487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2017.01.01.
1. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása
„A Közbeszerzési Hatóság értesítése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről
11. § Ahol a közbeszerzési törvény a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésével összefüggően a Közbeszerzési Hatóság értesítésének kötelezettségét írja elő, ez a kötelezettség elektronikus úton a Közbeszerzési Hatóság által meghatározott és közzétett módon is teljesíthető.”
„7a. Együttműködés a Közbeszerzési Hatósággal
9/A. § (1) A Szerv a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által végzett ellenőrzéséről szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint a Hatóság felkérésére szakértőként működik közre a Hatóság által végzett, közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések módosításának és teljesítésének hatósági ellenőrzése során.
3. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása
„(4) A Kbt. 6–7. §-a szerinti ajánlatkérők közszolgáltató tevékenységük biztosításához szükséges közszolgáltatói szerződések megkötése érdekében központi beszerző szervet hozhatnak létre a Kbt. 31. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával. Ebben az esetben a központi beszerző szerv által megvalósított beszerzés az ajánlatkérők közszolgáltató tevékenységének biztosítsa érdekében végzett tevékenységnek minősül. A központi beszerző szerv esetében a Kbt. 10. § (2) és (4) bekezdése nem alkalmazandó.”
„(3) A közvetlen részvételi felhívást legkorábban az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított harmincöt nap, legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül lehet megküldeni. A Kbt. 3. melléklete szerinti szociális és egyéb szolgáltatások esetén az időszakos előzetes tájékoztató által érintett időszak tizenkét hónapnál hosszabb is lehet.”
„25. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett, közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. (2) E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése után indult közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.”
5. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet módosítása
5. § A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 6. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Szakértő felkérése, kirendelése
9. § (1) Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés során a) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) a Hatóság felkérésére vagy
b) az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ÉMI) a Hatósággal kötött együttműködési megállapodás alapján
szakértőként működik közre (a továbbiakban együtt: szakértő szervezet). A szakértő szervezet közreműködésére különösen akkor kerülhet sor, ha a Hatóság az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés során felmerült műszaki szakkérdés megítéléséhez megfelelő szakértelemmel nem rendelkezik.
(2) A szakértő szervezet esetében a 7. § (1)–(4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szakértő szervezet megbízásából nem vehet részt az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzési tevékenységben az a személy, aki az ellenőrzés tárgyát képező szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás előkészítésében, lefolytatásában, vagy a szerződés teljesítésében részt vett. Az összeférhetetlenség megállapításáról a szakértő szervezet vezetője dönt. A szakértő szervezettel szemben felmerült összeférhetetlenségi esetekben, valamint ha a 7. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség a szakértő szervezet vezető beosztású tagjával kapcsolatban merül fel, az összeférhetetlenség megállapításáról a Hatóság elnöke határoz. (3) Nem járhat el szakértőként a TSZSZ, ha az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés tárgyát képező szerződés teljesítése tekintetében külön jogszabályban meghatározott szakértői véleményt adott.
(4) Nem járhat el szakértőként az ÉMI, ha az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés tárgyát képező szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás előkészítésében, lefolytatásában, vagy a szerződés teljesítésében vagy teljesítésének külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésében részt vett, vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló személy vett részt.
(5) A Hatóság – különösen a szakértő szervezet (2)–(4) bekezdés szerinti összeférhetetlensége esetén – az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt is kirendelhet. (6) Az ÉMI által e rendelet keretében végzett szakértői tevékenység közfeladat, amelyre vonatkozóan az ÉMI a Hatósággal együttműködési megállapodást köt.”
„(10) A bírálóbizottság a pályaművek bírálata során tisztázó kérdéseket tehet fel a pályázóknak az általuk benyújtott pályaművekkel kapcsolatban. A tisztázó kérdéseket és az arra adott válaszokat a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni kell.”
„(1) Az ötletpályázatot a tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos tervpályázati eljárás formájában. Az ajánlatkérőnek (kiírónak) az ötletpályázat célját a kiírásban és a dokumentációban rögzítenie kell.”
„(3) Az ajánlatkérő (kiíró) a (2) bekezdésben meghatározottak mellett más módon is gondoskodhat az ötletpályázat meghirdetéséről.”
„(5) Ötletpályázat esetén az ajánlatkérő (kiíró) az eljárást megindító felhívásban előírja, hogy az ötletpályázatot követően a nyertessel szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés megkötésére nem kerül sor.”
„(6) Ötletpályázatot követően az ajánlatkérő (kiíró) nem folytathat le hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.
(7) Az ötletpályázatot követően az ajánlatkérőt (kiírót) a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót további vállalási kötelezettség nem terheli.”
„(3) E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése után indult tervpályázati eljárások esetében kell alkalmazni.”
7. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása
„(1) Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – kivéve, ha a Kbt. 100. § (5) bekezdése szerint az adott eljárásban az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó – köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját, amely tartalmazza a) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa (a továbbiakban: formanyomtatvány) I. részében megkövetelt, az eljárás azonosítását szolgáló adatokat, illetve hirdetmény közzététele esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmény azonosító számát,
b) az eljárás során alkalmazandó kizáró okokat,
c) az eljárás során megkövetelt alkalmassági követelményeket, kivéve, ha az ajánlatkérő az (5) bekezdés alapján elfogadja a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatát.”
(Az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a formanyomtatvány benyújtásával a következő módon igazolja előzetesen a Kbt. 62. §-ában említett kizáró okok hiányát:)
„f) a Kbt. 62. § (1) bekezdés e)–g), k), l), p) és q) pontjára vonatkozóan a formanyomtatvány III. részének „D” szakaszában a vonatkozó pontok kitöltésével nyilatkozik,”
„(1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben – azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.”
(Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)
„f) a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság döntésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi;”
(Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)
„o) a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi.”
(Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)
„d) a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság döntésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi;”
(Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)
„l) a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi.”
„(1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot köteles benyújtani a Kbt. 62. §-ában, illetve ha az ajánlatkérő előírta, a 63. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eleget tesz a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozati kötelezettségének.”
(Az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható)
„c) az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt – nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak;”
„(8) Ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, e §-t minden egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell. Ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján több rész tekintetében is benyújtható, az ajánlatkérő a gazdasági szereplőktől elvárt minimális éves árbevételt a részek egyes csoportjaira vonatkozóan is meghatározhatja azon ajánlattevőkre (részvételre jelentkezőkre) vonatkozóan, akik több, ugyanabban az időben teljesítendő részre is tesznek ajánlatot (nyújtanak be részvételi jelentkezést).”
„(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek – a 21. § (2) bekezdés f) pontja vagy a 21. § (3) bekezdés g) pontja tekintetében – bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek releváns európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer által előírtakkal.”
„(4) E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 487/2016. (XII. 28.)Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése után indult közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.”
8. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása
„2. § (1) Építési beruházás esetén a tervező kiválasztására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervező az építőipari kivitelezővel egy eljárásban is kiválasztható, azzal, hogy ebben az esetben a tervező kiválasztására vonatkozó, a II. Fejezetben meghatározott előírásokat az eljárás során alkalmazni kell. (2) Az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló eljárás megelőzheti az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást azzal, hogy az építtetőnek legkésőbb az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés időpontjában rendelkeznie kell építési műszaki ellenőrrel.”
(A szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontnak minősül minden olyan értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy az építészeti-műszaki tervezés vagy mérnöki feladat ellátásának szakmai színvonalát javítsa [tervezési szolgáltatás esetén a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottakhoz képest]. Az ajánlatkérő értékelési résszempontként veheti figyelembe különösen:)
„a) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szakmai szervezettségének mértékét (például a teljesítésbe bevont szakemberek átlagos létszáma, vezető mérnökök létszáma, feladatkiosztás rendje, munkaszervezés, belső ellenőr, külső ellenőr alkalmazása);
b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány képzettségét és tapasztalatát;”
„(3) Ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt meghaladja, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt – mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.”
„(3) A legjobb ár-érték arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során legfeljebb 70%-os arányban vehető figyelembe, kivéve nukleáris létesítményekre vonatkozó építési beruházások esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.”
„(1) Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén a nyertes ajánlattevő a kivitelezés során külön jogszabályban meghatározott tartalmú mintavételi és megfelelőség-igazolási tervet készíttet.”
„32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;
b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;
c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;
d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;
e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak);
g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;
i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.
(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést. (4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.”
„(3) E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése után indult közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni. E rendelet 32/A. §-a a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt indult közbeszerzési eljárások esetében, valamint megkötött szerződések teljesítése során is alkalmazandó.”
9. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez
„122.2. A szállítói előlegelszámolást az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatással és a fővállalkozónak járó ellenszolgáltatással szemben arányosan kell elszámolni
kifizetések esetében.”
„Építési beruházás, illetve építési koncesszió vonatkozásában 2015. november 1-jét megelőzően, valamint 2017. január 1-jét követően megindított közbeszerzési eljárások, illetve azok alapján megkötött szerződésekre, valamint az Étv. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén alkalmazandó különös finanszírozási szabályok szállítói finanszírozás esetén” „144.1. Építési beruházás, illetve építési koncesszió vonatkozásában
megfelelően alkalmazni kell.”
(A kifizetési kérelem formanyomtatványon a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy)
„150.3. Utófinanszírozás esetén a 147.1–147.3. pontok
ha az alvállalkozó és a fővállalkozó által elismert összeg között eltérés van, a kedvezményezett őrzi az ellenszolgáltatás fennmaradó részét, amíg a fővállalkozó hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy az alvállalkozó nem jogosult a ki nem fizetett összegre.”
„A 2015. november 1-jét követően, valamint 2017. január 1-jét megelőzően megindított, építési beruházás és szolgáltatás megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződésekre alkalmazandó különös finanszírozási szabályok utó- és szállítói finanszírozás esetén”
„A 2015. november 1-jét követően, valamint 2017. január 1-jét megelőzően megindított, építési beruházás és szolgáltatás megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződésekre alkalmazandó különös finanszírozási szabályok”
2. melléklet a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez
1.1. 17. sorában,
1.2. 30. sorában,
1.3. 42. sorában,
1.4. 53. sorában, valamint
1.5. 65. sorában
2.1. 20. sorában,
2.2. 33. sorában,
2.3. 45. sorában,
2.4. 56. sorában,
2.5. 68. sorában,
2.6. 90. sorában, valamint
2.7. 129. sorában
az „A Kbt. 135. § (3)–(4) bekezdése szerinti kifizetés esetében” szövegrész helyébe az „A 2015. november 1-jét követően, valamint 2017. január 1-jét megelőzően megindított építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 135. § (3)–(4) bekezdése szerinti kifizetés esetében” szöveg lép. 3.1. 22. sorában,
3.2. 35. sorában,
3.3. 47. sorában,
3.4. 58. sorában,
3.5. 70. sorában,
3.6. 92. sorában, valamint
3.7. 131. sorában
