BK ÍH 2016/55.
BK ÍH 2016/55.
2016.06.01.
Pótmagánvádas eljárásban, a jogi szakvizsgával nem rendelkező pótmagánvádló esetében a vádindítványt a jogi képviselőnek kell benyújtania. Ha a pótmagánvádló részére pártfogó ügyvédet rendeltek ki, de ő nem nyújtotta be a vádindítványt, azt csak a pótmagánvádló tette meg személyesen, az indítvány elutasításának van helye [Be. 229. § (1) bekezdés, (4) bekezdés, 230. § (1) bekezdés, Be. 231. § (2) bekezdés b) pont].
Az első fokon eljárt törvényszék a hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt dr. V. Á. és társai ellen indult büntetőügyben T. J. pótmagánvádló vádindítványát elutasította.
A megállapított tényállás szerint, T. J. pótmagánvádló feljelentése alapján indult eljárás során a nyomozó hatóságként eljáró Központi Nyomozó Főügyészség 2014. november 10-én meghozott határozatával a feljelentést elutasította azzal, hogy a feljelentésben írt cselekmény nem bűncselekmény.
2014. december 3-án a pótmagánvádló vádindítványként megjelölt beadványt terjesztett elő, kinyilvánítva, hogy pótmagánvádlóként kíván fellépni az ügyben, többek között hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt. Beadványában a pótmagánvádló kérte költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését. A bíróság megkeresésére a kormányhivatal igazságügyi szolgálata a 2015. április 13-án hozott határozatával a pótmagánvádló részére pártfogó ügyvédi képviseletet és személyes költségmentességet engedélyezett, majd május 19-én hozott határozatával részére pártfogó ügyvédet rendelt ki. A pártfogó ügyvéd a bíróságot haladéktalanul megkereste iratmásolatok megküldése érdekében, melynek a bíróság eleget tett. További információ nem áll rendelkezésre, hogy ezután milyen újabb lépések történtek a jogi segítségnyújtás keretében, az azonban tényként megállapítható, hogy a vádindítvány benyújtásában a jogi képviselő nem vett részt. A pótmagánvádló 2015. július 13-án érkezett beadványában közölte, hogy mivel a kirendelt pártfogó ügyvédje nem terjeszti elő a vádindítványt, ezért a korábban, saját maga által összeállított iratban foglaltakat fenntartja.
Az első fokon eljárt törvényszék a vádindítványt a Be. 231. § (2) bekezdés b) pontja alapján elutasította azzal az indokkal, hogy önmagában az a tény, hogy a pótmagánvádlónak formálisan van jogi képviselője, nem pótolja azt a hiányosságot, hogy a vádindítvány benyújtása nem általa történt meg.
Az elsőfokú végzés ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést az indítvány elutasítása miatt, az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság büntetőeljárás lefolytatására utasítása érdekében.
Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak ítélte.
A pótmagánvádló fellebbezésében a Be. 230. § (1) bekezdés 2. mondatára hivatkozott az elsőfokú végzésben feltüntetett, a vádindítvány elutasítását megalapozó jogszabályhellyel szemben.
A Be. 230. § (1) bekezdés 2. mondata szerint: a pótmagánvádló a vádindítványt személyesen akkor nyújthatja be, ha a vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztett elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz.
A pótmagánvádló a 2014. december 3-i keltezésű, a nyomozó főügyészséghez címzett, általa vádindítványként megjelölt beadványában csupán kérelmezte a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését, konkrét lépéseket ez ügyben a törvényszék tett azáltal, hogy a kormányhivatal igazságügyi szolgálatának jogi segítségnyújtási osztályát megkereste a szükséges intézkedések megtétele végett.
A kérelem előterjesztésének annyiban van jelentősége, hogy ezáltal meghosszabbodik a Be. 229. § (1) bekezdésében írt, a pótmagánvád benyújtására nyitva álló határidő. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint, ezt az engedélyezés iránti kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani.
E rendelkezés, és a Be. 230. § (1) bekezdés 2. mondatának egybevetéséből az következik, hogy a pótmagánvádlónak a vádindítványban foglalt azon nyilatkozata, mely szerint pártfogó ügyvéd kirendelését kéri, nem teszi szükségtelenné a vádindítványnak jogi szakvizsgával rendelkező személy általi vagy jogi képviselő útján történő benyújtását.
Ezért a konkrét ügyben a terhelt által hivatkozott jogszabályhely nem alkalmazható, ezzel szemben a törvényszék helyesen foglalt állást, amikor azt állapította meg, hogy a jogi képviselő kirendelése a korábbi pótmagánvádlói beadványt visszamenőlegesen nem minősíti fel alakszerű vádindítvánnyá, jogi képviselő által történő vádindítvány benyújtására pedig nem került sor.
A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak ítélte, ezért az elsőfokú végzést, annak helyes indokaira figyelemmel, a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Bf.I.667/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás