KÜ BH 2016/350
KÜ BH 2016/350
2016.12.01.
A Ket. 72. § (1) bekezdésének csak olyan döntés felel meg, amelynek rendelkező része és indokolása összhangban van és minden eldöntendő kérdésre kiterjed. A hatóság rendelkezésének egyértelműnek, követhetőnek és végrehajthatónak kell lennie a határozat rendelkező részét úgy kell megszövegezni, hogy abból a kötelezett címzettje mind szövegszerűen, mind a döntés egésze alapján kiolvasható legyen [2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bek., 50. § (1) bek., 50. § (4) bek.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. r. 42. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 47. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A H. Kft. (továbbiakban: építtető) kérelmére a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Jegyzője (továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) építési engedélyt adott a kérelmező tulajdonában álló Budapest hrsz.-ú ingatlanon pince (teremgarázs és tárolók)+földszint+kétemeletes, 64 lakásos és a földszinten két darab üzletet befogadó lakóépület építésére. A kivitelezés során a jogerős építési engedélytől eltérően a pinceszinten 3,5 m2 többletépítés történt. Az építési engedélytől eltérően megépített építmény részre az elsőfokú építésügyi hatóság 2010. április 13-án az építtető kérelmére fennmaradási és egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt adott. A záradékolt építészeti, műszaki tervdokumentációban foglaltak szerint a 64 db lakás és 2 db üzlethelyiség rendeltetésszerű használatához összesen 66 db személygépkocsi elhelyezése szükséges, melyet a teremgarázsban 33 db kétállásos parkológépekkel biztosítják.
[2] Az építtető 2010. július 21. napján kelt alapító okirattal társasházat hozott létre. Az alapító okirat a pinceszint 24. szám alatti albetétként rögzíti a hrsz.-ú teremgarázst, mint külön tulajdonban álló épületrészt.
[3] Az elsőfokú építésügyi hatóság bejelentés alapján 2011. október 3-án helyszíni szemlét tartott, melynek során megállapította, hogy a 2011. június 15-ei helyszíni ellenőrzést követően a teremgarázsban meglévő 33 db parkológépből 18 db parkológépet kiszereltek és elszállították. Az elsőfokú építésügyi hatóság a hivatalból megindult eljárásban nyilatkozatot kért a társasház közös képviselőjétől, a tulajdonosoktól és az építtetőtől a hiányzó parkoló gépek kiszerelésével kapcsolatban. A társasház tulajdonosai részéről több beadvány is érkezett a hatósághoz, melyben kifogásolták a parkoló gépek körülményes használatát és jelezték, hogy ők kérték a parkológépek kiszerelését.
[4] A nyilatkozatok alapján az elsőfokú építésügyi hatóság a 8-11287/2/2013. számú határozatával az építtetőt és a hrsz. alatti teremgarázs tulajdonosait arra kötelezte, hogy a társasház teremgarázsát a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül a parkológépek visszahelyezésével tegyék szabályossá és az elkészült munka szakszerűségét felelős műszaki vezető nyilatkozatával igazolják. A határozat indokolásában az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az építési és használatbavételi engedély szerinti 33 db parkológép a 2011. június 15-ei helyszíni ellenőrzésen készített fényképeken és az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján be voltak szerelve, ezért azok egy részének elszállítása ezt követő időpontban a tulajdonosok kérelme alapján történt. Döntését a épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 47. § (2) bekezdés c) pontjára és 51. § (1) bekezdésére alapította.
[5] Az elsőfokú hatóság a fenti határozatát saját hatáskörben a 8-11287/24/2013. számú határozatával a kötelezettek személyét érintően úgy módosította, hogy a társasházat kötelezte az elrendelt szabályossá tételi munkálatok elvégzésére. A határozatát azzal indokolta, hogy a tárgyi ingatlan tekintetében a fennmaradás és használatbavételi engedélyezési eljárás jogerősen lezárult. A használatbavétel idején a megfelelő számú parkológép rendelkezésre állt, ezért az építtető már nem kötelezhető.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. június 11. napján kelt, BTD/002/00771-2/2014. számú határozatával a 8-11287/24/2013. számú elsőfokú határozatot a 8-11287/2/2013. számú módosító határozatra is kiterjedően helybenhagyta azzal a változtatással, hogy a lakóépület tulajdonosai a jogszabályban előírt számú parkolót biztosítsák. Az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályában tartotta. Határozatának indokolása szerint az elsőfokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadását megelőzően ellenőrizte a tárgyi ingatlant, mely rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban volt. Ez a megállapítás magában foglalta az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 42. § (1) bekezdésében írtaknak való megfelelést is, azaz a kötelező számú gépkocsi beálló az ingatlanon rendelkezésre állt. A lakóépület teremgarázsa a tulajdoni lap szerint önálló albetétként külön tulajdonban lévő épületrész, de az a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Thtv.) 1. § (2) bekezdése alapján a tulajdonostársak közös célját szolgálja, ezért annak fenntartása a Thtv. 3. § (1) bekezdése alapján a társasházi tulajdonosi közösség feladata. Az alperes kiemelte, hogy a 2013. március 4-én tartott társasházi közgyűlésen a társasház teljes tulajdonközösségének 68%-a volt jelen, mely tulajdonosi kör döntött a parkológépek sorsáról a 3/2013. (03. 04.) számú határozatban. Álláspontja szerint az Étv. 51. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú hatóság helyesen határozta meg a kötelezett személyét figyelemmel arra, hogy az épület a parkológépek eltávolítását követően jelenleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas. Az alperes megállapította továbbá, hogy az építésrendészeti eljárás megindulásakor 2011. október 3-án még hatályban lévő Étv. 47. § (2) bekezdés cb) pontja alapján az építésügyi hatóság nem a parkolók kialakításának módját írhatja elő, hanem csak a jogszabályban előírt számú pakoló meglétét vizsgálhatja, ezért az kötelezést e tekintetben meg kellett változtatni.
[7] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt állítva, hogy a szabálytalan építési munkát, a parkológépek eltávolítását az építtető végezte, így a jogszabályban előírt parkológépek biztosítása is az építtető kötelezettsége az Étv. 51. § (1) bekezdése alapján. Hivatkozása szerint a teremgarázs nem minősül a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrésznek, az nem képezi a társasház közös tulajdonát, így arra a felperes rendelkezési joga nem terjed ki. A 3/2013. (III. 04.) közgyűlési határozatot is kizárólag a teremgarázs tulajdonosai hozták meg.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[9] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az eset összes körülményére figyelemmel és a bizonyítékok együttes értékelése alapján a lakóépület tulajdonosainak – beleértve az építtetőt is – a kötelezése nem volt jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Elsődlegesen az építtető, másodlagosan kizárólag a teremgarázs tulajdonosainak kötelezését a jogszabályban előírt parkoló biztosítására. Harmadlagosan kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. § (1) bekezdés d) pontját, 221. § (1) bekezdését, a Tht. 1. § (2) bekezdését, az Étv. 51. § (1) bekezdését és a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:3. §-át.
[11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, melyben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. § (1) és (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló iratok alapján döntött. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.
[14] A felperes a felülvizsgálati kérelemben a határozatokban és a jogerős ítéletben megállapított tényállás feltáratlanságára hivatkozott az Étv. 47. § (2) bekezdés cd) pontja szerint fennálló, a parkológépek kiszerelésével megvalósult szabálytalan átalakítás vizsgálata körében. Az első- és másodfokú határozatok azt egyezően rögzítették, hogy a tárgyi ingatlan jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik, ezért annak rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. § (1) bekezdésében előírt számú személygépkocsi beálló a használatbavételi engedély kiadását megelőzően biztosított volt. A parkológépek egy részének elszállítása a használatbavételi engedély kiadását követő évben jutott a hatóság tudomására és a tulajdonosok nyilatkozati alapján csak azt lehetett megállapítani, hogy a parkológépek elszállítása a tulajdonosok kérelmére történt.
[15] A Kúria a fentiek kapcsán kiemeli, hogy közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) és (4) bekezdése alapján a hatóság tényállás tisztázási kötelezettsége csak a döntéshez szükséges releváns tényekre vonatkozóan áll fenn. A hatósági eljárásban érvényesülő szabad bizonyítási rendszerben az eljáró hatóság választja ki a legmegfelelőbb bizonyítási eszközöket. Jelen ügyben a helyszíni ellenőrzésen készült jegyzőkönyvek és az ésszerű nyilatkozatok alapján bizonyítást nyert, hogy a teremgarázs a használatbavételi engedély megszerzését követően engedély nélkül végezhető átalakítás következtében jelenleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas. A jogsértés fennállását a felperes sem vitatta, mely a használatbavételi engedély kiadását megelőzően még nem állhatott fenn, ellenben az építtető használatbavétel iránti kérelmet a hatóság elutasította volna.
[16] A szabálytalanságnak a hatóság tudomására jutása időpontjában hatályos Étv. 51. § (1) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette a munkálatok elvégzéséhez az építtetőt kell kötelezni. A hatósági eljárás megindulásakor a lakóépület társasházként volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban, melyhez tartozó teremgarázsnak több tulajdonosa volt, többek között az építtető is. Az Étv. idézett rendelkezése értelmében az építtetőt abban az esetben kell kötelezni a hatóságnak, hanem a tulajdonos az építtető, mert egy ingatlanon építési munkát nemcsak a tulajdonos, hanem különböző okok miatt más is végeztethet. (K-H-KJ-2013-699. Bírósági határozat-Kúria Kftv.III.37.786/2011/5.) jelen ügyben a tulajdonosok végeztették az építtetővel a parkolóhelyek számát csökkentő átalakítást, ezért az építtető jogszerűen nem volt kötelezhető a jogszabályban előírt számú parkoló biztosítására.
[17] A Kúria a fentiek ismeretében nem fogadta el a felülvizsgálati kérelemnek az építtető kötelezésére vonatkozó érvelését, ellenben teljeskörűen osztotta azt a felperesi hivatkozást, hogy az alperesi határozat rendelkező részéből egyértelműen nem állapítható meg a kötelezett személye. Az elsőfokú hatóság az alaphatározatban a teremgarázs tulajdonosait – köztük az építtetőt is tulajdonosi minőségében – kötelezte a parkológépek visszahelyezésével a teremgarázs szabályossá tételére. A kötelezettek személyét érintően döntését úgy módosította, hogy a társasházat kötelezte a szabálytalan gépkocsi elhelyezés megszüntetésére. Az alperes a fellebbezési eljárásban az elsőfokú határozatot a módosító határozatra is kiterjedően hagyta helyben azzal a változtatással, hogy a lakóépület tulajdonosai a jogszabályban előírt számú parkolót biztosítsák, de az indokolási részben ezzel szemben azt rögzítette, hogy a teremgarázs és a parkológépek a társasház közös tulajdonát képezik a Thtv. 1. § (2) bekezdésére és 3. § (1) bekezdésére figyelemmel, ezért azok karbantartása is a társasházi tulajdonosi közösség feladata. Összefoglaló megállapítása szerint „az elsőfokú építésügyi hatóság döntése a kötelezettek személyének tekintetében is megalapozott, a kötelezettek között Építtető is szerepel.” (4. oldal negyedik bekezdése)
[18] A Kúria jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a hatósági döntésekkel szemben megfogalmazható fontos garanciális követelmény a szövegezés egyértelműsége. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősíthető hiba, ha a határozat rendelkező része és indokolása között nincs összhang. Az indokolás alapvető célja, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is megalapozza. (Kúria Kftv.III.37.666/2012/27.) Az alperesi határozat szerkesztésénél és szövegezésénél ezek az elvárt kritériumok nem teljesültek a kötelezettek meghatározása körében.
[19] A társasház, mint a tulajdonostársak közössége részére a Thtv. 3. § (1) bekezdése korlátozott jogalanyiságot biztosít, mert az csak az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére terjed ki, melynek során a társasház jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A módosító határozat a társasházat kötelezte, melyre vonatkozó döntést az alperes megalapozottnak minősített a határozat indokolásában, mégis a határozatot változtatással hagyta helyben, kötelezettként a lakóépület tulajdonosait feltüntetve, a név szerinti kötelezés mellőzésével. A rendelkező rész így jelen formájában nem végrehajtható, még az is kérdéses lehet, hogy az alperes a lakóépület alatt mely helyrajzi számú ingatlant érti, mivel a szabálytalan átalakítással érintett teremgarázs önálló helyrajzi szám alatt szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
[20] A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével olyan határozat jogszerűségéről döntött, mely a kötelezés szempontjából a kötelezetti kört egyértelműen és végrehajtható módon nem jelölte meg, mely eljárási hiányosság a bírósági eljárásban a jogerős ítélet indokolási részében joghatályosan nem pótolható, ahogyan ezt az elsőfokú bíróság tette, aki hatáskörét túllépve még azt is megállapította, hogy a határozat kötelezettjeinek felelőssége egyetemleges, figyelmen kívül hagyva, hogy erre vonatkozó rendelkezést egyik határozat sem tartalmazott.
[21] Elmulasztotta továbbá vizsgálni a felperes perbeli jogképességét annak ellenére, hogy az alperesi határozatban előírt kötelezés címzettje nem a társasház, hanem a lakóépület tulajdonosai. Az ítélet indokolása továbbá arra sem tér ki, hogy a kötelezéssel érintett teremgarázs, mivel az alapító okirat és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján nem a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrész, mi az a közös cél, amely alapján a Thtv. 3. § (1) bekezdése felruházza a társasházközössége a perbeli épületrész vonatkozásában az önálló perlésre.
[22] A Kúria – összefoglalva az eddigieket – rámutatott arra, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem észlelte az alperesi határozatnak a fentiekben már kifejtett hiányosságait és ellentmondásos rendelkezéseit, ezért a keresetet elutasító jogerős ítéleti döntés is megalapozatlan és jogszabálysértő. Az ítélet jogi indokolása a megállapított tényállás vonatkozásában ugyanazt a logikai ellentmondásokat hordozza, mint a felülvizsgált alperesi határozat és hiányos, mert nem tér ki azokra az okokra, amelyek alapján a bíróság a felperesnek a teremgarázs tulajdonosainak kötelezésére vonatkozó kereseti hivatkozását nem találta alaposnak.
[23] A jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 220. § (1) bekezdés d) pontja és 221. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek. A Kúria ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával azt hatályon kívül helyezte és a felülvizsgált közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésével a másodfokú hatóságot kötelezte új eljárás lefolytatására, azzal az iránymutatással, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdésének megfelelő az Étv. rendelkezéseivel összhangban álló határozatot kell hoznia, amelynek rendelkező része egyértelműen és világosan jelöli meg a kötelezettek személyét.
(Kúria Kfv. III. 37.825/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás