34/2016. (XI. 30.) MvM utasítás
34/2016. (XI. 30.) MvM utasítás
a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatáról1
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a Miniszterelnökség közbeszerzéseinek és beszerzéseinek szabályairól az alábbiak szerint rendelkezem:
Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás szabályozza a Miniszterelnökség közbeszerzési és beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a Miniszterelnökség nevében eljáró és a közbeszerzési eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási és adatszolgáltatási rendjét.
(2) Az utasítás hatálya a Miniszterelnökség – mint ajánlatkérő –
a) közbeszerzéseire (ide értve a központosított közbeszerzéseket is),
b) közbeszerzésnek nem minősülő beszerzési eljárásaira
terjed ki.
(3) Az utasítás III. Fejezetét megfelelően alkalmazni kell a fővárosi, megyei kormányhivatalok olyan közbeszerzéseire, amelyeket számukra a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 29. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazás alapján, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: helyettes államtitkár) jóváhagyását követően a Miniszterelnökség bonyolít le.
(4)2 Az utasítás rendelkezéseit a Miniszterelnökség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működő Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete által kezdeményezett közbeszerzési eljárásokra is alkalmazni kell.
(5)3 Az utasításban nem szabályozott kérdésekben a Miniszterelnökség intézménygazdálkodási szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Fogalmak
2. § Az utasítás alkalmazásában
1. bírálóbizottság: az ajánlatoknak a Kbt. szerinti elbírálására és értékelésére, valamint a jelen utasításban előírt feladatok ellátására létrehozott, a Kbt. 27. § (3) bekezdésének megfelelően közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel együttesen rendelkező legalább háromtagú – lehetőség szerint páratlan létszámú – bizottság;
2. döntéshozó: a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy a helyettes államtitkár;
3.4 EKR: elektronikus közbeszerzési rendszer a Miniszterelnökség által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer;
4.5 FAKSZ: felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó;
5.6 kezdeményező irat: a közbeszerzés szükségességét bemutató, a szakterület vezetője és a felettes államtitkár vagy a helyettes államtitkár által aláírt, a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlap;
6.7 szakterület: a Miniszterelnökség azon hivatali egysége, amelynél a beszerzési igény felmerül.
A beszerzések tervezése, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek teljesítése
3. § (1) A tárgyévre tervezett beszerzéseiről a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlapon – az általa irányított szakterületektől begyűjtött igények alapján – az államtitkár a tárgyév február 25. napjáig adatot szolgáltat a Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya (a továbbiakban: SZKF) részére a közbeszerzési terv elkészítéséhez.
(2) A beszerzés becsült értékének megállapításához szükséges vizsgálat (indikatív ajánlatok bekérése, piackutatás, költségfelmérés, korábbi hasonló tárgyú szerződések elemzése stb.) elvégzése és dokumentálása a szakterület feladata.
(3) A közbeszerzési tervet – a helyettes államtitkáron keresztül – az SZKF terjeszti fel a miniszter részére jóváhagyásra. A közbeszerzési tervezet – a miniszter jóváhagyását követően – a miniszter vagy a helyettes államtitkár írja alá.
(4)8 Az SZKF
a) a tárgyév március 31. napjáig gondoskodik a közbeszerzési terv Közbeszerzési Adatbázisban történő közzétételéről,
b) a szakterület indokolt írásbeli kezdeményezése alapján intézkedik az éves összesített közbeszerzési terv évközben szükséges módosítása iránt,
c) gondoskodik a Kbt. 43. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja, valamint a Kbt. 103. § (6) bekezdése és 115. § (7) bekezdése szerinti dokumentumok, valamint a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatás az EKR-ben történő közzétételéről.
(5) A Kbt., a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet], továbbá a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet] szerinti további közzétételi és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – szükség szerint a Miniszterelnökség más szervezeti egységeinek bevonásával, illetve adatszolgáltatása alapján – az SZKF feladata.
(6)9 Az SZKF feladata
a) a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési ellenőrzés megindítása, előterjesztések benyújtása, adatszolgáltatás és az ellenőrzésre jogosult szervezettel történő kapcsolattartás,
b) a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] szerinti közbeszerzési ellenőrzés megindítása, az adatszolgáltatás és az ellenőrzésre jogosult szervezettel történő kapcsolattartás,
c) a 2014–2020 programozási időszakban Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016 (VI. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet] szerinti közbeszerzési ellenőrzés megindítása,
d) a 2014–2020 programozási időszakban az európai területi együttműködés célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásáról szóló 396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet] szerinti közbeszerzési ellenőrzés megindítása,
e) a Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 237/2008. (XI. 26.) Korm. rendelet] szerinti közbeszerzési ellenőrzés megindítása és
f) az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szóló 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet] szerinti közbeszerzési ellenőrzés megindítása.
(7) A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet szerint az ellátási kötelezettség minimális értékét elérő beszerzés esetén a Központi Ellátó Szerv nyilatkozatának beszerzése – az SZKF közreműködésével – a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály feladata.
(8)10 A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet] foglalt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az SZKF feladata.
A közbeszerzések lefolytatása
2/A. 11 A Miniszterelnökség nevében eljáró, az EKR-ben történő regisztrációra jogosultak köre, valamint az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendje
3/A. § (1) A Miniszterelnökség mint ajánlatkérő nevében eljárva az EKR-ben történő regisztrációra jogosult az SZKF főosztályvezetője és az SZKF Közbeszerzési Osztályának vezetője (szervezeti szuper user).
(2) A szervezeti szintű szerepkörön belül
a) a szervezeti szuper userek módosíthatják a szervezet adatait, elbírálják a szervezethez csatlakozni kívánó felhasználók csatlakozási kérelmeit, karbantartják a csatlakozott felhasználók szervezeten belüli jogosultságait és eljárásonként más-más szerepkört állíthatnak be a felhasználóhoz,
b) a szervezet tag részére a szervezeti szuper user tud további jogosultságokat biztosítani,
c) a közbeszerzési terv karbantartó szerkeszteni és publikálni tudja az éves közbeszerzési tervet, mely jogosultsággal a szervezeti szuper userek, és az SZKF Közbeszerzési Osztályának munkatársai rendelkezhetnek,
d) az eljárás jogosultság karbantartói jogosultsággal a szervezeti szuper userek rendelkeznek,
e) a közbeszerzési eljárást létrehozó jogosult a Miniszterelnökség nevében új közbeszerzési eljárás indítására, mely jogosultsággal a szervezeti szuper userek, az SZKF Közbeszerzési Osztályának munkatársai, valamint a Miniszterelnökség felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátásával megbízott külsős tanácsadója rendelkezhet.
(3) Az eljárás szintű szerepkörön belül
a) a közbeszerzési eljárás betekintő olvasási joggal tekintheti meg a közbeszerzési eljárás adatait, mely jogosultságot eseti jelleggel szervezeti szuper userek, és az SZKF Közbeszerzési Osztályának munkatársai adhatnak,
b) a közbeszerzési eljárást szerkesztő indíthat a közbeszerzési eljárásban eljárási cselekményeket (kivéve az eljárás szakaszát közvetlenül módosító eljárási cselekmények, FAKSZ ellenjegyzés, más felhasználóknak az eljárásra jogosultság kiosztása), mely jogosultsággal az SZKF Közbeszerzési Osztályának munkatársai és a Miniszterelnökség felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátásával megbízott külsős tanácsadója rendelkezhet,
c) a közbeszerzési eljárást irányító indíthat a közbeszerzési eljárásban eljárási cselekményeket, beleértve az eljárás szakaszát közvetlenül módosító eljárási cselekményeket is, továbbá más felhasználóknak az eljárásra jogosultságot tud kiosztani (kivéve: FAKSZ ellenjegyzés), mely jogosultsággal a szervezeti szuper userek rendelkeznek.
3. A közbeszerzési eljárás kezdeményezése
4. § (1) A közbeszerzési eljárás a kezdeményező iratnak az SZKF részére történő megküldésével kezdeményezhető.
(2) A kezdeményező iratban a szakterület meghatározza különösen:
a) a beszerzés szükségességét és indokoltságát megalapozó adatokat, körülményeket;
b) a beszerzés tárgyát – lehetőség szerint – a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (CPV) történő hivatkozással is, valamint annak mennyiségét;
c) a Kbt. 16–19. §-ában foglaltakra tekintettel megállapított becsült értéket;
d) amennyiben a közbeszerzési eljárás a Miniszterelnökség éves összesített közbeszerzési tervében nem szerepel, a közbeszerzési terv módosításának indokát a Kbt. 42. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel;
e) amennyiben az adott beszerzés a Kbt. szerint többféle eljárás keretében is megvalósítható, javaslattételt a közbeszerzési eljárás típusára;
f) a bírálóbizottság tagjaira vonatkozó javaslatot, megjelölve a tagok által biztosított – a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti – szakértelmet;
g) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, illetve a Kbt. 113. §-a, 114. § (9) bekezdése, valamint 115. §-a szerinti eljárások esetében az ajánlattételre felkérni kívánt megfelelő számú gazdasági szereplő megnevezését figyelemmel a Kbt.-ben, különösen a Kbt. 113. § (3) bekezdésében, 114. § (10) bekezdésében, valamint a 115. § (2) bekezdésében foglaltakra és az ajánlattételi felhívás megküldéséhez szükséges kapcsolattartási adataikat;
h) tárgyalásos és gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak indokolását (csatolva az indokolást alátámasztó dokumentumokat);
i) részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokait;
j) javaslattétel az alkalmassági követelményekre és az értékelési szempontra, valamint alszempontokra.
(3) A kezdeményező irathoz a szakterület csatolni köteles:
a) a kezdeményező iratban megjelölt, az eljárásba bevont személyek által megtett titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, valamint a döntéshozó által aláírandó titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot;
b) a becsült érték meghatározása céljából végzett vizsgálat eredményére vonatkozó, a Kbt. 28. § (2) bekezdése szerinti dokumentációt;
c) a műszaki leírást, amelyben megjelölésre kerülnek a teljesítés során irányadó jogszabályok, szakhatósági engedélyköteles tevékenység esetén a szükséges engedélyek;
d) amennyiben a beszerzéshez jogszabály vagy a Kormány döntése valamely szerv, hatóság, testület nyilatkozatának beszerzését írja elő, ennek a nyilatkozatnak a másolatát;
e) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot.
(4) A műszaki leírásban a teljesítés mennyiségi, minőségi, tartalmi és formai feltételeit akként kell meghatározni, hogy az a szerződésszerű teljesítés minimumfeltételeit tartalmazza, és a teljesítés ellenőrizhető legyen.
(5) Amennyiben a szakterület a Kbt. 53. § (5) bekezdése alkalmazásával feltételes közbeszerzést kíván kezdeményezni, a kezdeményezésben meg kell határoznia azt az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli eseményt, amely, ha az ajánlattételi vagy – adott esetben – a részvételi határidőt követően bekövetkezik, az ajánlatkérő eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.
(6) A Kbt. 53. § (6) bekezdése esetében támogatási szerződés hiányában akkor kezdeményezhető közbeszerzési eljárás, ha azt szakmai szempontok indokolják, és a szakterület a kezdeményező irathoz csatolja a támogatási döntésről vagy a benyújtott pályázat befogadásáról szóló dokumentumok másolatát, vagy amennyiben a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére még nem került sor, nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy támogatásra irányuló igényt fog benyújtani.
(7) A szakterület köteles a támogatás igénybevételére irányuló pályázat elbírálására vonatkozó okiratot az SZKF részére haladéktalanul megküldeni.
(8) A szakterülettel történt egyeztetés alapján véglegesített kezdeményező iratot és mellékleteit a döntéshozó részére az SZKF küldi meg jóváhagyásra. A döntéshozó egyetértése esetén a közbeszerzési eljárás előkészítését a kezdeményező irat aláírásával jóváhagyja, valamint döntéshozóként megteszi a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és valamennyi iratot továbbítja az SZKF részére.
4. A közbeszerzési eljárás előkészítése
5. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe és lefolytatásába bevont külső személy, szervezet, így különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó) feladatait, felelősségét és helytállási kötelezettségét a vele kötött szerződésben rögzíteni kell. Amennyiben a Miniszterelnökség a közbeszerzési eljárásba külső szaktanácsadót nem von be, az eljárásban az SZKF biztosítja a szaktanácsadó jelenlétét.
(2) A Kbt.-ben előírt esetekben a szaktanácsadóval történő szerződéskötés kezdeményezéséről a helyettes államtitkár gondoskodik.
5. A közbeszerzési eljárás megindítása
6. § (1) Amennyiben rendelkezésre áll minden szükséges adat és dokumentum, továbbá minden, az eljárás előkészítéséhez szükséges körülmény tisztázásra került, az SZKF a kezdeményező iratban kijelölt kapcsolattartó közreműködésével elkészíti az eljárás megindításához szükséges iratokat (a továbbiakban: indító iratok).
(2) Az indító iratok különösen az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok.
(3) Az indító iratokat az SZKF megküldi a bírálóbizottság tagjai részére egyeztetés céljából. A bírálóbizottság tagjai esetleges észrevételeikről, egyetértésükről haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül tájékoztatják az SZKF-et. Az SZKF az indító iratot a bírálóbizottság tagjaival történt egyeztetés alapján véglegesíti.
(4)12 Amennyiben a közbeszerzési eljárás megindításához jogszabály más szerv vagy személy egyetértését, nyilatkozatát vagy tanúsítvány meglétét írja elő – ha az eljárás kezdeményezésekor ezen irat(ok) nem áll(nak) a szakterület rendelkezésére –, annak beszerzése iránt az SZKF intézkedik. Ennek keretében a 6. § (3) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletek szerinti éves és negyedéves terv jóváhagyásáról és a szükséges igénybejelentések megtételéről az erre a célra létrehozott portálfelületen az SZKF gondoskodik.
(5) Az indító iratok véglegesítését, valamint a (4) bekezdés szerinti irat rendelkezésre állását követően az SZKF az indító iratokat jóváhagyásra a döntéshozónak felterjeszti. A döntéshozó jóváhagyása hiányában a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.
(6) Szaktanácsadó részvétele esetén a szaktanácsadói ellenjegyzés beszerzéséről az SZKF gondoskodik.
(7) Amennyiben a közbeszerzési eljárásba az arra jogosult szervezet megfigyelőt delegál, a delegált személlyel a kapcsolatot az SZKF tartja, részére a szükséges iratokat az SZKF küldi meg.
7. § (1) Az SZKF a jóváhagyott indító iratok kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a felhívás közzétételre történő továbbításáról, illetve – amennyiben hirdetmény közzétételére nem kerül sor – a felhívás megküldéséről.
(2) Amennyiben a részvételi határidő vagy az ajánlattételi/ajánlati határidő lejárta előtt a felhívás, a dokumentáció, illetve a hirdetmény módosítása szükséges, a módosításról, illetve annak tartalmáról a bírálóbizottság dönt. Amennyiben a módosítás a becsült értéket érinti, illetve a közbeszerzés tárgyának nagymértékű változását okozza, a módosításról a döntéshozó dönt.
(3) A felhívás, illetve a hirdetmény visszavonásáról a döntéshozó jogosult dönteni.
6. Az ajánlatok bontása, elbírálása
8. § (1) A beérkezett ajánlatok bontása, az ajánlatok dokumentációban meghatározott formai és az alkalmassági igazolások mennyiségi (darabszám szerinti) szempontból történő előzetes vizsgálata, valamint a kizáró okok vizsgálata az SZKF feladata, amelyről jegyzőkönyvet készít.
(2) A jegyzőkönyv javaslatot tartalmaz a vizsgálat eredménye alapján szükségessé váló eljárási cselekményekről (hiánypótlás, érvénytelenné nyilvánítás, kizárás, felvilágosítás kérése, indokolás kérése), amelyeket az SZKF a bírálóbizottság elnöke elé terjeszt.
(3) Az SZKF javaslata alapján a bírálóbizottság dönt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az egyes eljárási cselekmények elrendeléséről.
(4) Az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmasságának érdemi vizsgálata a bírálóbizottság kizárólagos feladatát képezi.
9. § (1) A bírálóbizottság kizárólagos feladatkörét képezi a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti – értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó – adatok vizsgálata és az ajánlat egyéb elemeinek a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerinti vizsgálata.
(2) A bírálóbizottság a döntéseit többségi szavazással határozza meg, szavazategyenlőség esetén a bírálóbizottság elnöke dönt. A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább a tagok kétharmada jelen van, és a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti valamennyi szakértelem biztosított.
(3) A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményét és döntési javaslatát a bírálóbizottság ülésének jegyzőkönyvébe kell foglalni.
(4) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó végleges döntési javaslatról készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bírálóbizottság tagjainak egyéni bírálati lapját.
(5) Az egyéni bírálati lapon rögzíteni kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvényességére vagy érvénytelenségére vonatkozó megállapítást, a részletes, egyedi, szakmai alapú indokolást, továbbá a döntéshozó részére a döntési javaslatot.
(6) Amennyiben az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt más szerv vagy személy egyetértése, nyilatkozata, tanúsítvány beszerzése, illetve az összegezés akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó általi ellenjegyzése szükséges, arról az SZKF gondoskodik.
(7) Az SZKF az eljárási cselekményeket összefoglaló feljegyzéssel megküldi a döntéshozó részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket és az eljárás eredményéről készített írásbeli összegezés tervezetét.
(8) A döntéshozó a döntési javaslat alapján, az arra jogosult szervezeteknek az eljárást lezáró döntés meghozatalához szükséges nyilatkozattételét követően, annak figyelembevételével – az összegezés jóváhagyásával – hozza meg döntését.
7. Az eredményről szóló írásbeli összegezés megküldése
10. § (1) A részvételi szakasz eredményéről szóló írásbeli összegezés megküldéséről, illetve a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés megküldéséről az SZKF gondoskodik.
(2) Indokolt esetben a bírálóbizottság az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően kezdeményezheti az SZKF vezetőjénél, hogy az SZKF kérje fel az ajánlattevőket ajánlataik meghatározott időpontig történő további fenntartására, illetve szükség szerint az ajánlati biztosíték fenntartására.
(3) Az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot.
(4) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja.
(5) Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Amennyiben a bírálóbizottságnak az ajánlati kötöttség fenntartására vonatkozó írásba foglalt kezdeményezése az ajánlati kötöttség lejártát megelőző munkanap délelőtt tíz óráig az SZKF részére nem érkezik meg, az SZKF vezetője jogosult az ajánlattevők ajánlataik meghatározott időpontig történő további fenntartása iránt a bírálóbizottság kezdeményezése hiányában is intézkedni.
8. A szerződés megkötése
11. § (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az SZKF készíti el az eljárást indító felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet vagy szerződéses feltételek, szükség esetén a tárgyalási jegyzőkönyv, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.
(2)13 Az SZKF – amennyiben annak jogi feltételei fennállnak – a szerződést az intézménygazdálkodási szabályzatban meghatározott módon az írásbeli összegezés megküldését követő öt munkanapon belül továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre.
(3)14 Amennyiben a szerződésben kikötött felelősségbiztosítást, tanúsítványt, hatósági igazolást a nyertes ajánlattevő csak az írásbeli összegezés megküldését követően köteles rendelkezésre bocsátani, úgy csak ezt követően kerülhet sor a szerződés jogi ellenőrzésére vagy jogtanácsosi ellenjegyzésére és pénzügyi ellenjegyzésére.
(4) Amennyiben annak feltételei fennállnak, a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül ellenjegyzéssel látja el, majd szakmai ellenjegyzés céljából haladéktalanul továbbítja azt a szakterület részére.
(5) A szakmai ellenjegyző a szerződést szakmai ellenjegyzéssel látja el, majd az iratokat a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti.
(6) A kötelezettségvállaló az aláírását követően az iratokat az SZKF-nek visszaküldi.
(7) A szerződésnek a szerződő féllel történő aláíratásáról, illetve az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről az SZKF gondoskodik.
(8) Az SZKF a szerződés aláírt példányainak kézhezvételét követően gondoskodik a Kbt. 37. § (1) bekezdésének h) és i) pontja szerinti hirdetmény elkészítéséről és határidőben történő feladásáról.
A szerződések teljesítésével kapcsolatos feladatok, a szerződés módosítása
12. § (1) A szakterület vezetője köteles figyelemmel kísérni és ellenőrizni a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését, ennek keretében köteles gondoskodni a Miniszterelnökséget terhelő szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, valamint köteles a szerződő féltől szerződésszerű teljesítést követelni.
(2)15 A Kbt. 43. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a szerződés teljesítéséről szóló információk közzététele iránt – a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály vezetőjének a tájékoztatása alapján – az SZKF intézkedik.
(3)16 A pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály a szakterület vezetője által kiállított teljesítésigazolás alapján az alábbi adatokat küldi meg – külön felszólítás nélkül az ellenszolgáltatás teljesítését követő 5 munkanapon belül elektronikusan – az SZKF részére:
a) a teljesítés szerződésszerű volt-e (amennyiben nem, a nem szerződésszerű teljesítés indoka),
b) teljesítésének ajánlatkérő által elismert időpontja: (éééé/hh/nn),
c) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja: (éééé/hh/nn).
(4) Amennyiben a szerződésben teljesítési biztosíték került kikötésre, a teljesítési biztosíték visszafizetési feltételeinek vizsgálata – a teljesítésigazolások alapján – a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály feladata.
(4a)17 A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az érintett szervezeti egységek az alábbiak szerint felelnek:
a) a teljesítésigazolást kiállító szakterület a teljesítésigazolás kiállításáért és a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály részére történő megküldéséért;
b) a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály a (3) bekezdésben foglalt adatok SZKF részére határidőben történő megküldéséért;
c) az SZKF a megküldött adatok Közbeszerzési Adatbázisban történő rögzítéséért és közzétételéért.
(5) Amennyiben a teljesítésigazolások alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan a teljesítési biztosíték visszafizethetősége, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály megkeresése alapján az SZKF beszerzi a teljesítésigazolásra jogosult személytől az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződő féllel szemben a szerződés teljesítéséből eredően szükséges-e követelést érvényesíteni a teljesítési biztosíték terhére.
(6) A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a tájékoztatás figyelembevételével intézkedik a teljesítési biztosíték visszafizetése iránt.
13. § (1) A közbeszerzési eljárások keretében megkötött szerződések módosítására kizárólag a Kbt. 141. §-ában meghatározott feltételek figyelembevételével van lehetőség.
(2) A szerződés módosításának kezdeményezésére a 4. §-ban írtakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a feljegyzésben részletesen be kell mutatni a szerződésmódosítás indokait, és csatolni kell az indokok alátámasztását szolgáló dokumentumokat.
(3) A szerződésmódosítás elkészítésére egyebekben a 11. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3a)18 Ha szerződésmódosítás miatti költségnövekmény meghaladja a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértéket, a költségnövekmény alátámasztását igazoló szakvélemény elkészítésére vonatkozó szerződés megkötését a szakmai kezdeményező köteles kezdeményezni.
(3b)19 Az Ávr. 50. § (3) bekezdése szerinti szerződés módosítása esetén a szakmai kezdeményező feladata
a) az Ávr. 50. § (3) bekezdés c) pont szerinti arányosság vizsgálata,
b) az Ávr. 50. § (3) bekezdés da) alpont szerinti, a piaci árnak történő alátámasztás megfelelőségének vizsgálata vagy
c) az Ávr. 50. § (3) bekezdés db) alpont szerinti esetben az igazságügyi szakértővel történő kapcsolattartás.
(4) Amennyiben a szerződésmódosításhoz más szerv vagy személy egyetértése, nyilatkozata, tanúsítvány beszerzése szükséges, arról az SZKF gondoskodik.
(5) Az SZKF a szerződésmódosítás aláírt példányainak kézhezvételét követően gondoskodik a Kbt. 37. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott hirdetmény elkészítéséről és határidőben történő feladásáról.
(6) A szerződés megszüntetésére a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A központosított közbeszerzési eljárások második részére vonatkozó rendelkezések
14. § (1) A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 27/B. §-a, valamint a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti keretmegállapodásos eljárás második részének (a továbbiakban: központosított közbeszerzési eljárás második része) lebonyolítása során a III. Fejezetben foglaltakat a Kbt. 104. §-a és 105. §-a, valamint a vonatkozó keretmegállapodás figyelembevételével, a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A beszerzési igény és a beszerzés tárgyának (a továbbiakban: termék) meghatározása, a termék kiválasztása, továbbá annak megítélése, hogy melyik termék felel meg a Miniszterelnökség mint ajánlatkérő igényének, a szakterület feladata.
(3) A szakterület áttekinti a központosított közbeszerzési portál adatbázisából, hogy a termék hatályos központosított közbeszerzési eljárás keretében kötött keretmegállapodás terhére beszerezhető-e.
(4) Amennyiben a beszerzési igény kielégítése a központosított közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretmegállapodás terhére nem történhet meg, a Miniszterelnökség a beszerzést saját hatáskörben valósítja meg.
(5) Amennyiben a beszerzésnek közbeszerzési szempontból akadálya nincsen, az SZKF gondoskodik az igénybejelentésről a központosított közbeszerzési portálon. A központosított közbeszerzési eljárás második része a központi beszerző szervezet általi jóváhagyását és visszaigazolását követően indítható meg saját hatáskörben, vagy azt a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolítja le.
(6) A nemzetközi utazásszervezések körébe tartozó szolgáltatások megrendelését a szakterület – a jóváhagyott útindító feljegyzések alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) részére közvetlenül megküldendő feljegyzéssel kezdeményezi. A verseny újraindítását és a megrendelést a PSZF a szolgáltatók vonatkozó ajánlatait tartalmazó online utazási foglalási rendszer útján valósítja meg.
Közbeszerzésnek nem minősülő beszerzési eljárások
9. Minősített beszerzések
15. § (1)20 Ha a beszerzés a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjának hatálya alá tartozik, a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet által meghatározott eljárásrend szerint a szakterület szerzi be az Országgyűlés illetékes bizottságának engedélyét. A szakterület kérésére az SZKF az engedély megszerzése érdekében segítséget nyújt, illetve a szakterület igénye esetén – a szakterülettől kapott megalapozó dokumentumok birtokában – intézkedik az engedély megszerzése iránt.
(2) A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet] hatályon kívül helyezéséről, valamint az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezésről szóló 276/2014. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. § b) pontja alapján a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendeletet alkalmazni kell azon beszerzésekre, amelyre vonatkozóan a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendeletet 3. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés illetékes bizottsága e rendelet hatálybalépéséig a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. Ezen beszerzések vonatkozásában az utasítás III–IV. Fejezetét megfelelően alkalmazni kell.
(3) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre az utasítás III–IV. Fejezetét megfelelően alkalmazni kell.
10. Versenyeztetési eljárás
16. §21 (1) A 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt három ajánlat bekérése esetén, valamint, ha a beszerzés uniós forrásból valósul meg és a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, a 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet, a 396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet, a 237/2008. (XI. 26.) Korm. rendelet és a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet, illetve a vonatkozó felhívás alapján szükséges, a szerződő fél kiválasztásához a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:74–6:75. §-a szerinti versenyeztetési eljárást kell lefolytatni.
(2) Versenyeztetési eljárás a versenyeztetési eljárást kezdeményező formanyomtatványon kezdeményezhető, amelyhez – a formanyomtatványban előírtakon túl – a szakterület csatolni köteles:
a) a részletes feladatleírást;
b) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, továbbá a műszaki, szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokra vonatkozó javaslatokat;
c) a becsült érték meghatározására vonatkozó dokumentumot;
d) az ajánlattételre felhívni kívánt, legalább három gazdasági szereplő listáját név, székhely/lakcím, e-mail-cím, levelezési cím megjelölésével;
e) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot.
(3) A versenyeztetési eljárás során a Kbt.-nek az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőknek megküldött „ajánlatkérés” dokumentumban rögzített rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(4) A versenyeztetési eljárást követően a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötést a szakterület vezetője a Miniszterelnökség intézménygazdálkodási szabályzata szerinti szerződéskezdeményező formanyomtatványon kezdeményezheti.
Felelősség
17. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában részt vevő személyek különösen a jelen §-ban meghatározott felelősségi szabályok szerint kötelesek eljárni.
(2) A döntéshozó felelős
a) a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezés jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozataláért;
b) az összeférhetetlenségre és titoktartásra vonatkozó szabályok betartásáért;
c) a szakterület javaslata alapján a bírálóbizottság tagjainak kijelöléséért;
d) az eljárást megindító felhívás és dokumentációja jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozataláért, továbbá annak módosítása jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozataláért, amennyiben az a becsült értéket érinti, illetve a közbeszerzés tárgyának nagymértékű változását okozza;
e) a hirdetmény, illetve az eljárást megindító felhívás visszavonására vonatkozó döntés meghozataláért;
f) a részvételi szakaszt, illetve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozataláért;
g) a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés módosítására vonatkozó kezdeményezés jóváhagyására vonatkozó döntés meghozataláért.
(3) A bírálóbizottág tagjai felelősek
a) az összeférhetetlenségre és titoktartásra vonatkozó szabályok betartásáért;
b) a folyamatos együttműködésért, a felhívás és a dokumentáció tartalmának kialakításában történő közreműködésért;
c) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkében foglaltak fennállásának (kartellezési tilalom megszegése) alapos gyanúja esetén az erre vonatkozó bejelentés megtételéért a bírálóbizottság elnöke részére a Kbt. 28. § (2) bekezdésének alkalmazása érdekében;
d) a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalmának összeállításáért;
e) a felhívás és a dokumentáció módosítására (ideértve az eljárási határidő meghosszabbítását is) vonatkozó döntés meghozataláért, amennyiben az nem tartozik a döntéshozó hatáskörébe;
f) a kiegészítő tájékoztatás(ok)ra adandó válasz összeállításáért;
g) a részvételi jelentkezések, ajánlatok értékeléséért;
h) a hiánypótlási felhívásra, felvilágosítás kérésre, indokoláskérésre vonatkozó döntés meghozataláért, a benyújtott dokumentumok megfelelőségéről szóló döntés meghozataláért;
i) az SZKF vezetőjénél az ajánlati kötöttség meghosszabbításának kezdeményezéséért;
j) az eljárást, a részvételi szakaszt lezáró döntési javaslat megtételéért;
k) az előzetes vitarendezési eljárás során az ajánlatkérő írásbeli válasza tartalmának összeállításáért.
(4) A bírálóbizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel rendelkező tagja – a (3) bekezdésben írtakon túl – felelős
a) önálló bírálati lap készítéséért;
b) azon adatoknak az előkészítéséért, illetve rendelkezésre bocsátásáért, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni, továbbá felelős a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosításáért, a környezet – beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható – védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételéért;
c) a felhívás és dokumentáció műszaki-szakmai tartalmáért, a közbeszerzési eljárás műszaki leírás véglegesítéséért, az előírásra kerülő alkalmassági feltételek meghatározásáért;
d) az ajánlati biztosíték, illetve teljesítési, jólteljesítési biztosíték alkalmazásának szükségességéért;
e) a műszaki-szakmai jellegű kérdésekre adandó kiegészítő tájékoztatás tartalmáért;
f) az előírt műszaki-szakmai alkalmassági feltételeknek való megfelelés vizsgálatáért és a szakmai ajánlat vizsgálatáért, továbbá a bírálóbizottság többi tagja részére a szükséges tájékoztatás megadásáért;
g) az előzetes vitarendezési eljárás során az ajánlatkérő írásbeli válaszának tartalmáért, amennyiben az a felelősségi körébe tartozó kérdést érint.
(5) A bírálóbizottság jogi és közbeszerzés szakértelemmel rendelkező tagja (az SZKF vezetője által delegált tag) – a (3) bekezdésben írtakon túl – felelős
a) önálló bírálati lap készítéséért;
b) a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés tervezetének előkészítéséért;
c) az SZKF kompetenciájába tartozó jogi kérdésekben történő állásfoglalásokért;
d) közbeszerzési kérdésekben történő állásfoglalásokért.
(6) A bírálóbizottság pénzügyi szakértelemmel rendelkező tagja (pénzügyi fedezetet kezelő főosztály vezetője által delegált tag) – a (3) bekezdésben írtakon túl – felelős
a) a felhívás és a dokumentáció tartalmának a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak, valamint a pénzügyi forrásra vonatkozó elszámolási szabályoknak való megfelelőségéért;
b) annak vizsgálatáért, hogy a pénzügyi ajánlat összhangban van-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseivel, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi fedezettel;
c) az ajánlatok pénzügyi számadatai helyességének matematikai módszerrel történő vizsgálatáért.
(7) A bírálóbizottság jogi és közbeszerzés szakértelemmel rendelkező tagja a szakterület által, valamint a bírálóbizottságnak közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel rendelkező tagja által meghatározott műszaki tartalom, bírálati szempontrendszer, általános joggyakorlat során alkalmazott szerződéses feltételek vonatkozásában a Kbt. és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabályok betartása érdekében írásbeli figyelmeztetési kötelezettsége van a bírálóbizottság irányában, amennyiben ezen feltételek jogellenessége megállapítható, és arról tudomást szerez. A bírálóbizottság jogi és közbeszerzés szakértelemmel rendelkező tagja a szakmai kompetenciához képest speciális – különösen műszaki, gazdasági, jogi, piaci – szakértelmet, szaktudást igénylő kérdések tekintetében figyelmeztetési kötelezettséggel nem tartoznak, annak megítélése a bírálóbizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel rendelkező tagjának a feladata.
(8) A szakterület vezetője felelős
a) a közbeszerzési eljárás megindításának kezdeményezéséért, a bírálóbizottság tagjaira és az eljárásba bevonni kívánt közreműködő személyekre, szervezetekre vonatkozó javaslattételért;
b) a becsült érték meghatározásáért, ennek érdekében előzetes helyzet-, illetőleg piacfelmérés végezéséért a Kbt. 28. § (2) bekezdésére tekintettel, valamint – szükség esetén a pénzügyi fedezetet kezelő főosztállyal egyeztetve – az igényelt anyagi fedezet forrásának és mértékének meghatározásáért;
c) a közbeszerzési eljárás műszaki, szakmai leírásának elkészítéséért;
d) a 4. § szerinti iratok rendelkezésre állásáért és tartalmáért;
e)22 a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésének figyelemmel kíséréséért és ellenőrzéséért, a teljesítésigazolásnak az arra jogosult által történő kiállításáért;
f) a közbeszerzési szerződés módosításának kezdeményezéséért és a szerződésmódosítás indokainak meghatározásáért.
(9) Az SZKF felelős
a) a bírálóbizottság jogi és közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tagjának a delegálásáért;
b) a közbeszerzési eljárás iratainak a döntéshozó részére történő felterjesztéséért;
c) a PSZF közreműködésével a közbeszerzési hirdetmények megjelentetéséért;
d) a közbeszerzési eljárás során szükséges jegyzőkönyvek elkészítéséért, azok jogszabályban előírtak szerinti kézbesítéséért;
e) a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokba történő iratbetekintés biztosításáért;
f) a beérkezett részvételi jelentkezések, ajánlatok értékelésének összeállításáért és összefoglalásáért,
g) az ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozó felkérés kiküldéséért;
h)23 a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés előkészítéséért, jogi ellenőrzéséért vagy jogtanácsosi ellenjegyzéséért;
i) a szükséges dokumentumoknak a Közbeszerzési Adatbázisban történő közzétételéért.
(10) Az SZKF vezetője – a helyettes államtitkár egyetértésével – a (9) bekezdésben foglaltakat külső szaktanácsadó útján vagy annak közreműködésével is biztosíthatja.
(11) Egyéb, az ajánlatkérő személyi állományába nem tartozó, külső közreműködő felelős
a) az összeférhetetlenségre és titoktartásra vonatkozó szabályok betartásáért;
b) megbízásának, illetve felkérésének megfelelően, az abban foglalt felelősségi rendelkezések szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában történő részvételért.
A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendje
18. § A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos belső ellenőrzési feladatok végzése során a hatályos jogszabályokban meghatározott, a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó előírások, valamint a Miniszterelnökség vonatkozó belső normáiban foglaltak szerint kell eljárni.
A közbeszerzési eljárások dokumentálási rendje
19. § (1) A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítéséig terjedően írásban vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatása esetén külön jogszabály szerint elektronikusan dokumentálni kell.
(2) A közbeszerzési eljárással összefüggő valamennyi iratot és dokumentumot – a Kbt. előírásai alapján – a Miniszterelnökség iratkelezési szabályzata szerint kell kezelni és őrizni.
(3) A közbeszerzési eljárás előkészítésének iratanyagát a közbeszerzési eljárás kezdeményezésével bezárólag a szakterület köteles megőrizni.
(4) A közbeszerzési eljárás előkészítésének és lebonyolításának iratanyagát – a közbeszerzési eljárás kezdeményezésétől az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megjelenéséig, illetve a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig – az SZKF köteles megőrizni.
(5)24 A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szakmai teljesítésével összefüggő iratanyagot a szakterület, a pénzügyi teljesítéssel összefüggő iratanyagot a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály – az Uniós Fejezeti Főosztály által teljesített, de a XI. fejezetet érintő kifizetések esetében a PSZF – köteles megőrizni.
Záró rendelkezések
20. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)25
(3) Az utasítás végrehajtásához szükséges űrlapokat a Miniszterelnökség intranet hálózatán kell közzétenni.
Az utasítást a 10/2021. (VI. 24.) MvM utasítás 22. §-a hatályon kívül helyezte 2021. június 25. napjával.
Az 1. § (4) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 1. §-a iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (5) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 1. §-a iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2. § 3. pontja a 12/2018. (VI. 21.) MvM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 4. pontja a 12/2018. (VI. 21.) MvM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 5. pontját a 12/2018. (VI. 21.) MvM utasítás 1. §-a iktatta be.
A 2. § 6. pontját a 12/2018. (VI. 21.) MvM utasítás 1. §-a iktatta be.
A 3. § (4) bekezdése a 12/2018. (VI. 21.) MvM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdése a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 3. § (8) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2/A. alcímet (3/A. §) a 12/2018. (VI. 21.) MvM utasítás 3. §-a iktatta be.
A 6. § (4) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 3. §-a iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (2) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 19. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 11. § (3) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 19. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 12. § (2) bekezdése a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 12. § (3) bekezdése a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 12. § (4a) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 4. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 13. § (3a) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 5. §-a iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 13. § (3b) bekezdését a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 5. §-a iktatta be, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (1) bekezdése a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 9. §-a szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16. § a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (8) bekezdés e) pontja a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (9) bekezdés h) pontja a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 20. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 19. § (5) bekezdése a 32/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 11. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 20. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás