57/2016. (XII. 22.) BM rendelet
57/2016. (XII. 22.) BM rendelet
a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről1
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. befogadó állomás: az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint a befogadott elhelyezését és ellátását biztosító intézmény,
2.2 BMH által fenntartott intézmények: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (a továbbiakban: BMH) által fenntartott, a menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárásban részt vevő személyek számára szállást, ellátást nyújtó, valamint a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló befogadó állomás, közösségi szállás és menekültügyi őrzött befogadó központ,
3. BMH közegészségügyi felügyelője: a BMH által fenntartott intézményekben az e rendeletben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy,
4. BMH közegészségügyi szakorvosa: a BMH állományában az e rendeletben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott orvos,
5. BMH személyi állománya: a BMH által fenntartott intézményekben a külföldiek ellátásában, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi eljárással összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő személyek,
6. BMH szerződéses orvosa: a BMH-nál az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult személy,
7. Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelője: a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. § 1. pontjában meghatározott személy,
8. közösségi szállás: az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek elhelyezésére szolgáló intézmény,
9. külföldi: olyan nem magyar állampolgár vagy hontalan, akinek menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárása van folyamatban, és akit a BMH által fenntartott intézmények valamelyikében helyeztek el,
10. menekültügyi őrzött befogadó központ: a menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint meghatározott intézmény,
11. őrizetes: az a személy, akinek kiutasítást előkészítő, illetve idegenrendészeti vagy kitoloncolási őrizetét az arra jogosult hatóság elrendelte, továbbá akinek az őrizetét a bíróság meghosszabbította,
12. őrzött szállás: az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott, az idegenrendészeti őrizet végrehajtására szolgáló intézmény,
13. őrzött szállás orvosa: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) személyi állományába tartozó vagy szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján az őrzött szálláson elhelyezettek részére egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos,
14. Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője: a Rendőrségnél foglalkoztatott felsőfokú közegészségügyi-járványügyi vagy népegészségügyi szakképzettséggel rendelkező, közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására a BM rendelet alapján foglalkoztatott személy,
15. Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelője: a Rendőrségnél foglalkoztatott felsőfokú közegészségügyi-járványügyi vagy népegészségügyi szakképzettséggel rendelkező, közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására a BM rendelet alapján foglalkoztatott személy,
16. Rendőrség személyi állománya: a külföldiek elfogásában, előállításában, visszatartásában, őrzésében, kísérésében, egészségügyi ellátásában, valamint az egyéb ügyintézéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vevő, a Rendőrség által foglalkoztatott személy,
17. Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat: a BM rendelet 1. § 7. pontjában meghatározott szolgálat,
18. rendvédelmi tisztifőorvos: a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § b) pontjában meghatározott személy,
19. rendvédelmi tisztiorvos: a Rendőrségnek a Korm. rendelet 1. § c) pontja szerinti rendvédelmi tisztiorvosa.
2. Az őrzött szállás közegészségügyi-járványügyi követelményei
2. § (1) Az őrzött szállásra történő befogadás végrehajtása során az őrizetes orvosi vizsgálatát (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: orvosi vizsgálat) az őrzött szállás orvosa végzi. Az őrzött szállásra történő befogadásra annak hivatali idején kívül is sor kerülhet. Hivatali időn túl az orvosi vizsgálat szerződéses orvossal is elvégeztethető. A hivatali időt az országos rendőrfőkapitány határozza meg, aki erről, valamint a végrehajtással kapcsolatos intézkedésekről a BMH főigazgatóját tájékoztatja.
(2) Az orvosi vizsgálatot végző orvos általános belgyógyászati vizsgálatot végez, és vizsgálati leletben írásban rögzíti az őrizetes aktuális egészségi állapotát. A vizsgálati leletnek ki kell terjednie az őrizetes életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adataira, az őrizetes testsúlyának megállapítására, az őrizetesen lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), keletkezésének okára, illetve rögzíteni kell, hogy az őrizetesen külsérelmi nyomok nem találhatók. A vizsgálati leletet az orvosi vizsgálatot végző orvos az orvosi dokumentációk között – nem selejtezhető módon – helyezi el.
(3) Az orvosi vizsgálat eredménye alapján az alábbi minősítések adhatók:
a) az őrizetes közösségben elhelyezhető,
b) az őrizetes közösségben egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt),
c) az őrizetes közösségben nem elhelyezhető.
(4) Az orvosi vizsgálat eredményét az eljáró hatóság kapja meg, amelyet nem selejtezhető módon tárol.
(5) A befogadott őrizetes csak az orvosi vizsgálat után, az orvosi vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértése alapján helyezhető el közösségben.
(6) Az orvosi vizsgálathoz egyszer használatos gumikesztyűt, orvosi köpenyt – szükség esetén védőlábbelit, egyszer használatos orvosi orr-szájmaszkot, egyszer használatos védőköpenyt, valamint FFP3 védőmaszkot – kell biztosítani.
3. § (1) Az őrizetes részére az elhelyezése során biztosítani kell a hideg-meleg folyóvíz és a WC használatának lehetőségét.
(2) Kiskorú csak szülőjével, illetve a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személlyel közös lakóhelyiségben helyezhető el, ahol a kiskorú számára életkorának megfelelő fekvőhelyet kell biztosítani.
(3) Az őrizetes az őrzött szállás napirendjében foglaltak szerint dohányozhat.
(4) Az őrizetes számára a megfelelő személyi felszerelési tárgyakat, szükség szerint az évszaknak megfelelő ruházatot, a tisztálkodáshoz, valamint a hálókörlet tisztaságának fenntartásához szükséges eszközöket az őrzött szállás biztosítja. A kiskorú őrizetes számára az életkorának megfelelő speciális higiéniai eszközöket kell biztosítani. A tisztálkodáshoz szükséges – kiskorú őrizetes esetén a speciális – higiéniai eszközöket szükség szerint, de legalább havonta pótolni kell.
(5) A (4) bekezdés szerinti tárgyakat és eszközöket az őrzött szállás az országos rendőrfőkapitány utasításában meghatározottak szerint biztosítja.
(6) Az őrzött szállás fenntartója az őrzött szálláson az egészségügyi szakasszisztens jelenlétét folyamatosan biztosítja. Az őrizet végrehajtása során az orvosi rendelésen tolmácsot – az orvos kérelme alapján – az őrzött szállás biztosítja.
(7) Ha az idegenrendészeti eljárás során fertőző megbetegedésre vagy annak gyanújának megállapítására kerül sor, és a megbetegedett személy más helyszínre kerül átszállításra, a megállapított tényről, körülményről a vizsgálatot végző orvos haladéktalanul, de legkésőbb a befogadást megelőzően tájékoztatja az átszállítás helye szerinti intézmény vezetőjét, így különösen a menekültügyi őrzött befogadó központ és a befogadó állomás vezetőjét, valamint az ott egészségügyi szolgálatot ellátó személyeket.
3. Az őrizetes fertőző megbetegedésével vagy annak gyanújával, továbbá az őrizetes kórokozó-hordozó állapotával kapcsolatos járványügyi tevékenységek
4. § (1) Nem helyezhető el közösségben az az őrizetes, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó. Az őrzött szállás orvosa fertőző vagy fertőzésre gyanús, továbbá kórokozó-hordozó őrizetes esetén a rendvédelmi tisztiorvos vagy – annak akadályoztatása esetén – a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője szakmai javaslatának figyelembevételével intézkedik az őrizetesnek az őrzött szállás elkülönítő helyiségében történő elhelyezéséről vagy a betegség természetének megfelelő egészségügyi intézménybe történő beutalásáról.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt járványügyi eseményt először az őrzést biztosító személyi állomány tagja észleli, vagy tudomására jut, a járványügyi eseményről haladéktalanul jelentést tesz szolgálati elöljárója útján az őrzött szállás vezetőjének. Az őrzött szállás vezetője telefonon és írásban haladéktalanul tájékoztatja az őrizetet elrendelő hatóságot, a rendvédelmi tisztiorvost vagy – annak akadályoztatása esetén – a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjét.
(3) A rendvédelmi tisztiorvos a járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a megbetegedés megállapításának helye és az őrizetes tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), valamint a rendvédelmi tisztifőorvost.
(4) A fertőző beteg őrizetest elszállításáig az őrzött szállás elkülönítő helyiségében kell elhelyezni. A fertőző beteg őrizetes elszállítása után az őrzött szállás orvosa intézkedik a fertőző ágens elleni hatékony fertőtlenítésről, amely kiterjed a helyiség, a berendezési és használati tárgyak, textíliák fertőtlenítésére.
(5) Ha az őrizetes egészségi állapota miatt nem helyezhető el őrzött szálláson, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani.
4. A BMH által fenntartott intézmények közegészségügyi-járványügyi követelményei
5. § (1) A befogadó állomáson, közösségi szálláson és a menekültügyi őrzött befogadó központba történő befogadás végrehajtása során a külföldi orvosi vizsgálatát (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: orvosi vizsgálat) a BMH szerződéses orvosa végzi el, illetve a menekültügyi őrzött befogadó központban a BMH szerződéses orvosa mellett az őrzött szállás orvosa is elvégezheti.
(2) Az orvosi vizsgálatot végző orvos általános belgyógyászati vizsgálatot végez és vizsgálati leletben írásban rögzíti a külföldi aktuális egészségi állapotát. A vizsgálati leletnek ki kell terjednie – a menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendeletben előírtak mellett – a külföldi életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adataira, a külföldi testsúlyának megállapítására, a külföldin lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), annak okára, illetve rögzíteni kell, hogy a külföldin külsérelmi nyomok nem találhatóak. A vizsgálati leletet az orvosi vizsgálatot végző orvos az orvosi dokumentációk között – nem selejtezhető módon – helyezi el.
(3) Az orvosi vizsgálat eredménye alapján az alábbi megállapítások tehetők:
a) a külföldi közösségben elhelyezhető,
b) a külföldi közösségben egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt),
c) a külföldi közösségben nem elhelyezhető.
(4) Az orvosi vizsgálat eredményét az eljáró hatóság kapja meg, amelyet nem selejtezhető módon tárol.
(5) A külföldi csak az orvosi vizsgálat után, az orvosi vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértésével helyezhető el közösségben.
(6) Az orvosi vizsgálathoz használt védőeszközökre a 2. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.
(7) A BMH által fenntartott intézményekben a BMH által fenntartott intézmény napirendjében meghatározottak szerint lehet dohányozni.
(8) A menekültügyi őrzött befogadó központ az egészségügyi szakasszisztens jelenlétét folyamatosan biztosítja.
(9) A menekültügyi őrizet végrehajtása során az orvosi rendelésen közreműködő tolmácsot – az orvos kérelmére – a menekültügyi őrzött befogadó központ biztosítja.
5. A BMH által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek fertőző megbetegedésével vagy annak gyanújával, továbbá a BMH által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek kórokozó-hordozó állapotával kapcsolatos járványügyi tevékenységek
6. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerint elvégzett orvosi vizsgálat alapján nem helyezhető el közösségben az a külföldi, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó.
(2) A BMH szerződéses orvosa vagy az őrzött szállás orvosa fertőző vagy fertőzésre gyanús továbbá kórokozó-hordozó külföldi esetén – a BMH közegészségügyi szakorvosának szakmai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a fertőző beteg elkülönítő helyiségben történő elhelyezéséről, vagy a betegség természetének megfelelő egészségügyi intézménybe történő beutalásáról. Ha a külföldi egészségi állapota miatt nem helyezhető el menekültügyi őrzött befogadó központban, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani. A külföldi átszállítása során a külsérelmi nyom megállapítására szolgáló látlelet másolatát át kell adni az egészségügyi intézménynek.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben megjelölt járványügyi eseményt nem a BMH szerződéses orvosa, hanem a BMH által fenntartott intézmény valamely alkalmazottja vagy a menekültügyi őrzött befogadó központ őrzését biztosító személyi állomány tagja észleli, vagy tudomására jut, a járványügyi eseményről haladéktalanul jelentést tesz közvetlen vezetője, illetve szolgálati elöljárója útján a BMH által fenntartott intézmény vezetőjének.
(4) A BMH által fenntartott intézmény vezetője a tudomására jutott járványügyi eseményről telefonon majd írásban haladéktalanul tájékoztatja az őrizetet elrendelő hatóságot, a BMH közegészségügyi szakorvosát és a külföldi tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt.
7. § (1) A BMH szerződéses orvosa bejelenti a betegség megállapításának helye és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, valamint ezzel egyidejűleg a BMH közegészségügyi felügyelőjének és a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjének a BMH személyi állománya, valamint a BMH által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek körében járványosan vagy szórványosan fellépő, jelentésre kötelezett valamennyi fertőző megbetegedést, illetve annak gyanúját. A bejelentést a fertőző beteg bejelentésére szolgáló felületen az orvos megjegyzései rovatban a „BMH” megkülönböztető jelzést feltüntetve kell megküldeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést követően a BMH szerződéses orvosa intézkedik a betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat elvégeztetésére.
(3) A BMH közegészségügyi felügyelője a csoportos és tömeges fertőző megbetegedéseket szóban azonnal és írásban 24 órán belül jelenti – a BMH közegészségügyi szakorvosának egyidejű tájékoztatása mellett – a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjének. A BMH szerződéses orvosa a bekövetkezett fertőző betegségről – az érintett személyt azonosító személyes adatok nélkül – megküldött bejelentésről nyilvántartást vezet.
(4) A nyilvántartás tartalmazza
a) a megbetegedés helyét,
b) a betegség megnevezését,
c) a megbetegedés kezdetének és bejelentésének idejét,
d) az esetleges kórházi ápolás esetén a kórházba szállítás napját,
e) a kórház nevét, címét,
f) a beteg környezetéhez tartozók közül a munkahelyről kitiltandók számát,
g) a diagnosztikai és felszabadítandó mintavételek napját és eredményeit, azt, hogy a beteg az adott betegség ellen kapott-e védőoltást, hogy a beteg környezetében az adott betegség előfordulása miatt hányan és milyen védőoltást kaptak,
h) a beteg gyógyulásának, halálozásának vagy kijelentésének napját, a záró-fertőtlenítés napját és az ehhez használt szer megnevezését, valamint
i) a BMH személyi állománya körébe tartozó beteg foglalkozását, munkahelyét.
8. § (1) A fertőző beteget elszállításáig az elkülönítő helyiségben kell elhelyezni. A fertőző beteg elszállítása után a BMH szerződéses orvosa intézkedik a fertőző ágens elleni hatékony fertőtlenítésről, amely kiterjed a helyiség, a berendezési és használati tárgyak, textíliák fertőtlenítésére.
(2) Ha a fertőző beteggel szállítása során a Rendőrség személyi állományának valamely tagja érintkezett, a BMH közegészségügyi szakorvosa – a Rendőrség személyi állományának egészsége védelmében – a járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti a rendvédelmi tisztiorvost.
(3) Ha a menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárás során fertőző megbetegedésre vagy annak gyanújának megállapítására kerül sor, és a megbetegedett külföldi más helyszínre kerül átszállításra, a megállapított tényről, körülményről a vizsgálatot végző orvos haladéktalanul, de legkésőbb a befogadást megelőzően tájékoztatja az átszállítás helye szerinti intézmény vezetőjét, valamint az ott egészségügyi szolgálatot ellátó személyeket.
6. Fertőző beteg szállítása
9. § (1) A fertőző betegségben szenvedő őrizetes vagy külföldi (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: fertőző beteg) szállítása az egészségügyről szóló törvényben meghatározott gépjárművel vagy olyan szolgálati gépjárművel történhet, amely könnyen mosható és fertőtleníthető belső felületekkel rendelkezik.
(2) A fertőző beteget szállító gépjárművek fertőtlenítése a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet) meghatározott módon történhet. A BMH gépjárműveivel történt szállítást követő fertőtlenítésre vonatkozó szabályokat a BMH főigazgatója által kiadott közegészségügyi-járványügyi szabályzat rögzíti.
(3) Ha a fertőző beteg szállítása szolgálati gépjárművel történt, annak fertőtlenítésére az adott rendvédelmi szerv vezetője intézkedik. A szállítást követő fertőtlenítésre vonatkozó szabályokat az országos rendőrfőkapitány által kiadott közegészségügyi-járványügyi szabályzat rögzíti.
(4) Ha a fertőzött beteg egészségi állapota indokolja, szállítását mentőgépjárművel kell végrehajtani.
7. Az őrzött szállással kapcsolatos közegészségügyi tevékenységek
10. § (1) A rendvédelmi tisztifőorvos
a) elemzi és értékeli a Rendőrség és a BMH érintett személyi állománya, az őrzött szállásokon és a BMH által fenntartott intézményekben elhelyezett személyek közegészségügyi-járványügyi helyzetét, amelyhez az országos tisztifőorvostól információt, tájékoztatást kérhet,
b) javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,
c) az országos tisztifőorvos véleményének kikérésével meghatározza a közegészségüggyel-járványüggyel összefüggésben jelentendő tevékenységek, események körét,
d) az országos tisztifőorvos véleményének kikérésével elvi szakmai állásfoglalást ad ki, valamint
e) jogosult feladatai végrehajtása érdekében természetes személytől, gazdálkodó szervezettől a Rendőrség és a BMH érintett személyi állományát, valamint az őrzött szállásokon és a BMH által fenntartott intézményekben elhelyezett személyeket érintő, személyes adatokat nem tartalmazó, közegészségüggyel és járványüggyel összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni.
(2) A Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőjének, valamint az őrzött szállás orvosának járványügyi feladatát képezi
a) a járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,
b) a Rendőrség személyi állománya fertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint
c) a Rendőrség személyi állományába tartozó fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús állapotú személyekkel, a kórokozó-hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenység ellátása.
(3) A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője az őrzött szállások vonatkozásában
a) koordinálja az őrizetesekkel összefüggő közegészségügyi feladatokat ellátó, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőjének a tevékenységét,
b) segíti és ellenőrzi az őrizetesek egészségügyi ellátását végző orvosok és közegészségügyi feladatot ellátó egészségvédelmi megbízottak közegészségügyi tevékenységét, valamint
c) elemzi és értékeli – a rendvédelmi tisztifőorvos, illetve a rendvédelmi tisztiorvos által meghatározottak alapján – az őrzött szállások közegészségügyi helyzetét, tevékenységét, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.
(4) Ha a munkakörhöz vagy a szolgálati feladathoz kapcsolódóan a Rendőrség személyi állománya tagjának vagy csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, az érintetteket a kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni.
8. A BMH által fenntartott intézményekkel kapcsolatos közegészségügyi tevékenységek
11. § (1) A BMH által fenntartott intézmények vonatkozásában közegészségügyi tevékenységet a BMH közegészségügyi szakorvosa, a BMH közegészségügyi felügyelője, valamint a BMH szerződéses orvosai látnak el.
(2) A BMH közegészségügyi szakorvosának az a személy bízható meg, aki megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsgával vagy közegészségtan-járványtan szakvizsgával rendelkezik.
(3) A BMH közegészségügyi szakorvosa
a) belső közegészségügyi ellenőrzést végez a BMH által fenntartott intézményekben,
b) bejelentést tesz a megbetegedés megállapításának helye, és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak a járványosan vagy szórványosan fellépő, jelentésre kötelezett valamennyi fertőző megbetegedés, illetve annak gyanúja esetén,
c) a BMH személyi állománya körében bekövetkezett járványügyi eseményről jelentést tesz a rendvédelmi tisztifőorvosnak,
d) kezdeményezi a járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedéseket,
e) kidolgozza a BMH személyi állománya fertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatokat, valamint
f) ellátja a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús állapotú személyekkel, a kórokozó-hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenységet.
(4) A BMH közegészségügyi felügyelője
a) a BMH által fenntartott intézményekben közegészségügyi-járványügyi helyszíni ellenőrzést végez,
b) végzi a BMH személyi állományával, valamint a külföldiekkel összefüggő közegészségügyi-járványügyi tevékenységet,
c) segíti a BMH személyi állományának foglalkozás-egészségügyi ellátását, valamint a külföldiek egészségügyi ellátását végző BMH szerződéses orvosok közegészségügyi tevékenységét,
d) javaslatot tesz a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője részére a BMH által fenntartott intézményekben dolgozó, a Rendőrség személyi állományának egészségvédelmét támogató követelmények biztosítására, valamint
e) elemzi és értékeli a BMH által fenntartott intézmények közegészségügyi helyzetét, tevékenységét.
(5) Az egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásának személyi feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.
12. § (1) A BMH közegészségügyi szakorvosa, a BMH közegészségügyi felügyelője és a BMH szerződéses orvosai javaslatot tesznek a BMH főigazgatójának a BMH veszélyeztetett személyi állománya célzott népegészségügyi, illetve járványügyi szűrővizsgálatára, szükség esetén megfigyelésére.
(2) Ha a munkakörhöz vagy a szolgálati feladathoz kapcsolódóan a BMH személyi állománya tagjának vagy csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, az érintetteket a kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni. A BMH személyi állományának munkakörhöz kötött kötelező védőoltásait a biológiai kockázatértékelés eredménye alapján – figyelemmel az NM rendeletben meghatározott rendelkezésekre – a BMH közegészségügyi szakorvosának javaslatát is figyelembe véve a BMH főigazgatója határozza meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott védőoltások költségvetési fedezetét a BMH biztosítja.
(4) A Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelője a BM rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – a személyes adatok kivételével – jogosult megismerni a BMH-nál keletkezett, közegészségügyi tárgyú dokumentumokat, így különösen:
a) a járványügyi események dokumentumait,
b) a közegészségügyi tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és intézkedések iratait,
c) a közegészségügyi helyzet éves értékeléséről készített dokumentumot,
d) a szakterületével összefüggő rendkívüli eseményekről meghatározott egyéb jelentéseket,
e) a kockázatértékeléssel kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, valamint
f) az egyéb, a feladatai ellátásához szükséges iratot és dokumentumot.
(5) A BMH főigazgatója közegészségügyi-járványügyi szabályzatban határozza meg
a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti oltóanyagok beszerzésének rendjét,
b) a BMH által fenntartott intézményekre vonatkozó közegészségügyi (élelmezés, takarítás, textíliák mosatása, rovar- és rágcsálóirtás, kémiai biztonság, veszélyes hulladék, veszélyes anyagok, létesítési követelmények) feladatokat,
c) a BMH gépjárműveinek fertőtlenítésére vonatkozó szabályokat.
9. Az őrzött szállással és a BMH által fenntartott intézményekkel kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi ellenőrzési tevékenység
13. § (1) Helyszíni ellenőrzésre jogosultak
a) a rendvédelmi tisztiorvos, a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelője az őrzött szállások vonatkozásában,
b) a rendvédelmi tisztiorvos, a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelője, a Rendőrség alapellátó orvosa a menekültügyi őrzött befogadó központ tekintetében az ott szolgálatot teljesítő rendőri állomány vonatkozásában,
c) a járási hivatal, a BMH közegészségügyi szakorvosa és a BMH közegészségügyi felügyelője a BMH által fenntartott intézmények tekintetében.
(2) A helyszíni ellenőrzés során megállapított tényeket, hiányosságokat ellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amely tartalmazza az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött szerv részéről az ellenőrzésben részt vevők nevét, szolgálati beosztását és szolgálati helyét.
(3) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, amelyből az 1. példányt az ellenőrzött szerv vezetője, a 2. példányt a Rendőrség vonatkozásában a rendvédelmi tisztiorvos, a BMH vonatkozásában a BMH közegészségügyi szakorvosa kapja. A 3. példányt az ellenőrzést végző szerv irattárában kell elhelyezni.
(4) A rendvédelmi tisztiorvos, valamint a BMH főigazgatója – a BMH közegészségügyi szakorvosa útján – az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.
10. A szakmai együttműködésre irányadó szabályok
14. § (1) A járványügyi intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatban közreműködők, valamint a BMH közegészségügyi szakorvosa és a BMH közegészségügyi felügyelője szakmai konzultációt folytatnak a járási hivatallal, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal).
(2) A BMH közegészségügyi szakorvosa munkája során együttműködik a rendvédelmi tisztifőorvossal, a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjével, a járási hivatallal, valamint a kormányhivatallal.
(3) A BMH közegészségügyi felügyelője a BMH által fenntartott intézmények vonatkozásában együttműködik a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjével, a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjével és a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőjével, a járási hivatallal. A BMH közegészségügyi felügyelője a Rendőrség személyi állományát, valamint az őrizeteseket veszélyeztető – tudomására jutott – közegészségügyi-járványügyi eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjét, és közreműködik a járási hivatal által lefolytatott hatósági eljárásban.
15. § (1) A rendvédelmi tisztiorvos járványügyi esemény esetén szakmai segítséget kérhet a járási hivataltól.
(2) A rendvédelmi tisztiorvos a járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a betegség megállapításának és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal tisztifőorvosát, valamint a rendvédelmi tisztifőorvost.
(3) A BMH által fenntartott intézményekben bekövetkezett járványügyi esemény esetén a járási hivatal kérheti a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat közreműködését a vizsgálat lefolytatásában.
(4) A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, valamint a BMH közegészségügyi felügyelője szakmai feladataik ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjével.
16. § (1) A BMH által fenntartott intézményekben fellépő járványok, valamint a különösen veszélyes járványos megbetegedések leküzdésével és más közegészségügyi események okainak megszüntetésével, valamint egyéb, az e rendeletben szabályozott feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő pénzügyi-anyagi, tárgyi szükségletek biztosítása érdekében a rendvédelmi tisztifőorvos, valamint a BMH főigazgatója javaslatot tesznek a belügyminiszternek.
(2) A BMH főigazgatója, valamint az országos rendőrfőkapitány évente legalább egy alkalommal közösen értékelik a Rendőrség és a BMH személyi állománya, valamint az őrzött szálláson, illetve a BMH által fenntartott intézményekben elhelyezett őrizetesek és külföldiek közegészségügyi helyzetét, a közegészségügyi ellenőrzések tapasztalatait, továbbá meghatározzák az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A közegészségügyi helyzetértékelést a BM rendelet 2. mellékletében, valamint a 2. és a 3. mellékletben meghatározott szempontrendszer alapján a tárgyévet követő év március 1-jéig kell elkészíteni és megküldeni a rendvédelmi tisztifőorvos részére.
11. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
18. §3
1. melléklet az 57/2016. (XII. 22.) BM rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
Szerv |
Megnevezés |
Szakképesítés |
létszám (fő) |
munkaidő |
|
1. |
a BMH által fenntartott intézmények |
BMH közegészségügyi szakorvosa |
felsőfokú |
2 |
rész/teljes |
2. |
BMH közegészségügyi felügyelője |
felsőfokú |
2 |
teljes |
2. melléklet az 57/2016. (XII. 22.) BM rendelethez
3. melléklet az 57/2016. (XII. 22.) BM rendelethez
A rendeletet a 39/2019. (XI. 15.) BM rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte 2019. november 16. napjával.
Az 1. § 2. pontja a 35/2018. (XII. 21.) BM rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás