Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

KÜ BH 2016/48

KÜ BH 2016/48

2016.02.01.
Szakkérdésben szakértő kirendelése nem mellőzhető [1991. évi XXXIV. tv. (Szjtv.) 26. § (1) bek.; 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50. §].
[1] Az adóhatóság ellenőrei 2013. január 21-én fedett ellenőrzést végeztek a Szombathely, ... szám alatti vendéglátóegységben, ahol 1 db üzemelő, bekapcsolt állapotú elektromos és internethálózatra csatlakoztatott TouchNet fantázianevű internet terminált (a továbbiakban: terminál) találtak, amely érme és bankjegyelfogadóval rendelkezett. A terminál kihelyezésének időpontja 2012. július 23., üzemeltetője pedig a felperes.
[2] Az ellenőrök a terminálba behelyezett A1860 sorszámú chipkártyával próbajátékot kezdtek. A terminál bankjegyelfogadójába 500 Ft-ot helyeztek el, amelynek hatására az eredetileg – az információs ablakban – látható 2 percnyi internethasználatra fordítható idő 1 óra 57 percre, a 10 kredit pedig 510 kreditre változott. Az ellenőrök a „Játékszimuláció” menüpontban a Fruit Poker játékot választva 12 óra 36 perckor játékot kezdtek, amelynek során 50-es, illetve 100-as téten játszva, 12 óra 41 percre a rendelkezésükre álló kreditet lenullázták. Ekkor az összes, információs blokkban szereplő ikon mellett „0” érték volt látható. Az internetes felületre visszalépés során „áttöltés” volt tapasztalható, amely alatt a próbajátékban „Bonus"-ként megnyert 300 egység egy bevásárlókocsi ikonnal jelölt felületre került át. A tájékoztató szerint ez utóbbi ikon a webshopvásárlásra alkalmas felületet jelöli.
[3] Ezután a berendezés érmeelfogadójába 100 Ft-ot helyeztek az ellenőrök, amelyért 23 percnyi internethasználatra fordítható idő jelent meg az információs ablakban.
[4] Ezt követően az ellenőrök – a próbajáték kezdetén megadott felhasználónév és jelszó használatával – a webshopvásárlásra használható kreditjeiket próbálták meg ellenőrizni, azonban mivel ez sikertelen maradt, az alkalmazott segítségét kellett kérniük. Az alkalmazott szintén próbálta elérni a webshopot, azonban neki sem sikerült, így telefonon kért segítséget. A webshop elérését követően 9 kupon és 60 kredit állt az ellenőrök rendelkezésére. Amikor a kezdeti 100 kreditből 35 kredit maradt, az ellenőrök ismételten a Fruit Poker játékot választva 10 Ft-os téten játszottak, és a rendelkezésükre álló 35 kreditet 5 kreditre fogyasztották. Így megfelelő mennyiségű kredit hiányában további játékra nem maradt lehetőségük.
[5] Ezt követően az ellenőrök felfedték magukat, igazolták ellenőrzési jogosultságukat, majd újra megpróbálták a játékot, azonban a berendezés a chipkártya behelyezését követően ismét „kapcsolati hiba” üzenetet jelzett. Az ellenőrök a terminálra vonatkozó dokumentáció és a chipkártyák átadását kérték (az alkalmazott közölte, hogy kulcs nem áll a rendelkezésére), majd lefoglalták a terminált, a Partneri szerződést és a Rendszerdokumentációt, 10 db chipkártyát, továbbá a terminált hologramos matricával lezárták.
Megállapításaikat jegyzőkönyvbe foglalták, amelynek megküldésével tájékoztatták a felperes ügyvezetőjét, hogy arra észrevételt tehet. A felperes nem nyújtott be észrevételt.
[6] Az adóhatóság 2013. június 13-án a vendéglátóegységben utóellenőrzést (szemlét) tartott, amely során a terminál merev lemezének adattartalma kiolvasásra és kimentésre került.
[7] Az alperes a 2013. július 15. napján kelt határozatában a felperessel szemben 1 100 000 Ft bírságot szabott ki.
[8] Határozatában azt állapította meg, hogy „a vendéglátóegységben egy olyan terminál üzemelt, amelyen az ellenőrök próbajáték keretében tétet tettek fel 500, illetve 30 Ft összegben, játékjogot szereztek, továbbá a terminál használata során fennállt a nyeremény elérésének lehetősége, azonban az ellenőrök a játék során vesztettek, az internethasználatra fordítható idő nem a tényleges idővel arányosan csökkent, hanem a játék eredménye alapján változott, és a nyerés vagy a vesztés kizárólag a véletlentől függött.
[9] A berendezés a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 26. § (1) bekezdése alapján pénznyerő automatának minősül. A terminál üzemeltetője a felperes, ezért őt terheli a felelősség azért, hogy az ellenőrzés időpontjában az állami adóhatóság engedélye nélkül egy olyan terminál üzemelt a vendéglátóegységben, amely berendezés – a próbajáték során feltárt – működési mechanizmusa alapján pénznyerő automatának minősül. Döntését továbbá az Szjtv. 1. § (1) bekezdése, 2. § (2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, (3) bekezdés d) pontja, (5) és (6) bekezdései alapján hozta meg. A bírság kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy felperes a határozattal érintett jogsértés elkövetésének időpontját megelőző 2 éven belül három alkalommal volt hasonló jogsértésekkel jogerősen bírságolva.
[10] A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte.
[11] Álláspontja szerint az alperes a határozathozatalhoz szükséges tényállást nem tisztázta, a javára szóló körülményeket nem vette figyelembe, és a kapcsolódó, továbbá folyamatban lévő többi ügyekkel összefüggő körülményekkel és a már rendelkezésére álló iratokkal, adatokkal ellentétes tartalmú érdemi döntést hozott.
[12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[13] Indokolása szerint az alperes eleget tett a tényállástisztázási és bizonyítási kötelezettségének. A határozat tényállását a konkrét ügyben lefolytatott ellenőrzés alapozta meg, amelynek tapasztalatait ellenőrzési jegyzőkönyv mint közokirat tartalmazza és megfelelő bizonyíték a tényállás megállapításához. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakat felperes a közigazgatási és a peres eljárás során nem döntötte meg.
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[16] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[17] Az Szjtv. 7/A. § (1) bekezdése értelmében szerencsejáték ügyben az állami adóhatóság által alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) tényállástisztázási kötelezettséget szabályozó 50. §-a szerint a hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárásban az alperest terhelte a tényállástisztázási és bizonyítási kötelezettség. Olyan bizonyíték használható fel a hatósági eljárásban, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, irat, tanúvallomás, szemléről készült jegyzőkönyv, szakértői vélemény, hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és tárgyi bizonyíték. A Ket. 2. § (3) bekezdése előírja, hogy a közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
[18] Az alperes a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján meghozott határozatában a felperes terhére, jogszabálysértése okán bírságot szabott ki. A hatóság határozata indokolásának a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontja alapján tartalmaznia kell a tényállást, az ennek alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást, a mellőzés indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a döntést hozza. A határozat indokolásának alapvető célja, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is megalapozza.
[19] A bíróságnak közigazgatási perben mindig a konkrét keresettel támadott határozat jogszerűsége tárgyában kell döntenie, a Pp. 339/A. §-a alapján az érdemi döntést a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia. A közigazgatási határozat meghozatalát megelőző ellenőrzések, hatósági és egyéb eljárási adatok, tények, körülmények, bizonyítékok a bírósági felülvizsgálat során csak akkor vehetők figyelembe, ha ezeket az ügy érdemében hozott jogerős, keresettel támadott határozat is tartalmazza.
[20] A Kúriának az előtte folyamatban volt, a peres felek között azonos tárgyban folyt Kfv. I. 35.744/2014., Kfv. V. 35.444/2014. számú perekből is hivatalból tudomása van arról, hogy az alperes birtokában és ismeretében volt már eljárása során a felperes részéről a perben benyújtott szakértői véleményeknek, adóhatósági állásfoglalásoknak, rendőrségi, bírósági határozatoknak, azonban a határozat indokolásából nem állapítható meg, hogy ezek értékelése a részéről miért maradt el, avagy, ha megvizsgálta azokat, milyen eredménnyel.
[21] Az alperes határozata kizárólag a saját érdemi döntését alátámasztó adatokat, tényeket, körülményeket, bizonyítékokat tartalmazza, és csak a perben tért ki az általa is ismert, a felperes részéről benyújtott szakértői vélemények és állásfoglalások értékelésére.
[22] Az alperes érdemi döntését egyfokú eljárásban hozza meg. E tény miatt fokozottan ügyelnie kell arra, hogy ne hozza az ügyfelet, a későbbi felperest olyan helyzetbe, amely a jogorvoslathoz való jog csorbításával jár. Abban az esetben ugyanis, ha alperes az érdemi döntését hiányosan, lényeges adat, tény, bizonyíték, körülmény megjelölése és értékelése nélkül hozza meg, az ügyfél, a felperes nem kerül abba a helyzetbe, hogy a Pp. szabályainak megfelelő kereseti kérelmet terjeszthessen elő. Akkor pedig, amikor csak utóbb ismeri meg az alperes érdemi álláspontját a hatóság által már a közigazgatási eljárás során ismert adatok, tények, körülmények, bizonyítékok kapcsán, a Pp. 335/A. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás miatt nincs lehetősége keresetváltoztatásra, illetve keresetkiterjesztésre.
[23] A Kúria a rendelkezésére álló iratokból azt állapította meg, hogy az alperes határozata nem felelt meg a Ket. ismertetett jogszabályi rendelkezéseinek.
[24] A Szjtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e vagy sem. A jogkérdésben aggálytalanul tisztázott tények, körülmények alapján lehetséges a döntést meghozni, ha valamely ténykérdés tisztázásához szakértelem szükséges, akkor szakértő kirendelése iránt kell intézkedni.
[25] A Kúria egyetért a felperes és az alperes között folyamatban volt tény- és jogazonos, Kfv. V. 35.444/2014. számú ügyben meghozott ítéletben kifejtett azon kúriai állásponttal, hogy egy informatikai eszközről, elemeiről, moduljairól, a közöttük lévő kapcsolatokról, a felhasználás lehetőségeiről, illetve egy konkrét felhasználás tényéről, az ebből levonható ténybeli és jogkövetkeztetésről kell döntést hozni. Abban az esetben tehát, ha az alperes fenntartja azon jogi álláspontját, hogy az ellenőrzéskor tapasztaltak nem azonosak az Általános Szerződési Feltételek szerinti, a felperes javára szóló állásfoglalások alapjául szolgáló adatokkal, akkor bizonyítania kell, hogy melyek azok az adatok, elemek, amelyek ezektől eltérnek. Igazolnia kell álláspontját, amely szerint az ellenőrzéskori adatok utólagos vizsgálata már nem lehetséges, a terminál adatai (miért, hogyan, mikor, ki által, milyen módon [...] stb.) megváltoztathatók, a terminál önmagában nem működőképes, a reklámoknak és egyéb, felperes által megjelölt adatoknak nincs jelentősége, azt, hogy a játékot kizárólag a program működteti, a berendezés elektronikusan vezérelt, a kredit növekedése nem függ a reklámtól, és a felperes által megjelölt egyéb tényezőktől sem (a véletlen szerepe). Igazolnia kell azt is, hogy létezik-e eltérés a terminál kikapcsolt és működésben lévő (jegyzőkönyv szerinti) állapota között (ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg), a merevlemez kiolvasásával milyen olyan kétségbe nem vonható adatok nyerhetők, amelyek az ügy érdemi eldöntése szempontjából relevánsak. Feltárást igényel, hogy mi az azonosság, illetve az eltérés az alperes és a felperes által közölt adatok között, annak szakmai szempontból mi lehet, illetve a konkrét ügyben mi az indoka.
[26] Mindezek tisztázása olyan technikai (és nem jog-) kérdés, ami csak a rendszer és a terminál informatikai szakértői vizsgálata alapján dönthető el. Egy informatikai berendezés kapcsán a jellemzők meghatározása informatikai szakértő feladatkörébe tartozik, aki választ tud adni arra a kérdésre, hogy az ügyben rendelkezésre álló adatok szerint a rendszer lényegét érintő változásokról van-e szó, avagy sem, illetve történt-e, ha igen milyen változtatás, van-e összefüggés a játékeredmény és a kreditegyenleg változása között, ha igen, az milyen természetű. Nem dönthető el szakértői vizsgálat nélkül az sem, hogy léteznek-e az informatikában olyan elismert módok, amelyek kizárják a változtatást, és ezek alkalmazása jelen esetben biztosított-e vagy sem.
[27] Az elsőfokú bíróság ítéletében nem adta indokát annak, hogy e kérdésekben mely – szakértői véleményt nem igénylő – bizonyítékokra alapítottan találta az alperes határozatát a felperes által vitatott körben aggálytalanul bizonyítottnak.
[28] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, a felülvizsgálni kért határozatot Pp. 275. § (4) bekezdése, 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
[29] Az alperesnek az új eljárás során a bizonyítást a Kúria ítéletében kifejtettek szerint kell lefolytatnia, amely alapján hozható meg a jogvita eldöntésére irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő érdemi döntés.
(Kúria Kfv. V. 35.502/2014.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére