49/2016. (XII. 14.) BM rendelet
2016.12.29.
(Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:)
„(6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma:
a) a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, továbbá ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer védekezés szempontjából jelentős jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása is, így különösen:
aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornák a tulajdonosok vagy egyéb jogcímen használók megnevezésével,
ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,
ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, és
ad) a belvíz tározására állandóan vagy időszakosan igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyúállások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;
b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, megyehatárt, országhatárt, a vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; valamint
c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjáráshatárokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;”
„(2) A védekezési tervet a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok a székhelyükön, és a védekezési tervek egy-egy másolati példányát a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok – a VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül – a VIZIG érintett szakaszvédelmi központjában és a VIZIG központi ügyeletén helyezik el.”
„(5) Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni.”
„(5) Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról kell gondoskodni.”
„(3) A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni.”
„(3) A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a működési területével érintett VIZIG ügyeletét.”
„(3a) A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a működési területével érintett VIZIG ügyeletének a védekezés ideje alatt minden nap 7:00 óráig megküldik.
(3b) A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére.”
„(2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.”
„(8) Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés az üzemeltetési szabályzatukban foglaltak szerint vagy – ha a felkészülési idő növelése szükséges – a Törzs engedélye alapján történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemeltetési szabályzat rögzíti.”
(A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak)
„d) a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére.”
„(4) A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.
(5) A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.
(6) A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).”
(Az I. fokú készültséget el kell rendelni, ha)
„b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, a hóval betemetett szakaszok tisztítását vagy egyéb, vízfolyást gátló akadály jogszerű eltávolítását kell elvégezni;
c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni; vagy
d) a várható belvízi helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni.”
„(6) Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a szakasz-védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál és fürdő csurgalékvízre.”
„(1a) Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I–III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.”
a) 2. § (3) bekezdésében az „Az árvízvédelmi védvonalak” szövegrész helyébe az „A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalak”,
b) 3. § (7) bekezdés c) pontjában az „a főművi szivattyútelepeket,” szövegrész helyébe az „az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat,”,
c) 3. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében az „és a vízgazdálkodási társulatok” szövegrész helyébe az „ , a vízitársulatok és az önkormányzatok”,
f) 15. § (3) bekezdésében a „védvonal meghibásodhat” szövegrész helyébe a „védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek”,
h) 23. §-ában a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter”,
13. § Hatályát veszti az R. 8. § (5) bekezdésében az „a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság keretében” szövegrész.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. melléklet a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelethez
