2016. évi XLIX. törvény
2016. évi XLIX. törvény
egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról1
2016.09.01.
1. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
1. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadójának nyilatkozata alapján – az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a gyakorlati képzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.”
2. § Az Sztv. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási intézménynek vagy felsőoktatási intézménynek tagként részt kell vennie.
(2) A nevelési-oktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha ezt alapító okirata lehetővé teszi és a tagsághoz a nevelési-oktatási intézmény fenntartója hozzájárul. Felsőoktatási intézmény akkor lehet iskolaszövetkezet tagja, ha a szenátus ezt támogatja, és a tagsághoz a felsőoktatási intézmény fenntartója hozzájárul.”
3. § Az Sztv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az iskolaszövetkezet felügyelő bizottságának egy-egy tagja az iskolaszövetkezet alapításában részt vevő, a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény, továbbá az intézmény fenntartója által delegált személy.
(2) Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény fenntartójának jóváhagyása szükséges. Az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyása abban az esetben tagadható meg, ha jogszabályba ütközik vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az intézmény működését.”
4. § Az Sztv. a következő 10/A–10/C. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni.
(2) A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak.
10/B. § (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) Az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben megjelölt szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.
(4) A szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeget.
(5) A (2) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
c) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(6) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének tartamában.
(7) A külső szolgáltatás teljesítésében résztvevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni.
(8) A szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében résztvevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
10/C. § A szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.”
5. § Az Sztv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.”
6. § Az Sztv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve felsőoktatási intézmény megszűnésével vagy kilépésével az iskolaszövetkezetnek nem marad a 8. § (1) bekezdése szerinti tagja, és a megszűnéstől vagy kilépéstől számított hat hónapon belül nem lép be tagként másik, a 8. § (1) bekezdése szerinti intézmény.”
7. § Az Sztv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.”
8. § Az Sztv. 2. alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.
(2) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését fedezi.
(3) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.
(4) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.”
9. § Az Sztv. a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § (1) Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló iskolaszövetkezet és ezen iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, aki a személyes közreműködését harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesítette, a fennálló tagsági megállapodást a Módtv. rendelkezéseinek megfelelően 2016. december 31-ig módosítja.
(2) A 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos Mt. 223. §-ában szabályozott munkaviszony megszűnik.
(3) Amennyiben a felek az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a tagsági megállapodást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem módosítják, a tagsági megállapodás, valamint a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80–81. §-a megfelelően alkalmazandó.
(5) Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezet alapszabályának az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges, valamint a Módtv.-vel módosított egyéb rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges módosítását 2016. december 31-ig köteles elvégezni. Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezetnek a Módtv.-vel módosított rendelkezéseknek az alapszabály-módosítás időpontjától, ennek hiányában 2017. január 1-jétől kell megfelelnie.”
2. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
10. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
b) XVII. Fejezete.
3. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
11. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Met.) 1. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
„d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti,”
12. § A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés – az Mt. 215–218. §-a tekintetében – kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.”
4. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
13. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
a) az iskolaszövetkezet adószámát,
b) az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát.”
5. Záró rendelkezések
14. § Ez a törvény 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2016. május 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2016. május 20. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. szeptember 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás