• Tartalom
Oldalmenü

2016. évi XXXIX. törvény

egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról1

2016.09.30.

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1)2

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

c) azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően –”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából – a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével – előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.”

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (7a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A megállapodás)

f) az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos”

(határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.)

(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására
a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy
b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya
alapján kerül sor.”

(6)3

2. § (1)4

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény alkalmazásában szezonális munka olyan tevékenység, amely a naptári év bizonyos szakaszához kötődik, az adott évszak feltételeihez kapcsolódó, ismétlődő esemény, vagy események sorozata miatt, amikor az általában zajló műveletek esetében jóval több munkaerőre van szükség.”

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

g) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,
h) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4–5. §5

3. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

6. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkaügyi hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, aki a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglalkoztatás megszűnéséig nem fizette meg.”

7. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)

s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. § (1), (2), és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi,”

(megtartására.)

8. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (1) bekezdés g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

g) a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál,
h) a további jogsértés megelőzésének érdekében – a b) pont alkalmazhatóságának hiányában – megállapítja a munkáltató jogsértését, vagy
i) kötelezi az 1. § (8) bekezdése szerint felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére.”

9. §6

10. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 10. §-a a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

p) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
q) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

11. §7

4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

12. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 31. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

e) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
f) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

5. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

13. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a Magyarország területén élő)

f) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték.”

14. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

e) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
f) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

6. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

15. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

j) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve,
k) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-i 2014/66/EU parlamenti és tanácsi irányelve.”

7. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

16–29. §8

8. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

30. §9

31. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

2/A. § E törvény alkalmazásában
a) vállalaton belüli áthelyezés: a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási vagy képzési célú ideiglenes kiküldetése az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett olyan vállalkozástól, amelyhez a harmadik országbeli állampolgárt az ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó, az adott tagállamban letelepedett szervezethez történő áthelyezést megelőzően és annak idejére munkaszerződés köti, illetve adott esetben az egy vagy több második tagállamban letelepedett fogadó szervezetek közötti mobilitása;
b) vállalaton belül áthelyezett személy: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek;
c) fogadó szervezet: az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;
d) vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a tulajdonosát feljogosítja az első tagállam és adott esetben a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra a törvényben meghatározott feltételek szerint;
e) hosszú távú mobilitási engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély tulajdonosát feljogosítja a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint;
f) vállalkozáscsoport: két vagy több, a következő módokon összekapcsoltként elismert vállalkozás: valamely vállalkozás egy másik tekintetében
fa) közvetlenül vagy közvetve birtokolja ez utóbbi vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét;
fb) ellenőrzést gyakorol a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez kapcsolódó szavazati jogok többsége felett;
fc) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító, illetve felügyelő testületei tagjainak több mint a felét; vagy
fd) azt anyavállalatként egységes alapon irányítja;
g) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére;
h) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot.”

32. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik és amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, jogosult
a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
b) külön engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.”

33–35. §10

36. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje:)

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év,”

37. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 15. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) A nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott nemzeti vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.
(5) A nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a nemzeti vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

38. §11

39. § (1)12

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) A Magyarország területén tartózkodó, az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmét, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag tartózkodási engedély iránti kérelmét Magyarországon terjesztheti elő, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.”

40. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 18. §-a a következő (1c)–(1i) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak területét valószínűsíthetően nem hagyja el, vagy
b) tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1d) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1e) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1d) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
(1f) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), c)–d), f)–i) pontjában foglalt feltételeket,
b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,
c) jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1g) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1f) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetekben.
(1h) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1f) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.
(1i) Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadását az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 20/F. §-ban foglalt feltételeknek,
b) esetében az (1) bekezdés b) pontjában vagy az (1f) bekezdésben foglaltak megvalósulnak, vagy
c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.”

41. § (1)13

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki]

a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,”

(rendelkezik.)

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a (4) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki]

d) EU Kék Kártyával vagy
e) vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel”

(rendelkezik.)

42. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/A. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat EU Kék Kártyát:)

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,”

43. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 20/D–20/F. §-sal egészül ki:

20/D. § (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy külön jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.
(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően e célból nem hosszabbítható meg.
(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy
b) külön jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.
20/E. § (1) Vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik;
b) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1f)–(1i) bekezdésben foglalt kizáró okok;
c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló és szakértő esetében legalább három, legfeljebb tizenkét hónapos, gyakornok-munkavállaló esetében pedig legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül;
d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama;
e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges egyetemi oklevéllel;
f) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;
g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak;
h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére; és
i) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.
(2) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt:
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
b) azon harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat;
c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;
d) az egyéni vállalkozó;
e) a munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző vagy egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából;
f) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.
(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.
(4) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legfeljebb egy év.
(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.
(6) Nem kaphat a 20. § (1) és (2) bekezdése alapján tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki 2/A. § a)–b) pontjában, valamint a 20/E. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
20/F. § Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint 20/E. § (1) bekezdés a)–b) és f)–i) pontjában meghatározott feltételekkel.”

44. §14

45. § (1)15

(2)16

46. § (1)17

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (2) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:

(Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és)

d) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,
e) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagy
f) hosszú távú mobilitási engedély”

(iránti kérelmet terjeszt elő.)

(3)–(4)18

(5) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (3) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki:

(Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és)

f) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
g) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy
h) hosszú távú mobilitási engedéllyel”

(rendelkezik.)

(6)19

(7) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás)

d) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,”

(8)–(12)20

(13) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra, a tartózkodási engedély érvényességi ideje – a családi együttélés biztosítása céljából, a szezonális munkavállalás céljából, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély, a hosszú távú mobilitási engedély, a kutatás céljából kiadott tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, valamint a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)–f) pontja vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedély kivételével – legfeljebb a jogszabályban meghatározott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, amely alkalmanként legfeljebb az új eljárásban adott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időpontig meghosszabbítható.”

47. § (1)–(3)21

(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 30. § (3) bekezdése a következő d)–g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet akkor folytathat, ha]

d) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;
e) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be;
f) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;
g) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be.”

48–52. §22

53. § (1)–(2)23

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 45. § (8b) és (8c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8b) Az Európai Unió valamely tagállama által kiállított EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt és családtagját azon tagállamba kell kiutasítani, amely az EU Kék Kártyát vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú, illetve családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kiadta, még abban az esetben is, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a magyarországi tartózkodás alatt lejárt.
(8c) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú vagy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 18. § (1) bekezdésben, az (1b) bekezdésben, illetve (1f)–(1i) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

54. §24

55. §25

56–59. §26

60. § (1)27

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

71. § (1) A munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e.
(2) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.
(3) A munkáltató vagy a fogadó szervezet öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését.
(4) A munkáltató vagy a fogadó szervezet öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, ha a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve ha a munkavégzés a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül megszűnik.
(5) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a (3)–(4) bekezdésben meghatározott bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:
a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,
c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
d) munkakör,
e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének vagy meg nem kezdésének, vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.
(6) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújtja.
(7) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató vagy a fogadó szervezet akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1)–(4) bekezdésben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.
(8) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.
(9) A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.”

61. §28

62. § (1)29

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, valamint a 29/A. § (3) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul.”

63. §30

64–65. §31

66. §32

67. § (1)33

(2)–(4)34

68. § (1)35

(2)36

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény
a) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”

69. § (1)37

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 20. § (4) bekezdés c) pontjában az „engedéllyel, vagy” szövegrész helyébe az „engedéllyel,” szöveg,

b) 30. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyújtott be, vagy” szövegrész helyébe „nyújtott be,” szöveg

lép.

70. § (1)38

(2)39

(3) Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

ba) (2) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész,

9. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

71–91. §40

10. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

92. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 118. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

f) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

11. Záró rendelkezések

93. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. június 1-jén lép hatályba.

94. § Ez a törvény

a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek,

c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i, 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2016. május 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2016. május 20. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. október 1. napjával.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

3

Az 1. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

4

A 2. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

5

A 4–5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

7

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

8

A 16–29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

9

A 30. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 33–35. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

11

A 38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

12

A 39. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

13

A 41. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

14

A 44. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

15

A 45. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

16

A 45. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 46. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

18

A 46. § (3)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

19

A 46. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

20

A 46. § (8)–(12) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

21

A 47. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

22

A 48–52. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

23

Az 53. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

24

Az 54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

25

Az 55. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

Az 56–59. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

27

A 60. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

28

A 61. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

29

A 62. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

30

A 63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

31

A 64–65. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

33

A 67. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 67. § (2)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

35

A 68. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

36

A 68. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 69. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

38

A 70. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 70. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát veszettte.

40

A 71–91. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

_