389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti nem állami felsőoktatási intézmények e rendeletben szabályozott eljárás szerint részesülnek költségvetési támogatásban, amelynek feltétele a velük a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése keretei között megkötött éves finanszírozási megállapodás.

(4) Az 5. § és 6. § a hitéleti képzés tekintetében nem alkalmazható.

2. § (1) Az e rendelet alapján megállapított támogatás (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában, a kiegészítő támogatást ide nem értve: alaptámogatás) az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátását szolgálja.

(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptámogatásból kell szabályzatukban meghatározottak szerint elkülöníteni az államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató külföldi résztanulmányaihoz biztosítható ösztöndíj forrását.

3. § (1) Az alaptámogatás intézményi összegét

(2) Az alaptámogatás esetében a jogosult hallgatói létszámot az alábbi három félév statisztikai létszáma adja: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikai létszáma.

(3) Az intézményi alaptámogatást a három félévre meghatározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok a következők:

(4) A jogosult hallgatói létszámban az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat kell figyelembe venni.

(5) Nem számítanak be a jogosult hallgatói létszámba azok a hallgatók, akik a felsőoktatási információs rendszer nyilvántartása szerint az adott statisztikai időpontban vagy időpontokban nem felelnek meg a 7. §-ban meghatározott feltételeknek.

(6) A jogosult hallgatói létszám meghatározása során munkarendtől függetlenül mind a teljes idejű képzésben, mind a részidős képzésben vagy távoktatásban tanuló hallgató egy jogosult hallgatónak számít. Párhuzamos képzésben részt vevő jogosult hallgatót mindegyik intézményben vagy egy intézményben mindegyik képzésén figyelembe kell venni.

(7) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az alaptámogatás felére jogosult az intézmény.

4. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíj összege az 1. melléklet keretei között a felsőoktatási intézmény által az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése szerinti a hallgatóra vetítve megállapított szakos költség.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti költség intézményi megállapítására nem került sor az adott félévben, akkor a szak alaptámogatásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti költségkeret alsó értékét kell figyelembe venni.

5. § Az alaptámogatás képzési területenkénti összege a 3. §-ban megállapított képzési területenkénti intézményi alaptámogatás

6. § A diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert intézményi képzési területenkénti elhelyezkedési adatok hiányában, a felsőoktatási szakképzésben és a doktori képzésben az alaptámogatás összege megegyezik a 3. § szerint szakonként megállapított alaptámogatás 100%-ával.

7. § (1) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni a

(2) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni az államilag támogatott hallgatót.

8. § (1) Az adott felsőoktatási intézményt évente 150 ezer forint/fő kiegészítő támogatás illeti meg fogyatékossággal élő hallgatói jogosult létszáma után.

(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatás esetében a jogosult létszámba költségviselési formától és munkarendtől függetlenül az összes fogyatékossággal élő hallgatót be kell számítani.

(3) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatást a 3. § (2) bekezdése szerinti három félévre meghatározott létszámnak és a kiegészítő támogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok megegyeznek a 3. § (3) bekezdésében az alaptámogatásnál ismertetett szorzószámokkal.

(4) A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.

9. § (1) A felsőoktatási intézmények az alap- és kiegészítő támogatásra a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók alapján válnak jogosulttá. A jogosult hallgatói létszámra és a mutatókra vonatkozó adatokat a felsőoktatási információs rendszerből kell kinyerni.

(2) Az alap- és a kiegészítő támogatás folyósítása a teljes költségvetési év 12 hónapjára elosztva történik.

9/A. § Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény a részére az e rendelet alapján megállapított és előleg formájában rendelkezésre bocsátott alap- és kiegészítő támogatás összegével – a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok és az azokról készített összesítő alkalmazása nélkül – a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a finanszírozási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben.

9/B. § (1) A felsőoktatási intézményt a (2)–(5) bekezdés szerint terheli visszafizetési kötelezettség, ha doktorandusza az Nftv. 48/T. §-ában meghatározott oklevélszerzési kötelezettségének (a továbbiakban: oklevélszerzési kötelezettség) nem tett eleget.

(2) Nem terheli a felsőoktatási intézményt visszafizetési kötelezettség, ha az adott évi sikerességi arány eléri vagy meghaladja az adott évi célarányt.

(3) A tárgyévi sikerességi arány a tárgyévet megelőző hatodik évben (a továbbiakban: bázisév) a felsőoktatási intézménnyel doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók száma (a továbbiakban: bázisévi kohorsz) közül a tárgyévben vagy azt megelőzően oklevélszerzési kötelezettséget teljesítő hallgatók számának a bázisévi kohorszhoz viszonyított, százalékban kifejezett arányos része.

(4) Az adott évre vonatkozó célarány a bázisévet megelőző három év átlagos sikerességi arányának a százszázalékos elméleti maximum sikerességi aránya és a bázisévet megelőző három év átlagos sikerességi aránya közötti különbség ötven százalékával növelt értéke. E bekezdés alkalmazásában az átlagos sikerességi arány alatt az egyes évekre a (3) bekezdés szerint meghatározott sikerességi arányok számtani középértéke értendő.

(5) A felsőoktatási intézmény visszafizeti a (3) bekezdés szerinti összes doktorandusz után folyósított teljes támogatási normatívának és az adott évi célarány és az adott évi sikerességi arány százalékban kifejezett különbségének szorzatát, ha az adott évi célarány magasabb, mint az adott évi sikerességi arány.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba.

(2) A 12. § 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

11. § E rendelet alapján első alkalommal a 2017/2018. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

12. §³ E rendeletnek a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet által megállapított 1. mellékletében meghatározott költségkeretek alapján első alkalommal a 2019/2020. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

13. §⁴ E rendeletnek a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításával összefüggő végrehajtási rendelkezésekről szóló 175/2025. (VI. 30.) Korm. rendelettel megállapított 9/B. §-át első alkalommal a doktori képzésüket a 2026. szeptember 1-jét követően hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.