PÜ BH 2016/330
PÜ BH 2016/330
2016.12.01.
A Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért [2013. évi V. tv. 2:42. § (2) bek., 2:51. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes által a perbeli időszakban üzemeltetett budapest13-hirhatar.hu internetes oldalon 2014. május 31-én „Kormánytámogatással lövik, aki tolvajnak látszik” című cikkben megjelent közlés szerint a felperes, Á. község polgármestere bejelentette, hogy fegyveres mezőőrséget szervez a tolvajok ellen, melynek máris megvolt az első ártatlan áldozata; valakit, aki semmit nem követett el, meglőttek. Az online hírújság impresszuma főszerkesztőként a felperest tüntette fel.
[2] A Facebook közösségi oldalon az alperes az általa létrehozott profilon 2014. május 31-én a fenti cikkre reagálva cáfolta, hogy az egyébként még szervezés alatt álló mezőőrségből bárkit is lelőttek volna, hozzátéve: „Ennyit ezekről a magukat újságíróknak nevező hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről”, feltüntette továbbá a felperes által üzemeltetett hírportálon megjelent cikk elérhetőségét. Az alperes közléséhez több hozzászólás is érkezett. Az egyik a hozzászólás szerint: „Először talán az idióta újságírót lelőni, ha lehetne!”.
[3] Az alperes által a felperes ellen indított perben a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes megsértette a jelen per alperesének a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes hírportálon 2014. május 31-én „Kormánytámogatással lövik, aki tolvajnak látszik” című cikkben azt a valós tényt, hogy a jelen per alperese kezdeményezésére mezőőrséget szerez Á. község önkormányzata, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ennek következményeképpen egy ártatlan embert meglőttek. A jogerős ítélet egyéb jogkövetkezmények mellett kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 350 000 forint sérelemdíjat és annak kamatát.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes a Facebook oldalán tett saját tényállításával, valamint a kommentelő nyilatkozatokkal megsértette a becsületét. Kérte az alperes kötelezését a sérelmezett kijelentések törlésére, a további jogsértéstől való eltiltásra és 600 000 forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére.
[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kifogásolt bejegyzésből és a belinkelt cikkből a felperes személye nem azonosítható be, a felperes közszereplő, így a túlzó kritikát is tűrni köteles és hivatkozott arra is, hogy a tartalomszolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések esetében nem irányadók, ezért mások közléséért felelősség nem terheli. Álláspontja szerint az általa használt kifejezések nem indokolatlanul eltúlzottak és nem lépik túl a véleménynyilvánítás határait. Vitatta a sérelemdíj mértékét.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes Facebook profilján 2014. május 31. napján megjelent posztjában azzal, hogy a felperest szennycsatorna-tölteléknek nevezte, illetve a következő kommenttel: „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!” megsértette a felperes becsületét, kötelezte az alperest a fenti kijelentések Facebook profiljáról való eltávolítására, eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 350 000 forintot és annak 2014. június 1. napjától járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy az „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!” komment kapcsán az alperes azzal sértette meg a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a Facebook profilján közölte.
[8] A jogerős ítélet indokolása szerint alaptalan az alperesnek a felperes perbeli legitimációjának hiányára vonatkozó álláspontja. Az alperes a Facebook oldalán a cikkel kapcsolatban fejtette ki az álláspontját, egyidejűleg megjelentetve a cikk linkjét, amely alapján az érintett Facebook bármely látogatója által visszakereshető volt, hogy kinek a személyéhez köthető az a cikk, amelyre az alperes bejegyzése és az arra érkezett kommentek utaltak. A cikk írójának feltüntetése hiányában az írás csak a felpereshez, mint az adott honlap főszerkesztőjéhez volt kapcsolható. A felperes személye tehát a közlemény tartalmából felismerhető, ezért a felperes rendelkezik a személyiségi védelmi igény érvényesítésére kereshetőségi joggal.
[9] Helytállóan utalt arra az alperes, hogy a perbeli jogvita elbírálása során nem alkalmazhatók az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései. Tévesen hivatkozott ugyanakkor arra az alperes, hogy nincs olyan egyéb jogszabályi rendelkezés, amely alapján a felelőssége megállapítható. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátjára az Alaptörvény is tartalmaz rendelkezést, a Ptk. 2:42. § (2) bekezdése pedig mindenki által tiszteletben tartó és védendő jogként deklarálja az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat. Ezért, aki más személyiségi jogát megsérti, a jogsértésért felelősséggel tartozik a Ptk. 2:51-53. §-aiban foglalt szabályok szerint.
[10] Az internetes oldal fenntartója azzal, hogy mások számára teret biztosít véleményük kifejezésére és ezáltal lehetőséget teremt azok mások által való megismerésére, a hozzászólást bejegyző személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak. A becsületet, jóhírnevet sértő tartalmú komment tekintetében a jogsértő magatartás egyfelől a sértő tartalmú véleménynyilvánítás vagy tényállítás, másfelől annak közlése. A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek. Ezért a személyiségi jogot sértő közlés honlapon való megjelenése önmagában megalapozza annak üzemeltetőjével szemben a személyiségi jogsértés Ptk. 2:51. §-ában meghatározott objektív jogkövetkezmények érvényesítését.
[11] A perben kifogásolt közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek közül „az újságírót lelőni, ha lehetne”, valamint a „szennycsatorna-töltelék” hozzászólások a felperes személyét indokolatlanul sértők, megalázók, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás határát és megalapozzák a jogsértés megállapítását.
[12] A jogsértéssel összefüggésben az alperes a Ptk. 2:52. § (1) bekezdése alapján köteles sérelemdíjat fizetni. A Ptk. 2:52. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 6:519. §-a alapján a kártérítési felelősség általános szabályai szerint menthette volna ki magát a felelősség alól a felróhatóságának – helyesen: felróhatóság hiányának – bizonyításával. A felperes saját közlése tekintetében a felróhatóság egyértelmű, a komment esetében a kimentésre az adott volna alapot, ha a jogsértő közlést a lehető leghamarabb eltávolítja. Ehhez képest az alperes által sem vitatottan ez nem történt meg, hanem huzamos időn keresztül volt olvasható az alperes Facebook profilján. Mindezekre tekintettel a felróhatóság súlyos foka, a jogsértés kiemelkedő súlyossága az, hogy a kommentelő a felperes életének kioltására utalt, annak kívánatosnak minősítésével, megalapozzák a megítélt sérelemdíj összegét.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében.
[14] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A Kúria nem értett egyet az alperesnek az aktív perbeli legitimáció hiányára vonatkozó álláspontjával. Az alperes a kifogásolt közlésében a felperes által üzemeltetett internetes oldalon megjelent cikkel összefüggésben az újságírókat minősítette. A felperes személye, mint az alperes által sérelmezett cikket megjelentető internetes újság főszerkesztője beazonosítható volt, s mint újságíró felléphetett a foglalkozásánál fogva személyét is érintő jogsértés miatt.
[16] Az alperes állításával szemben a Facebook profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profil oldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető és arra mások is közléseket tölthessenek fel. Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profil oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért (Pfv.IV.20.796/2009/6., Pfv.IV.20.101/2016/10.). Amint arra a jogerős ítélet is helytállóan utalt, a Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy az alperesnek nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.
[17] Alaptalanul kifogásolta az alperes a közlés előzményét képező események vizsgálatának elmaradását a „szennycsatorna-töltelék” kifejezés jogsértő voltának megítélése során. A felperesnek az alperes által kifogásolt közlése, amelyre vonatkozóan fogalmazta meg az alperes a „felfokozott érzelmeket tükröző” véleményét, még valótlansága esetén sem eredményezheti az alperesnek a jogsértésért való felelősség alól a mentesülését azon az alapon, hogy a sérelmezett kifejezéssel az érzelemnyilvánítás nem volt indokolatlan.
[18] A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. IV. 20.794/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás