5/2016. (III. 10.) MvM utasítás
5/2016. (III. 10.) MvM utasítás
a Miniszterelnökség intézménygazdálkodási szabályzatáról1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontjára a Miniszterelnökség intézménygazdálkodásával – így különösen a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének, a megrendelések, a szerződéskötések, a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételének rendjével, valamint az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket a következők szerint szabályozom:
Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed
a) minden, a Miniszterelnökségen
aa) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. §-a alapján foglalkoztatott állami vezetőre,
ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján foglalkoztatott kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, valamint
ac) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra
(a továbbiakban együtt: munkatársak) és
b)2 a Miniszterelnökség szervezeti egységeire, kivéve a Miniszterelnökség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működő Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletét.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség címhez tartozó előirányzatokkal való gazdálkodás rendjére, valamint a Miniszterelnökség képviseletében kezdeményezett vagy tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed, amennyiben az ezen előirányzatok terhére történő fizetési kötelezettséggel jár.
(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a Miniszterelnökség számára
a) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint
b) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a alapján
lát el.
(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki:
a) a közbeszerzési, valamint a beszerzési eljárások lebonyolítására, amiről a közbeszerzési és beszerzési szabályzat rendelkezik,
b) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók kinevezésére, amiről a közszolgálati szabályzat rendelkezik,
c) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók kiküldetésére, amiről a kiküldetési szabályzat rendelkezik,
d) a reprezentációs kiadásokra, amiről a reprezentációs szabályzat rendelkezik.
(5) Az utasítás 6. §-a nem vonatkozik:
a) a közigazgatási ösztöndíjasokkal kötendő ösztöndíjas szerződésekre,
b) a célfeladat-megállapodásokra,
c) az állami vezetői kinevezésekre,
d) a Ksztv. 33. § (3) bekezdése alapján kiadott megbízásokra,
e) testületi tagok megbízólevéllel történő kinevezésére.
(6)3 A Miniszterelnökség intézményi gazdálkodásával közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve a Miniszterelnökség működési sajátosságaiból eredően
a) a számviteli politika és az annak keretében elkészítendő szabályzatok,
b) a számlarend és
c) a Miniszterelnökség gazdálkodásáról rendelkező egyéb szabályzatok és egyedi utasítások
tartalmazzák.
(7)4 A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az éves központi költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzata és a vonatkozó belső utasítások, szabályzatok előírásait kell alkalmazni.
(8) Az utasításban foglaltak megsértése fegyelmi, kártérítési és büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E szabályzat alkalmazásában
a) állami vezető: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 6. §-a szerinti személy;
b) Forrás SQL program: a Miniszterelnökségen alkalmazott pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszere;
c) intézményi költségvetés: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség címen megtervezett, a Miniszterelnökség központi költségvetési szervhez rendelt előirányzatok összegei, amelyek finanszírozása hazai költségvetési támogatásból és részben európai uniós támogatással biztosított, és a fejlesztéspolitikai célok, programok megvalósításának anyagi és személyi feltételeit biztosítja;
d) kötelezettségvállalás: a Miniszterelnökség intézményi költségvetés kiadási előirányzata terhére tett, az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat;
e) utalványozás: a teljesítésigazolást és érvényesítést követő, az Áht. 38. §-a és az Ávr. 58–60. §-a szerinti gazdasági tevékenység, a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése.
f)5 szakmai kezdeményező: a Miniszterelnökség azon hivatali egysége, amelynél a beszerzési igény felmerül
g)6 gazdasági vezető: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XI. Miniszterelnökség fejezet tekintetében, a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt gazdasági vezető.
A költségvetés tervezése
3. § (1) Az intézményi költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatokat a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: KIF) koordinálja. A tervezés az Áht., az Ávr. és az Áhsz. hatályos előírásai, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által évente kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján történik. A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az NGM által kiadott tájékoztatóhoz igazodva, azzal összhangban a XI. Miniszterelnökség fejezet irányítása alá tartozó intézmények részére a tervezési feladatokról levelet küld meg, mely határidők kijelölésével, részletesen tartalmazza a tervezési feladatokat, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségeket.
(2) Az intézményi költségvetéssel kapcsolatos tervezési feladatok ellátásáért a tervezési körirat útmutatása alapján – a gazdasági vezető helyett – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) vezetője a felelős. A létszám és a személyi kiadások tervezésében a Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HF) közreműködik.
(3) Az intézményi költségvetés a Miniszterelnökség alapfeladatainak ellátásához szükséges működési (személyi juttatások, járulék, dologi) és felhalmozási (beruházási, felújítási) kiadási előirányzatait, valamint a kiadások fedezetét képező támogatásokat és bevételi előirányzatokat tartalmazza.
(4)7 Az Országgyűlés által jóváhagyott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározottak szerint elemi költségvetést kell készíteni. Az intézményi éves elemi költségvetés elkészítéséért – a gazdasági vezető helyett – a PSZF vezetője felelős, azt a KIF ellenőrzi, és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. Az elemi költségvetés rögzítése a KGR K11 programban a PSZF feladata.
A kötelezettségvállalás
3. A kötelezettségvállalás általános szabályai
4. § (1) Az intézményi költségvetés terhére történő kötelezettségvállalásokra a jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45–52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Miniszterelnökség nevében kötelezettséget vállalni kizárólag
a) pénzügyi ellenjegyzést,
b)8 jogi ellenőrzést vagy – ha jogszabály előírja, vagy a kötelezettségvállaló erről dönt és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) meghatározott feltételek fennállnak – kamarai jogtanácsosi ellenjegyzést (a továbbiakban: jogtanácsosi ellenjegyzés), valamint
c) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, szakmai ellenjegyzést
követően és a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
(2a)9 Nem szükséges jogtanácsosi ellenjegyzés a Miniszterelnökség irányítása, felügyelete, tulajdonosi joggyakorlása, valamint alapítói joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kötendő szerződések esetében. Ha az Ügyvédi törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a kötelezettségvállalás dokumentumát kötelezettségvállaló ezirányú döntése esetén sem lehet jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátni különösen, ha
a) az okiratra nem a magyar jog az irányadó,
b) a partner külföldi illetőségű,
c) az okirat általános szerződési feltételeket tartalmaz vagy
d) az okiratot a partner vagy a partner jogi képviselője készítette.
(3)10 Az intézményi költségvetés terhére történő következő kötelezettségvállalások kifizetése esetén nincs szükség a (2) bekezdés b)–c) pontja – a gg) alpont tekintetében a (2) bekezdés b) pontja – szerinti ellenjegyzésekre és jogi ellenőrzésre:
a) az illetmény, bér, járulékok,
b) a cafetéria-juttatás,
c) a munkába járás és hétvégi hazautazás költségtérítés,
d) a személyi reprezentációs keret felhasználása,
e) az általános forgalmi adó, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj,
f) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások,
g) a dologi kiadások közül:
ga) a Miniszterelnökség által fizetendő kötbér,
gb) a bírság,
gc) a késedelmi kamat,
gd) a perköltség,
ge) a közbeszerzési hirdetmények díja,
gf) a közjegyzői díj, közzétételi díj,
gg) belépőjegy, részvételi díj,
h) a maradványok, az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések,
i) a fizetési kötelezettség a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén,
j) ha a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, tagdíjakhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak esetén.
(4) A (3) bekezdés a)–c) és e)–j) pontokban foglalt fizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítése során kizárólag az utasítás VII., VIII. Fejezet szabályait kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt fizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítése során az utasítás VI., VII. és VIII. Fejezet szabályait kell alkalmazni.
(6) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. § (1)–(2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.
4. A kötelezettségvállalásra jogosultak köre
5. § (1) A Miniszterelnökség képviseletében az intézményi költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult:
a) a miniszter értékhatár nélkül;
b) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül;
c) a miniszter által felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló állami vezető vagy vezető beosztású munkatárs a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig;
d)11 a PSZF főosztályvezetője és helyettese, amennyiben a kötelezettségvállalás összege a bruttó 200 000 Ft értéket nem haladja meg.
(2)12 A miniszter a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3)13 A kötelezettségvállalásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
5. A kötelezettségvállalás kezdeményezése
6. § (1) A tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalást kezdeményező dokumentumot a szakmai kezdeményezőnek úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére biztosított megfelelő határidő mellett – tárgyév december 31-éig sor kerüljön.
(2) Intézményi költségvetés terhére kötelezettségvállalás kezdeményezésére a Miniszterelnökség állományába tartozó
a) állami vezető,
b) kormánybiztos,
c) miniszterelnöki biztos,
d) miniszteri biztos,
e) miniszterelnöki megbízott,
f) kabinetfőnök, valamint
g) a szakmailag illetékes önálló szervezeti egység vezetője a felettes állami vezető jóváhagyásával
jogosult.
(2a)14 A helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök által kezdeményezett kötelezettségvállalás kezdeményezésekor a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár bekérheti a felettes államtitkár jóváhagyását is.
(3)15 A szakmai kezdeményező felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért;
b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért;
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért;
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Miniszterelnökség szakmai érdekeinek érvényesítéséért;
e) a színlelt szerződés tilalmának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:92. § (2) bekezdésének betartásáért;
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására; valamint
g) a piaci ár alátámasztásáért és szükség esetén a becsült érték meghatározásáért.
(4)16 A kötelezettségvállalás előkészítése során a szakmai kezdeményező a PSZF bevonásával előzetes fedezetvizsgálatot kezdeményezhet a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében.
(5) Kötelezettségvállalás megrendelés és szerződéskötésre irányuló kezdeményezés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlapon, a (6) bekezdés szerinti esetben feljegyzéssel kezdeményezhető.
(6) Nem szükséges kötelezettségvállalás kezdeményezésére irányuló űrlap kitöltése az olyan bruttó 100 000 Ft értéket meg nem haladó beszerzések vagy szolgáltatások igénybevétele esetén, amelyek pénzügyi teljesítése nem átutalással, hanem előleg biztosításával vagy anélkül, készpénzfizetéssel történik. A kötelezettségvállalást ebben az esetben feljegyzéssel kell kezdeményezni a kötelezettségvállaló felé, amely a pénzügyi ellenjegyzést követően teljesíthető.
(7)17 A szakmai kezdeményezőnek a szerződéskötéshez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékelnie kell, amely a szerződés megkötését elősegíti, valamint amelyet a Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya (a továbbiakban: SZKF) meghatároz, így különösen:
a) aláírási címpéldány/aláírásminta másolat (kétség esetén eredeti dokumentumok is bekérhetőek),
b) szükség esetén kiegészítő feljegyzés a kötelezettségvállalás indokáról, szükségességéről és várható eredményéről,
c) kötelezően csatolandó a szakmai kezdeményező által aláírt feladatleírás (amennyiben a feladatleírást az ajánlat tartalmazza, a szakmai kezdeményező aláírásával igazolja, hogy az abban foglaltakkal egyetért),
d) a teljesítés vizsgálatához mérhető követelmények és
e) a piaci ár alátámasztása.
(7a)18 Amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, de a beszerzés a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt kivételek közé tartozik, a szakmai kezdeményező a kivétel fennállásának indokát külön iratban (pl. feljegyzés) köteles megjelölni.
(7b)19 Uniós forrásból megvalósuló, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó beszerzés esetén a piaci ár alátámasztására irányuló eljárás lefolytatását követően a szakmai kezdeményező köteles nyilatkozni arról, hogy a piaci ár alátámasztására irányuló eljárás a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben, valamint a vonatkozó felhívásban foglaltaknak megfelel.
(8) Természetes személlyel kötendő kezdeményezéshez a szakmai kezdeményezőnek csatolnia kell:
a) a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Adatlap polgári jogi szerződések vizsgálatához” elnevezésű kitöltött űrlapot, valamint
b) a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett, kitöltött nyilvántartási adatlapot.
(9)20 Szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele esetén az Ávr. 50. § (2) bekezdésében foglaltak alátámasztására az SZKF további dokumentumokat kérhet be a szakmai kezdeményezőtől. A nyilatkozat a szerződésbe foglalva is megtehető.
(10)21 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja szerinti szervezettel kötendő szerződéshez a Miniszterelnökség intranet honlapján közzétett és a partner által kitöltött és cégszerűen aláírt átláthatósági nyilatkozat SZKF részére történő megküldése is szükséges.
(11) Informatikai célú beszerzés kezdeményezéséhez minden esetben szükséges a Szervezet-ellátási és Logisztikai Főosztály vezetőjének és az informatikai biztonsági vezető előzetes jóváhagyása.
(12)22 A Miniszterelnökség intézményi költségvetéséből megelőlegezett, teljesen vagy részben uniós forrásból finanszírozott projektjei terhére kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a PSZF-nek vizsgálnia kell, hogy az összhangban van-e a projektre vonatkozó szabályozással, különösen hogy a tervezett kiadás elszámolható-e az uniós projekt terhére.
6. A kötelezettségvállalás megszüntetése
7. §23 Ha a kötelezettségvállalás ellehetetlenült, vagy hatálya lejárt, a szakmai kezdeményező köteles a kötelezettségvállalás lezárásáról, törléséről, a fel nem használt keret más célra történő felhasználásáról vagy a keretösszeg tárgyévben történő lemondásáról írásban nyilatkozni a PSZF és az SZKF felé.
A kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozó szabályok
7. Szerződés
8. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha
a) nemzetbiztonsági szempontból vagy minősített adatok védelme érdekében szükséges; vagy
b) a szerződés tárgya a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései értelmében szerzői jogi védelem alatt áll; vagy
c) a szerződés értékére vagy rendszerességére tekintettel szükséges.
(2) Nem köthető megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható. A kormánytisztviselői jogviszonyt vagy munkaviszonyt leplező szerződést kötni tilos.
(3) A Miniszterelnökség alapfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges feladatra szerződés kizárólag akkor köthető, ha a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(4) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, a teljesítésben részt vevő személy nemzetbiztonsági ellenőrzését le kell folytatni, amelyet a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell kezdeményezni.
(5) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt.
(6)24 A szerződéskötést a szakmai kezdeményező a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Kezdeményezés szerződés létrehozására” elnevezésű adatlap SZKF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés előkészítése az SZKF feladata. Nem szükséges a szerződés létrehozására irányuló űrlap kitöltése, ha a beszerzést közbeszerzési eljárás előzte meg, ebben az esetben a Közbeszerzési és beszerzési szabályzatban leírtak szerint kell eljárni.
(7)25 Amennyiben a polgári jogi szerződés teljesítése során a közreműködő személy részéről minősített adat megismerése válik szükségessé, a szakmai kezdeményező köteles a Szervezetbiztonsági Főosztályhoz fordulni. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a szakmai kezdeményező az ellenőrzést a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett személyi biztonsági adatlapon kezdeményezi.
(8) Természetes személlyel kötendő felhasználási szerződés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Nyilatkozat természetes személy szerzővel kötött felhasználási szerződéshez” elnevezésű nyilatkozatot, jogi személlyel kötendő felhasználási szerződés esetén a „Nyilatkozat jogi személlyel kötött felhasználási szerződéshez” elnevezésű nyilatkozatot kell beszerezni. A nyilatkozat a szerződésbe foglalva is megtehető.
(9) A Miniszterelnökség által kötött szerződésnek, megállapodásnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat.
(10)26 Az SZKF szükség szerint gondoskodik a szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a magyar nyelven elkészített tervezet szakmai kezdeményező közreműködésével történő lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzések, valamint jogi ellenőrzést igazoló aláírás feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása.
(11)27 A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága esetén az SZKF felhívja a szakmai kezdeményezőt a hiányosság pótlására, a hiba kijavítására vagy további információ csatolására, illetve szükség szerint intézkedik további nyilatkozatok benyújtása iránt.
(12) A szabályszerű kezdeményezést követően az SZKF a szerződéstervezetet és a szükséges dokumentumokat elektronikus úton előzetes véleményezésre megküldi sorrendben:
a)28 a PSZF részére, amennyiben KÖFOP 3 prioritásból finanszírozott az UFF részére is,
b) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, a szakmai kezdeményező részére,
c) amennyiben szükséges, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda vezetője és a biztonsági vezető részére,
akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton jelzik.
(13) A szerződéstervezetnek a szerződő féllel történő egyeztetését az SZKF vagy – előzetes egyeztetés alapján – a szakmai kezdeményező végzi.
(14)29 A minősített szerződésekre jelen utasítás rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a Miniszterelnökség Biztonsági Szabályzata eltérően nem rendelkezik.
8. Megrendelés
9. § (1)30 A szakmai kezdeményező árubeszerzését vagy szolgáltatás megrendelését kezdeményezheti, ha a 8. § (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása nem szükséges, és
a) a szolgáltatás teljesítése, a termék szállítása – jellegénél fogva – a piacon általánosan elfogadott és ismert (sztenderd) feltételek szerint történik, vagy
b) a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül történik, vagy
c) az ellenérték nem haladja meg a nettó 1 millió forintot.
(2) A megrendelés a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Megrendelés kezdeményezése” szerinti űrlapon kezdeményezhető az űrlapnak az SZKF és a PSZF részére történő megküldésével. Vitás esetben a szerződéskötés szükségességéről az SZKF dönt.
(3)31 A megrendelést a Miniszterelnökség képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a pénzügyi ellenjegyzést és jogi szempontú záradékolást követően. A megrendelés elfogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.
(4) A külföldi kiküldetések esetén a jóváhagyott útindító feljegyzések alapján a szükséges utazási jegyek (repülő, vonat, busz stb.), kormányváró, szálláshelyek és biztosítások foglalását, megrendelését a PSZF a KEF központosított közbeszerzése alapján megkötött keretmegállapodás alapján végzi.
(5)32 Rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött megrendelések esetén, amennyiben az előző év során kifizetett ellenszolgáltatás összege meghaladja az 1 millió forintot, a szakmai kezdeményező köteles keretszerződés megkötését kezdeményezni.
8/A. 33 Keretszerződések alapján kezdeményezett egyedi megrendelés, illetve a megrendelés módosítása
9/A. § A 8. § szerinti keretszerződések alapján kezdeményezett megrendelést, valamint a megrendelés módosítását a Miniszterelnökség képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá szakmai és pénzügyi ellenjegyzést követően. A megrendelés, valamint a megrendelés módosításának elfogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.
A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó ellenjegyzések és a jogi ellenőrzés
9. 35 Jogi ellenőrzés
10. § (1) Megrendelések, szerződések, megállapodások megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A szerződések, megrendelések és megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed a Miniszterelnökség érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is.
(2)36 A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell többek között, hogy
a) a kötelezettségvállalás szerinti adott építési beruházás, szolgáltatásmegrendelés vagy hasonló áruk beszerzése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. §-ában foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri-e el vagy haladja meg az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és amennyiben igen, fennállnak-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei, kétség esetén, ha a jogi vizsgálat kereteit meghaladó vizsgálat szükséges, a szakmai kezdeményező nyilatkozik a beszerzés becsült értékéről (figyelembe véve a Kbt. 19. §-ában foglaltat szempontokat);
b) a termék nem tartozik-e a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiemelt termékek közé;
c) az adott kötelezettségvállalás nem tartozik-e
ca) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet, értelmében a KEF,
cb) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló Korm. rendelet) értelmében a NISZ,
cc) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzések rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, valamint
cd) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet értelmében a Központi Ellátó Szerv hatáskörébe;
d) fennállnak-e a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt feltételek.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak. Közbeszerzési eljáráshoz a PSZF a közbeszerzés értékével megegyező összegű fedezetigazolással igazolja a forrás rendelkezésre állását, amely előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. Végleges kötelezettségvállalásra csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, a szerződés megkötésekor kerülhet sor.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretmegállapodás. Ha van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített esetekben.
(5)37 Ha a (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás a (2) bekezdés c) pont ca)–cd) alpontban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a (2) bekezdés c) pont ca)-cd alpontban meghatározott szerv nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatást, árubeszerzést valamely okból nem tudja teljesíteni, továbbá a NISZ hatáskörébe tartozó feladat tekintetében a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló Korm. rendelet 12. §-a szerinti miniszteri felmentés rendelkezésre áll. A nyilatkozat beszerzése a szakmai kezdeményező feladata.
(5a)38 A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a versenyeztetési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, és a beszerzés nem tartozik a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt kivételek közé.
(6)39 A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő partner az Nvtv. értelmében átlátható szervezetnek minősül-e.
(7)40 A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenőrzést igazoló aláírása annak tanúsítása, hogy a megrendelés, szerződés (megállapodás) és annak mellékletei nem ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal. A jogi ellenőrzés nem terjed ki annak igazolására, hogy a megjelölt felek vagy képviselőik az okiratot a jogi ellenőrzést végző előtt írták alá. A jogi ellenőrzést végző aláírásra nem utasítható.
(8)41 Az SZKF által vagy közreműködésével készített szerződést – ha az megfelel a jogszabályoknak – az SZKF miniszter által felhatalmazott jogász szakképzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező munkatársa látja el jogi ellenőrzést igazoló aláírással. A megrendelő jogi szempontú záradékkal történő ellátására az SZKF miniszter által felhatalmazott jogász szakképzettségű munkatársa jogosult.
(9)42 A jogi ellenőrzést igazoló aláírást követően a kötelezettségvállalás dokumentumát az SZKF megküldi
a) a PSZF részére pénzügyi ellenjegyzésre,
b) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, a szakmai kezdeményezőnek szakmai ellenjegyzésre.
(10)43 Az SZKF az ellenjegyzések és a jogi ellenőrzést igazoló aláírást követően a kötelezettségvállalás tervezetét felterjeszti a kötelezettségvállaló részére aláírásra. A kötelezettségvállaló által aláírt szerződések, megállapodások partnerekkel történő aláíratásáról főszabály szerint az SZKF gondoskodik. Az SZKF vezetője jogosult a főszabálytól eltérően a kötelezettségvállalás dokumentumainak partnerekkel történő aláíratásáról a szakmai kezdeményező bevonásával gondoskodni, amely feladatot az köteles ellátni.
(11)44 A 9. § (4) bekezdése szerinti megrendeléseket nem szükséges jogi szempontú záradékkal ellátni.
9/A. 45 A jogtanácsosi ellenjegyzés
10/A. § A jogtanácsosi ellenjegyzésre a 9. alcím rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
10/B. § (1) Ha jogszabály az okirati ellenjegyzést előírja, azt az Ügyvédi törvényben és az erre vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározottak szerint kell előkészíteni.
(2) A kötelezettségvállalás dokumentumát a szakmai ellenjegyzővel és a PSZF-fel történő előzetes egyeztetését követően az SZKF megküldi
a) a PSZF részére pénzügyi ellenjegyzésre,
b) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, a szakmai kezdeményezőnek szakmai ellenjegyzésre.
(3) Az SZKF kamarai jogtanácsosa az okiratot – ha az megfelel a jogszabályoknak – a (2) bekezdés szerinti ellenjegyzéseket követően a kötelezettségvállalóval és a partnerrel előre egyeztetett időpontban azok jelenlétében íratja alá, majd ezt követően jogtanácsosi ellenjegyzéssel látja el.
(4) Az ellenjegyzéssel a kamarai jogtanácsos a 10. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az Ügyvédi törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakat is tanúsítja.
(5) A kötelezettségvállalásra jogosult döntése alapján a kötelezettségvállalás dokumentumát az Ügyvédi törvény 43–45. §-a szerinti ellenjegyzéssel ügyvéd is elláthatja, mely esetben az ellenjegyző ügyvéd az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdése szerinti szakértőnek minősül.
10. Pénzügyi ellenjegyzés
11. § (1) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség nem minősül kötelezettségvállalásnak, az ilyen dokumentum alapján pénzügyi utalás nem teljesíthető.
(2)46 Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.
(3) A pénzügyi ellenjegyzés során az Áht. 37. §-a és az Ávr. 53–56. §-ai szerint kell eljárni.
(4) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. § (1)–(2) bekezdései szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.
(5) A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a megrendelés, szerződés, megállapodás valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.
(6)47 A PSZF továbbítja a dokumentumokat a kötelezettségvállalónak aláírásra.
(7)48 Az Ávr. 54. § (3) bekezdésének megfelelően, ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében és az Ávr. 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalásra jogosultat és a PSZF vezetőjét.
(8) Az Ávr. 54. § (4) bekezdésének megfelelően, ha a kötelezettségvállalásra jogosult a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az írásbeli utasítás tényéről és a záradékolásról haladéktalanul írásban értesítenie kell a minisztert, amennyiben nem a miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult. A pénzügyi ellenjegyző még utasítás esetén sem ellenjegyezheti a kötelezettségvállalás dokumentumát, amennyiben a Kttv. 78. § (2) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll.
(9)49 A gazdasági vezető a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást pénzügyi ellenjegyzésre, amelyet írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(10)50 A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
10/A. 51 Szakmai ellenjegyzés
11/A. §52 (1) A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás indokoltságát és a szakmai tartalmának megfelelőségét igazolja.
(2) A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére a 6. § (2) bekezdés szerinti személy jogosult a kötelezettségvállalás dokumentumán vagy külön nyilatkozatban.
(3) Amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző személye megegyezik, külön szakmai szempontú ellenjegyzésre nincs szükség.
11. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség
12. § (1)53 Az SZKF jogász szakképzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező munkatársa által jogi ellenőrzést igazoló aláírással vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátott nyílt szerződéseket tartalmazó nyilvántartást az SZKF vezeti.
(2)54 Amennyiben a kötelezettségvállalás jogi ellenőrzést igazoló aláírását vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel történő ellátását nem az SZKF munkatársa végzi, a szakmai kezdeményező köteles tájékoztatni az SZKF vezetőjét az általuk megkötött szerződésekről a szerződésekre vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott adatokat tartalmazó táblázat megküldésével, melyet az SZKF nyilvántartásba vesz.
(3)55 A kötelezettségvállalást a FORRAS SQL rendszerben a PSZF veszi nyilvántartásba a hatályos jogszabályok szerint.
Teljesítésigazolás
13. § (1) Teljesítés igazolására
a) a kötelezettségvállaló vagy
b)56 a kötelezettségvállaló által a kötelezettségvállalás dokumentumában vagy más dokumentumban (kötelezettségvállaló által aláírt erre rendszeresített nyomtatvány szerinti felhatalmazásban) írásban kijelölt személy
jogosult.
(1a)57 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(2) A teljesítés igazolása során az Ávr. 57. §-ának megfelelően kell eljárni, és az okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e.
(3) A teljesítésigazoló felelős
a) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért vagy ellenőriztetéséért, ennek dokumentálásáért vagy dokumentáltatásáért,
b) a szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása esetén a teljesítéselfogadás okainak a dokumentálásáért vagy dokumentáltatásáért,
c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért,
d) a teljesítés hiányossága esetén intézkedések megtételéért, szükség esetén hiánypótlás kibocsátásáért,
e) a teljesítésigazolás kiadásának határidőben történő megtagadásáért, a megtagadás indokoltságáért, valamint a szerződésen alapuló igény érvényesítése iránti intézkedések megtételéért.
(4) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolásra jogosult személy a teljesítésről szerződés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Teljesítésigazolás (szerződés esetén)”, megrendelés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Teljesítésigazolás (megrendelés esetén)” formanyomtatvány használatával teljesítésigazolást állít ki.
(5) A teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért a szerződés vagy megrendelés szakmai kezdeményezője felelős.
(6) A teljesítés elfogadásáról a szakmai kezdeményező írásban tájékoztatja a partnert, szerződő felet, aki a teljesítésigazolás szerint jogosult a számla kiállítására és benyújtására.
(7) Nincs szükség teljesítésigazolásra a III. Fejezet 4. § (3) bekezdés a)–c), e)–j) pontjában felsorolt esetekben.
(8) Készpénzfizetési számla teljesítésigazolásához a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Teljesítésigazolás (készpénzes kifizetés esetén)” megnevezésű űrlapot kell használni.
(9)58 A teljesítésigazolásra jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
Érvényesítés
14. § (1) Az Ávr. 58. § (5) bekezdésével összhangban érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.
(2) Az Ávr. 58. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy
a) rendelkezésre áll-e a teljesítésigazolás, és az összhangban áll-e a kötelezettségvállalás dokumentumával,
b)59 a számla megfelel-e az alaki követelményeknek,
c) a számla számszakilag helyes,
d) a befektetett eszközök, készletek, anyagok bevételezése vagy átvétele megtörtént,
e) a számlát, a teljesítésigazolást a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban állították ki,
f) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,
g) a kifizetés nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(3) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az Ávr. 58. § (3) bekezdése szerint a megállapított összeget, az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
(4) Az érvényesítő feladata továbbá annak igazolása, hogy a Forrás SQL program analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt.
(5)60 Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a PSZF munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és intézkedik a hiánypótlás iránt. Szükség esetén a szakmai kezdeményezőt tájékoztatja.
(6) Ha az érvényesítő az Áht., az Ávr., az Áhsz. vagy belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az Ávr. 58. § (2) bekezdése alapján az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet „az utalványozás érvényesítése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek 8 napon belül értesítenie kell a gazdasági vezetőt és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt. Az érvényesítésre még utasítás esetén sem kerülhet sor, amennyiben a Kttv. 78. § (2) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll.
(7)61 A gazdasági vezető a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást érvényesítésre, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(8)62 Az érvényesítésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
Utalványozás és utalvány ellenjegyzése
15. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és a jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá hogy a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.
(2) A Miniszterelnökség képviseletében utalványozásra jogosult
a) a miniszter értékhatár nélkül;
b) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül;
c)63 a miniszter által írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló vezető beosztású személy, a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig.
(2a)64 A (2) bekezdés c) pontja szerinti dokumentum elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3)65 A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjének javaslatára a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel.
(4) Az Ávr. 59. § (2) bekezdésének megfelelően utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezéssel, minden más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
(5)66 Az utalvány ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy az utalvány az Ávr.-ben előírtakon túl megfelelően tartalmazza-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásba-vételi sorszámát, valamint a főkönyvi számla számát, az egységes rovatrend szerinti rovatkódját, valamint az egyéb számviteli nyilvántartási dimenzió azonosítókat (ügyletkódot, szervezeti egységet, egyedi gyűjtőt, pénzforrást, szakfeladat-részletezőt).
16. § (1) Átutalást indítani, pénztári kifizetést végrehajtani csak az érvényesítési és utalványozási folyamat maradéktalan végrehajtását követően lehet.
(2) Átutalási megbízás aláírására a miniszter által a Magyar Államkincstár felé (a továbbiakban: kincstár) – számlaszámonként – bejelentett személyek jogosultak.
(3) Az átutalás történhet átutalási bizonylaton, illetve elektronikusan, a kincstár által működtetett GIRO ELEKTRA rendszeren keresztül. Az átutalások rendjéről a Miniszterelnökség Pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
(4) A Miniszterelnökség házipénztárt működtet. A házipénztár működtetésével kapcsolatos szabályokat a Miniszterelnökség Pénzkezelési szabályzata tartalmazza.
(5) A benyújtott számlákat, elszámolásokat, egyéb bizonylatokat fizetési határidőre ki kell egyenlíteni. Ennek feltétele, hogy a számlák, a teljesítésigazolás és a teljesítést alátámasztó dokumentumok hibátlanul és hiánytalanul, az előírt határidőben a PSZF-re megérkezzenek.
(6)67 A jóváhagyott kötelezettségvállalás (feljegyzés) fedezetére a szakmai kezdeményező indokolt esetben készpénzelőleget a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Feljegyzés előleg igényléséről” elnevezésű űrlap kitöltésével és a PSZF-re történő megküldésével igényelhet.
(7) Az előleggel – ideértve a munkatársak által megelőlegezett kiadásokat is – az előleg, illetve a megelőlegezett kiadás felhasználását igazoló teljesítési bizonylatok csatolásával egyidejűleg, a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Feljegyzés előleg elszámolásáról” elnevezésű űrlap kitöltésével és a PSZF-re való benyújtásával kell elszámolni. Az előlegelszámolás során figyelembe kell venni az egyéb belső szabályzatokban előírt szabályokat is.
A szerződés módosítása, megszűnése
17. § (1)68 Ha a szerződés tartalmában a szerződés aláírását követően bármiféle változás következik be, a szakmai kezdeményezőnek szerződésmódosítást kell kezdeményeznie. A szerződésmódosítást a Miniszterelnökség intranetes hálózatán közzétett „Kezdeményezés polgári jogi szerződés módosítására” elnevezésű űrlap kitöltésével és SZKF részére történő megküldésével kell kezdeményezni.
(2) A módosításra vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az egyértelmű utalást a módosítandó szerződésre azonosítószám feltüntetésével, szükség szerint az eredeti szerződés (elektronikus vagy papíralapú) másolatának csatolása mellett,
b) a módosítás indoklását (a módosítást kezdeményező fél, a módosítás oka, szükségessége),
c) a módosítandó szerződési pontok, tartalmi elemek pontos meghatározását.
(3) A szerződésmódosítás kezdeményezésére, elkészítésére, aláírására vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek a jelen szabályzatban rögzített szerződéskötési szabályokkal.
(3a)69 Ha szerződésmódosítás miatti költségnövekmény meghaladja a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértéket, a költségnövekmény alátámasztását igazoló szakvélemény elkészítésére vonatkozó szerződés megkötését a szakmai kezdeményező köteles kezdeményezni.
(3b)70 Az Ávr. 50. § (3) bekezdése szerinti szerződés módosítása esetén a szakmai kezdeményező feladata
a) az Ávr. 50. § (3) bekezdés c) pontja szerinti arányosság vizsgálata,
b) az Ávr. 50. § (3) bekezdés da) alpontja szerinti, a piaci árnak történő alátámasztás megfelelőségének vizsgálata és
c) az Ávr. 50. § (3) bekezdés db) alpontja szerinti esetben az igazságügyi szakértővel történő kapcsolattartás.
(4)71 A szerződésben foglaltak teljesítését a szakmai kezdeményező követi nyomon, és nemteljesítés vagy hibás teljesítés esetén a PSZF és az SZKF közreműködésével eljár a szerződési biztosítékok érvényesítése, a szerződés, megrendelés megszüntetése vagy módosítása érdekében.
(5)72 A szerződés megszüntetését az SZKF-nél kell kezdeményezni. Az SZKF megvizsgálja a szerződés megszüntetésének módját és elkészíti a közös megegyezéssel történő megszüntető okiratot, melyet
a) a jogi ellenőrzést igazoló aláírást és a pénzügyi ellenjegyzést követően a kötelezettségvállaló ír alá, vagy
b) ha a szerződés okirati ellenjegyzéssel lett ellátva, a pénzügyi ellenjegyzést követően, a kamarai jogtanácsosi ellenjegyzést – az SZKF kamarai jogtanácsosa közös megegyezés esetén – a kötelezettségvállalóval és a partnerrel előre egyeztetett időpontban azok jelenlétében íratja alá, majd ezt követően jogtanácsosi ellenjegyzéssel látja el.
(6) Ha a megkötött szerződést (megállapodást) bármely okból a Miniszterelnökséggel szerződő fél felmondja, vagy eláll a szerződéstől, az erre vonatkozó dokumentumot a kézhezvételt követő napon meg kell küldeni az SZKF részére további intézkedés céljából.
Állami vagyonnal kapcsolatos feladatok
17/A. § (1) A PSZF
a) nyilvántartja a Miniszterelnökség vagyonkezelésében levő, illetve vagyonkezelésébe kerülő állami vagyont és azokat a társasági részesedéseket, amelyek felett a Miniszterelnökség törvény alapján vagy az állami vagyonért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint tulajdonosi jogokat gyakorol,
b) teljesíti a Magyar Nemzeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) irányába a vagyon-nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint
c) felelős a vagyonelemek vonatkozásában a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítéséért.
(2) A Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály (a továbbiakban: SZELF) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával az általános rendben kezdeményezi a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek elhelyezésére, valamint a Miniszterelnökség működését vagy feladatellátását szolgáló vagyontárgyak működtetéséhez, állagmegóvásához, jó karbantartásához szükséges szerződések, megállapodások megkötését.
(3) A Miniszterelnökség vagyonkezelési szerződésének, valamint a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó megbízási szerződésnek a megkötése és a módosítása – a szerződéskötés általános rendjéről eltérően – az MNV Zrt. által megküldött szerződéstervezet alapján történik.
(4) Amennyiben az MNV Zrt. szerződéstervezetet nem az SZKF részére küldi meg, az azt átvevő szervezeti egység köteles a szerződéstervezetet az SZKF részére véleményezés céljából megküldeni. Az SZKF a szerződéstervezetet a PSZF-fel és a SZELF-fel is véleményezteti.
(5) A gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi, illetve alapítói jogok gyakorlásának rendjéről külön utasítás rendelkezik.
(6) Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Miniszterelnökség által megrendelt vagy megrendelni kívánt építési beruházásról a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (a továbbiakban: KÁBER) által igényelt adatokkal rendelkező szervezeti egység köteles adatot szolgáltatni a KÁBER-be történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez a Miniszterelnökség KÁBER adminisztrátorának megkeresése alapján.
Kötelezettségvállalás lezárása
18. § (1)74 A megrendelés, szerződés teljes körű szakmai teljesítését követően, amennyiben a megrendelésben, szerződésben meghatározott összeg nem került teljes mértékben felhasználásra, a szakmai kezdeményezőnek gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról.
(2)75 A kötelezettségvállalás lezárását a szakmai kezdeményezőnek jeleznie kell a PSZF részére, a szerződés meghiúsulása esetén haladéktalanul vagy az utolsó pénzügyi teljesítés kezdeményezésekor, a pénzügyileg teljesítendő számlával és teljesítésigazolással egyidejűleg.
Bevételek elszámolásának elrendelése, termékértékesítés és szolgáltatás számlázása
12. Bevételek elrendelése
19. § (1) A Miniszterelnökség a központi költségvetési támogatás mellett az Európai Unió alapjaiból, illetve egyéb nemzetközi forrásokból, továbbá egyéb, eseti jellegű bevételekből gazdálkodik. A bevételek beszedésének elrendelésére (utalványozás) miniszter vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.
(2) Az Ávr. 59. § (5) bekezdése szerint nem kell utalványozni:
a)76 a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
b) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését.
13. Számlázandó bevételek
20. § (1) A Miniszterelnökség által teljesített szolgáltatások, illetve a Miniszterelnökség által igénybe vett, továbbszámlázásra kerülő szolgáltatások, valamint a vagyon hasznosításából (bérbeadás, értékesítés), valamint a költségtérítésekből származó bevételek számlázását a PSZF végzi. A számlákról a PSZF a Forrás SQL programban analitikus nyilvántartást vezet, és gondoskodik a követelések határidőre történő beszedéséről.
(2)77 A Miniszterelnökség részéről számla kibocsátásáról a PSZF vezetője, illetve az általa írásban felhatalmazott személy gondoskodik, a hatályos jogszabályok alapján.
(3) Számla kiállítására okirat, feljegyzés és az elvégzett szolgáltatások összegszerűen meghatározott vagy tételes kalkulációja alapján kerülhet sor.
(4) Számlázandó bevételnek minősülnek
a) a dolgozói térítések keretében a mobiltelefon-költségtérítés továbbszámlázása a Szervezet-ellátási és Logisztikai Főosztály által megküldött a mobiltelefon-szolgáltató által közölt részletező lista alapján,
b) tárgyi eszköz és hulladékanyag-értékesítés bevételei,
c) bérleti díj bevételek, valamint
d) különféle egyéb bevételek.
14. Nem számlázandó bevételek
21. § Nem szükséges azon bevételek számlázása, amelyek nem termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származnak.
Nem számlázandó bevételek az európai uniós vagy egyéb nemzetközi forrásból származó, az intézményrendszer működtetésével kapcsolatos bevételek, melyek a Miniszterelnökség kedvezményezetti pozíciójából erednek, másrészt egyes meghatározott kiadásokhoz pótlólagos forrást jelentenek.
Nem számlázandó bevételnek minősülnek:
a) az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok fejezeti kezelésű előirányzataiból kapott működési célú támogatás értékű bevételek,
b) az államháztartáson kívülről kapott pénzeszközök,
c) az előző évi előirányzat-maradvány átvétele fejezeti kezelésű előirányzatoktól, intézményektől,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-ában szabályozott költségtérítés összege,
e) a kötbérek, az egyéb kártérítések és a bánatpénz,
f) a valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereség- és kamatbevételek,
g) különféle egyéb bevételek (pl. bírság-visszautalás),
h) igazgatási szolgáltatási díjak.
i)78 a hatósági bevételek.
A belső kontrollrendszer általános szabályai, beszámoltatás
22. § (1) A belső kontrollrendszer a Miniszterelnökségen belül az intézményi előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai kezelők, a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezetők és a PSZF által folytatott első szintű rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja:
a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését [ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések (megállapodások), megrendelések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is],
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás)
az a)–c) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.
(2) A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy
a) a Miniszterelnökség Igazgatásának valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv intézményi előirányzat-gazdálkodásával kapcsolatosan,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
(3) Az irányítási és kontrollfeladatok ellátása a következők szerint történik:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően
aa) a költségvetési tervezés a szakmai kezelők bevonásával a PSZF feladata, ellenőrzi a KIF,
ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, kezdeményezése, a teljesítések igazolása a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető vagy kötelezettségvállaló ellenőriz,
ac)79 a szerződés tartalmi előkészítése, a szerződés jogi ellenőrzést igazoló aláírása vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel történő ellátása az SZKF feladata,
ad)80 az előirányzatok, kötelezettségvállalások nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a PSZF Pénzügyi Osztálya és Kifizetési Osztálya végzi, és a PSZF vezetője ellenőrzi,
b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a PSZF vezetője látja el, ellenőrzi a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár,
c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így a kötelezettségvállalások nyilvántartását, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést, valamint az elemi beszámolót az intézményi költségvetés tekintetében a PSZF Számviteli Osztály állítja össze, a PSZF vezetője, valamint a KIF ellenőrzi.
Nyilvántartások, beszámolás (előirányzatok felhasználása, módosítása, adatszolgáltatások,
időszaki és éves beszámolók készítésének rendje)
15. Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai
23. § (1)81 Azon tárgyévi előirányzatok esetében, ahol a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át, a szakmai, műszaki teljesítés időpontja nem lehet későbbi, mint a tárgyévet követő év június 30.
(2) Az intézményi költségvetés terhére történő kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását a PSZF vezeti. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kötelezettségvállalás évenkénti és halmozott összege megállapítható legyen.
(3) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását a Forrás SQL program biztosítja.
16. Munkaerő-gazdálkodási feladatok
24. §82 (1) A Miniszterelnökség létszámáról, bértömegéről és a kapcsolódó adatokról a HF részletes nyilvántartást vezet (állománytábla). A PSZF az adatszolgáltatás alapján forrásonkénti bontásban kimutatást vezet.
(2) A státuszok változásáról, illetve a forrásonkénti kimutatásban történt változásról a HF és a PSZF egymást kölcsönösen, haladéktalanul tájékoztatja.
17. Előirányzatok átcsoportosítása, módosítása
25. § (1) A saját hatáskörben kezdeményezett előirányzat-módosításokat a PSZF vezetője hagyja jóvá.
(2) A céljelleggel, meghatározott szakmai feladatra más fejezetnek átadott vagy más fejezettől átvett előirányzatok felhasználásának kormányhatározaton vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyén és a hozzá kapcsolódó megállapodáson kell alapulnia. Az átvett vagy átadott előirányzatokat csak a célnak megfelelően, a megállapodásban rögzített elszámolási kötelezettség teljesítésével lehet felhasználni. Az intézményi előirányzat-átcsoportosításokról, év közbeni előirányzat-módosításokról a PSZF nyilvántartást vezet.
(3) Az előirányzat módosítása az erre rendszeresített kincstári űrlapon történik. Az űrlapok kitöltése és továbbítása – a kincstárnál bejelentett módon – a PSZF és a KIF feladata a hatásköröknek megfelelően.
(4) Év végén és a kincstári pótkezelési időszakban az előirányzatok módosításakor a kincstár által kiadott, az év végi kincstári zárással és következő évi nyitó műveletekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási teendőkről szóló tájékoztatóban rögzített ütemtervnek és határidőknek megfelelően kell eljárni.
(5) Az intézményi költségvetést érintő eredeti és módosított előirányzatok nyilvántartása és könyvelése a Miniszterelnökség Igazgatás Számlarendjében rögzített módon történik. Az előirányzatok analitikus nyilvántartását a PSZF vezeti, és havi rendszerességgel egyezteti a kincstár PJ02/B megnevezésű adatszolgáltatásával.
(6)83 A bevételek alakulását a PSZF folyamatosan figyelemmel kíséri. A bevételekhez kapcsolódó szükséges előirányzat-módosításokat saját hatáskörben a PSZF, irányítószervi hatáskörben pedig a KIF hajtja végre.
18. 84 A Miniszterelnökség uniós projektjeit érintő kifizetések és előirányzat-módosítás
26. § (1) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett európai uniós projektjei tekintetében szállítói finanszírozás keretében:
a) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: KÖFOP) 1. és 2. prioritás projektjei esetén az Irányító Hatóság,
b) a Vidékfejlesztési Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás (a továbbiakban: VP TS), a Magyar Halászati Operatív Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás (a továbbiakban: MAHOP TS), és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat működését szolgáló Technikai Segítségnyújtáshoz (a továbbiakban: MNVH TS) projekteket érintően a Magyar Államkincstár,
c) a KÖFOP 3. prioritás projektek esetében az Uniós Fejezet Főosztály
teljesíti a pénzforgalmi kifizetéseket.
A pénzügyi teljesítést követően a kifizetésekhez szükséges bizonylatok másolati példányait meg kell küldeni a PSZF részére, és ezen dokumentumok alapján a PSZF Projektkezelési Osztálya rögzíti a Forrás SQL programban a pénzforgalom nélküli tételként a bevételi és kiadási teljesítési adatokat.
(2) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett európai uniós projektjei tekintetében utófinanszírozás esetén a PSZF teljesíti az utalásokat az Igazgatás költségvetéséből történő megelőlegezéssel vagy a projektekből biztosított előlegekből az eredeti bizonylatok és dokumentumok alapján. A pénzügyi teljesítést követően a PSZF Projektkezelési Osztálya által adott információk alapján a miniszterelnökségi projekt, projektgazdai minőségben eljáró illetékes szervezeti egysége elkészíti az elszámolást, illetve az elszámolás keretében visszaigényli a megelőlegezett összeget az uniós forrásból.
(3) Szállítói finanszírozások esetében a Miniszterelnökség mint kedvezményezett projektjeihez kapcsolódó előirányzatok módosítása iránt a kötelezettségvállalásokkal összhangban
a) a KÖFOP, a VP TS, a MAHOP TS és az MNVH TS projektek várható éves kifizetési ütemterve alapján,
b) egyéb projektek esetében havonta, a havi zárások alkalmával
a PSZF saját hatáskörben gondoskodik az előirányzat módosításáról.
(4) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett európai uniós projektjei tekintetében az utófinanszírozások esetében az éves elemi költségvetésben betervezett bevételi előirányzatot meghaladó teljesítés esetén a PSZF saját hatáskörben gondoskodik az előirányzat módosításáról.
Költségvetési beszámolók és adatszolgáltatások készítése
27. § (1) A gazdasági vezető helyett a PSZF vezetője felelős a Miniszterelnökség intézményi költségvetése következő számviteli és költségvetési adatszolgáltatásainak, beszámolóinak elkészítéséért:
a) elemi költségvetés,
b) időközi költségvetési jelentés,
c) időközi mérlegjelentés,
d) éves költségvetési beszámoló és
e) maradványelszámolás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr. és az Áhsz. és a vonatkozó jogszabályok, valamint a kincstár, a KIF és az NGM utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni.
(3) Belső adatszolgáltatás keretében a PSZF a következő jelentéseket készíti el:
a) havonta jelentés az intézményi kötelezettségvállalásokról és a rendelkezésre álló szabad keretről a tárgyhót követő 25. napig, tárgyévben először az I. negyedévet követő hó 25-ig a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére,
b) negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 25-ig értesítést küld a szervezeti egységek vezetőinek a szervezeti egységük részére az elemi költségvetés készítésekor megállapított keret felhasználásának mértékéről, a még rendelkezésre álló szabad keretről, ennek helyességét a szervezeti egységek vezetői 5 napon belül elektronikus és papíralapú formában is kötelesek visszaigazolni,
c) rendkívüli adatszolgáltatás a felmerülő igények alapján.
(4) Ha a pénzügyi jelentésben a jóváhagyott keretek tervtől eltérő szerkezetű vagy időben nem arányos felhasználása állapítható meg, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár indoklást kérhet.
Záró rendelkezések
28. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)86
(3)87 A jelen szabályzathoz kapcsolódó űrlapokat és adatlapmintákat a Miniszterelnökség intranet hálózatán kell közzétenni.
Az utasítást a 14/2021. (IX. 17.) MvM utasítás 36. §-a hatályon kívül helyezte 2021. szeptember 18. napjával.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (6) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (7) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 1. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2. § f) pontját a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 2. §-a iktatta be.
A 2. § g) pontját a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 2. §-a iktatta be.
A 3. § (4) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 10. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 4. § (2a) bekezdését a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 11. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 4. § (3) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 4. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 18. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 22. §-át.
Az 5. § (1) bekezdés d) pontját a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 12. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
Az 5. § (2) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 5. § (3) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (2a) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (1) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (3) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (4) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 2. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (7) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (7a) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (3) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (7b) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (3) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (9) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (10) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 6. § (12) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 7. § a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (6) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (7) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 3. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (10) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 4. pontja, a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 18. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 22. §-át.
A 8. § (11) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 5. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (12) bekezdés a) pontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 6. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (14) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 8. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 7. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 9. § (3) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 9. § (5) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 9. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8/A. alcímet (9/A. §) a 8/2017. (III. 3.) MvM utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.
Az V. fejezet címe a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. alcím címe a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 13. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 10. § (5) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a rendelkezést a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 10. § (5a) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 10. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 10. § (6) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (7) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 10. § (8) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 10. § (9) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 10. § (10) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 10. § (11) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 9/A. alcímet (10/A–10/B. §) a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 15. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 11. § (2) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (6) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (7) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (9) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 11. § (3) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (10) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 11. § (3) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 10/A. alcímet a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 12. §-a iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11/A. § a Hivatalos Értesítő 2017. évi 41. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 16. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 12. § (2) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 16. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 12. § (3) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 13. §-a iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 13. § (1a) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 14. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 13. § (9) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 14. § (3) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 14. § (2) bekezdés b) pontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 11. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 14. § (5) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 12. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 14. § (7) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 15. §-a iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 14. § (8) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 15. §-a iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (2) bekezdés c) pontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (2a) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 16. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (3) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (5) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (6) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 14. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (1) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 15. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (3a) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 17. § (1) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (3b) bekezdését a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 17. § (2) bekezdése iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (4) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 16. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (5) bekezdése a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A IX/A. fejezetet (17/A. §-t) a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 18. §-a iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 18. § (1) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 17. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 18. § (2) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 19. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 20. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 20. § (2) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 21. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 21. § i) pontját a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 22. §-a iktatta be, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 22. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2/2018. (I. 10.) MvM utasítás 18. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 22. §-át.
A 22. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 18. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 23. § (1) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 19. pontja szerint módosított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 24. § a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 23. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 25. § (6) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 27. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. alcím (26. §) a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 24. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A XIV. fejezet (27. §) a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 25. §-ával megállapított szöveg, a módosító utasítás 29. §-a alapján a 2017. augusztus 18-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 28. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 28. § (3) bekezdése a 31/2017. (VIII. 17.) MvM utasítás 26. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás