447/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet
447/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet
a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról1
2017.01.01.
A Kormány
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 9. alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés t) és u) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés t) és u) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslatára és véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosítása
1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet a Magyarország területén lévő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
(2) A kiemelt nemzeti emlékhelyen történő közlekedésre kormányrendelet e rendelet rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.”
2. A kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása
2. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„1a. kerékpár: olyan keréken gördülő jármű, amelyet
a) emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti,
b) motor hajt, és legnagyobb sebessége nem haladja meg a 20 km/óra sebességet,
1b. segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs, rehabilitációs feladatokat ellátó, jogszabályban meghatározott állategészségügyi követelményeknek megfelelő – kutyakiképzésre jogosult kiképző szervezet logóját is tartalmazó megkülönböztető jelzéssel ellátott – kutya,”
(2) Az R. 1. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„3. védett várakozási övezet: a kiemelt nemzeti emlékhelynek a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 14. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott módon kijelölt olyan területe, ahová a behajtás, továbbá ahol a várakozás feltételekhez kötött.”
3. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A használati szerződés megkötése esetén fizetendő használati díjat a főigazgató – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. melléklet szerint állapítja meg.
(2) A használati díjat a használati szerződésben meghatározott módon a tárgyidőszakra előre kell megfizetni.
(3) A főigazgató korlátlan mértékben csökkentett használati díjat állapíthat meg, vagy a használati díj fizetésétől eltekinthet, ha a kiemelt nemzeti emlékhely használatára
a) közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben vagy
b) nemzeti emléknaphoz, illetve a magyar nemzet szempontjából kiemelkedő jelentőségű eseményhez köthető állami, kormányzati rendezvények – ide nem értve a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendezvényeket – lebonyolítása érdekében
kerül sor.
(4) A főigazgató legfeljebb 90%-kal csökkentett mértékű használati díjat állapíthat meg
a) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetében,
b) az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a Néprajzi Múzeum, a Földművelésügyi Minisztérium, a fővárosi önkormányzat, a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata és a Magyar Honvédség által szervezett rendezvények esetében.
(5) A főigazgató a kiemelt nemzeti emlékhely területi sajátosságaira figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50%-kal csökkentett mértékű használati díjat állapíthat meg.”
4. § Az R. a következő 13/A–13/D. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A védett várakozási övezetbe – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet behajtani.
(2) A védett várakozási övezetbe
a) a villamos és az ennek közlekedtetéséhez szükséges kiszolgáló jármű hozzájárulás nélkül,
b) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló), megkülönböztető fény- és hangjelzéssel felszerelt – és azt jogszerűen használó – járműve hozzájárulás nélkül,
c) a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott személyek biztosítását szolgáló jármű a látogatás ideje alatt hozzájárulás nélkül,
d) az Országgyűlési Őrség, a terrorizmust elhárító szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok járműve – a vagyonkezelővel kötött megállapodás alapján –
behajthat.
(3) A védett várakozási övezetbe kerékpár hozzájárulás nélkül behajthat, és a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője által kijelölt és jól látható módon jelzett területen közlekedhet.
(4) A védett várakozási övezetbe behajtáshoz – a kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásának és működtetésének zavartalan biztosítása érdekében – a vagyonkezelő hozzájárulása szükséges.
13/B. § (1) A védett várakozási övezetben – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet várakozni.
(2) A védett várakozási övezetben hozzájárulás nélkül várakozhat
a) a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott jármű a tevékenysége végzésének ideje alatt,
b) a kiépített kerékpártárolóban elhelyezett kerékpár.
(3) A védett várakozási övezetbe behajtáshoz és várakozáshoz – a kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásának és működtetésének zavartalan biztosítása érdekében – a vagyonkezelő hozzájárulása szükséges.
13/C. § A közterület-felügyeletről szóló törvényben meghatározott feltételek mellett a védett várakozási övezet területén a közterület-felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.
13/D. § A vagyonkezelői behajtási, illetve behajtási és várakozási hozzájárulás kiadására az e rendeletben meghatározott használati szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
5. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely területére – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – állatot beengedni vagy bevinni tilos.
(2) A kiemelt nemzeti emlékhely területére az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állat beengedhető vagy bevihető.
(3) A kiemelt nemzeti emlékhely területére segítő kutya beengedhető vagy bevihető. A segítő kutyának nem minősülő kutya a vagyonkezelő által az (5) bekezdés alapján meghatározott területre pórázon beengedhető vagy bevihető.
(4) A kiemelt nemzeti emlékhely területére a vagyonkezelő hozzájárulásával állat
a) a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendezvényre, továbbá
b) használati szerződésben foglaltak szerint
engedhető vagy vihető be.
(5) A vagyonkezelő meghatározza, hogy segítő kutyának nem minősülő kutya a kiemelt nemzeti emlékhely mely területére engedhető be vagy vihető be, ezt a honlapján közzéteszi, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely területén jól látható módon jelzi.”
6. § Az R. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A Kötv. 61/L. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási bírság (a továbbiakban: bírság) és a Kötv. 61/L. § (3) bekezdése szerinti helyszíni bírság (a továbbiakban: helyszíni bírság) a 14. §-ban meghatározott szabályok megsértése esetén szabható ki.
(2) A bírság kiszabására irányuló eljárás a Kötv. 61/L. § (2) bekezdése szerinti eljáró hatóságnak (e §-ban a továbbiakban: eljáró hatóság) a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.
(3) A bírság és a helyszíni bírság kiszabásáról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell az eljáró hatóság fizetési számlájának számát.
(4) Az eljáró hatóság a határozathoz mellékeli a meghatározott fizetési számlára történő készpénzátutalási megbízást (a továbbiakban: csekkszelvény). A csekkszelvény tartalmazza:
a) a határozat egyedi azonosítására alkalmas ügyszámot,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az eljáró hatóság számlaszámát, a nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és
d) a bírság összegét.
(5) A bírságból származó bevételt az eljáró hatóság célelszámolási számlán kezeli és arról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet.
(6) Az eljáró hatóság a központosított bevételt az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 131. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Magyar Államkincstár által megjelölt számlára átutalni.
(7) Az eljáró hatóság részletfizetés engedélyezése esetén valamennyi részlet befizetéséhez szükséges, az egyes részletek meghatározását tartalmazó csekkszelvényt biztosít az ügyfél részére.
(8) A bírság, illetve a helyszíni bírság összegét a bírság, illetve a helyszíni bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a csekkszelvény feladásával, az eljáró hatóságnak a (3) bekezdésben meghatározott fizetési számlájára utalással, vagy postai úton történő készpénzbefizetéssel kell megfizetni.
(9) A bírságnak, illetve a helyszíni bírságnak az eljáró hatóság fizetési számlájára utalással vagy postai befizetéssel történő teljesítése esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „kiemelt nemzeti emlékhely bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.
(10) A bírság, illetve a helyszíni bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül az eljáró hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a bírság, illetve a helyszíni bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, az eljáró hatóság nyolc napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.”
7. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás