• Tartalom

389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról

2025.07.01.

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) az állami felsőoktatási intézményekre,

b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint

c) a magán felsőoktatási intézményekre

[az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények] terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti nem állami felsőoktatási intézmények e rendeletben szabályozott eljárás szerint részesülnek költségvetési támogatásban, amelynek feltétele a velük a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése keretei között megkötött éves finanszírozási megállapodás.

(4) Az 5. § és 6. § a hitéleti képzés tekintetében nem alkalmazható.

2. § (1) Az e rendelet alapján megállapított támogatás (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában, a kiegészítő támogatást ide nem értve: alaptámogatás) az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátását szolgálja.

(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptámogatásból kell szabályzatukban meghatározottak szerint elkülöníteni az államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató külföldi résztanulmányaihoz biztosítható ösztöndíj forrását.

2. Az alaptámogatás intézményi összege

3. § (1) Az alaptámogatás intézményi összegét

a) az 1. melléklet alapján a felsőoktatási intézmény által szakra, felsőoktatási szakképzésre, illetve doktori képzésre (a továbbiakban együtt: szakonként) megállapított alaptámogatással megegyező magyar állami (rész)ösztöndíj összege, és

b) a (2)–(7) bekezdésben rögzített rend és a 7. §-ban foglaltak szerint figyelembe vehető intézményi hallgatói létszám (a továbbiakban: jogosult hallgatói létszám) alapján kell meghatározni.

(2) Az alaptámogatás esetében a jogosult hallgatói létszámot az alábbi három félév statisztikai létszáma adja: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikai létszáma.

(3) Az intézményi alaptámogatást a három félévre meghatározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok a következők:

a) a költségvetési évet megelőző év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 1/10, amely a költségvetési év januári hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik,

b) a költségvetési év március 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 5/10, amely a tavaszi félév 5 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik, és

c) a költségvetési év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 4/10, amely az őszi félév 4 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik.

(4) A jogosult hallgatói létszámban az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat kell figyelembe venni.

(5) Nem számítanak be a jogosult hallgatói létszámba azok a hallgatók, akik a felsőoktatási információs rendszer nyilvántartása szerint az adott statisztikai időpontban vagy időpontokban nem felelnek meg a 7. §-ban meghatározott feltételeknek.

(6) A jogosult hallgatói létszám meghatározása során munkarendtől függetlenül mind a teljes idejű képzésben, mind a részidős képzésben vagy távoktatásban tanuló hallgató egy jogosult hallgatónak számít. Párhuzamos képzésben részt vevő jogosult hallgatót mindegyik intézményben vagy egy intézményben mindegyik képzésén figyelembe kell venni.

(7) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az alaptámogatás felére jogosult az intézmény.

4. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíj összege az 1. melléklet keretei között a felsőoktatási intézmény által az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése szerinti a hallgatóra vetítve megállapított szakos költség.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti költség intézményi megállapítására nem került sor az adott félévben, akkor a szak alaptámogatásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti költségkeret alsó értékét kell figyelembe venni.

3. A megállapított intézményi alaptámogatás eltérítése

5. § Az alaptámogatás képzési területenkénti összege a 3. §-ban megállapított képzési területenkénti intézményi alaptámogatás

a) 110%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata a diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert, a végzettség szintjének megfelelő, a tárgyévet megelőző második évi elhelyezkedési, továbbtanulási adatok képzési területenkénti országos átlagát (a továbbiakban: országos elhelyezkedési adat) legalább az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének több mint negyedével meghaladja,

b) 100%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adattól az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének legfeljebb negyedével tér el,

c) 90%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adatnak az országos átlaghoz felhasznált felső és alsó érték különbségnek több mint negyedével alatta marad.

6. § A diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert intézményi képzési területenkénti elhelyezkedési adatok hiányában, a felsőoktatási szakképzésben és a doktori képzésben az alaptámogatás összege megegyezik a 3. § szerint szakonként megállapított alaptámogatás 100%-ával.

4. A jogosult hallgatói létszám megállapításánál figyelembe veendő hallgatók

7. § (1) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni a

a) teljes idejű és részidős felsőoktatási szakképzésben,

b) teljes idejű és részidős alap-, osztatlan és mesterképzésben,

c) teljes és részidejű doktori képzésben

magyar állami (rész)ösztöndíjas költségviselési formában hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókat.

(2) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni az államilag támogatott hallgatót.

5. A kiegészítő támogatás

8. § (1) Az adott felsőoktatási intézményt évente 150 ezer forint/fő kiegészítő támogatás illeti meg fogyatékossággal élő hallgatói jogosult létszáma után.

(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatás esetében a jogosult létszámba költségviselési formától és munkarendtől függetlenül az összes fogyatékossággal élő hallgatót be kell számítani.

(3) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatást a 3. § (2) bekezdése szerinti három félévre meghatározott létszámnak és a kiegészítő támogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok megegyeznek a 3. § (3) bekezdésében az alaptámogatásnál ismertetett szorzószámokkal.

(4) A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.

6. A támogatások megállapítása és folyósítása, a támogatási jogosultság

9. § (1) A felsőoktatási intézmények az alap- és kiegészítő támogatásra a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók alapján válnak jogosulttá. A jogosult hallgatói létszámra és a mutatókra vonatkozó adatokat a felsőoktatási információs rendszerből kell kinyerni.

(2) Az alap- és a kiegészítő támogatás folyósítása a teljes költségvetési év 12 hónapjára elosztva történik.

6/A. 1 Az elszámolás

9/A. § Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény a részére az e rendelet alapján megállapított és előleg formájában rendelkezésre bocsátott alap- és kiegészítő támogatás összegével – a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok és az azokról készített összesítő alkalmazása nélkül – a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a finanszírozási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben.

6/B.2 A doktori képzés normatívájának visszafizetése

9/B. § (1) A felsőoktatási intézményt a (2)–(5) bekezdés szerint terheli visszafizetési kötelezettség, ha doktorandusza az Nftv. 48/T. §-ában meghatározott oklevélszerzési kötelezettségének (a továbbiakban: oklevélszerzési kötelezettség) nem tett eleget.

(2) Nem terheli a felsőoktatási intézményt visszafizetési kötelezettség, ha az adott évi sikerességi arány eléri vagy meghaladja az adott évi célarányt.

(3) A tárgyévi sikerességi arány a tárgyévet megelőző hatodik évben (a továbbiakban: bázisév) a felsőoktatási intézménnyel doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók száma (a továbbiakban: bázisévi kohorsz) közül a tárgyévben vagy azt megelőzően oklevélszerzési kötelezettséget teljesítő hallgatók számának a bázisévi kohorszhoz viszonyított, százalékban kifejezett arányos része.

(4) Az adott évre vonatkozó célarány a bázisévet megelőző három év átlagos sikerességi arányának a százszázalékos elméleti maximum sikerességi aránya és a bázisévet megelőző három év átlagos sikerességi aránya közötti különbség ötven százalékával növelt értéke. E bekezdés alkalmazásában az átlagos sikerességi arány alatt az egyes évekre a (3) bekezdés szerint meghatározott sikerességi arányok számtani középértéke értendő.

(5) A felsőoktatási intézmény visszafizeti a (3) bekezdés szerinti összes doktorandusz után folyósított teljes támogatási normatívának és az adott évi célarány és az adott évi sikerességi arány százalékban kifejezett különbségének szorzatát, ha az adott évi célarány magasabb, mint az adott évi sikerességi arány.

7. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba.

(2) A 12. § 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

11. § E rendelet alapján első alkalommal a 2017/2018. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

12. §3 E rendeletnek a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet által megállapított 1. mellékletében meghatározott költségkeretek alapján első alkalommal a 2019/2020. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

13. §4 E rendeletnek a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításával összefüggő végrehajtási rendelkezésekről szóló 175/2025. (VI. 30.) Korm. rendelettel megállapított 9/B. §-át első alkalommal a doktori képzésüket a 2026. szeptember 1-jét követően hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.

1. melléklet a 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez5

A felsőoktatási intézmények alaptevékenysége finanszírozásának költségkeretei
5K05089M.docx

A

B

C

D

E

1

Képzési terület/Doktori tudományterület

Költségkeretek
(ezer Ft/fő/év)

2

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

felsőoktatási szakképzés



-tól

-ig



3

ÖSSZES KÉPZÉSI TERÜLET (kivéve hitéleti)





4

összes képzési terület szakja (kivéve hitéleti szakok)

140

400



5

HITÉLETI





6

hitéleti képzési terület szakjai

270



7

ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉS

alapképzés

mesterképzés

-tól

-ig

-tól

-ig

8

AGRÁR





9

agrár képzési terület szakjai

350

650

610

1000

10

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY





11

bölcsészettudomány képzési terület szakjai
(kivéve: pszichológia szak)

230

600

450

750

12

pszichológia szak

450

600

650

800

13

GAZDASÁGTUDOMÁNYOK





14

gazdaságtudományok képzési terület szakjai
(kivéve: alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika,
közgazdasági elemző, sportközgazdász)

300

700

500

800

15

alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, közgazdasági
elemző, sportközgazdász

350

500

450

700

16

INFORMATIKA





17

informatika képzési terület szakjai

360

650

650

1000

18

JOGI





19

jogi képzési terület szakjai

240

400

450

650

20

MŰSZAKI





21

műszaki képzési terület szakjai

350

650

610

1000

22

MŰVÉSZET





23

művészet képzési terület szakjai

600

1600

700

1900

24

MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS





25

művészetközvetítés képzési terület szakjai

550

700

26

ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY





27

orvos- és egészségtudomány képzési terület szakjai

500

600

600

800

28

PEDAGÓGUSKÉPZÉS





29

pedagógusképzés képzési terület szakjai
kivéve: gyógypedagógia, konduktor, tanár szakok)

230

400

30

gyógypedagógia, konduktor szakok

500

550

650

750

31

tanár szakok

600

800

32

SPORTTUDOMÁNY





33

sporttudomány képzési terület szakjai

350

450

610

800

34

TÁRSADALOMTUDOMÁNY





35

társadalomtudomány képzési terület szakjai
(kivéve: szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok)

300

600

450

800

36

szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok

300

450

600

800

37

TERMÉSZETTUDOMÁNY





38

természettudomány képzési terület szakjai

350

1000

610

1400

39

HITÉLETI





40

hitéleti képzési terület szakjai (hitéleti tanár szakokkal együtt)

315

700

41

OSZTATLAN KÉPZÉS


osztatlan képzés



-tól

-ig

42

AGRÁR





43

állatorvosi szak



2000

3000

44

agrármérnöki, erdőmérnöki szakok



450

600

45

GAZDASÁGTUDOMÁNYOK





46

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak



350

800

47

JOGI





48

jogász szak



300

700

49

MŰSZAKI





50

építészmérnöki szak



650

800

51

MŰVÉSZET





52

művészet képzési terület szakjai



1000

1900

53

ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY





54

általános orvos szak, fogorvos szak



1900

2700

55

gyógyszerész szak



1500

1600

56

PEDAGÓGUSKÉPZÉS





57

tanár szakok



600

1000

58

HITÉLETI





59

hitéleti képzési terület szakjai


800

60

DOKTORI KÉPZÉS


doktori képzés



-tól

-ig

61

Agrártudományok, műszaki tudományok, művészetek
(művészetközvetítéssel), orvostudományok (egészségtudományokkal),
természettudományok (informatikai tudományokkal, sporttudományokkal)


975

62

Bölcsészettudományok (pedagógusképzési tudományokkal),
társadalomtudományok (gazdaságtudományokkal, jogi tudományokkal),
hittudományok


650

63

KOOPERATÍV DOKTORI KÉPZÉS


kooperatív doktori képzés



-tól

-ig

64

Agrártudományok, műszaki tudományok, művészetek (művészetközvetítéssel), orvostudományok (egészségtudományokkal), természettudományok (informatikai tudományokkal, sporttudományokkal)


1200

65

Bölcsészettudományok (pedagógusképzési tudományokkal), társadalomtudományok (gazdaságtudományokkal, jogi tudományokkal), hittudományok


700



1

A 6/A. alcímet (9/A. §) a 130/2019. (V. 31.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

2

A 6/B. alcímet (9/B. §-t) a 175/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

3

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

4

A 13. §-t a 175/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

5

Az 1. melléklet a 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 175/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet 24. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére