2016. évi XXIX. törvény

1. § E törvény hatálya kiterjed

2. § E törvény alkalmazásában:

3. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.

(2) Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult.

(3) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni.

4. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított

(2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezheti.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét

(4) Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha

(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek aláveti magát.

(6) Más szakterületre már bejegyzett szakértő eseti szakértőként kizárólag a (4) bekezdés c) pontja alapján járhat el, amennyiben megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

(7) Azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szakértő adhat szakvéleményt, valamint azokat a szakértőket, amelyek egyes szakterületeken szakvélemény adására kizárólagosan jogosultak, kormányrendelet határozza meg.

5. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel és akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben foglalt kizáró ok.

(2) A névjegyzékbe az vehető fel, aki

(3) Nem vehető fel a névjegyzékbe az,

(4) Az igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü letételével válik jogosulttá.

(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.

6. § A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint azt, hogy vele szemben nem áll fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

7. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – szükség esetén – szakvéleményt is beszerezhet.

(3) A képesítés megfelelőségének vizsgálatára a névjegyzéket vezető hatóság bizottságot kérhet fel (a továbbiakban e § alkalmazásában: bizottság). A bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. A bizottság tagjai a névjegyzéket vezető hatóságtól függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatók. A bizottság elnökét a miniszter jelöli ki. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Kamara által kijelölt egy-egy személy.

(4) A bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.

(5) Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.

8. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati időt a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy szakértőjelöltként is megszerezheti. Nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be.

(2) Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.

(3) Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulás a keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi eljárásban.

(4) Ha a kérelemhez benyújtott iratok és a rendelkezésre álló adatok alapján a névjegyzéket vezető hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező a névjegyzékbevétel feltételeinek kétséget kizáróan megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a szakhatóság megkeresését mellőzi, és a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét maga állapíthatja meg.

(5) A miniszter rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha

9. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.

(2) A névjegyzéket vezető hatóság a kérelemről értesíti a Kamarát. A Kamara az eljárásban véleményezőként vesz részt. A Kamara az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül jelzi, ha tudomása van olyan tényről, ami akadálya a kérelmező felvételének.

(3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.

(4) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat másolatát, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a Kamarának.

(5) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el. Az igazságügyi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

10. § (1) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül, a névjegyzéket vezető hatóság előtt esküt tesz.

(2) A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.

(4) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(5) Ha az igazságügyi szakértő az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az igazságügyi szakértő az esküt határidőben nem tette le, a névjegyzékből a határidő lejártát követő tizenöt napon belül törölni kell.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető; az esküt a névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie.

11. § (1) Az igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. A névjegyzék vezetésének és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – az 1. melléklet 1.1.–1.5., 1.7.–1.8., 1.11., 1.13., pontjában, valamint 1.18.1. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az 1. melléklet 1.12.1. és 1.12.3.–1.12.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.1., 1.6.–1.9. pontjaiban, 1.10.1. alpontjában, 1.11. pontjában, 1.12.4. és 1.12.5. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.16. és 1.17. pontjában, valamint 1.19.–1.22. és 1.23. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.10.2. és 1.10.3. alpontjában, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azokat a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(5) Az 1. melléklet 1.12.4., 1.12.5. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1.–1.8., 1.11. és 1.13. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.16. és 1.18.1. pontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.16. pontjában és 1.18.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő adatait és a vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.

(7) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.–1.4. pontjaiban és 1.6. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak.

(8) Az igazságügyi szakértőnek az 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket, valamint a 2. mellékletben meghatározott adatokat és körülményeket – a hatóságok munkájának és a megfelelő szakértő kiválasztásának elősegítése érdekében – az e célra létrehozott elektronikus felület (a továbbiakban: elektronikus felület) tartalmazza. Az elektronikus felület létrehozására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

12. § A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem benyújtásához a jogi vizsgát megismételni, valamint az 5. § (2) bekezdés g) pontjában és az 5. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt feltételeket igazolni nem kell.

13. § (1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha

(2) Ha a névjegyzékből történő törlésre

(3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyi szakértőt az érintett szakterületről törli. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt az (1) bekezdés b) pontja esetében azon szakterület tekintetében törli a névjegyzékből, amely tekintetében a névjegyzékbe vétel feltételei a felvételkor sem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.

(4) Az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti törlési ok fennállását a névjegyzéket vezető hatóság az 54. § szerinti eljárásban állapítja meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontja esetén a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból bejegyzi, és ezzel egyidejűleg az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli.

14. § Ha az igazságügyi szakértő

15. § (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – a jogi vizsga letétele kötelező.

(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatásával kapcsolatban a vizsgázó

16. § (1) Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres, a Kamara vagy a miniszter által szervezett szakmai továbbképzéseken részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni.

(2) Ha az igazságügyi szakértő más szakmai kamarának is tagja, és az érintett szakmai kamara által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt, részvételét a miniszter rendeletében meghatározottak szerint, a teljesítendő kreditpontjaihoz hozzászámíthatja.

17–22. §²

23. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a kamarai tagsági jogviszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.

(2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértőként szerepel.

24. § (1) A társaság névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A névjegyzékbe vétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá.

(3) A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

25. § (1) A társaságnak az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok a 2.8. alpont kivételével nyilvánosak és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – az 1. melléklet 2.1.–2.3. pontjaiban és 2.5.–2.7. pontjaiban foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

26. § A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha

27. § Ha a társaság működési forma megváltoztatása vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a társaság kérelmére a jogutódlást a névjegyzékben átvezeti.

28. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki.

(2) Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője

(4) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

29. § A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

30. § (1) Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapíthat és szüntethet meg.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül

(4) Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.

(5) Az igazságügyi szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti.

(6) Az igazságügyi szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül – az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve – vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

(7) Az igazságügyi szakértői intézmény az igazságszolgáltatás és más hatóságok igényeinek zavartalan kielégítése érdekében szakértői tevékenység ellátására megbízási szerződést köthet azzal, hogy a szakértő megbízási szerződés keretében végzett tevékenységére az 52. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezései irányadók.

31. § (1) Az igazságügyi szakértői intézménynek az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. Az igazságügyi szakértői intézménynek a névjegyzékben szereplő adatai nyilvánosak, és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon is közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 1. melléklet 3.4. pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

32. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője az intézményben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Ha az igazságügyi szakértői intézmény nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézmény névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Nem jelölhető ki az igazságügyi szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjével szemben áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt.

(4) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.

(5) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértőt jelöl ki.

33. § (1) Az igazságügyi szakértői intézet kizárólagosan vagy alaptevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(2) Az igazságügyi szakértői intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más kirendeléseket megelőzően köteles a kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő kirendelése esetén az igazságügyi szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében teljesíti a kirendeléseket.

34. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az intézetben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértői intézet kizárására a 32. § (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő szabályokat állapíthat meg.

35. § (1) A miniszter – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben, az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet hozhat létre. Az igazságügyi szakértői testületet más jogszabály is létrehozhatja. A más jogszabály által létrehozott szakértői testületekre e törvény rendelkezéseit – a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) A jogi személy igazságügyi szakértői testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. Az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított.

36. § (1) Az igazságügyi szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki

(2) Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter – a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével – öt évre nevezi ki. Az igazságügyi szakértői testület nem igazságügyi szakértő tagjaira e törvénynek az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) Az igazságügyi szakértői testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(4) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag.

(5) Az igazságügyi szakértői testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság legalább három-, de legfeljebb öttagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. Az igazságügyi szakértői testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

37. § (1) Az igazságügyi szakértői testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület működése a jogszabályoknak, az ügyrendjének, valamint a szabályzatainak megfelel-e és a kirendelésnek eleget tesz-e.

(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.

(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében

38. § A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult szakvélemény adására. A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. § (1) A szakértő a hatóságtól, valamint az eljárásban részt vevő személyektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha – álláspontja szerint – annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.

(3) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, köteles az érintett körülményt, tényt a hatóságnak vagy a megbízónak jelezni.

40. § (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni.

(2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3) Ha jogszabály vagy az igazságügyi szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – történő felhasználását.

(4) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő – a feladatának teljesítése érdekében – az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.

(5) A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egymással területi szempontból összefüggő további eljárások során is felhasználhatja.

41. § (1) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni.

42. § (1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat – ha törvény másképp nem rendelkezik – a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul zárolja.

(2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

(3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított tíz év elteltével törli.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha

(5) A szakértő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapja és címzettje.

43. § (1) A szakértő köteles az igazságügyi szakértői tevékenységéről, annak nyomon követése céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján az általa nyilvántartott adatok közül, a miniszter rendeletében meghatározott adatokat a Kamara részére negyedévente a miniszter rendeletében meghatározottak szerint megküldeni.

(3) A Kamara a névjegyzéket vezető hatóság részére a miniszter rendeletében meghatározott módon és esetekben megküldi a szakértő által a statisztikai adatszolgáltatás keretében megküldött adatokat.

(4) A szakértő köteles adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított tíz évig köteles megőrizni.

44. § (1) A szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani.

(2) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja, a névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges azonosító adatokat a hatóság részére átadja.

(3) A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető szervezet – megkeresésre – az azonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az elektronikus kapcsolattartás érdekében a hatóság részére átadja.

(4)³

45. § (1) A szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően járhat el.

(2) A kirendelésnek tartalmaznia kell:

(3) A szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.

(4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül – az igazságügyi szakértő öt napon belül – közölni a hatósággal, ha

(5) Ha a szakértő a (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésében rajta kívül álló okból akadályoztatva van, a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított három napon belül köteles eleget tenni. Az akadályoztatás tényét a szakértőnek valószínűsítenie kell.

46. § A munkáltató vagy a megbízó a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez és a szemle lefolytatásához, vizsgálat elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.

47. § (1) A szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható.

(2) A szakértő a szakvéleményt – a kirendelésben foglaltaknak megfelelően – írásban vagy szóban terjeszti elő. A szakvélemény papír alapon vagy elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíthető a hatóság részére.

(3)⁴

(4) A szakvéleménynek tartalmaznia kell

(5) Szakkonzultáns, szakértőjelölt vagy segédszemélyzet igénybevétele esetén a szakvéleményben a hatóságot erről tájékoztatni kell, továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésben nyilvánított véleményt, valamint a szakértőjelölt miként működött közre.

(6) A szakvéleményben jogkérdésben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem lehet állást foglalni.

(7) A szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, valamint köteles azon a nyilvántartási számát feltüntetni. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn fel kell tünteti az igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői minőségét és nyilvántartási számát. A bélyegzőn Magyarország címere nem használható.

(8) A szakvélemény egyesített vagy együttes szakvélemény formájában is előterjeszthető. Az egyesített és az együttes szakvéleményt minden igazságügyi szakértő köteles a (7) bekezdésben meghatározottak szerint aláírni, illetve a szükséges adatokat a szakvéleményen feltüntetni, valamint köteles a szakvéleményt bélyegzőjével ellátni.

(9) A szakértő az elektronikus kapcsolattartás keretében benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni.

48. § (1) A társaság tagja vagy alkalmazottja, illetve az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet nevében adja. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. Az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet bélyegzőjét használja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül kirendelésre.

(3) A társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet tevékenységi körében és az eljárási szabályok betartásával készült.

(4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, igazságügyi szakértői tevékenységet végző tagjára és alkalmazottjára, illetve az igazságügyi szakértői intézmény, valamint igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet azon vezető tisztségviselőjének nevét is feltünteti, aki a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet szakvéleményét és beadványait a hatóság részére elektronikus úton megküldi, valamint akinek az elektronikus elérhetőségére a hatóság a hivatalos iratokat elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesítheti.

(6) A szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

49. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket, ezen belül különösen az egy órára felszámítható munkadíj összegét, a tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában a felszámítható költségátalány mértékét) a miniszter rendeletben határozza meg. Az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjról szóló rendelet megalkotása előtt, valamint évente legalább egy alkalommal a miniszter köteles a Kamara véleményét beszerezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg. Ebben az esetben a szakértő köteles a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét, illetve tételes munkadíját megállapítani,

(3) A hatóság a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül köteles megállapítani.

(4) A hatóság a jogerős döntéssel megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által a díjmegállapító döntés jogerőre emelkedését követően a hatóság nevére kiállított, és a hatóság vagy a hatóság gazdasági szervezeti eleméhez benyújtott számla alapján, a számla kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles kifizetni. A díjmegállapító döntés jogerőre emelkedésének nem feltétele, hogy azt a hatóság jogerősítő záradékkal lássa el.

(5) A szakértői díj késedelmes kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat illeti meg. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) – a döntés jogerőre emelkedésének időpontjától számított harminc napon belül – átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell megfizetni.

50. § (1) A szakértőt kérelmére várható költségének ötven százalékáig terjedő összegű, de legfeljebb százötvenezer forint költségelőleg illeti meg.

(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, kérelmét és költségelőlegének számítását – ha a szakértő számla kiállításra köteles, az előleg számlájával együtt – a kirendelés kézhezvételétől számított három napon belül megküldi a hatóság részére.

(3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a hatóság a költségelőleget – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakértő költségelőleg-számításának kézhezvételétől számított nyolc napon belül a benyújtott számla alapján megfizeti a szakértő részére.

(4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, a hatóság a költségelőleget a kiegészítés teljesítését követő nyolc napon belül megfizeti.

(5) Ha a szakértő költségelőleget kért és a költségelőleget a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőben nem kapta meg, – törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével – a kirendelés alóli felmentését kérheti.

(6) Ha a szakértőt a hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló döntésben – ha a költségelőleg megfizetésre került – a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.

(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a hatóság a különbözet visszafizetésére külön döntésben kötelezi a szakértőt.

51. § (1) A Kamarát az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai, továbbá jogszabály által a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátásának érdekében a szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg. E § rendelkezéseit az eseti szakértő eljárására is alkalmazni kell.

(2) A szakértő díjjegyzékében feltüntetett kamarai költségátalányt a szakértő részére kell megfizetni. A szakértő köteles a Kamarának jelezni, ha részére a kamarai költségátalányt nem fizették meg. A kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, azt a szakértő befizeti vagy átutalja a Kamarának.

(3) Amennyiben a szakértő részére a kamarai költségátalányt nem fizetik meg vagy a szakértő a kamarai költségátalányt nem fizeti be, illetve nem utalja át a Kamarának, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg fizeti be vagy utalja át a Kamara részére.

(5) A kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

52. § (1) A szakértő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – megbízás alapján is adhat szakvéleményt (a továbbiakban: magánszakértői vélemény).

(2) A magánszakértői vélemény elkészítésére e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A magánszakértői vélemény elkészítésére különösen abból a célból kerülhet sor, hogy

(4) A szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. Ez a szabály a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására nem alkalmazható.

(5) A szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartalmával összefüggésben megbízója – a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően – nem utasíthatja. A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek – különösen megbízója – érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A szakértő szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani.

(6) A szakértő a jogszabályba ütköző megbízást köteles megtagadni.

53. § (1) A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. A hozzájárulás megadását vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet.

(2) A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy, továbbá – a szakvélemény eljárásban történő felhasználása esetén – a hatóság részére nyújtható tájékoztatás.

54. § (1) A hatósági ellenőrzés során a névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzi, hogy a szakértő a kirendelésnek eleget tesz-e. A hatósági ellenőrzés folyamán a névjegyzéket vezető hatóság

(2) A hatósági ellenőrzés keretében a szakértő tevékenységét a névjegyzéket vezető hatóság bármikor megvizsgálhatja, és ennek során közvetlenül a szakértőtől bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást.

(3) A vizsgálatot a hatóság és a Kamara is kezdeményezheti.

55. § (1) A hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak – a bejelentés alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékainak megjelölésével – bejelenti, ha

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentést a bejelentésre okot adó tény tudomására jutásától számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A bejelentést egyidejűleg, a névjegyzéket vezető hatóság részére megküldött bejelentéssel azonos tartalommal, a szakértő részére is meg kell küldeni.

(3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a)–c), e) és f) pontja szerinti bejelentést a névjegyzékbe bejegyzi. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban két éven belül az (1) bekezdés a)–c), e) és f) pontja szerinti hatósági bejelentés három alkalommal érkezik, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése szerint a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál.

56. § (1) A hatóság a szakértő számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Az iratok megküldésének kötelezettsége a hatóságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette.

(2) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a hatóság az ügy érdemében hozott döntés másolati példányát elektronikus úton küldi meg a szakértő részére.

57. § (1) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – a szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (a továbbiakban: mentor) szakmai felügyeletével – közreműködik a szakvélemény előkészítésében. Igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb hároméves szakértőjelölti jelölti időt, vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette.

(2) A szakértőjelölt önállóan igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, szakvéleményt aláírásával nem láthat el, tevékenységét minden esetben kizárólag mentora irányítása és szakmai felügyelete mellett végezheti. A szakértőjelölt közreműködésével készített szakvéleményért a szakértőjelölt szakmai felelősséget nem visel.

(3) Szakértőjelölti tevékenység

(4) A szakértőjelölti működés részletes szabályait és a szakértőjelöltek kötelező képzéseire, valamint számonkéréseire vonatkozó részletes követelményeket, valamint a szakértőjelöltet alkalmazó mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat kamarai szabályzat állapítja meg azzal, hogy a szakértőjelöltek szakértés alapismereti elméleti oktatásáról gondoskodni kell.

58. § (1) Szakértőjelölt az lehet, aki az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak – a b), c) és d) pont kivételével – megfelel és vele szemben az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(2) A szakértőjelölt szakértőjelölti tevékenység folytatására a Kamara által vezetett szakértőjelölti névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá. A kérelmezőt a szakértőjelölti névjegyzékbe fel kell venni, ha a szakértőjelölt megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A szakértőjelölti nyilvántartás tartalmazza a szakértőjelölt 3. mellékletben meghatározott adatait.

(4) A szakértőjelölt szakterületének megfelelő képesítéssel akkor rendelkezik, ha az igazságügyi szakértők szakterületéhez kapcsolódó képesítési és egyéb feltételeket teljesíti.

(5) A szakértőjelölt kérelmére a Kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül szakértőjelölti igazolványt állít ki, amelynek tartalmát a miniszter rendeletben állapítja meg. A Kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez csatolta a munkája feletti szakértői felügyelet alapjául szolgáló jogviszonyról szóló iratokat.

(6) A szakértőjelöltek nyilvántartása a 3. melléklet 1.1.–1.5., 1.7.–1.8., és 1.11.–1.12. pontjaiban, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles nyilvántartás. A szakértőjelöltekre vonatkozó adatok közül a Kamara honlapján közzéteszi a 3. melléklet 1.1. pontjában, valamint 1.6.–1.10. pontjaiban és 1.16. pontjában foglalt adatokat.

59. § (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez szakkonzultáns segítségét, illetve segédszemélyzetet vehet igénybe.

(2) A szakkonzultáns igénybevételéhez – ha a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik – a szakértőnek be kell szereznie a hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a hatóság a kirendelésben nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

60–92. §

93–106. §

107. § (1)⁷

(2)⁸

(3)⁹

108–131. §

132–138. §

139. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

140. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. június 15-én lép hatályba.

(2) A Második Rész, a Harmadik Rész – a 107. § (2) bekezdése kivételével – és a Negyedik Rész, valamint a 166. § (2) bekezdése 2016. szeptember 15-én lép hatályba.

(3) A 17–22. §, a 44. § (4) bekezdése, a 47. § (3) bekezdése és a 107. § (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

141. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényben meghatározott területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) 2016. augusztus 15-i fordulónappal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába (a továbbiakban: MISZK) történő beolvadással megszűnnek. A területi kamara és a MISZK egyesülésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

142. § (1) A területi kamarák és a MISZK tisztségviselőinek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik. A területi kamarák és a MISZK tisztségviselői e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott speciális ügyvivői státuszban, a kamarai tisztségviselők megválasztásáig működnek közre az átmeneti rendelkezések, valamint a jogszabályból eredő halaszthatatlan kamarai feladatok végrehajtásában.

(2) A MISZK elnöke és elnökhelyettesei testületként (a továbbiakban: ügyvivő testület) járnak el az átmeneti rendelkezések végrehajtása során. Az ügyvivő testület tevékenységét a MISZK elnöke, az ügyvivő testület elnökeként irányítja. Az átmeneti rendelkezéseknek a területi kamara által történő végrehajtása során a területi kamara elnöke vagy elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: ügyvivő) jár el. A területi kamara elnöke az eljáró ügyvivő személyét – annak kiesése esetén a helyébe lépő személyt – legkésőbb 2016. július 1-ig köteles bejelenteni az ügyvivő testület elnökének.

(3) Az ügyvivő testület az átmeneti rendelkezések végrehajtásában történő közreműködéshez könyvvizsgálót, vagy a felszámolók névjegyzékében szereplő személyt vagy szervezetet bízhat meg.

(4) Az ügyvivő testület tagjait és az ügyvivőket az átmeneti rendelkezések végrehajtása során végzett tevékenységükért a kamarai tisztségviselőként kapott juttatásaik illetik meg.

143. § (1) A területi kamarák ügyvivői és az ügyvivő testület legkésőbb 2016. július 15. napjáig kötelesek egyesülési tervet készíteni. Az egyesülési terv magában foglalja a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét, a jogutód MISZK (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód létesítő okiratának tervezetét. Az egyesülési tervet az ügyvivő testület elnöke és az ügyvivők együttesen írják alá.

(2) A területi kamarák vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható, amennyiben az 2016. július 1-ig terjedő időszakra kiegészítésre kerül. A nyitó vagyonmérleg-tervezetet az alakuló ülés időpontját megelőző tizenötödik napig közzé kell tenni.

(3) A beolvadó területi kamara ügyvivője 2016. július 15. napjáig előkészíti és az ügyvivő testület elnöke részére átadja a beolvadó területi kamara vagyonmérleg-tervezetét. A beolvadó területi kamara ügyvivője e feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

(4) A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni azzal, hogy a beolvadást követően a MISZK vagyonmérleg-tervezete a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetében feltüntetett egyes értékektől eltérhet.

(5) A miniszter az egyesülési terv elkészítését megelőző hét hónapra visszamenően elrendelheti a területi kamarák és a MISZK gazdálkodásának vizsgálatát. Ha a vizsgálat olyan szerződést, megállapodást vagy egyoldalú jognyilatkozatot tár fel, amely

(6) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesülésben részt vevő köztestületek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló. Nem jogosult eljárni az egyesülésben részt vevő köztestületek könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben számukra a könyvvizsgálatot végezte.

(7) A Kamara könyvvizsgálójává az egyesüléstől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Az egyesülésben részt vevő köztestületek vagyonának értékét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

(8) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a területi kamarák MISZK-be történő beolvadása során nem alkalmazható.

(9) Az egyesülési tervet és mellékleteit az ügyvivő testület és az ügyvivők kötelesek 2016. július 22. napjáig elfogadni. Az egyesülő köztestületek döntéseit ilyenkor is külön-külön kell meghozni. Az egyesülésben részt vevő köztestületek az egyesülési tervet, a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet, valamint az ügyvivők és az ügyvivő testület döntéseit ugyanezen határidőig haladéktalanul kötelesek megküldeni a miniszter részére.

144. § (1) A MISZK általános jogutódja a Kamara. A Kamara küldöttgyűlése alakuló ülésén dönt az e törvény rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, megválasztja szerveinek új tagjait és elfogadja nyitó vagyonmérleg-tervezetét.

(2) A területi kamarák 2016. július 5. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni a MISZK részére a nyilvántartásukban szereplő igazságügyi szakértőkről. Az adatszolgáltatás tartalmazza legalább a területi kamara nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők nevét, nyilvántartási számát, lakcímét, elektronikus elérhetőségét, valamint az arra való utalást, hogy a szakértő kamarai tagságát felfüggesztették vagy azt szünetelteti.

(3) A területi kamara a feladatátadás végrehajtása érdekében az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg 2016. július 5. napjáig a szerződéseiről és egyéb okiratairól jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti. A MISZK részére az adatszolgáltatás keretében átadott okiratokat a területi kamara ügyvivője írja alá. A papíralapú dokumentumokat a Kamara alakuló ülését követően felállítandó ügyfélszolgálati pontok részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a Kamara elnöke részére kell megküldeni.

145. § (1) A területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladatait az ügyvivők irányítják. Az ügyvivők feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésében rögzített tagnyilvántartást és feladatellátást érintő adatszolgáltatások elkészíttetése és határidőre történő megküldése.

(2) E törvény hatálybalépését követően a területi kamarák és a MISZK az előző évi költségvetés keretei között gazdálkodnak azzal, hogy új kötelezettséget nem vállalhatnak, és nem módosíthatják a szerződéseket a területi kamarák előző évi költségvetési tételeinek terhére.

(3) Az ügyvivő testület fő feladata az egyesüléshez szükséges okiratok területi kamaráktól történő beszerzése, elkészítése, a záró és nyitó vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőriztetése, és az e törvényben meghatározott határidőig történő elfogadása.

(4) Az ügyvivő testület elnökének feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár-tervezet határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésében rögzített tagnyilvántartásnak és feladatellátásnak az alapjául szolgáló adatszolgáltatások szerinti elkészíttetése és határidőre történő megküldése, a szervezeti és működési szabályzat és az alapszabály tervezetének elkészíttetése és az azok elfogadására jogosult kamarai testület elé történő terjesztése, a küldöttgyűlés előkészítése körében annak időpontját megelőző hatvan napig a választási bizottságok létrehozásának előkészítése, a küldöttgyűlés levezető elnökének (miniszter jóváhagyását követő) felkérése.

146. § (1) A Kamara első tisztségviselőit általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül, négy évre választják, titkos szavazással.

(2) A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (a továbbiakban: aktív választójog), és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

(3) A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül 2016. július 1. napjáig, a felsorolt területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent igazságügyi szakértők számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A küldöttgyűlés száznegyven küldöttből áll azzal, hogy a küldöttek megválasztásánál a bejegyzett igazságügyi szakértők területi eloszlására, valamint az egyes szakterületek létszámára figyelemmel kell lenni. A küldötté válás feltétele legalább a területi kamarák nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők tíz százalékának ajánlása. Nem lehet küldött a területi kamara elnöke és elnökhelyettese. A közgyűlésen megválasztott küldöttek jegyzékét az ügyvivő testület elnöke haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

147. § (1) A Kamara első tisztségviselőit az alakuló ülésen, 2016. szeptember 15. napján választják. A küldöttgyűlést az ügyvivő testület elnöke hívja össze. A meghívóban – a küldöttgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl – a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni.

(2) A küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a szavazás megkezdésének időpontja az irányadó. A megismételt küldöttgyűlést azonos napon későbbi időpontban kell megtartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

148. § (1) Az ügyvivő testület a választások előkészítése és lebonyolítása céljából 2016. július 22. napjáig megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban együtt: választási szervek) elnökét és két tagját.

(2) A választási bizottság feladata:

(3) A választási bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a választásra jogosult igazságügyi szakértőkre kötelező.

(4) A jelölőbizottság feladata:

(5) A szavazatszámláló bizottság feladata:

(6) A választási szervek tisztségviselője és tagja olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll etikai büntetés hatálya alatt, továbbá vele szemben a választótisztségekkel kapcsolatos, e törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn. A jelölőbizottság, a választási bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjai bármilyen tisztségre választhatók. Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke, illetve tagja, vagy elnökének, illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az őket érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.

149. § (1) A választási szervek döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, döntéseik ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A választási szervek eljárásukról jegyzőkönyvet készítenek.

(3) A választási szervek megbízatása a választással kapcsolatos összes tevékenység elvégzésével befejeződik.

150. § (1) A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig igazságügyi szakértőként bejegyzett valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértőt fel kell venni.

(2) Választásra nem jogosult, akit az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlása alól felfüggesztettek, valamint aki igazságügyi szakértői tevékenységét szünetelteti.

(3) Az ügyvivő testület elnöke a választás napja előtt legalább hatvan nappal bocsátja a választási bizottság rendelkezésére a választásra jogosult, valamint választható tagjainak névjegyzékét.

(4) A választási bizottság a választói névjegyzéket a MISZK hivatalos helyiségében és a MISZK honlapján a küldöttgyűlést megelőzően legalább harminc nappal kizárólag a kamarai tagok részére a szavazás lezárásáig közzéteszi. A választói névjegyzék az igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát tartalmazza. A közzététel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni.

(5) A közzétett névjegyzéket a választást megelőző nap végéig ki kell egészíteni azok nevével, akiket legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon az igazságügyi szakértők névjegyzékébe felvettek, törölni kell azok nevét, akiket időközben töröltek a névjegyzékből, vagy akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége folytatását legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon felfüggesztették, valamint azokét is, akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége szünetelését ezen időpontig megállapítottak.

(6) A jelölőbizottság a területi kamara, valamint a MISZK honlapján felhívást bocsát ki aziránt, hogy a területi kamara tagjai jelentsék be az általuk vállalni kívánt tisztséget, illetve a vállalni kívánt bizottsági tagságot. A területi kamara választásra jogosult tagjai a bejelentést országosan, egységesen 2016. augusztus 14. napjáig tehetik meg.

151. § (1) A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú, annak másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzéssel ellátott (kamarai bélyegző) ajánlóívet (érvényes ajánlóív) ad át a jelölőbizottságnak. Az ajánlóívet sorszámmal, vagy egyéb, az azt kitöltő személy azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni nem szabad.

(2) A jelölőbizottság az ajánlásra ajánlóív megküldésével hívja fel a választásra jogosult tagokat, amelyhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését. A Kamara választásra jogosult tagjai az ajánlóíven 2016. augusztus 14. napjáig tehetnek javaslatot. Az ajánlóíven minden egyéni tisztségre egy személyt, az elnökségi és bizottsági tagságra pedig legfeljebb azok számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.

(3) A jelölőbizottság a hozzá visszaérkezett ajánlóíveket a MISZK-ben elhelyezett és lepecsételt urnában gyűjti össze.

(4) Érvénytelen az ajánlás, ha

152. § (1) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, a Kamarán belül kizárólag egy, általa választott tisztséget tölthet be. Ennek érdekében a jelölt a jelölés elfogadásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a tisztségek elfogadásának sorrendjéről.

(2) A jelölőbizottság a jelöltlistára azokat a jelölteket veszi fel, akik az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább a beérkezett ajánlások tíz százalékának megfelelő számú érvényes ajánlással rendelkeznek. Ha valamely tisztség vonatkozásában nincs ilyen jelölt, akkor az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább tíz érvényes ajánlás megszerzése szükséges a jelöltlistára történő felkerüléshez.

(3) Amennyiben nincs olyan személy, aki az adott tisztségre vagy bizottsági tagságra jelöltként jelentkezett, úgy a jelölőbizottság egy vagy több személyt – az ügyvivő testület javaslatára, a miniszter jóváhagyását követően – jelöl a tisztségre azzal, hogy a jelölőbizottság tagja ilyen esetben nem jelölhető.

(4) Az elkészített jelöltlistát legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon, a MISZK hivatalos helyiségében, a választást megelőző nap végéig a kamarai tagok részére – továbbá ugyanezen idő alatt a MISZK honlapján is – közzé kell tenni.

(5) A választási bizottság elnöke a szavazás eredményének megállapítása után, az újra megnyitott küldöttgyűlésnek jelentést tesz a választásról és a jegyzőkönyvet az erre vonatkozó iratokkal együtt a miniszternek megküldi. A küldöttgyűlés levezető elnöke a választás eredményét – a küldöttgyűlés határozataként – kihirdeti, majd a küldöttgyűlést berekeszti.

153. § (1) A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát és egy vagy több szavazófülkét kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság elnökének, valamint közjegyző jelenlétében köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalni.

(2) A közjegyző az urnák lezárása és a szavazás előkészítése során történteket jegyzőkönyvvel tanúsítja.

(3) A szavazás – a MISZK által ajánlott tartalmú –, a választási bizottság által elkészített szavazólapokkal történik. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét, továbbá a tisztséget, illetve bizottsági tagságot, amelyre jelölték.

(4) A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a jelenléti ív általa történő egyidejű aláírása ellenében – a szavazólap másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzés (bélyegző) egyidejű alkalmazása mellett – adja át a szavazólapot.

(6) A szavazólapon az egyéni tisztségre történő választásnál a szavazó a megválasztani kívánt jelölt, jelöltek, testületi tagságra történő választásnál a megválasztani kívánt jelöltek neve mellé – két egymást metsző vonallal – jelet tesz.

154. § (1) A szavazás befejezése után – a szavazatok összeszámlálása előtt – a szavazatszámláló bizottság a fel nem használt szavazólapokat összeszámolja, a számlálás tényét és eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, majd a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti.

(2) A fel nem használt szavazólapok megsemmisítése után a választási bizottság az urnákat egy helyiségben összegyűjti, ellenőrzi azok sértetlenségét, az összes szavazólapot az urnákból – a szavazatszámláló bizottság elnöke jelenlétében – kiveszi, azokat összeszámlálás végett a szavazatszámláló bizottság elnökének átadja, majd megállapítja a szavazás eredményét.

(3) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazatszámláló bizottság tagjainak nem állhat rendelkezésére sem távbeszélő készülék, sem internet kapcsolat, sem fax. A szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagja a számláló helyiséget csak a választási bizottság tagjának kíséretében hagyhatja el, amelynek során biztosítani kell, hogy a számlálás során megismert adat harmadik személynek ne juthasson tudomására.

(4) A szavazatszámláló bizottság az átvett szavazólapokat összeszámolja és összehasonlítja a szavazáson részt vett szavazók számával. Érvényes a szavazás, amennyiben a két szám egyezik, vagy a leadott szavazólapok száma kevesebb, mint a szavazók száma.

(5) Érvénytelen

(6) A szavazatszámláló bizottság először az érvénytelen szavazólapokat számolja össze. A szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság közjegyző jelenlétében az érvényes szavazólapokat kötegeli és a köteget oly módon zárja le, hogy annak megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az érvényes szavazólapokat számolja össze, majd megállapítja a szavazás eredményét.

(7) A közjegyző a szavazás eredményének megállapítása, valamint a szavazólapok kötegelése és lezárása során történteket jegyzőkönyvvel tanúsítja.

155. § (1) Megválasztottnak az az egyéni jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Amennyiben ugyanarra az egyéni tisztségre – az elnöki tisztségét kivéve – több jelölt kapott azonos számú érvényes szavazatot, a választási bizottság elnöke és legalább két tagja – az azonos számú érvényes szavazatot szerzett személyek között és jelenlétében – sorsolással dönti el a tisztségre megválasztott személyét.

(2) A Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta és legalább a leadott szavazatok egyharmadával rendelkezik. Amennyiben a legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt nem szerezte meg a leadott szavazatok legalább egyharmadát, második fordulót kell tartani.

(3) A második fordulóban csak azok az egyéni jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban az első három hely valamelyikén végeztek és a leadott szavazatok legalább egyötödét megkapták. A második fordulóban a Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén – amennyiben azon az elnöki tisztség betöltése vagy a második fordulóban történő részvétel múlik – az azonos szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja – az érintettek jelenlétében – sorsolással dönti el a Kamara elnökének vagy a továbbjutó egyéni jelölt személyének választását.

(4) A testületi tagság esetében a kapott szavazatok számának sorrendje alapján kell a választás eredményét megállapítani. Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott személyek száma meghaladja az adott testületbe megválaszthatók számát, az azonos számú szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja – az érintettek jelenlétében – sorsolással dönti el a testületi tagságra megválasztott személyét.

(5) Amennyiben bármely egyéni tisztségre vagy testületi tagságra érvényesen senkit nem választottak meg, úgy erre az egyéni tisztségre vagy testületi tagságra új választást kell tartani.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazatok összeszámlálása során annak megkezdésétől az eredmény megállapításáig közjegyző jelenléte kötelező. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvet átadja a választási bizottság elnökének. A közjegyző a szavazás eredményének megállapítása során történteket jegyzőkönyvvel tanúsítja.

(7) A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke három példányban jegyzőkönyvet készít és azt – a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival együtt – aláírja.

(8) A választás eredményét a választási bizottság elnöke haladéktalanul írásban megküldi a miniszternek.

156. § A Kamara elnökének és elnökhelyettesének nem választható meg az, akit kamarai elnöknek már legalább egy alkalommal újraválasztottak.

157. § (1) A területi kamarák igazságügyi szakértő tagjai az egységes Kamara megalakulásával e törvény erejénél fogva a Kamara tagjaivá válnak.

(2) A területi kamarák vagyona e törvény erejénél fogva átszáll a Kamarára. A területi kamarát megszűnése időpontjában megillető azon vagyontárgy, amely az egyesülés során készült vagyonmérlegben nem szerepelt, utólagos vagyonrendezési eljárással kerül a jogutódlással létrejövő Kamara vagyonába, azzal, hogy az eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. §-ának rendelkezései irányadók. Az eljárásra a jogutódlással létrejövő Kamara székhelye szerinti törvényszék kizárólagosan illetékes.

(3) A területi kamarák alkalmazottai vonatkozásában 2016. szeptember 15. napjától a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.

(4) A területi kamarák kötelesek a folyamatban lévő elsőfokú etikai eljárásokat legkésőbb 2016. augusztus 30-ig lezárni. A megkezdett etikai eljárásokban az etikai tanács eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor hatályos szabályok irányadók. A 93. § rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétségekre lehet alkalmazni. A területi kamarák megszűnését követően az eljárások lefolytatására a Kamara etikai bizottsága rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az egyesülés a beolvadó területi kamarákkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(6) Az ügyvivő testület elnöke 2016. augusztus 30. napjáig elkészíti és bemutatja a miniszternek a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát. Az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot a Kamara alakuló ülésén fogadja el. A Kamara elnöke az elfogadott szabályzatot jóváhagyás céljából haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

158. § A Kamara hivatala köteles gondoskodni a területi kamarák székhelyén 2016. november 30. napjáig az ügyfélszolgálati pontok felállításáról. Az ügyfélszolgálati pontokra vonatkozó részletes szabályokat a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

159. § Az igazságügyi szakértő köteles az 1. melléklet 1.11. és 1.21.–1.23. pontjában foglalt adatokat 2016. december 31. napjáig a névjegyzéket vezető hatóság részére megfelelően igazolni.

160. § (1) E törvény

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

161. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

162. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

163. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

164. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Ket. 157/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

165. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSzSzt.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A TSzSzt 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

166. § (1) Hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény.

(2)¹¹