MÜ BH 2016/287
MÜ BH 2016/287
2016.10.01.
Hivatalára méltatlanná vált kötelező felmentési okot munkahelyen kívüli magatartás és hivatali kötelezettségszegés egyaránt megalapozhat, ha alkalmas arra, hogy a munkáltató jó hírnevét rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. A felmentés gyakorlására nyitva álló szubjektív határidőt az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől kell számítani [2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 64. § (1)–(3) bekezdés].
Tényállás
[1] A felperes a Megyei Földhivatal gazdasági vezetője volt, majd a Kormányhivatal létrejöttét követően a Földhivatal működést támogató osztályán dolgozott. A Földhivatal szervezetében is kijelölt kapcsolattartója volt a Földhivatal épülete akadálymentesítésére elnyert TIOP pályázatnak, mely minőségben adatszolgáltatási, jelentési kötelezettség terhelte. Ilyen jellegű feladatokat az alperesnél is el kellett látnia.
[2] Az akadálymentesítésre elnyert TIOP pályázat utánkövetéses eljárásában a projekt végrehajtásának ellenőrzésére éves projektfenntartási jelentéstételi kötelezettsége volt az alperesnek, és az ezzel kapcsolatos kötelezettség a felperest terhelte. 2011 és 2012 években ennek eleget tett, 2013. április 30-ig teljesítendő kötelezettségét azonban elmulasztotta. Az ellenőrző európai szerv 2013. július 23-án kelt levelében hiánypótlást írt elő, mivel a kapcsolattartó felperes a terv megvalósításáról többször kért adatokat nem szolgáltatta. 2013. július 25-én az alperes Pénzügyi Főosztályának vezetője írásban szólította fel a felperest, hogy a kért adatszolgáltatást tegye meg. A felperes ezen írásbeli felszólítás után sem tett eleget munkaköri kötelezettségének.
[3] 2013. október 15-én az ellenőrző európai szerv utánkövetéses helyszíni ellenőrzést tartott az alperes Földhivatalánál, ahol kérdőre vonták a szakigazgatási szerv vezetőjét a felperes mulasztása miatt. A felperes az ellenőrzést nem jelezte az érintett vezetőknek, s 2013. október 9-től fennálló keresőképtelensége idejére az egyeztetett és a halasztást nem tűrő kötelezettségek teljesítésére helyettesítéséről nem gondoskodott.
[4] A munkáltató 2013. október 28-án kelt intézkedésével méltatlanságra hivatkozva felmentéssel megszüntette a felperes kormányzati szolgálati viszonyát. A határozat rögzítette, hogy a felperes egy éven belül több folyamatos mulasztásban, nem teljesítésben megnyilvánuló kötelezettségszegő magatartása a nagyobb részben orvosolható anyagi hátrány mellett jelentős és helyrehozhatatlan kárt okozott az alperesnek. Hanyag és felelőtlen magatartása, sokszoros mulasztása alkalmas volt az alperesi pénzügyi szakterület munkájának hivatali szervezeten belüli és több államháztartáson belüli és kívüli pénzügyi partner szemében történő lejáratására, az általa betöltött beosztás tekintélyének rombolására, így hivatalára méltatlanná vált.
[5] A felperes az intézkedést sérelmezve közszolgálati panaszt nyújtott be a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnál, kérve az intézkedés hatályon kívül helyezését és annak megállapítását, hogy kormányzati szolgálati viszonya a határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg és tízhavi illetményének megfelelő összegű szankciós kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót.
[6] A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával a felperes közszolgálati panaszát elutasította. A Döntőbizottság álláspontja szerint a munkáltató maradéktalanul bizonyította, hogy a felperes magatartása odavezetett, hogy a jogviszony fenntartása nem volt elvárható.
A felperes keresete
[7] A felperes ezt követően kereseti kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottság határozata felülvizsgálata iránt, melyben kérte, hogy a bíróság a munkáltató intézkedését helyezze hatályon kívül és állapítsa meg, hogy közszolgálati jogviszonya a bíróság határozata jogerőre emelkedése napján szűnik meg, s kötelezze a munkáltatót tízhavi illetményének megfelelő összegű kártérítés megfizetésére.
[8] Kifogásolta, hogy az alperes megsértette a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 64. § (3) bekezdését, mivel nem a tizenöt napos szubjektív határidőn belül bocsátotta ki intézkedését. Előadta, hogy a Kttv. 64. § (1) bekezdésében előírt feltételek nem álltak fenn, mivel kötelezettségszegést nem követett el. Álláspontja szerint a felmentés indoka nem volt valós, a helyszíni ellenőrzés pontos időpontjáról nem volt tudomása, és vitatta, hogy a terhére rótt mulasztás rossz színben tüntette volna fel az alperest.
Az elsőfokú és a másodfokú ítélet
[9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[10] Megállapította, hogy a felperes a 2013. éves projektfenntartási jelentés elmulasztásával kapcsolatos magatartása megvalósította a Kttv. 64. § (1) bekezdésében foglaltakat, olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét, valamint munkáltatója és közvetetten az alperes jóhírnevét, valamint a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. A felperes két projekttel kapcsolatban mulasztotta el a fenntartási jelentés elküldését külön felhívás ellenére is, és e magatartásával megsértette a Kttv. 9. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is.
[11] A bíróság megállapította azt is, hogy a munkáltató a felmentési jogát a Kttv. 64. § (3) bekezdésében foglalt 15 napos határidőn belül gyakorolta, mivel 2014. október 15-én az ellenőrök elmondásából szembesült a munkáltatói jogkör gyakorlója azzal, hogy a felperes a jelentést nem készítette el. Az ellenőrzés napján nem volt a helyszínen érdemben nyilatkozni tudó, a felperes által helyettesítéssel megbízott alkalmazott.
[12] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem
[13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet „változtassa meg”, a kereseti kérelmének adjon helyt.
[14] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a munkáltató nem a 2013. október 15-én megtartott helyszíni ellenőrzéskor értesült mulasztásáról. Szakmai felettese 2013. július 23-án, illetve 25-én értesült arról a tényről, hogy a már korábban fennálló jelentéstételi kötelezettségének nem tett eleget, és a főosztályvezető 15 napos határidővel ennek pótlására szólította fel. Amennyiben a főosztályvezető, illetve a hivatalvezető figyelemmel kísérte volna e határidőt és ellenőrzik az általuk kiadott utasítás végrehajtását, már 2013. augusztus 9-én tudomásul bírtak volna arról, hogy az ismételt felhívásnak sem tett eleget. Ennek megfelelően a munkáltató a 2013. augusztus 9-i határidőtől számított 15 napon belül élhetett volna jogszerűen méltatlanságra hivatkozva felmentéssel, így intézkedése elkésett, az a Kttv. 64. § (3) bekezdésébe ütközött.
[15] Kifogásolta, hogy a törvényszék figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a helyszíni ellenőrzésről nem őt, hanem a hivatalvezetőt értesítették, helyettes kijelölésére sem joga, sem kötelezettsége nem volt, illetve az adott időszakban keresőképtelen állományban volt. Ennek megfelelően az intézkedés a Kttv. 63. § (3) bekezdésébe ütközik.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
[17] Az alperes a Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján arra figyelemmel szüntette meg felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, hogy hivatalára méltatlanná vált. A méltatlanság kötelező felmentési ok. Ez az ok fennáll, ha a kormánytisztviselő olyan magatartást tanúsít – akár hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül – amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét akár a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.
[18] Garanciális szabály, hogy a munkáltató a felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja [Kttv. 64. § (3) bekezdés].
[19] Kellő alap nélkül állította a felperes felülvizsgálati kérelmében azt, hogy az alperes elkésetten élt felmentéssel, figyelemmel arra, hogy ha ellenőrizte volna, hogy eleget tett-e a munkáltató írásbeli felszólításának, korábban juthatott volna tudomására az a tény, hogy nemcsak a jelentéstételi kötelezettségét mulasztotta el, hanem a munkáltató utasításának sem tett eleget.
[20] Az a körülmény, hogy a munkáltató – bízva abban, hogy a felperes korábbi mulasztását mielőbb pótolva az utasításnak haladéktalanul eleget tesz – nem ellenőrizte utasítása végrehajtását, nem mentesítheti a felperest magatartása következményei alól. Igazolható módon a munkáltatói jogkör gyakorlója 2013. október 15-én szerzett tudomást a felperes ismételt jogsértő magatartásáról, illetve akkor vált ismertté számára az a körülmény, hogy ez az ellenőrök rosszallását váltotta ki. A felperes ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, így az alperes ettől az időponttól számított 15 napon belül élhetett a felmentés eszközével.
[21] A felperes által sem vitatott tény, hogy az erre előírt határidőben, 2013. április 30-ig nem nyújtotta be a projektfenntartási jelentést, e kötelezettségének az ellenőrző szerv 2013. július 23-án kelt felhívása, illetve a pénzügyi főosztályvezető 2013. július 25-én kelt utasítása ellenére sem tett eleget, és e körülményről a helyszíni ellenőrzést megelőzően sem tájékoztatta vezetőjét. Mindez a rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapíthatóan a felperes magatartása, mulasztása alkalmas volt arra, hogy az alperes pénzügyi szakterülete munkájának megítélését, tekintélyét rombolja, így a munkáltatótól nem volt elvárható a jogviszony fenntartása.
[22] Az alperes igazolta, hogy a felmentés indoka valós és okszerű, így intézkedése nem sértette a Kttv. 63. § (3) bekezdését.
[23] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Mfv. II. 10.516/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás