2016. évi XXXV. törvény
2016. évi XXXV. törvény
a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról1
2016.06.04.
1. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 2. §-a a következő 39a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„39a. szoros kapcsolat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom;”
(2) A Posta tv. 2. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„43. vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok és gyengénlátók által használt dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat, továbbá a vak vagy gyengénlátó személyek látásának sérültségéből eredő problémák leküzdésének céljából készített vagy átalakított berendezést, illetve felszerelést tartalmazó, legfeljebb 7 kilogramm tömegű postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak, illetve gyengénlátó személy vagy a vakok hivatalosan elismert intézménye.”
2. § A Posta tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a szolgáltatónak biztosítania kell a feladó rendelkezése alapján a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az ajánlott, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez a tértivevény, illetve értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét, valamint a 19. § szerinti Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott fajtájú könyvelt küldeményekhez a nyomon követhető kezelést. Az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben közérdekből egyéb többletszolgáltatások nyújtására is kötelezhető.”
3. § A Posta tv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató köteles elfogadni a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvényeket.”
4. § A Posta tv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, valamint illetékbélyeg-továbbértékesítést végez.”
5. § A Posta tv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató az 5. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatás keretében feladott postai küldemények kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítését kizárólag a vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem értve a részvényest) álló természetes személyekkel, vagy – az e postai küldemények kézbesítését végző természetes személyek létszámának egyharmadáig –
a) személyesen eljáró postai közreműködő vagy
b) a postai közreműködővel munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem értve a részvényest) álló kézbesítést végző természetes személy
igénybevétele útján végezheti. A postai küldemények kézbesítését végző természetes személyek létszámának megállapításakor egy főnek minősül az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, tag, személyesen eljáró postai közreműködő. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat e rendelkezés alkalmazása szempontjából napi részmunkaidejük időtartama és az általános teljes napi munkaidő arányában kell figyelembe venni.”
6. § (1) A Posta tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A postai szolgáltató a postai küldeményt a címként megjelölt vagy a Kormány által rendeletben meghatározott esetekben attól eltérő helyen kézbesíti. Kézbesítésnek minősül az is, ha a meghatalmazás alapján kézbesített postai küldeményt a 4. § a) pontjában felsorolt személyeken kívüli gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenység keretében székhelyétől, telephelyétől vagy fióktelepétől különböző címre továbbítja és adja ott át a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő címzett vagy egyéb jogosult átvevő részére.”
(2) A Posta tv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Könyvelt postai küldeményt a címzettnek vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely a könyvelt postai küldemények levélszekrénybe történő kézbesítését lehetővé teszi. A könyvelt postai küldemény személyes átadásának sikertelen megkísérlése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak.”
(3) A Posta tv. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül az az eset, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés oly módon, hogy az átvételi jogosultságot biztosító azonosító, a küldemény azonosítója és a kézbesítés pontos időpontja rögzítésre kerül.”
(4) A Posta tv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A postai szolgáltató az általa felvett postai küldeményt, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették az ellenkező bizonyításáig a feladó tulajdonának tekinti. A postai szolgáltató a postai küldemény címzetti tulajdonlásának bizonyításaként köteles elfogadni, ha a címzett rendelkezésére bocsátja a távollévők között kötött szerződésről a vállalkozás által a jogszabály alapján részére mint fogyasztónak adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást és a postai küldeményhez nem kapcsolódik a címzett által a kézbesítéskor még megfizetendő további díj.”
(5) A Posta tv. 41. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerébe kézbesíthető postai küldemények vonatkozásában a címzett meghatalmazottjának – és így jogosult átvevőnek – minősül a rendszer működtetőjének iratkezelési szabályzatában a postai küldeményeknek a címhez rendelt kézbesítési ponton való átvételére feljogosított személy. A Kormány által rendeletben meghatározott postai küldemények tekintetében a postai küldeményt az e bekezdés szerinti meghatalmazott által történt átvételt követő 5. munkanapon kell a címzett által megismertnek tekinteni.”
(6) A Posta tv. 41. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az aláírás képének rögzítése és az azt is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a kormányrendeletben, illetve az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetén az Egyetemes Postai Közszolgáltatás Szerződésben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett aláírás képét is tartalmazó elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
a) könyvelt levélküldemény vagy hivatalos irat kézbesítése során a küldeményt,
b) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás, készpénzátutalás vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás teljesítése során az egyetemes postai szolgáltató által kifizetett összeget
a jogosult átvevő átvette.”
7. § A Posta tv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvelt postai küldeménynek a címhelyen való sikertelen kézbesítése esetén a küldeményt a postai szolgáltatóhelyen vagy az e célból üzemeltetett kézbesítési ponton a címzett rendelkezésére kell tartani, bejelentésköteles szolgáltatás esetén a postai szolgáltatási szerződés rendelkezései szerint kell eljárni. A rendelkezésre tartás helyéről, idejéről és az átvétel feltételeiről a címzettet értesíteni kell. A rendelkezésre tartás ideje nem lehet 5 napnál rövidebb.”
8. § A Posta tv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A postai szolgáltató és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a postai szolgáltató postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére a postai küldemény megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítéséből, valamint az utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítéséből eredő kár kivételével a Ptk. szabályai az irányadók azzal, hogy a postai szolgáltató a feladó vagy az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előny kivételével. A felmerült követelések 6 hónap alatt elévülnek. A postai szolgáltató nem kötelezhető sérelemdíjra, valamint személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítésére, továbbá nem érvényesíthetőek a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciói sem.”
9. § A Posta tv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben nem rendelkezik a (2) bekezdés szerint, vagy ha a feladó az értéknyilvánításban megjelölt összegként a tényleges kereskedelmi értéknél magasabb összeget tüntetett fel, úgy az értéknyilvánításban megjelölt összeg helyett a postai küldemény tartalmának tényleges kereskedelmi értékét, ha az értéknyilvánításban megjelölt összeg alacsonyabb a tényleges kereskedelmi értéknél, úgy az értéknyilvánításban megjelölt összeget kell a kártérítési átalány számítása során alapul venni.”
10. § A Posta tv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi.”
11. § A Posta tv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A címzett – a 44. § (4) bekezdés esetében is – kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha
a) a postai küldeményt részére vagy egyéb jogosult átvevő részére kézbesítették, vagy
b) a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte, vagy
c) a 41. § (5) bekezdésben meghatározottak alapján a postai küldeményt a címzett tulajdonának kell tekinteni.”
12. § A Posta tv. 54. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyetemes postai szolgáltató, a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság és a velük szoros kapcsolatban álló vállalkozás a törvény vagy az érintett hozzájárulása alapján kezelt, közösen használt informatikai rendszerben nyilvántartott, valamely természetes személy ügyfél azonosítására szolgáló adatot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján helyesbíti, ha tudomására jut, hogy az adat nem felel meg a valóságnak. Nem felel meg a valóságnak az adat különösen akkor, ha az adat megváltozásának tényét vagy az adat helytelenségét és a valóságnak megfelelő adatot okirattal vagy személyes nyilatkozattal igazolták.
(6) Az (5) bekezdést a nem természetes személy ügyfélről az egyetemes postai szolgáltató, a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság és a velük szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kezelt adatokra is alkalmazni kell.”
13. § A Posta tv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Panasz a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától 6 hónapos jogvesztő határidőn belül, sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül tehető.”
14. § A Posta tv. 48. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Nem terheli a postai szolgáltatót az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért” szövegrész helyébe a „Nem terheli a postai szolgáltatót kártérítési felelősség az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért” szöveg lép.
15. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
16. § A 13. § a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2016. április 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2016. május 5. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. június 5. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás