PÜ BH 2016/333
PÜ BH 2016/333
2016.12.01.
Nem tekinthető jogellenesnek, ha a Magyar Olimpiai Bizottság a doppingvétséget elkövető versenyzőnek nem teszi lehetővé az olimpián való részvételét, ezért a versenyzés elmaradása miatt kártérítésre nem köteles [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek.; 44/2011. (III. 23.) Korm. r.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes hivatásos sportoló, akit korábban, doppingeljárásban született jogerős döntéssel megfosztottak az athéni olimpián szerzett érmétől. A felperes felkészülést folytatott a 2012. évi londoni olimpiai játékokra és a szükséges olimpiai kvalifikációs szinteket teljesítette. 2012. július 6-án szerzett tudomást az ún. „A” minta pozitív eredményéről. Miután a „B” minta elemzése az „A” minta eredményét megerősítette, doppingeljárás indult, amelynek befejezésével a felperest 2012. július 6-tól számítandó hat évre a szervezett versenytől eltiltották, a londoni olimpiai játékokon nem vett részt. A bíróság a jogerős részítéletével utóbb a felperessel szemben alkalmazott eltiltás büntetést 3 évre csökkentette.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes a keresetében 255 891 800 forint kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §-ának (1) bekezdése, a 339. §-ának (1) bekezdése és a 6. §-a alapján arra hivatkozással, hogy az alperes a nevezést jogszerűtlenül mellőzte vagy vonta vissza, illetőleg azt kellően nem indokolta és arról határozatot sem hozott. Győzelme esetén a felperes 232 230 000 forint jutalomban részesült volna, amitől elesett, a felkészülésre 3 661 800 forintot fordított és 20 000 000 forint nem vagyoni kártérítésre tart igényt, figyelemmel arra is, hogy az alperes elnöke a 2012. július 23-i, tévében tett nyilatkozatával a felperes személyhez fűződő jogát megsértette.
[3] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a jogvita elbírálására választottbíróságnak van hatásköre; érdemben a keresetet vitatta.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokolásában megállapította, hogy a perre a rendes bíróságnak van hatásköre és a jogvitát nem a Ptk. 349. §-a alapján kell elbírálni, mert az alperes nem gyakorol közigazgatási jogkört, hanem a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság szerint a nevezés mellőzése nem áll okozati összefüggésben a kárral. Az alperesnek nincs nevezési kötelezettsége a sportolókkal szemben, a közgyűlési jóváhagyás sem teremt kötelezettséget a felperes nevezésére. Az alperes nem volt köteles megvárni a doppingeljárás eredményét, az elnök nyilatkozata pedig tényszerű volt.
[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bírósággal egyezően a rendes bíróság hatáskörét állapította meg, az érdemi döntés elsődleges indokolását azonban nem osztotta. A másodfokú bíróság szerint nem volt bizonyíték arra, hogy a felperes versenyengedélyét felfüggesztették volna, az okozati összefüggés hiánya pedig nem zárhatta ki az alperes kártérítési felelősségét. Az Olimpiai Charta, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) az alperest jogosítja fel arra, hogy mely sportágat és sportolókat nevez az olimpiai játékokra, e körben diszkrecionális jog illeti meg. Az alperes jogszerűen mellőzte a felperes nevezését attól függetlenül, hogy a versenyző az olimpiai játékok megkezdésekor még nem állt doppingeljárás alatt és az alperes csak a saját tevékenységéért tehető felelőssé, más szervezet esetleges mulasztásáért nem. A jogerős ítélet indokolása szerint ezért a jogellenesség hiánya zárja ki az alperes kártérítési felelősségét. Hiányzik továbbá az elmaradt haszon tekintetében a kár felmerültének bizonyítása, illetőleg a felmerült költségek esetében az okozati összefüggés. Az alperest a Ptk. 6. §-a alapján sem tartotta marasztalhatónak, mert az alperes semmilyen magatartásával nem biztatta a felperest a felkészülésre, költekezésre, azt pedig a H. Tv. műsorában a valóságnak megfelelően állította, hogy a felperes „A” tesztje pozitív lett.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A felperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a keresetének helyt adó, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra utasító döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését, valamint a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdését, 339. §-ának (1) bekezdését, az Stv. 38. §-át és az alperesi alapszabály 8. és 15. §-ait sérti. A felperes egyetértett a rendes bíróság hatáskörének megállapításával, az általános kártérítési szabályok alkalmazásával, továbbá azzal is, hogy az okozati összefüggés hiánya miatt a kárfelelősség nem volt kizárható.
[7] A másodfokú bíróság azonban – szerinte – hiányos tényállás alapján, a felperes bizonyítási indítványainak mellőzésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kárfelelősséget a jogellenesség hiánya miatt nem lehet megállapítani. Figyelembe kellett volna venni, hogy az alperesnek szigorúan szabályozott formában kell működnie és objektív szempontrendszer alapján kell döntenie a nevezésről. A felperes a kiírt objektív feltételeket teljesítette, a kiírt feltételekhez képest pedig az alperes önkényesen nem választhat, a választás joga nem lehet parttalan. Ha az ún. „példaképi jelleg” is szempont, akkor nem érthető egy másik sportoló nevezése, aki ellen nemzetközi szinten doppingeljárás volt folyamatban.
[8] Érvelése szerint világos, valós és okszerű mérlegelési szempont hiánya a kártérítés alapjául szolgálhat. A MOB alapszabálya [47. § (1) bekezdés i) pont] szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a sport világversenyeken való részvétel kérdésében való döntés. Az alperes közgyűlése a 33/KH/2012. számú határozatával hozzájárult a felperes nevezéséhez és akkreditálásához. Az alperesnek kell bizonyítania, hogy e határozatot miért nem hajtotta végre, alapos ok hiányában jogellenesen járt el. Nem ismert, hogy ki és milyen okból döntött a közgyűléstől eltérően. Az alperes az általa „megszerzett” információk birtokában az „A” minta pozitivitásának ismeretében hozhatott a korábbitól eltérő döntést. A bíróság a jogerős ítéletével a 2012. február 26-i és április 22-i közgyűlés valamennyi határozatát megsemmisítette, az esetlegesen dönteni jogosult ad hoc bizottság pedig a felperes ügyében döntést nem hozott. Az olimpián szerepléstől megfosztás, az esély elvesztése hátrány, amely a kártérítési felelősséget megalapozza.
[9] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Kiemelte, hogy a felperes nem jelölte meg azt az objektív feltételrendszert, amelyet szerinte a döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, a feltételek teljesülése esetén pedig csak arról lehet szó, hogy a sportoló nevezhetővé válik, ez azonban nem jelent nevezési kötelezettséget. Az alperes szerint a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott peres eljárások, ítéletek irrelevánsak.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[11] A jogerős ítélet indokolásában a bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes keresetének elbírálására a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte kárának és az alperes jogellenes, kárt okozó magatartásának a bizonyítása. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében a kártérítési felelősség együttes feltételei bármelyikének hiánya a kereset elutasítását eredményezi. Az elsőfokú bíróság az okozati összefüggés, a másodfokú bíróság a jogellenes magatartás hiánya miatt utasította el a keresetet. A másodfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a keresetet elutasító döntés nem alapozható a sportoló tevékenységének felfüggesztésére, mert ezt a bizonyítékok nem támasztották alá. Miután pedig ez a jogerős ítélet indokolásának nem része, a felülvizsgálati kérelemben e körben kifejtettekkel a Kúriának foglalkoznia nem kellett.
[12] A másodfokú bíróság szerint az alperes diszkrecionális jogköre folytán a felperes nevezésének mellőzése nem volt jogellenes. A Kúria az érdemben helytálló jogerős ítéletnek ezt az indokolását részben nem tartja helytállónak. A felperes a felülvizsgálati kérelemben arra helyesen hivatkozik, hogy az alperes diszkrecionális jogköre nem jelenti azt, hogy feltételrendszer nélküli, önkényes döntéseket hozhat. Az Stv. 38. §-a (3) bekezdésének fa) pontja szerint az alperes kizárólagos joga – a NOB előírásaival összhangban – a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása a nyári és téli olimpiai játékokra. E jogszabályi rendelkezés összhangban áll az Olimpiai Charta 27. § VII.2. pontjával. Az alperes döntési joga azonban nem korlátlan, szükségesek azok az objektív és ellenőrizhető szempontok, amelyek alapján a döntés meghozható annak a célnak az elérése érdekében, hogy a világversenyre a legalkalmasabb sportolók nevezésére kerüljön sor.
[13] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az nem volt tisztázható, hogy a versenyző nevezése megtörtént-e vagy ha megtörtént, az visszavonásra került-e, ezért a felperes maga is a nevezés elmulasztását vagy visszavonását említi. Tény azonban, hogy a felperest nem vitték ki az olimpiára és a 2012. június 27-i közgyűlési határozat alapján is csak az volt megállapítható, hogy az alperes a felperes nevezéséhez „hozzájárult”. Mindezekre tekintettel abból kellett kiindulni, hogy a felperes az alperes magatartása miatt nem vett részt az olimpián. Annak jogi megítéléséhez, hogy az alperesnek van-e ezzel összefüggő, kártérítési szempontból jogellenes magatartása, az Olimpiai Chartát, az alperes alapszabályát és a sporttörvényt kellett figyelembe venni, annak alapulvételével, hogy az olimpiai részvétel nem alanyi jog akkor sem, ha a versenyző a szakmai szakági feltételeket teljesítette.
[14] A jelenlegi jogi szabályozás mellett nincs automatizmus, illetőleg kikényszeríthetőség, azaz nevezési kötelezettség sem. A nevezés írásban rögzített kritériumainak hiányában is megítélhető volt azonban az alperes magatartása. Nem jogellenes és nem is felróható, ha a döntés az olimpián szakmailag és emberileg megfelelő, mások számára követendő példát nyújtó versenyző kiválasztására törekszik. Nem vitatott, hogy a felperes a szakmai megfelelőségnek eleget tett, azonban a további feltételeknek – függetlenül más sportolók értékelésétől – nem felelt meg, az alperesnek az ezen alapuló döntése nem tekinthető jogellenesnek.
[15] Bizonyított az A és B teszt pozitív eredménye. Téves az a megállapítás, hogy az olimpia megkezdése előtt a felperes még nem állt doppingeljárás alatt. A londoni olimpia kezdete 2012. július 27. napja volt, a doppingeljárás pedig 2012. július 19-én indult. Bizonyított tény az A és B minta eredményére tekintettel, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján, a doppingvétség elkövetése, csupán a doppingeljárásban alkalmazandó büntetés nem volt ismert az olimpia megkezdésekor. A gondatlanság hiánya a jogszabályi rendelkezésekre tekintettel az eltiltás büntetés kiszabását zárja ki, a doppingvétség tényének megállapítását azonban nem. Erre figyelemmel, továbbá a korábbi doppingvétséggel kapcsolatban alkalmazott súlyos büntetés ismeretében hozott döntés miatt – noha korábban a felperes szövetségi támogatással készült az olimpiára és olimpiai kerettagnak tekintették – nem állítható az, hogy az alperes jogellenes magatartásának következményeként nem vehetett részt a felperes az olimpián, ezért a kereset a jogellenesség hiánya miatt alaptalan.
[16] A másodfokú bíróság helytállóan utalt arra is, hogy az elmaradt haszon nem bizonyított, a meg nem térült költségek esetében pedig hiányzik az okozati összefüggés; a Ptk. 6. §-ában foglalt együttes feltételek pedig nem állnak fenn. Az alperes elnöke a tévényilatkozatban valós tényekre hivatkozott, a nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyhez fűződő jogsértés ezért nem volt megállapítható.
[17] A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. III. 21.257/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás