PÜ BH 2016/306
PÜ BH 2016/306
2016.11.01.
A munkáltató felperest, mint a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját a szerző személyhez fűződő jogai védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg. Az építészeti alkotás és tervének felhasználása a meglévő épülethez csatlakozó további épület tervezésével és kivitelezésével nem állapítható meg [1999. évi LXXVI. tv. 1. § (2) bek., 16. § (1) bek., 17. §, 18. § (2) bek., 30. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 1997. március 6-án tervezési szerződés jött létre a megrendelő megyei önkormányzat perbeli kórháza (a továbbiakban: Kórház), valamint a felperes és egy perben nem álló gazdasági társaság, mint vállalkozók között. A felperes feladata volt az f.-i telephelyen módosított „A” jelű épület építési, engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, továbbá a „B” jelű épület megvalósítása.
[2] A megrendelő Kórház és a tervező I. rendű alperes között 2008. március 25-én tervezői szerződés jött létre, amelyben az I. rendű alperes vállalta a Kórház sürgősségi ellátás átalakítása és bővítése elvi engedélyes tervdokumentációjának elkészítését. A Kórház főigazgatója 2008. április 9-én kelt levelében a felperestől, mint szerzőtől bruttó 750 000 forint felhasználási díj ellenében hozzájárulást kért az „A” épületre vonatkozó tervei felhasználásához. A felperes 2008. december 18-án számlát bocsátott ki bruttó 1 800 000 forint szerzői jogdíjról, amelyet a Kórház főigazgatója annak időelőttisége miatt visszaküldött. A felperes a 2009. március 26-án kelt levelében ismételten megküldte a Kórház részére a jogdíjat tartalmazó számlát.
[3] A Kórház és az I. rendű alperes 2009. március 27-én ismét tervezési szerződést kötött, amelyben rögzítették, hogy közöttük 2008. március 25-én tervezői szerződés jött létre „a Fehérgyarmat sürgősségi ellátás átalakítása és bővítése” elvi engedélyes tervdokumentációjának elkészítése és engedélyeztetésre történő beadása tárgyában, amelyet az I. rendű alperes szerződésszerűen teljesített, és a megrendelő a szerződéssel a tervek felhasználási jogát megszerezte. A szerződésben az I. rendű alperes vállalta a Kórház „Sürgősségi Ellátás átalakítása és bővítése” tárgyában az engedélyezési tervek elkészítését. A felek a szerződésben rögzítették, hogy miután a szerződés tárgya már meglévő épület bővítése, illetve átalakítása, a tervező szükség szerint köteles a meglévő épület tervezőjével felvenni a kapcsolatot és valamennyi hozzájárulást, engedélyt, illetve dokumentumot beszerezni, amelyek a szerződés tárgyát képező feladatok ellátásához szükségesek. A szerződésben az I. rendű alperes szavatosságot vállalt azért, hogy a tervezés során nem használ fel jogosulatlanul szerzői jogi vagy iparjogvédelem alatt álló megoldást.
[4] A Kórházat mint költségvetési szervet 2009. április 29-én jogutód nélkül megszüntették, a továbbiakban valamennyi közfeladatát egy nonprofit kft. (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) látta el, a vagyon feletti jogok és kötelezettség tekintetében a jogutódja a IV. rendű alperes önkormányzat közgyűlése lett.
[5] A Nonprofit Kft., mint végrehajtásban közreműködő szervezet, az I. rendű alperes, mint tervező, az I. rendű alperes vezető tervezője és a IV. rendű alperes, mint kedvezményezett között 2010. december 15-én megállapodás jött létre, mely szerint a Kórház jogutódjaként a IV. rendű alperes valósítja meg a „Kórház sürgősségi osztályának komplex fejlesztése” című projektet. A megállapodásban a felek rögzítették, hogy az I. rendű alperesnek kizárólagos szerzői joga áll fenn a tervdokumentáción.
[6] A IV. rendű alperes megrendelő és a II. rendű alperes tervező között 2011. január 17-én jött létre tervezési szerződés a Kórház sürgősségi osztályának komplex fejlesztésében való részvételre.
[7] A felperes az építési engedélyes tervek alapján a már meglévő kórházi épülettömbhöz nyaktaggal csatlakozó négyszintes, lapos tetős épületet tervezett.
[8] Az I. rendű alperes a tervezési szerződés alapján a sürgősségi ellátás átalakítására és bővítésére vonatkozó tervek elkészítésére vállalkozott. Az engedélyezési terv szerint a tervezett épület egyemeletes, lapos tetős épület, amely a felperes által tervezett épület nyugati homlokzatához csatlakozik.
[9] A II. rendű alperes a tervezési szerződés alapján a sürgősségi betegellátás fejlesztésére, 2. szintű sürgősségi központ kialakítására vállalkozott. Feladata magában foglalta a felperes által tervezett épület átalakítását, ennek keretében az áttervezés érintette az eredetileg a felperes által tervezett „A” jelű épület teljes első emeletét és a második emelet 50%-át, valamint megváltozott a teljes külső homlokzat.
[10] A felperes által a szerzői jogdíjról kiállított számlát az I. és II. rendű alperesek nem egyenlítették ki, az engedély nélküli felhasználás miatt küldött fizetési felszólítás pedig eredménytelen maradt.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes módosított keresetében kérte megállapítani, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a szerzői jogait azzal, hogy a terveit jogellenesen felhasználták. Kérte az I. és II. rendű alpereseket személyenként, elmaradt haszon címén 3 688 880 forint és kamatai, valamint a jogsértéssel elért gazdagodás címén az I. rendű alperest 12 500 000 forint, a II. rendű alperest 16 000 000 forint megfizetésére kötelezni. A IV., V. és VI. rendű alpereseket az I. és II. rendű alperesekkel egyetemlegesen kérte marasztalni.
[12] Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az első- és másodfokú ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a felperes szerzői vagyoni jogait, ezt meghaladóan a szerzői jogsértés megállapítása vonatkozásában a IV., V., VI. rendű alpereseknek az I. és II. rendű alperesekkel történő egyetemleges marasztalása iránti, a személyhez fűződő szerzői jog megsértése iránti, az I. és a IV., V., VI. rendű alperesekkel szemben 3 688 880 forint és kamatai, valamint a II. és IV., V., VI. rendű alperesekkel szemben a 3 688 888 forint és kamatai megfizetése iránti keresetet elutasította.
[14] Az elsőfokú bíróság a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 4. § (1) bekezdése és 30. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az 1997. március 6-ai szerződés tárgyában a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a gazdasági társaság felperes a szerző vagyoni jogok jogosultja. A felperes által tervezett épület utánépítésével először az I. rendű alperes, majd a II. rendű alperes által készített tervek útján a felperes szerzői jogi védelem alá eső tervdokumentációjának felhasználása megvalósult.
[15] Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek által tervezett változás folytán az eredeti terv szerinti építmény külső megjelenése módosult, ezért az átdolgozás megtörtént. Az „A” épület első emeletének alaprajza megváltozott és a csatlakozó épület a minimálisan szükséges csatlakozást meghaladóan épült össze, továbbá a régi épület első emeletén két ablak befalazásra került, ezáltal a meglévő épület homlokzati megjelenése is megváltozott. A felperes a művének felhasználására nem adott engedélyt, ezért az Szjt. 16. § (6) bekezdése alapján a többszörözéssel és az átdolgozással megvalósult felhasználás jogosulatlan.
[16] Erre tekintettel az elsőfokú bíróság az Szjt. 94. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította, az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló igényt azonban alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság az Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett gazdagodás visszatérítésére irányuló igény tekintetében a per tárgyalását felfüggesztette, míg a (2) bekezdés alapján előterjesztett kártérítési igényt elutasította. A IV., V. és VI. rendű alperesekkel szemben a keresetet azért találta alaptalannak, mert a IV. rendű alperes jogutódja – jogszabályi rendelkezés folytán – a VI. rendű alperes, az V. rendű alperes pedig csak a VI. rendű alperes képviseletére jogosult.
[17] A felperes, valamint az I. és II. rendű alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletét részítéletnek tekintve, részben megváltoztatta és a felperes keresetét az I. és II. rendű alperesekkel szemben a szerzői vagyoni jogai megsértésének megállapítása iránti részében is elutasította, ezt meghaladóan a részítéletet helybenhagyta.
[18] A jogerős ítélet indokolása szerint az ingatlan tulajdonosának tulajdonjoga és az építész szerzői joga összeütközése a személyes és a társadalmi érdekek összemérését igényli. Az Szjt. 3. §-ának utaló szabálya szerint a szerzői jogra is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás elve.
[19] A perbeli esetben az újonnan megépített épület két nyaktag hozzáépítése révén csatlakozott a meglévőhöz, amely az épületen történt változtatásnak minősült. A megváltoztatás tilalma – együtt értelmezve az Szjt. 13. és 67. §-ainak rendelkezéseit – a mű eltorzítására, megcsonkítására vonatkozik, minden egyéb szükségessé vált változtatás, amely nem érinti a mű lényegi vonásait és művészi összképét, megengedett. A tervező személyhez fűződő és vagyoni jogai általában elsőbbséget élveznek más személyeknek a műhöz kapcsolódó egyéb jogaival, érdekeivel szemben. A létesítmény hasznosítása azonban a gazdasági-műszaki környezet változó követelményei szerint történik. Az ítélkezési gyakorlat szerint a Ptk. 99. §-a alapján a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a tulajdonában álló épületet átépítse, ennek során külső megjelenését, építészeti kialakítását, rendeltetését módosítsa vagy azt akár elbontsa. A tulajdonosi jogokból következik, hogy a tervező szerzői jogára hivatkozással nem akadályozhatja meg a tulajdonos számára szükségessé vált munkálatok elvégzését, nem támaszthat kifogást azon az alapon, hogy a munkálatok a terveitől eltérnek és ezzel esetleg az épület külső megjelenése is megváltozik. A tulajdonos használati jogának rendeltetésszerű gyakorlásával megvalósuló felhasználás nem eredményezheti a tervező szerzői jogainak sérelmét. A tulajdonos érdekei elsőbbséget élvezhetnek olyan esetben, amikor gyakorlati okok teszik szükségessé a továbbépítést és a kisebb fokú, a funkció érvényesülését segítő módosításokat.
[20] A másodfokú bíróság a perbeli szakvéleményben kifejtett állásponttal szemben nem találta megállapíthatónak a rendeltetésszerű használat rendszerének megváltozását, amely az Szjt. 67. § (1) bekezdése szerint a mű jogosulatlan megváltoztatásának fogalmi eleme. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a nyaktag hozzáépítésével és további két nyílászáró befalazásával az épület homlokzata nem változott olyan mértékben, hogy az a külső megjelenés lényegét érintő eltorzulásnak, megcsonkolásnak lenne tekinthető és így alapot adna a szerzői jogsértés megállapítására. Ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes szerzői jogait az alperesek nem sértették meg.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[21] A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése érdekében, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen kérte megállapítani, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a szerzői vagyoni jogait, valamint az I. rendű alperest a VI. rendű alperessel egyetemlegesen, a II. rendű alperest a VI. rendű alperessel egyetemlegesen 3 608 880-3 608 880 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását indítványozta.
[22] Az I., V. és VI. rendű alperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon – nem vitatott – megállapítását követően, hogy a perbeli szerzői jogi védelem alatt álló mű, az építészeti alkotás, illetve annak terve munkaviszonyban létrehozott műnek minősül, így az Szjt. 30. § (1) bekezdése alapján a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a felperes gazdasági társaság, mint munkáltató szerezte meg, tévesen vizsgálta a perbeli kórházépület átépítése eredményeként a mű megváltoztatásának jogszerűségét az Szjt. 13. §-a és 67. § (1) bekezdése alapján.
[24] A mű egységének védelme a szerző személyhez fűződő jogainak egyik tartalmi eleme. Az Szjt. 13. §-a, mintegy általános szabályként a műnek a szerző becsületére, hírnevére sérelmes megváltoztatását minősíti a szerző személyhez fűződő jogát sértő magatartásnak. Az építészeti alkotások és műszaki létesítmények terveinek megváltoztatásával kapcsolatban – a műalkotás sajátosságaira figyelemmel – az Szjt. 67. § (1) bekezdése ad iránymutatást a szerző személyhez fűződő joga megsértésének vizsgálatához. Az Szjt. 9. § (2) bekezdése értelmében a szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ebből következően a mű személyhez fűződő jogot sértő megváltoztatása esetén kizárólag a szerző jogosult fellépni. A felperest, mint munkáltatót a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját, a szerző személyhez fűződő jogai nem illetik meg. Ezért a műnek a szerzői személyhez fűződő jogot sértő megváltoztatása miatt a felperes perbeli legitimáció hiányában igényt nem érvényesíthet.
[25] A felperest, mint a szerzői vagyoni jogok jogosultját az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján kizárólagos jog illeti meg a mű felhasználására és a felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül – egyebek mellett – a többszörözés. Az Szjt. 18. § (2) bekezdése szerint az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is. Az építészeti terv, mint a szerzői jogi védelem alatt álló mű többszörözése tehát a tervrajz alapján az épület megépítése.
[26] A másodfokú bíróság a szerző vagyoni jogainak megsértését, azaz a jogosulatlan felhasználás megtörténtét nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság – a perben kirendelt igazságügyi szakértő jogkérdésben tett álláspontjára hagyatkozva – a felperes terve alapján készült építmény felmérésével, majd a felperes által tervezett épület „utánépítésével” megállapította az I. és II. rendű alperesek részéről a felperes tervdokumentációjának felhasználását. A Kúria az elsőfokú bíróság ezen álláspontjával nem értett egyet.
[27] A perbeli esetben az I. rendű alperes a felperes által korábban tervezett épülethez csatlakozó további épületet tervezett, a II. rendű alperes tervezői feladata pedig a felperes által tervezett épület átalakítására vonatkozott. Miután a fent kifejtettek szerint az építészeti terv többszörözése a terv alapján az épület megépítése, vagy már kivitelezett terv esetén változatlan terv alapján az épület ismételt megépítése (utánépítése), a felperes építészeti tervei alapján megépített épülethez csatlakozó további épület tervezése és kivitelezése az építészeti alkotás tervének felhasználását nem teszi megállapíthatóvá.
[28] Az elsőfokú bíróság – a perben kirendelt szakértő álláspontja alapján – megállapította az átdolgozás megtörténtét is. Az Szjt. 29. §-a szerint a szerző kizárólagos joga, hogy művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon; átdolgozás – egyebek mellett – a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
[29] A fent kifejtettekből következően az I-II. rendű alperesek nem a felperes építészeti tervének felhasználásával, a terv módosításával, hanem a meglévő épület adottságait felhasználva, önálló terv alapján készítették az építészeti terveiket, ezért az építészeti alkotás tervének átdolgozása sem valósult meg. Az Szjt. 1. § (2) bekezdés k) pontja alapján ugyancsak szerzői jogi védelem alatt álló építészeti alkotás átdolgozása pedig az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása alapján, mely szerint önmagában amiatt, hogy a felperes tervei alapján létesített épület külső megjelenése módosult, nem állapítható meg. Erre vonatkozó érdemi érveket a felülvizsgálati kérelem sem tartalmaz.
[30] Mindezekre figyelemmel, a mű felhasználásának hiányában a felperes alaptalanul hivatkozott a szerzői vagyoni jogainak megsértésére. Ezért a másodfokú bíróság érdemben jogszabálysértés nélkül utasította el a részítélettel elbírált körben a keresetet, amellyel a Kúria eltérő indokolás mellett értett egyet.
(Kúria Pfv.IV.22.122/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás