383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed

2. §¹ (1)² A vármegyei kormányhivatalok agrárkár-megállapító, állatvédelmi, borászati, erdészeti, élelmiszerlánc-felügyeleti, földművelésügyi igazgatási, halgazdálkodási, mezőgazdasági igazgatási, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi, telepítési, tenyésztési és vadászati, valamint a vármegyei kormányhivatalok járási hivatalainak állatvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az agrárminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A minisztert az (1) bekezdés szerinti szakmai irányító jogkörei gyakorlásában

(3)⁴ A fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak az (1) bekezdésben, valamint a NÉBIH-nek e rendeletben meghatározott hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(4) Az 1. § b), c), e), f), g) pontjában meghatározott földügyi igazgatási, továbbá a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet keretébe tartozó feladat- és hatáskörök gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(6)⁵ A fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § a) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a Ksztv.-ben meghatározott, a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési, valamint közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket szakmai irányító miniszterként az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter gyakorolja.

(7)⁶ A fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § d) és h) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a Ksztv.-ben meghatározott, a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési, valamint közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket szakmai irányító miniszterként a térképészetért felelős miniszter gyakorolja.

3. § (1)⁷ A Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége – ha e rendelet vagy más kormányrendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott hatósági feladatok tekintetében a főváros és Pest vármegye területére terjed ki.

(2)⁸ Az agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben, földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző hatóságként, talajvédelmi hatóságként, valamint tenyésztési hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal illetékessége a vármegye egész területére kiterjed. A főváros területére kiterjedő vármegyei kormányhivatali feladatokat a Pest Vármegyei Kormányhivatal látja el.

(3) A földügyi igazgatási feladatkörében eljáró

(4)¹¹

(5)¹²

(6)¹³

(7)¹⁴

4. §¹⁵ A Kormány

5. § (1) A Kormány állatvédelmi hatóságként

(2)¹⁹ Az állatvédelmi hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

6. § (1)²⁰ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. § (2), (2a) és (9)–(12) bekezdésében, 45/B. §-ában és 48/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, vármegyei kormányhivatal, járási hivatal, a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(1a)²¹ Az Ávtv. 42/D. §-ában foglaltak tekintetében a járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(1b)²² Az Ávtv. 42/E. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, a vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(2)²³ Az Ávtv. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(3)²⁴ Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el

(4)²⁵ Az Ávtv. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, vármegyei kormányhivatal, a járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(5)²⁶ Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jár el

(6)²⁷ Az Ávtv. 19/A. § (2) bekezdésében, 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, 24/B. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 24/C. § (1)–(4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 42/A. § (1a) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(7)²⁸ Az Ávtv. 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési eljárásban az állatvédelmi hatóságként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a nyilvántartás tényét az összes adattartalommal együtt közli az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatallal.

(8) Az Ávtv. 24/F. §-ában és 48/B. §-ában foglaltak tekintetében a területi természetvédelmi hatóság a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(9) Az Ávtv. 48/A. § (1), (3) és (4) bekezdése tekintetében a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(10)²⁹ A jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

(11)³⁰ Ha a jegyző, illetve a járási hivatal az Ávtv. 6–8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.

(12)³¹ A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve – a (13) bekezdés kivételével – az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

(13)³² A jegyző, illetve járási hivatal a (12) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni a természetvédelmi hatósággal is. Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén az állat tartásának korlátozását vagy megtiltását a jegyző, illetve a járási hivatal a természetvédelmi hatóságnál kezdeményezi.

(14)³³ A rendőrség képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.

6/A. §³⁴ (1)³⁵ Az Ávtv. 21. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdésében, 22. és 23. §-ában, 39. §-ában foglaltak tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – állategészségügyi hatóságként a természetvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jár el.

(2)³⁶ Az Ávtv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott különösen veszélyes állatfaj országba történő behozatalának és országból történő kivitelének, a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott közepesen veszélyes állatfaj, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfaj országba történő behozatalának engedélyezése, valamint a 40. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében állategészségügyi hatóságként a természetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el.

(3)³⁷ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állategészségügyi hatóságként a természetvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jár el.

7. § A Kormány borászati hatóságként

8. § (1)⁴⁰

(2)⁴¹ A borászati hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

9. § (1)⁴² A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.)

(2)⁴⁷

(3) A NÉBIH

10. §⁴⁹ A Kormány erdészeti hatóságként

11. §⁵³ (1)⁵⁴ Erdészeti hatóságként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az erdőterület fekvése szerint illetékes, a 2. mellékletben meghatározott vármegyei kormányhivatal jár el. Budapest területén fekvő erdőterület esetén a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti erdészeti hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

(3)⁵⁵ Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége a 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében az ország egész területére kiterjed, valamint az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal a 12. § (6) bekezdésében meghatározott feladat tekintetében az ország egész területén eljár.

12. § (1)⁵⁶ Országos illetékességgel a NÉBIH jár el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)

(1a)⁵⁷ A miniszter jár el

(1b)⁵⁸ A miniszter vezeti az Evt. 76/B. §-a szerinti nyilvántartást.

(2)⁵⁹ A NÉBIH feladatkörét érintően vezeti

(2a)⁶⁰ A faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzési feladatok ellátása érdekében a NÉBIH részére folyamatos hozzáférés biztosításával leíró, származtatott és térképi adatokat kell átadni:

(3)⁶¹ A Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el

(4)⁶⁴ Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal vezeti

(5)⁶⁷ Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal

(6)⁶⁸ Az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal vezeti

(7)⁷⁰ A Magyar Természetjáró Szövetség vezeti az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást.

(8)⁷¹ Az miniszter jár el országos illetékességgel

(9)⁷² A miniszter jogosult az Országos Erdőállomány Adattárban, az Országos Erdőkár Nyilvántartásban, az Országos Erdőtűz Adattárban, az erdővédelmi és az erdőgazdálkodási bírságokról vezetett nyilvántartásban, az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, a szakirányítói névjegyzékben, a föld alatti gomba gyűjtésre jogosult személyekről és a részükre kiadott tanúsítványokról és gyűjtési naplóról vezetett nyilvántartásban foglalt adatok kezelésére, adattovábbításra, és közreműködik az Evt. 38–39/B. §-a szerinti feladatok végrehajtásában.

(10)⁷³ A miniszter az általa működtetett erdészeti hatósági nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben egyedi megállapodás alapján

(11)⁷⁴ A miniszter feladatkörét érintően vezeti

13. §⁷⁵ A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként

14. § (1)⁸²

(2)⁸³

(3)⁸⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(4)⁸⁵ A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal illetékessége a vármegye egészére kiterjed. A Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége a fővárosra és Pest vármegyére terjed ki.

(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza.

15. §⁸⁶ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 71. § (3) bekezdése alapján a miniszter a NÉBIH közreműködésével a vármegyei kormányhivatalok és a járási hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.

16. § (1) Az országos főállatorvos – a NÉBIH útján –

(2) A miniszternek az Éltv. 28. § a)–d) pontjában, 52. § (3) bekezdésében, valamint 71. § (1) bekezdésében leírt feladatait átruházott hatáskörben az országos főállatorvos gyakorolja.

(3) Az Éltv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az országos főállatorvos.

17. § (1) A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH

(2) A NÉBIH

18. § (1) Az Éltv.

(2) Az Éltv.

(3)¹⁰⁷ Az Éltv. 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés b), f), g) pontjában, h) pontjában az ellenőrzés tekintetében és i) pontjában, 38. § (1) bekezdés 11., 24. és 28. pontjában, 51. § (3) bekezdés a)–d), h)–k) és m)–p) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(3a)¹⁰⁸

(3a)¹⁰⁹ Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)–d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(4)¹¹⁰ A NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és járási hivatal

(4a)¹¹¹ A NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a MÁOK tv. 21. § (2a) bekezdésében és 22. § (3a) bekezdésében meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(5)¹¹² Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben, valamint az annak végrehajtására kiadott bizottsági rendeletekben az illetékes hatóság számára megállapított feladatokat, valamint az Éltv. 38. § (1) bekezdés 26. pont g) alpontja szerinti feladatot a NÉBIH és a Pest Vármegyei Kormányhivatal látja el.

(6)¹¹³ Az állami védekezés elrendelésére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a NÉBIH előzetes tájékoztatásával jogosult.

(7)¹¹⁴ Az Éltv.

(8)¹¹⁶ A Kormány a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerinti borászati termékek vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et és a borászati hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(9)¹¹⁷ A Kormány a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szeszes italok vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(10)¹¹⁸ A Kormány az egyéb alkoholos italok vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként, mint alkoholos italokat ellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(11)¹¹⁹

19. §¹²⁰ Az Éltv.

19/A. §¹²¹ A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikke szerinti, növényvédő szer kísérleti célú engedélyezése tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

20. § (1) A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

(2)¹³² A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal hivatalos vizsgálóhelyként a NÉBIH felkérésére közreműködik az Éltv. Mellékletének 24. pontja szerinti engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében.

(3)¹³³ Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal ellátja a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtása során a tagállami feladatokat.

(4)¹³⁴ Az Éltv. 33. § b) pont bb) alpontja tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

21. § A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

22. § (1) Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról

(2)¹³⁷ Az Éltv. 32. § (3) bekezdése alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, azok adatait a NÉBIH részére – értékelés és közzététel céljából – megküldi.

23. § (1)¹³⁸ Az Éltv.15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) és f), h) és i) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (3a) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió és az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele tekintetében d) pontjában, valamint e), i)–j) pontjában, (4) bekezdés c)–e) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények kivételével, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, 38. § (1) bekezdés 31. pontjában, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(2)¹³⁹ Az állati eredetű melléktermékekből készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jár el.

(3)¹⁴⁰ A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal székhelye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.

24. §¹⁴¹ Az Éltv. 38. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti nyilvántartást a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezeti.

25. § Élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a jegyző jár el az Éltv.

26. § Élelmiszerlánc-felügyeleti szervként

26/A. §¹⁴⁴ (1)¹⁴⁵ Az Éltv. 38/A. § (12) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal; az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a NÉBIH.

(2)¹⁴⁶ Az Éltv. 38/A. § (13) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal, azzal, hogy a gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a FELIR-en keresztül biztosított.

27. § (1)¹⁴⁷ A Kormány a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladat- és hatáskörének gyakorlására

(2)¹⁴⁸ A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság országos illetékességgel

(3)¹⁵⁶ A miniszter országos illetékességgel kiállítja a földminősítő igazolványokat és vezeti az ahhoz kapcsolódó nyilvántartást.

(4)¹⁵⁷ A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével, országos illetékességgel

(5)¹⁵⁸ Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény szerinti földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként a Magyar Államkincstár jár el.

27/A. §¹⁶⁰ A Kormány a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

28. § (1)¹⁶¹ A Kormány a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) szerinti

(2) A Kormány a Gtv. szerinti ellenőrzésére jogosult hatóságként

29. § A Kormány halgazdálkodási hatóságként

30. § (1)¹⁷¹ Halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a halgazdálkodási vízterület medrének fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi halgazdálkodási hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a vármegyére kiterjedő illetékességi területen.

(2)¹⁷² A Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége területi halgazdálkodási hatóságként a fővárosra és Pest vármegye területére terjed ki.

(3) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 67. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes területi halgazdálkodási hatóság jár el.

(4) Ha a halgazdálkodási vízterület két vagy több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el,

(5)¹⁷⁴ Ha a folyóvíz medre hosszanti, illetve keresztirányban több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területét is érinti, – a (4) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kivétellel – az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek az illetékességi területe szerinti vármegyénél a Hhvtv. hatálybalépését megelőzően a vízterület a halászati vízterületek nyilvántartásában szerepelt.

(6) A Hhvtv. 67. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a vízilétesítmény elhelyezkedése szerint illetékes területi halgazdálkodási hatóság jár el.

(7)¹⁷⁵ A területi halgazdálkodási hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

31. §¹⁷⁶ A Hhvtv. 16. § (6) bekezdésében, 23/A. §-ában, 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 46. § (7), (7a), (7d) bekezdésében, valamint a 74. § (4a) bekezdésében meghatározott halgazdálkodási hatóság a miniszter.

32. § (1)¹⁷⁷ A Hhvtv. 20. § (1a) bekezdésében, 42. § (1), (4), (7) és (7a) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, valamint – az állami halőr tekintetében – a Hhvtv. 56. § (2), (4), (5) és (9) bekezdésében foglalt hatáskört a NÉBIH gyakorolja.

(1a)¹⁷⁸ A Hhvtv. 52. § (1) bekezdés végrehajtásához szükséges informatikai programot üzemeltető halgazdálkodási hatóság a NÉBIH.

(1b)¹⁷⁹ A Hhvtv. 38/A. § (5), (8) és (9) bekezdésében, 38/B. § (4) bekezdésében, valamint 39. § (16) bekezdésében meghatározott feladatokat a NÉBIH látja el.

(2)¹⁸⁰ A Hhvtv. 56. § (1a) bekezdése tekintetében a Hhvtv. 56. § (4) és (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétellel és bejelentés fogadásával kapcsolatos feladatokat a NÉBIH látja el.

(3) A NÉBIH ellátja a Tanács 2008. szeptember 29-i, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1005/2008/EK rendelete 16–18. cikkében, valamint 21. cikkében meghatározott tagállami illetékes hatósági feladatokat.

(4)¹⁸¹ Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 9. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott halgazdálkodási hatóság a NÉBIH.

(5)¹⁸² A NÉBIH jogosult a Hhvtv. 45. § (1) bekezdése, 53. § (3) bekezdése, 56. § (13) bekezdése, 61. § (6) bekezdése szerinti ellenőrzések lefolytatására, továbbá megilletik a Hhvtv. 43. § (2) és (3) bekezdésében, 44. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 56. § (8) bekezdésében, 58. § (3) és (4) bekezdésében, 61. § (2) bekezdés a)–j) és l)–o) pontjában, 61. § (4) bekezdésében, 62/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ában, 65/A. §-ában, 66. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 67. § (1), (2), és (4)–(6) bekezdésekben, 69/A. §-ában, és 70. §-ában foglalt jogosítványok. Ez a rendelkezés nem érinti a területi halgazdálkodási hatóság, illetve a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.

33. § A Hhvtv.

34. § (1)¹⁸⁵ Országos illetékességű halgazdálkodási hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el.

(2)¹⁸⁶ A Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el a Hhvtv.

(3)¹⁸⁷ A Hhvtv. 10. § (1) és (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében és 15. §-ában foglalt eljárások tekintetében a Kormány halgazdálkodási hatóságként Pest Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki, ha az eljárás két vagy több vármegyét érint.

35. §¹⁸⁸ Az állami halászati engedély, az ahhoz tartozó halász fogási napló és a fogási tanúsítvány nyomtatványtömbök kiadásával kapcsolatos feladatokat a területi halgazdálkodási hatóság látja el.

36. § A Kormány ingatlanügyi hatóságként

37. § (1)¹⁹² Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el ingatlanügyi hatóságként.

(2)¹⁹³

(2a)¹⁹⁴ A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, valamint az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránti megkeresésnek az illetékes ingatlanügyi hatóságok részére történő továbbítására a törvényszék székhelye szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot jelöli ki.

(3)¹⁹⁵

(4)¹⁹⁶ Ha a különböző becslőjárásba vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik, és a változás több vármegye területét érinti, a földminősítési eljárást a legnagyobb területtel érintett fővárosi és vármegyei kormányhivatal folytatja le.

(5)¹⁹⁷ A több vármegye területére kiterjedő becslőjárás, illetve osztályozási vidék esetén a járási mintaterek felülvizsgálatával, újak kijelölésével kapcsolatos feladatokat – az érintett vármegyei kormányhivatalok javaslatainak figyelembevételével – a legnagyobb területtel érintett vármegyei (fővárosi) kormányhivatal látja el.

(6)¹⁹⁸ A Kormány az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 79/A. §-ában foglaltak tekintetében a jogszabálysértés megállapítására és a közigazgatási bírság kiszabására országos illetékességgel a Békés Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki.

(7)¹⁹⁹ Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, amelyekben erdő művelésiág-változás átvezetésére kerül sor, ingatlanügyi hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes, 2. mellékletben meghatározott vármegyei kormányhivatal jár el. Az erdészeti hatóság és az ingatlanügyi hatóság a művelési ág változásával kapcsolatban egybefoglalt döntést hoz.

38. § (1)²⁰⁰ Ingatlanügyi hatóságként országos illetékességgel a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladata

(2)²⁰⁵

39. § (1)²⁰⁶ A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőknek az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti ellenőrzésére, továbbá a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóság – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igénybevevő székhelye, illetve ha a szolgáltatások igénybevétele attól eltérő telephelyen történik, a telephelye szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv évente egyszer rendszeresen, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal megkeresésére eseti tájékoztatást ad a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőkről.

(2)²⁰⁷ Az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági jogkörben végzett földmérési és térképészeti feladatai:

41. §²¹⁶ A földügyi igazgatás szervei a rendelkezésükre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységükön felül, egyéb – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhetnek, ha az a jogszabályban előírt feladataik ellátását nem veszélyezteti.

42. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki

(2)²¹⁹ A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 4. § (4) bekezdés f) pontjában, 5. §-ában, 11. §-ában, 12. § (3) és (4) bekezdésében, 13. § (2)–(4) bekezdésében, 15. § (8) és (9) bekezdésében, valamint 19. § (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki.

(2a)²²⁰ A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, 7/A. § (5) bekezdésében, valamint 8. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki azzal, hogy az Mgtpt. 7/A. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a feldolgozó mezőgazdasági üzemközpontja szerint illetékes földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jár el.

(3)²²¹

(4)²²² A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki

(5)²²⁸ A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a támogatást igénylő székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes földművelésügyi igazgatási jogkörben eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki a Széchenyi 2020 pályázati felhívásokban a mezőgazdasági termelők részére előírt igazolások kiállítása tekintetében.

(6) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Tfvt. 5. § (6) bekezdése és a 61. § (1) bekezdése tekintetében a Magyar Államkincstárt jelöli ki.

43. § (1)²²⁹ A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földműves nyilvántartás vezetésére a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2)²³⁰ A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki a Földforgalmi tv.-ben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására.

(3)²³¹ A Kormány a föld fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra, valamint a szerzési feltételek és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.

(4)²³² Ha több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földre adásvételi szerződés vagy csereszerződés alapján kérik a tulajdonjog megszerzésének hatósági jóváhagyását, valamint a szerzési képesség és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelyhez először benyújtották azokat. Egyidejű benyújtás esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú föld esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek az illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.

(5)²³³ A Kormány a föld fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására, továbbá a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.

(6)²³⁴ Ha több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földre kérik a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyását, továbbá a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelyhez először benyújtották azokat. Egyidejű benyújtás esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú föld esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek az illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.

43/A. §²³⁵ (1)²³⁶ A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 12. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 14. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a gazdaságátadási szerződéssel érintett föld (a továbbiakban: érintett föld) fekvése szerint illetékes, az 5. mellékletben meghatározott, a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban e § alkalmazásában: kormányhivatal) jelöli ki.

(2) Ha a gazdaságátadási szerződés több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földet érint, vagy nem érint földet, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú érintett föld esetén pedig az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.

44. § (1)²³⁷ A Magyar Államkincstár ellátja a 2004. május 1-je előtt meghirdetett, nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt

(2)²³⁸ Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében, valamint 11. §-ában a miniszter hatáskörébe utalt ügyek döntés-előkészítését a Magyar Államkincstár végzi.

(3)²³⁹ A Magyar Államkincstár ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok – így különösen a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról szóló 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet – tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

(4)²⁴⁰ A birtokösszevonási célú termőföldvásárlás nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása, továbbá a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás tekintetében – földművelésügyi igazgatási jogkörben – a vármegyei kormányhivatal jár el.

45. § A Kormány növénytermesztési hatóságként

46. § (1)²⁴³

(2)²⁴⁴ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalok a 4. mellékletben foglaltak szerint több vármegyére kiterjedő illetékességgel járnak el.

47. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény)

(2) A NÉBIH a vetőmagtörvény szerinti feladatok ellátása érdekében fajtakísérleti állomásokat és fajtakitermesztő állomást működtet.

(3) A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok, valamint azok termesztésbe bocsátása esetén az érintett növényi kultúra géntechnológiai eredetének vizsgálata, hatósági ellenőrzése tekintetében a NÉBIH és a NÉBIH irányítása mellett közreműködőként a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal jár el.

48. § Növénytermesztési hatóság

48/C. § A Kormány a vetőmagtörvény 15. § (9) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében minősítést végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

48/D. § A Kormány az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény szerinti öntözési igazgatási szervként a minisztert jelöli ki.

50. § (1)²⁶³ A Kormány a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 8. §-ában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 11. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltak tekintetében pálinkaellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2)²⁶⁴

51. § A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként

52. § (1)²⁶⁶ A Kormány a Tfvt. szerinti talajvédelmi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal) jelöli ki.

(2) A Kormány a Tfvt. 32. § (3) bekezdésében foglaltak, valamint a Tfvt. 33. § (1) bekezdése szerinti Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer működtetése tekintetében talajvédelmi hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki.

(3) A Kormány talajvédelmi hatóságként

(4)²⁶⁹

53. § (1)²⁷⁰ A Kormány – a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével – a magyar építészetről szóló törvényben foglaltak tekintetében telekalakítási hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány telekalakítási hatóságként az összevont telepítési eljárást lefolytató építésügyi hatóságot jelöli ki, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül.

54. §²⁷¹ A Kormány telepítési hatóságként a Tfvt. 59. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában, 63. § (2) és (3) bekezdésében, 64. § (1)–(3) bekezdésében és 64/A. § (1), (4) és (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

55. §²⁷² A Kormány tenyésztési hatóságként

56. §²⁷⁴ Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény

58. § A Kormány termőhelyi katasztert vezető szervként

59. § A Kormány vadászati hatóságként

60. § (1)²⁸³ Vadászati hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a vadászterület fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a vármegyére kiterjedő illetékességi területen.

(2)²⁸⁴ A Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége vadászati hatóságként Budapestre és Pest vármegye területére terjed ki.

(3)²⁸⁵

(3a)²⁸⁶ A területi vadászati hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

(4) Ha a vadászterület két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területén található, az a területi vadászati hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a vadászterület nagyobbik hányada található.

(5) Két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területét érintő vadászterületre vonatkozó ajánlást az a területi vadászati hatóság készíti el, amelynek illetékességi területén az ajánlással érintett vadászterület nagyobb hányada található.

(6)²⁸⁷

61. § (1)²⁸⁸ A Vtv.

(2)²⁸⁹ A Vtv. 27/A. § (6) bekezdésében meghatározott vadászati hatóság a szállítás végcélja szerint illetékes vármegyei kormányhivatal.

(3)²⁹⁰ A Vtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott azonosító jel beszerzését és a területi vadászati hatóságok részére történő rendelkezésre bocsátását a Pest Vármegyei Kormányhivatal végzi.

62. §²⁹¹ A NÉBIH jogosult a Vtv. I/A. Fejezetében meghatározott tevékenységek ellenőrzésére. Ez a rendelkezés nem érinti a területi vadászati hatóság ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.

62/A. § (1) A Kormány az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány a tesztüzemi információs rendszer, a piaci árinformációs rendszer és az agrárstatisztikai információs rendszer működtetéséért felelős szervként az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.

67. § Az állatvédelmi hatóság a kísérlet során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt állat természetes élőhelyre vagy állatkertbe történő kihelyezésére vonatkozó akcióterv jóváhagyása iránti eljárásában szakkérdésként vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek az akciótervben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

68. §²⁹⁶ A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő – a NÉBIH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, vagy műemléki területen vagy műemlék területen

68/A. §²⁹⁸ Az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal az engedélyezési eljárásában – az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett – a 6. mellékletben foglalt táblázat szerinti feltételek esetén vizsgálja a táblázatban meghatározott szakkérdést.

69. § (1)²⁹⁹ Védett természeti területen és védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén

(2)³⁰⁰ Ha az erdőterv megállapítása védett természeti területen az Evt. alapján készített körzeti erdőtervben foglaltak szerint, az adott erdőre vonatkozóan abban rögzített erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségek módosítása nélkül, hivatalból történik, akkor az eljárást az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata nélkül kell lefolytatni.

(3)³⁰¹ Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(4)³⁰² Tájképvédelmi elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában álló, az Evt. 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben – az Evt. 10. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – tarvágás engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(5) Védett természeti területen vagy Natura 2000 területen lévő önerdősülés

(6) Tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén

(7) Az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos erdészeti hatósági eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló jogszabályban foglalt előírásoknak való megfelelést.

(8) A növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek országos jelentőségű védett természeti területen található erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére kötelező döntés iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az elvégeztetni kívánt védekezés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek megfelel-e.

70. § (1)³⁰³ Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem működése engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni az állati melléktermék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelést, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó előírások teljesítését.

(2) A kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) A Kormány a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e)–j) pontjában meghatározott tevékenységet végző üzem működésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálni kell

(4)³⁰⁴ A kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, az egészségvédelmi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, a környezetvédelmi előírások, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését.

(5)³⁰⁵ A kiskapacitású égetők működésének engedélyezésére irányuló eljárásban – ha kizárólag állati mellékterméket és azokból származó terméket kezelnek – a környezetvédelmi szakkérdéseket nem kell vizsgálni.

71. § A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként kell vizsgálni

74. § A kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint és a további feltételek mellett megfelel-e.

75. § (1)³⁰⁸ A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni

(1a)³⁰⁹ A talajvédelmi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal az engedélyezési eljárásában – az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett – a 6/A. mellékletben foglalt táblázat szerinti feltételek esetén vizsgálja a táblázatban meghatározott szakkérdést.

(2) A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tereprendezés

(3)³¹⁰ A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban a bányászati hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt kell szakértőként kirendelni.

76. § (1) A védett természeti területen, Natura 2000 területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivad vadászat rendjének szabályozására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(2) A vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen, Natura 2000 területen található, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(3) A védett természeti területen

(4)³¹¹ Apróvadra történő vadászat esetén a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e.

77. § (1) A vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen, vízivad esetén védett természeti területen vagy Natura 2000 területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e.

(2) A védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(3) A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e.

78. § Szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e

79. § (1) A Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászterületen történő vadászati célú telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(2) A vadaskert, továbbá a vadaspark védett természeti területen, barlang védőövezetében történő létesítése iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

79/A. § (1)³¹³ A kormányhivatal az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete szerinti, a Tfvt. hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a bevonás és a közreműködés e mellékletben meghatározott feltételeinek fennállása esetén, az e mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében, az e mellékletben meghatározott hatóságokat mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.

(2)³¹⁴ A Tfvt. hatálya alá tartozó eljárásokban az ingatlanügyi hatóságnak a 79/B–79/E. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként kiadott határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell:

(4)³¹⁵

79/B. § (1)³¹⁶ Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban, a termőföld időleges, illetve végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indított eljárásban – amennyiben az eljárással érintett termőföld területe a 400 m²-t eléri – meg kell történnie a (2) bekezdésben meghatározott talajvédelmi szakkérdés vizsgálatának.

(2) A talajvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e a termőföld minőségi védelme tekintetében meghatározott követelményeknek.

79/C. § (1) A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az érintett földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdés vizsgálatának is meg kell történnie.

(2) A természetvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek.

(3) Termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásban, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indított eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdést akkor is vizsgálni kell, ha az érintett földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint barlang felszíni védőövezetén van.

79/D. § (1)³¹⁷ A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az eljárás olyan földrészletet érint, amely a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel, a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.

(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítása a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme törvényben rögzített követelményeinek.

(3)³¹⁸

79/E. §³²⁰ (1) A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az érintett földrészletre az ingatlan-nyilvántartásban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-ában meghatározott jog került bejegyzésre, vagy jogi jelleg került feljegyzésre, a (2) bekezdésben meghatározott szakkérdés vizsgálatának is meg kell történnie.

(2) A szakkérdés vizsgálata annak elbírálására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek.

80. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

81. § (1) Ez a rendelet

(2) Ez a rendelet

82. §³²² E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 18. § (1) bekezdés d) és e) pontjának hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése³²³ időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

83. §³²⁴ A földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet] hatálybalépésekor az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnél folyamatban lévő hatósági eljárásban – a 43/A. §-ban meghatározott kijelöléstől eltérően – az a kormányhivatal jár el, amelyiknél az eljárás a 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet hatálybalépésekor³²⁵ folyamatban volt.