5/2016. (III. 1.) HM rendelet
5/2016. (III. 1.) HM rendelet
a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet módosításáról1
2016.03.02.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet Melléklete (a továbbiakban: Melléklet) az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 5/2016. (III. 1.) HM rendelethez
1. A Melléklet 22. pont y) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A parancsnok kötelességei:)
„y) ha egyben helyőrségparancsnok is, a helyőrségben állandóan vagy ideiglenesen elhelyezett katonai szervezetek tekintetében végzi a helyőrség-parancsnoki feladatokat;”
2. A Melléklet 286. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. A laktanya- vagy objektum ügyeletes szolgálati elöljárója a laktanyában, objektumban szervezett őr- és ügyeleti szolgálatoknak.”
3. A Melléklet VII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„VII. FEJEZET
A KATONAI RENDÉSZET
Általános szabályok
535. A katonai rendészeti tevékenység kiterjed:
a) a katonai rendészeti alkalmazási körzetekre, beleértve a honvédségi objektumok területét is;
b) a gyakorlatok körzeteire;
c) a műveleti területekre.
536. Katonai rendészeti feladatok ellátása történhet:
a) 24 órás katonai rendész járőr szolgálat keretében;
b) eseti jelleggel az elrendelt szakfeladat függvényében.
537. Az eseti jelleggel elrendelt szakfeladatokat ellátó katonai rendészek feladat- és hatásköre megegyezik a katonai rendészeti szolgálat feladat- és hatáskörével a kirendelő parancsnok utasításainak megfelelően.
538. A feladatát ellátó katonai rendész állomány (a továbbiakban: járőr) parancsnoka legalább altiszti állományba tartozó személy.
539. Ha a feladat jellege megkívánja, a katonai rendész járőrtársként osztható be a rendőrrel együtt történő járőrözésre. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára – jogszabály, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.
540. A személyi állomány tagja által elkövetett normasértést e rendeletben meghatározott esetekben a katonai rendész írásban az érintett személy állományilletékes parancsnokának, illetve hivatali felettesének tudomására hozza (a fejezet alkalmazásában a továbbiakban: feljelentés).
541. A katonai rendésznek a gyakorlatokon, műveleti területen, nemzetközi erőkkel közösen végrehajtott feladatok során, vagy ilyen jellegű rendezvények biztosítási feladatainak végrehajtásakor a gyakorlatvezető vagy parancsnok által meghatározott jelzést is viselni kell.
542. A katonai rendészeti szervek gépjárműveit megkülönböztető fény- és hangjelzéssel, továbbá „KATONAI RENDÉSZET” felirattal kell ellátni.
A katonai rendészet feladata, hatásköre
543. A katonai rendészet – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben meghatározott feladatokon túl – a következő feladatokat látja el:
a) a közúti, a vasúti, vízi és légi szállítások biztosítása, közúti katonai rendészeti ellenőrző áteresztő pontok működtetése, azok forgalmának szabályozása;
b) a Honvédség rendezvényeinek biztosítása, az ezeken résztvevő személyek kísérésének biztosítása;
c) a HM állami vezetőinek, a Honvéd Vezérkar főnöke és Honvéd Vezérkar főnökének helyettese személyi kísérésének biztosítása;
d) a Honvédséget érintő érték-, pénzszállítások kísérésének biztosítása;
e) a csapatok tábori elhelyezése, gyakorlatok, lövészetek alkalmával azok rendészeti biztosítása;
f) a Honvédség személyi állományával szemben eljáró szervekkel való együttműködés;
g) a Honvédség kiemelt objektumainak őrzés-védelmében való részvétel;
h) a hazánkban megrendezett nemzetközi gyakorlatokon, illetve a műveleti területeken együttműködés más országok katonai rendész, katonai rendőr állományával.
Forgalomirányítás
544. A katonai rendészet a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekre is kiterjedő hatállyal a közúti, a vasúti, vízi forgalmat irányíthatja
a) katonai szállítmány zavartalan haladásának biztosítása érdekében,
b) helyszíni szemle és helyszín biztosításának végrehajtása során,
c) területzárás végrehajtása során, vagy
d) a HM állami vezetőinek, a Honvéd Vezérkar főnöke és Honvéd Vezérkar főnökének helyettese személyi kísérése során.
545. A katonai rendészet a forgalom irányítása során jogosult a forgalomban résztvevő járművet az 544. pontban meghatározott feladatok végrehajtásáig megállítani, haladási irányát meghatározni.
A helyszín biztosítása, helyszíni szemle
546. A katonai rendészet a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekre is kiterjedő hatállyal helyszín biztosítást és helyszíni szemlét végezhet
a) a katonák által elkövetett szabálysértés vagy fegyelemsértés esetén,
b) a Honvédség tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett gépjárművek személyi állománya által okozott balesetek esetén, vagy
c) a Honvédség tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett gépjárművek személyi állománya sérelmére bekövetkezett balesetek esetén.
547. A katonák által elkövetett vagy a katona sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a katonai rendészet a nyomozó hatóság kiérkezéséig a helyszínt biztosítja, a katonát a helyszínen visszatartja, más személyt felhív a helyszínen történő ottmaradásra.
548. A helyszínt biztosító katonai rendész
a) elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak,
b) a helyszínt körülkeríti, eredeti állapotában megőrzi,
c) megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, ha igen, ki és miért, miben változtatta meg,
d) az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,
e) feljegyzi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el, valamint
f) a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz.
549. A helyszínről való bevonulása után a katonai rendész írásban jelenti, hogy
a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre,
b) kiket talált a helyszínen,
c) milyen nyomokat és anyagmaradványokat biztosított,
d) milyen intézkedéseket tett, valamint
e) változásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen, kik és milyen okból.
A járőr összetétele
550. A járőr járőrparancsnokból és egy vagy több járőrtársból áll. A járőrhöz beosztott gépjárművezető is a járőr állományába tartozik.
A járőr által végrehajtott ellenőrzések
551. A katonai rendész a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 54/B. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti ellenőrzést ezen alcímben foglaltak szerint hajtja végre.
552. Az ellenőrzés során a Honvédség személyi állományába tartozó személy személyazonosságát megállapíthatja, és megállapíthatja a közterületen, járművön, műveleti területen, alkalmazási körletben, őrzött, zárt területen tartózkodásának jogszerűségét.
553. Az ellenőrzés alá vont személy személyazonosságának a megállapítása a járőrparancsnok kötelessége. Az érintett személyt fel kell szólítani az okmányai átadására. Pl. „Őrnagy úr jelentem, okmány ellenőrzés! Kérem a személyi okmányait!” A járőrparancsnok és az ellenőrzés alá vont katona között – ha erre lehetőség van – 3 lépés távolság legyen.
554. A járőrparancsnok megállapítja az ellenőrzött személy okmányainak érvényességét, s utána felszólítja a személyazonosság megállapításához szükséges adatainak közlésére és ezeket az okmányokból ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítható, hogy nincs helye további intézkedésnek, az okmányokat az igazoltatott személynek visszaadja és „Köszönöm! Távozhat!” szavakkal elbocsátja. Ellenkező esetben a járőr köteles intézkedni.
555. A járőrparancsnok – a gépjárműparancsnok rendfokozatától függően – jelenti vagy közli a gépjármű ellenőrzés tényét. Ha a személyi okmányokból az állapítható meg, hogy a gépjármű vezetője honvédségi kormánytisztviselő vagy közalkalmazott, a gépjármű ellenőrzést a katonákra vonatkozó szabályok szerint hajtja végre, azonban kormánytisztviselővel vagy közalkalmazottal szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést nem alkalmazhat.
556. Az ellenőrzés után – ha a gépjárművezetőt előállítani nem kell – az okmányokat a járőrparancsnok visszaadja, az ellenőrzés tényét és eredményét a menetlevél megjegyzés rovatába bevezeti, és a járművet útjára bocsátja. Ellenkező esetben a járőr köteles intézkedni.
557. A katonai rendésznek a megkezdett intézkedést minden esetben, szükség esetén akár kényszerítő eszközök alkalmazásával is be kell fejeznie.
558. A járőr diplomáciai mentességet élvező személyekkel és azok családtagjaival, valamint az egyéb személyes mentességet élvező személyekkel szemben nem intézkedhet. Ha a járőr intézkedése során a mentesség tényét észleli, az intézkedést abbahagyja és az azt élvező személyt elbocsátja. Erről haladéktalanul jelentést tesz közvetlen szolgálati elöljárójának.
A személyi szabadságot nem korlátozó intézkedések
559. A figyelmeztetés olyan intézkedés, amit a katonai rendésznek a személyi állomány tagjával szemben olyan fegyelemsértések elkövetése esetén kell alkalmaznia, melynek során a szabálytalanságot a helyszínen azonnal meg lehet szüntetni. Így különösen figyelmeztetni kell azt a személyt, aki
a) az alaki magatartás és a katonai udvariasság szabályait, öltözködési szabályokat megsérti, de azt a helyszínen kijavítja, vagy
b) olyan szabálytalanságot követett el, ami miatt feljelenteni vagy előállítani nem kell.
560. Ha a figyelmeztetés eredménytelen marad, a járőr köteles a személyi állomány tagját feljelenteni, szükség esetén előállítani.
561. Fel kell jelenteni azt a személyt, aki
a) szolgálati viszonyát igazoló okmánnyal nem rendelkezik, az hiányos vagy az adattartalma nem a valóságnak megfelelő és szolgálati viszonyát más módon igazolni a helyszínen nem tudja, de személyazonosságát igazoló okmánnyal rendelkezik, vagy
b) az alaki magatartás, az öltözködés szabályait megsérti, de személyi szabadságában korlátozni nem indokolt.
562. Fel kell jelenteni a szolgálati gépjármű vezetőjét, és indokolt esetben a szolgálati gépjármű parancsnokát is az 561. pontban felsoroltakon túl, ha
a) az igénybevételhez szükséges, illetve a személy- és anyagszállítási okmányok pontatlanok, hiányosan vannak kitöltve, vagy vezetve;
b) a szolgálati gépjárművet nem a használati jellege szerint, vagy nem a menetlevélen feltüntetett feladatokra veszi igénybe;
c) a közúti közlekedés szabályait megsértette, de előállítani nem kell;
d) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzésekre, a veszélyes anyag szállítására, az útvonalengedélyekre és környezetvédelemre vonatkozó előírásokat megsértette;
e) a szolgálati gépjárművek műszaki állapota, karbantartottsága, forgalombiztonsági állapota, felszereltsége kifogásolható, illetve mindezekre vonatkozó előírások megsértése, be nem tartása;
f) a személy- és anyagszállítás szabályait megsértette, de a járőr felszólítására azt a helyszínen megszüntette;
g) túlsúlyos (túlméretes) szolgálati gépjárművel útvonalengedély nélkül közlekedik; a járőr ez esetben intézkedik a szolgálati gépjármű továbbhaladásához szükséges engedélyek megszerzéséről, ha ez nem lehetséges, megakadályozza a szolgálati gépjármű továbbhaladását; vagy
h) a szolgálati gépjármű balesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
A személyi szabadságot korlátozó intézkedések
563. Az előállítás olyan intézkedés, amikor a katonai rendész a katonát a fegyelem, a közrend vagy a közbiztonság érdekében a törvényben meghatározott esetekben – szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával – személyi szabadságában korlátozza, és további eljárásra átadja az erre jogosult szervnek. Ha a fegyelemsértés vagy bűncselekmény azonnali beavatkozást igényel, a személy ellenőrzését a személyi szabadságában való korlátozás után kell végrehajtani.
564. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben meghatározott feltételek esetén különösen azt a katonát kell előállítani, aki
a) nem tudja sem személyazonosságát, sem állományviszonyát hitelt érdemlően igazolni, az igazolást megtagadja;
b) a fegyelemsértő magatartását többszöri figyelmeztetésre sem szünteti meg;
c) szemmel láthatóan ittas, vagy vélhetően tudatmódosító szerek hatása alatt áll;
d) garázda magatartást tanúsít;
e) a járőrt sértegeti, megtámadja, intézkedés közben bármilyen módon akadályozza, szolgálati parancsa iránt engedetlen;
f) jogtalanul viselt rendfokozattal visszaél; vagy
g) jogtalanul tart magánál fegyvert, közbiztonságra különösen veszélyes eszközt.
565. Elő kell állítani a szolgálati gépjármű vezetőjét, és indokolt esetben a szolgálati gépjármű parancsnokát is az e rendeletben említett esetkörökön túl, ha
a) a KRESZ-ben és a vonatkozó szabályozókban meghatározott érvényes igénybevételi okmányok nélkül közlekedik;
b) nem rendelkezik a biztonságos gépjárművezetés személyi feltételeivel;
c) a közlekedés biztonságát durván veszélyeztető magatartást tanúsít;
d) a szolgálati gépjárművet jogtalanul veszi igénybe;
e) a szolgálati gépjármű vezetését jogtalanul adta, illetve vette át;
f) a szolgálati gépjármű műszaki állapota a forgalombiztonsági követelményeknek nem felel meg, kivéve, ha a hibát a helyszínen megszüntetik;
g) a személy- és anyagszállítás biztonsági előírásait megszegték, kivéve, ha ezt a helyszínen megszüntetik; vagy
h) a szolgálati gépjárművet lezáratlanul hagyták.
566. Az előállított katonát a helyőrség-ügyeletesnek át kell adni.
567. Az előállításról a helyőrség-ügyeletes haladéktalanul értesíti a katona állományilletékes parancsnokát. Ha az intézkedés során vérvétel szükséges, a helyőrség-ügyeletes intézkedik erre vonatkozóan.
568. Ha olyan polgári személlyel szemben kell intézkednie a katonai rendésznek, akit bűncselekmény elkövetésén ért tetten, és a rendőri intézkedés bevárása nem lehetséges, a tetten ért személyt el kell fogni, és át kell adni a tettenérés helye szerint illetékes általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szervnek, vagy ha ez nem lehetséges a legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szervnek.
569. Az elfogás az az intézkedés, amikor a járőr a katonát elfogató parancs, illetve törvény rendelkezése szerinti esetekben foglyul ejti, valamint az 568. pontja szerinti esetben a katonai rendész eljár.”
4. A Melléklet 707.2. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyőrségi feladatok:)
„d) a helyőrségi őr-, ügyeleti szolgálat megszervezése, vezénylése, irányítása, ellenőrzése;”
5. A Melléklet 710.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„710.1. A helyőrség vezető szerve a helyőrség-parancsnokság, amely a helyőrségparancsnokból, a függetlenített, illetve megbízott szolgálati személyekből és szervekből áll. A helyőrségparancsnok hatásköre a helyőrségi feladatokat illetően kiterjed a helyőrségben állandó jelleggel elhelyezett vagy ideiglenesen ott tartózkodó csapatokra, szervekre, intézetekre és személyekre.”
6. A Melléklet 712. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„712. A helyőrségparancsnok a helyőrségi feladatok tekintetében szolgálati elöljárója a helyőrségben állandó jelleggel elhelyezett vagy ideiglenesen ott tartózkodó, nála alacsonyabb beosztású katonáknak. A helyőrségben állandó jelleggel elhelyezett vagy az ideiglenesen ott tartózkodó katonai szervezetek parancsnokai a helyőrségparancsnok intézkedéseit kötelesek figyelembe venni és alárendeltjeikkel is végrehajtatni.”
7. A Melléklet 716.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„716.1. Azokban a helyőrségekben, ahol nincs helyőrségtámogató-parancsnokság, ott a helyőrségi feladatok végrehajtására, koordinálására helyőrségi komendáns hivatalt kell működtetni, melynek élén a helyőrség komendáns áll. Ezen helyőrségekben a helyőrség komendáns a helyőrségparancsnoknak van alárendelve, szolgálati elöljárója a hivatal beosztottainak.”
8. A Melléklet 723.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„723.3. Eredeti feladata mellett a helyőrség-ügyeletes tegyen eleget a helyőrség-ügyeletes szolgálati intézkedésben leírt kötelmeknek.”
9. Hatályát veszti a Melléklet
a) 706.1. és 706.2. pontja, 717.3. pont a) alpontja, 720.1–4. pontja, 721. pont c) és d) alpontja, 725.1–727.4. pontjai,
b) 720.1., 725.1. és 727.1. pontjait megelőző alcímei,
c) 711.2. pontjában az „a helyőrség (rendészeti alkalmazási körlet) rendjének, szervezettségének és fegyelmének fenntartásáért” szövegrész,
d) 716.2. pontjában az „ , a helyőrségi katonai rendészeti szolgálatban és a gépjármű-baleseti helyszínelő készenléti szolgálatban álló személyeknek” szövegrész.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. március 3. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás