BÜ BH 2016/321
BÜ BH 2016/321
2016.12.01.
A bűntársai pénz eltulajdonítási szándékával és ennek végrehajtása érdekében, a helyszínen tartózkodó személyek megölése tervével egyetértő, társai tevékenységét figyeléssel biztosító bűnsegéd annak a sértettnek a megöléséhez is segítséget nyújt és ezért felelősséggel tartozik, aki váratlanul érkezik a helyszínre és ennek tényéről értesíti társait, akik a sértettet lelövik.
A bűnrészesnek a tettesek cselekményével, a végrehajtás előremozdításában megmutatkozó egyetértése a tett helyszínén is létrejöhet, ha a tett véghezvitele során önmaga szerepét nem korlátozza, mert folyamatos jelenlétével bátorítja társait, akkor is, ha az eredetileg nem állt szándékában. Erre figyelemmel bűnsegédi felelősségét eredményesen nem vitathatja [Btk. 14. § (2) bek., 160. § (1), (2) bek. a), b) és f) pont].
[1] A törvényszék a 2013. május 17-én kelt és az ítélőtábla a 2014. március 7-én jogerős ítéletével a III. rendű terheltet a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a), b) és f) pontjai szerint minősülő bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette, a Btk. 365. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete, a Btk. 325. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (3) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés ba), bb), bc) és be) pontjaira figyelemmel a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés bb), bc) pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés bb), bc) és be) pontjaira figyelemmel a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés bb), bc) pontjaira figyelemmel a (3) bekezdés b) pont ba) alpont szerint minősülő 3 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntette és a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bb), bc) alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 13 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] Az ítélet ellen a III. rendű terhelt védője útján a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[3] A felülvizsgálati indítvány I. pontjában a III. rendű terhelt arra hivatkozik, hogy az elsőfokú ítélet IV/3. tényállási pontjában az alapügyben eljárt bíróságok a B. E. sérelmére elkövetett emberölés esetében tévesen állapították meg a bűnösségét, ugyanis semmi olyat nem tett, amellyel az I. és a II. rendű terhelt ölési cselekményét előmozdította volna.
[4] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában elismeri, hogy B. E. megérkezését telefonon jelezte terhelt-társainak, azonban ők ezt enélkül is észlelték.
[5] A felülvizsgálati indítvány szerint a III. rendű terheltnek nem volt tudomása arról, hogy mi lesz a váratlanul a helyszínre érkező B. E. sorsa, ugyanis alappal gondolhatta, hogy a sértett a felfegyverkezett terhelttársaival szemben nem fog ellenállást tanúsítani, vagyis nem volt tudomása arról, hogy a sértettet meg fogják ölni.
[6] Hivatkozása szerint bűnsegédi minősítése kizárólag az Sz. S. sérelmére elkövetett emberölésben állapítható meg, de ott sem egyenes, hanem csak eshetőleges szándékkal elkövetett magatartásban, ugyanis a „lelőni” nem azonos a „megölni” igével.
[7] A felülvizsgálati indítványban a III. rendű terhelt sérelmezi, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság cselekményeinek minősítésénél az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvényt alkalmazta, ugyanis ezáltal hátrányosabb helyzetbe került.
[8] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott 10 évi szabadságvesztés 3650 nap, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a büntetés négyötödének, vagyis 2920 nap kitöltése, míg az az elbíráláskori törvény szerint a felemelt büntetés, vagyis 13 év az 4745 nap, amelynek a kétharmad része viszont 3163 nap, vagyis ennek megfelelően az új büntetésből 243 nappal hosszabb időt kell letöltenie. Erre figyelemmel a III. rendű terhelt akkor kerülhetett volna az elbíráláskori törvény alkalmazásával kedvezőbb helyzetbe, ha nem súlyosították volna a szabadságvesztés tartamát.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[10] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának I. pontjában a bűnsegédi bűnrészességgel kapcsolatos jogi okfejtése nem alapos.
[11] A III. rendű terhelt ezzel kapcsolatosan két körülményre hivatkozott, az egyik szerint semmi olyan magatartást nem fejtett ki, amely a terhelttársai ölési cselekményét előmozdította volna, másrészt az utóbb a helyszínre érkező sértett esetében nem tudta, hogy mi lesz a sorsa, illetve hogy a társainak mi volt a szándéka.
[12] A Kúria ezzel kapcsolatosan előrebocsátja, hogy mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Btk. szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
[13] A bűnsegély szándékos segítségnyújtás, azaz olyan cselekmény, amely előmozdítja vagy megkönnyíti a szándékos bűncselekmény elkövetését. A bűnsegéd felelősségének az az alapja, hogy elősegíti a szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának a tettes által történő megvalósítását. A segítő magatartás nemcsak fizikai, hanem pszichikai jellegű is lehet. A bűnsegély továbbá nemcsak tevékenységben, hanem mulasztásban is megnyilvánulhat.
[14] További kritériumai a bűnsegélynek a segítségnyújtás szándékossága és a tettesi alapcselekmény szándékossága.
[15] A bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott segítség általában tevékenység, de kivételesen mulasztás is lehet.
[16] A fizikai bűnsegéd a tettesi alapcselekmény külső feltételeinek megteremtésében működik közre. Így pl. a helyszínen figyel, hogy ne zavarják meg a tettest a bűncselekmény elkövetésében, és jelt ad neki, ha valaki közeledik (BEH 1981. 166. old. 8.).
[17] A részes (így a bűnsegéd) a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem hozzájárul ahhoz. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy a véghezvitel végett erősíti.
[18] A részesi szándék tehát nem a véghezvitelt követő, hanem az előtti. Ez azonban nem feltételez előzetes megállapodást, mert a tett végrehajtásának előmozdításában megmutatkozó egyetértés a tett helyszínén is létrejöhet, mint ahogyan ez jelen ügyben is történt. Ebből az is következik, hogy a részesnek a becsatlakozása idején lehetősége van – ha ebben bizonytalan – behatárolni szándéktartalmát önmaga és a tettestársai felé, ha azonban ezt nem teszi, tehát a véghezvitel terjedelmét nem korlátozza, akkor számolnia kell azzal, hogy folyamatos jelenléte esetlegesen olyanra is bátorít, amely eredetileg nem is állt szándékában.
[19] A részes tudatára, illetve szándékára a jogerősen megállapított és a felülvizsgálat során is irányadó tényállás alapján vonható következtetés.
[20] A III. rendű terhelt a II. rendű terhelt többszöri elmondásából pontosan ismerte a tervezett bűncselekmény minden részletét, azt, hogy a lőtérvezetőt lelövik, illetve azt, hogy „lelövik a bent tartózkodókat”.
[21] Ennek ismeretében vállalkozott arra, hogy a helyszínen figyel és értesíti társait, ha valaki megzavarná őket.
[22] Amikor B. E. sértett megérkezett, az eredeti megállapodásnak megfelelően erről értesítette a lőtéren bent tartózkodó társait, amelyen nem változtat semmit, hogy a bent tartózkodók tőle függetlenül is észlelték a sértett megjelenését.
[23] A helyszínen maradással és a további figyeléssel a III. rendű terhelt belenyugvással tudomásul vette a helyszínre érkező sértett lelövésének lehetőségét, amely meg is történt, sőt a III. rendű terhelt ennek tudatában vett részt utóbb az osztozkodásban is.
[24] Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a III. rendű terhelt a tényállás IV/3. pontjában a helyszín biztosításával, figyeléssel, és terhelt-társainak figyelmeztetésével bűnsegédként vett részt a bűncselekményben, következésképpen a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a), b) és f) pontjai szerint minősülő emberölés bűntettében a bűnösség kimondása is törvényesen és az anyagi jogszabályoknak megfelelően történt.
[25] A felülvizsgálati indítvány II. pontjában a III. rendű terhelt azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság törvényt sértett, amikor a cselekmények minősítésénél az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvényt alkalmazta, ugyanis bár a kétharmados feltételes szabadsággal kedvezőbb helyzetbe kerülhetett volna, de a büntetés 13 évre történő felemelésével valójában hátrányosabb helyzetbe került, mert 243 nappal többet kell börtönben töltenie.
[26] A felülvizsgálati indítvány ezen hivatkozása eltérő jogi indokkal alapos, de felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat.
[27] A másodfokú bíróság téves jogi érvek alapján minősítette a III. rendű terhelt cselekményét az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény szerint.
[28] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján azonban a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[29] A töretlen bírói gyakorlat szerint annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos törvény tesz-e lehetővé enyhébb elbírálást, nem csak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell dönteni. Ebből a szempontból pedig kétségtelenül figyelembe lehet, illetve kell venni a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is, de csak abban az esetben, ha az adott bűncselekmények büntetési tétele változatlan.
[30] A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértésére való hivatkozással azonban csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha azáltal a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt alkalmazott törvénysértő büntetést vagy intézkedést.
[31] A hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a bűncselekményt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetés idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni. A (2) bekezdés egyébként – az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) (2) bekezdésével egyezően – akkor ad lehetőséget az új törvény visszaható hatályának, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni.
[32] Az ítélőtábla helyesen hivatkozott a Kúria Büntető Kollégiumának 4/2013. (X. 14.) BK véleményére, amely szerint határozott tartamú szabadságvesztés esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés a 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. § (1)–(2) bekezdése szerinti elbírálás fogalmába tartozik. Ez már önmagában alapot ad, illetve adhat – enyhébb elbírálás címén – az új törvény alkalmazására.
[33] Jelen ügyben mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori törvény szerint a minősített emberölés büntetési tétele 10 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés volt, tehát azonos büntetéssel fenyegette az elkövetőt.
[34] Kétségtelen, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[35] A büntetés felülvizsgálatára a büntetőjog más szabályának – így a Btk. 2. § – megsértése miatt is csak akkor kerülhet sor, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.).
[36] A terhelttel szemben kiszabott büntetés neme és mértéke törvényes; azt a másodfokú bíróság úgy határozta meg, hogy az mind a korábbi Btk. 166. § (2) bekezdésében, mind a hatályos Btk. 160. § (2) bekezdésében meghatározott büntetési tételkereten belül törvényesen kiszabható volt, következésképpen az elbíráláskori törvény téves megválasztása nem felülvizsgálati ok.
[37] Ennek megfelelően, miután a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kettős feltétel – az anyagi jogi törvénysértéssel összefüggésben a büntetés törvénysértő volta – nem volt megállapítható, a felülvizsgálati indítványnak a II. pontjában foglalt okfejtés sem fogadható el.
[38] Önmagában pedig az a terhelti hivatkozás, amely szerint a hatályos törvény alkalmazása során azért került hátrányos helyzetbe, mert a másodokú bíróság 11 évről 13 évre súlyosította a szabadságvesztés tartamát, egyéb törvényi feltétel hiányában nem vizsgálható, ugyanis a büntetés tartamának megváltoztatására az ügyész erre irányuló fellebbezése folytán került sor.
[39] Ennek megfelelően törvénysértő minősítés vagy más anyagi jogsértés hiányában önmagában a törvényes keretek között kiszabott büntetés nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, ahogy az eljárt bíróságok által a büntetés kiszabása során értékelt egyéb enyhítő és súlyosító körülmények sem. Ebből következően a felülvizsgálati indítványban enyhítő körülményként megjelölt eshetőleges szándék a felülvizsgálatra nem ad alapot, e tekintetben a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.
[40] Mindezekre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 198/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás