48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹

2017.01.02.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzést érintő vizsgatárgyak tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. január 2-án lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 15.2, 57.47–57.50. pontja 2017. január 3-án lép hatályba.

1. melléklet a 48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelethez²

1. Az R. Melléklet HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint		Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	15 perc	240 perc	20 perc
100 pont	50 pont	100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint			Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány)	Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó.	A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány)	Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakör- és tételcímek	NINCS	témakör- és tételcímek
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint	NINCS	jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		15 perc
90 perc	150 perc
Feladatsor		Tételkifejtés
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás	Egy horvát nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
50 pont	40 pont	10 pont	25 pont
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont		A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli vizsga első része egy szöveg értését és egy adott műfajú, a mindennapi élethez köthető szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.

Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege horvát nyelvű, lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli horvát alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplők viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegértési feladat	40 pont
	Szövegalkotási feladat	10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási-értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.

Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:

Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási feladat	Tartalmi minőség		25 pont
	Nyelvi minőség	Szövegszerkezet	5 pont
		Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Helyesírás - a helyesírás szabályainak való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével, a javítási-értékelési útmutatóban közölt egységes pontozási elv szerint.

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegértés	40 pont
	Szövegalkotás	10 pont
Műértelmező szövegalkotás	Tartalmi minőség	25 pont
	Nyelvi minőség	15 pont
Helyesírás		8 pont
Íráskép		2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A horvát nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és horvát nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.

Horvát nyelvi altételsor

A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Minden altétel 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, horvát nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság

- Tárgyi tudás

- Szövegismeret, szövegértés

- Feladatmegoldó képesség

- Gondolatgazdagság

- Önálló vélemény

- A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Rendszerezés, lényegkiemelés

- Logikus gondolatmenet

- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

- Megfelelő szókincs, szóhasználat

- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom	25 pont
Tartalmi minőség - horvát nyelv	10 pont
A kifejtés nyelvi minősége	15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		20 perc
Feladatsor		Tételkifejtés
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor	Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg	Egy horvát nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
40 pont	50 pont	10 pont	25 pont
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont		A kifejtés nyelvi minősége 15 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy horvát nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvi kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli horvát alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).

A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.

A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése

A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

40 pont

A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár a jónak minősített tartalmi elemeket a javítási és értékelési útmutatóban közölt jelrendszerrel jelöli.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:

Tárgyi tudás, általános tájékozottság

Problémaérzékenység, gondolatgazdagság

Gondolatmenet, szövegfelépítés

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)

A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:

Műértelmező szöveg 30 pont	Tartalom	15 pont
	Szövegszerkezet	5 pont
	Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	10 pont
Reflektáló szöveg 20 pont	Tartalom	5 pont
	Problémaérzékenység	5 pont
	Gondolatmenet	5 pont
	Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor	40 pont
Műértelmező szövegalkotási feladat	30 pont
Reflektáló szöveg	20 pont
Helyesírás	8 pont
Íráskép	2 pont

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.

A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A horvát nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és horvát nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.

Horvát nyelvi altételsor

Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmazhatnak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladat megjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.

A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak.

Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a horvát nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; horvát nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság

- Tárgyi tudás

- Szövegismeret, szövegértés

- Feladatmegoldó képesség

- Gondolatgazdagság

- Önálló vélemény

- A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Rendszerezés, lényegkiemelés

- Logikus gondolatmenet

- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

- Megfelelő szókincs, szóhasználat

- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom	25 pont
Tartalmi minőség - horvát nyelv	10 pont
A kifejtés nyelvi minősége	15 pont

„

2. Az R. Melléklet HRVATSKI JEZIK I KNJIZEVNOST fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

„

HRVATSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST

I. OPIS I DETALJNI ZAHTJEVI MATURALNOG ISPITA

A) KOMPETENCIJE

SREDNJA I VIŠA RAZINA

Vještina pravilne uporabe hrvatskog jezika: u govoru, razumijevanju i stvaranju teksta.

Poznavanje najznačajnijih oblika pismenog i usmenog izražavanja.

Sposobnost jezičnog izražavanja prilagođenog temi; pravilno pisanje, pregledni i čitki rukopis.

Veza između književnosti kao umjetnosti i ljudskog društva. Mjesto hrvatske književnosti u svjetskoj književnosti; interpretacija književnih djela.

I. Razumijevanje teksta

- Sposobnost razumijevanja teksta: razumijevanje pisanog i govorenog teksta, poznavanje logičke i semantičke strukture određenog teksta.

- Poznavanje i uporaba tiskanih i elektroničkih informacijskih izvora (rječnik, leksikon, enciklopedija, antologija, tisak, internet, CD-ROM).

- Odabir i sistematizacija informacija adekvatno predmetu, funkciji i smjeru izražavanja.

- Stvaranje osobnog stava na temelju informacija stečenih na razne načine.

II. Interpretacija književnih i inih tekstova

- Uporaba raznih postupaka razumijevanja teksta prilagođeno vrsti (književnoj vrsti) i aspektu: književnoumjetnički, publicistički, znanstvenopopularni tekstovi; uspoređivanje i interpretacija tekstova prilagođeno vrsti (književnoj vrsti), načinu izražavanja i strukturi.

- Prepoznavanje, razumijevanje i prezentiranje kako književnost izražava iskustva, doživljaje i misli raznih ljudi i razdoblja.

- Objektivna rekcija, odnosno reakcija i unošenjem subjektivnih crta, reagiranje u raznim pismenim i usmenim oblicima na pročitano, uzimajući u obzir norme vrste teksta i adresata.

III. Pismeno stvaranje teksta

- Formuliranje osobnog mišljenja o raznim temama i književnim vrstama, odgovarajućom preciznošću.

- Stvaranje tekstova tipa obavijesti, argumentacije, eseja o zadanoj temi (kulturno nasljeđe Hrvata u Mađarskoj, donošenje odluka u svakidašnjem životu, ljudske veze, moralna pitanja, osjećaji, tipovi problema današnjice, masovna komunikacija).

- Poznavanje tehnike i stilskih obilježja stvaranja raznih tekstova i njihova uporaba; samostalno ispravljanje pravopisnih pogrešaka i grešaka u formuliranju i kompoziciji teksta (posjedovanje sposobnosti samokontrole).

- Primjena normi standardnog jezika, pravilna primjena pravopisnih pravila korištenjem pravopisa i bez njega. Čitko pisanje.

- Formuliranje dojma, doživljaja, mišljenja, osobnog stava nastalog na temelju umjetničkog djela (poezija, proza, kazališni doživljaj, film, graditeljstvo, glazba).

- Primjena sadržajnih, kompozicijskih i jezičnih normi službenih tekstova (istupanje, natječaj, pismo, autobiografija, zamolba i sl.).

IV. Govor, usmeno stvaranje teksta

- Jasno građeno i na bitno svedeno samostalno izlaganje prilagođeno jezičnoj normi govorne situacije, vrsti, temi i adresatu.

- Dokazivanje retoričke sposobnosti izvođenjem memoriranog teksta (leksik, riječni i rečenični naglasak, intonacija, stanka, jačina tona, boja tona, tempo govora).

V. Korištenje pojmova

- Poznavanje jezičnih i književnih pojmova, njihova pravilna primjena u usmenom i pismenom izražavanju.

- Dokazivanje primjerima da učenik razumije povezanost pojmova i promjenu njihovog značenja.

Samo na višoj razini

- Definiranje i uspoređivanje pojmova i u povijesnom kontekstu.

B) TEMATSKI KRUGOVI

HRVATSKI JEZIK

TEME	RAZINA ISPITA
	Srednja razina	Viša razina
1. Čovjek i jezik	Postanak jezika i govora, njegova uloga u ljudskim kontaktima. Činitelji i funkcije priopćavanja. Jezični i nejezični kod komunikacije. Jezik i govor. Jezik kao sustav koji je u stalnoj promjeni. Jezik kao sustav znakova. Jezični znakovi (označitelj/izraz, označenik/sadržaj). Materinski jezik, strani jezik, dvojezičnost. Razlike između hrvatskog i mađarskog jezika (npr. drugi tip jezika).	Uloga gesta, mimike i ostalih tjelesnih znakova u ljudskim kontaktima, na temelju primjera. Karakteristike umjetničkog jezika (estetska funkcija jezika). Razni znakovni sustavi (matematički i prometni znakovi, piktogrami, simboli).
2. Povijest hrvatskoga jezika	Mjesto slavenskih jezika u porodici indoeuropskih jezika. Podjela slavenskih jezika (praslavenski i staroslavenski jezik; zapadnoslavenski, južnoslavenski i istočnoslavenski jezici). Glavna razdoblja povijesti hrvatskog jezika (prijelaz na latinično pismo, hrvatska leksikografija, težnje prema jedinstvenom književnom jeziku, počeci hrvatskog standardnog jezika, značaj ilirskog pokreta u povijesti hrvatskog jezika , podređenost hrvatskog jezika srpskomu, „Deklaracija”). Pisani spomenici: Bašćanska ploča, Red i zakon, Šibenska molitva, Marijin plač. Glagoljica, ćirilica i latinica. Razvoj književnog jezika. Najvažnija aktualna pitanja skrbi za čistoću i pravilnost hrvatskog jezika. Jezični purizam i jezična kultura (norme standardnog jezika, poznavanje i korištenje jezičnih priručnika).	Prve hrvatske gramatike i rječnici. Promjene u glasovnom sustavu hrvatskog jezika. Jezik, kultura i politika. Značaj Kratke osnove Ljudevita Gaja. Pravopisne rasprave među suvremenim jezikoslovcima (npr. etimologijski ili fonetički pravopis).
3. Jezik i društvo	Društvene i teritorijalne jezične varijante (stručno nazivlje, žargonizmi, regionalizmi). Raslojenost suvremenog hrvatskog jezika: razgovorni jezik, narječja, regionalni jezik). Odnos književnog jezika, narječja, regionalni razgovorni jezik. Veze između narječja i književnog jezika. Hrvatska narječja u Mađarskoj, predstavljanje njihovih važnijih karakteristika s primjerima. Utjecaj informacijskog društva na uporabu jezika i na jezično općenje (npr. stvaranje teksta računalom, komunikacija na internetu, elektronsko dopisivanje)	Promjene u suvremenom hrvatskom jeziku. Utjecaj informacijskog društva na jezičnu uporabu (jezgrovitost kratkih pisanih poruka (SMS), elektronično dopisivanje). Utjecaj mađarskog jezika na materinski jezik Hrvata u Mađarskoj – s primjerima. Glavne značajke najmanje jednog narječja.
4. Jezične razine A) Fonetika	Glasovni sustav hrvatskog jezika. Tvorba glasova: nastanak glasova i govorni organi. Pravilna tvorba i izgovor glasova č, ć, đ, dž, lj i samoglasničkog r. Razlike u glasovnom sustavu hrvatskog i mađarskog jezika. Podjela glasova.	Bogatstvo glasovnog sustava narječja. Neke promjene u glasovnom sustavu hrvatskog jezika u njegovom povijesnom razvoju (npr. jer (b), jor (b), jat (e), nazali).
	Poznavanje glasovnih promjena (nepostojano a, alternacija l/o, palatalizacija, sibilarizacija, prijeglas, jotacija, jednačenje po zvučnosti, jednačenje po mjestu tvorbe), njihova svjesna i pravilna primjena u usmenoj i pismenoj uporabi jezika.	Alterniranost osnove; glasovne promjene u osnovi i korijenu riječi.
	Pravilna uporaba alternacije ije/je/e/i.	Alternacija ije/je/e/i u silabičkoj versifikaciji.
	Pravilno naglašavanje rijeci, intonacija. Dokazivanje razlikovne funkcije naglaska na temelju primjera.
B) Morfologija	Razdioba morfema (korijen, osnova, nastavci) po značenju, položaju i funkciji; njihova uloga u tvorbi oblika. Tvorba riječi od određenih vrsti riječi. Vrste riječi. Podjela riječi po vrstama.	Osnovni i oblični nastavci (nastavci za tvorbu imenica i glagola).
	Gramatička obilježja punoznačnih riječi (rod, broj, padež, lice, vrijeme, način).
	Podjela imenica i njihova deklinacija. Značenje zbirnih imenica, njihova deklinacija i sročnost. Vrste pridjeva i njihova dvojaka deklinacija. Komparacija pridjeva. Vrste i promjena zamjenica.
	Vrste brojeva i njihova promjena. Sročnost brojeva i imenskih riječi u padežu. Podjela glagola; vrste glagola.	Učestalost uporabe aorista i imperfekta u svakidašnjem govoru i u književnoumjetničkom stilu.
	Vrste priloga i njihovo značenje. Uloga prijedloga i njihova rekcija. Pravilna uporaba prijedloga k(a) i s(a). Uloga veznika, usklika i riječca u rečenici.
	Razlike u podjeli vrsta riječi, u rečeničnim dijelovima i njihovim izražajnim sredstvima u mađarskom i hrvatskom jeziku.
	Pravopis pojedinih vrsta riječi. Razlike u hrvatskom i mađarskom pravopisu.
C) Spojevi riječi	Paradigmatski i sintagmatski odnosi u rečenici (spojevi riječi). Prepoznavanje veza između rečeničnih dijelova i rekcije.
D) Sintaksa	Gramatičko ustrojstvo rečenice. Članjivost rečenice (raščlanjene i neraščlanjene rečenice, potpune i eliptične rečenice). Rečenica i iskaz. Ciljna usmjerenost rečenica (izjavna, upitna, usklična, zapovjedna).	Obavijesno ustrojstvo iskaza i red rijeci. Stilistička uloga obrnutog reda rijeci (inverzija).
	Rečenični dijelovi (subjekt, predikat, objekt, atribut, apozicija) i njihova izražajna sredstva. Sročnost (prema broju, licu i rodu).	Razlikovanje i pravilna uporaba imperativa u iskazivanju molbe, želje i zapovijedi.
	Modalnost.
	Rečenična uloga pojedinih vrsta riječi. Npr. imenice i pridjevi u opisu (nominalni stil), glagoli u pripovijedanju (dinamizam), uloga zamjenica (zamjenjivanje imenskih riječi).	Značenje prezenta i perfekta u rečenici: prava sadašnjost i pripovjedački prezent, pravi perfekt, izražavanje budućnosti prezentom i perfektom, svevremenski prezent i perfekt.
	Proste i složene rečenice. Interpunkcijski znakovi u rečenici i tekstu.
E) Tekst	Pisani i govoreni tekst. Upoznavanje strukture raznih privatnih i službenih tekstova, stvaranje službenih tekstova. Tipovi i karakteristike eseja, etape pisanja eseja. Izražavanje misli i osjećaja iz različitog stajališta. Tipovi tekstova potrebnih za dalje učenje, za zapošljavanje (npr. molba, životopis, natječaj, službeno pismo, ovlaštenje/punomoć, istupanje/primjedba/osvrt). Uporaba informacija adekvatno zadaći, stvaralačkoj svrsi i etičnosti. Uloga pozivnice, čestitke, zahvalnice i izražavanja sućuti u društvenom općenju. Monolozi i dijalozi (npr. predavanje, rasprava). Jezik reklama, pogreške u tim tekstovima.
5. Leksikologija	Pojam rječničkog blaga. Aktivno i pasivno rječničko blago. Razlozi promjene leksika. Načini obogaćivanja rječničkog blaga (leksičko posuđivanje, raspad višeznačnosti, tvorba riječi, srastanje i preobrazba). Tvorbeni načini (prefiksalna, sufiksalna, prefiksalno-sufiksalna i složeno-sufiksalna tvorba). Onomastika (osobna imena, nadimci, etnonimi i toponimi). Sigurnost u uporabi jednojezičnih i višejezičnih rječnika.	Stilistička vrijednost historizama, arhaizama, lokalizama, regionalizama, dijalektizama, kolokvijalizama, žargonizama, vulgarizama, stranih riječi i frazema.
6. Stil i značenje	Pojam stila. Stil u svakodnevnoj uporabi jezika, u stručnom jeziku i lijepoj književnosti. Povezanosti između jezika i stila. Odnosi između književnog jezika i žargona. Stilski slojevi hrvatskog jezika i njihove karakteristike. Funkcionalni stilovi hrvatskog jezika i njihove karakteristike.	Veza jezika i stila. Odnos književnog jezika i žargona.
	Glavne značajke književnoumjetničkoga, publicističkoga, znanstvenoga, administrativnog i razgovornoga stila. Uporaba riječi i njihova stilska vrednota (stilemi).	Frazeološki izrazi i njihova uloga u svakodnevici i umjetničkoj jezičnoj uporabi.
	Jednoznačnost i višeznačnost riječi (jednoznačnice, višeznačnice, sinonimi, homonimi, homografi). Dva načina postanka prenesenoga značenja (metafora, metonimija). Osnovno i prvotno značenje. Denotativno/osnovno i konotativno/izvedeno značenje. Podruštvljeno i individualno značenje. Poznavanje rječnika i njihovih znakova. Stilska sredstva slikovitog izraza i njihovo djelovanje. Upućenost u povijest stilova na temelju poznavanja stilskih razdoblja i smjerova.	Objašnjenje postanka nekoliko frazeoloških izraza navođenjem primjera. Promjena značenja riječi. Varijante stila i norme u pojedinim razdobljima na temelju primjera.
7. Retorika	Retorika kao umjetnost uvjeravanja sugovornika. Glavni jezični kriteriji i kriteriji ponašanja prilikom javnog govora. Kriteriji kulturne rasprave i iznošenja osobnog suda/mišljenja. Osobine/vrline i zadaće govornika. Komunikacijske funkcije govorničkog teksta. Prikupljanje, raspoređivanje građe i formuliranje i izvođenje teksta. Dokazivanje, sastavljanje argumenata, logika i tehnika dokazivanja; razmještaj dokaza. Metode pobijanja. Sastavljane predavanja, ispitnog odgovora. Sredstva efektnog predavanja. Službeno iznošenje mišljenja, uzimanja riječi u danoj situaciji. Monolozi (predavanje, govor).	Značaj retorike i društvene prilike/situacije njene uporabe. Retorika kao znanost govorničkog umijeća.

Zahtjevi srednje razine su obvezatni i na višoj razini.

POJMOVI

SREDNJA I VIŠA RAZINA

Pojmovni zahtjevi više razine istaknuti su kurzivom.

artikulacija samoglasnika, suglasnika; glasovne promjene

ciljna usmjerenost rečenica, modalnost

dvojezičnost

ekspresivnost, eufemizam, evokacija, arhaizacija, nekrotizam, poetizam

jezik gestikulacije

indoeuropski jezici

interpunkcijski znakovi: crtica, zagrada, dvotočje, točka sa zarezom, navodnici

intonativna sredstva rečenice i teksta

izražajna sredstva stilskih smjerova

jezična norma

jezični zakon

jezični znak, znakovni sustav

komunikacija, činitelji i funkcije komunikacijskog procesa

metafora

morfem: korijen, osnova, nastavci

onomatopeja, aliteracija, anzabman

spomenici pismenosti, publicističke vrste: vijest, izvještaj, intervju, reportaža, recenzija, kritika

raslojenost leksika: područna, funkcionalna i vremenska; standard, razgovorni jezik, književni jezik, narječje, regionalni jezik, stručni jezik, žargon

razdoblja povijesti hrvatskog jezika

rečenično ustrojstvo: prosta rečenica, složena rečenica, zavisno i nezavisnosložena rečenica

red riječi: osnovni, obilježeni, automatizirani; obavijesno ustrojstvo rečenice: poznati i novi elementi

slavenski jezici: zapadnoslavenski, južnoslavenski, istočnoslavenski; praslavenski i staroslavenski jezik

slojevi riječi: riječi nastale od hrvatskih, usvojenice, tuđice

spojevi riječi i njihove vrste

sročnost

stil, stilska vrijednost, stilem, stilski utjecaj

izražajna sredstva stilskih smjerova

stilske figure: ponavljanje, lirski paralelizmi, antiteza, nabrajanje, gradacija, hiperbola

tekst, jedinice teksta: ulomak, kontekstualno značenje

tip teksta: opis, pripovijedanje, objašnjenje, dijalog, monolog, zamolba, autobiografija, natječaj, službeno pismo, istupanje, informacija, traženje savjeta, jezične forme uljudnosti, prikaz, zahvalnica, pozivnica, sažalnica

tropi: metafora, metonimija, poredba, alegorija, simbol

tvorbeni načini: tvorba riječi, leksičko posuđivanje, raspad, višeznačnost

usmeno i pismeno izražavanje, javna i privatna jezična uporaba

ustaljeni izrazi: izreka, poredbena izreka, krilatica, poslovica

vrste riječi

značenje: značenje riječi, denotativno i konotativno značenje, osnovno/rječničko i kontekstualno značenje

znak, znakovni sustav

značenje riječi: jednoznačnice, višeznačnice, homonimi, sinonimi, antonimi, homografi

vrste rečenica, modalnost

TEMATSKI KRUGOVI

HRVATSKA KNJIŽEVNOST

TEME	RAZINA ISPITA
	Srednja razina	Viša razina
Autori i djela Životna djela	Marin Držić, Petar Preradović, August Šenoa, Silvije Strahimir Kranjčević, Antun Gustav Matoš, Miroslav Krleža, Tin Ujević, Josip Gujaš Džuretin. Glavne činjenice života spisatelja. Karakteristične točke privrženosti spisatelja regiji/području i kulturnom uzoru. Glavne značajke književnog opusa. Imenovanje nekolicine suvremenika spisatelja. Veze između književnih djela (teme, životne situacije, vrste, način izražavanja, karakteristični motivi). Interpretacija glavnih umjetničkih djela. Smještaj određenog književnog djela u književni opus i u razdoblje. Izvođenje memoritera.	Glavne teme i problemi pojedinih razdoblja. Zbirke (teme, motivi, aspekti raspodjele/odabira). Smjerovi i drugi utjecaji koji su određivali književni opus spisatelja. Činjenice (utjecaji, paralele svjetske književnosti) vezani uz prikaz, interpretaciju. Veze s mađarskom književnošću. Mjesto i utjecaj autora u književnoj tradiciji.
Portreti	Ivan Mažuranić,August Šenoa, A. B. Šimić, Miroslav Krleža, Vladimir Vidrić, Dragutin Tadijanović, Ranko Marinković, Dobriša Cesarić, Vesna Parun. U okviru nekoliko karakteristika životnog opusa predstavljanje, interpretacija 1-2 lirska djela i/ili jednog proznog, dramskog djela, npr. na temelju epohalnog stila, teme, književne vrste, kompozicije, tipičnih motiva.	Veza književnog roda, vrste, stila književnog djela sa stilskim, idejnim smjerovima i epohalnim stilom određenog razdoblja. Utjecaj književnog djela na književnu tradiciji. Orijentacija u razdoblju te u književnoj tradiciji.
Način viđenja	Marko Marulić, Petar Preradović, Ivan Gundulić, Ksaver Šandor Gjalski, Vjenceslav Novak, Ante Kovačić, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža, Jure Kaštelan, Josip Pupačić. Predstavljanje karakteristika načina viđenja svijeta i načina izražavanja na temelju interpretacije 1-2 književna djela. Interpretacija memoriranog teksta.	Opće karakteristike društvenog i obiteljskog romana kroz primjere iz svjetske književnosti. Krleža i Ady. Karakteristike analitičke drame na temelju Krležine drame Gospoda Glembajevi. Interpretacija 2-3 lirskih i/ili 1-2 epskih odnosno dramskih djela slobodno biranog autora u kontekstu učenja/teorija/ smjerova razdoblja. Etičke, estetske i filozofske konotacije u djelima postavljenih problema. Uporaba memoriranih tekstova prilikom interpretacije djela.
Interpretacija djela	Interpretacija 2-3 lirskih i/ili 1-2 epskih djela barem jednog autora. Predstavljanje književnih djela isticanjem njihovih bitnih karakteristika. Književna vrsta, tema, motivi, kompozicija, jezik književnog djela. Po slobodnom izboru jedan spisatelj iz nedavne prošlosti književnosti Hrvata u Mađarskoj.	Interpretacija nekoliko pjesama nekog pjesnika, 1-2 književnih djela kojeg dramskog ili proznog spisatelja. Usporedba književnih djela sa smjerovima razdoblja.
Iz suvremene književnosti		Karakteristike književnog jezika današnjice na temelju primjera (prisutnost kolokvijalizama i žargonizama i sl. u suvremenoj hrvatskoj književnosti).
Svjetska književnost	Osnove tradicija europske književnosti: antička književnost i Biblija (književne vrste, teme, motivi, životne situacije, tipovi junaka). Karakteristike jednog razdoblja predstavljene pomoću njegovog tipičnog predstavnika (srednji vijek, renesansa, barok, prosvjetiteljstvo, romantika, realizam, avangarda, XX. stoljeće). Npr. Balzac: Otac Goriot - realizam. Baudelaire: Albatros - francuska simbolistička lirika.	Poznavanje karakteristika razdoblja. Navođenje po dva spisatelja po razdobljima. Napomena: Učenici koji mađarski jezik uče kao strani jezik stoga ne uče svjetsku književnost unutar mađarske obvezatni su predstaviti po slobodnom izboru dva prozna ili dramska djela i navesti karakteristike razdoblja u kojem su nastala.
Razdoblja, povijest stilova	Prikaz sličnosti i različitosti u tematici i načinu izražavanja barem dviju grana umjetnosti najmanje jednog razdoblja. Npr. religioznost srednjovjekovne književnosti. Stilska obilježja baroknog slikarstva i književnosti. Prikazi barokne kićenosti u književnosti i slikarstvu. Klasicistička kompozicija. Ideje hrvatskog preporoda u književnim djelima.	Prikaz sličnosti i različitosti u tematici i načinu izražavanja barem u dvije-tri grane umjetnosti najmanje dvaju razdoblja. Komparacija pojedinih razdoblja (npr. renesansa i barok). Reakcija razdoblja na prethodna razdoblja (npr. razlike između romantizma i realizma: okretanje iz prošlosti prema sadašnjosti, umjesto idealiziranih junaka u književna djela ulaze prosječni junaci svakodnevice.
Interpretacijska razina Povijest književnosti	Glavne značajke razdoblja hrvatske književnosti: autori, djela, smjerovi. Karakteristike hrvatske srednjovjekovne književnosti, humanizam, renesansa, barok i prosvjetiteljstvo.	Počeci hrvatske pismenosti (Crnorizac Hrabar: Traktat o pismenima). Utjecaj talijanske renesanse na hrvatsku renesansnu književnost (npr. Petrarca). Razlozi nastanka novih književnih središta u razdoblju baroka (sjeverna Hrvatska).
	Hrvatski preporod (ilirizam) i hrvatski romantizam.	Sličnosti između suvremenih hrvatskih i mađarskih nastojanja (nacionalna neovisnost, nacionalni jezik).
	Šenoino doba (protorealizam).	Formiranje hrvatskog i mađarskog povijesnog romana (August Šenoa i Eötvös József)
	Glavne karakteristike i teme hrvatskog realizma.	Utjecaj ruskih realističkih spisatelja (npr. Turgenjev) na hrvatski realizam. Eugen Kumičić i hrvatski naturalistički roman (Eugen Kumičić: O romanu).
	Modernizam, modernistički smjerovi u hrvatskoj književnosti (dekadencija, parnasizam, simbolizam, impresionizam, secesija) - način života, pjesnička sudbina, pjesnički izraz, književne vrste.	Utjecaj francuskog simbolizma (npr. na A. G. Matoša). Pjesničko stvaralaštvo Vladimira Vidrića.
	Hrvatska književnost od modernizma do 50-ih godina XX. stoljeća (avangardizam, ekspresionizam, realističke teme, socrealizam, ruralitet, regionalizam).	Socijalno pjesništvo Dobriše Cesarića. Veze između Jame Ivana Gorana Kovačića i pjesništva Miklósa Radnótija.
	Druga moderna u hrvatskoj književnosti (1952.-68.): Okretanje prema zavičaju kao karakterističnoj tematici, stavovi i shvaćanja autora okupljenih oko časopisa Krugovi.	Vesna Krmpotić: Djetetu u utrobi, Mak Dizdar: Modra rijeka
	Postaje povijesti književnosti Hrvata u Mađarskoj predstavljanjem po jednog književnog djela.
Tematsko-motivska interpretacija	Antički, biblijski i drugi motivi u hrvatskoj književnosti: npr. biblijski motivi u pjesmama Silvija Strahimira Kranjčevića. Motiv prolaznosti u epskim djelima Ivana Gundulića.	Formuliranje smisla ljudskog života u raznim razdobljima. Motiv grijeha i kajanja u djelima hrvatske književnosti. Motiv bola u Vidrićevoj poeziji.
	Motiv cvijeća u Matoševom stvaralaštvu. Motiv dolaska u Krležinim djelima. Motiv smrti u pjesmama A. B. Šimića. Motiv ljubavi od hrvatskih petrarkista do modernizma. Formuliranje zadaća pjesništva od romantizma do suvremene književnosti. Domoljublje i borba za slobodu u pojedinim razdobljima hrvatske književnosti.	Tradicionalne (općeljudske) teme u hrvatskoj književnosti. Razlike u načinima izražavanja određenih tema u pojedinim razdobljima kod pojedinih književnika. Socijalna tematika u hrvatskoj književnosti. Hrvatski krajevi u djelima hrvatskih književnika. Sličnosti i razlike između hrvatske i mađarske književnosti o temama: borba za nacionalni jezik i nacionalnu neovisnost.
Književne vrste, poetika	Tipične književne vrste pojedinih razdoblja, navođenjem primjera. Npr. renesansna komedija, budnica u romantizmu, realistički roman, domoljubna poezija romantizma. Analiza beletrističkih književnih djela s poetskog aspekta, komparacijska analiza djela. Razumijevanje i analiza osnovnih veza između teme i književne vrste te književne vrste i kompozicije djela. Karakteristike novela ugođaja Ksavera Šandora Gjalskog npr. preko analize novele Na Badnjak. Književne vrste diskurzivnog književnog roda (znanstveno-popularna proza) (putopis, životopis, dnevnik). Karakteristične pjesničke slike i stilska sredstva pojedinih razdoblja hrvatske književnosti. Prikaz pripovjedne tehnike u hrvatskim novelama i romanima pomoću jednog književnog djela.	Imenovanje i usporedba istih i različitih karakteristika djela iste književne vrste nastalih u raznim razdobljima (npr. razvoj hrvatskog povijesnog romana od Šenoe do Nehajeva, raznolikost novela u XIX. i XX. stoljeću). Utjecaj svjetskog baroknog epa na hrvatski ep (Tasso - Gundulić). Soneti Antuna Gustava Matoša u kontekstu svjetske književnosti. Prikaz karakteristika slobodnog stiha preko jednog djela po slobodnom izboru. Kronološki slijed događaja u romanu i odstupanje od njega - na temelju primjera.
Regionalna kultura, usmena narodna književnost	Autori privrženi lokalnoj sredini, regiji, rodnom mjestu: - Dinko Šimunović: Muljika; hrvatsko dijalektalno pjesništvo - Dragutin Domjanić: Bele rože; prikazi hrvatskih krajeva i regija u književnim djelima (npr. Ksaver Šandor Gjalski: Perillustris ac Generosus Cintek, jedna pjesma Matilde Bölcs, Jolanka Tišler: Kajkavska ruža).	Miroslav Krleža: Balade Petrice Kerempuha Karakteristike dijalektalnog pjesništva Hrvata u Mađarskoj.
	Osnovne karakteristike i književne vrste usmene narodne književnosti; utjecaj usmene književnosti na umjetničku književnost; prikaz po jednog karakterističnog djela. Npr. pjesme uz razne običaje, brojalice, njihova versifikacija, karakteristične pjesničke slike, motivi. Karakteristike usmene književnosti u pjesmama hrvatskih petrarkista. Prikaz usmene književnosti Hrvata u Mađarskoj na osnovi jednog karakterističnog djela. Za memoriranje: 1-2 narodne pjesme, odlomci.	Usmena narodna književnost i romantizam. Narodni izrazi i pjesničke slike usmene književnosti u epu Ivana Mažuranica: Smrt Smail-age Čengića. Mađarski junaci (Hunjadijevi, Zrinski, Svilković) u hrvatskim narodnim epskim pjesmama. Sakupljači narodne baštine Hrvata u Mađarskoj (Đuro Franković, Živko Mindić, Đuro Šarošac, Vinko Žganec)).

Zahtjevi srednje razine su obvezatni i na višoj razini.

POJMOVI

Pojmovni zahtjevi više razine istaknuti su kurzivom.

absurd

antika

apokrifi

Biblija: Stari i Novi zavjet; Petoknjižje, psalam, evanđelje, parabola, iskonski grijeh, potop, babilonska kula, savez, kanonizacija

didaktičnost

dikcija, upravni i neupravni govor

diskurzivne vrste: putopis, životopis, dnevnik

drama: dikcija, situacija, konflikt, tragični junak, prizor, čin, didaskalije, komedija situacije, komedija karaktera, rekviziti, pozornica, kazališni oglas, dijalog, monolog, ekspozicija, zaplet, kulminacija, rješenje/katarza, prolog, epilog

dramske vrste: tragedija, komedija, tragikomedija; analitička drama, absurdna drama, prikazanja, moralitet, misterij, pastorala, farsa, maskerata

epohalni stil, stilski smjer, antička književnost, srednjovjekovna književnost, humanizam, renesansa, reformacija, protureformacija, barok, rokoko, klasicizam, sentimentalizam, preromantika, romantizam, realizam, naturalizam, parnasizam, simbolizam, impresionizam, secesija, avangarda, futurizam, ekspresionizam, nadrealizam, modernizam, mjesto i uloga pjesnika

epska kompozicija

epsko pjesništvo

epske vrste: anegdota, balada, pripovijetka, (novela ugođaja), ep, poema, legenda, narodna pripovijetka, mit, novela, parabola, roman, ispovijest, roman u stihovima

estetska vrednota

estetsko djelovanje

groteska

harmonija (sklad), disharmonija, napetost, retardacija

humor, ironija, podrugljivost

kaligram

karakter, karakterizacija, novela karaktera, drama karaktera

katarza

kazalište, činitelji kazališnog dojma

književna tradicija

književni rod: lirika, epika, drama, diskurzivni; književna vrsta

književno razdoblje, književna kritika, teorija književnosti

kult

kulturnopovijesno razdoblje

lirika: subjektivnost, lirski subjekt

lirske vrste: stare lirske vrste: oda, elegija, himna, ditiramb, epigram, epistola, idila, epitaf; programska pjesma (arspoetika), slobodni stih, pjesma u prozi, sonet, davorija, budnica, gazela

mašta, asocijacija

mitologija, mit

nacionalni ep

oblici pjesničkog izraza: tropi i figure: metafora, metonimija, personifikacija, alegorija, simbol, eufemizam, epitet, antiteza, asonanca, aliteracija, anafora, epifora, gradacija, onomatopeja, poredba, hiperbola, inverzija, oksimoron, polisindeton

oblici pripovjedačkog postupka: pripovijedanje, opis, dijalog, unutarnji monolog

petrarkisti

pjesnički stav, pjesnička uloga

poetizacija, stiliziranost, alegorijsko i simbolično prikazivanje

povijest književnosti

pripovjedač, aspekt pripovjedača

proza u trapericama

razdoblje; ilirizam

rima, vrste rima: parna rima, nagomilana rima, obgrljena rima, ukrštena rima

ritam, melodioznost

struktura, kompozicija, forma

svjetska književnost, religiozna književnost

tema, motiv

tipovi junaka

tipovi romana: obiteljski roman, društveni roman, povijesni roman, živopisni roman, roman eseja, roman u pismima, psihološki roman, pustolovni roman, pikareskni roman, idejni roman

trubadursko pjesništvo

umjetničko djelo, usvajanje umjetničkog djela, interpretacija

usmena narodna književnost, umjetnička književnost

usmenost, pismenost

versifikacija: kvantitativna i tonsko-silabička versifikacija; stih, strofa, vrste stihova, vrste strofa, heksametar, pentametar, distih

viđenje, vizija

vrijeme, vremenske razine/ravni, simultanizam

II. OPIS ISPITA

Dijelovi ispita

Srednja razina		Viša razina
Pismeni ispit	Usmeni ispit	Pismeni ispit	Usmeni ispit
240 minuta	15 minuta	240 minuta	20 minuta
100 bodova	50 bodova	100 bodova	50 bodova

Pomagala koja se mogu koristiti na ispitu

	Srednja razina		Viša razina
	Pismeni ispit	Usmeni ispit	Pismeni ispit	Usmeni ispit
Osigurava pristupnik	NEMA	NEMA	NEMA	NEMA
Osigurava ustanova nadležna za izborno povjerenstvo	Za rješavanje testa II. tiskani pravopis, jednojezični i/ili dvojezični rječnik (za po deset pristupnika najmanje po jedan primjerak)	Čitanka, svezak ili drugi tiskani nosači informacija u svezi sa zadacima	Za rješavanje testa II. tiskani pravopis, jednojezični i/ili dvojezični rječnik (za po deset pristupnika najmanje po jedan primjerak)	Čitanka, svezak ili drugi tiskani nosači informacija u svezi sa zadacima

Javno se objavljuje

	Srednja razina		Viša razina
	Pismeni ispit	Usmeni ispit	Pismeni ispit	Usmeni ispit
Materijal	NEMA	naslovi tematskih krugova i teza	NEMA	naslovi tematskih krugova i teza
Termin	NEMA	sukladno pravnoj regulativi	NEMA	sukladno pravnoj regulativi

ISPIT SREDNJE RAZINE

Pismeni ispit		Usmeni ispit
240 minuta		15 minuta
90 minuta	150 minuta
Niz zadataka		Razlaganje teze
Test I.: Razumijevanje teksta i argumentacija ili stvaranje praktične vrste teksta	Test II.: Stvaranje teksta interpretativne analize umjetničkog djela ili komparativna analiza umjetničkog djela	Razlaganje zadatka jedne teze iz hrvatskog jezika	Razlaganje zadatka jedne teze iz književnosti
50 bodova	40 bodova	10 bodova	25 bodova
Pravopis: 8 bodova Urednost rukopisa: 2 boda		Jezična kakvoća razlaganja: 15 bodova
100 bodova		50 bodova

Pismeni ispit

Opća pravila

Na pismenom ispitu pristupnici moraju riješiti jedan niz zadataka sastavljen u središnjici.

Pristupnik prvo rješava zadatke testa I. za što ima na raspolaganju 90 minuta. Test sadrži zadatak razumijevanja teksta koji je planiran za 60 minuta i zadatak stvaranja reksta planiranog za 30 minuta. Testove ispita nakon isteka od 90 minuta skuplja profesor koji nadzire ispit.

Nakon toga slijedi podjela i rješavanje testa II. za što pristupnici imaju na raspolaganju 150 minuta. Pri rješavanju je dozvoljeno korištenje pravopisa, odnosno jednojezičnog i/ili dvojezičnog tiskanog rječnika.

Formalne karakteristike pismenog testa

Prvim dijelom pismenog ispita se očekuje razumijevanje jednog teksta i stvaranje jednog teksta dane vrste koji se vezuje uz svakodnevni život. Prema tome on sadrži jedan niz zadataka razumijevanja teksta i jedan zadatak stvaranja teksta - koji može biti argumentiranje ili stvaranje praktične vrste teksta. Pristupnik bira od dvije vrste zadataka stvaranja tekstova.

U drugom dijelu pismenog ispita se očekuje stvaranje jednog teksta interpretativne analize umjetničkog djela koji može biti analiza jednog umjetničkog djela po zadanim kriterijima ili usporedna interpretativna analiza dvaju umjetničkih djela po zadanim kriterijima. Pristupnik bira od dvaju zadataka interpretativne analize teksta.

Tamo gdje pristupnik bira od u testu naznačenih zadataka, svoj izbor označava na testu. Ako je umjesto zadatka koji je otpočeo rješavati izabrao drugi, onda onaj sastavak koji smatra nevažećim mora precrtati.

Sadržajne karakteristike pismenog testa

I. Razumijevanje teksta i argumentitanje ili stvaranje praktične vrste teksta

Niz zadataka razumijevanja teksta

Tekst razumijevanja teksta sastoji se od jednog, eventualno dvaju (povezanih) znanstveno-popularnih tekstova, teksta publicističkog djela – ili fragmenata tekstova - od 700-1000 riječi.

Pitanja kojima se propituje razumijevanje teksta, sukladno tematskim, strukturnim, jezičnim i komunikacijskim karakteristikama teksta mogu biti usmjerena prema sljedećem:

- identifikacija, interpretiranje: činjenica, podatak koji se neposredno/direktno nalazi u tekstu; različiti argumenti, stajališta u tekstu; stav autora; značenje teksta, slojevi značenja;

- uzajamne povezanosti: među gramatičkim, stilističkim karakteristikama teksta; između testa i naslova; između značenja cijelog teksta i slojeva značenja;

- karakteristike teksta glede kriterija komunikacije, vrste književnog djela i glede pragmatičnosti; uloga ukazivanja i pozivanja u tekstu; veze između teksta i drugih (vanjskih) informacija;

- gradnja teksta: logičke sadržajne veze u tekstu; struktura teksta, način uređenja teksta, značenje koje se projicira gradnjom teksta;

- razgradnja teksta (npr. sažimanje na osnovi zadanih kriterija u formi skice, izvoda itd.)

Argumentitanje ili stvaranje praktične vrste teksta

Pristupnik rješava jedan zadatak argumentiranja ili stvaranja praktične vrste teksta tako da izabere od sljedećih dviju ponuđenih mogućnosti. Očekivani obim rješenja zadatka je 120-200 riječi.

Zadatak može biti:

A) Argumentiranje: stav potkrijepljen s 3-5 argumenata u svezi s nekim pitanjem/problemom iz javnog života, kulture, načina života.

B) Stvaranje praktične vrste teksta zadane vrste, teme, eventualno komunikacijskim čimbenicima. Vrste teksta mogu biti sljedeće: motivacijsko pismo; službena pisma različitih tema (npr. prigovor/žalba), zamolba, istup, inicijalni istup za raspravu, preporuka, laudacija.

Oba zadatka mogu sadržati kratke inicijalne tekstove, fragmente tekstova koji potiču na razmišljanje. Test sadrži parcijalne bodove koji se mogu dati po sadržajnim, jezičnim, formalnim kriterijima i kriterijima umjetničkog djela konkretnog zadatka.

II. Stvaranje teksta interpretativne analize umjetničkog djela

Pristupnik bira jedan od dvaju zadataka stvaranja tekstova. Očekivani obim rješenja

izabranog zadatka je 400-800 riječi. Zadaci mogu biti sljedeći:

A) Interpretativni prikaz, koncetriran na probleme, jednog umjetničkog djela (fragmenta djela).

B) Usporedna interpretacija dvaju umjetničkih djela (fragmenata djela) po zadanim kriterijima.

Bazični tekstovi obaju zadataka su književna djela na hrvatskom jeziku (mogu biti lirska, beletristička ili dramska djela, odnosno fragmenti djela). Mogu se izabrati i djela hrvatskih autora iz Mađarske i izvan Mađarske, iz bilo kojeg razdoblja, stilskog razdoblja, bez ograničenja u odnosu na temu i književnu vrstu. U zadatku nije izričit zahtjev poznavanje autora. U slučaju fragmenta djela se ne očekuje poznavanje cijelog djela.

Važni element obaju zadataka je prepoznavanje problema i reflektiranje na probleme koji su obrađeni u književnim tekstovima. Oba zadatka sadrže problem koji je u središtu interpretativne analize i usporedbe, te njegov istaknuti kriterij, kriterije (npr. prikazane teme, doživljaji, problemi, stanja; ponašanje, karakterizacija, međusobni odnos lik(ov)a; uloga i značenje motiva u pogledu na život, sustav vrijednosti različitih razdoblja).

Najmanje jedan zadatak mora biti povezan s kulturom Hrvata iz Mađarske.

Vrednovanje pismenog testa

Središnja Uputa za ispravljanje i vrednovanje sadrži raspored bodova koji se mogu dati za pojedine zadatke. Uputa za ispravljanje i vrednovanje u natuknicama sadrži moguće sadržajne elemente rješenja i mogućnosti odstupanja od njih. Na vrednovanje učinka pristupnika ne smije utjecati okolnost ako osobni stav ocjenjivača odstupa od općenito prihvaćenog stava u odnosu na problem, pitanje, pojavu o kojoj je riječ u zadatku, kao ni to ako se pristupnikovo mišljenje razlikuje od pristupa koje se smatra općenito prihvaćenim pristupom.

Profesor koji ispravlja test kod svakog zadatka označava pravopisne i jezične pogreške sukladno tipovima pogrešaka kako su navedene u središnjoj Uputi za ispravljanje i vrednovanje. Svojom konačnom ocjenom vrednuje pravopis i urednost rukopisa cijele radnje.

I. Razumijevanje teksta i stvaranje praktične vrste teksta

Ispravljanje i vrednovanje niza zadataka razumijevanja teksta

Vrednovanje niza zadataka razumijevanja teksta obavlja se na osnovi središnje Upute o ispravljanju i vrednovanju. Maksimalna bodovna vrijednost niza zadataka je 40 bodova. Odgovore koji se mogu prihvatiti, odnosno parcijalne bodove koji se mogu dati sadrži Uputa za ispravljanje i vrednovanje. Profesor koji ispravlja radnju zapiše na radnju broj parcijalnih bodova, odnosno ukupni broj postignutih bodova.

Ispravljanje i vrednovanje zadataka argumentiranja ili stvaranja praktične vrste teksta

Vrednovanje zadataka stvaranja teksta obavlja se na osnovi središnje Upute o ispravljanju i vrednovanju. Maksimalna bodovna vrijednost zadataka je 10 bodova. Vrednovati se može samo jedan od dvaju zadataka. U slučaju da pristupnok riješi oba zadatka, a svoj izbor ne obilježi nedvosmisleno (ne podcrta zadatak koji je izabrao ili ne precrta nevažeće rješenje), onda profesor koji ispravlja zadatak mora vrednovati rješenje onog zadatka koje je po redoslijedu prvo. Uputa za ispravljanje i vrednovanje za oba zadatka sadrži parcijalne bodove koji se mogu dati za očekivane sadržajne i formalne elemente. Profesor koji ispravlja radnje znakovima koji su navedeni u Uputi za ispravljanje i vrednovanje označava prihvaćene sadržajne i formalne elemente. Profesor koji ispravlja radnju zapiše na radnju broj parcijalnih bodova, odnosno ukupni broj postignutih bodova.

Bodovne vrijednosti razumijevanja teksta i argumentiranja ili stvaranja praktične vrsta teksta (Test I.):

Razumijevanje teksta i argumentiranje ili stvaranje	Zadatak razumijevanja teksta	40 bodova
praktične vrste teksta	Zadatak stvaranja teksta	10 bodova

II. Ispravljanje i vrednovanje stvaranja teksta interpretativne analize umjetničkog djela

Profesor koji ispravlja radnju na osnovi kriterija iz opisa ispita i na osnovi Upute o ispravljanju i vrednovanju ocjenjuje učinak pristupnika.

Uputa o ispravljanju i vrednovanju u natuknicama sadrži moguće sadržajne elemente rješenja. I svako drugo dokazano dobro rješenje se može prihvatiti, ali se ne očekuje stručno točno korištenje jezika Upute za ispravljanje i vrednovanje. Profesor koji ispravlja radnju znakovim koji su navedeni u Uputi za ispravljanj i vrednovanje označava ispravne sadržajne elemente. Element koji se može okvalificirati ispravnim je sadržajno ispravno, obrazloživo opažanje, zaključak, konstatacija.

Ako pristupnik obradi više od jedne teme, a svoj izbor ne označi nedvosmisleno (ne podcrta temu koju je izabrao ili ne precrta nevažeće rješenje), onda profesor koji ispravlja radnju od rješenja koja su navedena mora vrednovati ono koje je po redoslijedu na prvom mjestu. Profesor koji ispravlja radnju kompozicijske, stilističke, jezične i pravopisne pogreške označava sukladno načinu označavanja navedenog u središnjoj Uputi za ispravljanje i vrednovanje.

Unutar bodovnih granica odlučujuća je uloga mjere udovoljavanja kriterijima vrednovanja.

Kriteriji vrednovanja i vrednovanje stvaranja teksta interpretacije umjetničkog djela

Sadržaj - razumijevanje bazičnog teksta i zadatka; poznavanje okvira znanja (predmetno znanje u svezi s temom, opća informiranost); sukladnost elemenata odgovora kriterijima zadatka, bazi teksta; senzibilnost na problem, uočavanje bitnog, neodstupanje od teme, misaono bogatstvo, relevantni primjeri, sukladno iznesenom mišljenju.

Kompozicija teksta - sukladno gradnji (misaoni luk, logika, udovoljavanje književnoj vrsti); kompoziciji (koherencija, razmjernost, raščlanjenost, obim).

Jezična zahtjevnost (stil, jezična pravilnost) - sukladno jezičnom registru, stilu i fondu riječi.

Zadatak stvaranja teksta interpretativne analize umjetničkog djela	Sadržajna kakvoća		25 bodova
	Jezična kakvoća	Kompozicija teksta	5 bodova
		Jezična zahtjevnost (stil, jezična pravilnost)	10 bodova

Vrednovanje pravilnog pisanja i urednosti rukopisa

Pravopis - sukladno udovoljavanju pravopisnim pravilima; uzimanjem u obzir teške pogreške, manje pogreške i pravila o razgodcima/interpunkciji, na osnovi jedinstvenim načelima bodovanja navedenim u Uputi za ispravljanje i vrednovanje

Urednost rukopisa - uređenost i čitkost teksta, uzimanje u obzir kriterije čitatelja, sukladno kulturnosti forme.

Sumiranje bodova pismene radnje

Razumijevanje i argumentiranje ili stvaranje praktične vrste teksta	Razumijevanje teksta	40 bodova
	Stvaranje teksta	10 bodova
Stvaranje teksta interpretativne analize umjetničkog djela	Sadržajna kakvoća	25 bodova
	Jezična kakvoća	15 bodova
Pravopis		8 bodova
Urednost rukopisa		2 boda

Usmeni ispit

Zadatak koji je naznačen na listu za tezu pristupnik mora samostalno razložiti. Postaviti pitanje tijekom odgovora pristupnika može se samo u slučaju ako je pristupnik krenuo u potpuno krivom smjeru ili je evidentno da je zastao.

Usmeni se ispit sastoji od rješenja i razlaganja rješenja zadatka koji je formuliran u svezi s jednom tezom iz hrvatskog jezika i jednom tezom iz hrvatske književnosti.

Objavljeni niz teza iz hrvatskog narodnosnog jezika i književnosti sastoji se od 20 teza hrvatskog jezika i 20 teza hrvatske književnosti. Nizovi teza iz jezika i književnosti čine odvojene nizove.

U odnosu na prethodnu godinu u nizu teza iz jezika i hrvatske književnosti najmanje 6 teza treba mijenjati/modificirati.

Uz pojedine teze pripada najmanje po jedan zadatak.

Pristupnik tijekom pripreme odgovora i za razlaganje smije koristiti sljedeća pomagala: čitanka/izbor tekstova iz književnosti, svezak ili tiskani nosač informacija koji je u svezi s razradom zadataka odgovarajućeg fragmenta teze (npr. tiskani oblik web-stranice, jednojezični rječnik, kulturno-povijesna karta, album likovne umjetnosti). Pomagala koja su usklađena s nizom teza osigurava ustanova zadužena za rad ispitnog povjerenstva.

Sadržajne i formalne karakteristike usmenog niza teza

Pri sastavljanju niza teza treba uzeti u obzir teme Detaljnih zahtjeva hrvatskog narodnosnog jezika i književnosti.

Niz teza treba sastaviti tako da zadaci koji su propisani tezama - uvažavajući osobitosti tema - po mogućnosti budu slične težine, odnosno da pristupnik u zadano vrijeme ima mogućnost za uspješnu pripremu i razlaganje teze.

Niz podteza iz hrvatskog jezika

Tijekom ispita provjeravamo u kojoj je mjeri i u kojoj je kvaliteti pristupnik sposoban za usmenu transakciju i interakciju čiji dio podjednakoj mjeri čine receptivne i produktivne sposobnosti (razumijevanje govora, govorne vještine). Pristupnik mora biti sposoban kako za samostalno razlaganje teme, tako i za interaktivno sudjelovanje u razgovoru.

Svaka se podteza sastoji od teksta čiji obim iznosi 200-250 riječi i zadataka koji su u svezi s tezama (jezična transformacija, leksički, stilistički zadatak itd). Podteze iz jezika neka sadrže 25% takvih tekstova koji su u svezi s jezikom, običajima, tradicijom, narodnosnom politikom itd. Hrvata u Mađarskoj.

Niz podteza iz književnosti

Pristupnik podtezu mora samostalno razložiti na osnovi zadataka koji se vezuju uz djelo ili fragment djela koje je navedeno u Detaljnim zahtjevima hrvatskog narodnosnog jezika i književnosti. Najmanje dvije podteze neka sadrže zadatke koji su u svezi s književnošću Hrvata u Mađarskoj. Profesor koji ispituje pristupnika može postaviti dopunska pitanja u svezi s tezom. Ako se zadatkom otvara takva mogućnost, pristupnik može birati između naznačenih autora ili djela.

Vrednovanje usmenog dijela ispita

Maksimalna bodovna vrijednost učinka usmenog ispita iznosi 50 bodova. Unutar toga se za sadržajnu kakvoću odgovora iz književnosti može dati 25 bodova, za sadržajnu kakvoću odgovora iz jezika 10 bodova, a za jezičnu kakvoću obaju odgovora 15 bodova.

Vrednovanje učinka na ispitu se obavlja primjenom sljedećih kriterija i broja bodova.

Unutar bodovnih granica odlučujuća je uloga mjere udovoljavanja kriterijima vrednovanja.

Sadržajna kakvoća - procjenom sljedećih kriterija iz književnosti se može dati ukupno 25, a iz hrvatskog jezika ukupno 10 bodova:

- književna, gramatička i kulturna informiranost

- predmetno znanje

- poznavanje, razumijevanje teksta

- sposobnost rješavanja zadataka

- bogatstvo misli

- samostalno mišljenje

- razloženost zadatka

Jezična kakvoća - procjenom sljedećih kriterija se za dva odgovora može dati ukupno 15 bodova:

- sistematizacija, isticanje bitnoga

- logičan slijed promišljanja

- jasno i raščlanjeno sklapanje teksta, rečenica

- odgovarajuća uporaba riječi, fonda riječi

- razgovijetan način interpretacije

Sumiranje broja bodova usmenog dijela ispita

Sadržajna kakvoća - književnost	25 bodova
Sadržajna kakvoća - hrvatski jezik	10 bodova
Jezična kakvoća razlaganja	15 bodova

ISPIT VIŠE RAZINE

Pismeni ispit		Usmeni ispit
240 minuta		20 minuta
Niz zadataka		Razlaganje teze
Niz zadataka iz razumijevanja teksta i jezično-književne obrazovanosti	Zadaci stvaranja teksta: tekst interpretativne analize umjetničkog djela i reflektivni tekst	Razlaganje zadatka jedne teze iz hrvatskog jezika	Razlaganje zadatka jedne teze iz hrvatske književnosti
40 bodova	50 bodova	10 bodova	25 bodova
Pravopis: 8 bodova Urednost rukopisa: 2 boda		Jezična kakvoća razlaganja: 15 bodova
100 bodova		50 bodova

Pismeni ispit

Opća pravila

Pristupnici na pismenom ispitu moraju riješiti jedan središnji niz zadataka.

Pristupnik na ispitu dobije jedan jedini test, samostalno raspoređuje raspoloživo vrijeme za rješavanje zadataka i sam može odrediti i redoslijed rješavanja zadataka. Za rješavanje zadataka ima na raspolaganju 240 minuta. Pri rješavanju zadatka dozvoljeno je korištenje pravopisnog priručnika, odnosno jednojezičnog i dvojezičnog tiskanog rječnika.

Sadržajne i formalne karakteristike testa pismenog ispita

Pismeni ispit sadrži zadatke razumijevanja teksta i zadatke jezično-književne obrazovanosti kojima se mjeri primjena znanja nastavnog predmeta, odnosno sadrži dva različita zadatka stvaranja teksta.

Niz zadataka razumijevanja teksta i jezično-književne obrazovanosti

Niz zadataka razumijevanja teksta i jezično-književne obrazovanosti vezuje se uz tekst djela na hrvatskom jeziku s književnom ili jezičnom temom (npr. prozni tekst, esej, raspravu, lirsko, dramsko, beletrističko djelo ili njihove fragmente).

Testom se očekuje jednim dijelom razumijevanje teksta, a drugim dijelom primjena jezičnih i književnih spoznaja koja su povezana s njim (npr. prepoznavanje, identificiranje, definicija i primjena pojmova na različite tekstove; otkrivanje različitih povijesnih, umjetničkih, tematskih, motivskih uzajamnih povezanosti; poznavanje umjetničkog djela; komunikacijske, jezične, gramatičke, retoričke, stilističke, tekstološke, pravopisne karakteristike analiziranog teksta, jezična pitanja koja se vezuju uz tekst). Niz zadataka je podjednako usmjeren prema razumijevanju teksta, spoznajama o jeziku i književnoj obrazovanosti.

Zadaci stvaranja teksta

Dva zadatka razumijevanja teksta glase o dvjema različitim temama te je njima propisano samostalno stvaranje teksta po zadanom kriteriju i zadanoj književnoj vrsti.

Zadaci stvaranja teksta su sljedeći:

- Analiza, interpretativna analiza i ocjena jednog umjetničkog djela po zadanom kriteriju (u daljnjem dijelu teksta: tekst interpretativne analize).

Bazični tekst zadataka interpretativne analize djela je književno djelo (lirsk, beletrističko ili dramsko, odnosno fragmenti djela). Mogu se izabrati i djela hrvatskih autora iz Mađarske i izvan Mađarske, iz bilo kojeg razdoblja, stilskog razdoblja, bez ograničenja u odnosu na temu i književnu vrstu. U zadatku nije izričit zahtjev poznavanje autora. U slučaju fragmenta djela se ne očekuje poznavanje cijelog djela.

- Argumentiranje i stvaranje jednog teksta kojim se formulira mišljenje i refleksija: reflektiranje na jednu književnu, estetsku, filozofsku, moralnu pojavu, pitanje, npr. na pojavu iz kulture, javnog života doba (u daljnjem dijelu teksta: zadatak stvaranja teksta reflektiranja).

Svaki od zadataka je sastavljen na bazi teksta (npr. književno djelo, fragment djela; kratki uvodni navod kao osnova za razlaganje mišljenja, argumentirano vrednovanje).

- Očekivani obim teksta interpretativne analize je 400-800 riječi.

- Očekivani obim teksta reflektiranja je 150-450 riječi.

Najmanje jedan zadatak mora biti u svezi s kulturom Hrvata iz Mađarske.

Vrednovanje testa pismenog ispita

Profesor koji ispravlja test označava pravopisne i jezične pogreške sukladno tipovima pogrešaka kako su navedene u središnjoj Uputi za ispravljanje i vrednovanje. Svojom konačnom ocjenom vrednuje pravopis, jezičnu pravilnost i urednost rukopisa cijele radnje.

Ispravljanje i vrednovanje niza zadataka razumijevanja teksta i jezično-književne obrazovanosti

Vrednovanje jezično-književno-obrazovnog niza zadataka vrši se na temelju središnje Upute za vrednovanje. Maksimalni broj bodova niza zadataka iznosi 40 bodova. Izbor prihvatljivih odgovora i parcijalne bodove koji se mogu dati za djelomična rješenja sadrži Uputa vrednovanja. Profesor koji vrednuje zadaću na radnji naznačuje parcijalne bodove koje je pristupnik postigao te ukupan broj bodova koje je maturant postigao rješavanjem niza zadataka.

Niza zadataka razumijevanja teksta i jezično-književne obrazovanosti

40 bodova

Ispravljanje i vrednovanje zadataka stvaranja teksta

Profesor koji ispravlja radnju na osnovi kriterija iz opisa ispita i na osnovi Upute o ispravljanju i vrednovanju ocjenjuje učinak pristupnika.

Uputa o ispravljanju i vrednovanju u natuknicama sadrži moguće sadržajne elemente rješenja. I svako drugo dobro rješenje se može prihvatiti, ali se ne očekuje stručno točno korištenje jezika Upute za ispravljanje i vrednovanje. Profesor koji ispravlja radnju znakovima navedenim u Uputi za ispravljanje i vrednovanje označava sadržajne elemente koje prosudi ispravnim. Profesor koji ispravlja radnju označava kompozicijske, stilističke, jezične i pravopisne pogreškesukladno tome kako su one naznačene u Uputi za ispravljanje i vrednovanje.

Profesor koji ispravlja radnje označava kompozicijske, stilske, jezične i pravopisne pogreške.

Unutar bodovnih granica odlučujući je omjer udovoljavanja kriterijima vrednovanja.

Kriteriji vrednovanja i vrednovanje stvaranja teksta interpretativne analize umjetničkog djela

Kriteriji vrednovanja i vrednovanje stvaranja teksta interpretativne analize djela

Bodovima koje je ustanovio profesor koji ispravlja radnje označeni su bodovi za sadržaj, kompoziciju, jezik i stil zadatka interpretativne analize - po sljedećim kriterijima:

Kompozicija teksta – gradnja teksta (misaoni luk, logika, udovoljavanje književnoj vrsti); kompoziciji (koherencija, razmjernost, raščlanjenost, obim).

Jezična zahtjevnost (stil, jezična pravilnost) - sukladno jezičnom registru, stilu i fondu riječi.

Kriteriji vrednovanja i vrednovanje stvaranja reflektivnog teksta

Brojem bodova koje je ustanovio profesor koji ispravlja radnje istaknuti su brojevi bodova reflektivnog zadatka za sadržaj, kompoziciju i jezik, po sljedećim kriterijima:

- predmetno znanje, opća informiranost

- senzibilnost na probleme, misaono bogatstvo

- slijed razmišljanja, gradnja teksta

- jezična zahtjevnost (stil, jezična pravilnost)

Bodovne vrijednosti vrednovanja dvaju zadataka stvaranja teksta:

Tekst interpretativne analize umjetničkog	Sadržaj	15 bodova
djela: 30 bodova	Kompozicija	5 bodova
	Jezična zahtjevnost (stil, jezična pravilnost)	10 bodova
Reflektivni tekst: 20 bodova	Sadržaj	5 bodova
	Senzibilnost na probleme	5 bodova
	Slijed razmišljanja	5 bodova
	Jezična zahtjevnost (stil, jezična pravilnost)	5 bodova

Vrednovanje pravilnog pisanja i urednosti rukopisa

Pravopis - sukladno udovoljavanju pravopisnim pravilima; uzimanjem u obzir teške pogreške, manje pogreške i pravila o razgodcima/interpunkciji i na osnovi jedinstvenog načela o bodovanju navedenog u Uputi za ispravljanje i vrednovanje

Urednost rukopisa - uređenost i čitkost teksta, uzimanje u obzir kriterije čitatelja, sukladno kulturnosti forme.

Sumiranje bodova pismene radnje

Niz jezično-književno-obrazovnog niza zadataka i razumijevanja teksta	40 bodova
Zadatak stvaranja teksta interpretacije umjetničkog djela	30 bodova
Zadatak stvaranja reflektivnog teksta	20 bodova
Pravopis	8 bodova
Urednost rukopisa	2 boda

Usmeni ispit

Usmeni ispit više razine odvija se na osnovi središnjeg niza teza.

Usmeni se ispit sastoji od rješenja i razlaganja rješenja zadatka koji je formuliran u svezi s jednom tezom iz hrvatskog jezika i jednom tezom iz hrvatske književnosti.

Niz teza iz hrvatskog narodnosnog jezika i književnosti sastoji se od 20 teza hrvatskog jezika i 20 teza hrvatske književnosti. Nizovi teza iz jezika i književnosti čine odvojene nizove.

U odnosu na prethodnu godinu u nizu teza i iz jezika i književnosti najmanje 6 teza treba mijenjati/modificirati.

Sadržajne i formalne karakteristike usmenog niza teza

Pri sastavljanju niza teza treba uzeti u obzir teme Detaljnih zahtjeva hrvatskog narodnosnog jezika i književnosti.

Niz podteza iz hrvatskog jezika

Podteze sukladno tematskim krugovima, odnosno u skladu sa zadacima konkretiziranim u podtezama mogu sadržati/sadrže jednu konstataciju, navod, uvodnu misao, tiskani ili elektronički dokument (npr. obrazac, uputu za uporabu, stranicu novina, sliku, prikaz, internetsku stranicu, dio iz jednojezičnog rječnika), zatim priopćuju označavanje zadatka za razlaganje. Označavanje zadataka se nadovezuje na detaljne ispitne zahtjeve.

Neka 25% tekstova podteza bude u svezi s jezikom, običajima, nasljeđem, kulturom, narodnosnom politikom itd. Hrvata u Mađarskoj.

Niz podteza iz književnosti

Pristupnik podtezu mora samostalno razložiti na osnovi zadataka koji se vezuju uz djelo ili fragment djela koje je navedeno u Detaljnim zahtjevima hrvatskog narodnosnog jezika i književnosti. Najmanje dvije podteze neka sadrže zadatke koji su u svezi s književnošću Hrvata u Mađarskoj. Svakoj tezi pripada jedan zadatak, zadaci se mogu mijenjati svakog ispitnog dana. Tematske krugove i naslove teza niza teza obaju predmeta treba javno obznaniti na način i u vrijeme kako je to određeno zakonom. Zadaci koji pripadaju pojedinim tezama se ne smiju javno obznaniti, oni su dostupni samo na ispitu.

Vrednovanje usmenog dijela ispita

Maksimalna bodovna vrijednost učinka na ispitu iznosi 50 bodova. Unutar toga se za sadržajnu kakvoću odgovora iz književnosti može dati 25 bodova, za sadržajnu kakvoću odgovora iz jezika 10 bodova, a za jezičnu kakvoću obaju odgovora 15 bodova.

Vrednovanje učinka na ispitu se obavlja primjenom sljedećih kriterija i broja bodova. Unutar bodovnih granica odlučujuća je uloga mjere udovoljavanja kriterijima vrednovanja.

Sadržajna kakvoća - procjenom sljedećih kriterija iz književnosti se može dati ukupno 25, a iz hrvatskog jezika ukupno 10 bodova:
-	književna, jezična i kulturna informiranost
-	predmetno znanje
-	poznavanje, razumijevanje teksta
-	sposobnost rješavanja zadataka
-	bogatstvo misli
-	samostalno mišljenje
-	razloženost zadatka
Jezična kakvoća - procjenom sljedećih kriterija za dva odgovora se može dati ukupno 15 bodova:
-	sistematizacija, isticanje bitnoga
-	logičan slijed promišljanja
-	jasno i raščlanjeno sklapanje teksta, rečenica
-	odgovarajuća uporaba riječi, fonda riječi
-	razgovijetan način interpretacije

Sumiranje broja bodova usmenog dijela ispita

Sadržajna kakvoća - književnost	25 bodova
Sadržajna kakvoća - hrvatski jezik	10 bodova
Jezična kakvoća razlaganja	15 bodova

3. Az R. Melléklet NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint		Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
240 perc	15 perc	240 perc	20 perc
100 pont	50 pont	100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány)	Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó.	A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány)	Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó.

Nyilvánosságra hozandók

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	témakör- és tételcímek	NINCS	témakör- és tételcímek
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint	NINCS	jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		15 perc
90 perc	150 perc
Feladatsor		Tételkifejtés
I. feladatlap: Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás	Egy német nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
50 pont	40 pont	10 pont	25 pont
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont		A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

Szövegértési feladatsor

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;

- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat

A vizsgázó egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül.

A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.

A feladat a következő lehet:

A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.

Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.

II. Műértelmező szövegalkotás

A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.

B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli német alkotóktól, bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.

Legalább az egyik feladatnak a magyarországi németség kultúrájához kell kapcsolódnia.

Az írásbeli feladatlap értékelése

I. Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor javítása, értékelése

Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotási feladat javítása, értékelése

A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegértési feladat	40 pont
	Szövegalkotási feladat	10 pont

II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése

A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.

A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.

A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése

Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.

Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Műértelmező szövegalkotási feladat	Tartalmi minőség		25 pont
	Nyelvi minőség	Szövegszerkezet	5 pont
		Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség)	10 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése

Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembevétele, a forma kulturáltsága szerint.

Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése

Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás	Szövegértés	40 pont
	Szövegalkotás	10 pont
Műértelmező szövegalkotás	Tartalmi minőség	25 pont
	Nyelvi minőség	15 pont
Helyesírás		8 pont
Íráskép		2 pont

Szóbeli vizsga

A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.

A német nemzetiségi nyelv és irodalom tételsor 20 német nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A német nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és német nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző évhez képest.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Német nyelvi altételsor

Minden altétel 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.

Irodalmi altételsor

Az altételt a német nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.

Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, német nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság

- Tárgyi tudás

- Szövegismeret, szövegértés

- Feladatmegoldó képesség

- Gondolatgazdagság

- Önálló vélemény

- A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:

- Rendszerezés, lényegkiemelés

- Logikus gondolatmenet

- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

- Megfelelő szókincs, szóhasználat

- Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése

Tartalmi minőség - irodalom	25 pont
Tartalmi minőség - német nyelv	10 pont
A kifejtés nyelvi minősége	15 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
240 perc		20 perc
Feladatsor		Tételkifejtés
Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor	Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg	Egy német nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
40 pont	50 pont	10 pont	25 pont
Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont		A kifejtés nyelvi minősége 15 pont
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.

Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy német nyelvű alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

Szövegalkotási feladatok

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

A szövegalkotási feladatok a következők:

- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).

A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár Magyarországon kívüli német alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.