyakorlati alkalmazására;
3. alkalmas az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szervezeti egységeinél vezetői feladatok ellátására;
4. részvétel a hazai és a nemzetközi migrációs szervezetekkel történő együttműködésben, nemzetközi szakmai párbeszédben.
Attitűd:
1. erkölcsi tartás, megbízható és korrupcióellenes szilárd akaraterő, kitartás, fegyelmezett munkavégzési készség fokozott migrációs nyomás esetén is;
2. nyitottság hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatok végzésére.
Autonómia és felelősség
1. a hivatásrendek képviselőivel való együttműködés;
2. általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott szakmai feladatokat;
3. felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai-jogi-etikai normák és szabályok betartása terén;
4. önállóan és felelősséggel vesz részt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában;
5. projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.2. Szakirány megnevezése: büntetés-végrehajtási szervező szakirány
Tudás:
1. magas szinten ismeri a büntetés-végrehajtási vezetés- és szervezéselméleti, valamint menedzsment ismereteket;
2. tisztában van a büntetés-végrehajtási jogi, biztonsági, kriminálpedagógiai, reintegrációs, kommunikációs és más szakismeretekkel;
3. ismeri a büntetés-végrehajtási szakterület elméleti összefüggéseit, fogalomrendszerét;
4. tisztában van a büntetés-végrehajtási intézményeknél folyó ellenőrzések rendjével, tervezésével, végrehajtásával;
5. ismeri a büntetés-végrehajtás feladatrendszerét, a büntetés-végrehajtási erők és eszközök alkalmazását különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
Képesség:
1. alkalmas a büntetés-végrehajtási szervezet helyi és területi szerveinél kiemelt szakmai munkakörök betöltésére;
2. képes a büntetés-végrehajtási szerveinél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására;
3. képes a büntetés-végrehajtási szervezetnél a rendvédelmi tevékenységek végrehajtására felállított törzsek munkájában való részvételre;
4. alkalmas a hazai és a nemzetközi büntetés-végrehajtási szervekkel történő együttműködés megszervezésére.
Attitűd:
1. a büntetés-végrehajtási szervezethez való lojalitás;
2. a büntetés-végrehajtási szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmességgel és parancsadási készséggel rendelkezik;
3. a büntetés-végrehajtási hivatásnak megfelelő életvitel folytat;
4. azonosul a büntetés-végrehajtási szervezet céljaival, értékrendjét teljes körűen elfogadja, a saját és a szervezeti érdek összehangolási kötelezettségének elfogadása;
5. fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód törvényességének gyakorlása.
Autonómia és felelősség:
1. felelőséget érez a büntetés-végrehajtási szakterületnek megfelelő feladatok tervezésére, szervezésére, végrehajtására, a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.3. Szakirány megnevezése: határrendészeti rendőr szakirány
Tudás:
1. rendelkezik a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának szervezeti felépítését, működését és irányítását átfogó vezetési és szervezéselméleti ismeretekkel;
2. tisztában van az európai uniós, illetve schengeni normatív szabályozásra, szervezetekre, stratégiákra vonatkozó határrendészeti szakmai ismeretekkel;
3. ismeri az Európai Unió határrendészeti információs rendszereit és az információfeldolgozás rendszerét (SIS II, SIREN, VIS, EES, EURODAC, EUROSUR, e-Gate, RTP);
4. tisztában van a határforgalom-ellenőrzési módszerekkel, okmányismerettel rendelkezik;
5. határőrizeti és a határrendészet technikai eszközeire vonatkozó ismeretekkel rendelkezik;
6. rendelkezik a határrend fenntartási ismeretekkel, határrendsértésekre, rendkívüli események elhárítására vonatkozó ismeretekkel;
7. ismeri a rendszeresített kényszerítő eszközök határrendészetben történő alkalmazására vonatkozó speciális normatív szabályozást és gyakorlatot;
8. szolgálati gépjárművek, technikai eszközök és berendezések alkalmazásának ismeretei;
9. idegenrendészeti, menedékjogi ismeretekkel rendelkezik;
10. ismeri az integrált határellenőrzési, határrendészeti igazgatási és más szakmai feladatok ellátásának rendjét;
11. tisztában van a végrehajtó állomány korrupciós veszélyeztetettségére, korrupcióra utaló jelekkel, ismeri az intézkedési protokollt.
Képesség:
Az Alaptörvény szerint megállapított jogrend szerinti alaphelyzetben és különleges jogrendben egyaránt legyen képes
1. a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának a helyi és területi szerveinél szakmai munkakörök betöltésére;
2. az integrált határellenőrzési, határrendészeti igazgatási és más szakmai feladatok ellátására;
3. migrációs helyzetből eredő konfliktusok kezelésére;
4. az ideiglenesen létrehozott szervezetek vezetésére;
5. a határrendészek munkájának irányítására;
6. a helyi szerveknél a határhelyzettel összefüggő elemzések végzésére;
7. osztály szintű szervezet munkájának vezetésére, irányítására.
Attitűd:
1. a határforgalomban résztvevőkkel szembeni intézkedés kultúra;
2. fogvatartottakkal kapcsolatos törvényes bánásmód;
3. külföldi személyekkel való kulturált, segítőkész viselkedésmód.
Autonómia és felelősség:
1. a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása.
7.4. Szakirány megnevezése: igazgatásrendészeti rendőr szakirány
Tudás:
1. a szabálysértési és más rendészeti eljárások önálló végzésére jogosító átfogó igazgatásrendészeti ismeretek;
2. az eljárások eredményes lefolytatását segítő nyilvántartási rendszerek és azok alkalmazása;
3. a személy- és vagyonvédelmi területen kiadható igazolványok, hatósági bizonyítványok, hatósági engedélyek, valamint kiadásuk rendjének ismerete;
4. közigazgatási bírság kiszabásának menete, határozatok meghozatalának szabályai, formai-tartalmi követelményei;
5. a rendőrség feladatrendszere, a rendőri erők és eszközök alkalmazása különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
Képesség:
1. a szabálysértési és más rendészeti eljárások önálló lefolytatására;
2. Robotzsaru programon belül az általános és szabálysértési programok alkalmazására;
3. a helyi fegyverprogram (DOS) alkalmazására;
4. a SZEVAPOL szoftver alkalmazására;
5. ideiglenesen létrehozott szervezetek, akciók vezetésére;
6. a rendőrség helyi szervezeteinél elemző-értékelő munka végzésére;
7. vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására.
Attitűd:
1. az állampolgárokkal való kulturált, segítőkész viselkedésmód.
Autonómia és felelősség:
1. ügyfelekkel történő kommunikáció;
2. a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása.
7.5. Szakirány megnevezése: közlekedésrendészeti rendőr szakirány
Tudás:
1. közlekedési, jogi, forgalomellenőrzési, -irányítási és -szervezési ismeretek;
2. közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására vonatkozó ismeretek;
3. a rendőrség közlekedésellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó eljárások jogi előírásainak, taktikáinak és technikáinak ismerete;
4. a forgalomszervezési, forgalomtechnikai előírások, elvek és módszerek ismerete;
5. a forgalomirányítás szabályai, gyakorlata;
6. közúti forgalom szüneteltetése, korlátozása;
7. a rendőrségnél rendszeresített sebességellenőrző, ittasság ellenőrző, és egyéb technikai eszközök, berendezések ismerete, gyakorlati alkalmazása;
8. a közlekedésrendészet feladatrendszere, a rendőri erők és eszközök alkalmazása különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában;
9. baleset-megelőzés szervezetrendszerének és eszközrendszerének ismerete.
Képesség:
1. a speciális közlekedési jogi, forgalomellenőrzési, -irányítási és -szervezési ismeretek alkalmazására;
2. a közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására;
3. a speciális balesethelyszínelői felszerelések, a kapcsolódó számítástechnikai eszközök használatára;
4. a szemle-bizottság vezetői teendők ellátására;
5. a közlekedésellenőrzéshez kapcsolódóan a járművek, a járművezetők, és a gépjármű-közlekedéssel összefüggő okmányellenőrzésre, a közlekedés környezetének ellenőrzésére;
6. a közlekedésellenőrzéshez kapcsolódó technikai eszközök és számítástechnikai rendszerek használatára;
7. fényképfelvétel készítésére (éjszaka is);
8. a közlekedésrendészeti vezetői beosztások ellátására;
9. az ideiglenesen létrehozott szervezetek, akciók vezetésére;
10. a rendőrség helyi szervezeteinél a közlekedés rendjével összefüggő elemző-értékelő munka végzésére;
11. a vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására.
Attitűd:
1. közlekedésrendészeti hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatok ellátása.
Autonómia és felelősség:
1. a közlekedésrendészeti szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása;
2. a közlekedésrendészeti szabályokat megszegőkkel szembeni intézkedések.
7.6. Szakirány megnevezése: közrendvédelmi rendőr szakirány
Tudás:
1. a közrendvédelem általános elvei;
2. a szakterület erőinek és eszközeinek alkalmazása;
3. beosztott parancsnoki ismeretek, a beosztott állomány munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése;
4. a rendőri csapaterő tevékenységének szervezése és vezetése;
5. a szolgálatszervezési elméleti ismeretek és a szolgálatvezénylés nyilvántartására szolgáló informatikai alkalmazások készségszintű ismerete;
6. az elővezetés jogszabályi háttere;
7. a házi őrizet szabályai, intézkedési protokollja;
8. a különleges helyzetek kezelésére vonatkozó ismeretek;
9. csapatszolgálathoz kapcsolódó informatikai rendszerek készségszintű ismerete;
10. a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató alegységek feladatrendszere;
11. a szabálysértési eljárással kapcsolatos jogszabályok;
12. a rendőrség feladatrendszere, a rendőri erők és eszközök alkalmazása különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában;
13. a körözési rendszer ismerete, célkörözési tevékenység nyílt rendőri eszközökkel való végzése;
14. a társadalmi szervezetekkel való együttműködés;
15. rendkívüli események kezelése, kivizsgálása;
16. a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok, állampolgári panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálása;
17. a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítási feladatainak ellátása;
18. a sportrendészeti feladatok jogszabályi háttere.
Képesség:
1. a közrendvédelem általános elveinek, valamint a szakterület erőinek és eszközeinek alkalmazására;
2. beosztott parancsnokként a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére;
3. a személyi szabadságot korlátozó intézkedések, a kényszerítő eszközök alkalmazására, azok törvényességének, szakszerűségének vizsgálatára;
4. a szabálysértésekkel kapcsolatos közrendvédelmi feladatok végzésére;
5. a különleges helyzetek kezelésére;
6. az ideiglenesen létrehozott kötelékek, akciók vezetésére;
7. a rendőrség helyi szervezeteinél a közbiztonság és közrend alakulásával összefüggő elemző-értékelő munka végzésére;
8. vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására;
9. a társadalmi, állami, önkormányzati szervezetekkel való együttműködésre.
Attitűd:
1. hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatok ellátása.
Autonómia és felelősség:
1. a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása;
2. közrendet, közbiztonságot megsértőkkel szembeni intézkedések.
7.7. Szakirány megnevezése: vám- és pénzügyőri szakirány
Tudás:
1. ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat;
2. elsajátította az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó alapvető elméleteket, jellemzőket, tisztában van a vám- és pénzügyőri szakmai ág működésével, struktúrájával, kapcsolatrendszerével;
3. ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterületének alapvető szakmai és jogi terminológiáját;
4. ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterületének munkájához kapcsolódó más szakmai területek tevékenységének alapvető jellemzőit.
Képesség:
1. a vám- és pénzügyőri szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában képes alkalmazni a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, mely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére;
2. képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni;
3. képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni;
4. képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
Attitűd:
1. nyitott a vám- és pénzügyőri szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban;
2. elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt;
3. fontosnak tartja az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterülete gondolkodás- és szemléletmódjának hiteles közvetítését;
4. fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést.
Autonómia és felelősség:
1. általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott feladatokat;
2. felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai-jogi-etikai normák és szabályok betartása terén;
3. önállóan és felelősséggel vesz részt az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában;
4. projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
8. Az alapképzés jellemzői:
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. a szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül: (a nagyobb szakterületi komponensek közötti kreditarány)
– társadalomtudományok (közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, szociológiai tudományok, hadtudományok) 3–13 kredit
– bölcsészettudományok (nyelvtudományok, filozófiai tudományok, nevelés- és sporttudományok, pszichológiai tudományok, média- és kommunikációs tudományok) 6–19 kredit
– rendészettudományi ismeretek: 28–36 kredit
– műszaki tudományok (informatikai tudományok) 6–9 kredit
8.1.2. differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk szakterületi, diszciplináris sajátosságai: –
8.1.3. ha a szakon választható szakirány, abban az esetben önálló szakképzettséget eredményező szakirányok, azoknak szakképzettség szempontjából meghatározó szakterületeinek jellemzői:
– bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminalisztikai ismeretek, kriminológiai ismeretek) 34–49 kredit
Szakirányok ismeretkörei 60–96 kredit
bevándorlási és állampolgársági igazgatási szakirány:
– migrációelméleti és történeti ismeretek;
– idegenrendészeti ismeretek;
– menedékjogi és menekültügyi ismeretek;
– állampolgársági ismeretek.
büntetés-végrehajtási szervező szakirány:
– büntetés-végrehajtási jogi ismeretek;
– büntetés-végrehajtási pszichológia, nevelési ismeretek;
– büntetés-végrehajtási szolgálati, intézkedéstaktikai ismeretek.
határrendészeti rendőr szakirány:
– határellenőrzési, műveleti ismeretek;
– határrendészeti igazgatási ismeretek;
– vezetési és nemzetközi együttműködési ismeretek.
igazgatásrendészeti rendőr szakirány
– igazgatásrendészeti ismeretek;
– szabálysértési jogi ismeretek;
– hatósági jogi ismeretek.
közeledésrendészeti rendőr szakirány
– forgalomszervezési, -ellenőrzési és -irányítási ismeretek;
– közlekedésrendészeti ismeretek;
– balesetelemezési és közlekedés-kriminológiai ismeretek.
közrendvédelmi rendőr szakirány
– közrendvédelmi ismeretek;
– csapatszolgálati ismeretek;
– közrendvédelmi vezetői ismeretek.
vám- és pénzügyőri szakirány
– vámjogi és adójogi ismeretek;
– áruosztályozás és vámtarifa ismeretek;
– gazdasági és külkereskedelmi ismeretek.
8.2. Idegennyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények: szakmai gyakorlat (tanévenként 4 hét) teljesítése kritériumkövetelmény.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek: A képzés – részben vagy egészében – megszervezhető idegen nyelven is.
6. KATASZTRÓFAVÉDELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: katasztrófavédelem (Disaster Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség megnevezése:
a) katasztrófavédelmi szervező, katasztrófavédelmi műveleti szakirányon
b) katasztrófavédelmi szervező, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon
c) katasztrófavédelmi szervező, iparbiztonsági szakirányon
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Disaster Manager in Disaster Management Operational
b) Disaster Manager in Fire Prevention and Rescue Control
c) Disaster Manager in Industry Safety
– választható szakirányok: katasztrófavédelmi műveleti, tűzvédelmi és mentésirányítási, iparbiztonsági (Disaster Management Operational, Fire Prevention and Rescue Control, Industry Safety)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 49 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték, beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait is: 90 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
Az alapszakon folyó képzés célja olyan, a közszolgálati életpályára szocializálódott, a hivatásrendek közötti együttműködésre képes katasztrófavédelmi szervezők képzése, akik a katasztrófavédelmi szerveknél a hivatásos, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságnál, a közigazgatási és a gazdasági szerveknél katasztrófavédelmi, tűzvédelmi (tűzoltói), iparbiztonsági feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a katasztrófavédelmi, a tűzvédelemi és az iparbiztonsági igazgatásban alkalmazandó jogszabályokat, szabványokat, elveket, eljárásokat és eszközöket. Képesek az adott szervezetben önálló szakmai munkavégzésre, kellő gyakorlat megszerzésével vezetői feladatok ellátására, továbbá olyan mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a közigazgatási rendszerszemlélet összefüggéseit és a rendészetigazgatási tevékenység ellátásához szükséges általános és speciális szakmai eljárási szabályokat;
– a rendészeti igazgatás alapfogalmait és alapelveit, azok gyakorlati alkalmazásának szabályait;
– a katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság szervezeti felépítésének, működésének, munkamódszereinek, szolgálati feladatainak alapvető szabályait, azok összefüggéseit és gyakorlati alkalmazásának módszereit;
– a humánerőforrás-gazdálkodás és az egyes szakirányok gazdálkodási alapelveit, azok megvalósításának szabályait;
– a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel történő együttműködés szabályait;
– a szakirányokra vonatkozó informatikai rendszerek, azok működtetéséhez szükséges speciális technikai eszközök alkalmazásának rendjét;
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, illetőleg a közigazgatási szervek és a gazdálkodó szervek speciális szakmai erkölcsi és fizikai követelményeit.
Továbbá katasztrófavédelmi műveleti szakirányon:
– a katasztrófák elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét, az ezt meghatározó szabályozásokat és gyakorlati megoldásokat;
– a katasztrófa-megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatrendszerének összekapcsolódásait, az e feladatokban közreműködő közigazgatási szervek tevékenységének összehangolását;
– a lakosság katasztrófavédelmi és polgári védelmi felkészítésével kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásának gyakorlati megoldásait;
– a katasztrófavédelmi és polgári védelmi hatósági tevékenységet;
– a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és a működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait;
– a katasztrófa-elhárításban és a polgári védelemben résztvevő karitatív szervezetekkel való együttműködés alapelveit.
Továbbá tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon:
– a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokban és az azokhoz kapcsolódó irányítási és belső normatívákban foglaltakat;
– a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és a tűzvizsgálati feladatokra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét;
– a tűzvédelmi szabályok megsértőivel szemben alkalmazható felelősségre vonások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait;
– a tűzoltás, műszaki mentéssel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító feladatokat;
– az elsődleges katasztrófa-elhárítási beavatkozásokkal összefüggő tűzoltói tevékenységeket;
– az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, szakmai irányítására és felügyeletére vonatkozó jogszabályokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét;
– a tűzoltásban, műszaki mentésben és az elsődleges katasztrófa-elhárításban a társszervekkel történő együttműködés szabályait.
Továbbá iparbiztonsági szakirányon:
– a veszélyes üzemek létesítésére, működésére vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának rendszerét;
– a veszélyes anyagok különféle szállítási módozataival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírásokat, az ezekre vonatkozó hatósági eljárás rendjét;
– a létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel összefüggő hazai és nemzetközi szabályozásokat, azok működési rendjét meghatározó biztonsági követelményrendszereket.
7.2. Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a szakmai hatósági jogalkalmazásra;
– a mentésirányításban beosztott parancsnoki feladatok ellátására;
– a társszervekkel történő együttműködésre.
Továbbá katasztrófavédelmi műveleti szakirányon:
– a katasztrófavédelmi hatósági feladatok végzésére;
– a polgári védelemmel kapcsolatos tervezési, szervezési és koordinációs feladatok ellátására;
– a lakosság felkészítésével, tájékoztatásával összefüggő tevékenységekre;
– a védekezési és a helyreállítási munkák koordinálására.
Továbbá tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon:
– a tűzvédelmi hatósági tevékenységre, a tűzvizsgálatra;
– a tűzoltási, műszaki mentési és elsődleges katasztrófa-elhárítási feladatokkal kapcsolatos beosztott vezetői feladatokra;
– az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, tűzvédelmi szervezetek szakmai irányítására.
Továbbá iparbiztonsági szakirányon:
– a veszélyes üzemek létesítésével, működtetésével összefüggő biztonsági feladatok ellátására;
– a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos hatósági tevékenység végzésére;
– a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelméből adódó feladatok ellátására.
7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– rendelkeznek a szakmai és az eljárási jogszabályokban meghatározott rendelkezések biztos ismeretével, alkalmasak a jogalkalmazói tevékenység ellátására;
– képesek a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi igazgatás területén szervezési, tervezési, koordinációs, döntés-előkészítő és ellenőrző feladatok ellátására;
– képesek a közigazgatási és gazdasági szervekkel való kapcsolattartásra és együttműködésre;
– alkalmasak a lakosságfelkészítési, tájékoztatási és az ezekhez kapcsolódó média- és kommunikációs tevékenység ellátására;
– alkalmasak a nemzetközi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásra és együttműködésre.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. Alapozó ismeretek: 29–32 kredit
a rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, általános politológia, alkotmányjog, katasztrófavédelmi igazgatás, az állam szervezete, közszolgálati életpályák, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók és működés, általános szociológia, biztonsági tanulmányok, vezetés- és szervezés elmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan, közös közszolgálati gyakorlat.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 76–80 kredit
belügyi alapmodul, jogi és államtudományi modul (alkotmányjog, közigazgatási jog), kommunikációs modul (idegen nyelv), rendészeti humánmenedzsment (pszichológia), fizikai felkészítés modul (testnevelés), informatikai modul (szakmai informatikai rendszerek), természettudományi alapozó ismeretek (alkalmazott természettudományi ismeretek), katasztrófavédelmi jogi alapok (katasztrófavédelmi jog és igazgatás; katasztrófavédelmi felelősség rendszere, nemzetközi katasztrófavédelmi jog).
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
differenciált szakmai ismeretek: 49–53 kredit
– katasztrófavédelmi műveleti szakirányon: katasztrófa-megelőzés; polgári védelmi szakismeret; katasztrófa-elhárítás beavatkozási rendszere; katasztrófa-elhárítás technikai ismeretek; katasztrófák következményeinek felszámolása; katasztrófavédelem finanszírozási rendszere; tűzvédelmi szakismeret; tűzvizsgálattan;
– tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon: tűzmegelőzési ismeretek; tűzvizsgálattan; tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási ismeretek; tűzoltótechnikai ismeretek; katasztrófa- és polgári védelmi ismeretek; iparbiztonsági szakismeretek; tűzvédelem finanszírozási rendszere;
– iparbiztonsági szakirányon: iparbiztonságtan, ipari veszélyhelyzetek felszámolása; létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme; veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek; katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret; tűzvédelmi szakismeret; technikai ismeretek; iparbiztonság gazdasági alapjai.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat összesen nyolc hetes gyakorlat, amelyből a szakiránynak megfelelő, a hivatásos katasztrófavédelem, illetve a hivatásos tűzoltóság szerveinél végzett gyakorlat négy hét a második félévet követően, és két hét külső, rendészeti, közigazgatási vagy gazdasági szervnél végzett gyakorlat a negyedik félév lezárását követően. További két hét időtartamban a hallgató által választott, a szakdolgozatra való felkészülést szolgáló szakterületen végzett tevékenység.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
7. NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: nemzetbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert
– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági, terrorelhárítási (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation, Counter Terrorism Specialisation)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetbiztonsági
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit
6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit
6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja nemzetbiztonsági szakértők képzése a speciális rendeltetésű nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más megrendelők számára, akik korszerű általános és szaktudományi, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, továbbá nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, kriminológiai, kriminalisztikai, pszichológiai, informatikai, biztonságpolitikai és idegen nyelvi szaknyelvi ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő ismerettel a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái:
– a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;
– a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;
– a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.
7.2. Alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértők – a választható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
– a biztonsági helyzetet, a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket, a szakmai tevékenység célját, körülményeit a maguk konkrétságában, összetettségében értékelni, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket, módszereket szakszerűen alkalmazni;
– a nemzetbiztonsági feladatokban az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, a nem standardizált helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntés-előkészítésére és a döntés meghozására;
– a nemzetbiztonsági szolgálatok helyének, szerepének, funkcióinak, a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére;
– a nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazását megtervezni, megszervezni és a szakmai feladatokat végrehajtani;
– a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső (nyílt és nem nyílt) információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások hozzáférési és adatkérési kezelésére;
– a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére;
– a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, szakmai tudás folyamatos fejlesztésére;
– a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására.
7.3. Alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértők – a választható specializációkat is figyelembe véve – alkalmasak:
– a hatáskörbe utalt bűncselekmények elkövetési magatartásainak felismerésére, valamint a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére;
– a személy- és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására;
– a nemzetbiztonsági szakmai feladatok végrehajtásában a nemzetközi kommunikációra és együttműködésre, valamint a szakmai tevékenység során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi feladatokat ellátó szervek munkatársaival való hatékony együttműködésre.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
8.1. alapozó ismeretek: 33–59 kredit
biztonságpolitika, politikaelmélet, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, jogtudományi ismeretek, közgazdaságtani ismeretek, környezetvédelem, szociológia, pedagógia, pszichológia, filozófia, haditechnikai ismeretek, rendvédelmi ismeretek, hadtörténelem, hadtudományi ismeretek;
8.2. szakmai törzsanyag: 110–120 kredit
kriminológia, kriminalisztika, a titkosszolgálatok története, szakági jog, idegen titkosszolgálatok, nemzetbiztonsági szakismeretek, HUMINT és technikai adatszerzési ismeretek, hírszerzési-és elhárítási ismeretek, információk elemzése, értékelése és védelme, alkalmazott pszichológia, szociálpszichológia, továbbá a következő specializáció valamelyikének ismeretei: katonai nemzetbiztonsági specializáció vagy polgári nemzetbiztonsági specializáció, terrorelhárítási specializáció.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a nemzetbiztonsági alapképzésben legalább 10 hét.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos nyelvéből vagy valamely nem Európai Unió tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány vagy okirat szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv.
8. POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: polgári nemzetbiztonsági (Civilian National Security Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: polgári nemzetbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civilian National Security Expert
– választható specializációk: humán felderítő, technikai felderítő, terrorelhárítási (human intelligence, technical intelligence, counter terrorism)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetbiztonsági
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja polgári nemzetbiztonsági szakértők oktatása és nevelése a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más, a titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre feljogosított szervek – így különösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség, Terrorelhárítási Központ, ügyészség – számára, akik korszerű általános és szaktudományi, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, továbbá nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, kriminológiai, kriminalisztikai, pszichológiai, informatikai, biztonságpolitikai és idegen szaknyelvi ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő ismerettel a képzés mesterszakon történő folytatásához.
7.1. Humán felderítő specializáció célja
– a polgári nemzetbiztonsági szervezetek feladatrendszerének, valamint a titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre feljogosított szervezetek sajátosságainak figyelembevételével az eszközök és módszerek alkalmazásának tervezésére, szervezésére, különleges műveleti feladatok szakszerű végrehajtására, és döntések előkészítésére alkalmas szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– az emberi forrásból történő információgyűjtés társadalmi és pszichológiai hátterét, pszichológiai alapjait ismerő, az eszközrendszer létrehozását, fenntartását magas szinten végezni tudó szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a nyílt forrásból származó információgyűjtés általános ismereteinek birtokában lévő felderítő szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a polgári nemzetbiztonsági tevékenység- és feladatrendszerhez tartozó műveleti és technikai tudásanyag részletesebb és mélyebb megismertetése;
– a nemzetbiztonsági értékelő, elemző és tájékoztató alrendszer alapelveiben, funkcióiban, technikai hátterében jártas, azt aktuális szinten alkalmazni képes szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a bűnügyi hírszerzés vonatkozó jogszabályainak, alapfogalmainak, alapelveinek elsajátítása, kiemelt szinten történő gyakorlati alkalmazása;
– a szakfeladatok végrehajtását elősegítő nemzetbiztonsági, közigazgatási és rendészeti szakismeretek elméleti tudásanyagának elsajátítása mellett a gyakorlati ismeretkörök kiszélesítése;
– a nemzetbiztonsági feladatok kapcsán a rendszerszintű, komplex gondolkodás elősegítése;
– a műveleti feladatok ellátása során a váratlan helyzetekben történő szakszerű és hatékony válaszadásra való felkészítése;
– társ- és partnerszolgálatokkal, bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, valamint a hivatásrendek képviselővel hazai és nemzetközi (Európai Unió, NATO stb.) együttműködésre képes szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a speciális krimináltechnikai eszközök alkalmazásának jártasság szinten történő elsajátítása.
7.2. Technikai felderítő specializáció célja
– a polgári nemzetbiztonsági, valamint a titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre, feljogosított szervezetek feladatrendszere sajátosságainak figyelembevételével speciális technikai eszközök alkalmazásának tervezésére, szervezésére, egyes szaktevékenységek szakszerű végrehajtására, és döntések előkészítésére alkalmas szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a folyamatosan változó külső, technikai környezetből érkező kockázatokra, veszélyekre és kihívásokra adandó hatékony reagálás érdekében a technikai – szakértői ismeretek elmélyítése, célorientált megjelenítése;
– elektronikus információs rendszerek működésével és használatával kapcsolatos naprakész ismeretekkel rendelkező szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– az információs műveletek biztonságos és szakszerű végrehajtásához szükséges ismeretek átadása, az informatikai eszközök használatának kiszélesítése;
– a kiberbiztonság főbb kihívásaira reagálni képes nemzetbiztonsági szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a nyílt forrásból származó információgyűjtés általános ismereteinek birtokában lévő szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a geoinformációs adatok megszerzésére alkalmas szakemberek képzése;
– társ- és partnerszolgálatokkal, bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, valamint a hivatásrendek képviselővel hazai és nemzetközi (Európai Unió, NATO stb.) együttműködésre képes szakemberek, leendő beosztott vezetők képzése;
– a technikai szakfeladatok ellátása során a váratlan helyzetekben történő szakszerű és hatékony válaszadásra való felkészítés.
7.3. Terrorelhárítási specializáció képzésének célja
– a terrorelhárítás elméletének és gyakorlatának ismerete, azok alkalmazása, valamint szervezetek irányítása hazai és nemzetközi együttműködésben;
– a terrorelhárítással kapcsolatos jogszabályok ismerete és azok alkalmazása;
– a terrorfelderítés szervezeti és módszertani feladatainak ellátása, illetve annak irányítása, különös tekintettel a hírszerzés vezette műveletekre, valamint a titkos és nyílt forrásból származó információk alkalmazására;
– a terrorelhárító műveletek tervezése, előkészítése, végrehajtása, erők és eszközök alkalmazása, műveletek irányítása, társszervezetekkel, partnerekkel való együttműködés;
– a pszichológia, a szociológia és a vezetéselmélet korszerű kutatási eredményeinek szakmai alkalmazása a terrorelhárító munkában;
– terrorizmussal kapcsolatos kockázatelemzések elkészítése objektumok, létfontosságú létesítmények és személyek védelme vonatkozásában.
Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái:
– a polgári nemzetbiztonsági, valamint a titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre feljogosított szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;
– a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;
– a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.
Alapfokozat birtokában a polgári nemzetbiztonsági szakértők – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:
– a biztonsági helyzetet és kihívásokat, a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket és fenyegetéseket, a szakmai tevékenység célját, körülményeit a maga konkrétságában, összetettségében, kiemelten Magyarország vonatkozásában értékelni, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket-módszereket, terrorelhárító eljárásokat szakszerűen alkalmazni;
– nemzetbiztonsági és terrorelhárító műveletek végrehajtása során a társ- és partnerszolgálatokkal való hazai és nemzetközi szintű együttműködésre;
– a polgári nemzetbiztonsági feladatok végrehajtása során az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, az előre nem modellezhető helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntések előkészítésére és a döntések meghozatalára;
– a nemzetbiztonsági szolgálatok, egyéb – titkos információgyűjtésre, titkos adatszerzésre, terrorelhárításra kijelölt – szervezetek helyének, szerepének, funkcióinak, valamint a tevékenységekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére;
– a polgári nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközei és módszerei alkalmazásának megtervezésére, megszervezésére, a szakmai feladatok végrehajtására és irányítására;
– a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső (nyílt és nem nyílt) információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások hozzáférési és adatkérési kezelésére;
– a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, értékelésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére;
– a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására, és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, a szakmai tudás folyamatos fejlesztésére;
– a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására.
Alapfokozat birtokában a polgári nemzetbiztonsági szakértők, leendő beosztott vezetők – a várható specializációkat is figyelembe véve – alkalmasak:
– a nemzetbiztonsági, ideértve a felderítési, elhárítási és terrorelhárítási szakmai feladatok végrehajtása során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi feladatokat ellátó szervek munkatársaival való hatékony együttműködésre, továbbá nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre;
– a személy- és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására;
– a hatáskörbe utalt bűncselekmények elkövetési magatartásainak felismerésére, valamint a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
8.1. alapozó ismeretek: 30–40 kredit
Alkotmányjog; a legújabb kori történelem sajátosságai; általános politológia; általános szociológia; az állam szervezete; biztonsági tanulmányok; hadelmélet és katonai műveletek; haditechnikai ismeretek; katasztrófavédelmi igazgatás; közigazgatási funkciók és működés; közös közszolgálati gyakorlat; közpénzügyek és államháztartástan; közszolgálati életpályák; közszolgálati logisztika; nemzetbiztonsági tanulmányok; rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer; vezetés- és szervezéselmélet.
8.2. szakmai törzsanyag: 80–100 kredit
Általános szolgálati ismeretek; bevezetés a jogrendszerbe, a büntető- és büntetőeljárás jog alapjai; bűnügyi hírszerzési alapismeretek; emberi forrásból történő információgyűjtés; idegen titkosszolgálati ismeretek; információk elemzése, értékelése; információs rendszerek biztonsága nemzetbiztonsági perspektívából; informatikai ismeretek; jogi ismeretek; közrendvédelem; kriminalisztika; kriminológia; lőkiképzés; migrációelmélet; műveleti pszichológia; nemzetbiztonsági szakismeretek; nemzetközi biztonsági intézmények; rendészeti pedagógia; rendészeti testnevelés; rendőri testnevelés és önvédelem; szaktechnikai ismeretek; speciális szakági jog; szervezett bűnözés; társadalmi és kommunikációs ismeretek; terrorizmus elleni küzdelem; titkosszolgálatok története.
8.3. differenciált szakmai ismeretek: 30–34 kredit
Humán felderítő specializáción: információgyűjtés nyílt forrásból; műveleti veszélyhelyzetek felismerése, értékelése megelőzése és kezelése; nemzetbiztonsági szakismeretek (felderítés, elhárítás, elemzés, értékelés, tájékoztatás); tárgyalástechnikai tréning; technikai adatszerzés elmélete és gyakorlata alapjai; kapcsolati rendszerek; nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés.
Technikai felderítő specializáción: információs műveletek; technikai adatszerzés; geoinformációs alapismeretek, kiberbiztonság nemzetbiztonsági aspektusai; titkos információgyűjtés; szakértői tevékenység; nyílt forrásból származó információgyűjtés technikai aspektusai; elektronikus információs rendszerek biztonsága.
Terrorelhárítási specializáción: terrorelhárítás alapjai; büntetőjogi és büntető-eljárásjogi szabályok a terrorelhárítás vonatkozásában; a szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolata; speciális technikai ismeretek terrorelhárítóknak; terrorfelderítés – elemzés, értékelés, feldolgozás; terroristaellenes műveletek nemzetközi (NATO) jelrendszere; nagykockázatú akciók tervezése, szervezése, végrehajtása, egészségügyi biztosításának specialitása; személyvédelmi feladatok terrorveszélyes és nagykockázatú környezetben; terrorelhárítók viselkedését meghatározó pszichológiai folyamatok.
8.4. szabadon választható tárgyak: 9–17 kredit
Biometria szerepe és jelentősége; fegyverismeret; esettanulmányok a titkosszolgálatok történetéből; tudományos elmélet és kutatás módszertana; magánbiztonsági szolgálatok; speciális egészségügyi ismeretek; szakmai tanulmányút.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama nappali munkarendben legalább 10 hét, levelező munkarendben legalább 3 hét a képzést folytató intézménnyel egyeztetett helyen és ütemterv alapján.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges.
9. KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: katonai vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader
– választható specializációk: lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki, légvédelmi rakéta, vegyivédelmi (Infantry, Armoured, Reconnaissance, Artillery, Engineer, Air Defence Missile, ABC-Protection)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: katonai
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték a szakdolgozattal együtt: 54 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A katonai vezetői alapképzés célja a Magyar Honvédség részére olyan felsőfokú végzettségű katonai vezetők (parancsnokok) képzése, akik képesek a megszerzett közszolgálati, általános katonai, differenciált szakmai (fegyvernem, szakcsapat) és vezetői ismereteik birtokában alegységeket vezetni és irányítani, az alapfokozat birtokában a honvédelmi szakképzettségüknek megfelelő első tiszti beosztások betöltésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek – a szakmai át- és továbbképző tanfolyamokra is alapozva – a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az alapképzésben végzett katonai vezető rendelkezik:
– közszolgálati alapismeretekkel;
– a megfelelő alap katonai vezetői (parancsnoki) kompetenciákkal;
– a katonai alegység (szakasz) vezetésére alkalmas szakmai tudással és készséggel;
– a nemzeti katonai hagyományok tiszteletével;
– rövid felkészítés után nemzetközi (Európai Unió, NATO, ENSZ) környezetben, háborús és békeműveleti helyzetekben, különböző vallási, etnikai és kulturális területen való feladat-végrehajtás képességével;
– saját fegyverneme iránti elhivatottsággal és más fegyvernemek szakmai kultúrájának tiszteletével;
– az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogi ismeretekkel;
– a harctevékenységi fajták, továbbá a harccal kapcsolatos tevékenységek ismeretével;
– az összfegyvernemi harc támogatásának és kiszolgáló támogatásának alapvető ismereteivel;
– a szakasz (század) szinten az ABV rendszabályok alkalmazásának ismereteivel;
– a rögtönzött robbanóeszközök (IED) jellemző tulajdonságainak ismereteivel és az ellenük való tevékenység rendszabályaival;
– a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretekkel;
– a szakasz (század) békevezetési okmányai és azok vezetéséhez szükséges ismeretekkel;
– a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti, haditechnikai eszközeinek és harcanyagainak ismeretével;
– a szakasz (század) szinten műszaki zárási, erődítési álcázási, és robbantási alapismeretekkel;
– a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatok megoldásához való hozzájárulásának alegységszintű elméleti és gyakorlati ismereteivel;
– korszerű katonai térképészeti, tereptani és katonaföldrajzi ismeretekkel;
– a szakasz (század) kommunikációs, híradó és informatikai eszközeinek ismeretével, informatikai alkalmazói ismeretekkel;
– alapvető egészség- és járványügyi, valamint sebesültellátási ismeretekkel;
– kiváló mentális, fizikai, pszichikai állapottal;
– magabiztos angol katonai szaknyelvi kommunikációs készségekkel;
– korszerű teljesítményértékelési és a beosztottakat motiváló képességekkel;
– alapvető média ismeretekkel.
7.2. Az alapfokozat birtokában a katonai vezető képes:
– a harcászati ismereteinek, a szakasz és századszintű harcászat alapfogalmainak, alapelveinek gyakorlati alkalmazására;
– a rábízott alegység békeidőszaki és békétől eltérő körülmények közötti vezetésére;
– az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogok, kötelezettségek, parancsadási és fegyelmi jogkörök gyakorlására;
– a rábízott alegység (szakasz) készenlétének fenntartására, fokozására vonatkozó rendszabályok betartására és betartatására;
– a rábízott alegység harc és harccal kapcsolatos tevékenységének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére;
– a szakasz kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretek alkalmazására;
– a szakasznál rendszeresített fegyverzeti és fegyverzettechnikai eszközök alkalmazására és üzemeltetésére;
– terepen való tájékozódásra és a tájékozódást segítő eszközök alkalmazására;
– más fegyvernemekkel és szakalegységekkel való együttműködésre;
– rögtönzött robbanóeszköz (IED) veszélyes környezetben való használatára;
– a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti és fegyverzettechnikai eszközeinek alkalmazására, üzemeltetésére;
– a szakasz (század) harci és békevezetési okmányainak vezetésére.
7.3. Az alapfokozat birtokában a katonai vezető alkalmas:
– a kapott parancsok, feladatok logikus, időben történő, hatékony végrehajtására;
– szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, század (üteg) szintű parancsnoki feladatok végzésére, a rábízott alegység (szakasz) harcának vezetésére bonyolult viszonyok között is;
– a rábízott alegység (szakasz) kiképzésének vezetésére;
– a specializációjának megfelelő szaktiszti beosztások ellátására;
– a rendszeresített haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartásának biztosítására;
– az alárendelt katonai szervezet működésének bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosítására.
7.4. A lövész specializáció képzési célja a Magyar Honvédség lövész alegységei részére első tiszti szintű beosztás ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és lövész fegyvernemi szakmai ismereteik birtokában képesek alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, lövész alegységük harcának vezetésére, valamint az alárendeltségükbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, alkalmazható, hadra fogható állapotban tartására.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető lövész specializáción továbbá
rendelkezik:
– a lövész szakasz (század) hatékony tűztámogatási lehetőségeinek ismeretével, a lövész zászlóalj tűztámogató rendszerének működésével, elméleti és gyakorlati lehetőségeivel kapcsolatos ismeretekkel;
– a lövész szakasz (század) logisztikai kiszolgáló támogatásának ismeretével;
– más országok haderejének, haditechnikai eszközeinek számára releváns ismeretével;
– a lövész szakasz (század) tűzvezetési, harcvezetői ismereteivel;
– a lövész szakasz (század) kiképzésének, felkészítésének metodikai ismereteivel;
– a lövész haditechnikai eszközök kiszolgálásának és alkalmazás előtti felkészítésének ismereteivel;
képes:
– a lövész szakasz (század) harcának terepen történő vezetésére, az alegysége tüzének megszervezésére, vezetésére és az alegysége tüzének és a kötelékek mozgásának összehangolására;
– az elvek alkotó módon történő alkalmazására, a tevékenységek lövész alegység szinten történő tervezésére, szervezésére és vezetésére;
– a békeműveletekben alkalmazott eljárások tervezésére és az alegysége vezetésére békeműveletekben;
– harcászati komplex és lövészeti foglalkozások (raj, szakasz lőgyakorlatok) tervezésére, szervezésére és levezetésére;
– a lövész szakasz (század) menetével, a váltással, nyugvással és szállítással kapcsolatos tevékenységek megszervezésére és vezetésére;
– a lövész század fegyvernemi kötelékei és megerősítő támogató erői tevékenységének összehangolására;
– a lövész szakasz önálló alkalmazása esetén a tevékenységek vezetésére;
– a lövész szakasz (század) túlélését biztosító rendszabályok tervezésére, szervezésére és betartatására;
– a tábori tüzér szervezetek számára célfelderítésre, tűzigénylésre, tűzhelyesbítésre és a pusztítás eredményének jelentésére;
alkalmas:
– lövész fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, lövész század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
7.5. A harckocsizó specializáció képzési célja a Magyar Honvédség harckocsizó csapatai részére első tiszti szintű beosztás ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése. Tevékenységi körébe tartozik a rábízott harckocsizó szakasz harckiképzésének, napi tevékenységének tervezése, szervezése és vezetése, alegysége harcának vezetése, az alárendeltségébe utalt haditechnikai eszközök és anyagok alkalmazható, hadra fogható állapotban tartása.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető harckocsizó specializáción továbbá:
rendelkezik:
– a harckocsi alegységek alkalmazási elveinek, eljárásainak és a tüzelés és tűzhelyesbítés szabályainak ismeretével;
– a harckocsi alegységek alkalmazásának háborús és békétől eltérő időszakban végrehajtandó elveivel és gyakorlatával;
– a harckocsi szakasz (század) hatékony tűztámogatási lehetőségeinek ismeretével;
– a harckocsi szakasz (század) logisztikai kiszolgáló támogatásának ismeretével;
képes:
– a harckocsi alegység tüzének megszervezésére, vezetésére, az alegység hatékony alkalmazására;
– az elvek alkotó módon történő alkalmazására, a tevékenységek harckocsi alegység szinten történő tervezésére, szervezésére és vezetésére;
alkalmas:
– harckocsizó fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, harckocsi század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
7.6. A felderítő specializáció képzési célja a Magyar Honvédség felderítő csapatai részére olyan első tiszti szintű beosztás, valamint alegység szintű törzsekben rendszeresített felderítő szaktiszti beosztások ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és felderítő fegyvernemi szakmai ismereteik birtokában képesek a saját fegyvernemi alegység harckiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére. Alkalmasak az alárendeltségükbe utalt haditechnikai eszközök és anyagok alkalmazható állapotban tartására.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető felderítő specializáción továbbá
rendelkezik:
– a szárazföldi haderőnem felépítése és alkalmazása alapjainak, elveinek ismereteivel;
– harcászati szintű összfegyvernemi ismeretekkel;
– a szárazföldi felderítés harcászati szintű adatforrásai [csapatfelderítés mélységi (különleges felderítés)]; harcászati hírszerzés [személyek által végzett felderítés (HUMINT); képfelderítés (IMINT) stb.] alkalmazási elveinek, az adatforrások által alkalmazott adatszerzési technikáknak és az adatszerzési tevékenységek vezetése elméleti és gyakorlati szabályainak ismeretével;
– más országok reguláris haderejének jellemzőiről, haditechnikai eszközeiről (felismerési jegyei, megsemmisítési, rongálási, késleltetési lehetőségei), szervezetéről (zászlóalj, ezred, dandár); harci alkalmazási elveiről ismeretekkel;
– a terrorista, félkatonai szervezetek jellemzőinek, haditechnikai eszközeinek, felszerelésének (felismerési jegyeit, megsemmisítési, rongálási, késleltetési lehetőségeit), szervezetének, harci alkalmazási elveinek, az aszimmetrikus hadviselés sajátosságainak ismeretével;
– a műveleti területen (valószínűsíthető hadszíntér) előforduló természetes terepakadályok leküzdésének elméletének és gyakorlatának releváns ismeretanyagával;
képes:
– az adatszerzés alegység szintű (felderítő adatforrás) megtervezésére, megszervezésére és vezetésére, a felderített adatok előzetes feldolgozására, értékelésére, továbbítására;
– a szárazföldi harcászati szintű felderítőrendszeren belüli és az együttműködő (vertikális és horizontális valamint szövetséges multinacionális) rendszerek közötti kapcsolódások alapján végrehajtott adatszerzésre, az adat- és információvédelmi rendszerekben alkalmazott eszközök magabiztos üzemeltetésére;
– az alárendelt felderítőszerv vezetésére alacsony és magas intenzitású műveletekben, bonyolult nemzetközi jogi környezetben, az aszimmetrikus hadviselés körülményei között;
– tartós idejű (4–6 hónap), nem honi területen végrehajtott alacsony vagy magas intenzitású katonai műveletben való részvételre;
– huzamosabb ideig, a saját csapatoktól távol, idegen (kulturális, vallási stb.) környezetben megerőltető fizikai és pszichikai igénybevétel elviselésére;
– a hagyományos értelemben vett csapat- és mélységi (különleges) felderítő alegység szakasz szintű parancsnoki munkaköreinek ellátására;
– az „Ejtőernyős alkalmas” orvosi minősítéssel rendelkező ejtőernyővel történő alkalmazásra;
alkalmas:
– béke és békétől eltérő műveletekben, bonyolult viszonyok között is, a képzettségének megfelelő felderítő szervek vezetésére;
– felderítő fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, felderítő század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
7.7. A tüzér specializáció képzési célja a Magyar Honvédség szárazföldi haderőneme számára olyan katonai vezetők (tüzértisztek) képzése, akik ismerik a korszerű tüzérségi eszközöket, azok szakszerű használatát. Vezetői felkészültségük alapján képesek első tiszti beosztásukban a tüzéralegységek harcának, tüzének, valamint kiképzésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére. Legyenek képesek arra, hogy tudásukat a tüzérfegyvernem igényének megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában továbbfejlesszék, és alkalmassá váljanak egyes sajátos (páncéltörő, aknavető, század tűztámogató, rádió lokátor állomáskezelő) feladatok végrehajtására.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető tüzér specializáción továbbá:
rendelkezik:
– a tüzérségi tűztámogatás rendszere felépítésének és annak az összfegyvernemi harcba történő integrálásához szükséges ismeretekkel, jártasságokkal;
– a tüzér lövegek, műszerek üzemeltetéséhez és megóvásához szükséges ismeretekkel;
– a tüzérségi harcrendi elemek elhelyezése, előkészítése követelményeinek ismereteivel;
– a tüzérség lövészete és tűzvezetése megszervezésének ismereteivel;
– az első tiszti beosztásához szükséges meteorológiai és ballisztikai ismeretekkel;
képes:
– első tiszti beosztásban a tüzéralegységek harcának, tüzének, valamint kiképzésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére;
– a tüzér alegységek harctevékenysége előkészítésére és vezetésére;
– a tüzér lövegek, műszerek kezelésére az alapvető beszabályozások végrehajtására;
– a tüzér szakasz (üteg) lövészetének és tűzvezetésének előkészítésére és vezetésére;
– a megkövetelt tüzérségi tűzfeladatok normaidőre történő végrehajtására;
– a tüzérségi harcrendi elemek kiválasztására, előkészítésére, elfoglalásának irányítására és a harci munka megszervezésére;
– tüzér szakmai foglalkozások, gyakorlatok előkészítésére, hatékony levezetésére;
– a lövész század tűztámogatásának megszervezésére és tervezésére;
– a tüzérfegyvernem szerint szervezett továbbképzést követően egyes sajátos (páncéltörő, aknavető, század tűztámogató, rádió lokátor állomáskezelő) feladatok végrehajtására;
alkalmas:
– tüzér fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, tüzér üteg szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
7.8. A légvédelmi rakéta specializáció képzési célja a Magyar Honvédség számára olyan felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és légvédelmi rakéta szakmai ismeretek birtokában képesek légvédelmi rakéta alegységük harcának, kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, valamint az alárendeltségükbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására. Képesek arra, hogy tudásukat a fegyvernem igényének megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában bővítsék, és alkalmassá váljanak egyéb sajátos (törzsek légvédelmi főnöki, egyéb harc- és tűzvezetési beosztásokhoz tartozó funkcionális) feladatok végrehajtására.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető légvédelmi rakéta specializáción továbbá
rendelkezik:
– a légierő haderőnem felépítésének és alkalmazása alapjainak, elveinek ismereteivel;
– a földi telepítésű légvédelem alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és értékelési rendet (TACEVAL, CREVAL) tartalmazó ismeretekkel;
– a földi telepítésű légvédelem harctevékenysége előkészítésének, végrehajtásának és mindenoldalú biztosításának ismereteivel, a kezelt légvédelmi fegyverrendszer harci alkalmazásának lehetőségeire és sajátosságaira vonatkozó ismeretekkel;
– a NATO Egységes Légvédelmi és Rakétavédelmi Rendszerének felépítésével, működésével és a Magyar Honvédség abban elfoglalt helyének, szerepének ismereteivel;
– a földi telepítésű légvédelem harc- és tűzvezetése feladatainak, a kapcsolódó eljárás- és okmányrendszer ismeretével;
képes:
– a légvédelmi rakéta alegység harcának, kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére;
– az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására;
– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) harci beosztásai funkcionális kötelmeinek ellátására;
– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) alkalmazásának megszervezésére és vezetésére;
– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) kiképzési tevékenységének tervezésére, szervezésére, vezetésére és végrehajtására;
– a légvédelmi rakétakomplexum alkalmazásával kapcsolatos üzemeltetési, üzemben tartási feladatok tervezésére, szervezésére, vezetésére és végrehajtására;
alkalmas:
– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) működésének bonyolult helyzetekben (béke és békétől eltérő műveletekben) történő hatékony biztosítására;
– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) kiképzésének vezetésére és végrehajtására.
7.9. A műszaki specializáció képzési célja a Magyar Honvédség műszaki alegységei részére olyan első tiszti szintű parancsnoki beosztás ellátására alkalmas felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és műszaki szakmai ismeretek birtokában képesek alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, valamint az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására. Képesek arra, hogy tudásukat a műszaki alegységek igényének megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában bővítsék.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető műszaki specializáción továbbá
rendelkezik:
– a műszaki szakterület valamennyi területén (műszaki-felderítő, utász-zártelepítő, tűzszerész, pontonos hidász, deszant-átkelő, útépítő, hídépítő, állás- és szerkezetépítő, repülőtér-karbantartó, műszaki-mentő, anyagelőkészítő és feldolgozó, álcázó, vízellátó, világító) alapismeretekkel;
– átfogó robbantási ismeretekkel;
– műszaki rajzok olvasásához és egyszerű műszaki rajzok elkészítéséhez szükséges ismeretekkel;
– szerkezetek megépítésének irányításához szükséges (építésvezetői) ismeretekkel;
képes:
– a szakasz (század) harci és harccal kapcsolatos műszaki támogatási feladatok megtervezésére, megszervezésére;
– a műszaki szakalegység rendszeresített haditechnikai eszközeinek alkalmazására, üzemeltetésére;
– a szakasz (század) robbantási feladatainak és foglalkozásainak vezetésére, robbantási számítások végzésére;
– műszaki rajzok olvasására, egyszerű műszaki rajzok, statikai és szilárdságtani számítások elkészítésére;
– a szakasz (század) szinten felmerülő építési és rombolási feladatok megszervezésére és irányítására;
– a műszaki alegység igényeinek megfelelően továbbképzésben ismereteit bővíteni;
alkalmas:
– műszaki szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után műszaki század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
7.10. A vegyivédelmi specializáció képzési célja a Magyar Honvédség vegyivédelmi alegységei részére olyan első tiszti beosztás szintű parancsnoki feladatok ellátására alkalmas felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és az ABV védelmi szakmai ismeretek birtokában képesek fegyvernemi alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására, azok technikai kiszolgálásának végrehajtására és ellenőrzésére, az ehhez kapcsolódó szervezési feladatok végzésére.
Az alapfokozat birtokában a katonai vezető vegyivédelmi specializáción továbbá
rendelkezik:
– a vegyivédelmi alegység-parancsnoki beosztásokban a békeidőszaki honvédelmi, a béketámogató, valamint háborús műveletekben a (harc)tevékenység ABV támogatásához, ABV biztosításához kapcsolódó szakfeladatok ellátásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek megtervezéséhez, megszervezéséhez és irányításához szükséges ismeretekkel;
– a vegyivédelmi alegységek általános katonai és szakkiképzésének, továbbá napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére vonatkozó ismeretekkel;
– a sugárzó, mérgező, fertőző és veszélyes ipari anyagok kezelésével kapcsolatos rendszabályok ismeretével;
– az elöljárói döntés-támogatást segítő, az ABV helyzet szakszerű értékelésére vonatkozó, a következmények csökkentésére és felszámolására, az ABV védelmi feladatok koordinálására, és az alegységek hatékony alkalmazására vonatkozó ismeretekkel;
– a szakterületeknek megfelelő vegyivédelmi szaktechnikai eszközök, berendezések üzemeltetéséhez, alkalmazásához és kiszolgálásához szükséges általános és speciális ismeretekkel;
– az ABV szakfeladatok végrehajtásához szükséges informatikai és kommunikációs rendszerek ismeretével;
– a megfelelő környezetvédelmi és katasztrófa-elhárítási ismeretekkel, a kárelhárítási és kárfelszámolási feladatok tervezéséhez, szervezéséhez és a végrehajtás irányításához szükséges szakmai ismeretekkel;
– a különböző vegyivédelmi technikai eszközök, egyéni védőeszközök, felszerelések és anyagok szállításával, tárolásával kapcsolatos rendszabályok ismeretével;
– a gyújtófegyverek, valamint a harctéri tüzek elleni védelem feladatainak végrehajtásához szükséges szakmai ismeretekkel;
– a mérgező harcanyagok alapvető laboratóriumi analitikai módszereinek ismeretével, a különböző eredetű radioaktív minták laboratóriumi elemzéséhez szükséges ismeretekkel és a vegyi, biológiai és radioaktív anyagok harctéri mintavételezésének ismeretével;
képes:
– felmérni az ABV-fegyverek, illetve veszélyes ipari anyagok katonai műveletre gyakorolt hatásának kockázatát a harcterületen, illetve a tevékenységi körzetben;
– az ABV helyzet szakszerű értékelése alapján javaslatok tételére, a következmények csökkentésére és felszámolására, az ABV védelmi feladatok koordinálására és az alegységek hatékony alkalmazására;
– fegyvernemi és szakalegységek ABV védelmi felkészítésének, kiképzésének tervezésére és ellenőrzésére;
– az ABV- és gyújtófegyverek, valamint a harctéri tüzek elleni védelem technikai feladatainak megszervezésére és összehangolt végrehajtására;
– a mérgező harcanyagok és radioaktív anyagok harctéri mintavételezésére, laboratóriumi elemzések előkészítésére és az analízis végrehajtására;
– a vegyi-, sugár- és biológiai felderítés, valamint a mentesítés és a fertőtlenítés eszközeinek hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelő biztonságos üzemeltetésére, különböző környezeti és bonyolult viszonyok között, azok összehangolt, hatékony alkalmazásának megszervezésére és irányítására;
– a személyi védelem ABV védelmi összetevőivel történő ellátására és technikai kiszolgálás megszervezésére;
– a Magyar Honvédség katasztrófa-elhárítási rendszerén belül nukleáris baleset, ipari katasztrófa következményeinek felszámolásával összefüggő szakfeladatok tervezésére, szervezésére és irányítására;
alkalmas:
– vegyivédelmi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, vegyivédelmi század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
8.1. alapozó ismeretek: 81–99 kredit
közszolgálati alapismeretek (közigazgatási alapvizsga ismeretanyaga), a szakmai törzsanyagot megalapozó katonai- és társadalomtudományi alapismeretek;
8.2. szakmai törzsanyag: 81–99 kredit
általános és katonai vezetéstudományi, hadtudományi alapismeretek, térinformatika, katonai térképészeti ismeretek, a nemzeti katonai értékrend, hagyományok és az egyetemes és magyar hadtörténelem, valamint az összfegyvernemi és fegyvernemi harcászat alapismeretei, haditechnika, katonapedagógia, hadijog, logisztikai ismeretek, testnevelés;
8.3. differenciált szakmai anyag: 54–66 kredit
szakterületi, fegyvernemi (lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki, légvédelmi rakéta és vegyivédelmi) ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai (csapat) gyakorlat kritérium-feltétel. A csapatgyakorlat a képzés során kiegészül szaki és specializációi szinten szervezett, intézményi és csapatbázison levezetett gyakorlásokkal és komplex harcászati foglalkozásokkal. A szakmai- és csapatgyakorlatok és komplex harcászati foglalkozások összegzett időtartama a teljes képzés során: 8–16 hét.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
10. KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai gazdálkodási (Military Economics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: közgazdász katonai gazdálkodási alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Economist
– választható specializációk: pénzügyi, hadtáp (Finance, Military Supply)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: katonai
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 54 kredit
6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
7.1. A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során elsajátított közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi, módszertani és hadtudományi ismereteik birtokában – a választott szakiránynak megfelelően – a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben képesek:
– költségvetési szerveknél a különböző gazdasági folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére, értékelésére; a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi feladatokat ellátó szervek pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési, ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére; továbbá
– az elsajátított általános és specifikus katonai pénzügyi, gazdálkodási, vezetői ismereteik és gyakorlati készségeik felhasználásával a gazdálkodás és ellátás feladatainak tervezésére, szervezésére, elemzésére és irányítására; a szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére a békeidőszaki honvédelmi, a béketámogató, valamint háborús tevékenységekben.
A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.2. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái:
– a szaktudományos és korszerű információs és haditechnikai ismeretek;
– a fizikai, a pszichikai, a morális feladatokra összpontosító szakmai, pedagógiai, vezetéselméleti ismeretek;
– az alárendelt katonai szervezet működésének bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosításához szükséges ismeretek.
7.3. Az alapfokozat birtokában a katonai gazdálkodási alapképzési szakon végzettek képesek:
– érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben;
– a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét megérteni a demokratikus társadalomban;
– közgazdasági, szakmai, pedagógiai, vezetéselméleti ismeretek elsajátítására;
– a hadsereg magyar és európai értékeinek, hagyományainak képviseletére.
7.4. Az alapfokozat birtokában a katonai gazdálkodási alapszakon végzettek alkalmasak:
– a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben, valamint a katonai szervezeteknél a gazdasági folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére és értékelésére;
– szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére.
A katonai gazdálkodási alapszak pénzügyi specializációján végzettek alkalmasak továbbá:
– a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési és ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére.
A katonai gazdálkodási alapszak hadtáp specializációján végzettek – a választott modulnak megfelelően – alkalmasak továbbá:
– a hadsereg logisztikai rendszerében a logisztikai szolgálatok költségvetési előirányzati és anyaggazdálkodási tevékenységének koordinálására, ellenőrzésére, elemzésére, értékelésére, az erőforrások optimális elosztásához szükséges javaslatok kidolgozására, a vezetői döntések előkészítésére;
– az üzemanyag-ellátás, az élelmezési ellátás, illetve a ruházati ellátás gazdaságos, hatékony tervezésére, szervezésére és végrehajtására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. alapozó ismeretek: 27–29 kredit
szociológia, pszichológia, gazdaságtörténet, európai uniós ismeretek, jog, politikaelmélet, hadtörténelem, harcászat, hadijog, katonai térképészeti ismeretek, pedagógia, egyéb katonai ismeretek;
8.2. gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 54–56 kredit
matematika, informatika, statisztika, közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, számvitel, pénzügy, védelem-gazdaságtan, információs műveletek, vezetés- és szervezéselmélet;
8.3. szakmai törzsanyag: 52–56 kredit
számvitel, pénzügy, üzleti tervezés, üzleti etika, marketing, humánerőforrás-menedzsment, kontrolling, környezetvédelem, gazdasági jog, közpénzügyek, testnevelés, egyéb katonai ismeretek (haditechnikai alapismeretek, logisztikai támogatás);
8.4. differenciált szakmai ismeretek: 47–65 kredit
a) pénzügyi specializáció: üzleti kommunikáció, katonai pénzügyi ellátás, logisztikai támogatás, közpénzügyek, pénzügyi gazdasági elemzés-ellenőrzés, háborús pénzügyi biztosítás, társadalombiztosítás, katonai pénzügyi informatika, nonprofit intézmények pénzügyei;
b) hadtáp specializáció – a választott modul (logisztikai gazdálkodási, hadtáp üzemanyag-ellátó, hadtáp élelmezési ellátó, hadtáp ruházati ellátó) szerint:
szolgáltatásmenedzsment, logisztikai támogatás, anyagismeret és gyártástechnológia, szaktechnikai ismeretek, anyagmozgatás, tárolás, szállítás, katonai ellátás-szolgáltatás menedzsment.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
11. KATONAI ÜZEMELTETÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai üzemeltetés (Military Maintenance)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: katonai üzemeltető vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Maintenance Manager
– választható specializációk: katonai repülőműszaki, repülésirányító, híradó, katonai informatika, rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés (Military Aviation Technical, Military Air Traffic Control, Telecommunication, Military Information Technology, Signal Intelligence and Electronic Warfare)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: katonai
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit
6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 44 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek aránya, beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait is: 35–45%
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan katonai üzemeltető szakemberek képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, annak háttérintézményei, valamint a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzembentartás vezetésére, valamint az új haditechnikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó új technológiák bevezetésére, illetve alkalmazására. A választott szakiránytól függően képesek alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban honi területeken béke és minősített időszakban, külföldön többnemzeti béketámogató és háborús műveletekben haditechnikai rendszerek üzemeltetéséhez és üzembentartásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az alapszakon végzettek rendelkeznek:
– közszolgálati alapismeretekkel;
– a megfelelő alap katonai vezetői (parancsnoki) kompetenciákkal;
– a nemzeti katonai hagyományok tiszteletével;
– rövid felkészítés után nemzetközi (Európai Unió, NATO, ENSZ) környezetben, háborús és békeműveleti helyzetekben, különböző vallási, etnikai és kulturális területen való feladat-végrehajtás képességével;
– saját fegyverneme, illetve szakcsapata iránti elhivatottsággal és más fegyvernemek, szakcsapatok szakmai kultúrájának tiszteletével;
– az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogi ismeretekkel;
– a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretekkel;
– a szakasz (század) békevezetési okmányai és azok vezetéséhez szükséges ismeretekkel;
– alegységszintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatok megoldásához való hozzájárulásához;
– korszerű katonai térképészeti, tereptani és katonaföldrajzi ismeretekkel;
– a szakasz (század) kommunikációs, híradó és informatikai eszközeinek ismeretével, informatikai alkalmazói ismeretekkel;
– alapvető egészség- és járványügyi, valamint sebesültellátási ismeretekkel;
– kiváló mentális, fizikai, pszichikai állapottal;
– magabiztos angol katonai szaknyelvi kommunikációs készségekkel;
– korszerű teljesítményértékelési és a beosztottakat motiváló képességekkel.
7.2. Az alapképzési szakon végzettek ismerik és képesek:
– helyesen értelmezni a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét a demokratikus társadalmakban;
– a modern hadsereg magyar és európai értékeinek, hagyományainak képviseletére és tiszteletére;
– harcos elődeikhez híven és méltón teljesíteni katonai-szakmai feladataikat;
– a katonai szövetségi rendszerben a számukra előírt feltételeknek és feladatoknak megfelelni;
– érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak a hazai, a nemzetközi és a szövetségi műveletekben;
– harcászati szintű katonai szakalegységeik kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére;
– az erők és eszközök megóvásával kapcsolatos feladatok tervezésére, szervezésére és irányítására;
– környezettudatos katonai-szakmai tevékenység végzésére és munkavédelmi feladatok megoldására;
– modern vezetési módszerek és eszközök alkalmazására;
– az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására;
katonai repülőműszaki specializáción továbbá
– a légijármű üzemeltetésével és javításával kapcsolatos folyamatosan kiadott utasítások, szabályzatok, közlönyök és egyéb okmányok feldolgozására és végrehajtására;
– a tanulmányok befejezését követően a szakterületnek megfelelően önképzés keretében, az adott típusú légijármű kiszolgálási és üzemben tartási rendszerének elsajátítására;
– a légijármű és berendezései meghibásodásainak gyors és pontos feltárására, azok előírás szerinti szakszerű kijavítására, illetve kijavíttatására;
– a légijármű üzemben tartásához és csapatjavításához szükséges anyagi eszközök biztosítására irányuló szakmai számítások végrehajtására;
repülésirányító specializáción továbbá
– a munkakörük ellátásában alkalmazott híradó, informatikai és vezetéstechnikai eszközök kezelésére;
– az alapvető légiforgalmi és légvédelmi irányításkor alkalmazott eljárások végrehajtására;
– gurító, repülőtéri és közelkörzeti irányításra, valamint egy légijármű folyamatos és biztonságos irányítására útvonalon, légi, földi célok megközelítésekor;
híradó specializáción továbbá
– a Magyar Honvédségben rendszeresített, illetve alkalmazott tábori, valamint stacioner híradó és információbiztonsági hardver- és szoftverelemek (távbeszélőközpontok, kapcsolók, irányválasztók, modemek, átvitel technikai rendszerek) és az ezekből kialakított rendszerek üzemeltetésével és üzemben tartásával kapcsolatos feladatok tervezésére és szervezésére;
– alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletek során alkalmazható kommunikációs eszközökkel történő biztosítási feladatokhoz kapcsolódó tervezési, szervezési műveletek végrehajtására és irányítására alegység szinten;
– a szakszolgálatok alaprendeltetéséből fakadó feladatok végrehajtásának megszervezésére, vezetésére és ellenőrzésére;
– a kommunikációs eszközök és rendszerek üzemben tartásának koordinálására, az időszakos kiszolgálási tervek és jelentések kidolgozására;
– az általános információbiztonság menedzsmentjének, ezen belül a személyi biztonsággal, a fizikai biztonsággal, az adminisztratív biztonsággal összefüggő alapvető elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére;
– az elektronikus információbiztonság menedzsmentjének, ezen belül különösen a kockázatmenedzsmenttel, valamint az akkreditációval és auditálással kapcsolatos alapvető elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére;
– az elektronikus információbiztonság technikai menedzsmentje megvalósítására, ezen belül különösen a rejtjelbiztonsággal, EMC-vel, átvitelbiztonsággal, számítógép- és helyi hálózat biztonsággal, hálózatok biztonságos összekapcsolásával összefüggő elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére;
katonai információbiztonsági modulon továbbá
– a Magyar Honvédség adatkezelő rendszereit érintő kérdésekben az információbiztonság teljes körű képviseletére;
– kezelni az állandó telepítésű adatkezelő nemzeti és külföldi nyílt, nem nyilvános, minősített elektronikus adatokat feldolgozó rendszerek tervezésével, létrehozásával, üzemeltetésével, fenntartásával, megszüntetésével kapcsolatos szakmai kérdéseket;
– a gyakorlatok, konferenciák és egyéb rendezvények rendszereinek tervezésére, fejlesztésére, beszerzésére, tesztelésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, illetve megszüntetésére;
– az elektronikus adatkezelő rendszer személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági követelményeinek megvalósítására;
– az adatkezelő rendszerek biztonsági követelményeinek és az ezek megvalósítására irányuló rendszabályok meghatározására;
– a szervezet-, illetve rendszerspecifikus biztonsági szabályzatok kidolgozására, kidolgoztatására;
– a rendszerek hatósági akkreditálásával, auditálásával és egyéb hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos feladatok végzésére;
– szervezetek közötti együttműködés szervezésére, szabályozására, a külső ügyfelekkel, harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos biztonsági kérdések megoldására, valamint információvédelmi feladatok összehangolására;
– a nemzeti és a külföldi nyílt, nem nyilvános, minősített elektronikus adatkezelő rendszerek biztonságát javító intézkedésekre, azok végrehajtására, kockázatarányos biztonsági eljárások kidolgozására javaslatot tenni;
– elektronikus adatokat feldolgozó rendszerek kockázatelemzésének végzésére, dokumentálására;
– a minősített elektronikus adatkezelő rendszer, TEMPEST felelős feladatainak végzésére; rendszerbiztonsági ellenőrzésére, a tapasztalatok kiértékelésére; a biztonsági incidensek kezelésére; szervezetek szakmai tevékenységének irányítására, támogatására;
– az elektronikus biztonsági feladatokat ellátó személyek részére a szakmai képzés tervezésére, szervezésére, valamint szakmai továbbképzések, felkészítések megtartására;
– a rejtjelző rendszerek tervezése folyamatának átlátására, a különböző rendszerelemekből hálózati struktúra kialakítására;
– a rejtjelző eszközök üzemben tartásának koordinálására, az időszakos tervek és jelentések kidolgozására;
– az elsajátított rejtjelzéssel összefüggő szabályzók értelmezésére, a felmerült problémák esetén a szabályozók alkalmazására;
– a rejtjeltevékenységgel összefüggő dokumentum elkészítésére, naprakészen tartására;
– javaslatot tenni a NATO, az Európai Unió, a nemzeti nem nyilvános, minősített rendszerek védelmét biztosító rejtjelző eszközök biztonságát javító intézkedésekre és jóváhagyás után azok végrehajtására;
– megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően a nemzetközi szervezetekben feladatok végrehajtására;
katonai informatika specializáción továbbá
– a Magyar Honvédségben rendszeresített, illetve alkalmazott stacioner és tábori híradó és informatikai rendszerek, eszközök, szoftverek üzemeltetésével és üzemben tartásával kapcsolatos feladatok tervezésére, szervezésére, vezetésére, ellenőrzésére, a szaktevékenység koordinálására;
– a Magyar Honvédségben rendszeresített informatikai eszközök üzemeltetésével kapcsolatos költségtervezés, logisztikai tervezés és jelentési kötelezettség végrehajtására;
– az informatikai szervezetek napi tevékenységének vezetésére;
– a műveletek informatikai támogatásának tervezésére, szervezésére;
– a katonai szervezetek informatikai biztonsági feladatainak ellátására, az elektronikus biztonságra vonatkozó szabályozók érvényre juttatására;
– az informatikai rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazására, az informatikai fejlesztésre vonatkozó felhasználói igények, követelmények összegzésére, véleményezésére és szakmai képviseletére;
– informatikai fejlesztési feladatok irányítására, koordinálására;
rádióelektronika felderítő és elektronika hadviselés specializáción továbbá
– szakismereteivel hozzájárulni az összfegyvernemi kötelékek harci alkalmazásának rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési támogatásának megtervezéséhez, megszervezéséhez és végrehajtásához;
– az adatszerzés alegységszintű megtervezésére, megszervezésére és irányítására;
– a megszerzett adatok előzetes feldolgozására, az elektronikai objektumok értékelésére, a célok kiválasztására és az adatok továbbítására az elöljáró vezetési szint felé;
– a rendszeresített szárazföldi és légi technikai eszközökkel a rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés feladatok körültekintő megtervezésére, megszervezésére, irányítására és végrehajtására;
– az alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletei során alkalmazható rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési eszközökkel történő támogatási feladatok tervezésére, szervezésére, irányítására alegység szinten;
– az első tiszti beosztásában rendszeresített parancsnoki és más szakbeosztások betöltésére;
– más fegyvernemekkel, szakalegységekkel való együttműködésre.
7.3. Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben, valamint a harcászati szintű katonai szervezeteknél a haditechnikai rendszerek üzemeltetésének végrehajtására, valamint üzembentartásuk tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére és értékelésére;
– a katonai alegységekben szaktiszti beosztások ellátására;
– a szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére;
– a rendszeresített haditechnikai eszközök és haditechnikai szakanyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására.
7.4. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– kreativitás, rugalmasság, autonómia;
– problémafelismerő készség és problémamegoldó képesség;
– intuíció és módszeresség;
– tanulási készség és jó memória;
– széleskörű műveltség;
– belső igényesség;
– magas szintű stressztűrő képesség;
– információfeldolgozási képesség;
– környezettel szembeni érzékenység;
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára;
– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal;
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. Alapozó ismeretek: 82–98 kredit
– katonai ismeretek: 30–34 kredit
szabályismeret, lövészeti felkészítés, harcászat, katonai testnevelés;
– közszolgálati alapismeretek: 28–32 kredit
biztonsági tanulmányok, közszolgálati alapismeretek, a közszolgálati alapvizsga ismeretanyaga, közszolgálati életpályák, közszolgálati logisztika, alkotmányjog, az állam szervezete;
– gazdasági és humán ismeretek: 10–14 kredit
hadijog, közgazdaságtan, logika, minőségbiztosítás és minőségirányítás;
– természettudományos alapismeretek: 14–18 kredit matematika, fizika, villamosságtan.
8.2. Szakmai törzsanyag ismeretkörei: 81–99 kredit
– szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 54–66 kredit
villamos áramkörök és hálózatok, informatikai ismeretek, szenzortechnikai ismeretek, mechatronikai ismeretek, telekommunikációs ismeretek, repülési ismeretek, rádióelektronikai felderítő- és elektronikai hadviselési ismeretek, rendszertechnika, rendszerüzemeltetés, szakharcászat, szakági rendszerek, típusismeret;
– szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 27–33 kredit rendszerüzemeltetés és üzemeltetési eljárások, szakharcászat, rendszer- és típusismeret.
8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 54–66 kredit
– választható specializációk: 44–56 kredit
a híradó, a katonai informatika, a katonai repülőműszaki, a repülésirányító, a rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés specializációkon a kompetenciák kialakításához szükséges ismeretkörök;
– szakdolgozat.
9. Szakmai gyakorlat:
A honvéd tisztjelöltek az első szakmai gyakorlatot az alapképzésben a 6. szemeszterben, 2 hetes időtartamban, a Magyar Honvédség kijelölt katonai szervezeteinél, választott szaknak, illetve specializációnak megfelelő feladattal hajtják végre. A második szakmai gyakorlat az alapképzés 8. szemeszterében történik. Ez egybefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot jelent, amely az első tiszti beosztásra való felkészítést is jelenti egyben.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
12. KATONAI LOGISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai logisztika (Military Logistics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: katonai logisztikai vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Logistic Leader
– választható specializációk: hadtáp, katonai közlekedési, haditechnikai, katonai pénzügyi (Military Supply, Military Movement and Transportation, Maintenance, Military Finance)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: katonai
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit
6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában – beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait is – a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke a teljes képzési időre számítva: 96 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja: A Magyar Honvédség számára olyan, harcászati szintű katonai logisztikai és katonai pénzügyi vezetők (honvédtisztek) képzése, akik a megszerzett általános- és speciális katonai ismeretek birtokában képesek a logisztikai szakalegységek vezetésére, harcászati szintű logisztikai támogatás és a különböző gazdasági-pénzügyi folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére és értékelésére nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő, katasztrófa-elhárítási, béketámogatási és háborús műveletekben egyaránt. Mindezeken túl kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a továbbképző tanfolyamok ismeretanyagával kiegészítve a képzés második ciklusban történő folytatásához. A képzés egésze felkészít a közszolgálati életpályára.
7.1. Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a közigazgatás felépítését és működését;
– a modern haderő értékeit és funkcióit;
– a választott specializációjuknak, várható beosztásuknak megfelelő általános katonai és katonai szakmai alkalmazási elveket;
– az alárendelt katonai szervezet működése bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosításának elméleti és gyakorlati módszereit;
– a katonai alegységek alkalmazásának elveit;
– a harcászati szintű katonai logisztikai támogatási feladatok, folyamatok elveit és végrehajtásának gyakorlati módszereit;
– a rendszeresített haditechnikai eszközök alkalmazásának és fenntartásának tervezését, szervezését, irányítását és ellenőrzését;
– a katonai logisztikai alegységek (katonai pénzügyi specializáció esetén a katonai pénzügyi és számviteli szervezeti elemek) kiképzésének, felkészítésének, vezetésének elveit és feladatait;
– a választott specializációjuknak megfelelően a katonai műveletek végrehajtásához biztosított polgári, szövetséges és harmadik fél által biztosított logisztikai, költségvetési és pénzügyi erőforrások és eszközök igénybevételének szabályait;
– a közigazgatási alapvizsga ismeretanyagát.
7.2. Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a közszolgálat más területeivel való együttműködésre;
– a logisztikai alegységek, illetve a katonai pénzügyi és számviteli szervezeti elemek vezetésére;
– a harcászati szintű törzsekben szakmai feladatok ellátására, logisztikai, illetve gazdasági és katonai pénzügyi döntések előkészítésére;
– a választott specializációjuknak megfelelő szaktiszti beosztások ellátására;
– a hazai és nemzetközi környezetben a harcászati szintű anyagellátási, katonai közlekedési, üzemfenntartási és katonai pénzügyi feladatok vezetésére békében és a békétől eltérő helyzetekben egyaránt;
– a megszerzett elméleti tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák használatára;
– a logisztikai alegységek, illetve a katonai pénzügyi és számviteli szervezeti elemek, a logisztikai, illetve pénzügyi-gazdasági folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges okmányok, dokumentumok kidolgozására, valamint vezetésére.
Hadtáp specializáción továbbá:
Az általános- és specifikus katonai ismereteik és gyakorlati készségeik birtokában az ellátó szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére. A katonai gazdálkodás, a hadtápanyag-ellátás tervezésére, szervezésére, vezetésére, nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő, katasztrófa-elhárítási, béketámogató és háborús műveletekben egyaránt.
Katonai közlekedési specializáción továbbá:
Az általános és specifikus katonai ismereteik és készségeik birtokában a katonai közlekedési, mozgatási, szállítási feladatok tervezésére, szervezésére és vezetésére. A szállító szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő-, katasztrófa-elhárítási-, béketámogató és háborús műveletekben egyaránt.
Haditechnikai specializáción továbbá:
Az általános és specifikus katonai ismereteik és készségeik birtokában a választott specializációnak megfelelő alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban – nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő, katasztrófa-elhárítási, béketámogató és háborús műveletekben egyaránt – a haditechnikai támogatás szakirányú feladatai végrehajtásának tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére.
Katonai pénzügyi specializáción továbbá:
Az általános és specifikus katonai ismereteik és készségeik birtokában a választott specializációnak megfelelő katonai pénzügyi vezető beosztásokban – nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő, katasztrófa-elhárítási, béketámogató és háborús műveletekben egyaránt – a különböző gazdasági folyamatok tervezésére, a katonai pénzügyi biztosítás számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési és ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére.
7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– kreativitás, rugalmasság, problémamegoldó készség;
– vezetői és együttműködési készség;
– nemzeti és katonai hagyományok tisztelete;
– a minőségi munka iránti igényesség;
– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;
– tervezői és szervezői készség;
– az általános katonai és speciális logisztikai, katonai pénzügyi ismeretek megismerésére való törekvés;
– az alárendeltek teljesítményértékelésének képessége;
– alaposság és feladatmegoldó képesség;
– a parancsnoki, vezetői beosztás és a szakmai feladatok többnemzeti környezetben történő ellátását biztosító angol szaknyelvi készségek;
– kiváló mentális és fizikai állapot;
– a szakalegységek, a katonai logisztikai és a katonai pénzügyi folyamatok irányításának készsége;
– jó kommunikációs készség, az elsajátított médiaismeretek alkalmazásnak képessége.
8. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Alapozó ismeretek: 81–99 kredit
Közszolgálati ismeretek (rendészet elmélete és rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, alkotmányjog, állam szervezete, katasztrófavédelmi igazgatás, közszolgálati életpályák, közszolgálati gyakorlat, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók és működés, általános politológia, általános szociológia, vezetés- és szervezés elmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan), katonai vezetői alapismeretek, természettudományi és társadalomtudományi alapismeretek (az ismeretkörök tartalmazzák a közigazgatási alapvizsga ismeretanyagát).
8.2. Szakmai törzsanyag: 85–103 kredit
– szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 61–73 kredit
Mechanika, anyagtudomány, békefenntartói alapismeretek, logisztikai támogatás, anyagmozgatás-raktározás szervezése, katonai szállítások alapjai, műszaki alapismeretek, logisztikai szaktechnikai eszközök, védelemgazdaságtan, döntés-előkészítési módszerek; statisztika.
– szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 24–30 kredit
a) hadtáp specializáción: államháztartási számvitel, katonai pénzügyek, katonai ellátás-szolgáltatásmenedzsment, szakági ellenőrzés-elemzés, hadtáp szakharcászat;
b) katonai közlekedési specializáción: katonai közlekedési üzemtan, közlekedési hálózatok, közlekedési technika, közlekedési folyamatok szabályozási rendszere, katonai szállító járművek;
c) haditechnikai specializáción: hő- és áramlástani rendszerek, gépelemek, haditechnikai eszközök anyagismerete, műszaki kommunikáció, műhelytechnológiák, karbantartás és javítás szervezése;
d) katonai pénzügyi specializáción: költségvetési számvitel, államháztartási és katonai pénzügyi ismeretek, pénzügyi-gazdasági elemzés.
8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 46–60 kredit
a) hadtáp specializáción: hadtáp szaktechnikai eszközök, hadtápanyag ismeretek, üzemanyag ellátás, ruházati ellátás, élelmezési ellátás, humán- és térképanyag ellátás, katonai logisztikai informatikai modulok, ellátó alegységek vezetése;
b) katonai közlekedési specializáción: közlekedési-szállító alegységek műveleti alkalmazása, katonai szállításszervezés, csapatgazdálkodás, szállító alegység vezetése, katonai közlekedési informatika;
c) haditechnikai specializáció
– páncélos- és gépjármű-technikai modulon: katonai műveletek páncélos és gépjármű-technikai biztosítása, javító szakalegységek vezetése, rendszerbentartás, belsőégésű motorok, járművek szerkezete;
– fegyverzettechnikai modulon: katonai műveletek fegyverzettechnikai biztosítása, fegyverzettechnikai eszközök rendszerbentartása, fegyverzettechnikai rendszerek, szakalegységek vezetése;
d) katonai pénzügyi specializáción: katonai pénzügyi ellátás, pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, katonai pénzügyi informatika, adózás, a készenléti feladatok pénzügyi biztosítása, katonai illetmények és járandóságok.
9. Szakmai gyakorlat:
A honvéd tisztjelöltek az első szakmai gyakorlatot az alapképzésben a 6. szemeszterben, két hetes időtartamban, a Magyar Honvédség kijelölt katonai szervezeteinél, választott szaknak, illetve specializációnak megfelelő feladattal hajtják végre. A második szakmai gyakorlatot az alapképzés 7. szemeszterében, vagy azt követően specializációnak megfelelő feladattal katonai szervezetnél hajtják végre, két hét időtartamban. A harmadik szakmai gyakorlat az alapképzés 8. szemeszterében történik, egybefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot jelent, amely az első tiszti beosztásra való felkészítést is jelenti.
10. Idegen nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
12/A. ÁLLAMI LÉGIKÖZLEKEDÉSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: állami légiközlekedési
1.1. Az alapképzési szak angol nyelvű megjelölése: State Aviation
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
2.1. végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc fokozat)
EKKR: 6
MKKR: 6
2.2. szakképzettség: szakirányoknak megfelelő
2.3. választható szakirányok:
2.3.1. állami légijármű-vezető
2.3.2. katonai repülésirányító
2.4. a választható szakirányok angol nyelvű megjelölése:
2.4.1. State Aviation Pilot
2.4.2. Military Aerospace Control
2.5. szakirány esetén a szakképzettség:
2.5.1. állami légijármű-vezető tiszt
2.5.2. katonai repülésirányító tiszt
2.6. a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
2.6.1. State Aviation Pilot
2.6.2. Military Aerospace Control Officer
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: katonai
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. A szak orientációja: kiegyensúlyozott (~40–60%)
6.2. A szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
6.3. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: –
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6.5. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti (ISCED) tanulmányi területi besorolása: 863
6.6. Szakirány esetén az ahhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan felsőfokú végzettségű légiközlekedési szakemberek képzése, akik a szükséges általános (katonai) és speciális (légiközlekedési) alapismeretekkel rendelkeznek, képesek az állami célú légiközlekedés nemzeti és nemzetközi elvárások szerinti sajátos (védelmi) feladatainak végrehajtására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak az állami szféra repüléssel és légiközlekedéssel foglalkozó szervezeteinél a szakirányuknak megfelelően légijármű-vezetői és repülésirányítói tevékenység ellátására, légijárművek légi és földi üzemeltetésére, légi vezetési, valamint-irányítási rendszerek kezelésére, a repülési feladatok tervezésével, szervezésével, biztosításával kapcsolatos teendők végzésére. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Tudás:
1. Ismeri a közszolgálati alapismereteket, tisztában van a közigazgatás funkcióival, felépítésével és működésével, a közszolgálat más területeivel való együttműködés módjaival.
2. Alapvetően ismeri az összfegyvernemi harc megvívásával kapcsolatos alapismereteket, annak főbb jellemzőit, a harctámogatás, a harckiszolgáló támogatás, a haderőnemek és a fegyvernemek szervezeti felépítését, harceljárásait.
3. Rendelkezik alapvető vezetői alapismeretekkel, tisztában van a vezetői kompetenciákkal és a beosztottak eredményes irányításához szükséges alapvető ismeretekkel, valamint a beosztottakat motiváló képességekkel.
4. Rendelkezik az általános gazdálkodási, jogi, korszerű geoinformációs, infokommunikációs rendszerek alapjaival.
5. Ismeri a légiközlekedési terület műveléséhez szükséges általános természettudományos törvényeket, jelenségeket, folyamatokat.
6. Ismeri az elektrotechnika, a mechanika alapfogalmait, alaptörvényszerűségeit, az alapjelenségek leírásának módját.
7. Behatóan ismeri a repülés (légiközlekedés) történetét, fontosabb eseményeit.
8. Ismeri a repülésbiztonságot befolyásoló tényezőket, az SMS (Safety Management System, Repülésbiztonsági Rendszer) alapjait és a repülésbiztonsági előírásokat.
9. Ismeri az általános és a légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat, eljárásokat.
10. Alapvetően ismeri a repüléselmélethez kapcsolódó alapfogalmakat, összefüggéseket.
11. Alapvetően ismeri a légijárművek szerkezetét, fő rendszereit, berendezéseit, azok funkcióit.
12. Ismeri a meteorológia alapfogalmait, jelenségeit, azok repülésre gyakorolt hatását és a repülésre veszélyes légköri folyamatokat, valamint a repülésmeteorológiai támogatás alapelveit.
13. Ismeri a repülésben alkalmazott navigációs berendezéseket, és a hozzájuk kapcsolódó navigációs eljárásokat.
14. Ismeri a repülőtereken folyó légi és földi műveleteket biztosító technikai eszközöket, berendezéseket, azok alkalmazásának módjait.
15. Ismeri a légiközlekedés és a repülés nemzetközi és hazai szervezeteit, az általuk kiadott legfontosabb előírásokat, jogszabályokat.
16. Ismeri a légtérigénylés és a légtérfelhasználás alapvető módját és módszereit.
17. Ismeri a repülés alapvető szabályait, a légiforgalmi és a repülési eljárásokat.
18. Ismeri és alkalmazni tudja a nemzetközi rádió-távbeszélő kezelői ismereteket és a rádióforgalmazás szabályait.
19. Ismeri az emberi tényezők helyét, szerepét struktúráját a légiközlekedésben.
20. Ismeri az állami és a polgári légiközlekedésben alkalmazott repüléstájékoztató rendszereket, adatbázisokat, azok felhasználásának lehetőségeit.
21. Ismeri a NATO légi vezetési és irányítási rendszerének elemeit, a légtérellenőrzésre vonatkozó dokumentumok tartalmát a teljesítésben részt vevő erők, eszközöket.
22. Ismeri a NATO összhaderőnemi légi műveletek megvalósításának elveit, a végrehajtásban részt vevő erők, eszközök feladatait.
23. Kellő mélységű ismeretekkel rendelkezik a képzés második ciklusában történő folytatáshoz.
7.1.2. Képesség:
1. Képes magas szinten alkalmazni a szakterminológiát magyarul és angolul is.
2. Képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, feldolgozására.
3. Képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére.
4. Képes a munkájához szükséges módszerek és eljárások kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására.
5. Képes a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szemben alkalmazkodásra, illetve ismeri a stresszkezelés intézményi és egyéni megoldásait.
6. Képes az együttműködésben folyó munkavégzésre.
7. Képes az angol nyelvű rádióforgalmazásra.
8. Képes a meteorológiai helyzet elemzésére, értékelésére.
9. Képes a repülésbiztonsági szabályok betartására.
10. A munkaköri feladatainak ellátásához megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
7.1.3. Attitűd:
1. Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt.
2. Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
3. Törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
4. Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
5. Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a légiközlekedés-biztonság szempontjainak figyelembevételére.
6. Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
7.1.4. Autonómia és felelősség:
1. A légiközlekedés területén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
2. Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a légiközlekedés-biztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.2. Szakirány(ok) sajátos kompetenciái
7.2.1. Szakirány megnevezése: állami légijármű vezető
7.2.1.1. Tudás:
1. Ismeri a kiképzésre rendszeresített repülő eszközök felépítését, fedélzeti rendszereit és berendezéseit, azok működését, üzemeltetési rendjét.
2. Ismeri a harcászati repülő vagy helikopter erők hadműveleti alkalmazásának elveit, rendszerét.
3. Magas szinten ismeri és alkalmazni tudja a navigációs és teljesítményszámításhoz szükséges elméleti alapokat.
4. Ismeri és alkalmazni tudja a repülések megszervezéséhez, megtervezéséhez szükséges eljárásokat.
5. Ismeri és alkalmazni tudja a látás utáni navigációs eljárásokat és a műszeres navigációs eljárásokat, valamint a modern navigációs eszközök használatát.
6. Ismeri az egyéni mentőeszköz felépítését, működését, alkalmazásának feltételeit és végrehajtásának szabályait.
7. Ismeri a repülés pillanatnyi és hosszan tartó egészségügyi állapotát befolyásoló tényezőinek hatását a saját munkavégző képességére.
7.2.1.2. Képesség:
1. Képes látás utáni, műszeres, kötelék és éjszakai repülések végrehajtására.
2. Képes a repülés megtervezésére, a repülési terv elkészítésére, leadására, a szükséges léginavigációs és teljesítményszámítás elvégzésére.
3. Képes a repülőgép berendezéseinek és rendszereinek, fedélzeti műszereinek és műszerrendszereinek a Légi Üzemeltetési Utasításban leírtak szerinti üzemeltetésére, az esetlegesen bekövetkező meghibásodások és különleges esetek felismerésére és szakszerű kezelésére.
4. Képes a fedélzeti rádió- és rádiónavigációs berendezések beállítására, használatára.
5. Képes az angol nyelvű rádióforgalmazásra.
6. Képes a meteorológiai helyzet elemzésére, értékelésére, a repülést érintő szükséges döntés meghozatalára, a meteorológiai táviratok és jelentések értelmezésére.
7. Képes az egyéni mentőeszköz biztonságos használatára.
8. Képes a repülési teljesítményét negatívan befolyásoló élettani jelenségek felismerésére (hipoxia), az ennek csökkentéséhez szükséges cselekvéssor végrehajtására.
7.2.1.3. Attitűd:
1. Nyitott a repüléssel kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt.
2. Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a munkatársainak bevonására a döntési folyamatokba.
3. Törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
4. Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
5. Elkötelezett a precíz, minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a repülésbiztonság szempontjainak figyelembevételére.
6. Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
7.2.1.4. Autonómia és felelősség:
1. A repülés során megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
2. Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a repülésbiztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.2.2. Szakirány megnevezése: katonai repülésirányító
7.2.2.1. Tudás:
1. Ismeri a munkaköre ellátásában alkalmazott híradó, informatikai és vezetéstechnikai eszközök kezelését.
2. Ismeri az alapvető légiforgalmi és légvédelmi irányítás során alkalmazott eljárásokat.
3. Ismeri a radarirányítási eljárásokat és a hozzá kapcsolódó alapvető módszereket.
4. Ismeri az irányítás során alkalmazott biztonsági rendszabályokat és elkülönítési módszereket.
5. Ismeri a Légierő repülő technikájának főbb harcászat-technikai adatait, harci lehetőségeit.
6. Ismeri az alkalmazott radarok alapvető harcászat-technikai adatait, üzemmódjait felhasználásának lehetőségeit.
7. Ismeri az irányításhoz szükséges navigációs számvetések végrehajtását.
8. Ismeri a NATO-ban alkalmazott rávezetési módszereket, irányítási típusokat, a rávezetések végrehajtásához szükséges szakterminológiát.
9. Ismeri a légiforgalmi irányítás és a vadászirányítás során alkalmazott biztonsági rendszabályokat.
10. Ismeri a légiforgalmi és a légvédelmi irányító szolgálatok működési gyakorlatát, ellátásának, felelősségük megoszlásának szabályait, a körzeti, a bevezető és a repülőtéri irányító, a repüléstájékoztató, tanácsadó és a riasztó szolgálatok fő feladatait.
7.2.2.2. Képesség:
1. Képes a repülésirányításban rendszeresített berendezések és technikai eszközök hatékony alkalmazására.
2. Képes a légiforgalmi és légvédelmi, valamint a radarirányítás során megismert eljárások hatékony alkalmazására.
3. Képes az irányítás során alkalmazott biztonsági rendszabályok figyelembevételével történő elkülönítési eljárások kiválasztására és alkalmazására.
4. Képes az alkalmazott radar berendezések által előállított légi helyzetképek alapján történő döntések meghozatalára és ezek végrehajtására.
5. Képes navigációs ismereteinek gyakorlati alkalmazására.
6. Képes a NATO standard eljárásrend alkalmazására a légiforgalmi és légvédelmi irányítási folyamatban.
7. Képes a légiforgalmi és a vadászirányítás biztonsági rendszabályainak betartása mellett végezni feladatát.
8. Képes a feladatai végrehajtásának során esetlegesen fellépő teljesítménycsökkenés felismerésére és ennek hatásának csökkentésére.
7.2.2.3. Attitűd:
1. Nyitott a repülésirányítással kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt.
2. Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a munkatársainak bevonására a döntési folyamatokba.
3. Törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
4. Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
5. Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a légiközlekedés-biztonság szempontjainak figyelembevételére.
6. Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
7.2.2.4. Autonómia és felelősség:
1. A légiforgalmi irányítás szakterületén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
2. Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a légiközlekedés-biztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
8. Az alapképzés jellemzői:
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
8.1.1.1. Alapozó ismeretek: 77–94 kredit
– katonai ismeretek: 25–30 kredit
(szabályzatismeret, lövészeti felkészítés, harcászat, katonai testnevelés)
– közszolgálati alapismeretek: 28–32 kredit
(biztonsági tanulmányok, közszolgálati alapismeretek, a közszolgálati alapvizsga ismeretanyaga, közszolgálati életpályák, közszolgálati logisztika, alkotmányjog, az állam szervezete)
– gazdasági és humán ismeretek: 10–14 kredit
(hadijog, közgazdaságtan, pszichológia, vezetői és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem)
– természettudományos alapismeretek: 14–18 kredit
(matematika, fizika, elektrotechnika, mechanika, katonai infokommunikációs rendszerek)
8.1.1.2. Szakmai törzsanyag ismeretkörei: 81–99 kredit
– szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 54–66 kredit
(repüléstörténet, repülésbiztonság, repüléselmélet, emberi tényező, repülés meteorológia, légi navigáció, légijármű általános ismeret, légi jog, szakharcászat)
– szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 27–33 kredit
(repülőterek és berendezéseik, légtérigénybevétel és légtérfelhasználás, repülési szabályok, légiforgalom szervezés, rádió-távbeszélő kezelői ismeretek, légierő harcászat)
8.1.1.3. Differenciált szakmai ismeretek állami légijármű vezető: 54–66 kredit
[hajózó testnevelés, mentőeszköz ismeret, ATPL elmélet, üzemeltetési (légi, földi) eljárások, repülés gyakorlata, légierő harcászat]
8.1.1.4. Differenciált szakmai ismeretek katonai repülésirányító: 54–66 kredit
(Radarirányítás elmélete és gyakorlata, légiforgalmi/légvédelmi irányítás eljárásai, légiforgalmi/légvédelmi irányítás gyakorlata, kényszerhelyzeti szimuláció, légierő harcászat)
– szakdolgozat.
8.1.1.5. Választható tantárgyak: 12–15 kredit
(csillagászati földrajz, pszicho-fizikai teljesítmény és korlátai a repülésben, repülő és légvédelmi gyakorlatok tervezése, kényszerhelyzeti kommunikáció, modern légi felderítés, pilóta nélküli repülés, szimulációs rendszerek stb.)
8.2. Idegennyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerint 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges. A végzettek minimum ICAO LEVEL 4 vizsgával kell, hogy rendelkezzenek.
8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai (csapat) gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai és csapatgyakorlatok összegzett időtartama a teljes képzés során: 12–18 hét.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek:
A hivatásos repülőgép-vezető oklevél nem jogosít hivatásos repülőgép-vezető tevékenység ellátására. Repülőgép-vezető tevékenységre jogosultság, szakszolgálati engedély az állami célú légiközlekedésért felelős hatóság akkreditált vizsgarendszerében eredményes elméleti és gyakorlati vizsga letételével szerezhető.
Az alapfokozatú végzettséget igazoló oklevél kiadásának feltétele a repülőgép-vezető tevékenységre jogosító szakszolgálati engedély megszerzése. A képzés – részben vagy egészében – megszervezhető idegen nyelven is.
13. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi igazgatási (International Public Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: nemzetközi közszolgálati menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Public Service Manager
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetközi és európai közszolgálati
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit
6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit
6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 12 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a közszolgálati intézményrendszer nemzetközi kapcsolataiban, különösen az Európai Unió és az európai országok szerveivel való együttműködésben nemzetközi ügyintézői, szervezői, kapcsolattartói feladatokat hatékonyan ellátni, nemzetközi szervezetekben menedzseri feladatokat végezni.
7.1. Az alapszakon végzettek ismerik:
– a „közös közszolgálati ismeretek” elsajátításával a rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági szakterületek felépítését, szabályozását, működését,
– a magyar államszervezet és közigazgatási szervezetrendszer felépítését, feladatait,
– a nemzetközi közösség közjogi rendszerét, forrásait, elveit, alapvető dokumentumait,
– az Európai Unió intézményrendszerének történetét, szervezetét, működését, hatásköreit,
– az Európai Unió jogrendszerének forrásait, elveit, a jogalkotás és a jogérvényesítés folyamatát,
– az Európai Unió szakpolitikáinak lényegét,
– a nemzetközi biztonságpolitika intézményeit, prioritásait,
– a nemzetközi szervezetek és államik kapcsolatrendszerét,
– a magyar külpolitika rendszerváltás utáni történetét, a magyar diplomácia prioritásait, és a magyar külszolgálat működését,
– a magyar és a régiós külgazdasági kapcsolatrendszert, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb folyamatait,
– a nemzetközi tárgyalások, a hivatalos kommunikáció és protokoll jellemzőit a közszolgálatban,
– más kulturális és politikai régiók karakterét (alapvető országismeret), és interkulturális ismereteket,
– a közszolgálati életpályák jellemzőit,
– a magyar államháztartás és költségvetés rendszerét,
– a közigazgatás információs rendszereit, az állami adatvagyon működését,
– a közszolgálati szervek együttműködésének gyakorlati kérdéseit,
– a közigazgatási, közszolgálati szaknyelvet.
7.2. Az alapszakon végzettek alkalmasak:
– nemzetközi partnerkapcsolatokból, tagságokból, egyéb szervezeti kapcsolatokból következő kötelességek, feladatok, folyamatok értelmezésére, ezek beépítésére a közszolgálati szervezet döntési folyamataiba,
– a nemzetközi kapcsolat kezelésében a munkakörből következő feladatok megfelelő képviseletére, a mandátum értelmezésére, a kapcsolat előnyeinek és kockázatainak felismerésére,
– kormányzati, ágazati és szervezeti szintű stratégiák értelmezésére és végrehajtói szintű érvényesítésére,
– közigazgatási feladat-ellátás szervezésére és végrehajtására,
– hatékony közszolgálati kommunikációra, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására,
– érdemi feladatellátásra a közhatalom gyakorlását megvalósító, valamint a közszolgáltatások biztosításában közreműködő állami és nem állami szerveknél,
– a vezetői döntések előkészítésére és a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre,
– az emberi erőforrás-gazdálkodással, az életpálya-tervezéssel, valamint a közszolgálatban működtetett személyzeti rendszerekkel kapcsolatos alapvető feladatok ellátására,
– a jó állam, a jó kormányzás és a jó közigazgatás elveinek és célkitűzéseinek érvényre juttatására,
– az Alaptörvényből és az európai uniós szabályokból fakadó elvárásoknak megfelelően együttműködni és kommunikálni a lakossággal,
– alapozó ismeretek birtokában nemzetközi közszolgálati mestertanulmányok folytatására.
7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– a közszolgálat iránti elkötelezettség, felelősségteljes, toleráns magatartás, mások véleményének tiszteletben tartása,
– elemzőkészség, problémafelismerő és problémamegoldó készség,
– információfeldolgozási képesség, módszertani tudatosság,
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatali képesség,
– csoportmunkára való alkalmasság, továbbá
– kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra és kapcsolatteremtő képesség.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
8.1. Alapozó ismeretek: 20–40 kredit
– alkotmánytörténeti- és közigazgatás-történeti ismeretek,
– államszervezet, közigazgatási szervezetrendszer,
– államtani alapismeretek,
– alkotmányjogi ismeretek,
– nemzetközi biztonságpolitika,
– közszolgálati életpályák,
– államháztartási, költségvetési gazdálkodás,
– társadalomelméleti és szociológiai alapismeretek,
– közös közszolgálati gyakorlat,
– közgazdasági ismeretek,
– közpénzügyi alapismeretek,
– rendészetelmélet és a rendészeti eszközrendszer,
– hadelmélet és katonai műveletek,
– vezetés- és szervezéselmélet,
– általános politológiai ismeretek.
8.2. Szakmai törzsanyag: 75–95 kredit
– közpolitikai ismeretek,
– közigazgatástani és szervezési ismeretek,
– nemzetközi közjogi alapismeretek,
– az Európai Unió intézményrendszere, az európai integráció története,
– az Európai Unió jogrendszere és közpolitikái,
– nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,
– magyar külpolitikai és külszolgálati ismeretek,
– külgazdasági ismeretek, nemzetközi gazdasági kapcsolatok,
– nemzetközi tárgyalás, kommunikáció, protokoll a közszolgálatban,
– közigazgatási informatika és információs rendszerismeret.
8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 25–45 kredit
– közpolitika-elemzés, statisztika,
– szociális ellátórendszerek és szakpolitikák,
– nemzetpolitika,
– regionális tanulmányok,
– nemzetközi üzleti jog alapjai,
– pályázatírási és közbeszerzési alapismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat:
Az oklevél megszerzésének feltétele 10 hét szakmai gyakorlat elvégzése.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből, amelyek egyike az angol nyelv, államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges.
14. NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi biztonság- és védelempolitikai (International Security and Defence Policy)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Security and Defence Policy Officer
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetközi és európai közszolgálati
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit
6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit
6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan speciális tudással rendelkező nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferensek képzése, akik az alapfokozat és szakképzettségük birtokában elláthatják a védelmi szektor szervezeteinek működtetését, a központi és a helyi közigazgatási intézményekben betölthetnek ilyen jellegű munkakört.
A képzésnek további célja Magyarország regionális, megyei szintű, illetve helyi szervezeteinek a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság – részben a nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó – gyakorlati jellegű feladataira alkalmas tudással és készséggel rendelkező szakemberek kibocsátása, valamint, hogy az alapfokozattal rendelkezők kellő ismerettel rendelkezzenek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási területen belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciák:
– a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;
– a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;
– a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.
7.2. Alapfokozat birtokában a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferensek – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
– a biztonság- és védelempolitika területén jelentkező szakmai kérdések elemzésére, értékelésére;
– a szakterületen a szervezeti feltételek megteremtésére, a szervezési feladatok ellátására;
– a nemzetközi szervezetek konfliktus- és válságkezelő tevékenységében hatékony szerepvállalásra;
– a szakreferensi tevékenységhez magas szintű írásbeli és szóbeli kommunikációra.
7.3. Alapfokozat birtokában a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferensek – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– Magyarország biztonság- és védelempolitikájának megvalósulása érdekében védelmi igazgatási feladatok ellátására;
– a polgári védelem regionális és országos szintű szervezeteiben munkakörök betöltésére;
– a védelmi tervezés és a Magyar Honvédség államigazgatási, közigazgatási és védelmi igazgatási feladatainak végrehajtására;
– magas szintű idegen nyelvi ismeretek birtokában Magyarország és a Magyar Honvédség nemzetközi védelmi és válságkezelő feladatainak ellátására;
– megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően a nemzetközi szervezetekben (NATO, Európai Unió) előadói feladatok végrehajtására, a biztonsági és védelmi kérdésekkel összefüggő munkakörök betöltésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
8.1. alapozó ismeretek: 50–60 kredit
politikaelmélet, politikatörténet, magyar külpolitika története, jogi ismeretek, filozófia és kultúrtörténet, közgazdaságtan, szociológia, informatika, környezetvédelem, pedagógia, közkapcsolatok, földrajzi ismeretek, hadtudományi alapismeretek, hadtörténelem, haditechnikai ismeretek, katonai pszichológia, közszolgálati alapismeretek (a közigazgatási alapvizsga ismeretanyaga);
8.2. szakmai törzsanyag: 100–110 kredit
stratégia, nemzetközi kapcsolatok elmélete, fegyverkezés és fegyverzetellenőrzés, békeműveletek, védelmi szervezetek – polgári védelem, nemzeti és nemzetközi biztonság, globális biztonsági kihívások, biztonságpolitika, vezetés- és szervezéselmélet, nemzetközi intézmények, a környező országok katonai stratégiája, a biztonság geográfiai alapjai, diplomáciatörténet, Európa-tanulmányok, rendvédelmi ismeretek, a magyar biztonságpolitika aktuális problémái.
9. Szakmai gyakorlat:
A hallgatók a gyakorlatot az első és a második tanév után végzik, évente átlagosan 4–5 hét (összesen 8–10 hét) időtartamban.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből – melyből az egyik az angol nyelv – államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
3. melléklet a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez7
MESTERKÉPZÉSEK ÉS MESTERKÉPZÉSBEN, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN SZEREZHETŐ SZAKKÉPZETTSÉGEK JEGYZÉKE
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
1. |
Képzési terület |
Képzési terület angol nyelvű megnevezése |
Felsőoktatási terület |
Felsőoktatási terület |
Mesterképzési szak |
Osztatlan szak |
Mesterképzési szak, osztatlan szak |
Szakképzettség |
Mesterképzésben szerezhető szakképzettség |
EKKR és MKKR szint |
2. |
állam- tudományi |
Science of Public Governance |
államtudományi és közigazgatási |
Science of Public Governance and |
államtudományi |
Science in Public Governance |
államtudományi mester |
Master in Public Governance |
7 |
|
3. |
Public Adminis- tration |
közigazgatási |
Public Administration |
a) okleveles közigazgatási szakértő, közigazgatás- tudományi szakirányon; |
a) Expert of Public Administration with Specialisation in Administrative Science; |
7 |
||||
3a. |
|
|
|
|
kiberbiztonsági |
|
Cyber Security |
okleveles kiberbiztonsági szakértő |
Cyber Security Expert |
7 |
4. |
nemzetközi és európai közszolgálati |
International and European Public Service |
nemzetközi közszolgálati kapcsolatok |
International Public Service Relations |
a) nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon |
a) Expert in International Public Service Specialised in International Public Administration Studies |
7 |
|||
5. |
International Public Service Relations |
International Public Service Relations |
nemzetközi közszolgálati szakértő |
Expert in International Public Service |
7 |
|||||
6. |
európai és nemzetközi igazgatás |
European and International Administration |
okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező |
European and International Administration Expert |
7 |
|||||
6a. |
|
|
|
|
nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia |
|
International Water Governance and Diplomacy |
okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser |
International Water Governance Manager |
7 |
7. |
rendészeti |
Law Enforcement |
rendészeti vezető |
Law Enforcement Management |
okleveles rendészeti vezető |
Law Enforcement Manager |
7 |
|||
8. |
biztonsági szervező |
Security Manager |
okleveles biztonsági szervező |
Security Manager |
7 |
|||||
9. |
kriminalisztika |
Criminalistics (MA) |
a) okleveles kriminalista, rendészeti szakirányon |
a) Certified Criminalist in Law Enforcement Specialisation |
7 |
|||||
10. |
nemzetbiztonsági |
National Security |
nemzetbiztonsági |
National Security Studies |
okleveles nemzetbiztonsági szakértő |
National Security Expert |
7 |
|||
11. |
polgári nemzetbiztonsági |
Civilian National Security Studies |
okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő |
Senior Expert in Civilian National Security |
7 |
|||||
12. |
nemzetközi és európai közszolgálati |
International and European Public Service |
nemzetközi biztonság- és védelempolitikai |
International Security and Defence Policy |
okleveles nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő |
Expert in International Security and Defence Policy |
7 |
|||
13. |
katonai |
Military |
katonai vezetői |
Military Leadership |
okleveles katonai vezető |
Military Leader |
7 |
|||
14. |
katonai üzemeltetés |
Military Maintenance |
okleveles katonai üzemeltető |
Military Maintenance (Technical) Manager |
7 |
|||||
15. |
katonai műveleti logisztika |
Logistics of Military Operations |
okleveles összhaderőnemi logisztikai vezető |
Joint Logistics Leader |
7 |
|||||
16. |
rendészeti |
Law Enforcement |
katasztrófa- védelem |
Disaster Management |
okleveles katasztrófavédelmi vezető |
Certified Disaster Manager |
7 |
A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
1. ÁLLAMTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS
1. A mesterképzési szak megnevezése: államtudományi (Science of Public Governance)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítése: MA)
– szakképzettség: okleveles államtudományi mester
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master in Public Governance
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. rerum politicarum
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi és közigazgatási
5. A képzési idő félévekben: 10 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 80–110 kredit
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 115–130 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–50 kredit
6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit
6.5. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja
– az állam feladatával, szervezetével és működésével kapcsolatos tudást komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezelni tudó, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatot ellátni képes,
– a közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést átfogó ágazati, szakpolitikai költségvetési-gazdasági szemlélettel kezelő,
– a kormányzati modelleket, technikákat, az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket ismerő,
– az államszervezet, az államigazgatás hatékony változásmenedzsmentjére képes,
– az állami tevékenységet összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is szervezni tudó,
– az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi és politikai, gazdasági és emberi tényezők átfogó ismeretének és megismerésének képességével rendelkező
szakemberek felkészítése a közszolgálati életpályára.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az állam intézményrendszerét, alkotmányjogi, közjogi kereteit,
– a közigazgatás jogi és dogmatikai alapkérdéseit,
– a kormányzás hatékonyságának feltételeit, modelljeit, gyakorlati kérdéseit,
– a kormányzati stratégiai tervezés és a fejlesztéspolitikák tapasztalatait,
– az ágazati szakpolitikák tervezésének és érvényesítésének komplexitását,
– a kormányzati és közigazgatási feladatok közgazdasági és közpénzügyi megalapozását,
– a helyi önkormányzás és helyi demokrácia gyakorlatát,
– a szervezeti hatékonyság és teljesítmény fejlesztésének és mérésének hazai és nemzetközi tapasztalatait,
– a közszolgáltatás-szervezés, a közfeladat-ellátás stratégiai-szervezési kérdéseit,
– a közigazgatás-fejlesztés, a hatékonyabb működés tervezési, szabályozási, elemzési, mérési összefüggéseit,
– a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok főbb folyamatait,
– az EU döntési folyamatok és a nemzeti kormányzati intézkedések kapcsolatának komplexitását, jogi és közpolitikai korrelációit,
– a kormányzati, gazdaságpolitikai, versenyképességi és innovációs folyamatok nemzetközi tapasztalatait.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a közérdek, a közszolgálati értékrend érvényesítése érdekében az állami feladatokat komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezelni,
– magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatok ellátására,
– a közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést átfogó ágazati, szakpolitikai költségvetési-gazdasági szemlélettel kezelni,
– a kormányzati modelleket, technikákat alkalmazni,
– az államszervezet, az állami működés hatékony változásmenedzsmentjére,
– az állami működést összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is tervezni és szervezni,
– az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi és politikai, gazdasági és emberi tényezőket komplexen értékelni.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kiemelkedő szervezői, koordinációs készség,
– nyitott gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség,
– jó kommunikációs és együttműködési attitűd, vezetői kommunikációs készség,
– konfliktuselemzésre és konfliktuskezelésre való készség,
– problémafelismerő, elemző és megoldó készség,
– intuíció és módszeresség,
– információ feldolgozási képesség,
– a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység,
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre,
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására,
– empátia az egyes ügyfelek irányában, segítőkészség, esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok jogérvényesítése során.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Alapozó ismeretek: 80–110 kredit
– Államtan
– Államtörténet, közigazgatás-történet
– Politikaelmélet és politikatörténet
– Alkotmánytani alapok
– Jogi fogalomrendszer, jogi logika-dogmatika
– Az állami igazgatás: általános közigazgatási ismeretek
– Szervezés- és vezetéstan
– Rendszerelmélet, folyamatmenedzsment
– Közgazdasági alapismeretek
– Közpénzügyi alapismeretek
– Társadalomelmélet, statisztika
– Pszichológia
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 115–130 kredit
– A magyar állam közhatalmi alapintézményei
– A magyar állam és az alkotmányosság
– A magyar állam és a törvényesség: az igazságszolgáltatás rendszere és joga
– Kormányzástan: modellek, rendszertan
– A magyar állam kormányzása
– Szabályozás, kodifikáció
– Az állami szakpolitikai tervezés és rendszertana
– Az állam működésének hatáselemzése
– Magyar szakigazgatási rendszerek működése
– Közpénzügytan
– Magyar államháztartástan és pénzügyi jog
– Gazdaságpolitika, a magyar gazdaság jogi szabályozása
– A magyar közigazgatás szervezete és működése
– A magyar közigazgatás eljárásrendje, közigazgatási bíráskodás
– A magyar közigazgatás joga
– Elektronikus közszolgáltatások
– Önkormányzás és önkormányzatok
– Közmenedzsment
– A magyar közszolgálati humánpolitika, közszolgálati jog
– Nemzetközi közjog és nemzetközi kapcsolatok
– Az Európai Unió intézményrendszere és közpolitikái
– Az Európai Unió jogrendszere
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
differenciált szakmai ismeretek: 30–50 kredit
– A magyar állam honvédelmi és biztonságpolitikai funkciója
– A magyar állam büntetőpolitikája és rendészeti funkciója
– Az egyes ágazati szakpolitikák elemzése
– A magyar tagállami kapcsolatrendszer az Európai Unióban
– A magyar állam nemzetközi kapcsolatai
– Közszolgálati kommunikáció
– Regionális tanulmányok
– Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
– Európai uniós pénzügytani ismeretek
– Támogatásszervezési (projektmenedzsment) ismeretek
– Szaknyelvi ismeretek.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A magyar államigazgatásban vagy az Európai Unió intézményében teljesített 12 hetes igazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német vagy francia nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
2. KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)
– választható szakirányok:
a) közigazgatás-tudományi szakirány;
b) közigazgatási vezető szakirány;
c) európai és nemzetközi közigazgatási szakirány;
– választható szakirányok angol nyelvű megjelölése:
a) Specialisation in Administrative Science;
b) Specialisation in Public Management;
c) Specialisation in European and International Administration;
– szakképzettség:
a) okleveles közigazgatási szakértő, közigazgatás-tudományi szakirányon;
b) okleveles közigazgatási szakértő, közigazgatási vezető szakirányon;
c) okleveles közigazgatási szakértő, európai és nemzetközi közigazgatási szakirányon;
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Expert of Public Administration with Specialisation in Administrative Science;
b) Expert of Public Administration with Specialisation in Public Management;
c) Expert of Public Administration with Specialisation in European and International Administration.
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi és közigazgatási
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: igazgatásszervező és közigazgatás-szervező alapképzési szak, a közigazgatás-szervező alapképzési szak, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a közigazgatási, rendészeti és katonai, továbbá az államtudományi képzési terület alapképzési szakjai.
5.3. A 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15–25 kredit
7.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40–60 kredit
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz (szakirányhoz) rendelhető kreditek száma: 30–35 kredit
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
7.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit
7.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30% a szakmai gyakorlatot is figyelembe véve
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan, a közszolgálat iránt elkötelezett közigazgatási szakemberek képzése, akik elmélyült közigazgatás-tudományi ismeretek birtokában, alapos közjogi tudással felvértezve, az állam, a gazdaság és a társadalom működésének megértése mellett, a közmenedzsment különböző területein (így különösen a közszolgálati emberi erőforrás menedzsmentben) jártasságot szerezve, a közigazgatási kommunikáció szervezésének, valamint a közigazgatás nemzetközi dimenziói elméletének, változásainak és működési gyakorlatának ismeretében képesek komplex közigazgatási feladatok ellátására, szervezeti és működési problémák felismerésére és hatékony kezelésére, szakirányú területeken speciális feladatellátására.
Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a közpolitikai fejlesztések hazai és nemzetközi modelljeit és megoldásait,
– a közpolitikai döntési folyamatokat, a jogalkotás rendjét,
– a nemzetközi jog főbb szabályait, az Európai Unió és a magyar közpolitika és közjog kapcsolatát,
– a kormányzati rendszereket,
– a kormányzati eszközrendszert és a hatékony közigazgatás-fejlesztés stratégiai eszköztárát,
– a közszolgálat ágazati rendszereinek működési és szabályozási alapvonásait,
– a gazdaságirányítás és a közigazgatás kapcsolatrendszerét,
– a költségvetési jogot és az államháztartás működésének részleteit,
– a közigazgatásban alkalmazott info-kommunikációs rendszerek és adatbázisok felépítését és működését,
– a közigazgatás feletti kontrollrendszereket, részleteiben a közigazgatási bíráskodás modelljeit és hazai működését,
– a közigazgatási szervezetfejlesztés és szervezetirányítás eszközeit,
– a hatékony információ- és kommunikációmenedzsment, valamint az emberi erőforrás-menedzsment eszközeit.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– stratégiai gondolkodásra, az állami és közigazgatási működés jelenségeinek elemzésére,
– közigazgatási és kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre,
– irányítói, vezetői, HR szakértői és egyéb végrehajtói feladatkörök ellátására,
– modern szervezési és kommunikációs technikák alkalmazására,
– szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére,
– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására,
– informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,
– közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére,
– jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására vagy annak megszervezésére,
– közszolgálati személyzeti fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására,
– költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésére és ellenőrzésére,
– nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,
– az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kiemelkedő szervezői, koordinációs készség,
– nyitott gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség,
– jó kommunikációs és együttműködési attitűd, vezetői kommunikációs készség,
– konfliktuselemzésre és konfliktuskezelésre való készség,
– problémafelismerő, elemző és megoldó készség,
– önálló munkavégzésre való alkalmasság,
– intuíció és módszeresség,
– információ feldolgozási képesség,
– a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység,
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre,
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására,
– egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség,
– empátia az egyes ügyfelek irányában, segítőkészség, esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok jogérvényesítése során.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15–25 kredit
– közigazgatás-elméleti és közigazgatási jogdogmatikai ismeretek,
– közigazgatás-tudomány alapjai,
– állam- és jogelméleti ismeretek,
– nemzetközi közjogi kapcsolatokra vonatkozó ismeretek,
– közpolitikai döntéselmélet és jogalkotástani ismeretek,
– összehasonlító közpolitika és közjog.
9.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40–60 kredit
– összehasonlító közigazgatás,
– költségvetési jogi és államháztartási ismeretek,
– gazdasági közigazgatási ismeretek,
– civil jogi ismeretek a közigazgatásban,
– közigazgatási menedzsment ismeretek,
– közszolgálati kommunikációs és infokommunikációs ismeretek,
– hazai és nemzetközi támogatás-menedzsment ismeretek,
– közszolgálati emberi erőforrás-menedzsment ismeretek, közszolgálati etika és integritás,
– közigazgatási informatikai ismeretek, ideértve a kibervédelmi ismereteket is,
– nemzetközi és európai uniós ismeretek.
9.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30–35 kredit differenciált szakmai ismeretek (szakirányok szerint)
a) közigazgatás-tudományi szakirány
– az állam társadalomelmélete,
– közpolitikai elemzés,
– alkotmányelméleti ismeretek,
– alkotmánybíráskodás, közjogi bíráskodás,
– hazai és nemzetközi közigazgatás-tudomány történet,
– állami pénzügyek elmélete,
– kutatáselméleti és kutatás-módszertani ismeretek,
– publikációs és szerkesztési ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
b) közigazgatási vezető szakirány
– stratégiai közigazgatás-fejlesztési ismeretek,
– döntéselmélet és vezetés-elméleti ismeretek,
– vezetői kommunikáció,
– vezetői készségek fejlesztése, vezetői személyiségfejlesztés,
– ágazatirányítás,
– szervezetirányítás, erőforrás-gazdálkodás,
– pénzügyi kormányzási ismeretek,
– szaknyelvi ismeretek.
c) európai és nemzetközi közigazgatási szakirány
– a közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,
– az európai uniós közigazgatási tér fejlődése,
– európai uniós jogharmonizációs ismeretek,
– az európai uniós döntéshozatal, nemzeti és európai uniós kapcsolatok,
– nemzetközi biztonságpolitika,
– az emberi jogok nemzetközi védelme,
– gazdasági integrációs tanulmányok,
– szaknyelvi ismeretek.
9.4. Diplomamunka: 10 kredit
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
6 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.
11. Idegennyelvi követelmények:
A közigazgatás-tudományi szakirányon, valamint a közigazgatási vezető szakirányon a mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú közigazgatási szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat szükséges. Az európai és nemzetközi közigazgatási szakirányon a mesterfokozat megszerzéséhez felsőfokú (C1) komplex közigazgatási szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat szükséges.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– társadalomtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
– állam- és jogtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
– általános (köz)igazgatási ismeretek,
– közpolitikai ismeretek (maximum 10 kredit),
– szakigazgatási ismeretek (maximum 10 kredit),
– pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek (maximum 10 kredit),
– közszolgálati és munkajogi ismeretek (maximum 10 kredit),
– menedzsment ismeretek,
– nemzetközi és európai uniós ismeretek (maximum 10 kredit),
– kommunikációs ismeretek (maximum 10 kredit),
– informatikai alapismeretek (maximum 10 kredit),
– vezetési ismeretek (maximum 10 kredit).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
2/A. KIBERBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: kiberbiztonsági (Cyber Security)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles kiberbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cyber Security Expert
3. Képzési terület: államtudományi, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: –
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az államtudományi osztatlan mesterképzési szak, a bűnügyi igazgatási, a gazdaságinformatikus, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a katasztrófavédelem, a katonai gazdálkodási, a katonai logisztika, a katonai üzemeltetés, a katonai vezetői, a közigazgatás-szervező, a mérnök informatikus, a nemzetbiztonsági, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi igazgatási, a polgári nemzetbiztonsági, a programtervező informatikus és a rendészeti igazgatási alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
6.2. A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek felkészítése, akik a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a külügyi igazgatás területeihez tartozó szervezeteknél vezetői és szakértői munkakörökben képesek a kiberbiztonsági feladatok tervezését, szervezését és irányítását eredményesen végrehajtani. A mesterképzés azokra a kiberbiztonsági kérdésekre, aktuális és jövőbeli kihívásokra fókuszál, amelyekkel az állami és a magánszférának, illetve a társadalomnak egyaránt szembe kell néznie. A hallgatók széles körű ismereteket szereznek a kiberbiztonság elméleti és gyakorlati oldaláról, biztonsági, környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusairól. A differenciált szakmai tananyag elsajátítása során (nemzetközi kapcsolatok a kiberbiztonságban, közszolgálati kiberbiztonság-menedzsment, létfontosságú elektronikus információs rendszerek védelme) alkalmassá válnak szakterületüknek megfelelően kutatási, fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, védelmi problémakörök tudományos igényű elemzésére és következtetések kialakítására. Felkészültségük alapján alkalmassá válnak tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles kiberbiztonsági szakértő
a) tudása
– Ismeri azokat a fontosabb előírásokat a szabályozásokból, melyek a mindennapi munkáját befolyásolják.
– Ismeri a nemzetközi jog alkalmazhatóságát a kibertérben.
– Átlátja, hogy milyen védelmi megoldások vannak a kibertámadás ellen.
– Ismeri a kibertámadás esetén alkalmazandó eljárásokat.
– Ismeri a létfontosságú rendszerelemek fogalmát.
– Átlátja a munkáltatók által meghatározott belső szabályzatok megalkotásának szükségességét az információs rendszerekben tárolt adatok sértetlensége és a rendelkezésre állás tekintetében.
– Tisztában van a nyomozóhatóság feladataival az egyes állami szervezetek, vállalatok és intézményeket érő támadások esetén.
– Átlátja a kibertérrel kapcsolatos diplomáciai, illetve politikai információmegosztás folyamatát, valamint az esetleges válaszlépéseket.
– Tisztában van az információmegosztás folyamatával bűncselekmény felmerülése esetén.
– Ismeri a fedett környezetből történő információgyűjtés eljárásait.
– Tisztában van az emberi tényező szerepével a kibertámadások kivitelezése során.
– Ismeri a kártékony kódok fogalmát és hatásmechanizmusát.
– Tisztában van az állami kibervédelmi rendszerrel.
– Megérti a szervezeti feladatokat a kibervédelemben.
b) képességei
– Képes értelmezni a jogszabályokból eredő követelményeket.
– Képes megszerezni a szervezet vezetőinek támogatását a jogszabályi megfelelőség kiépítéséhez.
– Képes átlátni a kibertér speciális jogállását.
– Képes a szükséges mértékben alkalmazni a kibertérre vonatkozó nemzetközi jogot kibertámadások esetén.
– Képes olyan védelmi intézkedések meghozatalára, melyek segítik a humán fenyegetettségből eredő kockázatok csökkentését.
– Képes olyan technológiai védelmi intézkedések meghozatalára, melyek a cyber kill chain egyes elemeihez kapcsolódnak.
– Képes felmérni a belső munkavállalók jelentette kiberbiztonsági kockázatokat.
– Képes olyan szabályzatok alkotására, melyek a belső munkavállalók jelentette fenyegetések kezelésére vonatkoznak.
– Képes együttműködni a nyomozóhatósággal a kiberbiztonsági eseményeket érintő nyomozások során.
– Képes a szervezeténél keletkezett információkat oly módon megosztani külső szereplővel, hogy az ne sértse saját szervezetének érdekét, de hatékonyan tudja támogatni a külső felet.
– Képes a keletkezett információk megosztásának szükségességével kapcsolatban komplex következtetések levonására.
– Képes átlátni a kibertér aktuális fenyegetéseit.
– Képes támogatni szervezetét a kibervédelmi képességek kialakításában.
– Képes megfelelően támogatni szervezetét és a külső feleket egy kibertámadás kezelésében.
c) attitűdje
– Munkája során figyelembe veszi és alkalmazza a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat.
– Megérti és elfogadja a nemzetközi kiberjog komplexitását, ennek köszönhetően a munkája során törekszik ennek a komplexitásnak a kezelésére.
– A maga komplexitásában tervezi meg az információbiztonsági irányítási rendszert.
– Hatékony lépéseket tesz a kibertámadások megelőzése érdekében, így csökkentve a szervezete kitettségét.
– Kiemelt kockázatként kezeli a belső munkavállalókat, és ennek megfelelően tervezi meg az információbiztonsági folyamatokat.
– Szükség esetén támogatja a külső feleket a szervezeténél keletkezett információk megosztásával.
– Partner abban, hogy se a szervezete, se ő maga ne váljon kibertámadás áldozatává.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan törekszik a kiberbiztonság sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására.
– Önállóan dolgozza fel az új és összetett információkat, problémákat, illetve jelenségeket rendszerszerű és kritikus módon.
– Kezdeményező módon lép fel az alternatív, eredeti megoldások kidolgozásában, bemutatásában és a bonyolult, nem tipikus helyzetekben történő adekvát döntések meghozatalában.
– Vállalja a szakterület, a szakmai praxis módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtását.
– Felelősséget vállal a kiberbiztonság összefüggő ismeretének és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismeretének alapján a szakmai javaslatok kidolgozásában.
– Értékkötelezett módon vesz részt a kibertér komplexitásának és kölcsönhatásainak ismerete által a különböző hivatásrendek feladatainak szervezésében.
– Önállóan és pontosan vesz részt a kiberbiztonsági fenyegetések technológiai, politikai és adminisztratív megoldásában.
– Vállalja a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésének felelősségét.
– Kezdeményezőként dolgozik a technikai és operatív teendők stratégiai célokká való konvertálásában.
– Gyakorlatába beépíti és alkalmazza az e szakterületen folyó kutatások eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Államtudományi, jogi és közigazgatás-szervezési ismeretek (Jogi és közigazgatási ismeretek, A magyar közigazgatás szervezeteinek és szakigazgatási rendszereinek működése, Közmenedzsment, elektronikus közszolgáltatások, Kiberbiztonsági szabályozások és szabványok, Adatvédelem, adatbiztonság): 10–15 kredit
– Információbiztonsági és biztonságszervezési ismeretek (Kockázatértékelés, kockázatmenedzsment, Irányítási rendszerek, Kiberbiztonsági stratégia és vezetés, Információs rendszerek és hálózatok biztonsága, Biztonságtechnika, Incidensmenedzsment): 25–30 kredit
– Nemzetközi tanulmányok és biztonságpolitikai ismeretek (Biztonságpolitika, Kiberdiplomácia, A kibertér aktorai): 10–15 kredit
– Rendészeti szakismeretek (Kiberbűnözés, Hírszerzés a kibertérben, Digitális nyomrögzítés): 10–15 kredit
– Alkalmazott infokommunikációs szakismeretek (Adatbányászat, Biztonsági technológiák alkalmazása, Kriptográfia a közszolgálatban, Biztonsági tesztelés): 10–15 kredit
– Katonai és védelmi szakismeretek (Kiberhadviselés, Létfontosságú rendszerek védelme): 10–15 kredit
– Vezetési és kommunikációs szakismeretek (Vezetéselmélet, Válságmenedzsment és kommunikáció, A kiberbiztonság pszichológiai aspektusai, A kiberbiztonság humán tényezői): 10–15 kredit
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy legalább STANAG 6001 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, amelynek időtartama – egybefüggően – legalább 10 hét, amelyet kifejezetten kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– informatikai ismeretek (30 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika és az adatbázisok és információs rendszerek ismeretkörei, kriptográfia alkalmazása, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatok témakörei;
– államtudományi és társadalomtudományi ismeretek (30 kredit): közigazgatási jog, alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási büntetőjog, közigazgatási rendtartás, alkotmány- és jogtörténet, európai közjog, nemzetközi jog, államtan, közgazdaságtan, szociológia, politológia, pszichológia, vezetés- és szervezéselmélet.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
3. NEMZETKÖZI KÖZSZOLGÁLATI KAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi közszolgálati kapcsolatok
A mesterképzési szak angol nyelvű megnevezése: International Public Service Relations
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség:
a) nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon
b) nemzetközi közszolgálati szakértő, biztonsági tanulmányok szakirányon
c) nemzetközi közszolgálati szakértő, rendészeti tanulmányok szakirányon
d) nemzetközi közszolgálati szakértő, Európa-tanulmányok szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Expert in International Public Service Specialised in International Public Administration Studies
b) Expert in International Public Service Specialised in Security Studies
c) Expert in International Public Service Specialised in Policing Studies
d) Expert in International Public Service Specialised in European Studies
– választható szakirányok:
a) nemzetközi közigazgatási tanulmányok
b) biztonsági tanulmányok
c) rendészeti tanulmányok
d) Európa-tanulmányok
– választható szakirányok angolul:
a) International Public Administration Studies
b) Security Studies
c) Policing Studies
d) European Studies.
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetközi és európai közszolgálati
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán, mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a Magyarországon akkreditált vagy azzal egyenértékű főiskolai képzésben, egyetemi képzésben, alapképzési szakon, mesterképzési szakon szerzett felsőfokú végzettség.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 7–15 kredit
7.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32–37 kredit
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 25–40 kredit
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 14 kredit
7.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit
7.6. Szakmai gyakorlat: 15 kredit
7.7. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30%
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi és az európai uniós szervezeteknél, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.
8.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait,
– az Európai Unió politikáit, illetve közjogi és intézményi rendszerét,
– a nemzetközi rendszer működésének regionális dimenzióit,
– a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét,
– a közigazgatási, rendészeti, katonai terület alapvető nemzetközi ismeretköreit,
– a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét,
– a magyar kül- és biztonságpolitikát, fejlődésének irányait,
– a biztonsági rendszer stratégiai tervezését és elemzését,
– a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit,
– a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit, továbbá
– a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és formálására,
– a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára,
– integrált ismeretek széles körű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken,
– a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére,
– a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre,
– az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre,
– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására, továbbá
– végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– a közszolgálat iránti elkötelezettség, felelősségteljes, toleráns magatartás, mások véleményének tiszteletben tartása,
– elemzőkészség, problémafelismerő és problémamegoldó készség,
– információ-feldolgozási képesség, módszertani tudatosság,
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatali képesség,
– csoportmunkára való alkalmasság, továbbá
– kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra és kapcsolatteremtő képesség.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. A már megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 7–15 kredit
– közjogi és közigazgatási ismeretek,
– nemzetközi közszolgálati kapcsolatok jogi, politikai és gazdasági dimenziói,
– nemzetközi politikai gazdaságtan,
– nemzetközi szervezetek.
9.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 32–37 kredit
– nemzetközi és európai kormányzati és közszolgálati modellek, döntéshozatali eljárások,
– európai uniós közpolitika és közjog,
– regionális tanulmányok, az Európai Unió globális szerepe,
– biztonsági tanulmányok,
– magyar külpolitika és külszolgálat,
– diplomáciai kapcsolatok joga,
– a rendészet, rendvédelem nemzetközi kapcsolatai,
– vezetés- és szervezéselmélet,
– protokoll és tárgyalástechnika,
– a diplomáciában elvárt jelentéskészítő munka minőségi feltételei és gyakorlata (magyar és angol nyelven).
9.3. Differenciált szakmai ismeretek: 25–40 kredit
a) Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon:
– összehasonlító közigazgatástan,
– közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,
– az európai uniós közigazgatási tér fejlődése,
– az európai uniós jogharmonizáció,
– az európai uniós döntéshozatal, nemzeti és európai uniós kapcsolatok,
– külügyi igazgatás és konzuli ismeretek,
– külgazdasági kapcsolatok,
– nemzetközi közjog és alapjogvédelem.
b) Biztonsági tanulmányok szakirányon:
– 21. századi biztonsági kihívások,
– biztonságelméletek,
– katonai diplomácia,
– nemzetközi biztonsági szervezetek,
– az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája,
– nemzetközi és hadijog,
– stratégiai tanulmányok,
– nemzetközi és hazai válságkezelés,
– államépítés és nemzetközi kapcsolatok,
– regionális biztonság.
c) Rendészeti tanulmányok szakirányon:
– rendészet és rendészeti közigazgatás,
– rendészeti szervek vezetési és irányítási rendszere,
– nemzetközi és európai rendészeti együttműködés,
– nemzetközi bűnügyi együttműködés,
– a szabadság, biztonság és jog térsége,
– az európai határrendészeti együttműködés,
– európai rendőrségi képzési együttműködés,
– a migráció.
d) Európa-tanulmányok szakirányon:
– az Európai Unió jogrendszere,
– az Európai Unió alapintézményeinek működése és kooperációja, az EU döntéshozatalának működési rendje,
– az Európai Unió közigazgatási szabályrendszere,
– az európai uniós tagországok európai uniós ügyekért felelős közigazgatási rendszerei,
– az európai integráció története és legfontosabb politikai vívmányai,
– az Európai Unióban való nemzeti érdekérvényesítés mechanizmusa,
– a gazdasági integráció fejlődése, a Gazdasági és Monetáris Unió, euró,
– az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája, Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Unió nemzetközi segélypolitikája, az Európai Unió kereskedelempolitikája,
– az Európai Unió bel- és igazságügyi politikája, vízum- és bevándorlási politikája,
– az Európai Unió diplomáciában és az Európai Unió intézményeiben elvárt jelentéskészítő munka (magyar és angol nyelven),
– az EPSO vizsga követelményei.
9.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma minimálisan: 14 kredit
– a magyar külpolitika és diplomácia aktuális kérdései,
– kisebbségi jogok és esélyegyenlőség,
– közszolgálati és civil kapcsolatok,
– politikai erőszakformák,
– katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése,
– adó- és vámszervek nemzetközi együttműködése,
– informatikai biztonság,
– az Európai Unió gazdaságpolitikai reformja, a gazdasági válságkezelés politikai következményei,
– a többéves költségvetési keret (MFF) és az Európai Unió éves költségvetése,
– az Európai Unió agrár-, regionális és támogatáspolitikája,
– európai uniós pályázati ismeretek,
– európai uniós versenypolitika, közbeszerzés,
– európai uniós szakpolitikák (környezetvédelmi, klíma- és energiapolitika),
– speciális idegen nyelvi képzés (francia, német, spanyol, orosz, kínai, arab és egyéb nyelvek).
Továbbá a hallgatók – szabadon választott tárgyként – felvehetik a más szakirányokhoz tartozó tárgyakat is.
9.5. Diplomamunka: 12 kredit
9.6. Szakmai gyakorlat: 15 kredit
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A képzés negyedik szemeszterében kerül végrehajtásra a szakmai gyakorlat – 12 hét.
11. Idegen nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert angol felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány mellett egy államilag elismert komplex legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve okirat szükséges.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– politikatudományi ismeretek,
– nemzetközi jogi és közjogi ismeretek,
– az Európai Unióra és a nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,
– stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek,
– hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek,
– szociológia,
– pszichológia,
– filozófia,
– antropológia,
– közjogtudomány,
– alkotmánytan,
– közigazgatástan,
– közpolitika,
– gazdasági jog,
– közgazdaságtan,
– makro- és mikroökonómia, vállalatgazdaságtan,
– pénzügytan,
– politikai gondolkodás, politikatörténet,
– nemzetközi tanulmányok,
– társadalomtudományi alapismeretek,
– jogtudományi ismeretek, igazgatástörténeti ismeretek, (alkotmány- és közigazgatás-történet),
– általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei),
– szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra),
– pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástan alapismeretek),
– közszolgálati és munkajogi ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
Különleges esetben a szakfelelős a kreditátviteli bizottság javaslata alapján dönthet egyéb ismeretkörök befogadásáról, kreditjeinek elismeréséről.
4. INTERNATIONAL PUBLIC SERVICE RELATIONS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: International Public Service Relations
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség magyarul: nemzetközi közszolgálati szakértő
– szakképzettség angolul: Expert in International Public Service
3. Képzési terület: államtudományi (Training fields: Science of Public Governance)
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetközi és európai közszolgálati
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok (The degree courses acknowledged as eligible inputs of the MA training):
5.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán, mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség. (Degree courses acknowledged without further precondition: degree obtained in any college or university degree course at BA or MA level at the National University of Public Service or any of its legal predecessors.)
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a Magyarországon akkreditált vagy azzal egyenértékű főiskolai képzésben, egyetemi képzésben, alapképzési szakon, mesterképzési szakon szerzett felsőfokú végzettség. (Any degree obtained in any college or university degree course accredited in Hungary or equivalent at BA or MA level can be taken into account with priority as acknowledged input on the basis of completing the credits specified in section 12.)
6. A képzési idő félévekben: 3 félév (Training duration: 3 semesters)
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit (The number of credits necessary for obtaining the MA degree: 90 credits.)
7.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 7–15 kredit (The number of credits that can be allocated to the basic knowledge: 7–15 credits)
7.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20–50 kredit (The number of credits that can be allocated to the core professional material: 20–50 credits)
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 24–35 kredit (The number of credits that can be allocated to the differentiated professional material/specialisation: 24–35 credits)
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit (The minimum number of credits that can be allocated to the optional elected course units: 6 credits)
7.5. Szakmai gyakorlat: 12 kredit (Professional practical training: 12 credits)
7.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30% (The share of practical knowledge: (according to the institution’s curriculum, at least: 30%).
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák (The training objective of the master degree course, the professional competences to be obtained):
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi és az európai uniós szervezeteknél, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására. (The aim of the training is to train experts capable of performing duties related to international relations at international and EU instituions, in the domestic central and regional public administration, in the foreign affairs, defence and law enforcement administration.)
8.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik (Graduates of the master degree course shall know):
– a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait, (the historical, legal and political aspects of international public service relations,)
– az Európai Unió politikáit, illetve közjogi és intézményi rendszerét, (the policies of the European Union as well as its public law and institutional system,)
– a nemzetközi rendszer működésének regionális dimenzióit, (the regional dimensions of the international system’s operation,)
– a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét, (the international and domestic systems of handling crisis situations,)
– a közigazgatási, rendészeti, katonai terület alapvető nemzetközi ismeretköreit, (the fundamental ideas of the public administration, law enforcement and military areas,)
– a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét, (the system of international relations of the Hungarian State and public administration,)
– a magyar kül- és biztonságpolitikát, fejlődésének irányait, (Hungarian foreign and security policies and their development trends,)
– a biztonsági rendszer stratégiai tervezését és elemzését, (the strategic planning and the analysis of the security system,)
– a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit, (the domestic and international connections of law enforcement and policing,)
– a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit, továbbá (the international models of public service systems, and)
– a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet. (the professional vocabulary necessary for performing the duties.)
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: (Graduates of the master degree course shall be capable of:)
– a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és formálására, (interpreting and forming international and european integration and decision-making processes,)
– a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára, (the preparation and the making decisions in the international public service relations,)
– integrált ismeretek széles körű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken, (the widescale application of integrated knowledge in the complex areas of public administration, law enforcement and defence,)
– a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére, (analysing and assessing the security challenges, threats and risks,)
– a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre, (participating in the work of international organisations and institutions,)
– az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre, (participating in domestic and European public policy and codification processes,)
– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására, továbbá (handling conflict situations, applying successful negotiation and cooperation techniques, and)
– végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására (fulfilling implementing and executive tasks).
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek: (The skills and competencies necessary for practising the qualification:)
– a közszolgálat iránti elkötelezettség, felelősségteljes, toleráns magatartás, mások véleményének tiszteletben tartása, (commitment to public service, responsible and tolerant behaviour, respecting the opinions of others,)
– elemzőkészség, problémafelismerő és problémamegoldó készség, (ability to identify, analyse and solve problems,)
– információ-feldolgozási képesség, módszertani tudatosság, (ability to process information, consciousness in methodology,)
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatali képesség, (proactivity, taking personal responsibility, decision-making ability,)
– csoportmunkára való alkalmasság, továbbá (ability to work in teams, and)
– kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra és kapcsolatteremtő képesség (communication skills, conduct, contact-building skills).
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök (The decisive fields of knowledge with regard to the master-degree and the qualification):
9.1. A már megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 7–15 kredit (Basic fields of knowledge expanding the knowledge already obtained and necessary for the master-degree: 7–15 credits)
– közjogi és közigazgatási ismeretek, (public law and public administration,)
– nemzetközi közszolgálati kapcsolatok jogi, politikai és gazdasági dimenziói, (the legal, political and economic dimensions of international public service relations,)
– nemzetközi politikai gazdaságtan, (international political econonics,)
– nemzetközi szervezetek. (international organisations.)
9.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20–50 kredit (The obligatory fields of knowledge of the professional core material: 20–50 credits)
– nemzetközi és európai kormányzati és közszolgálati modellek, döntéshozatali eljárások, (international and European governmental and public service models, decision-making procedures,)
– európai uniós közpolitika és közjog, (public policy and public law of the European Union,)
– regionális tanulmányok, az Európai Unió globális szerepe, (regional studies, the global role of the EU,)
– biztonsági tanulmányok, (security studies,)
– magyar külpolitika és külszolgálat, (Hungarian foreign policy and foreign service,)
– diplomáciai kapcsolatok joga, (the law of diplomatic relations,)
– a rendészet, rendvédelem nemzetközi kapcsolatai, (the international relations of law enforcement and policing,)
– vezetés- és szervezéselmélet, (the theory of management and organisation,)
– protokoll és tárgyalástechnika, (protocol and negotiation techniques,)
– a diplomáciában elvárt jelentéskészítő munka minőségi feltételei és gyakorlata (magyar és angol nyelven). (quality criteria and the practice of reporting work in diplomacy).
9.3. Differenciált szakmai ismeretek: 24–35 kredit a következő ismeretkörökből: (Differentiated professional fields of knowledge: 24–35 credits from the following fields of knowledge:)
– biztonságelméletek (security theories)
– biztonságpolitikai szempontból jelentős nemzetközi szervezetek (significant international organisations in terms of security policy)
– az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája (the common security and defence policy of the EU)
– a fegyveres erő alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi jogi kérdések (questions of international law related to the application of armed force)
– nemzetközi és magyar válságkezelés, államépítés és nemzetközi kapcsolatok (international and Hungarian crisis management, State building and international relations)
– migráció és biztonság (migration and security)
– az európai integráció, európai szervezetek (the European integration, European organisations)
– az Európai Unió intézményrendszere, jogrendszere és döntéshozatali mechanizmusai (the institutional and legal system of the EU, decision-making mechanisms)
– az európai integrációs szervezetek hatása a közigazgatásra – az európai uniós közigazgatási tér fejlődése (the effect of European integration organisation on public administration – the development of the EU’s public administration space)
– a szabadság, a biztonság és jog térsége (the area of freedom, security and justice)
– a gazdasági integráció fejlődése, a Gazdasági és Monetáris Unió, az Euro (the development of the economic integration, the Economic and Monetary Union, the Euro)
– az Európai Unió mint globális szereplő. (the EU as a global player.)
9.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma minimálisan: 6 kredit (The minimum number of credits that can be allocated to the course units to be elected optionally: 6 credits)
– a magyar külpolitika és diplomácia aktuális kérdései, (actual questions of the Hungarian foreign policy and diplomacy)
– kisebbségi jogok és esélyegyenlőség, (minority rights and equal opportunities)
– közszolgálati és civil kapcsolatok, (public service and civil relations)
– politikai erőszakformák, (forms of political violence)
– katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése, (international cooperation of disaster management organs)
– adó- és vámszervek nemzetközi együttműködése, (international cooperation of tax and customs organs)
– informatikai biztonság, (IT security)
– az Európai Unió gazdaságpolitikai reformja, a gazdasági válságkezelés politikai következményei, (the economic policy reform of the EU, the political consequences of managing the economic crisis)
– a többéves költségvetési keret (MFF) és az Európai Unió éves költségvetése, (the multiannual financial framework (MFF) and the annual budget of the EU)
– az Európai Unió agrár-, regionális és támogatáspolitikája, (the EU’s agricultural, regional and support policies)
– európai uniós pályázati ismeretek, (EU grants)
– európai uniós versenypolitika, közbeszerzés, (competition policy of the EU, public procurements)
– európai uniós szakpolitikák (környezetvédelmi, klíma- és energiapolitika), [EU policies (environmental, climate and energy policies)]
– speciális idegen nyelvi képzés (francia, német, spanyol, orosz, kínai, arab és egyéb nyelvek). [special foreign language training (French, German, Spanish, Russian, Chinese, Arabic and other languages)].
Továbbá a hallgatók – szabadon választott tárgyként – felvehetik a más szakirányokhoz tartozó tárgyakat is. (The students may also take – as optional elective subjects – the course units that belong to other specialisations.)
9.5. Szakmai gyakorlat: 12 kredit (Professional practical training: 12 credits).
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: (Requirements of the professional practical training connected to the training:)
A mesterképzési szak harmadik szemeszterében kerül végrehajtásra a 4 hetes szakmai gyakorlat. (The professional practical training of 4 weeks shall be implemented in the third semester of the master degree course.)
11. Idegen nyelvi követelmények: (Foreign language requirements:) –
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: (Conditions of admission to the master-degree training)
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: (At least 60 credits should be acknowledgable for the student on the basis of his or her earlier studies by comparing the knowledge acquired in the following knowledge fields:)
– politikatudományi ismeretek, (political science studies)
– nemzetközi jogi és közjogi ismeretek, (international law and international public law studies)
– az Európai Unióra és a nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek, (studies related to the EU and international organisations)
– stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek, (strategic and security policy studies)
– hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek, (military history and military sciences studies)
– szociológia, (sociology)
– pszichológia, (psychology)
– filozófia, (philosophy)
– antropológia, (antropology)
– közjogtudomány, (public law studies)
– alkotmánytan, (constitutional studies)
– közigazgatástan, (public administration studies)
– közpolitika, (public policy)
– gazdasági jog, (economic law)
– közgazdaságtan, (economics)
– makro- és mikroökonómia, vállalatgazdaságtan, (macro-and microeconomics, business economics)
– pénzügytan, (basics of finance)
– politikai gondolkodás, politikatörténet, (political theory, political history)
– nemzetközi tanulmányok, (international studies)
– társadalomtudományi alapismeretek, (basic studies of social sciences)
– jogtudományi ismeretek, igazgatástörténeti ismeretek, (alkotmány- és közigazgatás-történet), [studies of legal science, administration history studies (constitutional and public administration history)]
– általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei), [general administrative studies (organisation of public administration, the basis institutions of public administrative law)]
– szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra), [administrative branches studies (the system of administrative branches in particular international administration)]
– pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástan alapismeretek), [financial law and finances studies (domestic and international tax law, international finances, basic state finances studies)]
– közszolgálati és munkajogi ismeretek, (public employment and labour law studies)
– általános igazgatási ismeretek, (general administration studies)
– szakigazgatási ismeretek, (special administration studies)
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek, (financial-economic studies)
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. (As the entry requirement to the master-degree training, the student should have at least 30 credits in the above mentioned fields of knowledge.) A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. (The missing credits shall be obtained parallel with the master-degree training in accordance with the studies and exams regulations of the higher education institution.)
Különleges esetben a szakfelelős a kreditátviteli bizottság javaslata alapján dönthet egyéb ismeretkörök befogadásáról, kreditjeinek elismeréséről. (In special cases the person responsible for the degree course may – upon the proposal of the credit transfer committee – decide on acknowledging and accepting the credits of other fields of knowledge.)
5. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi igazgatás (European and International Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Administration Expert
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetközi és európai közszolgálati
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a jogi, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület igazgatási és rendészeti képzési ágának alapképzési szakjai, az államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási, valamint rendészeti alapképzési szakjai, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, továbbá a korábbi jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakjai.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: politológia, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület katonai képzési ágának szakjai, az államtudományi képzési terület katonai szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágának alapképzési szakjai.
5.3. A 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12–18 kredit
7.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 75–85 kredit
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 8–12 kredit
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
7.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit
7.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a szervezési és irányítási szakismereteket;
– a nagyvállalatok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolattartás fontosabb elemeit;
– az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási, továbbá jogszabály-nyilvántartó rendszereket;
– a nemzetközi tárgyalásokhoz, illetve kapcsolattartáshoz szükséges protokolláris viselkedéskultúrát és tárgyalástechnikát;
– az európai és nemzetközi kapcsolatrendszer szakmai ismeretanyagát;
– az Európai Unió támogatási és pályázati rendszerét, az egyes uniós pályázatok gyakorlati megvalósításának menetrendjét;
– a hatósági eljárások Európában alkalmazott legfontosabb szabályait;
– az európai és nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott munkanyelvek legalább egyikét tárgyalóképes szinten.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a nemzetközi szervezetek – különös tekintettel az Európai Unió szervezeteinek – munkájában való részvételre,
– nemzetközi, illetve európai vonatkozású döntések előkészítésére,
– nemzetközi tárgyalások előkészítésére és megszervezésére,
– nemzetközi tárgyalásokon való (idegen nyelven történő) részvételre,
– külkapcsolatokat gondozó szervezetek, szervezeti egységek munkájának megszervezésére és vezetésére, továbbá e szervezetek, szervezeti egységek nemzetközi képviseletére,
– hatósági eljárások lefolytatására,
– nemzetközi vállalatokban és a külföldi kapcsolatokkal rendelkező magánigazgatási szférában szervezési és irányítási feladatok ellátására,
– az európai és a hazai jogalkotó és kodifikációs (szabályozó) munkában való részvételre,
– hatósági eljárás lefolytatására,
– szervezeti egységek irányítására, humánerőforrás-gazdálkodási feladatok megtervezésére és irányítására,
– az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási és kommunikációs rendszerek alkalmazására,
– nemzetközi vonatkozású szakmai kapcsolattartásra, levelezésre és tárgyalásra.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– megfelelő kommunikációs ismeretek és kapcsolatteremtő képesség,
– viselkedési kultúra,
– a nemzetközi kapcsolatok fontosságához és sajátosságaihoz igazodó fokozott felelősségtudat.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 12–18 kredit
politikatudományi ismeretek, az európai alkotmánytörténet és közigazgatás történetének ismerete, összehasonlító alkotmánytani ismeretek, a világ nagy térségeinek gazdasági, politikai, társadalmi jellemzőinek ismerete, kommunikációs alapismeretek;
9.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 75–85 kredit
– közigazgatási és pénzügyi ismeretek: összehasonlító és európai közigazgatási jog, ezen belül regionális igazgatás és területi önkormányzati rendszerek az Európai Unió tagállamaiban, európai uniós és összehasonlító közigazgatási eljárásjog, közszolgálati jog és közszolgálati rendszerek az Európai Unióban és az egyes tagállamokban, a kelet-közép európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlítása, a külügyi igazgatás különös szabályai, valamint közpénzügyek és államháztartás az Európai Unióban,
– Európai Uniós ismeretek: az Európai Unió döntéshozatali eljárása és egyes szakpolitikái, továbbá az Európai Unió támogatási és pályázati rendszere, valamint az európai közigazgatási büntetőjog ismeretanyaga,
– nemzetközi köz- és magánjogi ismeretek: univerzális és regionális nemzetközi szervezetek, külügyi igazgatás és a diplomáciai, valamint a konzuli kapcsolatok joga, az emberi jogok nemzetközi védelme, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő ismeretanyag,
– kommunikációs ismeretek: kultúraközi kommunikáció, a nemzetközi tárgyalások menedzsmentje, tárgyalástechnika és protokoll (az idegen nyelvi felkészítő tárgyak a szabadon választható tantárgyak körébe tartoznak),
– szervezéstani ismeretek: menedzsment-ismeretek a közcélú szervezetek vonatkozásában, európai uniós projektmenedzsment;
9.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 18–22 kredit
– differenciált szakmai ismeretek: 8–12 kredit
a kisebbségek jogai, az esélyegyenlőség biztosításának nemzetközi eszközrendszere, a külkereskedelemre vonatkozó ismeretek, a nemzetközi versenyjog, a migráció problémái;
– diplomamunka: 10 kredit.
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.
11. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy kínai vagy japán vagy orosz nyelvből, legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges. A felsőfokú (C1) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány helyett elfogadható az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy kínai vagy japán vagy orosz nyelvből egy államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány és egy másik, a képzési területnek megfelelő (fent megjelölt) idegen nyelvből tett legalább középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek);
– igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi ismeretek; nemzetközi ismeretek (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós ismeretek (az Európai Unió története, szervezete, európai uniós közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs ismeretek (idegen nyelvi ismeretek);
– továbbá legalább egy idegen nyelvből legalább középfokú (B2) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
5/A. NEMZETKÖZI VÍZPOLITIKA ÉS VÍZDIPLOMÁCIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia (International Water Governance and Diplomacy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Water Governance Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán vagy mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. A szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
6.2. A diplomamunka készítéshez rendelt kreditérték: 5 kredit
6.3. Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 0312
8. A mesterképzési szak képzési célja, a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, az európai uniós és a hazai vízügyi szervezeteknél nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
Az okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser
a) tudása
– Ismeri a nemzetközi vízügyi kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait.
– Ismeri az Európai Unió vízügyi politikáját, illetve intézményi rendszerét.
– Ismeri a nemzetközi vízügyi rendszer működésének regionális dimenzióit.
– Átlátja a vízdiplomácia összefüggéseit.
– Átlátja a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét.
– Ismeri a vízgazdálkodás összefüggéseit.
– Tisztában van a vízügyi terület alapvető nemzetközi ismeretköreivel.
– Átlátja a magyar állam és államigazgatás nemzetközi vízügyi kapcsolatrendszerét.
– Ismeri a magyar nemzeti vízstratégia fejlődésének irányait.
– Átlátja a vízgazdálkodás hazai és nemzetközi összefüggéseit.
– Ismeri a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.
b) képességei
– Képes a vízgazdálkodás témakörét integráltan kezelni.
– Képes a nemzetközi, illetve európai vízpolitikai folyamatok értelmezésére és formálására.
– Képes a vízdiplomáciai döntések előkészítésére és meghozatalára.
– Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására nemzetközi vízügyi területeken.
– Képes a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre.
– Képes konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására.
– Képes végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.
c) attitűdje
– Elkötelezett a vízügy iránt, felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.
– Elemzőkészség, problémafelismerő és problémamegoldó készség jellemzi.
– Információ-feldolgozási készség, módszertani tudatosság jellemzi.
– Kezdeményezőkészség, személyes felelősségvállalás jellemezi, döntéshozatali képességgel rendelkezik.
– Alkalmas a csoportmunkára.
– Magas fokú kommunikációs és kapcsolatteremtő készség és viselkedéskultúra jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan törekszik a vízpolitika és vízdiplomácia sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására.
– Önállóan dolgozza fel az új és összetett információkat, problémákat, jelenségeket rendszerszerű és kritikus módon.
– Vállalja a szakterület módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtását.
– Felelősséget vállal a vízpolitikával és vízdiplomáciával összefüggő ismeretének és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismeretének alapján a szakmai javaslatok kidolgozásában.
– Kezdeményező módon lép fel a bonyolult, nem tipikus helyzetekben történő adekvát döntések meghozatalában.
– Kezdeményezőként dolgozik a technikai és operatív teendők stratégiai célokká való konvertálásában.
– Gyakorlatába beépíti és alkalmazza az e szakterületen folyó kutatások eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői:
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Vízügyi ismeretek (Bevezetés a hidrológiába, Víz az antropocén korában: a globális vízválság és hatásai, Integrált vízgazdálkodás, Vízgyűjtő-gazdálkodás) (15–40 kredit)
– Vízpolitikai alapismeretek és konfliktuskezelés (Általános vízpolitikai ismeretek, Döntéstámogató eszközök, Közgazdaságtan, Kommunikáció és vízügyi konfliktuskezelés és -megelőzés) (12–25 kredit)
– Jogi ismeretek (Bevezetés a vízjogba, Nemzetközi vízjog, Az Európai Unió vízügyi politikája és szabályozása) (15–35 kredit)
– Nemzetközi vízpolitikai ismeretek (A vízpolitikai irányítás alapvető kérdései, A nemzetközi vízpolitika alapvető kérdései, A nemzetközi vízpolitikai irányítás intézményei, Víz az Egyesült Nemzetek Szervezetében, Magyarország nemzetközi vízügyi kapcsolatai, együttműködései) (20–45 kredit)
– Nemzetközi konfliktuskezelés és diplomáciai alapismeretek (Konfliktus és együttműködés elméletei, Nemzetközi konfliktuskezelés intézményei, Diplomáciai alapismeretek, Konfliktuskezelés és kommunikáció, A vízügyi konfliktusmegelőzés és -kezelés) (9–20 kredit)
9.2. Idegen nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat időtartama – egybefüggően – legalább 4 hét, amelyet kifejezetten vízpolitikával, illetve vízdiplomáciával foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján, az alábbi ismeretkörökben:
– politikatudományi, jogi, műszaki, vízgazdálkodási, gazdasági, természettudományi, társadalomtudományi ismeretek, nemzetközi tanulmányok.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
9.5. A képzést megkülönböztető speciális jegyek:
A képzés kizárólag angol nyelven folyik.
6. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: rendészeti vezető (Law Enforcement Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles rendészeti vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Law Enforcement Manager
– választható specializációk: rendészet elméleti, csapatszolgálati, értékelő-elemző, szervezett bűnözés elleni (Specialisation in Law Enforcement Theory, in Squad Operations, in Evaluation and Analysis, in Combating Organised Crime)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a határrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügynyomozói és a vámigazgatási, közbiztonsági, állambiztonsági, vámnyomozói főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi igazgatási és a rendészeti igazgatási alapképzési szakok.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: igazgatásszervezői, közigazgatás-szervező, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási, határrendészeti és védelmi vezetői.
5.3. A 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20–25 kredit
7.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 51–61 kredit
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 33–38 kredit
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
7.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit
7.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40%
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismereteik birtokában képesek közép- és felsővezetői munkakörök ellátására az igazságügyi, az önkormányzati és pénzügyi ágazat, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a civil biztonság területén. A végzettek alkalmasak a rendészeti vezetői feladatok hatékony megoldására nemzetközi együttműködési keretben is, továbbá tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:
– rendészettudományi, a rendészet elméletét megalapozó ismeretek;
– nemzetközi összehasonlító rendészeti és kriminalisztika ismeretek;
– integrált társadalomtudományi, kommunikációs, statisztikai, tudományos kutatás-módszertani ismeretek;
– problémamegoldó technikai és szaknyelvi ismeretek;
– biztonságpolitikai, rendészeti és rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendészeti technikai ismeretek;
– vezetési és szervezéselméleti, pszichológiai és pedagógiai, humánerőforrás-gazdálkodási, minőségbiztosítási ismeretek;
– gazdálkodási és logisztikai ismeretek;
– munkajogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi, a nemzetközi bűnügyi és rendészeti szervek együttműködésére vonatkozó jogi ismeretek;
– a rendészet szervezeti feladat- és hatásköri rendszere, jogi szabályozása, állami-közigazgatási kontextusa, társadalmi beágyazottsága, a rendészeti tevékenység kontrollmechanizmusa, a rendészet közösségi modellje;
– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban;
továbbá rendészet elméleti specializáción:
rendészetelmélet, a rendészeti rendszerek, a nemzetközi rendészeti együttműködés, a magánbiztonság, az idegenrendészet elmélete és a rendészettudomány története;
továbbá csapatszolgálati specializáción:
tömegrendezvények biztosításának jogi és technikai háttere, az integrált és speciális rendészeti műveletek, kooperáció és team-munka speciális vonatkozásai, törzsek működése, a műveletek megtervezése, megszervezése és vezetése;
továbbá értékelő-elemző specializáción:
az elemző-értékelő tevékenység kialakulása, a stratégiai tervező munkára gyakorolt hatása, az elemzés-értékelés helye, szerepe, jogi keretei a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vonatkozásában; bűnelemzés, az elemző-értékelő munka szintjei, szervezeti sajátosságai, az elemző-értékelő tevékenység folyamata, módszerei és eljárásai, a stratégiai és operatív bűnelemzésben felhasználható eszközök, számítógépes rendszerek;
továbbá szervezett bűnözés elleni specializáción:
a szervezett bűnözés nemzetközi és hazai története, jogi keretei, a szervezett bűnözés elleni nyílt és titkos nyomozást támogató, illetve döntést segítő bűnügyi adatkezelési és elemzési módszerek, eljárások. Elméleti és gyakorlati ismeretek a titkos információgyűjtés specialitásairól, gyakorlati alkalmazásáról.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a rendészettudomány területén kutatási feladatok végzésére, a doktori képzésbe történő belépésre,
– döntéshozó és döntés-előkészítő feladatok ellátására,
– informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,
– nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,
– döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzésre és megoldáselemzésre,
– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazásra,
– irányítói és végrehajtói feladatkörök ellátására,
– a belügyi, a pénzügyi és az igazságügyi ágazat, valamint az ezekhez tartozó rendészeti testületek, továbbá polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a civil biztonsági szféra körében rendészeti beosztásokban közép- és felső szintű vezetői feladatok ellátására,
– a rendészet területén a szakmai követelményeknek leginkább megfelelő menedzser szemléletű vezetési és irányítási eszközök használatára, ideértve a korszerű vezetési technikákat és szervezési megoldásokat,
– a rendészet területén érvényesülő nemzetközi tendenciák ismeretében rendészeti együttműködésre.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kreativitás, rugalmasság,
– jó kommunikációs és együttműködési attitűd,
– problémafelismerő és megoldó készség, határozottság,
– intuíció és módszeresség,
– információfeldolgozási képesség,
– környezettel szembeni érzékenység,
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges pozitív hozzáállás,
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás,
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20–25 kredit
rendészettudományi és nemzetbiztonsági ismeretek, bűnmegelőzési, közszolgálati, rendészeti igazgatási jogi, integrált társadalomtudományi ismeretek, informatikai ismeretek.
9.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 51–65 kredit
biztonságpolitika, rendészeti és rendészeti igazgatási, rendészeti szervek működésének jogi alapjai, nemzetközi bűnügyi együttműködés, pedagógiai és pszichológiai ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, rendészeti tevékenységek vezetése, a rendészeti szervek gazdálkodása, nemzetközi rendészeti együttműködése; rendészeti szervek időszerű feladatai és felsőszintű irányítása.
9.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 33–38 kredit
– differenciált szakmai ismeretek: 21–26 kredit
rendészetelméleti ismeretek, csapatszolgálati szakmai ismeretek, értékelő-elemző szakmai ismeretek, szervezett bűnözés elleni szakmai ismeretek;
– diplomamunka: 12 kredit.
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
4 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.
11. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi ismeretek, jogtudományi ismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, közgazdasági menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
7. BIZTONSÁGI SZERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonsági szervező (Security Manager)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles biztonsági szervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Security Manager
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a jogi és igazgatási képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, valamint az államtudományi képzési terület bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási; a nemzetvédelmi és katonai képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, valamint államtudományi képzési terület biztonság- és védelempolitikai, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, nemzetbiztonsági; a műszaki képzési terület had- és biztonságtechnikai, valamint biztonságszervező mérnöki alapképzési szakjai; a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű bűnügyi, gazdaságvédelmi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti, határrendészeti, vámigazgatási, pénzügynyomozói, nemzetbiztonsági, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi, az e szakoknak megfeleltethető korábbi közbiztonsági, nemzetbiztonsági, pénzügynyomozói szakok; a főiskolai szintű biztonságtechnikai szak.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a jogi és igazgatási képzési terület igazságügyi igazgatási, nemzetközi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási; a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, valamint államtudományi képzési terület nemzetközi igazgatási, a nemzetvédelmi és katonai képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, valamint államtudományi képzési terület határrendészeti és védelmi vezetői, katonai-vezetői alapképzési szakjai, továbbá figyelembe vehető a jogász mesterképzési szak.
5.3. A 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20–30 kredit
7.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 70–80 kredit
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 6–8 kredit
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
7.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit
7.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40%
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan biztonsági szakemberek képzése, akik együttműködve az állami és az önkormányzati rendészeti, biztonságtechnikai és biztonságszervező szakemberekkel, képesek a vállalkozások integrált biztonsági rendszereinek kidolgozására és működtetésére, továbbá képesek a biztonsági piacon működő közép- és nagyvállalkozások menedzselésére. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében történő folytatására.
8.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– azt a társadalmi közeget, amelyben a biztonsági szféra valamennyi szereplőjének együttműködve kell a magán-, ezen keresztül pedig a közbiztonságot megteremteni;
– a globális értelemben vett biztonságot érő kihívásokat;
– a biztonság egyes szegmenseinek – különös tekintettel a bankok, vállalatok, rendezvények, létfontosságú rendszerek és létesítmények biztonságára, illetve az üzleti hírszerzésre – módszertanát;
– azokat a jogi és szakmai eszközöket, amelyek a magánbiztonsági ágazat rendelkezésére állnak;
– azokat az állami cselekvéseket, amelyek meghatározó befolyással bírnak a biztonság alakulására;
– a biztonsági szakma nemzetközi eredményeit;
– a vállalkozások működésének, működtetésének alapjait;
– szervezetek vezetésének eszköz- és módszertanát;
– a szakmai idegen nyelvet.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a vagyon-, objektum-, rendezvény-, bank-, személy- és vállalatbiztonsági rendszerek megtervezésére, felépítésére, irányítására;
– bűnmegelőzési és biztonsági szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére;
– a megjelenő új biztonsági problémák, jelenségek feldolgozására, megoldási alternatívák kidolgozására;
– nagy, multinacionális cégek biztonsági stratégiájának kidolgozására;
– az integrált biztonsági tudás széles körű, professzionális alkalmazására a magánbiztonság területén;
– a szakmai ismeretek magabiztos gyakorlati alkalmazására, információk hasznosítására;
– közép- és felsővezetői irányítói feladatkörök ellátására;
– konfliktushelyzetek megelőzésére, kezelésére;
– az üzletszerzés során előforduló változatos tárgyalási technikák eredményes alkalmazására;
– alkalmazni képes tudás birtokában a szakmai és társadalmi élet különböző színterein magas színvonalon kommunikálni;
– a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére;
– a magánbiztonsági és rendészeti szervekkel való együttműködésre, hazai és külföldi relációban egyaránt;
– a kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák vezetői gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására, adatok tervszerű, tudatos gyűjtésére, szisztematikus feldolgozására, elemzésére, értékelésére;
– a biztonsággal kapcsolatos kutatások tervezésére, szervezésére, irányítására, valamint személyes végzésére önállóan és csoport-keretek között, továbbá a kutatási eredmények interpretálására;
– a pályázati tevékenység irányítására, személyes végzésére.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– a társadalmi valóság fogalmi rendezése, reális értelmezése;
– nyitottság a társadalom új jelenségei iránt;
– fogékonyság a tudomány legújabb eredményei iránt, innovációs igény és képesség;
– a makro- és mikrokörnyezettel szembeni érzékenység, környezettudatosság;
– széles körű általános, szakmai és vezetői műveltség, a permanens önfejlődés igénye;
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára;
– rendszerszemlélet, problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodás;
– kreativitás, rugalmasság, autonóm gondolkodás, empátia;
– intuíció, alaposság és módszeresség a szakmai és vezetői munkában;
– tanulási készség és jó memória;
– információ feldolgozási képesség;
– önálló szakmai álláspont kialakításának képessége;
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatal;
– önkritikai, kritikai és kommunikációs attitűd;
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában és a vezetői szinten egyaránt.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20–30 kredit
társadalomtudományi alapismeretek: integrált társadalomtudományi ismeretek; közgazdaságtani ismeretek; gazdasági jog; közigazgatási jog; magánbiztonsági ágazat jogi alapjai; munkajog; tudományos kutatás módszertana;
rendészettudományi alapismeretek: bevezetés a rendészettudományokba; biztonságpolitika; kriminológia; kriminalisztika; nemzetközi összehasonlító szervezettan; rendészeti igazgatási ismeretek.
9.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 70–80 kredit
szakmai alapozó törzsanyag: adatvédelem; intézkedéstaktika; kommunikáció elmélete és gyakorlata; munka- és balesetvédelem; önismeret és készségfejlesztés; tűzvédelem;
szakmai törzsanyag: bankbiztonság; informatikai rendszerek védelme; kockázatelemzés és kezelés; létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme; logisztikai ismeretek; magánbiztonsági együttműködés; nyilvános adatbankok alkalmazása; rendezvények biztonsága; üzleti hírszerzés és elhárítás; vállalatok biztonsága; vezetési ismeretek.
9.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 16–18 kredit
– differenciált szakmai ismeretek: 6–8 kredit
vezetői készségfejlesztés, integrált társadalomtudományi ismeretek, kommunikáció, statisztikai ismeretek, tudományos kutatásmódszertan, szaknyelvi ismeretek;
– diplomamunka: 10 kredit.
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő magánbiztonsági cégek közreműködésével szervezett gyakorlat, amelynek során a hallgatók az érintett cégek működésében, mentorált munkavégzéssel teljesítik a felsőoktatási intézmény által előírt gyakorlati feladataikat.
A második félév után négy hét, a negyedik félévben két hét szakmai gyakorlatra kerül sor.
11. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi ismeretek, jogtudományi ismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, közgazdasági menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
8. KRIMINALISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: Kriminalisztika
A mesterképzési szak angol nyelvű megnevezése: Criminalistics (MA)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség:
a) okleveles kriminalista, rendészeti szakirányon
b) okleveles kriminalista, polgári szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Certified Criminalist in Law Enforcement Specialisation
b) Certified Criminalist in Civilian Specialisation
– választható szakirányok:
a) rendészeti
b) polgári
– választható szakirányok angolul:
a) Law Enforcement Specialisation
b) Civilian Specialisation
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: rendészeti
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a határrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügynyomozói és a vámigazgatási, közbiztonsági, állambiztonsági, vámnyomozói főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi igazgatási és a rendészeti igazgatási alapképzési szakok.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: jogász, határrendészeti és védelmi vezetői.
5.3. A 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
a) Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25–30 kredit
b) A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 53–58 kredit
c) A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 30–35 kredit
d) A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit
e) A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismereteik birtokában magas szinten képesek közreműködni a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában, továbbá alkalmazva a legkorszerűbb vizsgálati módszereket és taktikai ajánlásokat elő tudják segíteni, illetve közre tudnak működni a hatékony, megalapozott, tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában. Cél továbbá olyan magas elméleti tudással rendelkező szakemberek kibocsátása, akik rendelkeznek olyan szakmai szintetizáló képességgel, bizonyításelméleti tudással, ami képessé teszi őket a jövő bűnügyi tendenciáinak felismerésére és operatív stratégiák kidolgozására.
A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területen készült igazságügyi szakértői véleményeket, és megtanulják, hogy a mindennapi rendőri munka során miként lehet rendszer szinten is hasznosítani a legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel nyert információkat.
Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felderítő és bizonyító munka eredményes, a büntetőjog által megfogalmazottak alkalmazása pedig szakmailag megalapozott és precíz legyen.
A szakon végzettek az elsajátított magas szintű és széles spektrumú ismeretek birtokában alkalmassá válnak bűnügyi vezetői feladatok hatékony megoldására is, továbbá tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a rendészeti szervek működésének jogi és elméleti alapjait,
– a nyomozásirányítást és vezetést,
– a rendészeti és bűnügyi elemző értékelő elemző munkát,
– a kockázatelemzést,
– a rendészeti szervek gazdálkodását,
– az elektronikus információbiztonság, valamint a minősített adatok elektronikus védelmének kérdésköreit,
– a bűnügyi informatika ismeretköreit, a prediktív és proaktív módszereket és eljárásokat, továbbá a támadó és a védekező, valamint a visszakeresés nyomon követését lehetővé tevő informatikai tevékenységeket,
– a kriminalisztikai elméletek (bizonyításelmélet) alaptéziseit,
– a bűnelemzés-profilalkotás módszertanát,
– a kriminálpszichológiát,
– az egyes bűncselekmények nyomozására vonatkozó ismereteket,
– a titkos információgyűjtés szerepét a bűnüldözésben, a titkos adatszerzést (jogi hátterét és gyakorlatát) a büntetőeljárásban,
– a hazugságvizsgálati módszereket,
– a vagyonvisszaszerzés kriminalisztikai kérdéseit, a szervezett bűnözés, a terrorizmus, illetve a magánnyomozás kriminalisztikáját,
– a nemzetközi bűnügyi és rendészeti együttműködést,
– a bűnügyi technikai szakterület ismeretanyagát,
– a bűnügyi orvosi szakterület ismeretanyagát,
– a bűnügyi tudományok ismeretköreit: büntetőjog, büntetőeljárás jog, kriminológia, kriminalisztika.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a nagyobb erőket és eszközöket igénylő komplex munkafolyamatok megszervezésére,
– a nemzetközi vonatkozású bűnügyek nyomozásában közreműködni,
– az informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,
– döntési javaslatok kidolgozására, szükség esetén döntéshozatalra, problémaelemzésre és megoldáselemzésre,
– a konfliktushelyzetek kezelésére,
– a bűnügyi feladatok koordinatív ellátására,
– az irányítói, végrehajtói és ellenőrzési feladatkörök ellátására, kockázatelemzésre,
– bűnügyi területen a szakmai követelményeknek leginkább megfelelő vezetési és irányítási eszközök alkalmazására,
– adatbázisok és egyéb rendelkezésre álló társadalmi tudáskomplexum információinak értelmezésére, összekapcsolására, tendenciák megállapítására,
– a rendelkezésre álló nyilvántartások komplex és hatékony igénybevételére, és a kinyert adatok összekapcsolására, összefüggések felismerésére,
– társszervekkel való hatékony, informatív és kooperatív együttműködésre,
– arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területen készült szakértői véleményeket,
– a legújabb eljárások bevezetésére, a tudomány és a technika új eszközeinek és módszereinek alkalmazására.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– a szakma iránti elkötelezettség,
– a szakma önálló végzéséhez szükséges gyakorlat,
– interdiszciplináris látásmód,
– megfelelő szintű általános és szakmai idegennyelv-tudás,
– információ feldolgozási képesség,
– kreativitás, rugalmasság és határozottság,
– jó kommunikációs és együttműködési attitűd,
– problémafelismerő és megoldó készség,
– a minőségi munkavégzés iránti elkötelezettség,
– környezettel szembeni érzékenység,
– az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges pozitív hozzáállás,
– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás,
– képesség az informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,
– alkalmasság az együttműködésre és csoportmunkában való részvételre.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 25–30 kredit
– bűnmegelőzési ismeretek,
– a bűnügyi munka időszerű kérdéseihez kapcsolódó főbb elméleti ismeretek,
– az egyes nyílt és operatív eszközökkel megszerezhető büntetőjogilag releváns információk elemzésére és felhasználására vonatkozó ismeretek,
– az általánostól eltérő bűnügyi (szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, külföldi alannyal összefüggő) helyzetek hatékony kezelése,
– tudományos kutatásmódszertani ismeretek,
– elektronikus információbiztonsági, valamint a minősített adatok elektronikus védelmével kapcsolatos ismeretek,
– bűnügyi statisztikai ismeretek,
– kriminálpszichológia.
9.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 53–58 kredit:
– bűnelemzés-profilalkotás módszertana,
– egyes bűncselekményfajták nyomozásának nemzetközi összehasonlító metodikája,
– kriminalisztika a tárgyalóteremben,
– nyomozásirányítás és vezetés,
– rendészeti értékelő-elemző munka,
– kockázatelemzés,
– nemzetközi bűnügyi együttműködési rendszerek (Europol, Eurojust, harmadik országok),
– bűnügyi technikai ismeretek,
– bűnügyi orvosi ismeretek,
– igazságügyi szakértői vélemények elemzése,
– magánnyomozás kriminalisztikai sajátosságai.
9.3. Differenciált szakmai ismeretek szakirányok szerint 30–35 kredit:
a) rendészeti szakirányon:
– titkos információgyűjtés a bűnüldözésben,
– titkos adatszerzés (jogi háttere és gyakorlata) a büntetőeljárásban,
– bizonyításelméleti kérdések,
– hazugságvizsgálati módszerek,
– vagyonvisszaszerzés kriminalisztikai kérdései,
– a szervezett bűnözés kriminalisztikája,
b) polgári szakirányon:
– büntetőjog,
– büntető eljárásjog,
– közigazgatási jog,
– krimináltechnika,
– krimináltaktika.
9.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma minimálisan: 6 kredit
10. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A képzés 2. szemesztere után négy hetes szakmai gyakorlat teljesítése.
11. Idegen nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak rendelkeznie kell a kreditmegállapítás alapjául szolgáló ismeretkörökből – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően – legalább 60 elismerhető kredittel a korábbi tanulmányai alapján az alábbi ismeretkörökben:
– társadalomtudományi ismeretek,
– jogtudományi ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek,
– közgazdasági menedzsment ismeretek,
– európai uniós ismeretek,
– természettudományi ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
9. NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles nemzetbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert
– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági, terrorelhárítási (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation, Counter Terrorism Specialisation)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetbiztonsági
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint a polgári nemzetbiztonsági alapképzési szak.
5.2. A bemenethez a 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a katonai vezetői, a bűnügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási.
5.3. A 12. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok a legalább alapfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
6. A képzési idő félévekben: 4 félév
7. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
7.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15–25 kredit
7.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelt minimális kreditérték: 40 kredit
7.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 45–60 kredit
7.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
7.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit
8. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan nemzetbiztonsági szakemberek képzése, akik korszerű társadalomtudományi és szakmaspecifikus ismeretek felhasználásával képesek a nemzetbiztonsági szakterület szervezeteiben a munkakörükhöz tartozó követelmények és feladatok eredményes teljesítésére, alkalmasak a szakmai elmélet és módszertan fejlesztésére, a szakmai kultúra és értékrend továbbadására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
8.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:
– nemzetbiztonsági, védelmi, rendvédelmi és társadalomtudományi elméleti és gyakorlati szakismeretek,
– általános és a nemzetbiztonsági, a védelmi, a rendvédelmi szakterületen alkalmazható vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretek,
– az államigazgatási, a nemzetközi közjogi és szakmai jogi szabályozás alapvető ismeretei,
– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,
– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.
8.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a nemzetbiztonsági szakmai tevékenység sajátosságainak megfelelő, korszerű ismereteket a gyakorlatban alkalmazni, a biztonságot fenyegető kihívások, kockázatok, fenyegetések és veszélyek elemzésére és értékelésére,
– a szakmai feladatok végrehajtásához, a szervezetek vezetéséhez szükséges információk beszerzésének megszervezésére, elemzésére és értékelésére, hasznosítására,
– a biztonsági helyzet, a szakmai tevékenység céljának, körülményeinek értékelésére, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánerőforrások, speciális eszközök és módszerek szakszerű alkalmazására, a helyzet szakmai érdekeknek megfelelő alakítására, és ahhoz való rugalmas alkalmazkodásra,
– a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és a rendészeti szervek, valamint a védelmi igazgatás szervei közötti szakmai kooperáció szervezésére,
– új és összetett problémák felismerésére, információk feldolgozására, a problémamegoldó technikák széleskörű, kreatív alkalmazására,
– a bonyolult, nem tipikus helyzetekben alternatív, eredeti megoldások kidolgozására és bemutatására, helytálló döntések előkészítésére, meghozatalára, a feladatok aprólékos megszervezésére és következetes végrehajtására,
– egyedi és összetett szakmai kérdések elemzésének, komplex szakértői értékelésének elvégzésére, írásos és szóbeli formában hatásos kommunikációra,
– idegen nyelvi ismereteik birtokában a nemzetközi szervezetek, intézmények tevékenységéhez történő kapcsolódásra,
– önműveléssel és önfejlesztés útján szaktudásának fejlesztésére, az ismeretek átadására,
– a szakmai kultúra és etika értékrendjének megőrzésére, továbbadására.
8.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kreativitás, kombinatív gondolkodás, autonómia,
– problémafelismerő, -elemző és -megoldó készség, döntésképesség,
– konspirációs és szerepjátszó képesség, széles viselkedésrepertoár,
– intuíció és módszeresség, jó memória,
– információ feldolgozási képesség,
– kommunikációs készség, empátiakészség, bizalomteremtés képessége,
– stressztűrés, mentális egészség, fizikai állóképesség, pszichés teherbíró képesség,
– elkötelezettség, önbizalom, önkontroll,
– alkalmasság az együttműködésre, igény a minőségi munkavégzésre,
– alkalmasság a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
9. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
9.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:
– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit
biztonságpolitikai ismeretek, nemzetközi- és államigazgatási jog, politikaelmélet, szociológiai ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, emberierőforrás-fejlesztés és gazdálkodás, közgazdaságtan, hadtudományi ismeretek, kutatás módszertan.
9.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40–50 kredit
nemzetbiztonsági szakmai ismeretek, hírszerzés, elhárítás, szakági jogi ismeretek, idegen titkosszolgálatok, elektronikai hadviselés és információs műveletek, biztonsági stratégiák és rendszerek, a 21. század biztonsági kihívásai, katonai- és békeműveletek nemzetbiztonsági aspektusai, információk elemzése, értékelése és védelme, rendvédelmi szakmai ismeretek, a szakszolgálati tevékenység rendszere, közszolgálati és szakmai etika.
9.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 25–40 kredit differenciált szakmai ismeretek:
terrorelhárítási;
– választható szakterületi modulok
diplomáciai és protokoll ismeretek, NATO tanulmányok, válságkörzetek kutatása, védelmi tervezés, a védelmi igazgatás rendszere, a nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi feladatokat ellátó szervek gazdálkodása és humán tevékenysége, nemzetközi szakmai kapcsolatok, speciális mentálhigiénés ismeretek, speciális vezetéspszichológiai ismeretek és tréning, kommunikációs ismeretek és tréning, civil-katonai kapcsolatok, haditechnikai kutatás és fejlesztés;
– diplomamunka 20 kredit.
10. A képzéshez kapcsolt gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat időtartamát a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.
11. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos nyelvéből vagy valamely nem Európai Unió tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány vagy okirat szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv.
12. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi és természettudományi ismeretek, állam és jogtudományi ismeretek, rendészettudományi ismeretek, hadtudományi ismeretek, vezetési ismeretek, biztonságpolitikai ismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, közszolgálati ismeretek, európai uniós ismeretek, műszaki ismeretek, haditechnikai ismeretek, informatikai ismeretek, nemzetbiztonsági ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
10. POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: polgári nemzetbiztonsági (Civilian National Security Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Senior Expert in Civilian National Security
– választható specializációk: humán felderítő, technikai felderítő, terrorelhárítási (human intelligence, technical intelligence, counter terrorism)
3. Képzési terület: államtudományi
4. Az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: nemzetbiztonsági
5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
5.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági, bűnügyi igazgatási alapképzési szakok.
1
A rendeletet a 222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte 2019. december 31. napjával.
2
Az 5/A. §-t a 266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
3
A 9–10. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
4
A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
5
A 12–19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
6
A 2. melléklet a 396/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a, a 266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, a 126/2019. (V. 30.) Korm. rendelet 28. §-a szerint módosított szöveg. [A 2. mellékletben a 11. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „5. NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK” alcím 2. pontjában a „– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation)” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
7
A 3. melléklet a 11. § b) pontja és a 10. §, a 266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. [A 3. mellékletben a 11. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a 3. melléklet „9. NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK” alcím 2. pontjában a „– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation)” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás