2016. évi XXXI. törvény
2016.05.06.
„(1a) Az MNB a hatósági eljárása során a hiánypótlás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.”
„(4) Az MNB által lefolytatott hatósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének helye van.
(5) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének egyébként nincs helye.
(6) Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a) azt e törvény nem zárja ki,
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(7) Ha az MNB az eljárást az ügyfél kérelmére függeszti fel, és az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kéri, az MNB az eljárást megszünteti.”
„(1a) Harminc napos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”
„(1) Az elnök MNB-től származó havi bére 5 millió forint.
(2) Az alelnök MNB-től származó bére az elnök havi bérének 90%-a.
„(5) A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja az elnök havi bérének 70%-a.
(6) A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja az elnök havi bérének 60%-a.”
„(3) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt azon adat, amelynek megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. (4) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt üzleti tevékenységgel kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, nem ismerhető meg. Aránytalan sérelemnek minősül az, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
(5) Az MNB által létrehozott alapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.