56/2016. (XII. 22.) NFM rendelet

1. § (1) E rendeletet

(2) E rendelet rendelkezéseit az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott OAT repülések esetén az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §² E rendelet rendelkezéseit

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakat a SERA rendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

4. § (1)⁵¹ Budapest FIR-ben az átváltási magasság 10 000 láb (3050 m) AMSL, az e magasságon vagy ez alatt végrehajtott – repülőtér forgalmi körét vagy légterét elhagyó – repülések során a légijárműnek a függőleges helyzetét a Budapesti QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie.

(2) CTR-ben és TIZ-ben a légijárműnek a függőleges helyzetét a helyi QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie.

5. § (1) Légijárműből repülés közben tárgyat kidobni a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) foglalt engedéllyel, és

(2) Ha egy légijármű kényszerhelyzetben vagy egyéb sürgős intézkedést kívánó helyzetben, a biztonságos leszállás érdekében tömegének a legnagyobb leszállási tömegre történő csökkentése céljából üzemanyag-kibocsátásra kényszerül, azt lehetőség szerint 10 000 láb (3050 m) tengerszint feletti magasságon, egyenes vonalú repüléssel,

(3) 10 000 láb (3050 m) tengerszint feletti magasság alatt történő kibocsátás esetén sem végezhető üzemanyag-kibocsátás téli időszakban 8000 láb (2450 m), nyári időszakban 6000 láb (1850 m) tengerszint feletti magasság alatt.

5/A. § (1) Légi utántöltéskor a feladatban részt vevő légijárművek egy köteléknek minősülnek.

(2) Légi utántöltés kizárólag Budapest CTA-ban, Budapest ATS Központnak az előzetes tájékoztatásával hajtható végre, mely tájékoztatás a következő elemeket tartalmazza:

(3) Légi utántöltés esetén a repülési terv benyújtója a repülési terv 18-as rovatában STS/ALTRV jelölést használva tünteti fel a légi utántöltés során használni kívánt repülési szintet, magasságot vagy magasságtartományt.

(4) A légi utántöltés végrehajtásához az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye szükséges.

(5) A légi utántöltés végrehajtásának befejezéséről tájékoztatni kell az illetékes légiforgalmi irányító egységet.

(6) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtandó légi utántöltésre vonatkozó rendelkezéseket az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendelet határozza meg.

6. § A légijármű más légijárművet vagy tárgyat – az Lt.-ben foglalt feltételek mellett – az alábbiak szerint vontathat:

7. § (1) Ejtőernyős ugrás hajtható végre:

(2) Ejtőernyős ugrás az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – kényszerhelyzet vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott eseti légtérben végrehajtott ugrás kivételével – ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye alapján, nem ellenőrzött légtérben az illetékes ATS egység előzetes tájékoztatásával hajtható végre.

(3) Az előzetes engedélyezéstől vagy tájékoztatástól függetlenül minden ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges megkezdése és végrehajtása

(4) IFR szerint működő légijármű által végzett megközelítés, leszállás vagy indulás végrehajtásakor az ellenőrzött vagy AFIS egységgel rendelkező repülőtéren ejtőernyős ugrás nem hajtható végre.

(5) Az illetékes ATS egységet tájékoztatni kell az ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges befejezéséről.

8. § (1) Műrepülés hajtható végre:

(2) A műrepülés tervezéséhez és végrehajtásához az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – az erre a célra kijelölt légtérben végrehajtott műrepülés kivételével – ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye, nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása szükséges.

(3) Ha a (1) bekezdés c) pontjában meghatározott légtérben műrepülést hajtanak végre, a feladatot végrehajtó légijármű kivételével egyéb légijármű nem repülhet be.

(4) A (1) bekezdés c) pontjában meghatározott légtérben műrepülést az adott légtérre vonatkozó szabályok szerint lehet végrehajtani.

9. § RVSM légtérben és a felett polgári légijárművel nem hajtható végre kötelékrepülés.

9/A. § (1) GAT kötelékrepülés a SERA rendelet melléklet 3. szakasz SERA.3135 pontjában foglalt feltételek mellett hajtható végre.

(2) OAT-C kötelékrepülés a SERA rendelet melléklet 3. szakasz SERA.3135 pontjában foglalt feltételek d) alpontjának kivételével történő alkalmazásával hajtható végre.

(3) GAT kötelékrepülés az (1) bekezdésben és szabványos OAT-C kötelékrepülés a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a kötelékben részt venni szándékozó légijárművek egymás közvetlen látásának megléte esetén hajtható végre.

(4) Nem szabványos OAT-C kötelékrepülés a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a következő feltételekkel hajtható végre:

(5) Nem szabványos OAT-C kötelékrepülés esetén a radar trail kötelező alkalmazásától eltérni kizárólag az elkülönített légtéren kívüli légi utántöltés esetén lehet, melynek során a kötelékben részt vevő egyes légijárművek a köteléket vezető légijárműtől oldalsó és vízszintes irányban maximálisan 2 km-re (1 NM) távolodhatnak el.

(6) Ellenőrzött légtérben végrehajtani kívánt kötelékrepülés során az alakzat felvétele, valamint a kötelék tervezett szétválása a légiforgalmi irányító engedélyéhez kötött.

(7) A kötelék parancsnoka felelős a kötelék repülésének előkészítéséért, a kötelékrepülés szabályainak betartásáért és betartatásáért, valamint a (6) bekezdésben foglalt légiforgalmi irányítói engedély beszerzéséért.

(8) A kötelékben részt vevő egyéb légijármű parancsnoka a kötelékparancsnok utasításait köteles betartani, azoktól csak veszély elhárítása esetén térhet el.

(9) A kötelékparancsnok a beszédüzemű levegő-föld kommunikációs csatornák közötti váltást követően az illetékes légiforgalmi irányító egységhez irányuló bejelentkező hívásának a SERA rendelet melléklet 14. szakasz SERA.14065 pont a) alpontjában meghatározottakon túl a következő elemeket kell tartalmaznia:

(10) A kötelékparancsnok a felszállás vagy leszállás végrehajtása előtt köteles megadni az illetékes légiforgalmi irányító egységnek a következő adatokat:

(11) A kötelékparancsnok a felszállás vagy leszállás végrehajtását követően köteles jelenteni az illetékes légiforgalmi irányító egységnek, hogy a kötelékben részt vevő utolsó légijármű is elhagyta a futópályát.

(12) A kötelék tervezett szétválása esetén a kötelékparancsnok jelzi az illetékes légiforgalmi irányító egység felé a szétválásra vonatkozó szándékát, és közli a kiváló légijármű egyedi SSR kódját, amennyiben azzal rendelkezik. Ellenkező esetben kéri a kötelékből kiváló légijármű számára kiosztandó egyedi SSR kódot.

(13) A kötelékből tervezetten kiváló légijármű parancsnoka haladéktalanul beállítja a számára kiosztott egyedi SSR kódot, és felveszi a rádiókapcsolatot az illetékes légiforgalmi irányító egységgel.

(14) A kötelék nem tervezett szétválása esetén a kötelékből kiváló légijármű vagy a kötelék parancsnoka haladéktalanul tájékoztatja az illetékes légiforgalmi irányító egységet a kialakult helyzetről és a kötelékből kiváló légijármű hívójeléről, valamint közli a kötelékből kiváló légijármű egyedi SSR kódját, amennyiben azzal rendelkezik. Ellenkező esetben kéri a kötelékből nem tervezetten kiváló légijármű számára kiosztandó egyedi SSR kódot. A kötelékből kiváló légijármű parancsnoka lehetőség szerint mielőbb beállítja az egyedi SSR kódot, és felveszi a rádiókapcsolatot az illetékes légiforgalmi irányító egységgel, amennyiben az addig nem történt meg.

10. § (1) Helikopterrel végrehajtott csörlőzés során személyt vagy terhet csörlőkötéllel fedélzetre emelni vagy leengedni csak rendszeresített és ellenőrzött emelőszerkezettel, és különösen a légijármű technikai adottságainak, az emelés környezetének, a feladat és a teher sajátosságainak figyelembevételével megválasztott biztonságos repülési és függési magasságon lehet.

(2) A függési magasság megválasztásakor úgy kell figyelembe venni az adott légijármű-típus technikai adottságait és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok közötti teljesítménytartalékát, hogy azoknak biztosítaniuk kell a légpárna hatás zónáján kívüli függési magasság megtartását, a teher vagy személyek fedélzetre vételét követően is.

(3) Függeni úgy kell, hogy a személyek vagy a teher fedélzetre vételi magassága a terepakadályok magasságát legalább 5 m-rel meghaladja.

(4) A csörlőkötelet a felszínen tartózkodó személyektől olyan távolságban szabad leengedni, amely kizárja azok veszélyeztetését az elektrosztatikusan feltöltődött csörlőkötéltől szenvedett áramütés vagy a forgószárny keltette légáram által.

(5) Összefüggő vízfelület feletti vagy korlátozott méretű terület feletti csörlőzés során a térbeli helyzet, valamint a repülési magasság nehéz megítélése miatt személyzetet segítő személyt kell kijelölni.

11. § (1) Helikopterrel vizet kiemelni, tűzoltóballonnal repülni, valamint tüzet oltani csak az erre a célra rendszeresített és a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló miniszteri rendelet szerint bevizsgált eszközzel lehet, az adott légijármű légiüzemeltetési utasításában az összefüggő vízfelület feletti és a külső súllyal történő repülésre meghatározott szabályok szerint.

(2) Vízkiemeléskor a 10. § (2) bekezdésében foglaltakon túl figyelembe kell venni a vízfelület hullámzásának mértékét és a vízmélységet is, valamint tekintetbe kell venni a ballon kiemelésekor jelentkező többletteljesítmény-szükségletet.

(3) Tűzoltáskor vizet vagy más oltószert kiengedni csak a felszínen oltást végzőkkel való egyeztetést követően, tőlük biztonságos távolságban szabad. Az oltás helyének megközelítésekor és az oltás helye feletti repüléskor fokozottan figyelembe kell venni a szél irányát és sebességét, a forró légáram okozta teljesítménycsökkenést, valamint a füst okozta korlátozott látást.

12. § (1)⁵⁸ Helikopterrel terhet emelni csak a teher emelésében, szállításában részt vevőkkel, a teher tulajdonosával, kezelőjével vagy üzemeltetőjével és az emelés során érintett egyéb személyekkel folytatott egyeztetést, tervezést és felkészülést követően, a légijármű üzembentartójának az engedélyével lehet.

(2) Az emelést úgy kell megszervezni, hogy az a lehetőségekhez képest ideális napszakban, időben, légköri és meteorológiai viszonyok között történjen, és ne zavarja az emelés körzetében élők biztonságát.

(3) Az emelést végző légijármű üzemanyag-feltöltését és terhelését az emelési magasság, a teher és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok figyelembevételével úgy kell kiszámítani, hogy a légijármű – az emelési magasságot meghaladó, a légijármű technikai adottságait, az emelés környezetét, a feladat és a teher sajátosságait figyelembe véve biztonságos magasságon – olyan teljesítménytartalékkal rendelkezzen, ami biztosítja a teherrel való biztonságos manőverezést és a feladat elvégzéséhez szükséges repülési időt.

(4) Ha a terhet az emelés helyére nagyobb távolságról, külső függesztményként szállítják, a repülés alatt a települések sűrűn lakott területeit, nagyobb embertömeget, rendezvényeket el kell kerülni, lakott terület felett a függesztett teherrel folytatott repülés során – a biztonság sérelme nélkül – a feladatot a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni.

(5) A terhet az emelés helyétől olyan távolságban és körülmények között kell függeszteni, amely lehetővé teszi a hajtómű-teljesítmény ellenőrzésére szolgáló biztonságos próbafüggést.

(6) Az emelés alatt rádión és előre kidolgozott, egyeztetett kézjelekkel folyamatos kapcsolatot kell tartani a teher rögzítését végző felszínen tartózkodó személyekkel.

(7) Kényszerhelyzetben, ha a repülés a teherrel tovább nem folytatható, az adott légijármű-típus légiüzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell eljárni.

13. §⁵⁹ A SERA rendelet szerinti könnyű kategóriájú ballonok felbocsátásához a ballonok felbocsátója felbocsátási tervet készít.

14. § A közepes és nehéz kategóriájú, személyzet nélküli szabad ballonok felbocsátásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat a SERA rendelet mellékletének 2. függeléke tartalmazza.

15. § A SERA rendelet melléklet 2. függelék 3. pont 3.4. pont a) alpontjában a másodlagos SSR-jeladó működtetésére előírt kód a magyar légtérben 0000.

16. § Fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és műszaki berepülést ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egységgel történt előzetes egyeztetés alapján, a légiforgalmi szolgáltató által az AIP-ben közzétett feltételek szerint lehet végrehajtani. A fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és a műszaki berepülést az illetékes légiforgalmi egység a forgalomtól függően korlátozhatja.

16/A. § Az AWACS üzemeltető szervezet és Budapest ATS Központ az AWACS repülés végrehajtásának szabályait együttműködési megállapodásban rögzítik.

17. § (1) Amennyiben a légijármű nem tudja megállapítani a pontos helyzetét a munkaterületen, – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – azonnal meg kell állnia, és ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is.

(2) Ha a légijármű nem tudja megállapítani a pontos helyzetét a munkaterületen, de felismeri, hogy futópályán tartózkodik, azonnal

(3) A CTR-ekben üzemeltetett légijármű köteles a kijelölt rádiófrekvencián állandóan figyelni és szükség esetén rádióösszeköttetést létesíteni a TWR-ral. Ha ez nem lehetséges, figyelnie kell a látjelek útján adott utasításokat.

18. § (1) A repülési terv a légijárműnek repülés végrehajtására vonatkozó szándékát tartalmazza, olyan részletességgel, amely a nyújtott légiforgalmi szolgáltatások szempontjából szükséges.

(2) A légijármű számára a légijármű kényszerhelyzete, eltűnése esetén szükséges intézkedések megtételét, valamint a kutatás-mentés kellő időben történő megindítását magában foglaló légiforgalmi szolgáltatást akkor nyújtanak, ha a légijármű a repülési tervet az ATS egységhez előzetesen benyújtotta.

(3) A repülési terv nem tartalmazza az – AIP-ben szereplő repülőtér esetén – AIP-ben közzétett azon információkat, amelyek a rendeltetési repülőtér igénybevételéhez szükségesek, ideértve a földi kiszolgálás, vám- és határforgalom-ellenőrzés igénylését. Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a kiszolgálásban érintett szolgálatok igénybevételét a repülőtérrel előzetesen egyeztetni kell.

19. § (1)⁶¹ A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont b) alpontjában meghatározottakon túl Budapest FIR-ben repülési tervet kell benyújtani:

(1a)⁶⁵ Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a repülési tervet a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat közétett üzemidejétől függetlenül, a repülésnek a TIZ területére eső szakaszára kell benyújtani.

(2) A repülési tervben perc pontosságú időadatokat kell használni.

(3) Külön repülési terveket kell benyújtani:

(4) Nem lehet repülési tervet benyújtani:

(5) A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont b) pont 6. alpontjában meghatározott, a repülőtér közvetlen környezete, ha egyéb előírás eltérően nem szabályozza, a repülőtér kijelölt légtere, ennek hiányában a repülőtér forgalmi köre.

(6)⁶⁶

22. § (1)⁷⁰ A repülési tervet – az AFIL kivételével – a légijármű személyzete vagy üzembentartója nyújtja be a következő átvételre kijelölt egységeken keresztül a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájához:

(2) Ha a repülési tervet nem a légijármű személyzete nyújtja be, az üzembentartónak gondoskodnia kell arról, hogy a légijármű személyzete a benyújtott és elfogadott repülési terv tartalmát részletesen megismerje.

(3)⁷² A repülési terv az átvételre kijelölt egység által meghatározottak – vagy az AIP-ben közzétettek – szerint benyújtható:

(4)⁷⁴ A repülési terveket az átvételre kijelölt egység FPL közlemény formájában továbbítja az érintettek számára.

23. § (1)⁷⁵ Minden olyan légijármű üzembentartó, amely a technikai és szakmai feltételeknek megfelel, IFR/GAT, valamint vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repüléseiről szóló repülési terveit közvetlenül továbbíthatja az IFPS számára AFTN, SITA rendszer vagy egyéb távközlési eszköz segítségével.

(2) A magyar üzembentartónak írásban tájékoztatnia kell a légiközlekedési hatóságot arról, hogy a repülési terveit az IFPS-hez közvetlenül nyújtja be.

(3)⁷⁶ Írásban történő benyújtás esetén az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványt és kitöltési útmutatót kell alkalmazni.

(4)⁷⁷ A repülési terv űrlap 19. rovatát – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – minden esetben ki kell tölteni.

(5)⁷⁸ AFIL benyújtása esetén a repülési terv űrlap 19. rovatának kitöltése akkor kötelező, ha az ATS egységek kérik. A légijármű vezetője azonban minden más esetben is megadhatja, ha azt szükségesnek tartja.

24. § (1)⁷⁹

(2)⁸⁰ Nem ellenőrzött légtérben végrehajtott belföldi VFR és állami légijárművel végrehajtott valamennyi belföldi repülés esetén a repülési tervet legkésőbb EOBT előtt 30 perccel kell benyújtani.

(3) ATFM korlátozás nemzetközi IFR/GAT vagy vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repülésekre vonatkozhat. A repülés előtt a légijármű személyzete ellenőrzi, hogy repülésére ATFM intézkedések vonatkoznak-e.

(4)⁸¹

(5) Ha a repülési tervet az EOBT előtt több mint 24 órával nyújtják be, a repülési terv 18. rovatában fel kell tüntetni a repülés dátumát.

25. § (1)⁸³ Ha az IFR repülésről szóló repülési tervet nem közvetlenül az IFPS-hez nyújtják be, a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájának feladata

(2) Ha a repülési tervet a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján keresztül az IFPS számára továbbítják, a repülési terv feladójának tájékozódni kell a repülési terv elfogadásáról.

(3) A repülési terv elfogadása nem mentesíti a légijármű vezetőjét az ellenőrzött légterekben, valamint ellenőrzött repülőtereken történő üzemeltetéshez szükséges légiforgalmi irányítói engedély beszerzésének kötelezettsége, és a SERA rendelet melléklet 2. Szakasz SERA.2010 pont b) alpontja szerinti, repülésre történő felkészülés alól.

26. § (1) A repülési terv benyújtójának kérnie kell a repülési terv törlését annál az egységnél, amelyhez eredetileg benyújtotta, ha

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontban meghatározott esetekben a megváltozott adatokkal új repülési tervet kell benyújtani.

(3)⁸⁷ Ha valamely repülésre egyedi repülési tervet nyújtottak be, és az EOBT-t megelőző 4 órán belül úgy határoznak, hogy az indulási és rendeltetési repülőtér között az eredetitől eltérő útvonalat választanak:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az RFP egyéb tájékoztatások (18.) rovatának első elemeként az „RFP/Qn” rövidítést kell feltüntetni, ahol az RFP az alternatív repülési tervet jelzi, az „n” pedig az alternatív repülési terv sorszámát.

(5) Az utolsó RFP-t az EOBT előtt legalább 30 perccel kell feladni.

(6) Ha egy induló légijárműről az EOBT-t követő 2 óra múlva sem érkezik mozgásra vonatkozó tájékoztatás, az ATS egységek a repülési tervet automatikusan törlik.

27. § (1) A repülési tervet benyújtónak tájékoztatnia kell azt az egységet, ahova repülési tervét eredetileg benyújtotta, ha

(2) Amennyiben kizárólag az utazómagasság módosítására kerül sor, ez a módosítás az ATS egységekkel rádióösszeköttetés során is közölhető.

(3)⁸⁹ Minden esetben módosító közleményt (a továbbiakban: CHG) kell továbbítani a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel való felszereltségben beállott változás esetén.

(4)⁹⁰ Ha valamely korábban feladott repülési terv 18. vagy 19. rovatában szereplő információkat törölni kívánják, az IFPS részére CHG közleményt kell továbbítani, és a törlendő kulcsrövidítés után a NIL-t kell belefoglalni. STS/NIL esetén a repülési tervből valamennyi STS/információ törlésre kerül – az STS/PROTECTED kivételével –, vagy RMK/NIL esetén az összes korábbi szöveg helyett RMK/NIL lesz látható.

28. § (1) A törlésre vagy módosításra vonatkozó tájékoztatást legkorábban 20 órával az EOBT-t megelőzően lehet megtenni.

(2)⁹¹ A törlésekről és módosításokról a 27. § (1) bekezdésében meghatározott egységnek értesítenie kell mindazon egységeket, amelyek számára az eredeti repülési tervet továbbította.

29. §⁹² Ha a légijármű személyzete az IFPS-hez nem továbbítandó, közbenső útvonalra vagy visszaútra vonatkozó repülési tervet nyújt be a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján, a repülés további szakaszaira, valamint a visszaútra vonatkozó repülési tervet el kell juttatni a további indulási repülőterek repülésbejelentő irodái számára, amelyek a kapott repülési tervet úgy kezelik, mintha azt náluk nyújtották volna be.

30. § (1) A repülési tervet a (3) bekezdésben meghatározott érintett egységek számára történő továbbítás érdekében meg kell címezni, és a rendelkezésre álló távközlési eszközök segítségével a címzettek számára el kell juttatni.

(2) A címzési eljárásokra a repülés során érintett államok AIP-iben közzétetteket kell figyelembe venni.

(3) Érintett egységeknek az indulási, valamint a rendeltetési repülőterek ATS egységei, valamint a repülés tervezett útvonalán légiforgalmi szolgálatokat nyújtó ATS egységek és a légiforgalom áramlását szervező egységek minősülnek.

(4) Az illetékes ATS egységek, a légijármű üzembentartók vagy a repülőterek kérik a repülési tervek továbbítását egyéb címzettek részére is.

(5)⁹⁴ IFPS zónát érintő repülés során a repülési terv címzésekor az EUROCONTROL IFPS Users Manualban meghatározottak szerint kell eljárni, és az abban meghatározott FIR elnevezéseket kell használni.

(6) A repülési terveket szétosztó egységek által AFTN vagy SITA rendszereken továbbított repülési terv közlemények helyes címzéséért

31. § (1)⁹⁷ A Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája a hozzá benyújtott repülési tervek esetén gondoskodik a repülési terv eljuttatásáról az érintett egységek számára.

(2) Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál rendelkezésre áll,

(3)¹⁰⁰ Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál nem áll rendelkezésre, elsődlegesen elektronikus formában, ennek hiányában telefonon,

(4) Ha a rendeltetési repülőtéren ATS egység nincs, a légijármű vezetőjének a repülőteret:

32. §¹⁰¹ A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. az AIP-ben és honlapján közzéteszi a következők telefon- és telefaxszámait, elektronikus elérhetőségeit:

33. § (1)¹⁰⁵ Az ATS egység vagy annak automatizált rendszere a repülési tervet a repülés megkezdéséről kapott információt követően „aktív” állapotúra állítja. Az AFIL azonnal „aktív” állapotú.

(2) Ha a repülési tervet benyújtott légijármű ATS egység nélküli repülőtéren hajtja végre a felszállást, a repülési tervet a repülés megkezdésének FIC-hez rádión vagy telefonon keresztül történő bejelentésével aktiválja. A felszállás tényét a légijármű vezetője által megbízott földi személy is jelentheti.

34. §¹⁰⁶ A repülési tervet a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 255/2010/EU bizottsági rendelet 5. cikk h) pontjában meghatározottak szerint fel kell függeszteni, ha

35. § (1) A repülés befejezésével vagy a légijárműnek zárásra vonatkozó jelentésével a repülési terv „lezárt” állapotba kerül.

(2) Azokon a repülőtereken, ahol ATS egység működik, a repülési tervet a repülőtéri ATS egység vagy annak automatizált rendszere a légijármű leszállásakor lezárja.

(3) Ha a repülési terv lezárására más módon nincs lehetőség – különösen, ha a légijármű nincs rádióberendezéssel felszerelve, vagy a rádióösszeköttetés megszakadt –, az érkezési jelentést a légijármű vezetőjének telefonon vagy az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazáson kell haladéktalanul, de legkésőbb a tervezett érkezési időt követő 30 percen belül továbbítania Budapest ATS Központ számára.

(4) Ha egy aktív állapotú repülési terv zárása információ hiányában az adott helyzetben elvárható időn túl elmarad, az ATS egységek intézkedéseket tesznek a kutatás-mentés megkezdésére.

35/A. § (1) AFIL közlésekor a légijármű először a repülési terv benyújtási szándékot jelzi az ATS egység részére, majd a fogadás jelzését követően a következő adatokat adja meg:

(2) A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont d) alpontjában meghatározottak biztosítása érdekében nemzetközi repülés esetén, ha a repülési tervet a levegőből nyújtják be, azt az államhatár keresztezésének számított időpontja előtt legalább 60 perccel kell benyújtani.

36. §¹⁰⁹ (1) A légijármű különleges műveletekre vonatkozó mentességet kap a légiforgalmi szolgálatoktól elsőbbség biztosítása és ATFM intézkedések alóli felmentés tekintetében a kényszerhelyzetben lévő légijárműveken túl az 1. melléklet 10.1.2.1.3., 10.1.2.1.6., 10.1.2.1.10. és 10.1.2.1.12. pontjában meghatározott repülés végrehajtásakor.

(2)¹¹⁰ Az 1. melléklet 10.1.2.1.1., 10.1.2.1.2., 10.1.2.1.4., 10.1.2.1.5., 10.1.2.1.7., 10.1.2.1.8., 10.1.2.1.11. és 10.1.2.1.13. pontjában meghatározott repülés végrehajtásakor a légijármű a légiforgalmi szolgáltatótól – a AIP-ben közzétett módon – az (1) bekezdésben meghatározott mentességet igényelhet.

(3) A légijárműnek a különleges kezelésre vonatkozó igényét a repülési terv 18. rovatában kell feltüntetnie az 1. melléklet 10. pontjában megadott kulcsszavak használatával.

37. § (1) Figyelembe kell venni, hogy a légiforgalmi irányítói engedélyek a forgalmi és repülőtéri körülményekre vonatkoznak, és nem mentesítik a légijárművezetőt az egyéb szabályok és rendelkezések megsértésével kapcsolatos felelőssége alól.

(2) A légijárműnek az AIP-ben közzétett ATS útvonalakra meghatározott feltételeket – beleértve a SID, a STAR és a TRANSITION eljárásokban szereplő magassági és sebességi előírásokat is – be kell tartania, ha a légiforgalmi irányító ezektől eltérő utasítást nem ad.

(3) Ha a légijármű a felszállást CTR oldalhatárain belül, terepről tervezi végrehajtani, a felszállás végrehajtásához még a földön légiforgalmi irányítói engedélyt kell beszerezni. Ha rádióösszeköttetés hiánya miatt ez nem lehetséges, akkor az engedélyt telefonon kell kérni az illetékes TWR-től.

(4) Ha az engedély beszerzésére a földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, a légijármű a repülőtér vonatkozási pontjától számított 10 km sugarú körön kívül – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – emelkedhet fel, legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében.

(5) Ellenőrzött légtérben hajtómű nélküli légijármű repüléséhez az illetékes ATC egység előzetes engedélye szükséges.

38. § (1) A polgári repüléseket lehetőség szerint a működő TRA légterek elkerülésével kell tervezni.

(2) A TRA, MCTR és MTMA légterekbe történő berepüléshez – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint – az illetékes katonai repülésirányító egység engedélye szükséges.

(3) Az engedélyt az ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek közvetlenül az érintett katonai légtérben illetékes légiforgalmi irányító vagy légvédelmi irányító szolgálati egységtől kell beszereznie.

(4) Az engedélyt az ellenőrzött légtérben működő valamennyi légijármű, valamint az ellenőrzött légtéren kívül IFR szerint működő légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység szerzi be.

(5)¹¹¹ A TRA-kat engedéllyel átrepülő légijárművek elkülönítésének mértékére a légiforgalmi szolgálati rendeletben, valamint az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A légijármű üzembentartójának és a légijármű vezetőjének a TRA, MCTR és MTMA légterek átrepülése során be kell tartania az ATFCM-mel kapcsolatos

39. § (1)¹¹² A veszélyes légtérbe annak közzétett üzemideje alatt polgári légijárművel történő berepülés és átrepülés kényszerhelyzetbe került légijármű biztonsága érdekében vagy a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések végrehajtásakor engedélyezett.

(2) A veszélyes légterekbe történő berepüléshez – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint – a lövészeti tevékenység esetén az illetékes lövészetvezető, lőtéri repülésvezető, más tevékenység tekintetében a repülésvezető, vagy a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személy engedélye szükséges.

(3) A veszélyes légtérbe berepülő polgári légijárműnek az engedélyt a veszélyes légtérbe történő berepülés vagy átrepülés előtt legalább 5 perccel kell beszerezni az illetékes polgári ATS egységtől.

(4)¹¹³ A polgári légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység lövészeti tevékenység esetén az illetékes lövészetvezetőtől, lőtéri repülésvezetőtől, más tevékenység tekintetében a repülésvezetőtől, valamint a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személytől szerzi be az engedélyt.

(5) A polgári légijármű a veszélyes légtér elhagyásakor az illetékes ATS egységen keresztül tájékoztatja a (2) bekezdésben meghatározott illetékes személyt a veszélyes légtér elhagyásának helyéről és idejéről.

40. § (1)¹¹⁴ Az ellenőrzött légtérbe történő berepülést követő azonosítás után a légijármű – a SERA rendelet melléklet 8. szakasz SERA.8025 pont a) pont 2. alpontjában meghatározottak kivételével – a további helyzetjelentési kötelezettség alól mentesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól függetlenül a repülési magasságra vonatkozó információt a rádióösszeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az első összeköttetésbe bele kell foglalni.

(3)¹¹⁵

(4) A helyzetjelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

(5)¹¹⁶ Ha a légijármű számára kijelölt sebesség tartását írták elő, a légijármű a helyzetjelentésekbe a kijelölt sebességet is belefoglalja. A kijelölt sebességet a rádió összeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az ATC egységnek szóló első jelentésbe is bele kell foglalni.

(6)¹¹⁷

(7) Az ellenőrzött légtéren belül a légijárműnek helyzetét fontos ponthoz, földi navigációs berendezéshez vagy repülőtérhez viszonyítva kell jelentenie.

41. § (1)¹¹⁸ Az RNAV 5 útvonalon vagy a szabad útvonalon történő üzemeltetésnek meg kell felelnie a European Aviation Safety Agency AMC 20-4 B-RNAV-ra vonatkozó előírásainak.

(2)¹¹⁹ Az RNAV 5 vagy a szabad útvonalon történő repülés megkezdése előtt és az azokon történő üzemeltetés során a légijármű vezetője megbizonyosodik a légijármű területi navigációs rendszerének megfelelő működéséről. Ez magában foglalja annak ellenőrzését, hogy

(3)¹²⁰

(4)¹²¹ Az ATC-nek a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11013 pont b) pontjában meghatározott módosított engedélyre vonatkozó eljárását a jelentett meghibásodás és a forgalmi helyzet határozza meg.

(5) Ha nem lehetséges a légijármű további üzemeltetése az érvényes ATC engedélynek megfelelően, ezt a tényt a légijárműnek jelentenie kell az ATC felé.

(6) A légiforgalmi irányító ebben az esetben radarvektorálást alkalmazhat vagy VOR/DME berendezések segítségével követhető útvonalat határoz meg.

42. § (1)¹²² Az OAT-C kötelékrepülést végrehajtó légijárműnek folyamatosan figyelni kell a 121,5 MHz-es ultrarövid hullámú vészfrekvenciát.

(2)¹²³ Ha az összeköttetés megszakadása miatt lehetetlenné válik a SERA rendelet melléklet 14. szakasz SERA.14065 pontjában meghatározottak végrehajtása, a légijármű vezetőnek a SERA rendelet melléklet 14. szakasz SERA.14085 pontjában a rádióösszeköttetés elvesztése esetére előírt eljárásokat és a (3) és (4) bekezdésben meghatározott megfelelő eljárást kell végrehajtania, valamint ha a légijármű ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában vesz részt, figyelnie kell a látjelek útján is adható utasításokra.

(3) VMC esetén a légijárműnek:

(4) Műszeres meteorológiai körülmények esetén, valamint ha az IFR légijármű úgy ítéli meg, hogy nem célszerű a (3) bekezdés b)–d) pontjában leírtakat végrehajtani, a légijárműnek:

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti 7 perc akkor kezdődik – attól függően, hogy melyik esemény következik be később –:

45. § (1) A légiforgalmi tanácsadó szolgálat valamint a repüléstájékoztató szolgálat felelősségét a légiforgalmi szolgálati rendelet 43. §-a határozza meg.

(2) A kizárólag légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesített légijármű esetében a légijármű parancsnoka felelős a repülési terv bármilyen javasolt változtatásával összefüggő döntés meghozataláért.

(3) A légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesülő légijármű jogosult eldönteni, hogy a javasolt változtatást végrehajtja-e. Az elhatározásról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett ATS egységet.

(4) A légiforgalmi tanácsadói légtérben üzemeltetett légijármű repülési profilját az illetékes ATS egység hozzájárulása nélkül is megváltoztathatja, de a megváltoztatás előtt erről tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet, és meg kell várnia a tájékoztatás nyugtázását, vagy az ezzel kapcsolatos esetleges tanácsot.

(5) Ellenőrzött légtéren kívüli repülés esetén a repülési terv benyújtása a repüléstájékoztató szolgáltatás biztosítására vonatkozó kérésnek minősül.

(6) Az ellenőrzött légtéren kívül üzemeltetett, repülési tervet be nem nyújtott légijármű repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot nem vehet igénybe, és tájékoztatást csak külön kérésre kaphat, továbbá az ATS egységek a légijárművet nem tekintik ismert forgalomnak.

(7)¹²⁹ A kért tájékoztatás nem helyettesíti a SERA rendelet melléklet 2. szakasz SERA.2010 pont b) alpontjában meghatározott, repülésre történő megfelelő földi felkészülést.

(8) Ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást vagy tanácsadást – repülési terv benyújtásától függetlenül – külön kell kérnie.

(9) A repülési tervet be nem nyújtott légijárműnek kijelölt egyedi SSR kód nem jelenti azt, hogy az ATS egységek a légijárművet nyomon követik.

(10) Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijármű csak a felderítő berendezések által észlelt légijárműről kaphat ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást.

46. § (1) Ha a nem ellenőrzött repülőtéren nincs AFIS egység, a megközelítést és leszállást a SERA rendelet melléklet 3. szakaszában meghatározott általános szabályok szerint kell végrehajtani.

(2) A repülési tervet benyújtott és FIC-cel rádióösszeköttetést tartó légijárműnek tájékoztatnia kell a FIC-et:

(3) A repülés végrehajtásakor különös gonddal kell megközelíteni a helyi ATS egységgel nem rendelkező repülőteret és a vitorlázó légteret.

(4)¹³⁰ Azon a légiforgalmi szolgálattal nem rendelkező repülőtéren – ide nem értve az engedélyköteles, koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomást üzemeltető repülőteret –, ahol a repülőtér kommunikációs frekvenciát tett közzé, a frekvencia

(4a)¹³¹ A (4) bekezdésben meghatározott információcsere keretében kizárólag légiforgalmi szolgáltatásnak nem minősülő közlemények hangozhatnak el a frekvencián.

(4b)¹³² A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott, a repülőtér üzembentartója által megbízott személy kizárólag akkor jogosult kommunikációt folytatni a frekvencián, amennyiben a szakszolgálati engedélyben érvényes vagy lejárt nyelvismereti bejegyzés szerepel arra a nyelvre, amilyen nyelven az információcsere zajlik, és

(4c)¹³³ A földi rádióállomás kezelői a tevékenységüket folyamatos naplózás vagy hangrögzítés mellett végzik.

(4d)¹³⁴ A (4) bekezdésben meghatározott információcsere során a légijármű-vezetők egymás közti információcseréje elsőbbséget élvez bármely egyéb – nem kényszerhelyzettel összefüggő – közleményváltással szemben.

(4e)¹³⁵ A légiforgalmi szolgálatok ellátásától eltérő célra létesített földi rádióállomás használata során kizárólag a látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványban közzétett hívójel használható, oly módon, hogy annak előtagja a repülőtér, vagy közeli város, település, földrajzi elem vagy terület, vagy a honos repülőklub nevére utal, utótagja pedig a „RÁDIÓ” kifejezést tartalmazza.

(4f)¹³⁶ Amennyiben a légijármű-vezető olyan ATZ-t érint és a forgalmi helyzet indokolja és lehetővé teszi, a rádióval felszerelt légijármű vezetője a kijelölt frekvencián az alábbi információkat adja meg:

(5)¹³⁷ Azon a repülőtéren, ahol nem nyújtanak légiforgalmi szolgáltatást és Drop Zone légtér került aktiválásra, a légijármű akkor léphet be az aktív Drop Zone légtérbe, amennyiben a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által megerősítésre került, hogy a Drop Zone légtérben a műveletet végrehajtó légijármű a földön tartózkodik.

(6)¹³⁸ A (4) bekezdésben meghatározott repülőtéren történő leszálláskor a SERA rendelet melléklet SERA.4020. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével, a tényleges leszállást követően az érkezési jelentést a FIC részére a SERA rendelet melléklet SERA.4020. pont a) alpontjában meghatározott módokon kívül a légiközlekedési hatóság által – az érkezési repülőtér szerinti légiforgalmi szolgálati egység javaslatának figyelembevételével – előírt módokon lehet közölni.

(7) Rádióval fel nem szerelt VFR légijárműnek útvonalrepülés végrehajtása során el kell kerülnie a TIZ-eket.

(8)¹³⁹ Ballonrepülések, mezőgazdasági repülések, vitorlázó repülések körzeti összeköttetéseire, valamint levegő-föld rádióösszeköttetési célokra az AIP-ben vagy a látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványban, vagy az ilyen közzététel hiányában a repülőtér üzemeltetője által megadott frekvenciák használhatók.

(9) AFIS egységgel rendelkező repülőtéren történő üzemeltetés és az AFIS szolgáltatás részletes szabályait az Ötödik Rész határozza meg.

47. § (1) Ha a jogellenes beavatkozás alatt álló légijármű az ATS-t nem tudja értesíteni, lehetőségei szerint végre kell hajtania a következőket:

(2)¹⁴² A transzponderrel felszerelt, jogellenes beavatkozás alatt álló légijármű a transzponder beállításokra vonatkozóan a SERA rendelet melléklet 13. szakaszában, a légiforgalmi szolgálati rendeletben, valamint az ICAO PANS-OPS (Doc 8168) című kiadványában a jogellenes beavatkozások esetére meghatározott eljárásokat követi.

48. § (1) A kényszerhelyzetbe került légijárműnek a kényszerhelyzetet jelentenie kell a repülés során használt rádióösszeköttetési csatornán.

(2) Ha a jelentés megtételére nincs mód, a kényszerhelyzetről szóló jelentés a 121,5 MHz nemzetközi kényszerhelyzeti frekvencián is továbbítható vagy a kényszerhelyzet jelzésére a transzponder is felhasználható.

(3) A légijárműnek a kényszerhelyzet megszűnését azonnal jelentenie kell.

(4) Ha egy ellenőrzött repülést végrehajtó légijármű hirtelen dekompresszió vagy egyéb meghibásodás következtében kényszersüllyedést hajt végre, a légijárműnek – ha lehetőség van rá – a következők szerint kell eljárnia:

(5) A légijármű nem süllyedhet azon közzétett minimális magasság alá, amely még biztosítja az 1000 láb (300 m), vagy hegyvidéken 2000 láb (600 m) függőleges távolságot az adott területen lévő valamennyi akadály fölött.

49. § (1)¹⁴⁴

(2)¹⁴⁵

(3) A szélnyírást a légiforgalmi szolgálati rendeletben foglaltak szerint kell jelezni.

(4) Ha az ellenőrzött légijármű olyan kedvezőtlen időjárási körülmények közé kerül, amelyek várhatóan arra kényszerítik, hogy kitérést kezdeményezzen az előírt útvonaltartás határain kívülre, ezt kellő időben jelentenie kell az ATC-nek az esetlegesen szükséges koordináció érdekében. A légijárműnek a kitérési szándékát a lehető leghamarabb jelentenie kell azon pont fölé érkezése előtt, amelynél a légijármű várhatóan eltér majd a kijelölt repülési pályától, megadva a kívánt forduló irányát, valamint a légi útvonal tengelyétől vagy az előírt útiránytól való eltérés számított távolságát.

51. § (1) A légijárműnek a légiforgalmi eseményt jelentenie kell az érintett ATS egység részére a légiforgalmi szolgálatok ellátásával kapcsolatos különleges események – különösen légijárművek meg nem engedett közelsége, akadály a futópályán, futópálya-sértés, hibás eljárások, be nem tartott eljárások vagy a földi berendezések üzemzavara által okozott, a légijárműre veszélyt jelentő egyéb komoly nehézségek – észlelése esetén.

(2) A légiforgalmi eseményről – futópálya-sértéssel vagy futópályán lévő akadállyal kapcsolatos esemény kivételével – a 3. mellékletben meghatározott „Légiforgalmi Esemény Jelentés Űrlapot” kell kitölteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti űrlapon AIRPROX jelentés jelölése esetén a jelentést azonnal le kell adni rádión.

(4)¹⁴⁷

(5)¹⁴⁸

52. § (1) A légijárműnek jelentenie kell az illetékes repülőtéri ATS egység számára, ha a le- vagy felszállás során madárral ütközött.

(2)¹⁴⁹ Leszálló légijármű esetén a jelentést madárütközést bejelentő formanyomtatvány (Bird Strike Reporting Form, a továbbiakban: BSRF) kitöltésével írásban is meg kell tenni, lehetőség szerint közvetlenül a leszállást követően.

(3) Ha az esemény felszállás után következik be és a légijármű nem tartja szükségesnek a repülés megszakítását, rádión értesítenie kell az illetékes repülőtéri ATS egységet, majd a rendeltetési repülőtéren ki kell töltenie a BSRF-t. A légijármű üzembentartójának biztosítania kell a kitöltött BSRF-nek az indulási repülőtér üzembentartójához történő továbbítását.

(4) Ha a légijármű nem le- vagy felszállás során ütközik madárral, az eseményt – az ütközés helyének megjelölésével – a rendeltetési repülőtéren kell jelentenie az illetékes repülőtéri ATS egység számára.

53. §¹⁵⁰ (1) Ellenőrzött légtéren belül CTA-ban és TMA-ban a légijármű a polgári ATS egységekkel a rádióösszeköttetést angol nyelven tartja. CTR-ben a légijármű a polgári ATS egységekkel a rádióösszeköttetést elsősorban angol nyelven tartja, de a magyar nyelv használata is megengedett. Ellenőrzött légtéren kívül a légijármű a rádióösszeköttetést az ATS egységgel mindkét nyelven egyformán tarthatja. ATS egységgel nem rendelkező repülőtéren a magyar nyelv használata elsődleges, illetve amennyiben a repülőtér közzétette, a rádióösszeköttetés angol nyelven is tartható.

(2) A közleményváltási eljárásokat a SERA rendelet melléklet 14. szakasz SERA.14065 és SERA.14075 pontja szerint kell végrehajtani, a rádióösszeköttetés során a légiforgalmi szolgálati rendeletben és a SERA rendelet melléklet 14. szakasz S14-4. táblázatában meghatározott kifejezéseket kell alkalmazni.

54. § (1) A repülések végrehajtása és a légiforgalmi szolgálatok ellátása során a 4. mellékletben meghatározott mértékegység-rendszert kell használni.

(2) Az ATS egységek a kétoldalú rádióösszeköttetés során a 4. melléklet „C” oszlopában szereplő mértékegységeket kizárólag a légijármű kezdeményezésére alkalmazhatják.

55. § A légijármű parancsnoka felelős a repülőtéren történő le- és felszállás során az azzal összefüggésben előírt összes időjárási minimum betartásáért.

56. § (1) A légijárműnek Magyarország államhatárának átrepülését Budapest FIR közzétett ki- és belépő pontjára kell terveznie, és – időjárási, kényszerhelyzeti körülmény vagy eltérő ATC engedély kivételével – ennek megfelelően kell végrehajtania.

(2) A légijármű parancsnokának a repülés tervezése során figyelembe kell vennie az adott légtérre, és államhatár átrepülése esetén az érintett szomszédos ország FIR-határ keresztezésre vonatkozó rendelkezéseit.

(3)¹⁵¹ Budapest FIR-be belépő VFR szerint működő légijárműnek legkésőbb 10 perccel a FIR-határ keresztezése előtt az illetékes ATS egységgel rádiókapcsolatot kell kialakítani, és a légijármű parancsnokának meg kell adnia a következő repülési adatokat:

(4)¹⁵² Ha a légijármű parancsnoka repülési tervet nem nyújtott be, a (3) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt repülési adatok megadásától függetlenül az adott repülésre a 45. § (6) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(5)¹⁵³ Határkeresztezésnél

57. § A terepre szállást a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a repülőtéren vagy leszállóhelyen kívül történő fel- és leszállás szabályai szerint kell végrehajtani.

58. § (1) Állami légijármű a katonai légifolyosókban a közzétett működési időszakban repülhet.

(2)¹⁵⁴ A közzétett működési időszakon belüli tényleges működési időszakról a Magyar Honvédség tájékoztatja Budapest ATS Központot a végrehajtást megelőző nap helyi idő szerint 12.00 óráig.

(3) A tényleges működési időszakban minden egyes légifolyosó szakasz aktív vagy nem aktív működési állapotáról a Magyar Honvédség tájékoztatja Budapest ATS Központot.

(4) A katonai légifolyosókat, valamint azok közzétett működési időszakait az AIP határozza meg.

59. § (1) A légijármű vezetője a repülést megelőzően köteles előzetesen tájékozódni a tervezett repülési útvonal által érintett katonai légifolyosó és légifolyosó szakasz vagy szakaszok tényleges működési időszakairól. Tájékoztatást a Budapest ATS Központtól kérhet.

(2) A légijárműnek a katonai légifolyosóba történő belépés előtt legalább 5 perccel be kell szereznie a FIC illetékes egységétől a katonai légifolyosó és légifolyosó szakasz vagy szakaszok aktív vagy nem aktív működési állapotára vonatkozó tájékoztatást. A tájékoztatás kérésekor a légijárműnek közölnie kell a repülés során érintett katonai légifolyosó, és légifolyosó szakasz azonosítóját és az átrepülés tervezett be- és kilépésének időpontját.

(3) A ténylegesen működő katonai légifolyosó valamely légifolyosó-szakaszát a légijármű kizárólag abban az esetben repülheti át, ha egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy az átrepülni kívánt légifolyosó szakasz nem aktív működési állapotú, és a légijárművezető számítása szerint az átrepülés a nem aktív működési időszakon belül végrehajtható.

(4) Aktív működési állapotú katonai légifolyosó szakaszba a feladatban részt vevő légijárművek és a (8) bekezdésben említettek kivételével tilos berepülni.

(5) A katonai légifolyosó szakasz átrepülése során a légijárműnek kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartania a FIC illetékes egységével, és a katonai légifolyosó szakasz átrepülésének megkezdését és befejezését jelenteni kell a FIC illetékes egységének. A katonai légifolyosó szakasz átrepülését a legrövidebb időn belül és a legrövidebb útvonalon kell végrehajtani.

(6) A kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a légijárműnek a lehető legrövidebb időn belül a katonai légifolyosó szakaszt el kell hagynia, valamint erről a FIC illetékes egységét értesítenie kell.

(7) A rádióösszeköttetés megszakadásának tényét a FIC-nek haladéktalanul jeleznie kell a katonai légvédelmi irányító szolgálatnak.

(8) A légvédelmi irányító szolgálat biztosítja a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések, a kutató-mentő, a közrendet és a közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények felszámolására irányuló rendészeti célú repüléseket, valamint a kényszerhelyzetben lévő légijármű biztonságos átrepülését a katonai légifolyosókban.

60. § A katonai légvédelmi irányító szolgálat és Budapest ATS Központ a katonai légifolyosók igénybevételének tényleges idejére vonatkozó tájékoztatások módját és eljárásait együttműködési megállapodásban rögzítik.

61. §¹⁵⁵ A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló rendelet szerinti G osztályú légtérben a legfeljebb 900 m (3000 láb) AMSL vagy terep felett 300 m-es (1000 láb) magasságon végzett repülés a nagyobb magasságot biztosító érték betartásával a felhőkön kívül, a felszín látásával, és a következők szerint hajtható végre:

62. § A SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5005 pont c) alpontjában meghatározott feltételek teljesülése esetén éjszakai VFR repülés végrehajtható.

63. §¹⁵⁶ A SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5005 pont f) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni kutató-mentő repülés, állami légijárművel OAT szabályok szerint végrehajtott repülés, valamint vámhatósági, rendőrségi vagy határőrizeti célú repülés esetén.

64. § (1) FL195 (5950 m STD) felett tervezett VFR repülések tekintetében:

(2)¹⁵⁹

65. §¹⁶⁰ (1) A 117,975–137,000 MHz frekvenciasávban működő, az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2012. november 16-i 1079/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti csatornaosztású rádiótávbeszélő üzemmódú rádióberendezéssel kell felszerelni

(2)¹⁶¹

(3)¹⁶²

(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel az ellenőrzött légtérben vagy a nem ellenőrzött légtérben 4000 láb (1200 m) AMSL felett VFR szerint működő légijárművet nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel kell felszerelni.

(5) A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben foglalt kivétellel nem kell nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel felszerelni a TIZ-ben üzemeltetett légijárművet, valamint a vitorlázó légtérben üzemeltetett légijárművet, továbbá a FIC-et előzetesen tájékoztató, az indulási repülőtér forgalmi körét, légterét és a vitorlázó légteret elhagyó hajtómű nélküli légijárművet.

(6) A VFR szerint működő légijárműnek – az állami légijárművel OAT repülési szabályok szerinti repülések, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repülések vagy eltérő előzetes ATC engedély kivételével – legalább a fedélzeti adatokat sugározni képes, alapvető funkciókkal rendelkező S módú transzponderrel kell rendelkeznie, ha olyan ellenőrzött repülőtéren üzemel, ahol az ATC S módon alapuló földi ellenőrző rendszert alkalmaz.

(7) A (6) bekezdésben említett előzetes ATC engedélyt a légijármű az illetékes repülőtéri irányító szolgálattól telefonon vagy rádión a felszállást megelőzően beszerzi.

(8) A transzpondereket a SERA rendelet melléklet 13. szakaszában és az 5. mellékletben meghatározottak szerint kell működtetni.

66. § (1)¹⁶³ A repülési tervet benyújtott és rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek a nem ellenőrzött légtérben történő repülése során a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – ha a FIC eltérően nem kéri – a repülési terv lezárásáig rádióösszeköttetést kell fenntartania a FIC-cel.

(2)¹⁶⁴

(3) Ha a légijármű a rádióösszeköttetési csatornán folyamatosan nem tud figyelni, jeleznie kell a figyelés átmeneti felfüggesztését.

(4) Meghatározott időnkénti bejelentkezés esetén a bejelentkezéskor meg kell adni a működés körülményeit, normál működés esetén „Operations normal”, vagyis „Eseménytelen repülés” jelölés megadásával.

(5)¹⁶⁵ A repülőtér forgalmi körét elhagyó és működőképes rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek – a hajtómű nélküli légijármű kivételével – 4000 láb AMSL fölött a FIC-cel fel kell vennie a rádiókapcsolatot.

(6) Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijárműnek a helyzetét kijelölt jelentőpontokhoz, repülőterekhez, vagy ha az nem lehetséges, az ICAO 1:500 000 léptékű légiforgalmi térképen feltüntetett településekhez vagy földrajzi pontokhoz viszonyítva kell jelentenie.

(7)¹⁶⁶ A rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek a TIZ-ben történő üzemelése során – ha az AFIS eltérően nem kéri – rádióösszeköttetést kell fenntartania az érintett AFIS egységgel.

67. § Nem ellenőrzött légtérben a SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5015. pont b) alpontja alapján az IFR repülésekre megállapított minimális repülési magasság 4000 láb (1200 m) AMSL.

68. § (1) Az IFR szerint működő légijárműnek rendelkeznie kell a repülési feladatnak megfelelő, a légijárművek üzembentartásáról szóló miniszteri rendeletben előírt műszerekkel és navigációs berendezésekkel.

(2)¹⁶⁸ A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló rendeletben „G”, „D” és „C” osztályúként meghatározott légtérben 9500 láb (2900 m) AMSL-en és alatta IFR szerint működő polgári vagy GAT-ként üzemeltetett állami légijárműnek legalább nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel kell rendelkeznie.

(3)¹⁶⁹ G, D és C osztályú légtérben az IFR szerint működő polgári vagy GAT-ként üzemeltetett állami légijárműnek legalább a fedélzeti adatokat sugározni képes, alapvető funkciókkal rendelkező „S” módú transzponderrel kell rendelkeznie, ha:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni azon állami légijárművek esetében, amelyek alkalomszerűen, azaz évente 30 órát meg nem haladó időtartamban végeznek IFR GAT repülést, és nyomásmagasság továbbítási képességű transzponderrel rendelkeznek.

(5)¹⁷¹ Budapest CTA-ban a szabad és a kijelölt ATS útvonalakon IFR szerint működő légijármű – az állami légijármű kivételével – legalább az RNAV 5 előírások teljesítéséhez szükséges, a légijárműre meghatározott felszereltséggel közlekedhet.

(6)¹⁷² Közelkörzeti területi navigációs eljárást IFR légijármű akkor hajthat végre, ha az adott eljáráshoz előírt teljesítményű, működő GNSS vagy DME/DME területi navigáción alapuló berendezéssel rendelkezik.

(7) Budapest FIR-ben üzemeltetett polgári merev szárnyú gázturbinás hajtóművel rendelkező légijárművet, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja az 5700 kg-ot, vagy maximális engedélyezett utas férőhely kapacitása több mint 19, összeütközési veszélyt jelző fedélzeti rendszerrel, a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról szóló 1332/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott ACAS II-vel kell felszerelni és üzemeltetni.

(8) Az RVSM légtérben üzemeltetett légijárműnek – az állami légijármű kivételével – a lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott RVSM engedéllyel kell rendelkeznie. Az RVSM engedély megszerzése érdekében a légijármű üzembentartójának biztosítania kell a légiközlekedési hatóságot arról, hogy:

(9) A légijármű üzembentartónak biztosítania kell, hogy ahol RCP típust írtak elő, a légijármű a megfelelő RCP engedéllyel rendelkezzen.

(10)¹⁷³ Az IFR szerint működő légijárműnek a nem ellenőrzött légtérben történő repülése során a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel – ha a FIC eltérően nem kéri – a repülési terv lezárásáig rádióösszeköttetést kell fenntartania a FIC-cel.

(11)¹⁷⁴ Az IFR szerint működő légijárműnek a TIZ-ben történő üzemelése során – ha az AFIS eltérően nem kéri – rádióösszeköttetést kell fenntartania az érintett AFIS egységgel.

69. § (1) Elfogás végrehajtása során a rádióösszeköttetés felvételekor a 6. mellékletben szereplő hívójeleket kell használni.

(2) Magyarország elfogást irányító katonai szervezeteinek minden körülmények között tekintettel kell lenniük az elfogott légijármű biztonságának biztosítására.

(3) A polgári légijármű részére szükséges utasításokat és intézkedéseket elsősorban az illetékes ATS egységek útján kell kiadni.

(4) Az elfogást irányító szolgálatok és az illetékes ATS egység között azonnali, megbízható összeköttetést kell létrehozni, valamint biztosítani kell a polgári légijármű repülésének tényleges adataira vonatkozó információk azonnali kicserélésének lehetőségét.

(5) Az elfogást végrehajtó légijárműnek ismernie kell az elfogott polgári légijármű általános teljesítményadatait és figyelembe kell vennie azt, hogy az elfogott polgári légijármű műszaki hiba vagy jogellenes beavatkozás miatt veszélyhelyzetben is lehet.

70. § (1) Az elfogó légijármű manőverezéséhez a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11015 pontjában meghatározott standard módszereket kell alkalmazni, hogy az elfogott légijármű veszélyeztetettsége csökkenjen.

(2) Az elfogott légijármű útját nem szabad oly módon keresztezni, hogy abból veszélyes turbulencia származhasson.

(3) SSR transzponderrel felszerelt, elfogást végző légijárműveknek ki kell kapcsolni a nyomás magasság kijelzés adását – a C módú válaszokat, vagy az S módú AC közlemény elemeket – az elfogás alatt lévő légijármű legalább 20 NM-es (37 km) körzetében annak érdekében, hogy az ACAS-szal felszerelt, elfogás alatt lévő légijármű az elfogó légijárművet ne érzékelje fenyegető összeütközésként, és az ACAS elkerülési javaslata – azaz az RA – alapján ne kezdjen kitérő manővert.

71. § (1) Az elfogó légijármű manőverezéséhez és a polgári légijármű azonosításához a következő módszert kell alkalmazni. Az elfogás I. szakaszában az elfogó légijármű az elfogott légijárművet annak hátsó része felől közelíti meg. Az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – az elfogott légijárműtől balra, kissé felette és előtte helyezkedik el az elfogott légijárműtől kezdetben legalább 300 m távolságra, az elfogott légijármű vezetőjének látóterén belül. Bármely más, az elfogásban részt vevő légijármű biztonságos távolságban marad, lehetőleg az elfogott légijármű felett és mögött. Ha az elfogott légijárműhöz viszonyított megfelelő sebességet és repülési helyzetet felvették, az elfogó légijármű szükség szerint végrehajtja a (2) bekezdésben előírtakat.

(2) Az elfogás II. szakaszában az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – azonos magasságon repülve megkezdi az elfogott légijármű óvatos megközelítését. Az elfogó légijármű nem repülhet az elfogott légijárműhöz közelebb, mint ahogy az a szükséges adatok megszerzése céljából feltétlenül szükséges. Az elfogó kötelék vezérének – vagy az elfogó légijárműnek – óvatosnak kell lennie, nehogy megijessze az elfogott légijármű személyzetét vagy utasait. Az elfogó légijárműnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy azok a manőverek, amelyek elfogó légijárművek számára természetesek, veszélyesek lehetnek a polgári légijárművek személyzete vagy utasai számára. Az elfogásban részt vevő bármely más légijármű az elfogott légijárműtől biztonságos távolságban marad. Az azonosítás befejezése után az elfogó légijármű a (3) bekezdésben meghatározottak szerint eltávolodik az elfogott légijármű közeléből.

(3) Az elfogás III. szakaszában az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – óvatosan, enyhe süllyedő fordulóval elrepül az elfogott légijárműtől. Az elfogásban részt vevő bármely más légijármű az elfogott légijárműtől biztonságos távolságban marad és csatlakozik a kötelék vezéréhez.

72. § (1) Ha a 71. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott azonosítási műveletek végrehajtása után az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – úgy ítéli meg, hogy az elfogott légijármű repülési útvonalának megváltoztatása szükséges, az elfogó kötelék vezérének – vagy az elfogó légijárműnek – rendszerint az elfogott légijármű bal oldalán, kissé felette és előtte kell elhelyezkedni, hogy annak parancsnoka láthassa a leadott látjeleket.

(2) Az elfogó légijármű parancsnokának meg kell győződnie arról, hogy az elfogott légijármű parancsnoka az elfogást észlelte és nyugtázza a jelzéseket. Ha a jelzések ismétlésével sem sikerül az elfogott légijármű parancsnokának figyelmét felhívni, más jelzési módszerek is használhatók e célra, beleértve utolsó eszközként az utánégető keltette fényhatást, feltéve, ha ennek használata az elfogott légijárműre nem jelent veszélyt.

(3) Ha az időjárási körülmények vagy a domborzati viszonyok szükségessé teszik, megengedett, hogy az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – az elfogott légijármű jobb oldalán, kissé felette és előtte helyezkedjen el. Ilyen esetben az elfogó légijármű parancsnokának biztosítania kell, hogy légijárművét az elfogott légijármű parancsnoka folyamatosan, világosan láthassa.

73. § (1) Ha az elfogott légijárművel rádióösszeköttetés létesíthető, a navigációs segítséget és a szükséges információkat rádiótávbeszélőn kell megadni az elfogott légijármű számára.

(2) Ha navigációs vezetést adnak egy elfogott légijármű számára, úgy az elfogott légijármű nem vezethető olyan körülmények közé, ahol a látástávolság a repülés látási körülmények közötti lebonyolításához szükséges minimum alá csökkenhet.

(3) Az elfogó légijármű és az elfogott légijármű köteléket alkot, amelynek parancsnoka az az elfogó légijármű, amelytől az elfogott légijármű az utasításokat kapja.

(4) Az elfogott légijárművektől megkövetelt manőverek nem növelhetik az elfogott légijárműre háruló, már meglévő veszélyeket abban az esetben, ha a légijármű működési jellemzői korlátozottak.

(5) Ha az elfogott légijárművet az átrepült területen le kell szállítani, biztosítani kell, hogy

(6) Ha polgári légijárművet ismeretlen repülőtéren való leszállásra utasítanak, elegendő időt kell adni arra, hogy a polgári légijármű előkészülhessen a leszállás végrehajtására, figyelembe véve, hogy egyedül a polgári légijármű parancsnoka tudja megítélni azt, hogy adott időben a futópálya hosszát és a légijármű pillanatnyi tömegét figyelembe véve a leszállási manőver biztonságosan végrehajtható-e.

(7) Rádión kell megadni az elfogott légijármű részére a biztonságos megközelítés és leszállás végrehajtásához szükséges összes tájékoztatást.

74. § (1) Az elfogó és elfogott légijárműnek pontosan kell alkalmaznia a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11015 pontjának S11-1. táblázatában meghatározott látjeleket, és tudnia kell helyesen értelmezni a másik légijármű által alkalmazott jelzéseket.

(2) Az elfogó légijárműnek figyelnie kell minden, az elfogott légijármű által adott olyan jelzést, amely azt jelzi, hogy az elfogott légijármű veszélyben van vagy segítségre szorul.

75. § (1) Ha a rendeltetési repülőtéren AFIS egység működik, a TIZ határának keresztezése előtt legalább 5 perccel a rádióval felszerelt VFR légijárműnek fel kell vennie a rádióösszeköttetést az AFIS egységgel.

(2) A légijárműnek a repülőtér megközelítését, a leszállást és az indulást az AFIS egység tájékoztatásait figyelembe véve kell végrehajtani.

(3) Ha rádióval fel nem szerelt VFR légijármű AFIS egységgel rendelkező repülőtérre kíván repülni, repülését a felszállás előtt egyeztetnie kell az AFIS egységgel.

(4) Az AFIS repülőterek légterében üzemeltetett légijárműnek a repülést a repülőtér helyi tényleges QNH értéke szerint kell végrehajtania.

(5) Annak érdekében, hogy az AFIS egységek a repülőtéri forgalom, valamint a repülőtér légterét átrepülő légijármű számára megfelelő forgalmi tájékoztatást tudjanak nyújtani, a repülési tervet be nem nyújtott induló légijárműnek a következő eljárásokat kell követnie:

76. § A TIZ határánál, vagy felszállásra várakozó légijármű esetén a földön az AFIS egység javaslatára várakoznia kell:

77. § (1) A légijárműnek a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottaknak megfelelően be kell jelentenie szándékait és repülési manővereit annak érdekében, hogy az AFIS egység folyamatosan ismerje a forgalmi helyzetet, valamint hogy megfelelő tájékoztatást tudjon adni a légijárművek számára.

(2) Induló légijármű esetében be kell jelenteni:

(3) Érkező légijármű esetében be kell jelenteni:

78. § (1) Annak a légijárműnek, amely a TIZ-t leszállási szándék nélkül kíván átrepülni, tájékoztatnia kell a repülőtéri AFIS egységet

(2) Az érintett légtér átrepülése során a bejelentett magasságot vagy útvonalat megváltoztatni az AFIS egység előzetes tájékoztatása és annak nyugtázása után lehet.

79. § Ha a légijármű a repülőtér területén felszálláshoz vagy leszálláshoz nem kapcsolódó gurulást kíván végrehajtani, szándékát be kell jelentenie az AFIS egységnek, amely szükség szerint tájékoztatást ad a lényeges helyi forgalomról.

80. § A futópályára történő kigurulás előtti várakozást a kijelölt váróhelyen kell végrehajtani, ha ilyet kijelöltek. Ha kijelölt váróhely nincs, az AFIS egységtől információt kell kérni a várakozás helyére vonatkozóan.

81. § (1)¹⁷⁵ Az AFIS egység rádiótávbeszélő hívójele az AIP-ben vagy a látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványban hívójel.

(2) A nem ellenőrzött repülőtér AFIS egységének a repülőtéri forgalomra, meteorológiai viszonyokra és a repülőtér mozgási területére vonatkozó tájékoztatásokat kell adnia, valamint riasztó szolgálatot kell nyújtania a repülőtéri forgalomban részt vevő ismert forgalom számára.

(3) Az AFIS egység légiforgalmi irányítói engedélyt nem adhat.

(4) Az AFIS egység feladata az ATC engedélyek beszerzése, valamint ezek továbbítása az érintett légijárművek számára, ha az induló légijármű felszállás után a repülőteret elhagyva, ellenőrzött légtérben tervezi repülését.

(5) Azokon a repülőtereken, ahol műszer szerinti megközelítési eljárások végrehajtása is lehetséges, az AFIS egységnek a VFR légijárművet a TIZ határánál várakoztatnia kell, ha ez a műszer szerinti megközelítést végrehajtó IFR légijármű biztonsága érdekében szükséges.

(6)¹⁷⁶ Az AFIS egység a feladatait a légiforgalmi szolgálati rendelet 402. §-ában meghatározottakkal összhangban köteles ellátni.

82. § (1) Az AFIS egység a fel- vagy leszállni készülő légijármű számára meghatározott futópályát javasol.

(2) A „JAVASOLT FUTÓPÁLYA” – angol nyelven „SUGGESTED RUNWAY” – kifejezés azt a futópályát jelöli, amelyet az AFIS egység a legmegfelelőbbnek ítél az érintett légijármű számára, figyelembe véve

(3) Az AFIS egységnek elsősorban a széliránynak legjobban megfelelő futópályát kell javasolni. A forgalmi helyzet és a rendelkezésre álló megközelítési berendezések figyelembevételével, ettől eltérő pálya használata javasolható.

(4) A légijármű vezetője felelős azért, hogy eldöntse, a javasolt futópálya minden vonatkozásban megfelel-e a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, figyelembe véve légijárművének technikai jellemzőit.

(5) Ha az érintett légijármű vezetője, a légijármű jellemzői miatt a javasolt futópályát nem tudja elfogadni, erről tájékoztatnia kell az AFIS egységet.

83. § (1) Az AFIS egység az előtéren a javasolt futópályára, a talajszélre, a légnyomásra és a lényeges helyi forgalomra vonatkozó tájékoztatást ad.

(2) A futópálya váróhelyén a légijármű „felszállásra kész” bejelentését követően a légijármű „ISMERT FORGALOM NINCS” – angol nyelven „NO REPORTED TRAFFIC” – tájékoztatást vagy ismert forgalomra vonatkozó tájékoztatást kap az AFIS egységtől.

(3) Ha a korábban ismertetett okok miatt a légijármű részére ATC engedély közvetítésére van szükség, az ATC engedélyt legkésőbb ennél a helynél továbbítják. Az ATC engedély továbbítására az „ATC ENGEDÉLYEZI ÖNNEK ...” – angol nyelven „ATC CLEARS YOU TO ...” – kifejezést használják.

(4) A futópályára történő kiguruláskor a „PÁLYA SZABAD” – angol nyelven „RUNWAY FREE” – kifejezéssel tájékoztatja az AFIS egység a légijárművet a felszállás végrehajthatóságáról, vagy ismert forgalomra vonatkozó tájékoztatást ad, ha ez korábban nem volt lehetséges.

(5) Az AFIS egység felszállás után tájékoztatja a légijárművet a szükséges frekvenciaváltásról.

84. § (1) A rádióösszeköttetés első ízben történő felvételekor meg kell adni a következőket:

(2) Az AFIS egység javasolhatja az érkező VFR légijárműnek – különösen abban az esetben, mikor IFR légijármű műszer szerinti megközelítést hajt végre vagy a futópálya állapota nem megfelelő –, hogy kijelölt pont felett várakozzon.

(3) Az AFIS egység a hosszúfalon, alapfalon vagy végső egyenesen „PÁLYA SZABAD” – vagy „RUNWAY FREE” – tájékoztatást, vagy a futópályán vagy annak közelében mozgó egyéb légijárművekkel, akadályokkal kapcsolatos információkról ad tájékoztatást.

(4) Az AFIS egység a légijármű leszállása után a futópályán, gurulással kapcsolatos információt adhat.

(5) Az AFIS egység begurulás közben parkolásra vonatkozó információkat adhat meg.

85. §¹⁷⁸ Az induló vagy érkező légijármű számára az AFIS akkor továbbítja a „PÁLYA SZABAD” – vagy „RUNWAY FREE” – kifejezést, ha nincs a futópályán légijármű, egyéb jármű vagy akadály, és a futópálya szélétől számított 50 m távolságon belül – vagy ha a futópálya hossza a 900 m-t nem haladja meg, 30 m távolságon belül – nincs várakozó vagy guruló légijármű.

86. § (1) Az átrepülő légijármű számára az AFIS egység következő tájékoztatásokat nyújtja:

(2) Az átrepülés bejelentésével továbbított repülési tervadat alapján a légijármű számára a rendeltetési repülőtéren történő leszállásig nem biztosítanak automatikusan riasztószolgálatot.

87. § Az AFIS egység felkérheti az érintett légijárműveket, hogy közvetlenül tájékoztassák egymást, valamint egymás között koordinálják repülési műveleteiket az összeütközések megelőzése érdekében. Ilyen közvetlen rádióösszeköttetést a légijárművek is kezdeményezhetnek.

88. § (1) Az AFIS egység, ha egyéb módon nem lehetséges, egy légijármű számára fény- vagy pirotechnikai eszközök segítségével is adhat tájékoztatást.

(2) A szaggatott vörös fényjelek vagy vörös rakéta veszélyről történő figyelmeztetésül szolgálnak a légijárművek számára.

(3) Az ilyen jelzések egyike sem jelent irányítói engedélyt vagy utasítást.

89. § (1) Budapest CTR-ben hajtómű nélküli légijármű nem hajthat végre repülést.

(2)¹⁷⁹ Budapest CTR végső megközelítési területére csak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre történő leszállás, vagy a (4) bekezdésben meghatározott speciális repülési feladat végrehajtása esetén, valamint pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet berepülni.

(3)¹⁸⁰ Budapest CTR végső megközelítési területének határait a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet határozza meg.

(4)¹⁸¹ Speciális repülési feladatnak minősül az állami légijárművel végrehajtott repülés, a kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés, a légi tűzoltás céljából végzett repülés, a légijárművel folytatott munkavégzés, valamint a légi fényképezési és légi megfigyelési feladatokat végző repülés.

90. § (1) A nem ellenőrzött légtérből Budapest CTR-be belépni szándékozó légijárműnek fel kell vennie a rádióösszeköttetést Budapesti Repülőtéri Irányító Toronnyal a CTR-határ átrepülését megelőzően, engedélyt kell kérnie a berepülésre, és tájékoztatást kell adnia arról, ha a légijármű helikopter.

(2) A berepülést kijelölt belépő pontokon kell végrehajtani, kivéve, ha a Budapesti TWR eltérő utasítást ad.

(3) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező és induló légijármű kizárólag a közzétett pontokon keresztül tervezheti a repülést.

(4) A 37. § (3) bekezdése szerint Budapest CTR oldalhatárain belül, terepről tervezett felszállás esetén, ha a légiforgalmi irányítói engedély beszerzésére a földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, akkor a légijármű a végső megközelítési területen kívül emelkedhet fel legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében.

91. § (1) A belépő pont engedélyezett átrepülése után a légijárműnek a TWR utasítása szerint várakoznia vagy közelednie kell, és ezt követően kell végrehajtania a megközelítést és leszállást.

(2) A légijármű maximum 1500 láb (450 m) tengerszint feletti magasságon várakozhat.

(3) A légijárműnek a leszállást a TWR által megadott futópályára vagy a kijelölt helikopter leszállóhelyre kell végrehajtania.

(4) Rádióösszeköttetés megszakadásakor a légijárműnek az ATC engedély szerint kell végrehajtania a megközelítést. Ha nem kapott leszállási engedélyt, a légijárműnek a belépési pont felett kell várakoznia 5 percet, és ezt követően kell végrehajtani a leszállást a futópályára.

(5)¹⁸² Rádióösszeköttetés megszakadása esetén a TWR megkísérli az engedélyek és utasítások továbbítását a SERA rendelet melléklet 1. Függelékében meghatározott fényjelek segítségével.

(6) A légijárműnek a gurulást a „FOLLOW ME” felvezető gépkocsi utasítása szerint kell végrehajtani, kivéve, ha a TWR eltérő utasítást ad.

92. § (1) Induló légijárműnek a felszállást a TWR által megadott futópályáról vagy kijelölt helikopter leszállóhelyről kell végrehajtania.

(2) A légijárműnek a Budapest CTR-t a TWR által adott útvonalengedély szerint kell elhagynia.

(3) Rádióösszeköttetés megszakadása esetén:

93. § A Budapest CTR-be belépő vagy onnan induló, 120 csomó vagy annál kevesebb műszer szerinti sebességgel repülő VFR légijárműnek el kell kerülnie Budapest TMA légterét, és repülését Budapest TMA alatt kell terveznie.

94. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

95. § Ez a rendelet