2016. évi XXXVIII. törvény
egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról1
2016.07.01.
„(3a) A Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében végrehajtási rendelet a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben, az Mt. 143. és 144. §-a szerinti pótlék helyett napi átalány illetménypótlékot is megállapíthat.” „e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak részére, a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben biztosítható napi átalány illetménypótlékra való jogosultsággal kapcsolatos szabályokat,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
„l) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy)
„c) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, köznevelési, kutatási, valamint közművelődési és közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben biztosítható napi átalány illetménypótlékra való jogosultsággal kapcsolatos szabályokat.”
2. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény módosítása
[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]
„e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)–(3) bekezdése szerint végrehajtott felmentés is.” a) az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést is, és
b) tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is.
a) hivatásos szolgálati viszony létesítéséről tábornok esetén,
b) tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről,
c) tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról,
e) tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról,
f) tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről,
g) tábornok hivatásos állományba visszavételéről, és
h) a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának megvonásáról.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdésben foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.” 7. § (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni. (2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor. (3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevőnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása. (4) A szolgálati viszony létesítésével, a miniszteri rendeletben meghatározott esetben a szolgálati viszony módosításával, továbbá a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, a méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkört gyakorló részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(5) A (4) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Az állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni. (6) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkört gyakorló az iratot a (4) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról – az (5) bekezdés rendelkezései alapján – készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is. (7) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését – a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével – miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10–12. §-t megfelelően alkalmazni kell. (8) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.
(9) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.
(10) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.
7. A jognyilatkozat közlése
8. § (1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell. (2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltatói jogkört gyakorló másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.
(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, az átvétel megtagadásának napján,
b) ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon.
(6) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.” „(2a) A kártérítés, valamint a sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kár vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.”
„(4) Az elévülést megszakítja
a) az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
b) az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
c) az igény megegyezéssel történő módosítása,
d) az egyezségkötés, valamint
e) a kötelezett elismerése.”
„(5) Az elévülés megszakítása és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”
„(3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy az állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor az állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.”
„(5) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnt meg, a szolgálati viszony 5 éven belüli ismételt létesítését miniszteri rendelet szolgálati érdekből kizárhatja vagy a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti, teljes vagy részleges visszafizetéséhez kötheti.” (A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„k) az állomány felmentési védelem alá tartozó tagja, aki megfelelő szolgálati beosztásba nem helyezhető, a felmentési védelem idejére,”
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig,”
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„s) a hivatásos állomány legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkező tagja, aki egészségi vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott időtartamra,” „(1a) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagjának kérelmére a rendelkezési állomány (1) bekezdés szerinti időtartama a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. A hivatásos állomány tagja a meghosszabbítás időtartama alatt havonta a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes illetménye felére jogosult.” „(3) A központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez történő vezénylés esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – a védelmi igazgatás egységes irányításának biztosítása érdekében, az ehhez szükséges mértékben eltérhetnek az 51. § (6) bekezdésben, valamint az 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól is.” „(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.” „(5) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát a miniszteri rendeletben meghatározott határidőben nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya miniszteri rendeletben meghatározott időpontban e törvény erejénél fogva megszűnik.
(6) A fokozati vizsga halasztására, valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.”
„(3) Ha az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni.”
„(7) Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre a) az illetmény nélküli szabadság időtartamára,
b) ha a 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, és illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók, d) a jogellenes távollét időtartamára.”
„(2) A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes, a 122. § (4) bekezdése szerinti illetmény figyelembevételével számított távolléti díj, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összeg alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.” a) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel, és
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel.”
„(6) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagja számára – részben vagy egészben európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátása érdekében – célfeladatot állapíthat meg, amely alapján az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint céljuttatásban részesíthető.”
„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a vezénylés szolgálati viszony létesítésével jár, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg. Ha a szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítéssel összefüggésben jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő köthető ki.” „195. § A 40. § (2) bekezdésétől eltérő rendfokozatot a főigazgató javaslatára a miniszter engedélyezhet, ha magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.” „(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 32. § (3)–(5) bekezdése, a 46–48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61–67. §, a 68. § (1) bekezdés b) és h) pontja, a 69. §, a 71. és 73–74. §, a 76. §, a 81–86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88–91. §, a 109–118. §, a 120. §, a 123. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontja, a 125–128. §, a 129. § (2) és (3) bekezdése, a 132. §, a 133–134. §, a 137. és 138. §, a 140. § (2) bekezdés a)–e) és g)–i) pontja, a 140/C. §, továbbá a XVI. Fejezet.” „(1) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony határozott, míg az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony – a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés kivételével – határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű tartalékos szolgálat a vállalt szolgálati idő lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a szerződés módosításával meghosszabbítható.”
„(1) Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha
a) az önkéntes védelmi tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt vagy önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
b) az önkéntes műveleti tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt vagy önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
c) az önkéntes tartalékos katona meghagyásban részesülő munkakörbe kerül, kivéve, ha a miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint hozzájárulását adja az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyának fenntartásához, vagy
d) az önkéntes tartalékos katona nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, vagy az ehhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.”
„(5) Nem jár rendelkezésre állási díj
b) a szolgálathalasztás időtartamára, és
c) ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati viszonyát a Honvédség a próbaidő alatt szünteti meg.”
„(2) A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontját – a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontja kivételével –, a negyedév megjelölésével, a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás korlátozásának, a tényleges szolgálatteljesítés átütemezésnek, valamint elhalasztásának módját és feltételeit jogszabály határozza meg.”
„(3) A 247/H. § (6) bekezdésének felfüggesztése esetén, ha az állomány tagjának a vezénylés alatt teljesített túlszolgálata túlszolgálati díjjal ellentételezésre került, a 97. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon történő szolgálatteljesítését nem kell kétszeresen figyelembe venni.” (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„5. az önkéntes tartalékos katona behívásának rendjét, a szolgálatteljesítés átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit, valamint az ezekre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,”
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„19. a fokozati vizsgakötelezettségre, a vizsgára jelentkezés és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölésére, a fokozati vizsga halasztására, valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre vonatkozó részletes szabályokat,”
„247/B. § A 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok a kötelező várakozási idő letelte előtt 2 évvel magasabb beosztásba kinevezhetők. Ebben az esetben a) előléptetésükre a kinevezéssel egyidejűleg nem, hanem kizárólag a kötelező várakozási idejük leteltekor kerülhet sor, és
„(4) Az egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 98. § (3) bekezdése helyett a 2018. december 31-ig elrendelt és teljesített, az éves kiképzési tervben meghatározott gyakorlat esetén, ha a gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Ha a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot 90 napon belül igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt meg kell váltani.” „247/M. § (1) A Módtv2. hatálybalépése napján állományban lévő és 2015. július 1-jén a 46. § (1) bekezdés b) vagy f)–s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozott állomány tagjának illetményét 2015. július 1-jével a 2015. július 1-jét megelőző, e törvény szerinti utolsó illetmény-megállapítás szerinti beosztási illetmény, illetménykiegészítés és vezetői illetménypótlék alapját képező beosztási szinthez tartozó rendfokozat, szervezeti szint, és a vezetői jelleg figyelembevételével kell megállapítani. (3) Az (1) és (2) bekezdés miatt szükséges illetmény-megállapításokat a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül kell végrehajtani azzal, hogy a megállapításra kerülő és korábban ki nem fizetett illetmény és juttatás különbözeteket az állomány érintett tagja részére legkésőbb a megállapítást követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.” 5. 46. § (1) bekezdés r) pontjában a „nem került sor, a kormányzati szolgálati” szövegrész helyébe a „nem került sor, vagy akivel szemben az e) pont szerinti ok megszűnt és továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati” szöveg,
11. 52. § (3) bekezdésében az „a 132. §” szövegrész helyébe az „az állomány más szervhez vezényelt tagjára irányadó, a vezénylés helye szerinti jogállási törvény alapján, de legalább a 132. §” szöveg,
15. 123. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „f)–i), k)–s) pontja” szövegrész helyébe az „f)–s) pontja, valamint – ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak – b) pontja” szöveg,
16. 123. § (5) bekezdés b) pontjában a „nem állapítható meg a beosztás szintje,” szövegrész helyébe a „nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás a VII. besorolási osztályba tartozott,” szöveg,
17. 140. § (5) bekezdésében a „kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőkre irányadó rendelkezések szerint” szöveg,
18. 140/C. §-ában a „belföldi kiküldetés” szövegrész helyébe a „belföldi szolgálati kiküldetés” szöveg,
21. 207. § (3) bekezdésében a „munkaszüneti napon” szövegrész helyébe a „munkaszüneti napon vagy a rá irányadó heti pihenőnapon” szöveg,
25. 231. § (1) bekezdésében az „egyéb pótlékokból” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint egyéb pótlékokból” szöveg,
26. 238. § (2) bekezdés 18. pontjában a „szabadságmegváltás és a túlszolgálati díj” szövegrész helyébe a „szabadságmegváltás, a túlszolgálati díj és a céljuttatás” szöveg,
29. 247/G. § (2) és (4) bekezdésében a „2016. december 31-ig” szövegrész helyébe „2016. december 31-ig, illetve az engedélyezett halasztás időtartamának utolsó napjáig” szöveg,
32. 8. melléklet I. A honvéd tisztjelölt ösztöndíja alcíme IV. pontjában, valamint II. A honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja alcíme IV. pontjában a „katasztrófavédelmi pótlék” szövegrész helyébe a „katasztrófavédelmi pótlék, valamint a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pont szerinti feladat végrehajtásáért járó pótlék” szöveg
33. § Hatályát veszti a Hjt.
a) 2. § 26. pontjában az „a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait,” szövegrész,
c) 67. § (3) bekezdésében az „A védelem az anyát illeti meg, ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.” szövegrész,
d) 77. § (4) bekezdésében a „ , továbbá központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei” szövegrész,
4. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
(E törvény alkalmazásában)
„(3) Az érintett a (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást személyesen, az egyes nyilvántartásokat vezető által biztosított ügyfélszolgálaton, vagy ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó szervezeti egységnél (a továbbiakban: ügyfélszolgálat), illetve az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren (a továbbiakban: ÜSZR) keresztül jelentheti be. (4) Ha a (3) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást hiteles okirat vagy annak hiteles másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának vagy annak hiteles másolatának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az ÜSZR rendszeren, elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott okirat alapján kell megindítani.” (A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:)
(A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:)
„e) a katonai igazolványt kiállító szervezet megnevezését,”
(A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:)
„g) a „Genfi egyezmények szerinti igazolvány” feliratot,
i) a Honvédség emblémáját, és
j) a katonai igazolványt kiadó állam kódját.”
(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai igazolványokról)
„b) a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti adatokról – a katonai szervezet bélyegzőlenyomata kivételével –, valamint a katonai igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról nyilvántartást vezet.” (Az ideiglenes szolgálati igazolvány tartalmazza:)
„e) a „hivatásos katona”, „szerződéses katona” vagy „önkéntes tartalékos katona” feliratot,”
40. § A Haktv. a következő 27/a. és 27/b. alcímmel egészül ki:
„27/a. A katonai rendész igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
44/A. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve Magyarország területén működtetett katonai rendészeti szolgálatra kijelölt állomány ez irányú jogosultságainak és a katonai rendészeti szolgálat ellátásának igazolására szolgáló igazolvány kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a katonai rendész jogosultság kezdetétől a jogosultság megszűnését követő 5 évig. (2) A katonai rendész igazolvány tartalmazza:
a) az igazolvány megnevezését,
c) az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d) az igazolvány kiállításának dátumát,
e) az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
g) a Honvédség emblémáját, és
h) az „Intézkedésre és fegyverviselésre jogosult!” feliratot.
(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai rendész igazolványokról
b) a katonai rendész jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a katonai rendész igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza. (5) A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében a katonai rendész igazolványokról a katonai rendész jogosultság fennállása alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza. (6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek. 27/b. Genfi Egyezménynek megfelelő személyi azonossági igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
44/B. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség személyi állományába tartozók részére a különleges jogrend – kivéve a veszélyhelyzet – időszakában, valamint a Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján teljesített szolgálat teljesítése időszakában a sebesültek és betegek felkutatására, felszedésére és szállítására, vagy a betegség megelőzésére alkalmazott személyzet, az egészségügyi alakulatok által alkalmazott személyzet, továbbá a tábori lelkészek azonosítása és speciális státuszuk igazolása biztosítására szolgáló személyi azonossági igazolvány kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a személyi azonossági igazolvány kiadásától a Honvédséggel fennálló jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig. (2) A személyi azonossági igazolvány angol és magyar nyelven tartalmazza
a) az igazolvány megnevezését,
c) az igazolvány birtokosa szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti igazolványának egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d) az igazolvány kiállításának dátumát,
e) az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
f) a Honvédség emblémáját,
g) a vörös kereszt emblémát,
h) „Az igazolvány birtokosa Magyarország állampolgára. Tagja a Magyar Honvédség reguláris haderejének. Az igazolvány birtokosa egészségügyi/egyházi személyzet tagjaként, a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan, Genfben 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény által biztosított védelemben részesül.” feliratot, és
i) az „egészségügyi személy” vagy „egyházi személy” feliratot.
(3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a személyi azonossági igazolványokról
b) az (1) bekezdés szerinti jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a személyi azonossági igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza. (4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.” „(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek részére a különleges jogrend – kivéve a veszélyhelyzet – időszakában, békeidőszakban, valamint Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján teljesített szolgálat időszakában az azonosítás biztosítására szolgáló személyi igazolójegy kiadása céljából e személyek 10. melléklet szerinti adatait kezeli a személyi igazolójegy kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.” „(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének, a megyei védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettesének vagy a polgármesternek a kezdeményezése alapján folytatja le.”
e) 2. melléklet e) pont eb) alpontjában és g) pont ga) alpontjában az „állományviszony (állománykategória)” szövegrész helyébe az „a szolgálati viszony jellege, állománycsoport” szöveg
45. § Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2016. évi XXXVIII. törvényhez
(A. A hatáskör területe |
B. A munkáltatói jogkör megnevezése) |
„1. Szolgálati viszony létesítése, megszüntetése, visszavétel |
1.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz hivatásos szolgálati viszony létesítésére tábornok esetén |
1.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszüntetésére |
1.3. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapítására |
1.4. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálaton kívüli állományba vételére és annak megszüntetésére |
1.5. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok hivatásos állományba visszavételére |
1.6. Tábornok esetén a 60. § (3) bekezdése szerinti megegyezés és a 69. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötése.” |
(A. A hatáskör területe |
B. A munkáltatói jogkör megnevezése |
Rendfokozatra vonatkozó döntések) |
|
|
„2.5. Kötelező várakozási idő letelte előtti előléptetés” |
(A. A hatáskör területe |
B. A munkáltatói jogkör megnevezése |
Szolgálati beosztással kapcsolatos döntések) |
|
|
„5.10. A 83. § (4) bekezdése szerinti előléptetéssel egyidejű beosztásba kinevezés” |
