335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet
egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról1
2016.12.01.
1. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„(1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha
a) a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
b) a kérelmező vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik, c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá
d) a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.”
(A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy)
„a) a magán-munkaközvetítő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal és”
(5) Ha az (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok nem magyar nyelvűek, a kérelemhez csatolni kell azok hiteles magyar fordítását is.”
„(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál kell bejelenteni. A korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatal a bejelentést a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő irataival együtt átteszi az új székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az új székhely szerint illetékes kormányhivatal akkor veszi nyilvántartásba a kölcsönbeadót, ha az e rendeletben foglalt feltételeket teljesíti. Ha a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételét az új székhely szerint illetékes kormányhivatal elutasítja – e döntés alapján – a kölcsönbeadót a korábbi székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásból.”
„(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A honlapot a miniszter által vezetett minisztérium működteti. A kormányhivatal gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.”
„(3) A kölcsönbeadónak, valamint a magán-munkaközvetítőnek a kormányhivatal által nyilvántartott adatokban bekövetkezett bármely változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő kormányhivatalnak be kell jelentenie.”
(8) Az R1. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére a 8. § (6) bekezdésében meghatározott honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie: a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:
aa) alkalmazottak száma;
ab) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ac) a kölcsönbevevők által átvett dolgozók száma;
ad) az adatbázis nagysága;
b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:
ba) állománycsoportonként és nemenként, korcsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként, továbbá iskolai végzettség szerint;
bb) a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról;
c) a b) pontban meghatározott szerkezetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzési eseteinek száma állománycsoportonként;
d) a munkavállalók részére kifizetett keresettömeg és a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönbevevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva), valamint a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a b) pontban meghatározottak szerint állománycsoportonként;
e) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;
f) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.”
„(1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére a 8. § (6) bekezdésében meghatározott honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie: a) a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:
aa) alkalmazottak száma;
ab) nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ac) az adatbázis nagysága;
b) a munkaközvetítések száma a magyar és külföldi állampolgárság szerinti csoportosításon belül a belföldre, illetve külföldre történt közvetítések leírásával, ezen belül a sikertelen közvetítések, a folyamatban lévő közvetítések és az eredményes közvetítések száma alapján nemzetgazdasági ágazat, foglalkozások, állománycsoport és nemek, korcsoport, iskolai végzettség, nemek és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusa szerinti bontásban;
c) a magyar állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetítés országa szerint állománycsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként;
d) a külföldi állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetítés országa szerint állománycsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként;
e) a külföldi állampolgárok belföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetített külföldi állampolgár állampolgársága szerint;
f) a közvetítést megelőzően munkával rendelkezők és nem rendelkezők száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség szerint.”
(A kormányhivatal
törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha)
„EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás munkaerő-kölcsönzési tevékenységére vonatkozó speciális szabályok
17/F. § (1) A kérelmező nyilvántartására a Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezik kizárólagos illetékességgel. (2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában írt nyilvántartásba vételnek a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban kell teljesülnie. A nyilvántartásba vétel további feltétele, hogy a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban a rá irányadó jog szerint a vállalkozás jogosult legyen munkaerő-kölcsönzés folytatására. (3) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség az ott meghatározott feltételeken túl akkor tekinthető megfelelőnek, ha Magyarország területén található. (4) Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában írt, kérelemhez csatolandó okmánynak a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban kell teljesülnie azzal, hogy a munkaerő-kölcsönzés folytatására vonatkozó, EGT-tagállam illetékes hatósága által kiállított dokumentum hiteles másolata és hiteles magyar fordítása csatolandó. (5) Ha a kérelmező a (4) bekezdésben megjelölt dokumentumot azért nem tudja csatolni, mert a székhely szerinti EGT-tagállamban a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre vonatkozóan nincs szükség engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, úgy a kérelmező erről a tényről nyilatkozik. (6) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályokat a székhely szerinti állam által a kölcsönzési tevékenységre előírt vagyoni biztosítéktól függetlenül kell teljesíteni. Külföldi pénzügyi intézménynél devizában lekötött vagyoni biztosíték számításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a letéti szerződés megkötésének napján érvényes középárfolyamot kell alapul venni.
(7) A kérelmezőre a rendelet 17/A–17/D. § nem alkalmazható.”
„(1a) E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet
a nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett munkaerő-közvetítők esetében is alkalmazni kell. A módosításoknak való megfelelést a módosítással érintett vállalkozásoknak a hatálybalépést követő három hónapon belül kell a nyilvántartó kormányhivatal felé igazolniuk. A kormányhivatal az igazolást elmulasztó munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból, magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától és egyidejűleg törli a nyilvántartásból.”
c) 6. § (4) bekezdésében a „letéti szerződés” szövegrész helyébe a „határozatlan időre szóló letéti szerződés” szöveg
(E rendelet alkalmazásában:
munkába járás:)
„ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;”
„(1a) A munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg az (1) bekezdésben meghatározott költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.”
(E rendelet hatálya kiterjed:)
„f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve 4. cikkében foglalt feladatok végrehajtására, továbbá
4. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása
(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében)
„b) követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, valamint az információ- és prognózisszolgáltatás vonatkozásában, biztosítja a független jelentések közzétételét és ajánlásokat fogalmaz meg a p) pontban jelölt problémákról,”
(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében
nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében)
„nd) ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: EURES) magyarországi rendszere működtetésének és fejlesztésének feladatait, ügyfélszolgálatot működtet, az EURES Nemzeti Koordinációs Iroda útján kapcsolatot tart az EURES európai intézményeivel, az Európai Unió szervei által működtetett információs hálózatokkal, valamint az egyenlő bánásmódot népszerűsítő és az uniós munkavállalókat és családtagjaikat támogató szervekkel,”
(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében)
„p) munkaügyi kutatásokat kezdeményez, amelynek keretében független felméréseket és elemzéseket készít vagy rendel meg az uniós munkavállalók és családtagjaik szabad mozgáshoz való joga gyakorlásának indokolatlan korlátozása és akadályozása vagy az állampolgárság alapján történő megkülönböztetése tárgyában,”
(A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében)
„e) kialakítja a kollektív munkaügyi érdekviták és békéltetés esetén a kollektív munkaügyi jogviták – országos, egységes elveken nyugvó – szakmailag független támogató rendszerét, valamint koordinálja a munkaügyi alternatív vitarendezési szolgáltatás működését.”
(A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében)
„f) működteti a munkaügyi tanácsadó és vitarendező szolgálatot.”
(6) Az R3. 5. §-a a következő j) és k) pontokkal egészül ki:
(A miniszter ellátja a munkavédelmi hatósági hatáskörében és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként folytatott tevékenységének szakmai irányítását. Ennek keretében)
„j) kijelölt hatóságként ellátja a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv végrehajtásával összefüggő, a hatóság részére megállapított feladatokat, továbbá gondoskodik a kapcsolattartói feladatok ellátásáról, k) kijelölt hatóságként fogadja és a végrehajtás foganatosítására jogosult hatósághoz továbbítja a külföldi határozat magyarországi végrehajtására irányuló megkeresést.”
(7) Az R3. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A miniszter a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatai keretében a) együttműködik az Európai Unió, valamint az EGT-tagállamok munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival,
b) ellátja az illetékes kapcsolattartó feladatait, ennek keretében kijelöli az illetékes kapcsolattartó személyét és biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feladata végrehajtásával összefüggésben tiszteletben tartja a más tagállamoknak az illetékes hatóságok kijelölése tárgyában hozott döntését. (3) A miniszter a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatok keretében a kormányhivatal, mint elsőfokú munkaügyi hatóság közreműködésével részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában.”
(8) Az R3. a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. A miniszter, mint kapcsolattartó feladatai és hatásköre
a) biztosítja, hogy a foglalkoztatási szabályokra és feltételekre vonatkozó jogszabályok, kollektív szerződések – ideértve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezéseket is – az Európai Unió más tagállamából származó szolgáltatók és a Magyarország területére kiküldött munkavállalók számára hozzáférhető és átlátható módon rendelkezésre álljanak,
b) tájékoztatást nyújt a munkavállalók és vállalkozások számára azokról a szervekről és hatóságokról, amelyekhez a Magyarország területén fennálló jogaikra és kötelességeikre alkalmazandó nemzeti joggal és gyakorlattal kapcsolatos információkért fordulhatnak,
c) egységes hivatalos nemzeti honlapot működtet, összefoglaló kiadványokat készít magyar és a munkaerő-piaci kereslet szempontjából legfontosabb nyelveken annak érdekében, hogy a Magyarország területére kiküldött munkavállalókra vonatkozó foglalkoztatási szabályokról és szociális feltételekről díjmentes tájékoztatást nyújtson, továbbá a fontos és naprakész információkhoz való hozzáférés lehetőségét növelje,
d) a nemzetközi együttműködés keretében, megkeresésre a munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.”
(10) Az R3. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
„(1) Az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével.”
„3/A. § E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdését az iskolaszövetkezet által, a szolgáltatás fogadójával már megkötött szolgáltatási megállapodásra is alkalmazni kell oly módon, hogy a már megkötött szolgáltatási megállapodást 2016. december 31-ig módosítani kell.”
(Elhelyezkedési juttatás illeti meg kérelmére azt,)
„a) akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társasággal, szövetkezettel (kivéve az iskolaszövetkezetet), egyesülettel, alapítvánnyal vagy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadóval, vízi társulattal, valamint erdőgazdálkodóval a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) közvetítésével vagy anélkül, határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és”
„(2) A támogatást kérő személyt az elhelyezkedési juttatás az (1) bekezdésben meghatározott időtartamra számított időarányos összege illeti meg, ha a munkaviszony annak az időtartamnak csak egy részében áll fenn, és a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával vagy a munkáltató részéről felmondással szűnt meg. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően 7 munkanapon belül az 1. § (1) bekezdésben meghatározott munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít.”
„(3) Az 1. §-ban meghatározott támogatás további folyósítását meg kell szüntetni és a támogatásban részesülő köteles a már felvett támogatást visszafizetni, ha az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkaviszony az 1. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot megelőzően – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a munkavállaló felmondásával, közös megegyezéssel vagy a munkaadó azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.”
a) a munkaadó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 79. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a próbaidő alatt, vagy a határozott idejű munkaviszonyt indokolás nélkül szünteti meg, vagy b) a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően 7 napon belül az 1. § (1) bekezdésben meghatározott munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít.”
7. § Ez a rendelet 2016. december 1-jén lép hatályba.
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
1. melléklet a 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelethez
„d) középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerőpiaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző rész-szaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.”
2. melléklet a 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelethez
(II. Nyilatkozatok, csatolandó iratok:)
„2. A kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom:
2.1. A 17/F. §-ban foglaltak igazolására – a melléklet 2.2. és 2.7. pontjaiban foglaltakon kívül – az alábbi dokumentumok hiteles magyar fordítása: 2.1.1. a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállam cégjegyzékébe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba való bejegyezés tényét igazoló dokumentum hiteles másolata vagy
2.1.2. a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállam illetékes hatósága által kiadott igazolás arról, hogy az irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására vagyok jogosult vagy
2.1.3. a nyilatkozatomat arról, hogy a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállam a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására vonatkozóan engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárást nem alkalmaz,
2.2. a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó létesítő okirat három hónapnál nem régebbi hiteles másolata, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítása,
2.3. az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, gyakorlati időre vonatkozó igazolás (pl. működési bizonyítvány), valamint az e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés, továbbá idegen nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítása és külföldön szerzett képesítés esetén annak magyarországi elismertetését igazoló okirat,
2.4. az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítása,
2.5. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról (kivéve közhasznú kölcsönző esetén), idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítása,
2.6. közhasznú kölcsönző esetén: a mentorral kötött munkaszerződés,
2.7. egyéb: ...................................”
