394/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról1
2016.12.21.
1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról
„(7) Ha a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát az akkreditáló szerv a Natv. 9. §-a alapján felfüggeszti, illetve a Natv. 10. §-a alapján visszavonja, az akkreditált státusz felfüggesztésének, illetve visszavonásának tényéről az akkreditáló szerv 15 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a klímavédelemért felelős hatóságot.”
„(1) Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet akkor folytathat, ha
a) szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítői névjegyzékben és
b) az akkreditált státusz elismerése iránti kérelem a Natv. vhr. 17. § (2) bekezdése alapján a magyarországi akkreditáló szervnél benyújtásra és elfogadásra került. (1a) Ha az akkreditáló szerv részére más tagállam akkreditáló szerve bejelenti, hogy egy általa akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet kíván végezni, az akkreditáló szerv erről tájékoztatja a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert.
(1b) Ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam az akkreditáló szervet értesíti vagy más módon az akkreditáló szerv tudomására jut, hogy a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet akkreditálását felfüggesztették vagy visszavonták, az akkreditáló szerv erről haladéktalanul értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert.
(1c) Ha az akkreditáló szerv részére a más tagállam akkreditáló szerve bejelenti, hogy egy általa akkreditált hitelesítő szervezet tevékenységi körei bővültek, illetve szűkültek, az akkreditáló szerv erről a tényről értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert.”
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a következőket tartalmazza:]
„e) a Magyarországon hitelesítést végző hitelesítő személyek neve, telefonszáma, elektronikus levelezési címe és annak igazolása, hogy a személy szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítői szervezetnél mint hitelesítő szakértő.”
f) 9. § (6) bekezdésében a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdés a)–c) pontjai” szöveg, a „környezetvédelmi hatóságot” szövegrész helyébe a „klímavédelemért felelős hatóságot, valamint a minisztert” szöveg
„(5) A hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozat alapján adja ki, ha megállapítja, hogy az üzemeltető megfelel az Ügkr. tv.-ben foglalt feltételeknek. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg. A hatóság a kibocsátási engedély másolatát megküldi a miniszter részére.”
„(4) Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b)–f) és m) pontjában – ideértve a normál üzemmódban, azaz folyamatos üzemeltetésben bekövetkező változást is – foglalt adatok megváltozását a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a) a változást követő 15 napon belül,
b) ha a változás a már kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
a hatóság részére bejelenteni.”
„(4a) Az üzemeltető köteles
a) a 3. melléklet i) pontjában, valamint a j) pont jb)–jc), je)–jg) alpontjában foglalt, az engedélyezett kibocsátási kategóriában, valamint a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását megelőzően legalább 45 nappal, a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg; b) a 3. melléklet j) pont ja) alpontjában foglalt kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások) változását a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg ba) a változást megelőzően legalább 45 nappal,
bb) ha a változás a már kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
a hatóság részére bejelenteni.”
„(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt bejelentés és kérelem alapján a hatóság intézkedik a már kiadott kibocsátási engedély módosítása iránt, amely eredményeként ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki és a korábbi engedélyt egyidejűleg visszavonja. A hatóság a módosított kibocsátási engedély másolatát megküldi a miniszter részére.”
a) annak a létesítménynek, amely az összes hőjét exportálja egy vagy több, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó létesítmény számára, valamint
„(11) A miniszter az (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a hatósággal együttműködve végzi. A hatóság az ellenőrzés keretében készült jegyzőkönyvek másolatát a miniszter részére megküldi.”
„(12) A hatóság az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzésén túlmenően a miniszterrel együttműködve hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a térítésmentes kibocsátási egység kiosztás alapjául szolgáló adatok megfelelőségét is.
„(4) A létesítmény az (1) bekezdés g) pontja szerinti leállását követő 30 napon belül köteles a működés leállásának a tényét bejelenteni a miniszternek és a hatóságnak. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a miniszter a térítésmentes kiosztás végrehajtását a létesítmény újraindításának igazolásáig végzéssel felfüggesztheti.”
„(1) Beolvadás legalább két létesítmény egy létesítménnyé történő egyesülése a (6) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetében. Létesítmény beolvadása a beolvadó létesítmény 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bezárásának és a beolvadással érintett másik létesítmény kapacitása bővítésének minősül, ekkor a beolvadó létesítmény kibocsátási engedélyét vissza kell vonni. A beolvadással összefüggésben a kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározása és a kérelem elbírálása az (5)–(11) bekezdésében meghatározott minősített eljárásban történik.”
[Az (1) és a (3) bekezdés szerinti minősített eljárás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén alkalmazandó:]
„b) a beolvadásban vagy kiválásban részt vevő létesítmények kibocsátási engedélye jogerősen módosításra – a beolvadó létesítmény kibocsátási engedélye jogerősen visszavonásra – került, és azok a változást követő állapotot tartalmazzák, valamint”
„(12) Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a miniszter jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni. Erről a tényről a miniszter az önálló elektronikus rendszer üzembehelyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.
(13) A miniszter a (8) bekezdés szerinti kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzését a hatósággal együttműködve végzi. A hatóság az ellenőrzés keretében készült jegyzőkönyvek másolatát a miniszter részére megküldi. (14) A hatóság a minisztert tájékoztatja, ha tudomására jut, hogy a kötelezett a (8) bekezdés szerinti kötelezettséget nem teljesítette. A hatóság a (8) bekezdés szerinti kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzésén túlmenően a miniszterrel együttműködve hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a térítésmentesen kiosztásra kerülő kibocsátási egységek alapjául szolgáló adatok megfelelőségét is.”
„(7) A hatóság a miniszter részére minden év május 31-ig elküldi azon létesítmények listáját, amelyek április 30-ig nem tettek eleget a visszaadásra irányuló kötelezettségüknek.
(8) A hatóság az (1), (3), (4) és (6) bekezdésekben és az Ügkr. tv.-ben szabályozott bírságok megfizetéséről szóló határozat másolatát tájékoztatásul továbbítja a miniszter részére, és a kiszabott bírság megfizetésének tényéről tájékoztatja a minisztert.”
a) bezárás,
b) jelentős kapacitáscsökkentés,
c) részleges működésbeszüntetés,
d) kiválás,
e) beolvadás
bejelentésének elmulasztása vagy téves adatszolgáltatás esetén, ha a mulasztás a létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi az adott létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, amelyekre egyébként az üzemeltető már nem lett volna jogosult.
(2) A miniszter határozatban kötelezi az üzemeltetőt
a) a határozat kézhezvételétől számított 45 napos határidő tűzésével a mulasztás okáról való nyilatkozattételre és ezzel egyidejűleg a benyújtani elmulasztott adatok benyújtására, valamint
b) a bejelentés elmulasztása miatt az üzemeltető részére jogosulatlanul jóváírt többlet térítésmentes kibocsátási egységnek a hatóság (5) bekezdés szerinti határozatát követő visszautalására. (3) A miniszter az üzemeltetői nyilatkozat és a benyújtott adatok kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot
a) a mulasztás tényéről,
b) az üzemeltetővel szemben megindított kötelező eljárás tényéről,
c) a határozat tartalmáról és annak üzemeltető általi átvételét igazoló adatról,
d) az üzemeltetői nyilatkozat beérkezésének időpontjáról és annak tartalmáról.
(4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg benyújtja a vonatkozó nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottságnak. (5) Ha az üzemeltető a teljesítésre előírt határidőn belül a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a miniszter a határidő eredménytelen elteltét követően a 20. § (1) bekezdésében meghatározott bírságtétel megfizetésére kötelezi. (6) A (3) bekezdés szerinti miniszteri tájékoztatás és módosítási javaslat Európai Bizottság általi jóváhagyását követően a hatóság – a miniszter tájékoztatását követően – az üzemeltetőt határozatban kötelezi a) a határozat kézhezvételétől számított 30 napos teljesítési határidő megjelölésével az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egységmennyiség visszautalására, amennyiben annak az üzemeltető még nem tett eleget,
b) a visszautalás napjáig napi 20 000-től 100 000 forintig terjedő bírság megfizetésére, továbbá
c) a (2) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmulasztásáért a 20. § (1) bekezdése alapján meghatározott bírságtétel megfizetésére. (7) A hatóság a miniszteri döntés alapján indított eljárásról és annak eredményéről a minisztert az eljárást lezáró döntés megküldésével értesíti.”
„(4) Ha a hatóság – az egyes létesítmények vonatkozásában – az ÜHG-egység jóváírásának időpontjában bármely olyan tény, információ birtokában van, amely a térítésmentesen kiosztható ÜHG-egységmennyiségek csökkentéséhez vezethet, akkor haladéktalanul felfüggeszti a vonatkozó ÜHG-egységek kiosztását és erről 15 napon belül tájékoztatja a minisztert.
(5) A miniszter a hatóság tájékoztatása alapján felülvizsgálja az egyes évekre térítésmentes kiosztás szerint meghatározott ÜHG-egységek mennyiségeit.
(6) Ha a miniszter megállapítja, hogy a jóváhagyott nemzeti kiosztási táblában lévő kvótamennyiségek
a) a valóságnak megfelelnek, akkor a miniszter határozatban felhívja a hatóságot a kiosztás végrehajtására;
b) módosítása szükséges, a miniszter benyújtja az Európai Bizottság részére a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, és annak jóváhagyását követően határozatban hívja fel a hatóságot a kiosztás végrehajtására.”
„(1) A hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.”
b) 12. § (2) bekezdésében a „miniszterhez kell benyújtani.” szövegrész helyébe a „miniszterhez és tájékoztatásul a hatósághoz kell benyújtani. A hatóság a bezárttá minősítés ügyében a kérelem elbírálását követően jár el.” szöveg,
c) 2. melléklet táblázat alatti 2. Megjegyzések pontjának 2.3. alpontjában az „egy telephelyen” szövegrész helyébe az „egy létesítményen belül” szöveg,
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
1. melléklet a 394/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez
A hitelesítői akkreditáció szakterületei
|
A |
B |
C |
1
|
Tevékenységcsoport száma |
Szakterület neve és száma
|
Akkreditálási alkalmazási kör
|
2 |
1a |
Energetika |
Tüzelőanyagok olyan létesítményekben történő elégetése, amelyekben csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak vagy olyan A vagy B kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak. |
3 |
1b |
Energetika |
Tüzelőanyagok létesítményekben történő elégetése, korlátozások nélkül |
4 |
2 |
Ásványolaj finomítása |
Ásványolaj finomítása |
5 |
3 |
Koksz, fémek előállítása
|
a) Koksz előállítása
b) Fémérc (beleértve a szulfidércet is) pörkölése vagy szinterelése, ideértve a pelletezést is
c) Nyersvas vagy acél gyártása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is |
6 |
4 |
a) Vasfémek előállítása és feldolgozása (beleértve a vasötvözeteket is)
b) Másodlagos alumínium előállítása
c) Vasfémek előállítása és feldolgozása, beleértve a vasötvözetek előállítását is |
7 |
5 |
Elsődleges alumínium előállítása (CO2- és PFC-kibocsátás) |
8 |
6 |
Cement, üveg, kerámia
stb. gyártása |
a) Cementklinker előállítása
b) Mész előállítása, valamint dolomit és magnezit kalcinálása
c) Üveg gyártása, beleértve az üvegszálgyártást is
d) Kerámiatermékek égetéses előállítása
e) Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása
f) Gipszszárítás vagy kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása |
9 |
7 |
Papírgyártás |
a) Faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok gyártása
b) Papír vagy karton gyártása |
10
|
8
|
Vegyipari tevékenységek |
a) Ipari korom előállítása
b) Ammónia előállítása
c) Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárásokkal
d) Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással
e) Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása |
11 |
9
9 |
a) Salétromsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás)
b) Adipinsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás)
c) Glioxál és glioxilsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás)
d) Kaprolaktám előállítása |
12 |
10 |
CO2-elkülönítés és
-szállítás |
a) Üvegházhatású gázoknak szállítás és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése olyan létesítményekben, amelyekre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya kiterjed
b) Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása |
13 |
11 |
CO2 geológiai tárolás |
Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása |
14 |
12 |
Légiközlekedés |
Légiközlekedési tevékenységek (kibocsátás- és tonnakilométer-adatok) |
15 |
98 |
Egyéb |
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke szerinti egyéb tevékenységek |
16 |
99 |
Egyéb |
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően az irányelv I. mellékletében meghatározottakon túlmenően a tagállam által az EU ETS hatálya alá vont egyéb tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni |
”
2. melléklet a 394/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez
„I.4. Az 1. mellékletben található 98-as tevékenységi csoport esetén a hitelesítőnek az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelnie: c) Bemutatja a létesítményre vonatkozó teljes mélységű ismeretét az akkreditáló szerv számára, beleértve annak tervezett normál üzemelését, karbantartását, az általános termelési ciklusait, a bemenetek emisszióintenzitását és az érintett ágazatbeli jellemző kapacitáskihasználást a szektorspecifikus információkkal összehasonlítva.
d) Szükség esetén képes az alkalmazott energia vagy üvegházhatású gáz hatékonysági és csökkentési műszaki technológiák nemzetközi viszonylatban vett helyzetének megítélésére.”
„II. Szakirányú felsőfokú végzettség
II.1. Kötelező felsőfokú végzettség EU ETS hitelesítő szakértő esetén:
II.1.1. Energetika területén:
a) energetikai mérnök vagy szakmérnök;
b) gépészmérnök vagy -szakmérnök (folyamattervező szak, géptervező szak, gépipari technológia szak, termelési rendszer szak, vegyipari és élelmiszer-ipari gépész szak, matematikusmérnök szak, járműgépész szak, gépesítési szak, gépgyártás-technológiai szak, vegyipari gépész szak; gépészeti rendszertechnika szak, gépipari automatizálási szak, épületgépészeti szak, autógépész szak, vasútgépész szak, járműgyártási szak, hajógépész szak, építőgépész szak, gyárszerelő szak, műanyag alkalmazástechnikai szak, üzemgépészeti szak, szilikát- és vegyipari szak);
c) villamos mérnök vagy szakmérnök (híradástechnikai szak, erősáramú szak, műszer- és irányítástechnikai szak, mikroelektronikai és technológiai szak, mikroelektronikai alkatrész- és készüléktechnológia szak, műszeripari és automatizálási szak, híradásipari szak, villamosenergetika szak, villamos gépek és készülékek szak, erősáramú automatika szak, számítástechnikai eszközök szak, épületvillamosítási szak, vezetékes távközléstechnikai szak, vezeték nélküli távközléstechnikai szak, közlekedési automatika szak, mérés és automatizálási szak);
d) vegyészmérnök vagy szakmérnök (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak).
II.1.2. Analitika területén:
a) vegyész;
b) vegyészmérnök; (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak);
c) műszeres analitikai mérnök.
II.1.3. Ipari eljárástechnológia területen:
aa) vegyészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök); (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak);
ab) vegyipari gépészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök);
ac) vegyész;
ad) anyagmérnök vagy szakmérnök;
ae) környezetmérnök és -szakmérnök, környezetvédelmi mérnök és -szakmérnök levegőtisztaság-védelmi szakterületen;
ba) ásványolaj-feldolgozás: olaj- és gázipari mérnök; (fluidumbányászati szak, kőolaj- és földgázipari szak);
bb) kokszolás: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);
bc) fémércek pörkölése és zsugorítása: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);
bd) vas- és acéltermelés: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);
be) ásványanyagipar: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak).
II.1.4. Légiközlekedési területen:
a) közlekedésmérnök, légiközlekedési szakirány;
b) gépészmérnök, légiközlekedési szakterületen;
c) energetikai mérnök;
d) PPL(A) (Private Pilot License) magánpilóta;
e) CPL (Commercial Pilot License) kereskedelmi pilóta.
II.2. Kötelező felsőfokú végzettség vezető hitelesítő szakértő esetén:
II.2.1. Minőségbiztosítási területen:
a) minőségbiztosítási vagy minőségmenedzsment mérnök, vagy szakmérnök;
b) műszaki menedzser vagy műszaki képzési területen és a gazdaságtudományok képzési területen szerzett minőségbiztosítási tárgyú szakirányú továbbképzések;
c) gazdaságmérnök, ideértve a mérnök-közgazdász másoddiplomát is;
d) MBA (Master of Business Administration).
II.2.2. Kockázatkezelési területen:
a) aktuárius (biztosítási matematikus);
b) közgazdász, pénzügyi szakirány.
II.2.3. Audit területen:
a) könyvvizsgáló;
b) közgazdász, számviteli szakirány;
c) közgazdász, pénzügyi szakirány.”
3. melléklet a 394/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez
Az Ügkr. vhr. 2. melléklet táblázat alatti 2. Megjegyzések pontjának 2.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2.5. Ha egy létesítmény tevékenységre vonatkozó kapacitása meghaladja az 1. mellékletben meghatározott küszöbértéket, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi, a létesítmény részét képező tüzelőanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.”
