• Tartalom

498/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

498/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak méltányosságból történő birtokba adásának rendjéről és a hasznosításukra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos szabályokról1

2016.12.29.

A Kormány

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak (a továbbiakban: vagyontárgy) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38/D. §-a szerinti hasznosítása céljából történő birtokba adása (a továbbiakban: hasznosítás) a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) benyújtott írásbeli kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) kezdeményezhető.

(2) A kérelmet az a természetes személy nyújthatja be, aki a vagyontárgyat hasznosítani kívánja (a továbbiakban: Igénylő).

(3) A kérelem tartalmazza

a) a vagyontárgy – azonosításra alkalmas – megjelölését,

b) a hasznosítás kérelmezett időtartamát,

c) az Igénylő által relevánsnak tartott, különös méltánylást érdemlő körülményeket,

d) a kérelem mellékleteként az őrzési helyre vonatkozó elhelyezési dokumentációt (a továbbiakban: elhelyezési dokumentáció).

(4) Az elhelyezési dokumentáció tartalmazza

a) az őrzési hely alaprajzát, műszaki adatait és a tűzvédelmi előírásokat,

b) a vagyontárgy számára biztosítandó állományvédelmi, vagyonbiztonsági feltételeket.

(5) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül különösen, ha a vagyontárgy a XX. századi sorstragédiák áldozatától, mint örökhagyótól, annak közeli hozzátartozójától, vagy megbízottjától a XX. századi önkényuralmi politikai rendszer jogtiprásával összefüggésben került a közgyűjtemény őrizetébe és a vagyontárgy állami tulajdonba tartozása kétséget kizáróan megállapítható.

2. § (1) A miniszter beszerzi a vagyonkezelőtől, annak hiányában a tulajdonosi joggyakorlótól (a továbbiakban együtt: birtokba adó) a vagyontárgyra vonatkozó, leltári számmal ellátott jegyzéket, a fizikai állapotot dokumentáló szakleírást és képi ábrázolást.

(2) A miniszter a kérelmet, annak mellékletét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat – azok rendelkezésre állásától számítva haladéktalanul – megküldi a kultúráért felelős miniszternek előzetes vélemény kikérése céljából.

(3) A kultúráért felelős miniszter a kérelem vonatkozásában kialakított előzetes véleményét 8 napon belül megküldi a miniszter részére.

(4) A miniszter a kultúráért felelős miniszter előzetes véleményének megérkezését követő 8 napon belül megteszi a hasznosításra vonatkozó javaslatát a birtokba adó felé.

(5) Ha a kultúráért felelős miniszter előzetes véleményét a (3) bekezdésben meghatározott határidőben nem küldi meg a miniszternek, akkor a miniszter a rendelkezésére álló adatok alapján teszi meg javaslatát.

3. § (1) A hasznosítási szerződés megkötése, módosítása, megszüntetése, alkalmazása és értelmezése tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a birtokba adó a döntése meghozatalát megelőzően figyelembe veszi

a) az őrzés helyét,

b) az Igénylő által biztosítandó állományvédelmi, vagyonbiztonsági feltételeket,

c) a kultúráért felelős miniszter előzetes véleményét,

d) a miniszter javaslatát,

e) az Igénylő által megjelölt különös méltánylást érdemlő körülményt,valamint

f) jogszabály által meghatározott, a vagyontárggyal kapcsolatos egyéb követelményeket.

(2) A birtokba adó a döntését a miniszter javaslatának kézhezvételét követő 15 napon belül hozza meg, majd döntéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a minisztert, a kultúráért felelős minisztert és az Igénylőt.

(3) A szerződésmódosításhoz, ha az a 4. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szerződéses feltétel megváltoztatására irányul, a miniszter – kultúráért felelős miniszter előzetes véleményének kikérését követően megadott – egyetértése szükséges.

4. § (1) A hasznosítási szerződés tartalmazza különösen

a) a vagyontárgy megjelölését, a hasznosításba adáskor fennálló fizikai állapot rögzítésével,

b) a hasznosító természetes személy (a továbbiakban: hasznosító) által előterjesztett kérelemre vonatkozó birtokba adói döntésre történő hivatkozást,

c) a hasznosítás ellenértékét,

d) a vagyontárgy őrzési helyét,

e) ha a vagyontárgy a nyilvánosság számára bemutatásra kerül, akkor a bemutatás

ea) helyét,

eb) vagyonbiztonsági követelményeit,

ec) egyéb feltételeit,

f) a hasznosítás időtartamát,

g) a vagyontárgy állományvédelme és vagyonbiztonsága érdekében biztosítandó feltételeket,

h) a vagyontárgy fizikai állapotában bekövetkezett változás esetén követendő eljárást, valamint

i) a hasznosítási szerződésben foglaltak ellenőrzésének az eljárásrendjét.

(2) A hasznosítási szerződésben pénzügyi biztosíték kikötésének nincs helye.

5. § (1) A határozott időre szóló hasznosítási szerződés időtartama a hasznosító kérelme alapján hosszabbítható meg.

(2) A szerződés meghosszabbítását – annak lejáratát megelőzően legalább 90 nappal – a miniszterhez benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezheti a hasznosító.

(3) A hasznosítási szerződés meghosszabbítására irányuló ügyekben az 1–4. § rendelkezései alkalmazandóak azzal, hogy az 1. § (4) bekezdésében meghatározott elhelyezési dokumentációt – ha az őrzési hely nem változik – nem kell ismételten benyújtani.

6. § (1) A hasznosítás időtartama alatt a hasznosító viseli a vagyontárgy állományvédelmét és vagyonbiztonságát szolgáló, valamint a bekövetkezett károsodásából adódó, másra át nem hárítható kárveszélyt és költségeket.

(2) A vagyontárgy fizikai állapotában bekövetkezett változásról a hasznosító legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül tájékoztatja a birtokba adót.

(3) A hasznosítási szerződés tárgyával kapcsolatos tisztítási, konzerválási vagy restaurálási munkák elvégzéséhez a birtokba adó előzetes egyetértése szükséges.

7. § (1) A kultúráért felelős miniszter a vagyontárgy fizikai állapotának felmérése céljából – a Vhr.-ben meghatározottak szerint – helyszíni ellenőrzést tarthat. A hasznosító köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során együttműködni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményét (a jegyzőkönyvben foglaltakat) kötelező megismertetni a birtokba adóval. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a hasznosító a szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, illetve nem teljesíti a hasznosítási szerződésben megjelölt valamely feltételt, a kultúráért felelős miniszter ennek tényéről haladéktalanul értesíti a birtokba adót.

8. § (1) A hasznosítási szerződés megszűnik

a) ha a hasznosító meghal,

b) a határozott időtartamú hasznosítási szerződős esetén, ha a hasznosítás időtartama lejárt és a szerződés meghosszabbítására eddig az időpontig nem került sor,

c) ha a hasznosítási szerződés jogszabályt sért, és a szerződés tartalma módosítással nem helyrehozható vagy az vagyongazdálkodási szempontból nem indokolt.

(2) A hasznosítási szerződést a birtokba adó köteles felmondani, ha a hasznosító a szerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve nem teljesíti a hasznosítási szerződésben megjelölt valamely feltételt.

(3) A hasznosítási szerződést a hasznosító, illetve a birtokba adó a másik szerződő félhez intézett írásbeli nyilatkozatával 15 napos határidővel indokolás nélkül felmondhatja.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A rendeletet a 367/2020. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 10. §-át.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére