KÜ BH 2016/351
KÜ BH 2016/351
2016.12.01.
Ha a keresetlevél nem tartalmazta azt, hogy az alperesi hatóság követelése elévült, s ezt az első tárgyaláson sem terjesztették elő, felülvizsgálati eljárásban már nincs lehetőség a követelés elévülésének vizsgálatára [12/2001. (I. 31.) Korm. r. 45. § (2) bek.; 106/1988. (XII. 26.) MT 2. § (2) bek.; 2003. XCIII. tv. 164. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2000. december 14. napján hitelintézettel támogatási szerződést kötött, melynek értelmében vállalta, hogy B. alatti ingatlanon új lakóházat épít 2001. július 31-ig. Vállalta azt is, hogy a használatbavételi engedélyt az építkezés befejezése után a hitelintézetnek bemutatja. A hitelintézet 2012. július 14. napján felszólítást küldött a felperesnek, de bemutatási kötelezettségének ezt követően sem tett eleget. Mindezekre figyelemmel a hitelintézet 2013. február 8. napján kelt levelével a jóváírt támogatást visszavonta és intézkedett a kamatokkal növelt támogatási összeg visszafizetéséről.
[2] Az elsőfokú közigazgatási szerv hatósági ellenőrzés után határozatot hozott, amelyben elrendelte a lakásépítési kedvezmény és annak folyósítása napjától számított kamatai, a visszatérítési támogatás és kamatai, valamint a kamattámogatás és ennek folyósításától esedékes kamatai, mindösszesen 8 288 113 forint visszafizetését.
A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Ebben előadta, hogy az ingatlanban három gyermeket nevel. A csatolt tanúnyilatkozat, illetve esetleges helyszíni szemle igénybevételével kérte, hogy a másodfokú hatóság állapítsa meg, hogy a jogszabályoknak és a hitelintézettel megkötött támogatási szerződésben foglaltaknak eleget tett.
Az alperes a 32025/10/2010. számú határozatában az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes szerződéses kötelezettségének nem tett eleget, mivel az építkezés befejezését követően sem a használatbavételi engedélyt nem mutatta be, sem az ingatlan-nyilvántartásban a lakóház feltüntetése nem történt meg.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő. Keresetében megismételte a fellebbezésében írtakat.
[4] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatban foglaltakat. Kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú ítélet
[5] Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9.K.28.648/2014/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy az ügyben az állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése értelmében a lakáscélú állami támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) szabályait kell alkalmazni. Az MT rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a felperest lakásépítés, lakásvásárlás esetén illette meg a lakáskedvezmény. A pénzintézettel kötött szerződésben az építkezés befejezésének időpontjaként 2001. július 31-e van megjelölve. Az iratokból megállapítható, hogy a hitelintézet egyszer ezt a felperes kérésére módosította, az új időpont 2004. március 31-e volt. A bíróság megállapította, hogy a felperes 2005. március 23. napján a B. Város Polgármesteri Hivatal határozatával kapta meg az üzlet- és szolgálati lakás építésére a használatbavételi engedélyt, ez azonban nem a jogszabály támogatási célja szerinti új lakóház, vagy lakás építése. Ezt támasztja alá az ingatlan-nyilvántartásban lévő tulajdoni lap, amely szerint nem lakóház (lakás) a perbeli ingatlan megnevezése, hanem kivett gazdasági épület. Utalt a jogerős ítélet arra, hogy a bírói gyakorlat szerint abban a kérdésben, hogy egy építkezés befejeződött-e, a hitelintézet, illetőleg alperes is csak a hatáskörrel rendelkező építési hatóság döntése alapján tud állást foglalni. Amennyiben a hatósághoz a használatbavételi engedély nem kerül csatolásra, helyszíni szemle megtartása, fotók, illetőleg további bizonyítási eszközök alapján nem juthat arra a megállapításra a hatóság, hogy az építési munkák elkészültek. Ez történt jelen esetben is. A felperes a használatbavételi engedélyt a pénzintézet részére nem mutatta be, és a használatbavételi engedély kiadásától számított 60 napon belül nem intézkedett az adott cél szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vonatkozásában sem.
A bíróság kiemelte, hogy a felperes jogi képviselővel járt el, a jogszabálysértés bizonyítása a Pp. alapján a felperest terhelte, a felperes azonban a megtámadott közigazgatási határozatok jogszabálysértő voltát nem tudta bizonyítani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a közigazgatási határozatot megváltoztatva az eljárást elévülésre tekintettel megszüntetni, másodlagosan kérte az alperes határozatának az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. Harmadsorban kérte a jogerős ítéletet hozó bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[7] A felperes álláspontja szerint a bíróság megsértette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164. §-át, a Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményét, a Pp. 1. §-át, 2. § (1) és (4) bekezdését, 164. §-át, 206. § (1) bekezdését, 221. §-át, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1), (2) és (4) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, továbbá az MT rendelet 1. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyását, illetve az MT rendelet végrehajtásáról szóló 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet (a továbbiakban: PM-ÉVM rendelet) több rendelkezését.
[8] Az ügyben az alperes ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Az alperes előadta, hogy a jogi képviselővel eljárt felperes a per során a követelés elévülésére nem hivatkozott, ezért erre a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozhat. Az alperes rögzítette, hogy a bírói gyakorlat szerint is a jogszabályi cél megvalósulását a használatbavételi engedély kiadása igazolja, ez a bizonyítéka annak, hogy az építmény lakás céljára hasznosítható. A B. Város Polgármesteri Hivatal 2005. március 23. napján hozott határozatával a felperes üzlet- és szolgálati lakás vonatkozásában kapta meg a használatbavételi engedélyt, ez pedig nem a jogszabály támogatási célja, azaz nem új lakóház, lakás építése. Előadta még, hogy a felperes hivatkozott építési hatósági eljárásra, földhivatal előtti eljárásra, illetve az O. Bank Rt. eljárására, azonban ezek nem relevánsak a per szempontjából. A per a felperes és a Magyar Államkincstár között zajlik. A különböző más eljárásokban a felperes megfelelő jogorvoslattal élhetett volna.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[10] A Kúria mindenek előtt hangsúlyozza, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a Kúriától. Az általánosan kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást sérelmezi, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat – azok egybevetése során – nem a maguk összességében értékelte, és ennél- fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. Ebből következően a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek a jogszabálysértéssel kapcsolatos megállapításai alapján járt el.
[11] A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése értelmében „E rendelet rendelkezéseit a 2001. február 1-jét követően igényelt támogatásokra és kölcsönökre kell alkalmazni. A korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések tekintetében továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályok az irányadók.”
[12] A felperes támogatási szerződést 2000. december 14. napján kötötte a hitelintézettel, ezért helytálló, hogy az ügyben az MT rendelet szabályait kell alkalmazni. Az MT rendelet 2. § (2) bekezdése szerint lakásépítési kedvezmény új lakás építésére, lakás megvásárlására és meghatározott feltételek esetén lakás bővítésére nyújtható. Az ügyben az alperes által sem vitatott tény, hogy a felperes – egyébként a hitelintézet által 2004. március 31-ig meghosszabbított határidőn túl – a B. Város Polgármesteri Hivatalától 2005. március 23. napján kapta meg a használatbavételi engedélyt, de nem a jogszabály szerinti célra (hanem üzlet és szolgálati lakás céljára).
[13] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott MT rendelet 1. § (3) bekezdése a lakáscélú kedvezmény nyújtásának azt a feltételét fogalmazza meg, hogy az igénylőnek (illetve az ott meghatározott hozzátartozóinak) lakástulajdona, használati joga vagy bérleti joga nincs. Ennek a szabálynak a jelen ügy elbírálása szempontjából (azaz, hogy a lakáscél megvalósult-e), nincs relevanciája.
[14] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott PM-ÉVM rendelet 6. § (5) bekezdése kimondja „A nem lakás célját szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, garázs, raktár stb.) építési költsége (ára) a kedvezmény felső határának (55%) megállapításánál nem vehető figyelembe.” A Kúria megítélése szerint e szabály nem rontja le az MT rendelet 2. § (2) bekezdésbe foglalt azon szabályt, hogy támogatás új lakóház (lakás) építésére vehető igénybe, a PM-ÉVM rendelet e rendelkezése alapján nem válik elfogadhatóvá az üzlet és szolgálati lakás építésre vonatkozó használatbavételi engedély.
[15] A PM-ÉVM rendelet 7. § (4) bekezdése értelmében „Ha az építkezés az építési engedélyben előírt határidőre nem fejeződik be, vagy az építtető építési szándékától eláll, a kedvezményt a Ptk. 301. §-a szerinti kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Az építtető a lakásépítési kedvezményre a későbbiekben nem tarthat igényt.” A felülvizsgálati kérelem szerint az építkezés az építési engedélyben előírt határidőre befejeződött. Mint a Kúria fentebb rámutatott, felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet jogszerűségi vizsgálatát végzi. Az, hogy az építkezés az előírt határidőre elkészült-e, ténykérdés, mint azok az állítások is, amelyeket a felülvizsgálati kérelem 2.1. pontja kilenc alpontban felsorol. Ezen tények rendkívüli jogorvoslat során történő figyelembevételére, értékelésére, újraértékelésére lehetőség ebben az eljárásban nincs. Megállapítható azonban, hogy a jogerős ítélet a felperes bizonyítási indítványainak azért nem adott helyt, mert:
a) a használatbavételi engedélyt a felperes – a támogatási szerződés szerint – a kiadásától számított 60 napon belül nem mutatta be;
b) a használatbavételi engedély nem az MT rendelet 2. § (2) bekezdésben meghatározott célt tartalmazta;
c) az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház a perbeli ingatlan megnevezése, hanem kivett gazdasági épület.
[16] A fentiek, amennyiben valóságosak, úgy azok a felülvizsgálati eljárásban nem írhatók felül azzal, hogy a Kúria a felperes bizonyítási indítványának helyt ad. Erre a jogerőt követően már nincs lehetőség. A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdését és 221. §-át nem sértette meg akkor, amikor a fenti tények alapján úgy ítélte meg, hogy a további bizonyítást mellőzi. Az építési munkák elvégzésének igazolására – egyébként a támogatási szerződésben is előírt – a lakáscélra szolgáló használatbavételi engedély bemutatása szolgál. A felperes e tekintetben sem a szerződésben, sem a jogszabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
[17] A PM-ÉVM rendelet 9. §-a a kölcsön feltételei szempontjából azt sorolja fel, hogy milyen kiadások számolhatók fel építési költségnek. A jogerős ítélet e szabállyal szemben semmilyen állítást nem fogalmaz meg, e szabály az ügy lényegét tekintve relevanciával nem bír, így az értelemszerűen e rendelkezést nem is sértheti.
[18] A törvény célját és az eljárás egyes alapelveit felsoroló Pp. 1. § és 2. § (1) és (4) bekezdés sem sérült. A felülvizsgálati kérelem – tartalma – szerint e szabályok megsértését az Art. 164. §-ába foglalt elévülési szabály figyelmen kívül hagyásával összefüggésben fogalmazta meg. Ezzel kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményező keresetlevél, illetve előkészítő irat nem tartalmaz arra irányuló kérelmet, hogy a bíróság az elévülés kérdését vizsgálja. Az elévülés kérdése csak a Kúria felülvizsgálati eljárását kezdeményező kérelemben jelenik meg először. A Kúria gyakorlata alapján a Pp. XX. fejezete szerinti eljárásban az elsőfokú bíróság a keresettel támadott közigazgatási határozat törvényességét vizsgálja felül a kereseti kérelem keretei között. A felülvizsgálati kérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében kerülhet sor a jogerős ítélet felülvizsgálatára. Olyan új jogszabálysértés a felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg, amelyre a fél a peres eljárás során nem hivatkozott és amelyre nézve a jogerős ítélet döntést nem tartalmaz (lásd: Kfv.VI.37.348/2011/7. és Kfv.VI.37.364/2011/10., Kfv.IV. 35.402/2012/4.).
[19] Mivel a felperes keresetében nem kérte az elévülés kérdésének vizsgálatát, ezért e kérdésre az elsőfokú bíróság nem tért (nem térhetett ki). Az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálata során a Kúria felülvizsgálata – tekintettel a fentebb idézet gyakorlatára is – nem terjedhet ki annak vizsgálatára, ami – a felperes ez irányú kérelmének hiányában – nem volt az elsőfokú bíróság eljárásának tárgya.
[20] A felperes tárgyaláson benyújtott írásbeli észrevételében több, a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyszakban meghozott döntéseire is utalt, mint olyanokra, amelyek szerint az új bizonyítás előadásának korlátozása alól az elévülési kifogás előterjesztése kivétel. A Kúria álláspontja szerint a jelölt ítéletek megállapításai jelen közigazgatási eljárásban nem használhatók fel, a fellebbezésben történő elévülésre való hivatkozás, vagy a jogerős döntést követően a felülvizsgálati kérelemben való hivatkozás az elévülésre nem azonosítható.
[21] Végül a Kúria megjegyzi, hogy a hitelintézet eljárása közjogi vagy magánjogi jellegével kapcsolatos felperesi érvekkel szintén azért nem foglalkozhatott, mert erre vonatkozó érvet sem tartalmaz a keresetlevél, illetve a felperes előkészítő irata.
[22] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. IV. 35.427/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás