400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról1
2016.12.30.
A Kormány
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 2. pontjában, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 2. és a 4. alcím, valamint az 1. és 2. melléklet tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a)–c) pontjában,
a 3. alcím és a 3. melléklet tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása
1. § A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 10. § (1) bekezdés h) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A települési, térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat:)
„h) szakmai konzultáción vesz részt és tájékoztatást ad a hatályos településképi rendeletben foglaltakról,
i) előkészíti az önkormányzat településkép-védelemmel kapcsolatos szabályozását, figyelemmel kíséri annak érvényesülését és gondoskodik az azzal összefüggő nyilvántartás vezetéséről,”
2. § Az R1.
a) 1. §-ában, 2. § (5) bekezdésében a „településfejlesztéssel és -rendezéssel,” szövegrész helyébe a „településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel,”,
b) 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyi építési szabályzatának” szövegrész helyébe a „helyi építési szabályzatának, települési arculati kézikönyvének és településképi rendeletének”,
c) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendezés helyéről” szövegrész helyébe a „rendezés, a településkép-védelem helyéről”
szöveg lép.
2. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
3. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya
a) a településfejlesztési koncepcióra (a továbbiakban: koncepció),
b) az integrált településfejlesztési stratégiára (a továbbiakban: stratégia),
c) a településrendezési eszközökre,
d) a településképi követelményekre és azok megalapozását szolgáló településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: kézikönyv), a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra, a településképi kötelezési eljárásra és a közterület-alakításra (a továbbiakban együtt: egyes településrendezési sajátos jogintézmények),
e) a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra, továbbá
f) az a)–c) pontban foglaltak, valamint a településképi rendelet és a kézikönyv elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának és módosításának rendjére
terjed ki.”
4. § (1) Az R2. 2. §-a a következő 1a–1c. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„1a. arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus);
1b. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;
1c. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;”
(2) Az R2. 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„2a. helyi építészeti örökség: a település múltja szempontjából meghatározó építészeti örökség;”
(3) Az R2. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„4a. kiemelt fejlesztési terület: egy adott fejlesztés megvalósulását biztosító, támogatás elnyerése céljából képviselő-testületi döntésben változásra kijelölt terület;”
(4) Az R2. 2. §-a a következő 9a–9c. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„9a. településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet;
9b. településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése;
9c. településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze;”
5. § (1) Az R2. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A koncepció, a településszerkezeti terv, a kézikönyv és a településképi rendelet egymással tartalmi összhangban készül.”
(2) Az R2. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A helyi építési szabályzat – a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével – a településszerkezeti tervvel és a településképi rendelettel összhangban készül.”
(3) Az R2. 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kerületi építési szabályzat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által elfogadott kézikönyvekkel és településképi rendeletekkel összhangban, a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat alapján készül.”
6. § Az R2. 2. alcíme a következő 3/A–3/C. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat (a továbbiakban: megalapozó vizsgálat) – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott keretek között – felhasználható a stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során is.
(2) A megalapozó vizsgálat tartalmát a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél figyelembevételével aktualizálni kell olyan módon, hogy a szükséges tartalmat és annak részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.
(3) A stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során felhasználni csak az aktualizálást megelőzően legfeljebb hét éven belül készült megalapozó vizsgálatot lehet, ideértve az ezen időtávon belül a településrendezési eszközhöz nem e rendelet szerinti tartalommal elkészített megalapozásnak minősülő vizsgálatot is. A felhasználható tartalmi elemeket az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.
(4) Közös megalapozó vizsgálat készíthető, ha a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszközök vagy ezek módosítása együtt vagy közvetlenül egymást követően kerülnek kidolgozásra.
3/B. § Nem kell megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot (a továbbiakban: alátámasztó javaslat) készíteni, ha a településrendezési eszköz módosítása
a) magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció miatt rendelkezés hatályon kívül helyezése,
b) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása, vagy
c) a településképi rendelettel történő összhang megteremtése
érdekében történik.
3/C. § Az önkormányzati főépítész tartalmat meghatározó feljegyzése, valamint az elhagyott tartalmi elemek indokolása a készülő megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat mellékletének részét képezi.”
7. § Az R2. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A koncepciót és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A koncepció módosítása esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.
(3) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók. A tartalmi elemek részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.”
8. § Az R2. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A stratégiát és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A stratégia elkészítése és módosítása esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.
(2a) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemek részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.”
9. § Az R2. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az önkormányzatok által – megállapodás alapján – társulásban készített koncepciót vagy stratégiát a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére önálló önkormányzati döntésként fogadja el.”
10. § (1) Az R2. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A településszerkezeti tervhez el kell készíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Településszerkezeti terv készítése esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.”
(2) Az R2. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és azok részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.”
(3) Az R2. 9. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A településszerkezeti terv szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.”
11. § Az R2. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településszerkezeti terv részét képező, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készülő szerkezeti tervlap meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket.”
12. § (1) Az R2. 11. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A helyi építési szabályzathoz el kell készíteni
a) a megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét, és
b) az alátámasztó javaslatot a (6) bekezdésben és a 16. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(5) A helyi építési szabályzat készítése esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség. A településszerkezeti tervhez készített alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez.
(6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és azok részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.
(7) A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit – figyelemmel a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra is – az 5. melléklet tartalmazza. A helyi építési szabályzat – az egyértelmű jogalkalmazás érdekében – mellékletében
a) az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó táblázatokat, továbbá
b) a szabályozási terv értelmezését szolgáló függelékeket
tartalmazhat.”
(2) Az R2. 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A helyi építési szabályzat szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.”
13. § Az R2. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti telepítési tanulmányterv tartalmát az előkészíteni tervezett településrendezési szerződés típusa, a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél határozza meg, a szükséges tartalmat és annak részletezettségét a 7. melléklet figyelembevételével az önkormányzati főépítész határozza meg.”
14. § Az R2. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat – módosítása esetén a tervezési feladatnak megfelelő tartalommal kell elkészíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot. A módosítások esetén a korábbi megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat felhasználására, tartalmi elemeire és azok részletezettségére a 3/A. §, a 9. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 11. § (4)–(6) bekezdése az irányadó.”
15. § Az R2. V. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉS EGYES EGYÉB TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
16. A településképi arculati kézikönyvre vonatkozó általános szabályok
21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.
(2) A kézikönyv – a 21/A. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.
(3) A kézikönyvben – a településképi követelmények megalapozására – meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.
(4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül és legalább a 12. mellékletben meghatározott fejezeteket tartalmazza azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező.
(5) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, a 7. mellékletben meghatározott beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.
(6) A kézikönyv szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.
16/A. A településképi arculati kézikönyvek a fővárosban
21/A. § (1) A kézikönyvet a főváros esetében
a) a kerületi önkormányzat a kerület teljes közigazgatási területére, és
b) a fővárosi önkormányzat
ba) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre,
bb) a főváros helyi egyedi védelmének megalapozására, és
bc) a főváros településképi szempontból meghatározó területeire
fogadja el.
(2) A kerületi arculati kézikönyv területi átfedés esetén a fővárosi arculati kézikönyvvel ellentétes arculati jellemzőket, értékeket, javaslatokat és elemeket nem tartalmazhat, azonban a kerületi arculati kézikönyv a fővárosi arculati kézikönyvtől függetlenül is készülhet. Ha a két kézikönyv között az összeütközés megállapításra kerül, a fővárosi arculati kézkönyv meghatározásait kell figyelembe venni.
17. A településképi rendeletre vonatkozó általános szabályok
22. § (1) A településképi rendelet – a 23. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.
(2) A településképi rendelet állapítja meg
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), illetve a védelem megszüntetését,
b) a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket.
(3) A településképi követelmény lehet
a) területi építészeti,
b) egyedi építészeti és
c) a reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre (a továbbiakban együtt: reklámhordozók), továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó
követelmény.
(4) A helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre és elemre vonatkozó (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti településképi követelmény megengedő, tiltó vagy kötelező követelményként egyaránt meghatározható.
(5) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti településképi követelmény csak megengedő vagy tiltó követelményként határozható meg.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti területre és elemre – tartalmi keretet meghatározva – a területi építészeti követelmény csak kötelező követelményként határozható meg.
(7) A (4)–(6) bekezdés alá nem tartozó egyéb területek esetében csak egyedi építészeti követelmény, ezen belül is csak építmény anyaghasználatára vonatkozó, tiltó építészeti követelmény határozható meg.
(8) A településképi követelmény a nyilvántartott műemléki értékre, műemléki környezetre és műemléki jelentőségű területre vonatkozóan az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági döntésben foglaltnál szigorúbb helyi követelményt is előírhat, de azokkal nem lehet ellentétes.
(9) A településképi követelmény a helyi építési szabályzatban meghatározható helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket nem tartalmazhat.
22/A. § (1) A helyi területi védelemmel érintett terület és a településképi szempontból meghatározó terület a kézikönyv alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben és annak rajzi mellékletében.
(2) A településképi rendelet szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentációra is alkalmas módon.
17/A. A településképi rendeletek a fővárosban
23. § (1) A fővárosban a településképi rendelet
a) a kerületi önkormányzat részéről a kerület teljes közigazgatási területére, és
b) a főváros önkormányzat részéről a főváros teljes közigazgatási területére
készül.
(2) A fővárosi önkormányzat településképi rendeletében
a) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület teljes területére a 22. § (3) bekezdése szerinti településképi követelményeket teljeskörűen,
b) a főváros településképi szempontból meghatározó területeire
ba) helyi egyedi védelmi követelményt, és
bb) területi építészeti követelményt, valamint
c) a főváros teljes közigazgatási területére helyi egyedi védelmi követelményt
állapíthat meg.
(3) A főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletben állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket, valamint a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a településképi véleményezési és bejelentési eljárás részletes szabályait. A fővárosi önkormányzat emellett a (2) bekezdés szerinti követelményekhez megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket.
(4) A kerületi önkormányzat településképi rendeletében állapítja meg a helyi védelmet és a településképi követelményeket azzal, hogy
a) a kerületi önkormányzat egyedi védelmet a főváros által megállapított helyi egyedi védelemmel érintett elemre nem,
b) a fővárosi egyedi védelemmel érintett helyi építészeti örökségre is megállapíthat a kerületi önkormányzat helyi területi védelmet,
c) a fővárosi önkormányzat által meghatározott településképi szempontból meghatározó területre a kerületi önkormányzat az építészeti követelmények közül csak egyedi építészeti követelményt
állapíthat meg.
(5) A kerületi településképi rendeletben meghatározott településképi követelmény a fővárosi településképi rendeletben foglalt területi építészeti követelménnyel összhangban kerülhet megállapításra.
17/B. A helyi védelem
23/A. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat – településképi rendeletében védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem). A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.
(2) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazzák a helyi építészeti örökség feltárására, számbavételére, védetté nyilvánítására, fenntartására, a védelem megszüntetésére, a védettséggel összefüggő korlátozásokra, kötelezettségekre, továbbá a védett helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó követelményeket.
(3) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazhatják a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, a teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást (adókedvezményt és egyéb támogató, ösztönző intézményt), valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, a kedvezmények mértékét és módját.
23/B. § (1) A településképi rendelet 23/A. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül
a) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy
b) a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékvizsgálathoz felhasználható a helyi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.
(3) Ha nem áll rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a helyi építészeti örökség települési értékleltárát, a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.
23/C. § (1) A helyi védelem a 23/B. § szerinti értékvizsgálatban szereplő helyi építészeti örökségre terjedhet ki.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4) Az egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére
terjedhet ki.
(5) A helyi védelemmel érintett épület belső kialakításával kapcsolatos követelmény is meghatározható.
(6) A helyi védelem alatt álló építészeti örökségre az egyéb településképi követelmények hatálya akkor terjed ki, ha azok alkalmazási kötelezettségéről a településképi rendelet az építészeti örökség adott eleme vonatkozásában külön rendelkezik.
(7) Ha a településképi rendelet a helyi védelmet megállapítja, a rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
23/D. § A helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolását.
17/C. A területi és egyedi építészeti településképi követelmények
23/E. § (1) A területi építészeti követelmény tartalmi keretet határoz meg a helyi építési szabályzat, a beépítési terv és a közterület-alakítási terv számára.
(2) A területi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyv településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép minőségi formálására, védelmére vonatkozó javaslatai alapján kerül meghatározásra.
(3) A területi építészeti követelmény kiterjedhet – a településképi szempontból meghatározó, vagy a helyi területi védelemmel érintett terület tekintetében –
a) a településképet meghatározó
aa) beépítés telepítési módjának (a helyi építési szabályzatban egyedi szabályozást igénylő telepítés, beépítési mód),
ab) beépítés jellemző szintszámának vagy az épület legmagasabb pontjának (amely értéknél nagyobbat a helyi építési szabályzat nem határozhat meg),
ac) kerti építmények, műtárgyak, vagy
ad) kerítéskialakítás, és
b) a közterület alakítási terv által érintett terület lehatárolásának
általános meghatározására.
23/F. § (1) Az egyedi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyvben meghatározott településképi és arculati jellemzők, értékek, továbbá a településkép minőségi formálására és védelmére vonatkozó javaslatok alapján kerül meghatározásra.
(2) Az egyedi építészeti követelmény a településképhez való illeszkedés biztosítására és a minőségi településkép kialakítása vagy védelme érdekében – a településképi szempontból meghatározó, vagy a helyi egyedi védelemmel érintett terület tekintetében – az építési tevékenységgel érintett
a) építmény
aa) anyaghasználatára,
ab) tömegformálására,
ac) homlokzati kialakítására,
b) telken a zöldfelületek kialakításának módjára, és
c) sajátos építményfajták elhelyezésének módjára
határozható meg.
(3) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjedhet az építmény, sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
(4) A tömegformálásra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület
a) megengedett legnagyobb szélességi és hosszanti méretének vagy ezek arányának,
b) tetőzet kialakítási módjának,
c) tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott irányainak, és
d) tetőfelépítményeivel kapcsolatos követelmények
meghatározására.
(5) A homlokzati kialakításra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület településkaraktert befolyásoló építészeti kialakításával összefüggésben
a) a homlokzati architektúra és a homlokzattagolás (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) kialakítási módjának, és
b) a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjának és lehetőségének
meghatározására.
(6) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény kiterjedhet építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjával összefüggésben
a) a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségének,
b) a fás szárú növényfajok településképi illeszkedési követelményeinek, és
c) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok településképi illeszkedési követelményeinek
meghatározására.
23/G. § A településképi rendeletben a településképi szempontok figyelembevételével meg kell határozni
a) a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területeket,
b) azon területeket, amelyek az a) pont szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak, és
c) a helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket.
17/D. A reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23/H. § (1) A településképi rendeletben a kézikönyv alapján kerülnek meghatározásra a reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó, azok egységes elvek szerinti rendezett és esztétikus kialakítását, illetve igényes fenntartását biztosító településképi követelmények.
(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések vonatkozásában településképi követelmény azok
a) legnagyobb méretére,
b) anyaghasználatára,
c) elhelyezésének módjára,
d) alkalmazására, és
e) elhelyezésével érintett területi tilalmára
határozható meg.
18. A településkép-érvényesítési eszközök
24. § A településkép-érvényesítési eszközök:
a) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció,
b) a településképi véleményezési eljárás,
c) a településképi bejelentési eljárás,
d) a településképi kötelezés.
18/A. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
25. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció – figyelemmel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (2) bekezdésére – a hatályos településrendezési eszközben található településképi és egyéb követelményekre is kiterjedhet.
(4) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
(5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.
(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
(7) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
18/B. A településképi véleményezési eljárás
26. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le e rendelet eljárási szabályai szerint
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően,
aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; továbbá
b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat – az e rendeletben foglaltak szerint – rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy
ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára,
bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és
bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai.
(2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban a fővárosi helyi egyedi védelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a településképi rendelet hiányában a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
26/A. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(4) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri
a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy
b) helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját.
(5) A polgármester vagy főpolgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(6) A polgármester vagy főpolgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(7) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
18/C. A településképi bejelentési eljárás
26/B. § (1) A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését,
b) azon reklámhordozók tekintetében, melyek elhelyezését,
c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását
a települési önkormányzat – az e rendeletben foglaltak szerint – helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte és az eljárás részletes szabályairól ebben rendelkezett.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámhordozó-elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(3) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
26/C. § A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés megfelel a 26/B. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek,
b) megtiltja az építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a 26/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek.
26/D. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.
18/D. A településképi kötelezés
26/E. § A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.
19. A közterület-alakítás
27. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.
(2) A közterület alakítására közterület alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a 8. melléklet szerinti tartalommal.
(3) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat fogadja el és további döntéseiben érvényesíti.
(4) A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő vagy a településképi rendeletben meghatározott közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető.
(5) A közterület-alakítási terv a vonatkozó településképi rendelettel és településrendezési eszközökkel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll.”
16. § Az R2. VI. fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„VI. FEJEZET
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK, A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET EGYEZTETÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI”
17. § Az R2. 20–22. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai
28. § (1) A koncepciót, a stratégiát, a településrendezési eszközöket, a kézikönyvet és a településképi rendeletet a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel, a 9. melléklet szerinti érintett államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal.
(2) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel (a továbbiakban: partnerek) történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.
(3) A településrendezési eszköz az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 111. §-ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a 40. § (8) bekezdése szerinti esetben a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul.
(4) Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz, kézikönyv, településképi rendelet vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve ha a módosításra a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes helyi önkormányzati előírás hatályon kívül helyezése miatt van szükség.
(5) A koncepció és a stratégia egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén az egyeztetési eljárás történhet párhuzamosan vagy egy eljárásban, de a koncepcióról szóló döntés meg kell, hogy előzze a stratégia elfogadását.
(6) A koncepció, a stratégia, a településrendezési eszköz egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén az egyeztetési eljárás történhet párhuzamosan vagy egy eljárásban. Az egy eljárásban történő véleményeztetés során a településrendezési eszköz egyeztetési szabályai szerint kell az egyeztetési eljárást lefolytatni.
(7) A koncepció vagy módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a stratégia és a településszerkezeti terv vagy azok módosításának elfogadását. A településszerkezeti terv vagy módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a helyi építési szabályzat elfogadását.
(8) Párhuzamos egyeztetési eljárás esetén a kézikönyv és a településképi rendelet vagy azok módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a helyi építési szabályzat vagy módosításának elfogadását.
21. A partnerségi egyeztetés
29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – az egyeztetési eljárást megelőzően dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza:
a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,
b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának módját és határidejét, továbbá nyilvántartásának módját,
c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,
d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök, kézikönyv és településképi rendelet nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.
29/A. § (1) A polgármester a koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet tekintetében a társadalmi bevonás keretében a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és módon tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató), de legalább
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
b) helyi lapban,
c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és
d) lakossági fórumon.
(2) A polgármester az elkészült koncepció, stratégia, településrendezési eszköz, kézikönyv és településképi rendelet tekintetében – a széleskörű nyilvánosság biztosításával – partnerségi véleményezésre bocsátja a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és módon (munkaközi tájékoztató), de legalább
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
b) helyi lapban,
c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és
d) lakossági fórumon
ismerteti annak tartalmát.
(3) A koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet készítésénél, módosításánál a (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális tájékoztatási forma a következő:
a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézikönyv, a településképi rendelet készítésénél, módosításánál, a koncepció, stratégia készítésénél valamint a településrendezési eszközök teljes eljárásban történő készítésénél, módosításánál teljeskörűen,
b) a (2) bekezdésben foglalt követelményeket
ba) a koncepció és stratégia készítésénél teljeskörűen, módosításánál a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti módon,
bb) a településrendezési eszközök teljes eljárásban vagy egyszerűsített eljárásban történő készítésénél, módosításánál a véleményezési szakaszban teljeskörűen,
bc) a településrendezési eszközök tárgyalásos eljárásában történő készítésénél, módosításánál a végső véleményezési szakasz kezdeményezése előtt a partnerekkel történő véleményeztetés során teljeskörűen, a 32. § (6) bekezdés b) pontban foglalt esetben a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti módon,
bd) a településrendezési eszközök állami főépítészi eljárásban történő módosításánál a záró vélemény megkérése előtt a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerint módon,
be) kézikönyv, településképi rendelet készítésénél, módosításánál teljeskörűen
kell teljesíteni.
(4) A koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg, de
a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni,
b) az észrevételeket, javaslatokat
ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül – kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg –,
bb) ha a (3) bekezdés szerint nincs lakossági fórum, a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti közzétételtől számított 8 napon belül
lehet papír alapon vagy elektronikusan megtenni.
22. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának szabályai
30. § (1) Az új koncepció és stratégia készítésénél, a 28. §-t és a 29. §-t, valamint a (2)–(13) bekezdést, a meglévő koncepció és stratégia módosítása során a 28. §-t és a 29. §-t, valamint a (7)–(13) bekezdést együttesen kell alkalmazni.
(2) A polgármester
a) a készítendő koncepcióról, stratégiáról – ha ez az önkormányzati főépítész írásbeli véleménye alapján indokolt – előzetes tájékoztatót küld a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szerveknek, az érintett területi (megyei és fővárosi) és a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatnak (a továbbiakban együtt: érintett területi, települési önkormányzat),
b) az előzetes tájékoztatót ismerteti a lakossági fórumon a 29/A. § szerint,
c) adatszolgáltatási kérelmet küld a Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) a település szegregációszűrése céljából, továbbá ha indokolt a településrészek kijelölése, a településrészek helyzetelemzéséhez szükséges mutatókat is megkéri, csatolva a lehatárolandó településrészek határainak leírását.
(3) Az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt önkormányzati szándékokkal és a fejlesztéssel érintett területtel kapcsolatban:
a) az államigazgatási szerv
aa) ismerteti a hatáskörébe tartozó kérdésekben a településre vonatkozó jogszabályon alapuló követelményeket és a koncepció tartalmi követelményeivel kapcsolatos elvárásait, a települést érintő ágazati elhatározásokat,
ab) teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és
ac) felhasználásra biztosítja a koncepció készítéséhez szükséges adatokat;
b) az érintett területi, települési önkormányzat, továbbá a fővárosi kerület esetében a fővárosi önkormányzat tájékoztatást ad a koncepció készítését befolyásoló terveiről.
(4) A partner az előzetes tájékoztatóra a 29/A. § (4) bekezdése szerint javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít.
(5) A KSH az adatszolgáltatási kérelem kézhezvétele után adatszolgáltatási szerződést köt az önkormányzattal és a szerződés megkötését követő 21 napon belül
a) elvégzi a településrészek lehatárolását, és táblázatban átadja az önkormányzatnak a településrészek jellemzésére szolgáló 2011. évi népszámlálási adatokat a 11. mellékletnek megfelelően,
b) a 10. melléklet szerint elvégzi a település szegregációszűrését, ennek keretében a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását, összesített adataik adatvédelmi ellenőrzését,
c) táblázatban átadja az önkormányzatnak a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek határainak szöveges leírását és a jellemzésükre szolgáló 2011. népszámlálási adatokat, valamint a területek elhelyezkedéséről készített kartogramot a 10. és a 11. melléklet szerint.
(6) Ha a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ágazati elhatározások és a (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti adatok nem az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szervnél állnak rendelkezésre, úgy a megkeresést a 9. melléklet szerinti államigazgatási szerv egyezteti az ágazati elhatározással és adatokkal rendelkező államigazgatási vagy kezelő szervvel, és szakmai álláspontját ezt követően adja meg.
(7) A koncepció, a stratégia és a módosításuk tervezetét a polgármester véleményezésre elektronikus úton megküldi
a) az érintett területi, települési önkormányzatnak, fővárosi koncepció és stratégia esetén az érintett kerületi önkormányzatnak;
b) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(8) A partner munkaközi tájékoztatására és véleményezésére a 29/A. § az irányadó.
(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti véleményezés során a véleményezők a megkereséstől, illetve a lakossági fórumtól számított 15 napon belül adnak véleményt.
(10) A polgármester a jóváhagyást megelőzően ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve a vélemények alapján a koncepcióban, a stratégiában tett módosításokat.
(11) A koncepciót, a stratégiát, és ezek módosítását legkorábban az elfogadást követő naptól kell alkalmazni.
(12) Az elfogadott koncepciót, a stratégiát és ezek módosítását az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(13) A koncepció, a stratégia és ezek módosításának elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon (a főváros esetében 10 napon) belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.”
18. § Az R2. 24. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. A településrendezési eszközök készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának szabályai”
19. § (1) Az R2. 32. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A településrendezési eszközök egyeztetési eljárása e rendeletben meghatározottak szerint lehet:)
„d) állami főépítészi”
(eljárás.)
(2) Az R2. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása
a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt,
b) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt, vagy
c) a képviselő-testület döntésével kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen, beruházás megvalósítása miatt indokolt.”
(3) Az R2. 32. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A településrendezési eszköz egyeztetése állami főépítészi eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása
a) magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik, a 28. § (4) bekezdésében foglalt eset kivételével;
b) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében történik;
c) helyi építési szabályzatban meghatározott szabályozási elem pontosítása érdekében történik, az alábbi esetekben:
ca) szabályozási vonal kialakult állapotnak megfelelő módosítása, vagy szabályozási vonal vonalvezetésének módosítása, amely következtében a szabályozási szélesség nem csökken, vagy a már meglévő közterület szabályozási szélességének csökkentése 10%-nál kisebb mértékű és a megmaradó szabályozási szélesség legalább 12 méter, amely a településszerkezeti terv módosítását nem teszi szükségessé,
cb) övezet, építési övezet határának a módosítása, amely a településszerkezeti terv módosítását nem teszi szükségessé, vagy
cc) építési hely, építési határvonal vagy építési vonal módosítása;
d) helyi építési szabályzatban meghatározott előírás pontosítása érdekében történik az építési helyet meghatározó előírás módosítása; vagy
e) a településképi rendelettel történő összhang megteremtése érdekében történik.”
(4) Az R2. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az önkormányzat bármely koncepció, stratégia és településrendezési eszköz készítése során alkalmazhatja a teljes eljárást, valamint indíthatja az eljárást az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével.”
20. § (1) Az R2. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tárgyalásos eljárás esetén a polgármester a településrendezési eszköz tervezetét a végső szakmai véleményezési szakasz kezdeményezése előtt véleményezteti a partnerekkel a 29/A. § szerint. A polgármester a beérkezett véleményeket ismerteti a képviselő-testülettel – a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal –, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A partnerségi egyeztetés ezt követően a döntés dokumentálásával, közzétételével lezárul.”
(2) Az R2. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, a polgármester vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásért felelős szerv – az (1) bekezdés szerinti véleményeztetést megelőzően – az érintett államigazgatási szervtől az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér elektronikus úton. Az államigazgatási szerv az adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton 5 napon belül teljesíti.”
21. § Az R2. VI. fejezete a következő 30/A. alcímmel egészül ki:
„30/A. Az állami főépítészi eljárás
42/A. § (1) Az állami főépítészi eljárás esetén a polgármester a településrendezési eszköz tervezetét a záró szakmai vélemény megkérése előtt véleményezteti a partnerekkel a 29/A. § szerint. A polgármester a beérkezett véleményt ismerteti a képviselő-testülettel – a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal –, amely elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A partnerségi egyeztetés a döntés dokumentálásával, közzétételével lezárul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a polgármester elektronikus úton záró szakmai véleményt kér az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell
a) a partnerségi egyeztetést lezáró döntést,
b) a településrendezési eszköz tervezetét, és
c) a tervezett módosítás rövid összefoglaló indokolását és az alátámasztó javaslatot.
(4) Az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal záró szakmai véleményét 15 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszköz elfogadásához.”
22. § Az R2. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgármester gondoskodik a településrendezési eszköz Étv. 8. § (4) bekezdése szerinti nyilvánosságáról, továbbá az elfogadott településrendezési eszközt vagy módosítását az elfogadást követő 15 napon belül
a) rövid, közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi
aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és
ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és
b) megküldi hitelesített pdf és a ba) és bb) alpont szerinti szervnek szerkeszthető – jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban az elfogadásáról szóló jegyzőkönyvvel együtt
ba) a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont),
bb) az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,
bc) az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek vagy
c) a megküldés helyett digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont ba)–bc) alpontja szerinti szerveknek.”
23. § Az R2. VI. fejezete a következő 31/A. alcímmel egészül ki:
„31/A. A településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának szabályai
43/A. § (1) Az új kézikönyv és településképi rendelet készítése, valamint módosítása során a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)–(10) bekezdést kell alkalmazni.
(2) A polgármester
a) a kézikönyv és településképi rendelet elkészítésének, módosításának megkezdéséről a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A. § (4) bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket,
b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon államigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.
(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.
(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat.
(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével, az önkormányzati főépítész közreműködésével készül.
(6) A polgármester az elkészült
a) kézikönyvet és településképi rendeletet vagy ezek módosítását – a széleskörű nyilvánosság biztosításával – partnerségi véleményezésre bocsátja a 29/A. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja szerint,
b) a kézikönyvet véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak,
c) a településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.
(7) A (6) bekezdés szerint megküldött tervezetet a (6) bekezdésben meghatározott szervek 21 napon belül véleményezik. A partnerségi véleményezésre a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja az irányadó.
(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv tervezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.
(9) A (2) és (6) bekezdések szerinti államigazgatási szervekkel történő egyeztetés a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen történik. A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet digitális egyeztetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban kell biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a kézikönyv és a településképi rendelet elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozásért felelős szerv számára a vélemények elérését.
(10) A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban kell biztosítani.
43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet, illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül
a) rövid, közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi:
aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és
ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és
b) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt
ba) a Lechner Tudásközpontba,
bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,
bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy
c) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont ba)–bc) alpontja szerinti szerveknek.
(2) Ha
a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hiányát észleli, vagy
b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel,
haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
(3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet monitorozása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működtetéséről.
(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.”
24. § Az R2. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a település vonatkozásában – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.”
25. § Az R2. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a fővárosi kerület vonatkozásában – az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.”
26. § Az R2. 33. alcíme a következő 46/A. §-sal és 46/B. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A 2012. december 31-én hatályban lévő – e rendelet tartalmi követelményeinek nem megfelelő – koncepció és stratégia legfeljebb az e rendelet tartalmi követelményei szerint készült településszerkezeti terv hatálybalépéséig alkalmazható.
(2) E rendelet tartalmi követelményei szerint készült településszerkezeti terv elfogadását megelőzően – amennyiben e bekezdés hatálybalépéséig erre még nem került sor –, a 2012. december 31-én hatályban lévő – e rendelet tartalmi követelményeinek nem megfelelő – koncepciót az e rendeletben foglalt követelmények szerint módosítani kell vagy új koncepciót kell készíteni.
46/B. § (1) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 1. §-át, 2. § 1a–1c., 2a., 4a. és 9a–9c. pontját, 3. § (4), (6) és (9) bekezdését, 3/A–3/C. §-át, 5. § (2) és (3) bekezdését, 6. § (2) és (2a) bekezdését, 8. §-át, 9. § (4)–(6) és (7a) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, 11. § (1), (4)–(7) és (7a) bekezdését, 15. § (6) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (1) és (2) bekezdését, V. fejezetét, 5., 9. és 12. mellékletét a Mód. Kr. 1. hatálybalépését követően megkezdett eljárásokban készülő és módosuló koncepciónál, stratégiánál, településrendezési eszköznél, kézikönyvnél, településképi rendeletnél és településkép-érvényesítési eszköznél kell alkalmazni azzal, hogy a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő településrendezési eszköz készítésénél, módosításánál az e rendelet szerinti új településképi követelményt már nem lehet meghatározni, továbbá a Mód. Kr. 1. hatálybalépésétől az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló rendelkezések már csak a településképi rendeletben helyezhetők el.
(2) E rendeletnek a Mód. Kr. 1.-gyel megállapított 20–23. alcímét, 32. § (1) bekezdés d) pontját, 32. § (3) bekezdését, 32. § (4) bekezdés b) pontját, 32. § (6) és (6a) bekezdését, 32. § (7) bekezdését, 34. § (2) bekezdés c) pontját, 37. § (2) bekezdés a) pontját, 37. § (4) bekezdés a) pontját, 38. § (2) bekezdés nyitó szövegrészét, 38. § (2) bekezdés a) pontját, 38. § (3) bekezdését, 40. § (1) bekezdését, 41. § (2) bekezdés a) pontját, 42. § (1) és (2) bekezdését, 42. § (4) bekezdés c) és d) pontját, 42. § (5) bekezdését, 30/A. alcímét, 43. § (1) bekezdés c) pontját, 43. § (2) és (4) bekezdését, 31/A. alcímét a Mód. Kr. 1. hatálybalépését követően megkezdett eljárásokban készülő és módosuló koncepciónál, stratégiánál és településrendezési eszköznél kell alkalmazni.
(3) A Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor hatályos, a reklámhordozók, reklámberendezések, cégérek, reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései változatlan tartalommal a településképi rendeletben elhelyezhetők.
(4) A Mód. Kr. 1. alapján megállapított településképi rendelet hatálybalépéséig nem lehet alkalmazni a helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat – vagy egyéb önkormányzati rendelet azon rendelkezését, amely kifejezetten tiltja, vagy lehetetlenné teszi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.”
27. § (1) Az R2. 9. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R2. a 2. melléklet szerinti 12. melléklettel egészül ki.
28. § Az R2.
a) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „összhangban megállapítja” szövegrész helyébe az „összhangban, a településképi követelmények kivételével, megállapítja”,
b) 13. § (1) bekezdésében az „az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép” szövegrész helyébe az „az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis”,
c) 15. § (4) bekezdésében a „vagy elhagyhatók” szövegrész helyébe az „ , elhagyhatók, kiegészíthetők”,
d) 17. § (1) bekezdésében a „településszerkezeti tervet, illetve helyi építési szabályzatot” szövegrész helyébe a „kézikönyvet, településszerkezeti tervet vagy helyi építési szabályzatot”,
e) 17. § (2) bekezdésében a „közös dokumentumként is készíthetők és” szövegrész helyébe az „egy eljárásban”,
f) 32. § (3) bekezdésében a „(4)–(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4)–(6a) bekezdésben”,
g) 37. § (2) bekezdés a) pontjában a „partnerségi egyeztetés szerint” szövegrész helyébe a „29/A. § szerint”,
h) 37. § (4) bekezdés a) pontjában a „partnerségi egyeztetésben rögzített szabályok” szövegrész helyébe a „29/A. §”,
i) 38. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „elkészült tervezetet” szövegrész helyébe az „elkészült – papír vagy pdf formátumú – tervezetet”,
j) 38. § (2) bekezdés a) pontjában, 41. § (2) bekezdés a) pontjában a „partnerségi egyeztetésben” szövegrész helyébe a „29/A. §-ban”,
k) 38. § (3) bekezdésében a „30 napon belül adhatnak” szövegrész helyébe a „30 napon belül – a partnerek a 29/A. § szerint – adhatnak”,
l) 40. § (1) bekezdésében a „településrendezési eszköz tervezetét” szövegrész helyébe a „településrendezési eszköz tervezetét vagy a 39. § (2) bekezdés szerint elfogadott észrevétel esetén a javított tervezetet”,
m) 42. § (2) bekezdésében az „A partnerségi egyeztetés lezárását” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben foglaltakat”,
n) 42. § (4) bekezdés c) pontjában az „önkormányzatot, továbbá” szövegrész helyébe az „önkormányzatot.”,
o) 43. § (1) bekezdés c) pontjában a „tárgyalásos eljárás” szövegrész helyébe a „tárgyalásos eljárás és az állami főépítészi eljárás”,
p)2
q) 46. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,” szövegrész helyébe a „követelményei (II. és III. fejezet) jelmagyarázata és az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések,”,
r) 46. § (3) bekezdésben a „szerint 2016. december 31-ig” szövegrész helyébe a „szerint 2018. december 31-ig”,
s) 46. § (3) bekezdés b) pontjában a „32. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „32. § (6) és (6a) bekezdése”
szöveg lép.
29. § Hatályát veszti az R2.
b) 23. alcíme és 31. §-a,
c) 32. § (4) bekezdés b) pontjában az „és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja” szövegrész,
d) 34. § (2) bekezdés c) pontjában a „nem jogszabályon alapuló” szövegrész,
g) 5. melléklet 1.1.3. pontban az „és a településkép” szövegrész.
3. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet módosítása
30. § A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) Az örökségvédelmi hatástanulmányt
a) a Kötv. 85/A. §-ában meghatározott esetekben a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében, települési örökségvédelmi hatástanulmányként a 13. melléklet szerinti tartalommal,
b) a 63. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az engedély iránti kérelmet benyújtónak a 12. melléklet szerinti tartalommal a (2) bekezdés alapján
kell elkészíttetni.
(2) Az örökségvédelmi hatástanulmány kidolgozása során
a) a településfejlesztési koncepcióhoz
aa) a 13. melléklet 1. pont a) alpontja szerinti tartalmat teljeskörűen,
ab) a 13. melléklet 1. pont b) alpontjában meghatározott értékleltárt a koncepció meghatározásához szükséges részletezettséggel;
b) a településrendezési eszközök kidolgozásához – amennyiben az a koncepcióhoz nem készült el –, a 13. melléklet 1. pont a) és b) alpontjaiban meghatározott vizsgálatot, továbbá az 1. pont c) alpontjában meghatározott értékleltárt, valamint a 2. pont szerinti hatáselemzést a településrendezési eszköz meghatározásához szükséges részletezettséggel;
c) településképi rendelet helyi védelmi előírásainak meghatározásához a 13. melléklet 1. pont c) alpontjában meghatározott értékleltárt teljeskörűen;
d) a 63. § (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetekben
da) régészeti örökség felmérése esetén a 12. melléklet 1–3. pontja alatti vizsgálatokat és elemzéseket,
db) műemléki érték felmérése esetén a 12. melléklet 1–3. pontja alatti vizsgálatokat és elemzéseket, továbbá a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott értékleltárt és a 12. melléklet 7. pontjában meghatározott értékvédelmi tervet teljeskörűen
a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben kell elkészíteni.
(3) A 12. melléklet 4–5. pontja szerinti összefoglalót és nyilatkozatot a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben kell elkészíteni.
(4) Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze a 12. és 13. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a régészeti örökség tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.
(5) Az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze a 12. és 13. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a műemlékvédelem tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.”
31. § (1) Az R3. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 13. melléklet szerinti települési örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településfejlesztési koncepció, a településrendezési eszköz és a településképi rendelet készíttetője köteles gondoskodni.”
(2) Az R3. 69. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.”
32. § Az R3. a következő 81. §-sal egészül ki:
„81. § E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 68. §-át, 69. § (1) és (3) bekezdését, valamint 13. mellékletét a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő koncepció és településrendezési eszköz készítése, módosítása során is alkalmazni kell.”
33. § Az R3. a 3. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.
4. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet hatályon kívül helyezése
34. § Hatályát veszti az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet.
5. Záró rendelkezés
35. § Ez a rendelet 2016. december 30-án lép hatályba.
1. melléklet a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, VALAMINT A TELEPÜLÉSI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
|
A |
B |
C |
D |
|
Koncepció, stratégia, településrendezési eszközök |
Kézikönyv, településképi rendelet |
||
1. |
EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ |
EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET |
ADATSZOLGÁLTATÁS |
TELEPÜLÉSKÉPI ADATSZOLGÁLTATÁS |
2. |
állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal |
településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, |
|
|
3. |
környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal |
környezetvédelem, természet- és tájvédelem |
felszíni vízminőség-védelmi terület és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület |
|
4. |
nemzeti park igazgatóság |
természet- és tájvédelem |
hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete |
természet- és tájvédelem |
5. |
területi vízvédelmi hatóság |
vízvédelem |
felszíni és felszín alatti vízminőség- |
|
6. |
területi vízügyi hatóság |
vízgazdálkodás |
mértékadó árvízszint, vízgyűjtő- |
|
7. |
területi vízügyi igazgatási szerv |
a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel; |
nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta terület, országos vízminőség-védelmi terület, tómeder a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén, közcélú vízilétesítmény |
|
8. |
fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság |
polgári védelem, iparbiztonság |
polgári védelmi terület, veszélyességi övezet |
|
9. |
népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal |
közegészségügy |
|
|
10. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal és vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében |
|
|
11. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében |
|
|
12. |
közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, |
közlekedés: a 10. sorban nem meghatározott esetben |
|
|
13. |
Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. |
örökségvédelem |
|
örökségvédelem |
14. |
fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala |
örökségvédelem |
|
örökségvédelem |
15. |
ingatlanügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal |
földvédelem |
termőföld mennyiségi és minőségi védelme |
|
16. |
erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal |
erdőrendezés, erdővédelem |
kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőterület rendeltetése |
|
17. |
honvédelemért felelős miniszter |
honvédelem |
kiemelt fontosságú honvédelmi terület, honvédelmi terület |
|
18. |
fővárosi és megyei rendőr-főkapitányság |
határrendészet |
|
|
19. |
bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal |
bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély |
ásványi nyersanyagvagyon terület, földtani veszélyforrás területe |
|
20. |
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala |
hírközlés |
|
hírközlés |
21. |
Országos Atomenergia Hivatal |
nukleáris biztonság; |
|
|
22. |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme; |
gyógyhely |
|
”
2. melléklet a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
1. Bevezetés, köszöntő
2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter
3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők
4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával
5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója – utcák, terek, közparkok, közkertek
6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása,
7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések
8. Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom)”
3. melléklet a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelethez
A TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALMA
A települési örökségvédelmi hatástanulmány szöveges dokumentum, azonosításra alkalmas térképi ábrázolással, fotókkal és egyéb adatokkal, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:
1. Örökségvédelmi vizsgálat:
a) A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag).
b) A védett műemléki értékek települési értékleltára, amely érték-kataszterben tartalmazza:
ba) a világörökségi, és a világörökségi várományos helyszínek és területeket,
bb) az országos építészeti örökség elemeit,
bc) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket és a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket.
c) A helyi építészeti örökség települési értékleltára, amely értékkataszterben az önkormányzati főépítész által meghatározottak szerint tartalmazza a helyi építészeti örökség országos vagy helyi védelemre méltó elemeit:
ca) településszerkezetet,
cb) telekstruktúrát és az utcavonal-vezetést,
cc) utcaképet vagy utcakép részletet,
cd) egyéb településkarakter elemeket,
ce) építményrészletet vagy az alkalmazott anyaghasználatot, tömegformálást, homlokzati kialakítást,
cf) táj- és kertépítészeti alkotást, egyedi tájértéket, növényzetet,
cg) szobrot, képzőművészeti alkotást, utcabútort.
2. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése:
a) A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése.
b) Az a) pontban szereplő változások hatásai:
ba) a történeti településre, település- és tájszerkezetre,
bb) a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre.”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. december 31. napjával.
2
A 28. § p) pontja a 482/2016. (XII. 28.) 63. §-a alapján nem lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás