289/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet
289/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet
az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2016.10.01.
A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés d) pontjában, valamint a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 61/A. §-ában,
a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18. § (2) bekezdésében,
a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. § a) pont ad) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása
1. § A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A vízgazdálkodási társulatok
a) vízitársulat esetében a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Vttv.) meghatározott közfeladataikat a Vttv.-ben, e rendeletben és az alapszabályukban,
b) víziközmű-társulat esetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott közfeladataikat a törvényben, e rendeletben és az alapszabályukban
foglaltak szerint látják el.
(2) Egy érdekeltségi területen az adott közfeladat ellátására csak egy vízitársulat és egy vízközmű-társulat (a továbbiakban a vízitársulat és a víziközmű-társulat együtt: társulat) működhet.”
2. § (1) Az R1. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társulati közfeladattal érintett működési terület meghatározásához a szervezőbizottságnak be kell szereznie a tervezett működési területtel érintett vízügyi igazgatási szerv, továbbá
a) vízitársulat esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv,
b) víziközmű-társulat esetén az önkormányzat jegyzőjének
javaslatát, amelyeket a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni.”
(2) Az R1. 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A szervezőbizottság vízitársulat esetén legalább hét tagból áll és tagjai a (2) bekezdés szerinti szervek, valamint a vízitársulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője.”
(3) Az R1. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szervezőbizottság létrejön, ha kimondja megalakulását, tagjai maguk közül megválasztják annak elnökét és megállapítják a szervezőbizottság működési rendjét.”
3. § Az R1. 3. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A szervezőbizottság feladata a társulat megalakulásához szükséges vízgazdálkodási érdekeltségi és ezzel összefüggő egyéb feltételek vizsgálata és meghatározása, így különösen)
„f) vízitársulat esetén a szándéknyilatkozatok és a küldöttjelöltek nyilvántartásba vétele.”
4. § Az R1. 4. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervezőbizottság az alakuló közgyűlést akkor hívja össze, ha
a) a 3. § szerint meghatározott területen, az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége előzetes szándéknyilatkozat aláírásával tanúsítja, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánja megvalósítani;
b) rendelkezésre állnak azok az okiratok, amelyek a társulat megalakulásához szükségesek;
c) vízitársulat esetén a területi egységekben a küldöttjelölteket megválasztották.”
5. § Az R1. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Vízitársulat esetén a (2) bekezdés szerinti meghatalmazásban fel kell tüntetni a képviselt érdekeltnek a Vttv. 8. § (1) bekezdése szerinti adatait.”
6. § Az R1. a 6. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A vízitársulat megalakulására vonatkozó külön rendelkezések
6/A. § Az alakuló vízitársulat szervezőbizottsága a területi egységekben megtartásra kerülő küldöttjelöltet állító fórumon – a területi egységek ingatlantulajdonosai vagy használói javaslatára – a települési önkormányzatok, mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, a mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek jelöltjeit veheti fel a jelöltlistára. A területi egységek jelöltjeinek összetételét és számát az alapszabályban kell rögzíteni.
6/B. § (1) A vízitársulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, a Pp. szerinti jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban: érdekelteknek) az érdekeltségi egység aránya szerint számított több mint kétharmada az alakuló közgyűlésen
a) kimondja megalakulását;
b) elfogadja a vízitársulat alapszabályát;
c) megválasztja a vízitársulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit;
d) megválasztja a küldötteket.
(2) A küldötteket az alakuló közgyűlés határozatlan időre választja.
(3) A küldöttet az általa képviselt területi egységek tagjai több mint felének javaslatára a küldöttgyűlés felmenti.
(4) Ha a küldött mandátuma bármely okból megszűnik, helyette az adott területi egység tagjai új küldöttet választanak.
(5) Az alakuló közgyűlést a szervezőbizottság elnöke vezeti. Jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen
a) az alakuló közgyűlés helyét és idejét;
b) a jelenlevő és a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát;
c) a gyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) érdekeltek milyen arányban szavazták meg;
d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.
(6) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazásokat is.
(7) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül az alakuló közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.
(8) A vízitársulat megalakulásával az érdekeltek tagokká válnak.
6/C. § (1) A vízitársulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül az intézőbizottság elnökének be kell jelentenie az illetékes cégbíróságnál.
(2) A vízitársulat a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. Működését, tevékenységét csak jogerős cégbejegyzést követően kezdheti meg.
(3) A vízitársulat jogerős cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét csak a következő okokból lehet megállapítani:
a) az alapszabály ügyvédi vagy az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;
b) az alapszabály nem tartalmazza a vízitársulat nevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, a vízitársulat működési területét, a társulati művek megnevezését;
c) a vízitársulat tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
d) a vízitársulat alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy a vízitársulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint kétharmadának igen szavazata hiányzott.
(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján az alapszabály érvénytelenségét megállapítja, felhívja a vízitársulat tagjait az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság az alapszabályt a határozatában megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
(5) A jogerős cégbejegyzést követően az alapszabály érvénytelenségének megállapítása nem érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek a vízitársulat terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek.
(6) Ha a cégbíróság a vízitársulat bejegyzését megtagadta, a vízitársulat tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló gyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni. Az új vízitársulat megalakulásig a társulati művek működtetéséről a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik.
6/D. § A vízitársulatra, valamint a vízitársulat tagjaira, vezető tisztségviselőire vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.”
7. § Az R1. a 11. §-t követően következő alcímmel egészül ki:
„A vízitársulathoz történő csatlakozásra vonatkozó külön rendelkezések
11/A. § (1) Vízitársulathoz történő csatlakozáskor a vízitársulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott vízitársulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a vízitársulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.
(2) Ha új ingatlantulajdonos lép be a már működő vízitársulatba, a vízitársulat működési területe a belépő tag által képviselt területtel bővül ki.
(3) A működési terület kibővítésénél a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv véleményét figyelembe kell venni. A belépésről a vízitársulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.”
8. § Az R1. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a vízitársulatok átalakulása, egyesülése és szétválása során a számvitelről szóló törvénynek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére, szétválására irányadó rendelkezéseit, valamint azzal összhangban az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
9. § Az R1. a 16/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A vízitársulat egyesülésére, szétválására, megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések
16/B. § (1) A tisztségviselők elkészítik az egyesülő vízitársulatok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód vízitársulat (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód vízitársulat alapszabály-tervezetét, meghatározzák az új működési területet.
(2) Az egyesüléssel létrejövő vízitársulat az átalakult vízitársulat általános jogutódja. A jogutód vízitársulatot illetik meg a jogelőd társulatok jogai, és terhelik a jogelőd vízitársulatok kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.
(3) Az egyesülés elhatározásáról tájékoztatni kell a vízitársulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket.
16/C. § (1) A vízitársulat az egyesülés elhatározásáról szóló küldöttgyűlést követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni.
(2) A közleménynek tartalmaznia kell:
a) az egyesülő vízitársulatok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b) a létrejövő vízitársulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
c) a létrejövő vízitársulat megalakulásának napját;
d) az egyesülő és a létrejövő vízitársulat vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a jegyzett tőke és a vízitársulati művek értékének összegét, valamint a mérlegfőösszeget;
e) a létrejövő vízitársulat főtevékenységét; valamint
f) a hitelezőknek szóló felhívást.
16/D. § (1) Az egyesülés az egyesülő vízitársulatokkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(2) Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló vízitársulattal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló vízitársulattól a döntés második közzétételét követő harminc napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.
16/E. § (1) A vízitársulat küldöttgyűlése előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján elhatározhatja a vízitársulat-szétválást több vízitársulatra. Szétválás esetén a szétváló vízitársulat megszűnik, és vagyona a szétválással létrejövő vízitársulatokra mint jogutódokra száll át. A vízitársulat jogai és kötelezettségei a jogutód vízitársulatokra szállnak át.
(2) A szétválás tervezetét a tisztségviselők készítik el. Ebben meg kell határozni
a) a szétváló vízitársulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát és a létrejövő vízitársulatok cégnevét és székhelyét;
b) a szétválás módját (különválás, kiválás);
c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a szétváló vízitársulat vagyonának a jogutódok közti megosztásának tervezett arányát;
d) az egyes jogosítványok és kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és nem peres ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését;
e) kiválás esetében a fennmaradó vízitársulat alapszabályában a szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő vízitársulat alapszabályának tervezetét;
f) különválás esetében a létrejövő új vízitársulatok alapszabályának tervezetét;
g) mindazt, amit a szétváló vízitársulat küldöttgyűlése szükségesnek tart.
(3) A vezető tisztségviselők a szétváló vízitársulat és a szétválás utáni valamennyi jogutód tekintetében elkészítik a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket.
16/F. § (1) A 16/E. § (2) bekezdésében meghatározott tervezetek és okiratok javaslatainak elfogadásáról a szétváló vízitársulat küldöttgyűlése dönt, egyúttal megbízza a társaság tisztségviselőit, hogy a jogutódok alapszabályának (alapszabály-módosításának) tervezetét a szükséghez képest dolgozzák át.
(2) A szétválás elhatározásáról szóló küldöttgyűlési döntést követő tizenöt napon belül a szétváló vízitársulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket értesíteni kell.
(3) A szétválás elhatározását tartalmazó közleményt a szétváló vízitársulat a küldöttgyűlési döntést követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönyben közzétenni.
(4) A szétválásról szóló közleményben a meg kell jelölni
a) a szétváló vízitársulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b) a létrejövő vízitársulat megalakulásának napját;
c) az átalakuló és a létrejövő vízitársulatok vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a jegyzett tőke és a társulati művek értékének összegét, valamint a mérlegfőösszeget;
d) a létrejövő vízitársulat főtevékenységét;
e) a hitelezőknek szóló felhívást, valamint azt, hogy a hirdetményi határidő alatt hol kaphatnak tájékoztatást a hitelezők a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről;
f) a szétválás módját (különválás, kiválás);
g) a szétváló vízitársulatot megillető jogok és terhelő kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a vagyonmegosztás arányát.
16/G. § (1) A szétváló vízitársulat jogutódai a szétváló vízitársulatnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat rendelkezése szerint felelnek. A szétváló vízitársulat vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat telepítette.
(2) Ha valamely vagyontárgyról vagy igényről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód vízitársulatot a vagyonmegosztás arányában illeti meg.
(3) Ha a kötelezettségről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód szervezetek (ideértve a szétválás után megmaradó vízitársulatot is) felelőssége egyetemleges.
(4) A szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat a vagyonmegosztás folytán telepítette.
16/H. § (1) Kiválás esetében az a vízitársulat, amelyből a kiválás történik, alapszabályának módosítását követően változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a vízitársulati vagyon egy részének felhasználásával pedig új vízitársulat vagy vízitársulatok az alakulás szabályai szerint jönnek létre.
(2) Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a vízitársulattól megváló tagok a vízitársulati vagyon egy részével más, már működő vízitársulathoz, mint átvevő vízitársulathoz csatlakoznak. A kiválásról szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő vízitársulat is részt vesz.
(3) A vízitársulatból kiválni szándékozó területrészen a vízitársulati tagok több mint kétharmada javaslatára a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt a kiváló területrészre az alakulás szabályát kell megfelelően alkalmazni, a kiválást elhatározó területrész vízitársulati tagjai többségének szándéknyilatkozatát a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt be kell szerezni az új vízitársulat megalakulására vonatkozóan.
16/I. § A vízitársulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
16/J. § (1) A vízitársulat jogutód nélkül megszűnik, ha
a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);
b) a vízitársulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
c) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
(2) A vízitársulat megszűnését követően az új vízitársulat megalakulásig a vízitársulat elkülönített vagyonát a társulati mű fekvése szerinti vízügyi igazgatási szerv felelős őrzésbe veszi át, és gondoskodik a vízitársulati művek működtetéséről. A vízügyi igazgatási szerv a megszűnt vízitársulat működési területén megalakuló új vízitársulat részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.”
10. § Az R1.
a) 2. § (1) bekezdésében a „szervezőbizottságot (a továbbiakban: bizottság)” szövegrész helyébe a „szervezőbizottságot”,
b) 2. § (3) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a „szervezőbizottság”
szöveg lép.
2. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása
11. § A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A környezetvédelmi hatóságnál, a vízügyi hatóságnál és a VIZIG-en állandó ügyeletet kell tartani. A környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről a (2) bekezdés szerinti szervek egymást azonnal értesítik.”
3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása
12. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a) 16/B. § (2) bekezdésében az „illetékes népegészségügyi szerv”,
b) 16/B. (2), (3) és (5) bekezdésében a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal”
szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
4. A vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása
13. § (1) A vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OVF vízvédelmi igazgatási feladatai ellátása során)
„e) közreműködik a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: VKI) végrehajtásához kapcsolódó – kiemelten a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott – vízvédelmi vonatkozású feladatokban,”
(2) Az R2. 4. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OVF vízvédelmi igazgatási feladatai ellátása során)
„h) szakterülete vonatkozásában közreműködik az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország) 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espoo-i Egyezmény), valamint az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: hatásvizsgálati irányelv) szerinti nemzetközi eljárásokban,”
(3) Az R2. 4. §-a a következő s)–w) pontokkal egészül ki:
(Az OVF vízvédelmi igazgatási feladatai ellátása során)
„s) a Kvt. 101., 102., 102/A., 102/B., és 102/C. §-ában rögzített környezetért való jogi felelősségi szabályokra (a továbbiakban: Kvt. felelősségi szabályai) tekintettel ellátja a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (a továbbiakban: felelősségi irányelv) végrehajtását szolgáló, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott vízminőség-védelmi kárelhárítási feladatokat,
t) a Kvt. felelősségi szabályaira tekintettel közreműködik a felelősségi irányelv végrehajtásához kapcsolódó, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott vízvédelmi feladatokban,
u) folyamatosan működő ügyeleti szolgálat fenntartása mellett irányítja a vízügyi igazgatóságok vízminőség-védelmi kárelhárítási tevékenységét és szükség esetén intézkedik más vízügyi igazgatóság erőforrásainak igénybevételére,
v) közreműködik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatásában és a jelentés elkészítésében,
w) tevékenységéről évente átfogó jelentést készít a vízvédelemért felelős miniszter számára.”
14. § (1) Az R2. 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vízügyi igazgatóság)
„c) közreműködik a VKI végrehajtásához kapcsolódó – kiemelten a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott – vízvédelmi feladatokban,”
(2) Az R2. 5. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vízügyi igazgatóság)
„e) szakterülete vonatkozásában közreműködik az Espoo-i Egyezmény és a hatásvizsgálati irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban,”
(3) Az R2. 5. §-a a következő m) és n) pontokkal egészül ki:
(A vízügyi igazgatóság)
„m) a Kvt. felelősségi szabályaira tekintettel ellátja a felelősségi irányelv végrehajtását szolgáló, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott vízminőség-védelmi kárelhárítási feladatokat,
n) a Kvt. felelősségi szabályaira tekintettel közreműködik a felelősségi irányelv végrehajtásához kapcsolódó, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott vízvédelmi feladatokban.”
15. § (1) Az R2. 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A BM OKF)
„b) a miniszter kijelölése alapján közreműködik a két- és többoldalú nemzetközi együttműködések, különösen a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény és egyéb vízvédelmet érintő nemzetközi feladatok végrehajtásában,”
(2) Az R2. 6. §-a a következő j)–n) pontokkal egészül ki:
(A BM OKF)
„j) ellátja a VKI végrehajtásához kapcsolódó vízvédelmi vonatkozású feladatokat,
k) szakterülete vonatkozásában közreműködik az Espoo-i Egyezmény és a hatásvizsgálati irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban,
l) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását,
m) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket,
n) tevékenységéről évente átfogó jelentést készít a vízvédelemért felelős miniszter számára.”
16. § Az R2. 7. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A BM OKF – a katasztrófavédelmi igazgatóság középirányító szerveként – a vízminőség-védelmi, kármegelőzési és kárelhárítási feladatok ellátása tekintetében koordinálja)
„a) a Kvt.-ben és a vízvédelmet érintő jogszabályokban – kiemelten a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben és a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben – meghatározott feladatok végrehajtását, továbbá”
17. § Az R2. 8. §-a a következő i)–k) pontokkal egészül ki:
(A katasztrófavédelmi igazgatóság)
„i) ellátja a VKI végrehajtásához kapcsolódó vízvédelmi vonatkozású feladatokat,
j) szakterülete vonatkozásában közreműködik az Espoo-i Egyezmény és a hatásvizsgálati irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban,
k) közreműködik a két- és többoldalú nemzetközi együttműködések vízvédelmi feladatainak végrehajtásában.”
18. § Az R2. 12. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
„d) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
5. Záró rendelkezések
19. § Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.
20. § E rendelet 4. alcíme
a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. október 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás