PÜ BH 2016/309
PÜ BH 2016/309
2016.11.01.
A perköltség-biztosítékra irányadó szabályok értelmezése során figyelemmel kell lenni a jogintézményre vonatkozó és a Pp. különböző részeiben elhelyezkedő rendelkezésekre is. Ezek egybevetése értelmében, a másodfokú eljárásban perköltség-biztosíték adására csak a fellebbező felperes kötelezhető és csak abban az esetben, ha ilyen kötelezettsége már az elsőfokú eljárásban is fennállt. A perköltség-biztosíték adására irányuló kérelem a másodfokú eljárásban nem szolgálhatja a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog gyakorlásának megakadályozását [1952. évi III. tv. (Pp.) 89. § (1) bek., 157. § c) pont, 158. § (4) bek. 242. § (1) bek.; 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pont].
[1] A törvényszék ítéletével elutasította a felperes keresetét, és kötelezte a felperest 2 177 377 forint perköltség megfizetésére az alperes javára. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel. Az alperes a fellebbezési szakban perköltség-biztosíték adására kötelezés iránti kérelmet terjesztett elő.
[2] Az ítélőtábla 2015. december 12. napján meghozott végzésével az felperes perköltségbiztosíték-adására kötelezése iránti alperesi kérelmet elutasította. A végzés indokolásában megállapította, hogy az alperes elkésetten terjesztette elő a perköltség-biztosíték adására irányuló kérelmét. Ilyen kérelmet az alperes a perbebocsátkozását követően csak akkor terjeszthetett volna elő, ha a biztosítékadási kötelezettség csak később következett be, vagy az alperes arról csak később szerezhetett tudomást. Az alperes a kérelmét csak a másodfokú eljárás során terjesztette elő a perköltség-biztosíték adás szempontjából releváns, változatlan körülmények mellett. A perköltség-biztosíték nyújtására való kötelezettség hiányában nem vizsgálta a Pp. 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mentesítő körülmény fennálltát, azaz Magyarország és az USA közötti viszonosság kérdését.
[3] Az alperes fellebbezésében a végzés megváltoztatását és a felperes kötelezését kérte a perköltség-biztosíték nyújtására. Előadta, hogy a perköltség-biztosíték jogintézményének alapvető célja, hogy a magyar állampolgár alperes költségeinek megtérítését arra az esetre is biztosítsa, ha a külföldi felperes alaptalanul vonta őt perbe. Álláspontja szerint az a tény, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte, olyan új releváns körülmény, amelyre tekintettel a perköltség-biztosíték adásának helye van.
[4] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélőtábla végzésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint téves az alperes érvelése, a Pp. 242. § (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban csak további biztosíték adására lehet kötelezni a fellebbező külföldi felperest. A per folytatásának és a másodfokú eljárás megindulásának tehát annyiban van jelentősége, hogy arra tekintettel további perköltség-biztosíték kérhető.
[5] Az alperes fellebbezése nem megalapozott.
[6] A Pp. 89. § (1) bekezdése értelmében a külföldi felperes a perrel felmerülő költségek fedezése céljából az alperes kívánságára biztosítékot köteles adni, kivéve, ha a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat áll fenn.
[7] A Pp. 242. § (1) bekezdése alapján további biztosíték adására (89. §) a fellebbezési eljárásban csak a fellebbező felperest lehet kötelezni, és csak akkor, ha az alperes kimutatja, hogy a követelés megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál.
[8] A perköltség-biztosíték intézménye azt a célt szolgálja, hogy az alperesnek a pernyertessége esetére megkönnyítse a külföldi felperest terhelő és őt megillető perköltség kiegyenlítését. Helyesen állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az alperes elkésetten terjesztette elő a kérelmét.
[9] A perköltség-biztosítékra vonatkozó eljárási szabályok helyes értelmezéséhez a Pp. más helyen megfogalmazott, a jogintézmény alkalmazását szabályozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Eszerint a Pp. 157. § c) pontja szerint ha a bíróság az alperes kívánságára a felperest a 89. § alapján a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott, a bíróság a pert megszünteti. A 158. § (4) bekezdése értelmében a pert a bíróság csak az alperes ilyen irányú kérelme alapján szüntetheti meg. A hivatkozott bekezdés második mondata a perbe bocsátkozott alperes rendelkezési jogát szigorú módon szűkíti azzal, hogy a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott alperes ilyen kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a biztosítékadási kötelezettség csak később következett be, vagy az alperes arról csak később szerezhetett tudomást. Ezt az érvelést megerősíti Pp. 242. § (1) bekezdésének azon megfogalmazása, hogy a másodfokú eljárás során a fellebbező felperes csak további biztosíték adására kötelezhető.
[10] A biztosítékadási kötelezettség a felperes állampolgárságára, illetve honosságára tekintettel alkalmazható biztosítéki jellegű jogintézmény, és nem a bíróság által megállapított perköltség felmerülésével keletkezik. Nem merült fel olyan adat, mely szerint az alperes a felperes külföldi székhelyének tényéről a perbebocsátkozást követően, a másodfokú eljárás során szerzett tudomást, ezért kérelmét elkésetten terjesztette elő.
[11] Ha az alperes álláspontját követve, az elsőfokú bíróság keresetet elutasító és perköltségben marasztaló rendelkezése olyan új körülmény lenne, amely a felperes számára a másodfokú eljárás lehetőségét – az alperes ilyen irányú kérelme esetén – perköltség-biztosíték adásához kötné, az Alaptörvényben rögzített jogorvoslathoz való alapvető jog megsértését jelentené. Ezt az értelmezést támasztja alá a Pp. 242. § (1) bekezdése, ami a másodfokú eljárásban csak további biztosíték adására kötelezést teszi lehetővé, de csak az esetben, ha az alperes kimutatja, hogy a követelés megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál.
[12] Mindezek alapján a Kúria az ítélőtábla indokolásával egyetértett és ezért a fellebbezéssel támadott végzését helybenhagyta.
(Kúria Pfv.V.24.705/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás