KÜ BH 2016/45
KÜ BH 2016/45
2016.02.01.
A 2006. évi LIII. törvény 8. § (8) bekezdése értelmében a kereset csak a perindítási határidőn belül változtatható meg. E rendelkezés hatálya alá eső perekben a per első tárgyalásán a kereset nem változtatható meg [2006. évi LIII. tv. 8. § (8) bek.].
[1] A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges tényállás szerint a II. r. alperes kezdeményezésére az I. r. alperes a 2013. június 24-én kelt határozatával a II. r. alperesi bányavállalkozó javára a felperes tulajdonában álló budapesti .../22 hrsz.-ú ingatlan 1231 m2 területére bányaüzemi létesítmény elhelyezése céljára, a telepítés időtartamára, 2017. december 31. napjáig bányaszolgalmi jogot alapított. Kötelezte a II. r. alperest, hogy a felperes részére fizessen meg 245 400 forint kártalanítást. Határozatában utalt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) és a 230/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet azon rendelkezéseire, amelyek szerint a magyar-szlovák összekötő földgázszállító vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházásokat kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánították. A határozat hirdetményi úton került kézbesítésre és 2013. augusztus 13-án jogerőre emelkedett.
[2] A felperes az I. r. alperesnél 2013. október 8-án terjesztette elő a keresetlevelét. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem tekintette elkésettnek, mert a felperes 2013. október 17. napján lajstromozott keresetlevelében tartalmában igazolási kérelmet terjesztett elő, ezért a bíróság a 27. K. 33.259/2013/1-I. számú végzésével az igazolási kérelemnek helyt adott.
[3] A bíróság egyúttal a 27. K. 33.259/2013/1-II sz. végzésével a felperest hiánypótlásra hívta fel azzal, hogy jelölje meg a felülvizsgálni kért határozat melyik jogszabályi rendelkezést sérti.
[4] A felperes a keresetében a kártalanítás összegét nem vitatta, erre vonatkozóan kereseti kérelmet csak a per első tárgyalásán terjesztett elő, ezért ez a kereseti kérelem a Tv. 8. § (8) bekezdése értelmében elkésett, azt a bíróság érdemben nem vizsgálta, míg az egyéb kereseti kérelmeket ítéletével elutasította.
[5] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kizárólag azt sérelmezte, hogy a bíróság az összegszerűségi kereseti kérelmét érdemben nem bírálta el, ezért kérte a jogerős ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó határozat hozatalát vagy másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.
[6] Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az összegszerűségi kereseti kérelme nem késett el, mert a Tv. 8. § (1) bekezdése értelmében a perben a jogi képviselet kötelező, a felperes azonban jogi képviselővel csak a perben tartott harmadik tárgyalási napon rendelkezett, ezért jogszerűen ezt a tárgyalási napot kell a közigazgatási perben tartott első tárgyalási napnak tekinteni. A felperes ezen a tárgyalási napon az összegszerűségi keresetét előterjesztette, ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 335/A. § (2) bekezdésére is figyelemmel azt nem lehet elkésettnek tekinteni.
[7] Arra az esetre, ha az összegszerűséget támadó kereseti kérelmet a Kúria határidőben érkezettnek tekinti, a felülvizsgálati kérelmében az összegszerűséggel kapcsolatosan a részletes álláspontját is kifejtette.
[8] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és a 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeképpen a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az összegszerűségi kereseti kérelem elkésettségét helytállóan állapította meg, a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[9] A kiemelt jelentőségű beruházások vonatkozásában a Tv. 8. § (8) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. Ez a törvényi rendelkezés a Pp. rendelkezéséhez képest speciális, ezért a bíróságnak erre a törvényi rendelkezésre figyelemmel kellett vizsgálnia, hogy a felperes az összegszerűségi keresetét milyen időpontban terjesztette elő. A keresetlevél benyújtására a Pp. 330. § (2) bekezdése 30 napos határidőt biztosít és a Tv. 8. § (8) bekezdése értelmében csak ezen, a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet a keresetet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni az eredetileg nem támadott határozati rendelkezésekre. A Tv. 8. § (8) bekezdése értelmében a Pp. 335/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható, így ez az általános, a közigazgatási perekre irányadó szabály a jelen perben nem vehető figyelembe, azaz a felperes a keresetét a perindítási határidőn túl, de legkésőbb az első tárgyaláson sem változtathatja meg. A Tv. 8. § (8) bekezdése a Pp. 335/A. § (1) bekezdését nem engedi alkalmazni, a Pp. 335/A. § (1) bekezdésétől eltérően a kereset megváltoztatását, a kereset kiterjesztését csak a perindításra nyitva álló határidőben engedi meg.
[10] A felperes sem az I. r. alpereshez benyújtott keresetében, sem a hiánypótlásra benyújtott kereset pontosításában összegszerűségi kereseti kérelmet nem terjesztett elő, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes törvényes határidőben az I. r. alperes határozatának felülvizsgálatát összegszerűségi szempontból nem kérte. A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott ezért arra, hogy a közigazgatási perben melyik tárgyalást kell a per első tárgyalási napjának tekinteni, mert a Tv. 8. § (8) bekezdése nem a perben tartott első tárgyalási nap megtartásáig biztosít határidőt a kereset megváltoztatására, ezért nincs jelentősége annak, hogy a perben tartott tárgyalásokon a felperes jogi képviselővel vagy anélkül járt el.
[11] A felperes hivatkozott arra is, hogy a Pp. 335/A. § (2) bekezdése alapján a bíróság a tiltott keresetkiegészítést jogsértően állapította meg. A Pp. 335/A. § (2) bekezdése, amelyet a Tv. 8. § (8) bekezdése alkalmazni enged, csak azt teszi lehetővé, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, a járulékoknak a per folyamatán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse. A perbeli esetben nem a kereset felemelésére vagy leszállítására került sor, nem is az eredetileg nem követelt járulékokra vagy követelésekre való kiterjesztésére, hanem a keresetnek, az eredetileg nem követelt összegszerűség felülvizsgálatával, annak megváltoztatására. A kereset olyan jellegű megváltoztatására, amely az eredetileg nem támadott összegszerűséget is a kereset részévé tette, a Pp. 335/A. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
[12] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt – annak a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve – a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése tekintetében a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.117/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás