• Tartalom

368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet

368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet

egyes, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendeletek módosításáról1

2017.01.01.

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § b), d), g) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az üzemeltető által lefolytatott azonosítási eljárás alapján elkészített azonosítási jelentésben foglaltakkal vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló kezdeményezésével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, a kijelölő hatóság köteles megvizsgálni a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés kérdését, és a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről.”

(2) A Vhr. 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az EGT-állam európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kezdeményezésével, illetve az üzemeltető európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetért, az Lrtv. 3. § (3) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A kijelölő hatóság az Lrtv. 3. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával az európai létfontosságú rendszerelemmé való kijelölést visszavonja, valamint a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről.
(4) Ha az üzemeltető európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, a kijelölő hatóság tájékoztatja az üzemeltetőt a kijelölés fenntartásáról. Ha a visszavonást EGT-állam kezdeményezi, az Lrtv. 3. § (3)–(4) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”

2. § A Vhr. 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség mellett rendelkeznie kell)

a) védelmi igazgatási, katasztrófavédelmi vagy rendészeti igazgatási szakon szerzett felsőfokú végzettséggel,”

3. § (1) A Vhr. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető az elkészítést követően szükség esetén módosítja.”

(2) A Vhr. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető az elkészítését követően kétévente felülvizsgálja. Az üzemeltető a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít.”

(3) A Vhr. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az üzemeltetői biztonsági tervet a (2)–(3) bekezdés vagy az Lrtv. 6. § (6) bekezdése alapján módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, vagy jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető haladéktalanul megküldi tartalmi és formai ellenőrzésre a kijelölő hatóságnak. A (2)–(3) bekezdés alapján módosított üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a formai és tartalmi ellenőrzést követően megküldi a nyilvántartó hatóság részére.”

4. § (1) A Vhr. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével, a létfontosságú rendszerelemek védelmét a helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult szervek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének koordinálásával ütemezett módon, éves ellenőrzési terv alapján összehangoltan is ellenőrzik, oly módon, hogy a létfontosságú rendszerelem 5 évente kerüljön ellenőrzésre. Az éves ellenőrzési tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a tárgyévet megelőző év november 30-ig állítja össze.
(2) Az összehangolt ellenőrzésekről, az ellenőrzési terv végrehajtásáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve összefoglaló jelentést készít a tárgyévet követő év március 1-jéig.”

(2) A Vhr. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az összehangolt ellenőrzés keretében ellenőrzi
a) a nyilvántartó hatóság által az Lrtv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott és kezelt adatok valódiságát,
b) az üzemeltetői biztonsági tervben foglalt, a létfontosságú rendszerelem teljes körű személyi, fizikai, adminisztratív védelmének, a folyamatos működést veszélyeztető kockázatoknak és kezelésüknek a teljeskörűségét.”

5. § A Vhr. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési terv elkészítése érdekében az érintett hatóságok az együttműködés keretében, minden évben legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 15. napjáig megküldik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére az ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges javaslataikat, melyeket egyúttal a saját ellenőrzési rendszerükben is megjelenítenek.”

6. § A Vhr. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 17. § 2023. július 1-jén lép hatályba.”

7. § A Vhr. 13. alcíme a következő 15/B. §-sal és 15/C. §-sal egészül ki:

15/B. § Az egyes, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését megelőzően kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetői biztonsági tervét a 7. § (2a) bekezdése szerinti felülvizsgálatkor kell a Módr1.-gyel megállapított 1. mellékletnek megfelelően módosítani.
15/C. § (1) A Módr1.-gyel megállapított 8. § (1) bekezdése és 11. § (4) bekezdése szerinti határidőket a 2018. évi ellenőrzési terv összeállítása során kell először alkalmazni.
(2) A 2017. évi ellenőrzési terv összeállításához a Módr1. hatálybalépését követő 30 napon belül kell a 11. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatokat megküldeni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére. A 2017. évi ellenőrzési tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a Módr1. hatálybalépését követő 60 napon belül állítja össze.”

8. § A Vhr. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) A létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vízr.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani
a) a felszíni ivóvízbázisként üzemeltetett tározót 2,5 millió m3 összes tározó térfogat felett, a felszíni és felszín alatti vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 25 000 m3/d szolgáltatott ivóvízmennyiséget;
b) az ivóvíztároló medencét, ha térfogata meghaladja a 25 000 m3 értéket.
(2) A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja a 250 000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és működésképtelenné válása a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotát eredményezi.”

(2) A Vízr. 2. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha)

ba) legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú vagy államhatárt is alkotó folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség, és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,”

3. Az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosítása

10. § Az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüvhr.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § (1) A Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi ágazatnak megfelelő szakirányú végzettségnek minősül az orvosi végzettség.
(2) Laboratóriumban történő foglalkoztatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) a biológus végzettség, illetve
b) a mikrobiológus végzettség
minősül a Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi ágazatnak megfelelő szakirányú végzettségnek.
(3) Gyógyszer-nagykereskedelemben történő foglalkoztatás esetén az (1) bekezdésben foglaltak helyett
a) a gyógyszerek minőségbiztosítása érdekében meghatalmazott személy képesítési feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő végzettség, illetve
b) bármely műszaki, mérnöki, logisztikus, gépész, gyógyszerész, vegyész vagy informatikus szakon szerzett felsőfokú végzettség
minősül a Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi ágazatnak megfelelő szakirányú végzettségnek, azzal, hogy a b) pont szerinti esetben csak akkor, ha az ott meghatározott végzettséggel rendelkező gyógyszer-kereskedelmi, illetve egyéb gyógyszeripari tevékenységet végző gazdasági társaságnál, vállalkozásnál vagy ilyen területen működő hatóságnál, intézetnél vagy más szervezetnél legalább 3 év gyakorlatot szerzett a végzettségének megfelelő tevékenységet végezve foglalkoztatásra irányuló vagy megbízási jogviszony keretében.
(4) A gyógyszer-nagykereskedelemben történő foglalkoztatás kivételével az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi ágazatnak megfelelő szakirányú végzettségnek minősül minden egyéb – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő – felsőfokú végzettség, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi igazgatási feladatkörben legalább 3 éves szakmai gyakorlatot szerzett foglalkoztatásra irányuló vagy megbízási jogviszony keretében.”

11. § Az Eüvhr. 7. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

13/A. § Az aktív fekvőbeteg-ellátás alágazatba tartozó létfontosságú rendszerelemek közös fenntartója egy vagy több közös biztonsági összekötő személy foglalkoztatásával is gondoskodhat a fenntartásába tartozó rendszerelemek tekintetében az Lrtv. 6. § (7) bekezdésében előírt kötelezettségnek.”

12. § Az Eüvhr. a következő 17/B. §-sal egészül ki:

17/B. § Az egyes, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 13. §-t a Módr1. hatálybalépését megelőzően kijelölt létfontosságú rendszerelemek tekintetében is alkalmazni kell.”

13. § Az Eüvhr. 3. § (3) bekezdésében a „Bizottság elnöke és tagja” szövegrész helyébe a „Bizottság tagja” szöveg lép.

4. A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

14. § A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Honvr.) 6. §-ában az „5 éves” szövegrész helyébe a „2 éves” szöveg lép.

15. § Hatályát veszti a Honvr. 7. alcíme.

5. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

17. § E rendelet 1. alcíme az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelethez

AZ ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERV FELÉPÍTÉSE
I. Tartalmi követelmények
1. Általános bemutatás
Az üzemeltető megadja a kijelölt rendszerelem adatait: megnevezése, üzemeltetető neve, székhelye, lakcíme, levelezési címe, cégjegyzékszáma vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, adóazonosító száma, képviselőjének neve, telefon- és telefaxszáma, e-mail-címe, pontos cím hiányában a kijelölt rendszerelem elhelyezkedésére vonatkozó más azonosító adat és földrajzi koordináta, a biztonsági összekötő neve, elérhetőségei.
Az üzemeltető általánosságban bemutatja a szervezetét, tevékenységét, irányítási rendszerét, a kijelölt rendszerelem védelmével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a horizontális és ágazati kritériumok teljesülését, indokoltságát:
a) szervezeti struktúra és üzemvezetés;
b) személyzet (saját munkavállalók, külső, szerződéses munkavállalók);
c) kijelölt rendszerelem tevékenységének/működésének általános bemutatása, az elvárt, normális működés paraméterei;
d) kijelölt rendszerelem elemeinek azonosítása és értékelése a teljesült ágazati és horizontális kritériumok alapján;
e) belső audit és vezetőségi átvizsgálás;
f) a változtatások kezelése és annak követése.
2. A kijelölt rendszerelem környezetének bemutatása
Az üzemeltető bemutatja a kijelölt rendszerelem környezetét a következők szerint:
a) a környező területek jellemzése;
b) a működést biztosító közműszolgáltatások, szolgáltatók bemutatása:
ba) elektromos áramellátás biztosítása,
bb) vezetékes gázellátás biztosítása,
bc) közüzemi ivóvízellátás, közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítása,
bd) infokommunikációs hálózati ellátás,
be) egyéb;
c) a kijelölt rendszerelem környezetében található, a működésére befolyással bíró veszélyes üzemek, gyárak, erőművek megnevezése, címe, tevékenységi köre;
d) a természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:
da) a területre jellemző, a kijelölt rendszerelem sérülését eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,
db) a helyszínt jellemző, a kijelölt rendszerelem biztonságos tevékenységére, üzemeltetésére, működésére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők.
3. A kijelölt rendszerelem bemutatása
Az üzemeltető ismerteti a kijelölt rendszerelem felépítését, elemeit, azok részletes tevékenységi körét, továbbá ezen részekről mellékel egy méretarányos ábrát, helyszínrajzot, valamint hozzátartozó útmutatót, magyarázatot. A bemutatás kiemelten tartalmazza a kijelölt rendszerelem működését releváns módon befolyásoló informatikai rendszerek, eszközök, hálózatok ismertetését és a működésben betöltött szerepük leírását.
A kijelölt rendszerelem felépítésének, elemeinek, részletes tevékenységének, termelési, működési folyamatainak bemutatását az alábbi szempontok alapján kell elvégezni:
a) a kijelölt rendszerelem felépítése, elemei (helyszínrajz, amely bemutatja az elemeket, és vázlatosan feltünteti a létfontosságú elemet a hozzá tartozó útmutatóval, magyarázattal);
b) kiszolgáló infrastruktúra (közműhálózatok, technikai berendezések, szolgáltatást végző partnerek);
c) részletes tevékenység, a tevékenységekre vonatkozó legfontosabb technológiai és karbantartási folyamatok, műveletek;
d) tartalék rendszerelemek;
e) a lehetséges veszélyt jelentő anyagok, berendezések megjelölése, mennyisége, tárolási adatai;
f) a működésben releváns informatikai rendszerek, alkalmazások, hálózatok, azok funkciója;
g) a normál működési rend során a kijelölt rendszerelem működését garantáló eszközök, berendezések, technológiai és karbantartási folyamatok, műveletek menete, naplózása, ütemezése;
h) belső és külső tájékoztatási rendszerek;
i) felügyeleti és biztonsági szervezetek, eszközrendszerük, működésük (biztonsági szolgálat, elsősegélynyújtó és mentőszervezetek, munka-, tűz- és környezetvédelmi szolgálat, műszaki biztonsági szolgálat, katasztrófaelhárítási szervezet, távfelügyeleti és monitoringhálózatok, laboratóriumi hálózat, beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek stb.).
4. Kockázatok azonosítása, értékelése
Az üzemeltető azonosítja és értékeli a kijelölt rendszerelemmel összefüggő kockázatokat a következők szerint:
a) kockázati lista [milyen releváns belső, külső kockázatok veszélyeztetik a kijelölt rendszerelem működését: gazdasági, technológiai, infrastrukturális (közműszolgáltatások kiesése, belső infrastruktúrák kiesése), humán, fizikai, információs technológiai, természeti, civilizációs katasztrófák, terrorizmus, egészségügyi, környezeti, társadalmi, logikai, földrajzi stb.];
b) a kijelölt rendszerelem kölcsönösen függő (interdependens) kapcsolódásai és az azokból adódó kockázatok felmérése (a kijelölt rendszerelem kiesése milyen más ágazatokra, szervezetekre, személyekre van hatással);
c) a kockázatok valószínűsíthető okainak feltárása, a bekövetkezéskor prognosztizálható negatív hatások meghatározása;
d) a felmerült kockázatok értékelése a bekövetkezési valószínűség és az okozott káros hatások meghatározásával.
5. Kockázatkezelés
Az üzemeltető meghatározza a szükséges beavatkozás szintjeit a kockázati értékek szerint. Az üzemeltető bemutatja a feltárt kockázatok kezelésére vonatkozó szabványok, intézkedések, belső utasítások, eljárások, szabályok rendszerét, szükség szerint röviden ismerteti tartalmát.
6. A kijelölt rendszerelem védelmének eszközrendszere
Az üzemeltető megjelöli azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja a kijelölt rendszerelem védelmét, továbbá meghatározza azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a rendkívüli esemény okozta veszélyhelyzeti működés során a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosít. Ezen belül meghatározza a veszélyhelyzeti működés, rendkívüli esemény kritériumait (a normális működéssel történő összevetésben).
Rendkívüli eseménynek tekintendő olyan külső vagy belső behatás, amely a kijelölt rendszerelem rendeltetésszerű működését jelentős mértékben veszélyezteti, akadályozza. Jelentősnek minősül az az esemény, melyet az üzemeltető saját erőforrásaival, külső segítség nélkül nem képes kezelni, elhárítani.
Az üzemeltető bemutatja a kijelölt rendszerelem elemeinek és egészének védelmére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát a következők szerint:
a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények;
b) a vezetői állomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere;
c) a dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere;
d) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei;
e) a veszélyhelyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek;
f) a veszélyhelyzet kezelésének eljárásrendje;
g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek rendszeresített egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei;
h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erők és eszközök;
i) a kijelölt rendszerelem kiesése következtében alkalmazható vagy rendelkezésre álló alternatív megoldások;
j) rendkívüli eseménykor értesítendők köre.
7. Az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésébe bevont személyek, szervezetek megjelölése
Az üzemeltető megjelöli az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésébe bevont személyeket, szervezeteket.
II. Formai követelmények
Az üzemeltetői biztonsági tervet írásban kell elkészíteni és a nyilvántartó, valamint a kijelölő hatóság részére egy-egy eredeti – az üzemeltető és a biztonsági összekötő személy által aláírt – példányban papíralapon, továbbá elektronikus adathordozón is be kell nyújtani. A térképeket, a rajtuk szereplő méretaránynak megfelelően, nyomtatott formában is be lehet nyújtani. A térképvázlat vagy helyszínrajz tartalmazza a kijelölt rendszerelem egészét, és olyan méretarányú legyen, amely a megfelelő eligazodást biztosítja.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére