46/2016. (XI. 25.) MNB rendelet
a jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet módosításáról1
2016.11.26.
„3. § (1) Az adatszolgáltató az adatszolgáltatások teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül nyújtja be az MNB részére. (2) Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen
a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,
b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,
c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez – az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll – mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti. (4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet. (5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.
(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2752) teheti meg az MNB részére. (7) A jelen § alkalmazásában:
a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;
b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület; c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;
a) az adatszolgáltatók körét meghatározó oszlopa a táblázat 15. sora szerinti adatszolgáltatás tekintetében az „az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező ezen típusú EGT-fióktelep, az 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézettel” szövegrész helyett az „az ezen típusú EGT-fióktelep, a hitelintézettel” szöveggel,
b) az adatszolgáltatás teljesítésének módját meghatározó oszlopa
ba) a táblázat 1–5. és 7–10. sora szerinti adatszolgáltatás tekintetében az „ERA” szövegrész helyett az „EBEAD” szöveggel,
bb) a táblázat 15–17. sora szerinti adatszolgáltatás tekintetében az „ERA” szövegrész helyett a „KAP” szöveggel
aa) a táblázat 6. sora szerinti adatszolgáltatás tekintetében az „ERA” szövegrész helyébe az „EBEAD” szöveg,
ab) a táblázat 11–14. sora szerinti adatszolgáltatás tekintetében az „ERA” szövegrész helyébe a „KAP” szöveg,
ba) I.2.2.16. pontjában az „az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.” szövegrész helyébe az „a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.)” szöveg,
bb) I.3. pontjában a „szektorának meghatározásakor” szövegrész helyébe a „szektorának meghatározásakor – a jelen melléklet eltérő rendelkezése hiányában –” szöveg,
bc) I.4. pont címében az „ERA” szövegrész helyébe az „EBEAD és KAP” szöveg,
bd) I.4.3. és I.4.3.5. pontjában az „ERA” szövegrész helyébe az „EBEAD” szöveg,
be) I.4.4. pont címében az „ERA” szövegrész helyébe a „KAP” szöveg,
bf) V.2.b) pontjában az „az ERA” szövegrész helyébe az „a KAP” szöveg
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 46/2016. (XI. 25.) MNB rendelethez
„4.1. Az EBEAD rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok
4.1.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:
a) internetkapcsolat,
b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),
c) Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,
d) e-mail postafiók,
e) HTTPS alapú kommunikáció és
f) a bejelentkezés módjától függően a 4.1.2.2. vagy a 4.1.2.3. alpontban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.
Az EBEAD rendszer éles használata előtt a technikai feltételek megléte ellenőrizhető az EBEAD rendszer tesztkörnyezetében.
4.1.2. Regisztráció
4.1.2.1. A regisztráció módja:
a) felhasználónév és jelszó alapú regisztráció vagy
b) tanúsítvány alapú regisztráció.
4.1.2.2. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:
a) a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök és
b) az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.
4.1.2.3. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:
a) postai úton történő regisztráció az MNB-nél és
b) a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.
4.1.3. Bejelentkezés
Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.
4.1.4. Az EBEAD rendszer használata
4.1.4.1. Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).
4.1.4.2. Az EBEAD rendszer használatához szükséges további információkat az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. 4.2. A KAP rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok
4.2.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:
a) internetkapcsolat,
b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),
c) e-mail postafiók,
d) az ERA rendszerhez tartozó érvényes regisztráció és
e) fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvány.
4.2.2. Regisztráció
4.2.2.1. A KAP rendszer az ERA rendszer Adatszolgáltatás megnevezésű szolgáltatására történő, tanúsítvány alapú regisztrációt – adatszolgáltató által kijelölt természetes személy regisztráció során történő azonosítása – követően érhető el.
4.2.2.2. A KAP rendszer használatához regisztráló felhasználónak rendelkeznie kell fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvánnyal, és a fokozott biztonságú aláíró tanúsítvány csak olyan hitelesítés-szolgáltatótól származhat, amelynek a gyökértanúsítványát a közigazgatási gyökér-hitelesítés szolgáltató (KGyHSz) hitelesítette, gyökértanúsítványba foglalva azt.
4.2.2.3. Az ERA rendszerhez történő regisztráció az MNB honlapján, az alábbi elérési útvonalon kezdeményezhető: https://era.mnb.hu/regdb.web/Regisztracio/RegisztracioLeiras.aspx.
4.2.2.4. A regisztráció részletes folyamatát az ERA rendszer felületén elérhető „Súgó” tartalmazza.
4.2.3. Bejelentkezés
Az ERA rendszerbe történő bejelentkezés felhasználónév és jelszó használata útján történik.
A regisztráció során felhasználónévként kizárólag egyedi, más felhasználó által még nem regisztrált felhasználónév választható. Az ERA rendszer a felhasználónév egyediségét ellenőrzi. A felhasználónév megváltoztatására az új regisztrációra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
4.2.4. A KAP rendszer használata
4.2.4.1. A KAP rendszeren keresztül az adatszolgáltató nevében kizárólag érvényes és jóváhagyott regisztrációval rendelkező személy (intézményi képviselő) jogosult adatszolgáltatást beküldeni.
4.2.4.2. Az adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva kell teljesíteni.
4.2.4.3. Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött adatszolgáltatásról a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.
4.2.4.4. A KAP rendszer a beküldött adatszolgáltatás státuszáról – a feltöltött adatszolgáltatás jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Amennyiben az adatszolgáltatás hibásan került teljesítésre, akkor az adatszolgáltató „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap.
4.2.4.5. Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kapott.
4.2.4.6. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.”
„4.3.7. Az adatszolgáltatás jelentésfájljának elkészítésére vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.” „4. Országonkénti bontás és a szektor-meghatározás speciális szabályai”
„Az adatszolgáltatásban a rezidens és nem-rezidens partnerek szektor szerinti besorolását az alábbi táblázat alapján kell elvégezni:
A |
Nem pénzügyi vállalatok |
BC |
Monetáris pénzügyi intézmények |
|
B |
Központi Bank (jegybank) |
|
C-HIT |
Hitelintézetek |
|
C6 |
Pénzpiaci alapok |
DEF |
Nem monetáris pénzügyi intézmények |
|
D-EPK |
Egyéb pénzügyi közvetítők (befektetési alapok kivételével) |
|
D3 |
Befektetési alapok (pénzpiaci alapok kivételével) |
|
E |
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők |
|
F-BIZT |
Biztosítók |
|
F-NYP |
Nyugdíjpénztárak |
GHI |
Államháztartás |
|
G |
Központi kormányzat |
|
H |
Helyi önkormányzatok |
|
I |
TB alapok |
|
T |
Tartományi kormányzat (csak külföldi partner esetén alkalmazható) |
JK |
Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények |
|
J1 |
Háztartások – Lakosság |
|
J2 |
Háztartások – Önálló vállalkozók |
|
K |
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények |
”
„4.6.5.1. A 010. és 020. oszlopokban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik az előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése). A bruttó könyv szerinti érték fogalmát a 3.1.2. pont tartalmazza.
4.6.5.2. A 030. oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított tőke összegét feltüntetni, mely eltérhet a hitel kezdeti megjelenítési értékétől.
Eltérve az IAS 39 szabályaitól, a folyósítások között nem jelenthetők az – ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül – átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök. A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.
A faktoring és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem a tárgynegyedévben vásárolt követelések között a 040., hanem folyósításként a 030. oszlopban, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó – a végső adós és a faktorált ügyfél általi – pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként a 050. oszlopban kell kimutatni.
4.6.5.3. A 040. oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken, ideértve az MNB által engedélyezett állomány-átruházás keretében a hitelintézet portfóliójába került (átvett) követelés állományt is.”
„4.6.5.6. A 090–110. és 120–140. oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott – eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Az eladott követelések között kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézet portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is.
Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő megbontásánál az SF1801–SF1803 tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.
Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.”
„4.6.6.1.12. A kombinált konstrukciókra vonatkozó speciális előírások
A tábla 430–450. sorában azon, háztartásoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, amelyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás stb.) történik. Azon összegek, amelyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők, kivéve, ha előtörlesztés történik. Az előtörlesztést a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen”, illetve az „ebből előtörlesztés” oszlopban is jelenteni kell. A kapcsolt termék, konstrukció megszűnésekor a megtakarítás felhasználását tőketörlesztésként a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen” oszlopban, míg a fennmaradó hitelállomány kivezetését a kombinált termékről az „Egyéb állományváltozás” oszlopban kell szerepeltetni.”
